Köszi,építő kritika mindig jól,jön,igazából a saját kapcsolatomat próbáltam szavakba önteni a kezdetektől,ami még mindig tart,annak ellenére hogy van köztünk korkülönbség,nem rég kezdtem leírogatni,még sose írtam igy ki magamból,és nem mindig fogalmazok jól,de próbálkozom,a csoport most tökéletes,amúgy ís limitált taggal képzeltem el,a múltbéli facebokos jelentgetések miatt,és és mert a forumon is volt egy atroccitás,most ezt a formát hanyagolom picit. Most a csoport a pár taggal tökéletes,a saját kapcsolatom leírására 2011 től- itt az kicsit túl sok lenne szerintem,napjainkig,és nem csak erotikus részek vannak,a kapcsolatunk napi szinten,és felismerhetőek is belőe személyek,és az rájuk nézne nem lenne fair.... De köszi,és lehet szavadon foglak,ha kérdeznék,mert az írás még kicsit új világ...:D Remélem nincs harag.
Nem, persze nincs harag, bár nekem egy kicsit túlmagyarázottak a történeteid, emiatt az elsők szerintem kissé túl csöpögősre sikeredett, egyébként az egészségügy nem egy rossz téma és nem egy rossz adu az izgalmas és szaftos sztoriknak!
Azért írtam, mert úgy éreztem, keresel egy alkalmasabb helyet, amely talán profilban is inkább passzolhat a történeteid profiljába, én meg látom mi megy a másikban, ezért is gondoltam, hogy talán érdekelhet! Egyébként van a moderációs topik, érdemes ott tájékozódnod, miért törölték a topikodat, és minek kell eleget tenned ahhoz, hogy ne töröljék a jövőben, ha esetleg mégiscsak közzé szeretnéd tenni a történeteidet!? Ezen mindenképp gondolkodj el kedves Adjunktus33, mert a facebook-csoportod nem biztos hogy mindenkihez eljut, akit érdekel, viszont ez fórum, és azt gondolom, minden érdeke történetnek van itt helye, amely nem ütközik bele valami zavaróba akár témailag, akár formailag, akár tartalmilag, vagy egyáltalán akármi miatt. Ne feledd,... aki keres az talál, aki pedig kérdez, annak válaszolnak! Én legalábbis így érzem igazságosnak, de talán nemcsak én lehetek ezzel így.
Ha írásaiddal kapcsolatban építő észrevételezést kérsz, szólj bátran!
Bizisten a legjobb mesélő vagy a 11381 bejegyzésből 2000 óta! :)
Tavaly szeptembertől decemberig sikerült végig nyálaznom ezt az öt számjegyű masssszív mennyiséget, amik közül (és a háló egyéb lehetetlen zugaiból) felkutatott történetekből csináltam egy válogatás karácsonyi ajándékot egy jóbarátomnak. :D
E nyitott végű könyvbe -meg az életembe- most te is bekerültél. A gondolataid. Az érzéseid.
Képzeld, te lettél a 100. oldala. :)
Hónapok óta sorokat és sorsokat olvasok, de nem reggeltem és nem írtam. Eddig. Nademostakkor! >:) Mert VELED beszélni szeretnék! :)
Semmi esetre sem szeretném szétoffolni az itteni témát, tiszteletben tartva az Alkotók szándékát ;) - viszont uccu GYERE BESZÉLGESSÜNK CSAK! :) Az adatlapomon eléred az e-mailem..!
Köszönöm a visszajelzéseket! Megpróbálom folytatni, igazából azok után két nagyobb esemény volt, amit megpróbálok most egy falatban összedolgozni. Akkor nagyon ki voltam.
A következő beszélgetésünk a Gellért-hegyen volt. Alattunk vörös autólámpák kanyarodnak a Szent Gellért térre és át a kivilágított Szabadság-hídon; meleg nyári este, rövidnadrág, sör és csönd. Marci Adritól jött.
Sírt, elvonult a fürdőszobába és percekig vissza se jött. Majd annyit szólt neki, hogy akassza le és vigye el azt az estélyit, amit karácsonyra kapott tőle, és egy hétig ne jöjjön hozzá, utána jöjjön vissza. Marci könnyezve engedelmeskedett. Egy hétre rá Adri ajtót is nyitott és nekiálltak főzni. Megkérte Marcit, hogy meséljen közbe, hogy jutottak oda, hogy azt mondja most neki, hogy érez irántam valamit. Marci elmondta neki, hogy nem értette ő se, mert ugyan kilenc nő után egy pasi után is fordult az utcán, de eddig nem érzett ilyen vonzalmat valaki iránt, főleg úgy nem, ha közben őt is szereti. Adri leült mellé a konyhapulthoz és megkérdezte tőle, hogy még mindig akarja-e. Igen. Majd, hogy még mindig szereti-e. Igen. Majd, hogy akar-e engem. Igen. Aztán, hogy szeret-e engem. Arra azt mondta, hogy nem tudja. Marci azt mondta, hogy megnevezni se tudja mit érez, mert a szavai egy férfira nem terjedhetnek ki, ilyen érzésekre nem terjedhetnek ki, másokat meg nem ismer. Erre rátette a kezét az arcára és azt mondta, „akkor adok neked”. Visszament megkavarni a mártást. És afölött mondta el, hogy akkor ő lesz „Simone”, Marci pedig „Jean-Paul”. De ehhez az kell, hogy eldöntse, engem is szeret-e. Mert ha nem, akkor csak egy jöttment gondolat, vágy, „paráznaság” vagyok, aminek ő is ugyanúgy ellen áll nap mint nap, s annak nincs helye a kapcsolatukban. De ha rájön, hogy férfit is lehet szeretni, sőt ugyanúgy, mint őt, akkor ennek nem fog az útjába állni, csak mert a társadalom az életre szóló heteroszexuális monogámia programját adja mindenkinek. Mert az egyik legnagyobb értéknek tartotta a kapcsolatukat, benne azt az érzelmi és intellektuális kötődést, de egyben szabadságot is, mellyel teljesen oda lehettek egymásért. Amikor elzárta a gázt és belekeverte a tésztát a szószba, Marci nem tudta pontosan idézni, de már csak valami annyit tett hozzá, hogy „Jean-Paul, beszéljünk meg egymással mindent. Azt szeretném, ha teljesen odáig lehetnék érted, ahogy te is, még ha nem is kizárólagosan”.
Félig volt már a sör. Ültünk a főben, hátul kitámasztva magunkat, és az előttünk levő fáknak mondta el, amik mögött el-elmentek a hajók ott valahol lent.
- És, hogy érzel? –végül emlékszem, csak ezt kérdeztem. Engem teljesen megrázott ez a történet. Tudtam, hogy fájdalom nélkül egyikünk se tud kilépni a status quóból, de Adri nyíltsága és őszintesége megragadott – és elszégyeltem, magam, ezért hozzá tettem – Én most egy szar alaknak érzem magam.
Marci felém fordult.
- Figyelj rám. De nagyon. Nem tudok mit csinálni. Ez attól a pillanattól kezdve ott volt, hogy beköltöztél abba a kib@szott szobába. Csak hát én is hülye voltam, meg hát nyilván azt se tudtam, hogy mi a jó életet kezdjek ezzel. De… szerintem nem mentem volna bele, hogy akkor most menjünk neki ennek a témának, ha... – én úgy kaptam fel a fejem, mintha áram ütött volna belém – ha nem szeretnélek.
És láttam. És tényleg láttam rajta.
És azt is, hogy miért nem tudta megnevezni. Láttam már sokszor Adrira nézni, mielőtt elvonultak egy házibuliban, és láttam a szemében, hogy azt akarja, hogy megszerethesse, ott és akkor, hogy megsimogassa, hogy megfogja, hogy belényaljon, hogy belehatoljon, és örömet okozzon neki. És amikor visszajöttek, láttam az arcán, hogy nem csak maga miatt, hanem azért is boldog volt, mert tudott valamit adni valakinek, akit szeret. De most, hogy a fűben rám nézett, és láttam, hogy a meleg ellenére, a keze kicsit reszket, máshogy nézett rám. Teljesen. Egy kis, finom mosoly, olyan szemekkel, amik a sajnálatot és a vágyakozást egyszerre fejezték ki; válla kicsit felhúzva, feje kicsit előrehajolva, onnan nézett rám. Azt láttam a szemében, hogy azt akarja, hogy valaki megszeresse. Hogy valaki őt megsimogassa, hogy őt megfogják, hogy őt kóstolják meg. És. Hogy ő fogadja most, hogy örömet okoznak neki.
Ugyanaz az ember volt, sőt a falak nélkül, amiktől eddig szenvedtünk, de úgy éreztem, nem tudok mit csinálni, mert én se tudom, hogy kell átmenni oda, ahol korábban falak voltak. De aztán ahogy leakadtam a szeméről és végignéztem rajta, először csak az ugrott be, ahogy futás előtt pólót cserél a szobában, majd a meztelen felsőteste ugrott be a tusolóból, végül pedig, ahogy annyiszor elképzeltem, hogy a karjaimban van és én is meztelen vagyok.
És akkor már úgy voltam, hogy nem tudunk rosszul csinálni semmit, és odaültem egészen mellé, hogy összeért a combunk.
- Én is szeretlek.
Megcsókoltam.
Tényleg csak egy finom kis érintés, mintha bármilyen más bőrfelület találkozna. Egymásra néztünk. Akart. Utána már, nem tudom, máshogy mondani, meg is akartam csókolni, nemcsak megpróbálni. Megint egymásra néztünk, és egy halk sóhajt hallatott, amikor szétválva ismét meglátta a szemeimet. Utána úgy akartam megcsókolni, mint még soha senki. És akkorra kissé leengedte a vállát, és visszacsókolt. Kész volt minden.
Megint szétváltunk. Láttam rajta, hogy átsuhan valami, majd, hogy lassan felemeli a kezeit. Tudtam, mit akar, de végig akartam nézni, ahogy megfogalmazódott benne, hogy meg akarja fogni az arcom, de nem tudja, hogy vagy hogy jó ötlet-e. Félúton elkaptam a kezeit, és az arcomra tettem. Majd becsuktam a szemem és már szenvedélyesen csókoltam.
Bumm.
És már csókolóztunk. Én is felemeltem a kezem és simogattam a borostáját, ő pedig a tarkómon nyugtatta a kezeit, majd a mellkasomnak támasztotta és azt simogatta. Majd én ragadtam meg hátulról a göndör fekete haját és belemarkoltam, amikor beleharaptam a szájába. Egy pillanatra szétvált és felszisszent, majd újra felkínálta a csókot, én pedig lecsaptam rá. Aztán megint szétváltunk. Átfutott rajtam, hogy amit épp csináltam, az valami olcsó pornófilmes izé, és hogy, tudom, hogy és mit kellene csinálni.
De úgy voltam vele, hogy nem érdekel.
Ha megvan az az érzés, amikor csókolózol, erősen, szenvedélyesen, de egy idő után érzed a másikon, hogy e mögött a magabiztosság mögött van valami gyengeség elfedve, akkor tudod, mire gondolok. Ezért csak azt mondtam neki:
- Marci, minden rendben van.
Elkerekedett a szeme.
- Nem kell semmit csinálnod, amit nem akarsz. – félrenézett és láttam, belepirul – Mi az?
Még most is új, de felajzó volt, ahogy gyengén, önátadóan nézett rám: - Te mit akarsz?
Én csak két szót vágtam oda, mint aki álmából felkeltve is ezt mondaná:
- Hogy leszopj.
Utólag visszatekintve, ahogy ezen túl voltunk, minden olyan természetesen ment. Senki nem mondott semmit. És nem is kérdőjelezett meg semmit. Ezt a természetességet onnan is éreztem, hogy csak akkor gondoltam arra, hogy mi is zajlik most éppen, amikor már percek óta fel és le járt a feje a farkamon. Nem éreztem semmi mennybéli más élményt, mint amikor más elégített ki orálisan, de semmi szégyent sem, hogy épp egy srác foglalkozik velem. És abban a pillanatban, amikor lekezdtem volna ezen aggódni – hogy nem hozott ez semmilyen extra élményt, és akkor most mi is van, hogy csak akartam őt, és ennyi az egész vagy mi van –szóval, amikor elkezdtem volna ezen aggódni, akkor úgy néztem rá valahogy, mintha először látnám. És akkor valami nagyon meleg és meghitt érzés töltött el. Bele is pirultam. Odáig csak abba merültem bele, hogy milyen jó érzés, és mennyire jól csinálja, de nem tudatosult bennem, hogy ki is az, aki ezt adja nekem. És akkor mintha betört volna egy gát. Láttam magam előtt, ahogy zuhanyzunk a koliban, és megvolt az érzés, hogy mintha elkapta volna a legutolsó pillantásomat, amit lopva felé vetettem, amikor a farkát mosta éppen. Előttem volt fehér repedezett sötét plafon, aminek a képébe halk nyögések úsztak. Direkt fennmaradtam titokban, mert tudtam, hogy akkor veri ki, amikor már nyugodt, lassú szuszogásra kapcsol mindenki. Ahogy közeledett a csúcsra nem is vette már észre, hogy az egyenletesre tettetett légzésem már nem is olyan egyenletes, hanem konkrétan beleélvezek a takaróba, mert ahogy őt hallgatom csak arra gondolok, hogy négykézlábra fektetem az ágyán és a makkom eltűnik benne. Csapzott, fekete göndör haj, férfiasan szőrös mellkas, amin meglátszottak az évek fociedzései. A csípőjére fogok, és csípőből indítva lökök rajta, ameddig egy olyan tempót nem tudok venni, ami legalább olyan egyenletes, mint az apró sóhajai.
Elöntött minden. Hogy én nem azt akartam, hanem őt. És hasonló természetességgel, két kezemmel megsimítottam a tarkóját. Én még olyan bongyor fürtöket nem éreztem, eljátszottam köztük. Az egyetlen alkalom, amikor végigfutott bennük a kezem, akkor volt, amikor egy kupát nyertek, és gratulálva megdörzsöltem a fejét. Azután is álltam. És most is.
És nem állt le. Érdekes, nem gépnek éreztem, aki kötelességet teljesít, hanem, aki abszolút a pillanatban van, és annyira elveszett benne, hogy arra sincs ideje, hogy arra gondoljon, mi lesz a következő mozdulat. És nem is kellett. Kezével visszahúzta a makkomat, és a fitymámat izgatta, amíg nem túl erősen, de határozottan a golyóimat markolászta. Majd végignyalta a farkam, és kezével húzott aprókat rajtam, szájával a heréimet nyalta. Akkor vesztem el, amikor az egyiket bekapta, és gyorsabban kezdett verni. A másik kezével aztán lassan végigsimította a pólón keresztül a mellkasomat. Ezt olyan finoman és keresgélően tette, hogy el se tudtam képzelni, hogy ugyanaz az ember tette ezt a mozdulatot, mint, aki az előzőt csinálta. De tovább pörgetett ez a kettősség, ami elveszett a természetességben. Nem azzal foglalkoztunk, hogy hogy vegyült a kereső, keresgélő mozdulat és mindaz, amivel az ember a legvadabb fantáziáiban játszott, hanem csak élvezte ennek a kettősségét.
Annyira, hogy én percek után vettem észre, hogy csukva volt a szemem. Kinyitottam, és láttam, hogy engem néz, és egy kis mosollyal veri tovább a farkamat, ami már lassan nem bírt több kényeztetést. Ahogy rám nézett, én hozzá hajoltam, és megcsókoltam. Visszacsókolt, de egy pillanatra se hagyta abba azt, amit eddig végzett. Csak két húzás között egyszer rámarkolt a golyóimra. Én a csókba sóhajtottam, ő pedig finoman felnevetett, mint, aki elért valami ördögi célt.
Én is elértem a célhoz.
Az a kép ugrott be, ahogy meztelenül fekszünk egymás mellett, és én a hátét simogatom. Ő hozzám húzódik, két keze a mellkasomon, amúgy mindenünk összeér. Farkunk egymáséhoz ér. Combjaink összefonva. Homlokunkat összeérintjük, majd oldalra fordítom a fejem, hogy megcsókoljam. És amikor ez a kép ugrott be a csók után, akkor el is mentem.
Köszi,azt az oldalt nem néztem,ez jött be először,sorry,ez tűnt megfelelőnek,mert saját kapcsolatom történet kezdtem itt leírni az elejétől napjainkig,facebook csoport tökéletes. Honlapban már nem gondolkodok,az macerás, biztonsági mentés van,mivel még mindig vagyunk,itt a 2011 es történtek kerültek fel,létrehoztam topicot is,de kitörölték,azért csináltam csoportot pár taggal. :) De köszi. :) Remélem nincs harag ha ide tettem a sztorimat. :)
Csak mert azt gondolom, hogy a sok éhenkórász marha teljesen széttrollkodja ezt a topikot, ott meg viszont sokkal jobb helye lenne a történeteidnek, ezek ugyanis szerintem beleillenek annak a topiknak a témájába! Ha megfelelő topikot keresel, miért nem nézed meg, milyen korábban létrehozott topikok felelnek meg a célodnak? És a baloldali menü alatti kereső is simán kidobta a "topikok között"-i opcióval, tehát simán átmásolhatnád oda, amiket szeretnél! Mert egy facebook-oldal szerintem erre nem a legmegfelelőbb, ha pedig ingyenes weboldalt kreálsz, könnyen megszűnhet, s vele együtt a sztoriid is, főleg, ha nem mentesz le a már közzétett történeteidről biztonsági másolatot!
Nemrég akadtam rá a topicra, magam sem tudom miért kerestem egyáltalán fórum témákat, talán túlságosan ráértem. Szinte hihetetlen, hogy több mint 16 éve megy a téma, gratulálok hozzá!
Én is voltam koleszos, Budapesten a Mogyoródi úton.
Ez egy elég nagy kolesznak számított kb 300 fiú és 500 lány lakta, természetesen nem koedukáltan.
14 évesen kerültem oda, mert vidéki srácként nem akartam bejárós lenni a pesti gimibe, így jó ötletnek tűnt a kolesz és nem is bántam meg.
Akkoriban elég visszafogott voltam, jó tanuló, jól nevelt és érettségemhez hozzátartozott az is, hogy tisztában voltam azzal, hogy nem vagyok100 % hetero, sőtJ Azonban mint sokan, én is tartottam a megbélyegezéstől és semmi jelét nem adtam, hogy tetszenek a fiúk is. Volt a koleszos kaland előtt is egy-két faszvillantós gyerekkori élményem, de igazán beavatottá a koleszban lettem.
A szobánk elég kicsi volt és három emeletes ágy volt bezsúfolva 2 asztallal, de a hangulat mindig jó volt. Az ország több pontjáról voltak a szobatársaim és nem is voltunk egykorúak, voltak fiatalabb srácok is. (a legfiatalabb úgy 12 lehetett)
Évek alatt eléggé összeszokott a társaságunk, ez annak is köszönhető volt, nem mindig találtuk meg a többi szinten lakóval a szót. Elég sok volt a sportoló (focisták) és mi meg gimisek voltunk, nem vagyok sznob, de elég sötétek voltak és nem is nagyon lehetett velük miről beszélni, csak a sportról, ez teljesen kitöltötte az életüket.
Az évek alatt sok minden megtörtént a szobában, részemről minden a leskelődéssel kezdődött az öltözések és a zuhanyzások alakmával. Én eléggé szemérmes gyerek voltam, félve toltam le a gatyámat, nem mintha lett volna mit szégyellnem, akkoriban sportoltam is(küzdősport). Nem voltam szétgyúrva mint a mostaniak, akkor talán még nem is volt ez ennyire divat, de a hasam sokkal laposabb volt. Nem utolsó sorban a farkamat sem kellett szégyellnem, jól fejlett volt, kellően szőrős és még a golyóim is nagyok voltak. (Utólag visszagondolva fiatal kori szemérmem még gyerekkoromban alakulhatott ki, a már említett villantós esetek közül az egyiknél lebuktam, és egy felnőtt csúnyán beégetett.)
Így a kényszerű meztelenkedést meg kellett szoknom, amit kezdtem élvezni is egy idő után, főleg akkor mikor az egyik fiatalabb lakótársunk megemlítette, hogy reméli, hogy egyszer neki is lesz akkora ,mint nekem. Neki még akkor eléggé gyerek pélója volt, szőr se nőtt rajta. Innentől kezdve kicsit felbátorodva éreztem magam és könnyebben jöttem-mentem meztelenül a szobában és ez valahogy ráragadt a többiekre is.
Természetesen nálunk is téma volt lámpa oltás után a sex, a csajok , ki-mennyit veri? (mert nyilván verte mindenki: kinek mi jött be jobban: Wc, zuhanyzó, este az ágyban stb) a rejszfoltos lepedőkön meg csak röhögtünk.
Nyilvánvaló buzulás nem volt, se fogdosás, vagy egymás előtt maszturbálás, szerintem hetero srácok erre nem vágynak annyira, és az esti beszélgetéseinkben is volt mindig egy határ,amit nem léptünk át soha, de buzigyűlölő hangulat sem volt.
A szobatársak közül azonban volt egy srác, Gergő, aki még nálam is szemérmesebb volt, ő valami nyomdász suliban tolta és sosem fürdött velünk. Néha kicsit cikiztük is miatta, de szaga sosem volt, mindig azt mondta, hogy ő a gyakszi helyén fürdik és fújta magára a Maliziat ezerrel. Egyébként Geri elég menő arcnak számított, Ő volt akinek idősebb haverjai voltak, lent bagózott még 10-kor is az udvaron, mindenhonnan kidumálta magát, volt barátnője stb. Azonban néha volt egy –egy olyan érzésem, hogy szereti nézni a csomagomat és valahogy méregeti a testemet. Nyilvánvaló volt számomra, hogy hetero, nem mertem volna nála kezdeményezni, meg hát nem is volt nagyon erre tér, mindig ott voltunk egymás szájában a többiekkel.
Történt azonban, hogy hétvégére nem mentünk haza a koleszból, hanem bent maradtunk, nekem egy táncos fellépésem volt a suliban, Geri meg valami rokonait látogatta meg szombaton, de késő délutánra Ő is visszajött a koliba. Már kicsit spiccesen érkezett, elég jó volt a hangulata és nekem se kellett kétszer mondani, hogy húzzunk el kocsmázni, mivel 10-re vissza kellett érnünk, így bevásároltunk a helyi Non-Stopban még pár üveg bort. Elég ittasak voltunk, fújtuk az ablakból a füstöt és jókat röhögtünk. Mind a kettőnk levette már a nadrágját, hogy kényelmesebb legyen. Geri mindig bő boxert hordott én meg fecskében nyomtam még akkor. Ki nem mehettünk, meg nem is nagyon volt hova, és persze nem is volt akkor még mobilnet , meg you tube, hogy elüssük valamivel az időt, így pörögtünk bent a szűk szobában. Geri vette észre, hogy Tibikének(szobatárs) nincs zárva a szekrénye és elkezdte nyitogatni a szekrényt, a zoknik és egyéb ruhák között talált egy elég gyűrött porno újságot, hát mondanom se kell mennyire kitört az ujjongás.
Hetero újság volt, de így is szép számmal volt benne fasz, meg jó testű srác. Ahogy nézegettük, meg ittunk eléggé felizgult mind a kettőnk. Kicsit feszengve éreztem magam a fecskében, de mikor láttam, hogy Geri különösebben nem zavartatja magát, hogy áll a farka a boxerben, kezdtem lazábban kezelni a dolgot. Geri elkezdte sorolni, hogy kit és hogyan baszna meg, meg hogy most szarban vannak a csajával is, jó nekem , hogy szingli vagyok nincs problémám. Én erre azt válaszoltam, hogy legalább ő már dugott én még szűz vagyok, és hogy most kurvára ki akarom verni a farkam. Erre ő felugrott az ágyról és letolta a gatyáját, hogy jó verjük ki itt!
Hát mondanom se kell, hogy mennyire meglepődtem, egyrészt nem vártam ezt a reakciót, másrészről soha nem láttam Geri farkát, pláne nem mereven. Nem volt nagyobb mint az enyém, viszont más formája volt és sokkal kisebb golyói voltak, ráadásul metélt volt,ami számomra nagy újdonság volt.
Kezünkben az újsággal, hanyatt fekve, párnával a hátunkon elkezdtük verni a farkunkat, közben át –át néztünk egymáséra. Geri elkezdett megjegyzéseket tenni a farkamra: mekkora makkod van ecsém, nagyobb mint az enyém, és hogy a csajok ezt mennyire szertik. Elkezdett kérdezgetni arról, hogy mekkorát spriccelek, meg , hogy mennyit. Én azt se tudtam, hogy hol vagyok az izgalomtól. Olyan kőkemény volt a farkam, hogy szinte fájt az erekció, nagyon lassan kezdem el izgatni magam, szinte csak a fitymaféket ingereltem bő nyállal, mikor Geri egyszer csak rámarkolt a farkamra.
A lélegzetem is elakadt, mire ő csak annyit mondott, hogy nyugi, ennyi év után ez már csak belefér meg azt, hogy azt ne mond, hogy nem élvezed. Gyorsabban kezdte el verni, mint ahogy én csináltam magamnak korábban és jól a tövénél fogta, szorosan. Mikor mondtam, hogy kezd kicsit kiszáradni a makkom,akkor ahelyett, hogy benyálazta volna az ujjaival,mint ahogy én szoktam, simán rábukott és elkezdett szopni. Utólag visszagondolva, biztos nem először csinálta. Kérte, hogy ne gecizzek a szájába és szóljak, hogy mikor lövök. Nem sokkal ezután teljesen eléveztem. Megdicsérte a sok spermám. Fantasztikus élmény volt abban a lepukkant koleszszobában elélvezni a haverom kezei között. Mivel neki is állt a farka végig, így mondtam neki, hogy most én jövök és kiverem neki, de én nem akartam bekapni , mert elég sok előváladéka volt, amitől kicsit viszolyogtam. Megkapaszkodott az emeletes ágy lábában és mondta, hogy szorosan fogjam és , hogy mielőbb szeretne elélvezni ő is. Előtte soha nem fogtam meg senki farkát, óriási élmény volt ez nekem, ahogy nyögött és lihegett a kezeim között annyira felizgatott, hogy ismét felállt a farkam. Geri ezután nem sokkal elévezett, sokkal nagyobbat spriccelt mint én, meg is lepődtem ezen, felcsapott a homlokáig.
Utána természetesen megtörölköztünk és egy cseppet sem éreztem magam zavarban, bár eléggé be voltam nyomva. Valahogy a helyén kezeltük a dolgot még elszívtunk egy-egy cigit az ablakban és lefeküdtünk aludni. Másnap megbeszéltük azért a dolgot, hogy azért ne reklámozzuk, de hát történt ami történt és végülis a barátságba belefér ez is,aminek mindketten örültünk. Az eset után még egy évet voltunk közös szobában, sex nem volt, igazából nem volt rá alkalom, utána meg én le is léptem onnan, jobb helyre, hogy nyugodtabban tudjak tanulni, de Gerivel még elég sokáig tartottuk a kapcsolatot, jó barátok maradtunk.
Több élményem nem kötődik a koleszhoz, inkább érettségi után illetve egyetemi kalandok voltak.
A csoport titkos...Sajnos csak bejelölés után tudok felvenni uj tagot,Már hárman megvannak innnen,ha el is küldöm privibe valószinű hogy nem fogod megtalálni...Mert titkos. Sajnos nem mindenkinél tudják,hogy nem a lányok....Így a biztosabb :)
Szia a kocsi a profilkép,a borítón egy ördög van.Ez kamu profil,hogy aki bejelöl,és nem tudják hogy nem a lányok hozzák lázba,ne legyen gáz. A csoportba beteszlek,ha bejelöltél...
Szia! Nagyon élvezem az írásaid, én is csatlakozom a függők táborához! :) Az előbb is úgy belefeledkeztem, hogy nem is vettem észre, hogy hozzám beszélnek a munkahelyemen :) FB-on ezt a kocsit kell keresni profilképként?
Lehet, hogy először mesélsz el ilyesmit, de nagyon olyan a történeted (független szemmel is), amelyet szívesen olvas az ember, és szívesen olvasok én is. Semmi fölösleges szóphosás, mégis gazdag és szórakoztató, minden pillanatát át tudom érezni írásodnak. Szívesen elolvasnám a folytatást is, azt gondolom, hogy ezt a többiek nevében is nyugodt szívvel mondhatom! :)
És ahhoz képes, hogy első írásod, ahhoz képest nagyon jól, és rutinosnak tűnően írsz és fogalmazol! Csak így tovább! :)
