Csak azt a világítást kell tervezni, aminél fontos, hogy mit világít meg, mekkora fényerősséggel és milyen színspektrummal. A mennyezeti LED-sornak nincsen más célja, hogy a vendégek beszarjanak az ámulattól, ezért annál túl sok tervezni való nincsen.
-Döntsd el, hogy kellemesen sárgás melegfehér legyen a színe vagy jéghidegfehér,
- mérd meg, hogy összesen hány méter fénycsík kell,
- döntsd el, hogy hangulatos enyhe fényerőt szeretnél (méterenként 3-6 watt), vagy valami durvábbat (méterenként 10-20 watt)
- szorozd meg a wattot a méterrel és azt is tudod, hogy LEGALÁBB hány wattos 12 voltos LED tápegységet kell venned (több wattos lehet). És persze a LED csíkból is 12 voltosat vegyél, hogy jó legyen a tápegységhez. De a legjobb, ha egy helyen veszed meg és közlöd az eladóval, hogy jelezhesse, ha elszámolnál valamit.
Egyfelöl azt is meghatározza a szabvány hogy "melyik kézbe kell fogni a szerszámot" másfelöl meg apró részletekbe nem megy bele
Késes megszakitó?
Olyan főkapcsoló kell amit szakértelem nélkül is működtetni lehet.
De ipari környezetben ennek az ellenkezője is előfordul
Jóbarát műhelyét villanyoztuk, szerintem "szabályosan". Ugyanakkor láttam, hogy a betáp egy felvonulási szekrény századik 5pólusú konnektorábol jött, oda meg a fenne sem tudja honnan, vegyes vezetékeken.
Egy óriási ipari telek, rengeteg bérbe adott műhellyel. Ellenőrzés, gondolom, soha. Valahol van egy főmérő és maszek almérők a műhelyeknek
32 A az a határ ami felett fizetni kell, ha a hálózat olyan hogy a 32 +32 nem képes kiszolgálni akkor a szolgáltatónak kötelessége ezt jelezni a kiadható A megadásával és pluszban tájékoztat hogy ha cserélni kell a hálózatot a te csatlakozási pontodig az mennyibe kerülne, nem kötelessége fejleszteni.
A mérőhelyen meg kell nézni milyen vezetékezése van, ha az a jelenlegi állapotában képes fogadni a 32 + 32 A igényt akkor sima biztosíték csere, ha nem sajnos cserélni kell a vezetékezést aminek költsége minden esetben egyedi. De ezt a helyi reg szerelő megmondja. A légkábel 32 + 32 esetében minimum 16 mm2, ha nem ennyi azt a szolgáltató cseréli, de ezt jelezni kell reg szerelő feladata.
Ha jogi szempontból próbálom értelmezni, akkor mondhatom azt, hogy
- a toldásig tekintem mért fővezetéknek,
- ez a toldás az az elosztó, amire a szabvány is hivatkozik, csak éppen ez az elosztó "egyfelé osztja el" az energiát (léteznek ilyen jogi trükkök)
- természetesen az áramszolgáltató felelőssége is csak eddig a pontig tart.
Sehol nincs leírva, hogy hányszoros elágazástól nevezhetünk valamit elosztónak, tehát dönthetünk akár az "egyszeres elágazás" mellett is.
Ha erre a mondatomra esetleg most rá akarna ugrani agyatlan (=észérvek nélküli) kritikusaim hordája, nekik üzenem, hogy csak azoktól fogadok el kritikát, akik tudják, hogy mit nevezünk "jogi finomságnak", pl tudják, hogy mi a fő különbség pl egy nulla forintos adásvételi szerződés és egy ajándékozási okmány között.
Van egy szabvány szerint kiépített mérőhelyem éjszakai és nappali mérővel a nappalin 32 amper van az éjszakain 16 amper. Szeretnék az éjszakaira 25 vagy 32 ampert kérni vagy az éjszakaira is megjár a 32 amper mindenkinek? Tudom hogy reg szerelőt kell keresnem. Ha netán a méretlen csatlakozó vezeték ami légkábelen jön be netán cserélni kellene ez miatt akkor azt kicserélik ingyen?? Köszi a vállaszokat
Sok helyen látom, hogy az órától induló fővezetékeket ( műhely, emelet, földszint ) késes szakaszolóval indítják a mérőtől. Ez esetben máris nem teljesül a megszakításmentesség. De a túlfeszültség levezetőknek is meg kell szakítanod a mért fővezetéket.
Lehet, hogy csak én vagyok fafej, de némi ellentmondást érzek ebben a tekintetben.
1. Ha meg sem nézeted szakemberrel, akkor nem fog kiderülni, a köv. 30évben sem, hogy akár behúzható pártizezerért simán. Innen ezt látatlanban nem tudja senki megmondani. Ha még tizszer megkérdezed sem.
2. A többi csak jótanács, nem kötelező. A "maradjon igy eddig is jó volt" mindaddig elmegy, amig nem kell temetésre költeni, az drága dolog. Sokkal drágább, mint egy fi meg egy kinai nomrálisabb uj elosztó, ehelyett a 40éves borzadály helyett.
3. A topiktárs itt kifakadt, hogy összekötni a fűtőtesttel milyen dolog, majd mindenki mást mennyire agyonver.
A valóság az, hogy már most is körbekörbe minden össze van kötve mindennel összevissza, csak épp semmi nem ugy, ahogyan kellene. Na, azért javasoltam amit, Fi relé, de ha nem hát nem.
4. A kpl elektromos felujitás nagyon-nagyon messze van 2szoba részbeni ujrahuzásátol és egy esetleges lakáselosztó cserétől.
Az ugy kezdődik lakótelepen, hogy akkor hol az óra, kint a francba, na akkor onnantól újra, és hozzuk a betonmarót!
Új horonyba MINDEN, zsírúj legyen MINDEN, dobozok, csövek, kötések, korszerű új szerelvények MINDENHOVA, ennek CSAK az anyagköltsége az általad emlegetett 200e egy átlagos 60nm-esben kb.
És akkor még jön egy munkadíj, horonyjavítások, akármi. Igazábol ezt már terveztetni is kellene, más kérdés, hogy az egy újabb százas, szinte mindig elsinkófálják.
És ha van a mérő alatt/mellett egy doboz amibe mondjuk a túlfeszültség védelem van beépítve, majd innen megy a vezeték a lakás elosztójához, akkor mi a mért fővezeték? A mérőtől a vezeték első kötéséig ami a túlfeszültség védelem, vagy a mérőtől a túlfeszültség levezető kapcsán át a lakáselosztóig?
Azt. A mért fővezeték definíció szerint a mérőtől az elosztótábláig tart, és idézett pont szerint megszakítás, toldás nem lehet rajta.
Miért csoda ez? Az áramszolgáltató limitált felelősséget vállal a mért fővezetéki hibákért, mivel a mérő alatti az teljesítménykorlátozó, nem pedig a fogyasztó számára minden körülmények között megfelelő túláramvédelem - azt nem vizsgálja, méretezi senki. Igazából a villamos berendezés létesítésének elvei szerint kellene a mérő után közvetlenül egy túláramvédelem, mint mindenhová. A szokás, hogy nincs, szerintem a szocializmusból fakad, ahol tettenérhetők voltak az "ejnye, elvtársak, ne verjük már a dolgozó népet nagy költségekbe, nem lesz ott semmi baj" impulzusok. Így aztán a szabvány igyekszik eme kétes szakaszon a hibák bekövetkezésének valószínűségét csökkenteni. Ez a topic 17 éves, biztos vagyok benne, hogy itt negyedévente felmerült az, hogy a kötés az hibalehetőség, veszélyforrás. És abban is, hogy anno gyári új vezetékkel toldás nélkül szerelt vezetékszakaszt vesz utoljára gyanúba mindenki, teljesen jogosan.
Sajnos, részvétlen vagyok a gondolatkísérleteddel szemben, mert régen is ki kellett hívni valakit, hogy a szerelés után plombáljon, a mai világban meg, ha a régi plombálásnak ez az eljárás a megfelelője, akkor ez.
Amellett egy mért fővezeték csere, elosztótábla áthelyezéssel az mindig is inkább a lényeges átalakítás kategóriába tartozott, mint kevesebbe.
Na ebben a témában volt ám linkdobálás,szakmai és kevésbé szakmai hozzászólás.A vége felé az elektrolit is megjelent végre. Enélkül a fémek nem esnek egymásnak veszett farkasként. Eredendő kérdésedre a válasz, egy panelház száraz klímájában paszta nélkül is kötheted az alut wagoba,de egy fürdőben vagy egy hidrofor aknában,ahol a meztelen csigák korzóznak,a réz kötésekre is,és a műanyag alkatrészek kivételével mindenre kenhetnénk pasztát. : ) A két véglet között hogy milyen a páratartalom a kötés körül,jobb inkább alkalmazni mint ezen spórolni. Igen, a sodrott kötés,(egy feltételezett sodratra gondolva persze) is jól el lenne,záraz klímában,vagy akár a világűrben,ha az alumínium nem lenne puha,a rézhez képest,ezáltal kontakt hibától tönkremenve a kötés,sem mint kémiai folyamatok miatti oxidációtól,vagy oldódástól szétmálva. A régi cégemnél a trafó utáni elosztó(kapcsolótér) alumínium sínekkel volt megoldva, az elmúlt évtizedek alatt sem volt meghibásodás(több mint 60 év) pedig volt rézsarus leágazás is cupal lemezzel,paszták nélkül,pedig több száz amper ment egy egy kötésen keresztül. Na igen,hőkamerával vizsgálva csak olyan kötést kellett után húzni ami pár fokkal eltért a környezetétől.(De ez szükséges karbantartás.) Nálam a panelban köszönöm jól elvan az alumínium,kb 26 éve,a szerelvények vannak tapéta cserénél után húzva.(De ez is egy szükséges karbantartás.)
- van mondjuk a ház falán egy szép Hensel villanyóra doboz-gyűjteményem,
- amiből most az egyik felső kis dobozban vannak a bisztosittékok.
- de én ehelyett egy nagy elosztót szeretnék az előszobába (jósok kismegszakító, házvezérlés, stb.) ahová a mért fővezetéket el kellene juttatni.
Tehát azt állítod, hogy a szabvány szerint a vezetékeket nem toldhatom meg a kis Hensel dobozban (a jelenlegi kismegszakítók helyén), hanem ki kell hívnom az áramszolgáltató emereit, hogy ők húzzanak be új vezetékeket a villanyóra és az új elosztó szekrény közé?
Tehát