És még valami: ahol a két fém egymásnak feszül, ott a zsír nincs jelen (mert a fém elnyomja onnan, szerencsére, mert a zsír nem vezeti az áramot), tehát ott közvetlenül fém a fémmel érintkezik. Namármost ha a konkrét érintkezési felületen nincsen zsír jelen, akkor ott hogyan segít?
"Ez csak akkor indul meg, ha a kérdéses részt - leegyszerűsítve - a szabad levegőn feszültség alá helyezik. A szabad levegő - pontosabban az oxigén - elzárásához kell a "zsír" az ilyen kötéshez."
Na de amikor az alumínium kábel sarut rákötik pl a horganyzott réz sínre, ott is jelen van ugyanez az oxigén. Ott miért nem kell zsírozni?
Úgy érzem, közeledünk a megfejtéshez, ritka eset, hogy valaki beszélgető partnernek tekint és nem kioktat vagy lehülyéz :)
Ez egy érdekes téma. Az világos, hogy a köztük lévő nedvesség és egyéb viszonyok függvényében galvanikus korrózió kisebb-nagyobb tempóban beindulhat két eltérő standardpotenciálú fém közül a kevésbé nemesnél. Ez elvileg az alu-rézhez hasonlóan az alu-inox vonatkozásban is fennállhat.
Ennek önmagában nincs is köze ahhoz, hogy elektromos hálózatról vagy másról van szó.
Az is rendben van, hogy egyenáramnak van galvanikus hatása, vagyis akár elhordhatja egyik fémet a másikra.
Engem az érdekelne, hogy váltóárammal összefüggésben mi okozhatna még korróziós hatás növekedést?
Nem azt mondja, hanem úgy értelmezi, ha elvágod vagy akár megkarcolod, csiszolod. Az alu kábelen az érszigetelés alatt is van oxid réteg. Ennek létrejötte ennél a fémnél egy "önvédelmi" folyamat. A hangsúly azon van, hogy ha ezt a fémet villamos vezetőnek használjuk - azaz a galvanikus kapcsolat mellet megindul egy elektrokémiai folyamat is - meg kell akadályozni a további, nem természetes oxidációk kialakulását. Ez csak akkor indul meg, ha a kérdéses részt - leegyszerűsítve - a szabad levegőn feszültség alá helyezik. A szabad levegő - pontosabban az oxigén - elzárásához kell a "zsír" az ilyen kötéshez. Amúgy nem véletlen írják elő, hogy a kötőelemet színültig meg kell tölteni kencével. Ha láttál sok régi épület bekötést, akkor nyilván azt is láttad, hogy az alu kábelre alu sarut préseltek, és azt alu - vagy bevonatos vörösréz - sínhez kötötték.Ezért nem volt velük különösebb gond száraz kötés estén sem.
Azt mondod, hogy az ér oldalát a szigetelés megvédi az oxigéntől, de mihelyt megblankoljuk, egyből (tizedmásodperc alatt) megjelenik rajta az oxidréteg? De hát akkor utólag már hiába zsírozzuk az oxid réteget nem?
És mindenütt, ahol pl vastag alumínium kábelek vannak, azok elektromos kötései mind szarok, mert ezeken a pontokon az áram az alumínium oxidon keresztül halad?
Egy rakás épület alumínium kábeles betápját láttam már, emlékeim szerint egyik sem volt lezsírozva és mégsem volt probléma ezekkel a kötésekkel.
Az aluminium felülete mindig oxidált. Nem látod, de ahogy elvágod, rögtön oxidálódik. Ami megvédi a további oxidációtól. Viszont az elekrokorrodáció ezzel az oxidréteggel együtt kialakul. Az elektrokorróziót akadályozza meg a paszta.
Ideális körülmények között semmi. Nem ideális körülmények között viszont az alut elkezdi enni a rosseb. A rezet is, de azt sokkal később, és nem olyan mértékben. A lényeg a lényeg! A pasza elzárja a tulajdonképpeni kötéstől a "zokszigént", így megakadályozva az esetleges vegyi folyamatokat.
"Valaki elmagyarázhatná nekem, nagyonbutának, hogy a WAGO belsejében milyen elektrokémiai korrózió fordulhat elő azon a felületen, ahol egymásnak feszül az alumínium és a rozsdamentes acél."
Vagy próbalámpa , valami földelt fém, és az egyik vezeték. Ahol kigyullad az a fáris, az megy az L csatlakozóra, a többi izléstöl függően valamelyik másikba. Mindegyx hogy egy "lyukba" , csavar alá melyik oldalra kötöd
"A másik probléma az elektrokémiai korrózió. Ez a jelenség a két fém periódusos rendszerben elfoglalt helye miatt következik be."
Tehát ezek szerint pl alumínium radiátorokba tilos rozsdamentes acél szerelvényeket betekerni?
Mert én úgy tudom, hogy alu radiátort réz csövezéssel kizárólag acél közdarabbal szabad összekötni ÉPPEN AZÉRT, mert ez a két anyag semlegesen viselkedik egymással.
(annak ellenére, hogy a periódusos rendszerben nem ugyanazt a helyet foglalják el ;)
Valaki elmagyarázhatná nekem, nagyonbutának, hogy a WAGO belsejében milyen elektrokémiai korrózió fordulhat elő azon a felületen, ahol egymásnak feszül az alumínium és a rozsdamentes acél.
Az alumínium vezetéknél két problémával kell szembenéznünk. Az egyik az oxidáció. Ezt az ALU-PLUS paszta alkalmazásával kizárjuk. A másik probléma az elektrokémiai korrózió. Ez a jelenség a két fém periódusos rendszerben elfoglalt helye miatt következik be. A terhelés során ez a jelenség beindul és az idő előrehaladtával az átmeneti ellenállás egyre jobban nőni fog, ezáltal melegszik a kötés és műanyag szigetelőanyag megolvad.
Ezt a jelenséget ugyancsak megakadályozza az ALU-PLUS paszta. Amennyiben a technológiát betartva alakítjuk ki a kötést, akár egészen 35 mm2 keresztmetszetű alumínium erű vezetékkel, ez úgy fog viselkedni az üzemeltetés során, mintha réz vezetéket használtunk volna. Ugyanazok érvényesek erre a kötésre is, mint a réz esetén, tehát: - nem érzékeny a kémiai korrózióra, mert gáztömör a kötés, - nem érzékeny a rezgésre és az ütésszerű igénybevételre, - állandó átmeneti ellenállás mérhető a kötésen, - nem jelentkezik sem az oxidáció sem az elektrokémiai korrózió miatti átmeneti ellenállás növekedés.
Szerelvényeknél általában ónozott kötőelembe kötöd, oda nem is kell. Viszont réz kötőelemnél oda is kell. Gyakorlatilag a kötés áramterhelése csak fele részben (vagy nem tudom pontosan milyen arányban) befolyásolja az elektrokémiai korrózió beindulását. Mindenképpen be fog indulni, csak esetleg lassabban fogy el az anyag :).
Tudtommal az alumínumon az oxid réteg csak egy-két tized milliméter vastag és nem lesz vastagabb ezer év alatt sem, mert ez az oxidréteg megakadályozza a további oxidációt.
Amikor megszorítjuk a csavart, akkor a fém felület egy picit megfolyik és az áram vezetés az oxid réteg helyett a tiszta fémen keresztül valósul meg. Ehhez az érintkező alu felülethez ettől kezdve nem fér oda a levegő, ezért a tényleges áramvezetés pontja később sem tud oxidálódni.
Én saját felelősségre paszta nélkül használom a wago-t alu kötésre számos helyen, van, ahol 2000 watt terhelés is rendszeresen előfordul, de hiba / melegedés még sehol nem volt.
De mindez nem számít, mert HIVATALOSAN mindenütt kell alkalmazni a pasztát.
