Nálam is előkerült a cigány család nevek között a Patkány.
Abaújdevecser, ref születési akv., 1780-1800 évek, sorra születnek Patkány László gyerekei, majd az egyik helyen így írják: "Patkán [sic] vagy másként Budai László"
A perei ref akv-ben 1820-1840 között, sorra születnek Bóni György gyerekei. Az anya mindenütt Gaburi/Gabori Sára (aki egyébként devecseri, *kb 1800), de 1828-ban (és csak akkor) Patkány Sára.
Érdekesek az ilyen feltűnő-eltűnő nevek az anyakönyvekben. Habár szívem szerint meglennék nélkülük, mert egy cigány ágat amúgy is vért izzadva bogozgat ki az ember egy családfán.
Nohát, erre a szóra még az én igencsak szűk szlovák nyelvtudásom is kiterjed, ugyanis horný a magyar 'felső' (Horná Lehota pl. Felsőlehota). Mivel pedig az -ák helynévből családnevet szokott képezni (Lipták 'liptai'), gondolom a hornák az vagy 'felvégi', vagy esetleg (az elnevezéskori lakhelyhez képest) magasabban fekvő vidékről származott. Aztán ha nem így van, majd LvT kijavít:-)
A Vosnyák családnév esetében először zárjuk ki a bosnyák népnévvel való összefüggést, pedig ez szép megoldás lenne.. Kiss Lajos szerint az utóbbi a Bosznia országnévből ered, ami ó-indoeurópai eredetű (bhog, 'patak'). Az oroszban és az ószlávban (tudtommal) b-v váltakozás nincs, különösen szó elején.
Más részről orosz etimológiai lehetőség van: вошь, 'tetű', amire Vasmer (http://vasmer.narod.ru/p116.htm) meglehetősen széles etimológiai sort ad: укр. вош, др.-русск. въшь, болг. въшка, сербохорв. ва?ш, словен. u°«, род. u«i^, чеш. ve«, слвц. vo«, польск. wesz, в.-луж. wo«, н.-луж. we«. (Itt a hiányzó jelek megfejtésével nem foglalkoztam, de mint látjuk,l ezek a szó eleji v-t nem érintik.) Vasmer további részletezéséből kiderül, hogy a jelentés nem egyértelműen rögzül, valamilyen bogárról van szó, van pl, ahol 'tücsök' a jelentés.
A -няк képző általában valamilyen halmazt, csoporto jelent, amely az alapszóval, mint a halmaz elemével jellemezhető, pl. берёза - березняк 'nyírfa', 'nyírjes'. Úgy tűnik, ez a képző az oroszban népnevekhez nem használatos, de - mint a Bosznia - bosnyák esetében láttuk - más szláv nyelvekben lehetséges.
Igaz, a -як, -ак képző létrehoz az oroszban is népnevet, tehát, ha találnánk egy *вошнь tövet az oroszban vagy más szláv nyelvben, az alkalmas lenne akár népnév, akár más embert jellemző név képzésére. Hajrá!
Lengyel, szlovák vagy ruszin, de a részleteket illetően meg kell várnod valakit, aki vagy jártas a szláv nyelvészetben, vagy legalább beszéli valamelyik nyelvet:P
Közben én is rábukkantam az Arras eredetre... A többi is érdekes adalék, köszi. Tehát elég elterjedt szövet/elnevezés volt.
Az RMCsSz által lefedett időben Kázmérnek kellett volna találnia Rásákat, hiszen maga a szövet megnevezése a XVII. században már bőven előfordul. Hacsak esetleg ekkor még nem létezett családnévként, és éppen azért ritka, mert a rázsakészítők később jelentek meg, mint ahogyan a családnevek megszilárdulása nagyjából befejeződött...
Úgy néz ki, hogy Arras nevéből való éppúgy mint a hárász. Benyomásom szerint a rázsa és a hárász részben ugyanazt is jelentették, bár a rázsa jelentése elég változatosnak tűnik.
Czuczor – Fogarasi: “Ritka szálu, gyönge, lágy gyapjuszövet, melyből némely tájakon a nők szoknyát viselnek. Fél- egészrása.” “a ,rása' alatt durvább anyagu, vagy csekélyebb értékü szövetet ért a nép. Egyezik vele a német Raach, franczia ras, ángol rash, olasz rascia. Adelung szerint Artois tartománynak Arras nevü városától kapta nevét, hol először készítettek volna ilyetén szöveteket, és régebben Arras, Arrasch, Harras volt a neve.“
Honismeret helytörténeti magazin a 18. század végi Szabolcs megyéről: “ezen a vidéken szokásos női viselet a rása vagy rázsa szoknya,amely a régi leírások szerint szőrkelméből készített igen erős, durva alsószoknya volt,olyan erős,hogy a földre letéve minden támasz nélkül megállt egyenesen,s akár több nemzedéket is kiszolgált. Feltehetõen gyapjúból készülhetett nemezeléssel. Abban az időben ugyanis a női alsó fehérnemû még ismeretlen volt,és hideg szeles időben jó szolgálatot tehetett egy ilyen meleg szoknya.”
Szeremlei Sámuel: Hódmezővásárhely története szerint a 18. századi magyar úrinő viselete “a rázsa szoknya, magyar váll, karmazsin topánka”. Ugyancsak Hódmezővásárhelyen a takácscéh 1733-as szabályzata szerint a mesterjelölteknek többek között “hétköznapi, durva és ritka rása- vagy mazolán-szövésből kellett egy véget készíteni”. (Magyar Néprajz) Bálint Sándor (A szögedi nemzet) a 19. század eleji mesteremberek feljegyzéseiből arra következtet, hogy a rázsa ugyanaz lehetett, mint a kamuka. (A kamuka állítólag damaszt, tehát ez valószínűtlen, noha Szegeden lehetett éppen más jelentése a szónak. Mindenesetre mindkettő nehéz szövet, és a rázsaszoknyát is bélelték.) Ugyanő olyat is talált, hogy félrázsa- vagy mazolánszoknya. Borovszkynál (Pest-Pilis-Solt-Kiskun) írják a “Morvaországi társulat”-ról, hogy 1755-ben többek között sziléziai félrázsával kereskedtek.
Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár: 1682-ben új Rasa poszto előruháról (nyilván kötényről), 1764-ben a leány középrend szebeni kék rása szoknyájáról esik említés. Nagy (Grandpierre) Péter szerint a kolozsvári Szatmári-házat (Wolphard–Kakas-ház) “Rázsa-háznak is hívták régen, mert rázsaszövet módjára kockásan volt tarkára festve. Ilyen rázsaház az Óvárban is volt, a Karolina tér északi során.”
Szerintem a rázsa maga újabb, mint a Kázmér-szótár merítése. Egyébként irigyellek, hogy megvan neked otthon. Nekem TESz-em sincs, így hát nem tudom, milyen eredetű lehet a szó. Csak eszembe jutott.
