Mit értünk a lexikonban madár alatt?
Természetesen madárnak véljük a legendás postagalambot, Fleuront,a mesebeli hárpiát és a valódi hárpiát, a Ghigi-fácánt és a xenopsot, "moluccen" kakadut és a csurit, az onagadorit és a debreceni pergőt, minden diszkrimináció nélkül - még, ha ezen néhányan majd meglepődnek, annak ellenére – akár a grillcsirkét is.
Kit hiszünk madárbarátnak?
Mindenkit, aki a legcsekélyebb érdeklődést tanúsítja a madarak, vagy a madarakkal összefüggő BÁRMELY ismeret iránt:
adhat e akáclevelet, kagylóhéjat a madarának?
mi az az alula, a moa és a kappanháj?
van-e a madaraknak veséje, körme, heréje?
hogyan költi ki a tojását a császárpingvin?
milyen színű a kakasláb, vagy a gulyamadár tojása?
hányat ver egy kolibri szíve, meddig él az ara?
ki volt Mendel, Siroki, Chernel és ki Ország Mihály, Diószeghy Sándor, Haraszthy László?
egészséges dolog-e nyers tojást fogyasztani, s mi az eszkimók csemegéje?
hány fokot igényel a napos pipe, hogyan kell lisztkukacot termelni?
mi okozza az ornitózist, és mire jó a perubalzsam?
hogyan kell a madarat pedikürözni, a dúcot fertőtleníteni?
milyen szín(változat) a jeges, az angolfehér és a harlekin?
mit kell érteni recesszív, poligénes vagy fácánozó alatt?
mit jelent COM? MME? MNK? GALOR? TETRA SL? Victoria-keltető?
A világ összes madarát fellelni benne, s a ma létező mintegy 10 000 faj közül 3000 leírását is megtalálja ebben az enciklopédiában.
Aligha van házigalambfajta, haszon- és díszbaromfi, amely kimaradt belőle.
Ezt a topikot a készülő Madárbarát-lexikon iránt érdeklődőknek nyitottam, mert talán kevesen tudnak erről a készülő műről. Kérdések, vélemények helyszíne legyen ez a topik.
http://madarbarat-lexikon.mlap.hu
cseh bagdetta: a század elején alakult ki a török galamb, az indus és a mezei keresztezéseként ez az orrdudorosok csoportjába tartozó házigalambfajta.
Közepes nagyság, jól izmolt, kikerekedő mell, vízszintes testtartás, sima, széles fej, lapos homlok, kissé dülledt szem, kör alakú, széles, élénkvörös szemgyűrű, jól fejlett, szív alakú, fehérrel porozott, sima felületű csőrdudor jellemzi.
A szivárványhártya a fehéreknél és a fehér fejű rajzolatosoknál sötét, egyébként gyöngyszínű.
A vastag és a színét tekintve világos csőr a fej ívét követve mérsékelten lefelé hajlik. A fej felé elvékonyodó nyak közepesen hosszú, függőleges állású v. egy kissé előre hajlik.
A farok felé fokozatosan keskenyedő hát vállban széles, hátra enyhén lejt. Az erős szárny a testhez simul, a hegye a farok szélén nyugszik.
A színváltozatai:
egyszínűek
kék,
fehér,
fekete,
vörös és
barna;
pikkelyesek és
pajzsosok;
fehér szárnyszalagos
sárga,
kék és
vörös;
fekete szárnyszalaggal pedig csak a kékek fogadhatók el.
cseh dobos: ezt a házigalambfajtát a laikus nem nagyon tudja megkülönböztetni a német duplakontyos dobostól.
A formáját tekintve annál testesebb, izmoltabb, rövid és feszes tollazattal.
Minden galambszínben ismeretes, rajzolatokban is vég nélkül gazdag, még tükrösben is előfordul.
cseh fácán: a közönséges fácánt így is nevezik, tekintve, hogy ott a szárnyasvad-állomány nagyobbrészt ezekből áll.
cseh galamb (Böhmentauben): a színes galambok egyike, melyet, mint azt a neve is jelzi, Csehországban hozták létre. Olyan, mintha a strasszer csapos testvére lenne.
Már a XIX. sz. elején nagy népszerűségnek örvendett Bajorországban is, ezért nevezték bajor strasszernek.
Erős parlagi galamb küllemű, vízszintes testtartású madár. Középmagas láb, sima fej, tollatlan láb, jó röpképesség, izmos testfelépítés jellemzi.
A fej közepesen nagy, szépen ívelt. Az írisz narancsvörös v. rubinpiros. A szemgyűrű egy- v. kétsoros, a sárgáké, vöröseké és feketéké vörös, másutt szürke.
A hosszú, erős csőr hússzínű v. szaruszíntől a feketéig a tollazat színéhez igazodik.
A mell lekerekített, erős. Az enyhén lejtő hát széles.
A szárny a testhez simul, a vízszintes tartású farkon nyugszik. A tollatlan láb közepes hosszúságú, világos karmokkal.
A színváltozatai:
fekete,
vörös,
sárga,
barna,
fekete szalagos kék,
kovácsolt kék,
világoskék
fehér szalagokkal v.
fehérrel pikkelyezetten,
sima kék,
kék fakó,
vörös fakó,
sárga- és barna fakó kovácsolt.
A színek legyenek teltek!
Az alapszín fehér. A fej a tarkó középvonaláig, az előke (a nyak eleje a közepéig - tojóknál valamivel lejjebb), a szárnypajzs, a fiókszárny és a farok színes.
A hát végső szakasza és 7-10 evező színe szintén fehér.
cseh kanik: a →pracheni kanyik (dél-cseh) színesgalamb cseh változata, mely csupán annyiban tér el a pracheni kaniktól, hogy itt a farok fehér.
cseh lúd: a házilúd Csehországban kitenyésztett egyik fajtája.
Nagyon hasonlít a szintén hófehér diepholzi lúdhoz, se itt a láb és a csőr színe kevésbé élénk.
Ezen túl a csőr kecsesebb és a farok nem hegyesedik el a végén, hanem vágott.
A testtömeg kisebb.
A gúnár max. 5,5 kg, a tojó egy kilóval kevesebb...
csattogó begyes (Böhmische Flügelschecken): a Cseh-Morva medencéből, ill. Sziléziából származó házigalamb, mely a jellegzetes röptéről kapta a nevét.
Felszálláskor a szárnyait a teste felett összecsattintja, s tapsolásszerű hangot hallat.
38-42 cm nagyságú, rövid lábú, meredek tartású (45 fok), oldalról kissé lapított fejű galamb keskeny homlokkal.
Az írisz gyöngyfehér, a keskeny szemgyűrű pergamenszerű v. élénkpiros. A csőr a közepesnél kissé hosszabb, vékony és mindig viaszszerű.
A nagyon hosszú nyak kissé hátra hajlik, a begy hosszúkás, két oldalról lapított. Legnagyobb kiterjedését előre és felfelé éri el, csaknem a fejtető magasságáig ér.
A farok hosszú, de a kormánytollak a szárny vége mögé csak 2 cm-el érnek.
A láb rövid, a színe élénkpiros.
A színváltozatai: egyszínű
feketék,
vörösek,
sárgák,
fehérek és
kékek lehetnek.
Meg kell jegyezni, hogy a régebbi szakirodalomban vannak utalások ennek a fajtának a magyar voltára, de ezek nem állják ki a komoly kritikát. Csak arról van szó, hogy a XX. sz. elején nagyon népszerű volt az Alföldön.
Viszont a 10-es évektől hanyatlásnak indult, s majdnem teljesen eltűnt.
csattogó galamb (gal.): →oszlopozó galamb .
csáva: vegyszeres, rendszerint mérgező lé, mellyel pl. a vetőmagról elpusztítják a károkozókat.
csávázás: a vetőmagvak felületére tapadt v. a belsejükben megbújt kórokozók elpusztítása vegyszeres úton.
E szerek mérgezőek, ezért nagyon kell óvakodnunk attól, hogy madarainknak csávázott magvakat adjunk.
csecsemőmirigy (thymus): madaraknál az egyik páros belső elválasztású mirigy, mely a nyak tövében, a begy közelében, a bőr alatti kötőszövetben helyezkedik el.
Fotó: http://biology.clc.uc.edu/fankhauser/
Tekintve, hogy a fiatalkor fontos szerve, s a testhez viszonyított legnagyobb fejlettségét a születés (kelés) idejére éri el, nevezik magzatmirigynek is.
Az ivarérésig valamelyest növekszik, de attól kezdve hanyatló, s a helyét felnőttkorban zsírszövet tölti be.
Galamboknál az 5. hónapos korra a legnagyobb méretnek már csak felét teszi ki. (Meg kell viszont említeni, hogy ivartalanított hímeknél a hanyatlás nem következik be!)
Madaraknál fűzérszerűen egymásba kapcsolódó szürkés sárga lebenyekből álló szerv. A mirigy által termelt hormonnak a fejlődésben van szerepe. Emlősöknél abba is marad a szervezet fejlődése, ha eltávolítják. A madaraknál ezzel szemben az eltávolított csecsemőmirigy szerepét átveszi az ún. →Fabricius-féle táska .
A vérbe ürülő váladéka a fejlődő szervezet csontképződését szabályozza. Hiányos működése miatt alakul ki törpenövés v. a csontok puhasága, ill. törékenysége.
csecsemőtápszer: a lágyeleségek legtartalmasabb adalékanyaga, igaz, egyben a legdrágább is.
De a nagytapasztalatú hazai tenyésztők nem "lopják ki" a lágyeleségből, s a legszívesebben az ORIZÁT ...
császárgalamb (Ducula): a galambfélék egyik, gyümölcsevő nemzetségének számos faját nevezik így. Szinte valamennyi számára különleges csemege s ylang-ylang gyümölcse. Lásd a mellékelt fotón! (→timori császárgalamb, →sötéthátú császárgalamb, →fekete császárgalamb, →mindoroi császárgalamb, →fehérszemgyűrűs császárgalamb, →szürke császárgalamb, →melanéziai császárgalamb, →szegfűpiros fejű császárgalamb, →tarka ausztrál császárgalamb, →karácsony-szigeti császárgalamb, →szalagos császárgalamb, →kétszínű gyümölcsevő v. tarka császár galamb)
császárharkály (Campephilus imperialis - Imperial Woodpecker): a harkályfélék családjába tartozó veszélyeztetett faj. (Fotó: Jeff Blincow - http://www.northamptonshirewildlife.co.uk/ngallery.htm )
Mauersberger a legnagyobb aggodalom hangján ír arról, hogy az élőhelyén, a mexikói Sierra Madre hegység erdeiben egy 1962-es expedíció hetekig tartó kutatás során sem talált egyetlen példányt sem.
A legnagyobb testű harkály, s a vesztét valószínűleg az okozta, hogy a húsát ízletesnek tartják a helybeliek.
csapos (gal.): színváltozat a házigalambnál, pl.: ó-német begyes.
Az evezők egy része, ált. mindkét oldalon 7-10 db fehér.
A →kassai bukónál a csaposokat fehér végeseknek nevezik, s ott 4-8 evezőnek kell fehérnek lenni, a többi toll egyszínű.
Előfordul fehér galamboknál is csapos változat, amikor a kormány- v. az evezőtollak színesek.
csapótoll (gal.): valójában az evezőtollak, melyek a csattogva repülő (ún. szász röpmód; →sziléziai begyes) házigalamboknál a levegőben összecsapódnak, s a csattogó hangot adják. A jó "szászoknál" ezek vége a sok összecsapódás miatt kirojtosodik. (→evezőtollak ) csapott szárny (gal.): a szárny rajzolata, amely az által jön létre, hogy színes tollazat mellett valamennyi v. legalább 6 elsőrendű evező fehér. A csapott szárny rendszerint fehér farokkal jár együtt, amikor is csapott farokról beszélünk. csapóvas: acélból készített rugós szerkezet, mely érintésre összecsapódva fogja meg a vadat. A sokféle →csapda egyik fajtája.
csapper: a kanárik között két éneklési típus lehetséges. Az egyik éneklési módban a madarak csukott csőrrel, halkan, de rendkívül dallamgazdagon énekelnek, ezek a roller kanárik. A névadó típust (→harzi füttykanári v. roller kanári) a Harz-hegység bányászfalvaiban tenyésztették ki.
A másik éneklési típus követői nyitott csőrrel, rendkívül harsányan, ám dallamokban szegényesen adják elő dalaikat, ezek a csapperek.
A gyenge fülhallású, kevéssé hozzáértő a csappereket részesíti előnyben, míg a vájtfülű valószínűleg tíz csapperért nem adná a jó rollert, még ha az féllábú, félszemű is.
Megfigyelhető, hogy azok a csapperek, amelyek fütyülő erdei pinty, fülemüle v. poszáta mellett tanulták az éneklést, különösen harsányan énekelnek.
Az is egyértelmű, hogy ha bármely éneklésben tehetséges madár gyenge énekesek mellé kerül, a rosszul ...
És akkor folytatom a c-betűs kötetből a galambokat érintő szócikkek ismertetését:
csapda: állatok befogására ritkábban elpusztítására szolgáló eszköz.
Madarat szoktak fogni fagyöngyből főzött →léppel". E módszer hátránya, hogy a befogott madár tollazatát összeragacsozza, lehetetlenné teszi. Továbbá kell hozzá már beszoktatott, lehetőleg tüzes hím, s leginkább a szaporodási ciklusban hatékony.
(Persze védett madarak háborgatása tilos, így evidens, hogy a befogásuk is csupán az illetékes hatóság engedélyével lehetséges.)
A hálózás vékony, alig látható hálóval történik, amely "zsebeibe" éppen úgy gabalyodnak bele a madarak, mint a halászhálóba a halak. Hátránya, hogy a háló drága, s válogatás nélkül fog.
Ha tenyészetből szökik meg valamelyik madár párja, akkor hatásos szokott lenni, ha kettős kalitban, jól látható helyre tesszük ki a szökevény párját.
A fogoly legyen akár hím, akár tojó, fogja hívni a párját, s ha szerencsénk van, akkor az megtalálja hozzá az utat. Spárgával behúzzuk a külső kalit ajtaját, s megvan a szökevény.
A kerti volierekben élő madarakat gyakran támadja meg macska v. valamilyen kisragadozó: menyét, görény stb. Ezeknek rugós tört szoktak kitenni, ami kárt tehet a háziállatokban is. Ezért helyesebb, és biztosabb is, ha a röpdére "villanypásztort" szerelünk. Ennek áramütése egy életre elveszi a betolakodó kedvét a kalózkodástól.
A dúvadirtás eszköze is lehet a csapda, amelyhez terelőösvényekkel v. kényszerváltókkal terelhetjük a ragadozókat. Az ún. ládacsapdába a vad előtt és mögött mozgásra becsukódik az ajtó. A csapdát rendszeresen ellenőrizni kell. Miután a ládacsapda az állatot élve fogja meg, gondosan kell azt onnan kivenni. (Nevezik →élvefogó csapdának, is - http://www.metaprint.hu/csapda.jpg ) Leginkább bevált, hogy a foglyot zsákba ugratjuk.
Kisebb szőrmés ragadozók ellen alkalmazhatók a billenős csapdák.
A héja elfogásának bevált eszköze a héjafogó. Ezt 2,5-5 m magas oszlopra kell szerelni. Valójában egy 3 részes drótketrec, mely alsó rekeszébe csalinak egy fehér galambot szoktak tenni.
Ismeretesek még a rugós tőrök (→csapóvas) is, amelynek nagy előnye, hogy a ragadozó nyakát v. törzsét roppantja össze, így nem okoz szenvedést. (→egérfogók, →élvefogó csapda, →MEPISZ)
csaláncsuk (nép.): a →rozsdás csaláncsúcs (Saxicola /Pratincola/ rubetra).
csalifészek: néhány díszpintyfaj épít ún. csalifészket a fiókák felnevelésére szolgáló valódi fészek fölé, amely az ellenségeik megtévesztésére szolgál.
csaligalamb, csalimadár (gal.): a jól trenírozott röpgalamboknak a tenyésztő az ún. csalimadárral ad jelet, hogy visszatérhetnek a dúcba, azzal csalogatja őket vissza.
Az →angol tippler-tenyésztők leginkább fehér pávagalambot használnak erre a célra. (→keringő galambok; →röptetőláda )
csalogány: 1. a csalog(at) - vágyakozva hívogat szóból - a fülemülék;
2. álmoskönyvekben a szerelmi vágyakozás, a kellemes szexuális élmény jelképe;
3. átvitt értelemben a megnyerő hangú énekesnőkre használják (Blaha Lujza, a nemzet csalogánya);
4. a rigófélék (Turdidae) családjába tartozó, szép énekhangjukról ismert →fülemüle nemzetség egyik fajának a nyelvújítás korából származó neve. Használják a kerti gezére is.
csánkízület: ízület az alsó comb és a csüd között, melyet sokan tévesen térdnek vélnek.
csap (gal.): →csapos .
csapadék: az eső és a zivatar nagy megterhelést jelent a madarak számára. A többség nem is szívesen áztatja el magát, hanem védett helyre húzódva próbálja szárazon tartani a tollazatát. Érdekes, hogy viszont az egyébként állóvízben nem fürdő papagájok szívesen "zuhanyoznak" záporban, ha nyilvánvaló, hogy utána lesz lehetőség a napon megszárítkozniuk.
Sajnos a zápor v. akár egy kiadós eső is komoly kárt okozhat a volier nyitott részében épített fészekben. A lelkiismeretes tojó testével próbálja védeni a tojásokat, s akár el is pusztulhat v. komoly megfázás miatt kerülhet veszélybe az egészsége.
Az eső befolyással van a postagalamb-versenyekre is. Érdekes, hogy a zivatarban a gyengébb képességű, kényelmes galambok törnek az élre. A meglepő tapasztalat magyarázata: a buzgó, életerős, kiváló képességű galambok ellenállhatatlanul törnek hazafelé, s a zivatar leveri őket. Ezzel szemben a bumlizók szépen elülnek az eső elől, s a zivatar elvonulása után szép kényelmesen "sétarepülve" nyernek.
csapat: embereknek, ill. állatoknak a többé-kevésbé rendezett csoportja. A csapatok kialakulásával, működésével kapcsolatos norvég kutatások érdekes tényekre mutatnak rá. Eszerint a hollóknál a fiatal madarak gyakran tömörülnek csapatba, amely legkifejezőbb megnevezés szerint bandának mondható. A tömörülés célja ilyenkor a felnőtt madarak élelmének megszerzése.
Sasha Dall biológus (Trondheimi Műszaki Tudományos Egyetem - NTNU) és brit társa Jonathan Wright (exteri egyetem) vizsgálatai szerint a Walesben tanulmányozott fiatal hollók nem ritkán 30 fős csapatokban kényszerítik meghátrálásra a felnőtt madarakat.
Más fiatalok az éjszaka közeledtével alkotnak ún. alvócsoportot. Egy ilyen kb. 200 fős alvócsapat néhány tagja alkonyattájt egy tetemre talált, amelyből nem lakmározhattak, mert a tetemet egy idős pár birtokolta. Reggel ezek az elzavart fiatalok klb repülési manőverekkel beszámoltak a lehetőségről a társaiknak és együtt indultak a zsákmányhoz, melyet a területet birtokló pártól sikerült is megszerezniük.
Ez a művelet több napon keresztül, mindaddig folytatódott, míg az élelemforrás rendelkezésre állt. És a bandák a szervezettség jeleit mutatva zárták ki a terület valódi birtokosait a lakomából.
A további megfigyelések szerint az ilyen esetek megerősítették néhány madár kapcsolatát és ezek valóságos bandakapcsolatban járták a vidéket és szereztek maguknak táplálékot.
(→mob )
csapatban repülők v. falkarepülők (gal.): a házigalambokon belül a röpgalambok egyik fajtacsoportja.
Azok a fajták tartoznak ide, amelyek 16-24 egyedből álló sűrű csapatban sokszor 2-6 órán át keringenek anélkül, hogy leszállnának.
Esetenként nagy magasságban el is tűnek a szem elől.
csapatmadarak (→Agelaius ): Brehmnél a csirögefélék legkisebb fajainak (9 faj) a családneme.
Egyenes csőrű madarak kerek v. lapos orommal. A kávák élei nem alkotnak egyenes vonalat, mert a hátsó részük az orrlyukak alatt tompa szögben megtörik, mint a sármányoknál.
csádi amarant (Lagonosticta umbrinodorsalis - Chad Firefinch - Red-fronted Weaver Finch - Amarante de Reichenow): a díszpintyfélék Lagonosticta családnemének ritka faja. Nevezik Reichenow amarantnak is. Régen alfajként (L. rhodopareia umbrinodorsalis v. bruneli) jegyezték.
csája (Chauna torquata - Crested Screamer): Dél-Brazília, Paraguay, Uruguay és Argentína mocsaras pampáinak madara a tüskésszárnyú madárfélék családjában.
A tollazat a fejen, a nyakon és a test legfelső részén szürke. Ugyanilyenek a nagy tollak, ill. a szárnyfedők.
Az alsó farkfedők és a váll viszont fehér.
A fejtetőn található búbszerű bóbita is szürke. Viszont a szemgyűrű és a kantár csupasz bőre, ill. a csőr alsó kávájának töve piros.
A nyakán, mint egy valóságos nyakörv, egy fekete szalag fut körbe.
A szürkésbarna csőrön hatalmas csőrköröm mutatkozik.
A tyúkszerű láb narancsos sárga, de a karmok sötétek.
Fotó: Pablo Rodríguez - www.art-natura.com.ar
csáják: a törzsfejlődés során a ludakról régen levált ág, a →TÜSKÉSSZÁRNYÚ MADÁRFÉLÉK családjának jellegzetes képviselői a Chauna nemzetségben.
(→csája; →fehérarcú csája)
csakli: a →csóka (Corvus monedula) egyik népi neve.
család, família: 1. (antr.) biológiai értelemben a szülőfelek és a vér szerinti gyermekeiknek a közössége, mindazok, akik közös őstől származnak, vérrokonok, ez a lefelé származtatás adja az ún. nagycsaládot;
2. (állt.) rendszerint egy nőivarú egyedtől származó utódok csoportja (baromfitenyésztésben szűken véve egy hím és egy tojó teljes testvérekből álló utódcsoportja);
3. (növ.. nemesítés) idegentermékenyülő anyanövény szabad levirágzásból származó utódainak összessége;
4. (bar.) lúdtenyésztésben a gúnár és a tojói. A lúdcsaládot a tenyésztési évet megelőző őszön kell összeállítani;
5. família: állat- v. növényrendszertani kategória. A testük felépítése, bonctani azonosságaik és az egyedfejlődésük tekintetében megegyező családnemek, nemzetségek (genius) egy családba tartoznak.
A madarak osztályának (Aves) az A. Wetmore általa felállított szisztematika szerint - amelyet ma már csaknem általánosan elfogadnak - 28 rendbe 163 (másutt 173-176) család tartozik. E családok abc-sorban a családnevek... címszó alatt találhatóak.
családfa (állt.): törzskönyvezett állat származási lapjának a felmenőket megjelenítő adatai.
CSALÁDNEVEK: az állatrendszertanban a faj és a rend között a család található. A családnevek magyarul mindig -féle végződésűek, latinul a végződés -dae.
Itt a madarak osztályába tartozó családnevek mindkét változatát abc-sorrendben megtalálja. NEM EGY ADOTT RENDSZER CSALÁDNEVEIT SOROLJUK FEL, hanem a klb. szisztematikákban alkalmazott családneveket. Így vannak átfedések és kettősségek, amelyeket a konkrét családnév címszó alatt tisztázhat.
Tehát a félreértések elkerülése végett: a kérdéses család jellemzőit és az oda tartozó nemzetségeket (zárójelben a fajok számával) keresse a lexikon megfelelő helyén!
Családnevek magyarul:
albatroszfélék (Diomedeidae),
álcsuszkák v. ausztráiai csuszkafélék (Neosittidae),
Cnemidocoptes: az atkafélék egyik nemzetsége, mely a madarászoknak is szokott gondot okozni
laevis: → rühatka ,
mutans: →meszesláb-atka.
Cnemophilnae: a paradicsommadárfélék családjának alcsaládja 3 monotipikus nemzetséggel. (→Loria , →Loboparadisea és →Cnemophilus ) Cnemophilus: a paradicsommadárfélék egyik nemzetsége ma már két fajjal (a Loriae megszünt).
macgregorii: csutakbóbitás paradicsommadár (Sickle-crested Bird of Paradise)
loriae: Loria paradicsommadara (Loria's Bird of Paradise).
Nos, a lexikonban a nyíl azt jelenti, hogy a szóra kattintva egy szócdikkhez jut az ember (megsporólja a lapozást). Esetünkben a →barna pettyesasztrild-ra, a → rühatka -ra stb kattintva - értelemszerúen - egy bővebb leíráshoz fognak jutni.
Ezeket az ún. hivatkozásokat Szőcs Béla barátom csinálta, aki a hozzá intézett kérések alapján postáz az igénylőknek MADÁRBARÁT-LEXIKONT.
citromcsíz v. citromcsicsörke (Chrysomitris /Serinus/ citrinella - Zitronenzeisig - Citril Finch): ezt a 14 cm nagyságú pintyfélét sorolták már a csízfélék közé is (Carduelis citrinella), de a viselkedése alapján végre megállapodott a Serinus nemzetségben.
Délnyugat-Európában eléggé gyakori. Leginkább a ritkás hegyoldalakat és a bokros tájakat kedveli.
Táplálékát csaknem olyan ügyesen keresi, mint a tengelic. A hosszú vékony csőre jelzi, hogy előnyben részesíti az apróbb, puha magvakat.
Szürke hátú, a tollazata foltok nélküli. Így aztán a zöldikéhez nagyon hasonló, de annál kisebb, sárgás madárka a fõként Afrikában előforduló csicsörkék nemzetségében.
Főként a fenyőkkel tarkított hegyoldalakat kedveli, s csak télen húzódik az alacsonyabb fekvésű területekre.
citromfélék, citrusfélék (Aurantioideae): a rutafélék alcsaládja. Délkelet-Ázsiából származó fás növények, nagyobbrészt örökzöld, bőrnemű levelekkel.
Jellegzetességük a narancstermés, amely felsőállású bogyótermésnek tekinthető:
citromgébics (Telophorus sulfurepectus - Sulphur-breasted Bush Shrike): a gébicsfélék afrikai faja a bozótgébicsek nemzetségében. Dél-Afrikában egészen közönséges.
A felül kissé kampós csőr fényes fekete, s a csőrszeglet mélyen benyúlik a fekete szem alá.
Az orrnyílástól induló kantár szintén fekete. A szem alatt vékony vonalban folytatódik, s a nyakon kiszélesedve keretezi a narancsos árnyalatú sárga áll, ill. torok által rajzolt "partedlit".
A csőr vonalát törésmentesen követő homlok szintén sárga.
Finom átmenettel válik a fejtetőn galambszürkévé, amely szín a fültájékot, a tarkót és a nyak hátsó élét is jellemzi.
A hát és a szárny szürkével árnyalt sárga. A test alul egyszínű narancsos sárga, de a farcsík szürkéje lehúzódik a testoldal alsó részére.
A hosszú farok sárgával árnyalt sárga.
Kaméleonokat, békákat zsákmányol és hernyókat kutat a fákon.
cinegehília v. lombjáró függőcinege (Pholidorni rushiae - Red-fronted Weaver Finch v. Tit-Hylia): a díszpintyfélék családjának egyik monotipikus nemzetségének ritka faja. Másutt a szintén vitatott →Parmoptila nemzetségben szerepel. A zavart fokozza, hogy nevezik angolul Red-fronted Weaver Finch-nek v. Tit-Hylia-nak, ami megegyezik a piroshomlokú hangyászpinttyel.
Másutt a Parmoptila woodhousi alfajként tárgyalják. Hogy létező fajról van szó, arra bizonyság, hogy felvették a a CITES-listára.
A címszóban szereplő formában szabályos taxon: http://www.itis.gov/servlet/SingleRpt/SingleRpt?search_topic=TSN&search_value=562039, de meg kell említeni, hogy a magyar nyelvű irodalomban szerepel lombjáró függőcinege néven is.
cinegelégykapók (Microeca): az ausztrállégykapófélék családjának egyik nemzetsége 6 fajjal.
cinegeposzáta (Parula americana - Northern Parula): kékhátú, sárga torkú madárka az amerikai poszáták családjába.
A szép(farú) asztrildtól csupán abban különbözik, hogy itt a csőr kevésbé bordós, inkább piros, s a gerincén a fekete kisebb helyet foglal el.
A comb felett is jelentkezik a farkfedők pirosa. A cindarella- és a másik rokon faj, a feketefarkú asztrild (melynek a csőréről hiányzik a piros szín) tartása és tenyésztése megegyezik a vörösfarkunál leírtakkal.
2. kistestű, mozgékony énekesmadarak, hasznos rovarpusztítók a cinegefélék családjában.
cinegeasztrildok (Nesocharis): a díszpintyfélék családjának egyik nemzetsége 3 afrikai fajjal, a trópikus övben.
A tollazatuk olajzöldes szürkével. A csőr fekete. A finom kapaszkodóláb sötétszürke. A szem piros. (→kis cinegeasztrild; →fehérarcú cinegeasztrild; →fehérörvös cinegeasztrild )
Sajnos a táblázatok nem másolhatók be egy az egyben az explorerből. A dolog nagyon időigényes. Azért itt külodöm a folytatást:
Meg kell említeni, hogy J. C. Welt, angol ornitológus szerint a csőr és a tojás alakja egymással összefüggést mutat. Mások szerint az összefüggés mélyebb: a csőralakulás az életmód által meghatározott, s az életmód egyben meghatározza a költési lehetőségeket is, amelyekhez logikusan igazodik a tojások alakja.
Az Európai madarak c. kötet nyomán a csőr lehet:
a. kicsiny és karcsú (poszáta),
b. vaskos és rövid (veréb),
c. hegyes, tőr alakú (csér),
d. éles és kampós (vércse).
A csőr tövétől lefelé induló - a fej színétől - sötétebb rajzolatot bajusznak nevezzük.
Némely madárnál a csőr a tapintás szerve. Pl.: a szalonka az iszap mélyén a csőrével érzékeli - a táplálékául szolgáló - az ott megbúvó gilisztákat, álcákat, rovarokat.
A házigalambfajták csőralakulása nagyban eltér az eredeti ősre jellemzőtől, amelyet szokásos normál csőrtípusnak nevezni.
Ez a változatosság a tudatos tenyészkiválasztás eredménye. Ha normál csőralakulású egyedet keresztezünk attól eltérő alakú és méretű csőrt viselő egyeddel, akkor az F1 generációban a nemzedék a normál csőrtípushoz fog közelíteni, miből következik: az utóbbi típus a domináns.
Mindemellett is csaknem biztos, hogy genetikailag mind a csőralakulás, mind a fejalakulás multifaktoriális. Tehát a szelekció révén a gének összegeződve (→additív) alakítják ki a szélsőséges formát. (→Hemignathus ; →SZARVASCSŐRŰ MADÁRFÉLÉK ; →kalapácsfejű szarvascsőrű madár; →szarucsőr ; →bagolypapagáj ; →szűrőcsőr )
Javában dúl a nyár, s én mégis el vagyok havazva... Magyarán el vagyok maradva ezer dologgal.
ugye nide is beigértem a c-betűs kötetből valamit. Mit is? Ha jól emlékszem, akkor a díszpintyeket. Ha tévedtem volna, szóljatok rám!
Minden esetre elkezdem:
csőr, rhamphotheca: a madarak és egyes alacsonyabb rendű emlősök szarukávával borított, fogatlan állkapcsi szerve, a →bőr, cutis, sajátos képződménye .
(A kacsacsőrű emlős csőre másodlagos képződmény, csak kevéssé szarusodott, és a fiatalok később szarulemezekkel felváltódó fogakat viselnek.)
A csőr
alsó és felső kávából áll.
A felső káva tövénél az epidermisz sokszor lágy marad, ez a, viaszhártya (ceroma). A szarukávák több darabból alakulnak ki, ami olykor külsőleg is látható, így pl.
négyrészes az albatrosz,
háromrészes a kivi, a pelikán és többek között a kanalasgém felső kávája. (→GÖDÉNYFÉLÉK )
A szaruréteg folyamatosan kopik és megújul.
Ha a kopás nincs arányban a növekedéssel akkor a csőr felső v. az alsó - esetenként mindkét - kávája, főként a papagájoknál (→hullámos papagáj) a normálistól eltérően túlnő, amit sok rágnivaló (rügyes v. édes háncsú ágak pl. fűzfa, ill. szépia v. malterdarab) biztosításával meg lehet előzni.
Ha mégis bekövetkezik, akkor a túlnőtt részt le kell vágni, esetleg körömreszelővel utána igazítani. Mindkét káva túlnövése különösen veszélyes, mert a kávák fájdalmas ferdüléséhez vezet, s okvetlenül szakember beavatkozását igényli.
Olykor a rendellenes túlnövés a beltenyésztettség következménye, ez esetben a madarat (de a szülőegyedeket is!) okvetlenül ki kell zárni a tenyésztésből.
A galamboknál ilyen túlnövés ritkán fordul elő, de az életkor növekedésével párhuzamosan tapasztalható (más madaraknál, elsősorban fácánoknál) a csőr hosszának növekedése, s szerepe lehet az életkor meghatározásában. (→sarkantyú)
Tudnunk kell azt is, hogy a madarak többségénél a csőr hegyén a táplálék kiválogatását szolgáló idegvégződések vannak.
A galambok csőrének színe összefügg a fej tollazatának színével
a fehér fejűeké rózsaszínes árnyalatú fehér;
a fehér fejű, de színes homlokúak felső kávájának gerince sötét;
a színes fejű, de fehér homlokúaké rendszerint rózsás fehér, ritkán színes, ám a végén ez esetben is világos;
a sárgáké és a sárga fakóké világosbarna;
a kékeké palaszürke;
a feketéké fényes fekete;
de a gyöngyszeműek kivételt képeznek, ahol ugyanis a csőr rózsás fehér, esetleg a hegyén jelzett.
A kikelt galambfiókák csőrének színéből lehet következtetni a tollazat későbbi színére:
a vörös csőrkarikásokból vörös,
a sárga csőrkarikásokból sárga,
a szürke csőrjelzésűekből kék,
a fekete csőrűekből fekete tollazatú galamb lesz.
A díszpintyek fiókáinak csőre kirepüléskor fekete színű, s csak 8-10 hetes korukra érik el a fajra jellemző színt.
A csőr színének a papagájok életkorának meghatározásában is van szerepe, a legtöbb faj csőre fiatal korban szintén feketés, s csak az ivarérési kor elérésére nyeri el a fajra, nemre jellemző színt v. árnyalatot.
A csőrvizsgálat nem csak az életkor meghatározását, hanem az egészségi állapot megítélését is segíti.
Ha a fajra, nemre, változatra jellemző színnél sápadtabb a csőr, akkor valószínűleg beteg v. hiányosan, egyoldalúan táplált a madár.
A száj és az orrüreg csontjai egymáshoz ízületekkel v. szalagokkal csatlakoznak. Ez teszi lehetővé a csőr több irányú mozgathatóságát, rendkívül ügyes szerszámként való használatát.
A csőr nagyságát és arányait elsősorban a csőr csontos része határozza meg.
A madarak csőre elsősorban a táplálékszerzés és az ivadékgondozás szolgálatában áll. Sokféle működésének megfelelően - fészeképítés, védő- és támadó eszköz - az alakja rendkívül változatos.
Ha figyelmesen és a dolgot logikusan végiggondolva szemléljük meg egy madár csőrét, akkor abból nagy biztonsággal következtethetünk arra, hogy mivel és hogyan táplálkozik.
Ahol elbizonytalanodunk, ott arra gondolhatunk, hogy a táplálkozásban nincs válogatásra lehetőség és sokoldalú szerszámra van a madárnak szüksége.
Pl. a sarlósfecskék és a lappantyúk csőre oly kicsiny, hogy alig látszik. Viszont a szájnyílás ott csaknem a szemig tart. Ennek oka v. magyarázata, hogy a lágytestű rovarok elfogásához nincs is szükségük nagyobb csőrre.
Külön érdekesség a madarak világában a →sárgaszalagos küllő /és a már valószínűleg kihalt →huja/ csőralakulása. Ti . itt a két ivar a csőr hosszát és alakját tekintve is eltért egymástól.
Csak most olvasom az írásod, így nem tudom, élnek-e még a kicsik. Ha igen, adj nekik fehérjedús táplálékot, rovarokat, főtt tojást, lágy, kölyökmacskáknak való macskaeledelt, kevés lisztkukacot. 2-3 óránként kell etetni kezdetben, ahogy nőnek, ritkábban. Ha teljesen kifejlődtek, kinőtt a farktolluk rendesen, el lehet őket engedni egy csendesebb helyen.
Szeretnék segítséget kérni... máma megmentettem két verébfiókát, fogjuk rá esznek is azal nicns gond, csak jólenne ha valaki segítene hogy mit adjak nekik és hogyan neveljem őket, na és persze hogy ha felneveltem őket elengedhetők e vagy aba belepusztulnának?
Nagyon kicsit, épp hogy kinőtt a tolluk itt-ott. Légyszíves segítsetek!!!! Leirtottam róluk a bolhákat, atkákat azal már nicns gond...
Szeretnék segítséget kérni... máma megmentettem két verébfiókát, fogjuk rá esznek is azal nicns gond, csak jólenne ha valaki segítene hogy mit adjak nekik és hogyan neveljem őket, na és persze hogy ha felneveltem őket elengedhetők e vagy aba belepusztulnának?
Nagyon kicsik, épp hogy kinőtt a tolluk itt-ott. Légyszíves segítsetek!!!!! Leirtottam róluk a bolhákat,atkákat azal már nincs gond...
Szerencsére megoldódik a gond. A szülők megtalálták a kirakott fészket és etetik a piciket. Kerestem nekik egy védett helyet a teraszon, ahol szépen megnőhetnek.:-)))))
Kedves madárbarát, vagy valaki ,aki erre jár és tud segíteni.
Szomszéd ház bontásakor találtak rá erre a fészekre. Ha jól gondolom rozsdásfarkú picinyei vannak benne. Nagyon nem szeretném ha elpusztulnának. Tanácsot kérnék, hogyan, mivel és milyen időközönként kell őket etetni.
Kedves Madárbarát! Bennem is felmerült, hogy szabad-e engedély nélkül betallózni mások levelét, ezért hát engedélyt kértem Bérces Jánostól, mert az ő tollából származott a levél, ami itt az imént megjelent, és Ő áldását adta, hogy megjelenjen, a most következő sorokkal kiegészítve!
Ime a következő levele, amit nekem válaszul írt! " >> 2010/7/6 Bérces János <J.Berces@richter.hu>: >>> Kedves Erika! >>> >>> Egy állatunk elvesztése nem pesszimizmusra, hanem éppen további optimizmusra kell hogy inspiráljon, azáltal, hogy tanulunk belőle, többet olvasunk, érdeklődünk az adott fajról, a későbbiekre gondolva. Tudom az internet és a különféle "szakmai" fórumok okostojásai miatt több a megbetegedő, sínylődő és elpusztuló állat a laikusok között, mint régen, amikor célirányosan, ha kérdés merült fel, azokat az embereket keresték meg, akiknek volt tapasztalatuk, vagy gyakorlatuk az adott kérdéskörben. Manapság könnyebb, gyorsabb, ha fórumokon érdeklődik az ember. Tény nem mindig célravezető, bár sok esetben nagyon hasznos dolog. Tudom azt is, hogy ha baj van, akkor az ember hajlamos bármit elhinni annak, akiről úgy véli ért hozzá. >>> Nem kell elkeserednie, hiszen a legtöbb állatorvos sem tudott volna segíteni a madarán, sőt jelen pillanatban, azok az állatorvosok, akik nem olvasták linkemet, nem ismernek személyesen, vagy a betegség hazai szakavatottját, Dr. Erdélyi Karcsi barátomat, azok ugyan úgy pusztulásba vitték volna a madarát (nem kevés pénzt legombolva magáról:)), mint a laikus fórumlakók. >>> Ha én is az első elpusztult állatom felett való bánatomban úgy határozok, hogy többet nem fogok állatot tartani, akkor ma nem tartok itt, nem tudnék más állatokon, más emberek állatain segíteni. És átérzem az érzését, hiszen 4 éve mind a 3 héja fiókámat és egy öreg hímemet is elveszítettem pár nap lefolyása alatt e kórban, mert nem tudtam mivel állok szemben. De nem csak én, hanem az állatorvosi egyetem szakemberei sem, ahová boncolásra vittem akkor a tetemeket. Ráadásul az esetemben nem "csak egy" talált, a természetben gyakori madárfajról volt szó, hanem évtizedes munka gyümölcseként saját tenyésztésemből produkált egyedek, melyekben rengeteg munkám és pénzem feküdt. Ráadásul tisztában voltam vele, hogy itt senki sem tud nekem segíteni, vagy állataimat megvédeni, így nem maradt más, csak saját magam. Egy ragadozó-madárvédelmi konferencián akadtam Karcsiba pár évvel korábban. Emlékeztem, mit mesélt a vírusról, és mennyire kevés az infó róla. Így felkerestem őt, és kifaggattam a jelen infóról, ami csak pár hazai madár esetében volt bizonyított akkor még, és mindössze 6 éves hazai vírus múlttal. Majd két éve jött egy hatalmas járvány, és már nem csak az ország egy keleti kis pontjában volt a vírus, hanem pár hét alatt Ausztriáig, Csehországig elnyargalt, és pusztított madarat, lovat és embert. >>> 9 héjám volt akkor és mind megbetegedett. Egy csodálatos és ritka fehér tojóm elpusztult két nap alatt. Még sem gondoltam volna egy pillanatig, hogy siránkozzak, hanem kerestem a probléma megoldását, és Karcsi segítségével rájöttem pár olyan apró de működő képes megoldásra, amit az oldalamon olvashatott. Az egészségügyi intézetben a kór lefutását nem ismerték, külföldön nem írták le, mert csak már végstádiumos, vagy elhullott állatok kerültek be hozzájuk. Emberi vonatkozása (USA) nem volt veszélyesebb mint az influenza vírusa, bár az első megjelenésekor (talán a NATO segített benn...) New Yorkban 150 ember halt bele. Innen indult a kór Amerikában és már Kanadától Mexikóig mindenhol pusztít, ahol még szúnyogok élnek. Így a megbetegedett madaraim tüneteit, a solymászokat faggatva kezdett összeállni a kép, melyről naponta feljegyzéseket írtam és Karcsival egyeztetve próbáltam okosabb lenni. Így abban az évben le tudtam vezetni a betegség eddig észlelt lefutását, módjait, megjelenési formáját, melyet azóta Karcsi több helyen már publikált. Sajna minden madárfajra hatásos vakcina még nincsen, de bízunk benne, hogy lesz. Viszont ehhez további adatok és előfordulások szükségesek, hiszen a vírus terjedése hihetetlen gyors, és kombinálódási lehetősége további veszélyeket tartogat még a jövőre nézve. >>> Ezért nem jó elgondolása, hogy a tetem boncolása nem segítene már senkin. De! Minden még élő madárnak, fogékony emlősnek, és az embernek, akikre e vírus potenciális veszélyeket hordoz. >>> Ezért, ha már nem akarja az eltemetett madarát exhumálni, akkor kérem írja meg nekem pontosan a madár megtalálásának helyét, időpontját, milyen tüneteket és milyen sorban figyelt meg a madáron. A feltalálástól mikor kezdett rohamosan romlani és ez hol! volt, mert lehet, maguknál a kertben csípte meg a vírusos szúnyog, és nem ott, ahol kiesve a fészekből megtalálták. Ha van további képei, kérem ezt is küldje el nekem. >>> >>> Végül:) Nézze végig az oldalamat, ha ideje engedi, vagy érdeklődik az állatok és solymászat iránt. Meg fogja érezni majd, hogy az a kiindulási elgondolása, hogy nem érdemes a jövőben állatot tartania, az butaság:) Az állatok bevonása életünkbe csodálatos dolog, és olyan sokat adnak életükkel számunkra, amit sem az internet, sem a természetfilmek hangulata és élménye nem tud pótolni. Aki meg azt rótta fel magának, hogy "normális fészekhagyó viselkedésnek volt tekinthető", annak én üzenem, hogy sem a madarakhoz, sem a madár etológiájához nem ért. Minden normális ember magához veszi az elárvult és védtelen, vagy beteg kis állatokat és próbál rajtuk segíteni. Aki elmegy ilyen teremtmény mellett, remélem majd a mentő is elmegy ő mellette is, amikor rá fog szorulni..."
A teljesség kedvéért gondoltam, hogy akkor már írjunk le mindent, ami neki az esettel kapcsolatban eszébe jutott!
Remélem, nem sértek semmilyen szabályt, de tekintve, hogy a válaszlevél rendkívül szakszerű és tanulságos, bátorkodom nyilvánosságra hozni (hozzám úgy került, hogy a címzett Zsazska beavatott):
Kedves ...!
Nehéz így utólag okosnak lenni, azért a jövőre nézve próbálok pár
észrevételt, vagy tanácsot adni.
A dolmányos varjú elég éber madár, ha sokáig lent ült a földön az út
szélén, ami nem jellemző egy kirepült fiókára, akkor már lehet ott
volt valami baj, és nem az Ön gondoskodásával. A madarak elsősorban
ágról ágra ugrabugrálva próbálnak repülni megtanulni, ha a földön
sétálgatnak, akkor lehet, hogy valaki lelőtte (légpuska), autó
elüthette, vihar leverhette az ágról, de az is lehet, hogy valamilyen
betegségtől legyengült annyira, hogy bandukolnia kellett. Egy ilyen
tollazatban lévő varjúfi már elég jól kéne, hogy repüljön.
A rövid farka, illetve a képen látható farok tollon lévő éhség csík
azért már adhat kiindulási pontot. Összekapcsolva a hirtelen
pusztulással. Megjegyzem, az a fórumozó, aki macskakonzerven nevelte
fel a varjúját valamikor, az sem a megfelelő táplálási módot
alkalmazott. A macskakonzerv ugyan arra alkalmas, hogy élelemül
szolgáljon ad-hock esetben bármelyik kifejlődött varjúféle számára, de
nevelésre nagyon gyenge minőségű élelem, melytől inkább az Ön által is
írt ürítési szindrómák jönnek képbe.
Egy egészséges varjú fióka, bőségesen, és nagyokat "meszelve" ürít.
Míg a fészekben ül, egy burokba végzi el a dolgát, melyet a szülő
csőrébe kapva visz el a fészektől távolabb eldobva, hogy a ragadozókat
a fészektől távolt tartsa. Na most egy ilyen silány élelem mellett,
melyben inkább a zsír dominál, csak híg és vegyes állagú ürülék
képződhet, melyet nem képes burokba zárva produkálni a fióka. Így egy
fiatal madár esetében a tollai és ürüléke árulja el első lépésben,
hogy gondos és jó pótmamája vagyunk, avagy nem.
Varjú félék vegyes koszton élnek, viszont a fiókáikat fehérjedús
táplálékkal nevelik. Ezért őket egy keverékkel szoktuk felnevelni,
egész röpülős korukig, míg önálló táplálkozásra nem lesznek képesek.
Ez két rész darált marhahúsból áll, az egy részbe pedig növényi,
ásványi és vitamin tartalmú anyagok és készítmények kerülnek. Mint pl,