Már mondtam neked, mindkettő. Akkor is, ha nem tudott róla. Sajnos. Akkor viszont buta volt.
Ma is ő a nagy szlávista pajzs, mert ő megmondta. Azt, amit ők szerettek volna hallani. Vele takarózik mindenki.
"Az ok ugyanis az, hogy a Kárpát-medencében aránylag hosszasan érintkeztek a csehek-szlovákok ősei a szerbek-horvátok őseivel. Másképp az ilyen másodlagos egyezéseket nehéz lenne magyarázni. (Olyan ez, mint a permi–ugor együttélés nyomai.)"
Ezt kifejthetnéd valamivel bővebben, mert ilyen sületlenséget még nem hallottam korábban.
"Attól nem lesz nagyobb a magyar, ha kétségbe vonjuk, hogy a Kárpát-medencét valaha szlávok lakták."
Már ne is haragudj. Miután senkinek sem sikerült eddig a KM szláv népesültségét bizonyítani SEMMILYEN IDŐBEN, légy olyan kedves, bizonyítsd be. Szakadjon le az ég, dőljön halomra a fészer. Ne pofázz itt nekem Kiss Lajos lelkületéről, te vagy a csicskása, bizonyítsd be, hogy itt szlávok éltek.
De ne úgy, ahogy a dévényi vár katalógusában az avar függőket morvának hazudják! Meg persze a sarkantyúkat is. Közben felejtsd el Zalavárt is Mosaburgként, mert az Karinthiában volt, tisztázd a sclave - szláv szavak viszonyait, és közben ügyelj arra, nehogy Benes ügynöke legyél!
Jó lenne, ha előbb eldönténed, hogy Kiss Lajos finnugrista volt, vagy szlavista (gy. k. finnugrista sosem volt). Amúgy az, hogy a szlávists szót használod a szlavista szó helyett, jól mutatja, hogy nem tudományon, hanem politikán, világnézeten alapul a véleményed: a pánszlávisták ugyanis valóban nem pánszlavisták. Személyesen is rosszul érzem magam attól, ahogy Kiss Lajosról beszélsz, mert nekem még volt szerencsém (igaz, rövid ideig) együtt dolgoznom vele, és nem olyan rég ment el, hogy ne érezzem a kegyeletsértőnek a megállapításaidat. Egy szó, mint száz: primitívek. (Egyébként csak idézek Kiss Lajos Zsámbék szócikkéből: „A Zsámbék hn.-nek a m. zsombék fn.-ből való eredeztetése, valamint javasolt szláv származtatása téves” – láthatólag minden szláv nyelvekből akart magyarázni.)
„senki nem tudta bizonyítani, hogy a Kárpát-medencében meghatározó elemként bármikor szlávok éltek volna” Akkor miért van az, hogy a nyugati szláv nyelvek közül a cseh és a szlovák sok (másodlagos) hasonlóságot mutat a délszláv nyelvekkel? Az ok ugyanis az, hogy a Kárpát-medencében aránylag hosszasan érintkeztek a csehek-szlovákok ősei a szerbek-horvátok őseivel. Másképp az ilyen másodlagos egyezéseket nehéz lenne magyarázni. (Olyan ez, mint a permi–ugor együttélés nyomai.)
„Szegény Lajos bácsi meg már akkor nulla volt, amikor nagynak képzelte magát.” Kevés nála szerényebb embert ismertem. Nem kell ízléstelenkedned.
Egyébként ha értenél egy picit is a nyelv- és névtörténethez, s nem csupán önbizalmad lenne hatalmas, akkor meg jól tudnád, hogy számos magyar létesítésű település visel szláv eredetre visszamenő nevet. Ennek az az oka, hogy a környéken csak a magyarok adtak településnevként puszta személynevet. Tehát ha egy szláv eredetű személynév mindenféle formáns nélkül településnévként létezik a Kárpát-medencében, akkor nagy valószínűséggel a következő forgatókönyv érvényesült: a szláv személynevet átvették a magyarok (ilyen az évezredes együttélés okán a mai napig is sok van), majd erről a magyar személyről nevezték el a települést. Igen gyakran írja is Kiss Lajos, hogy „puszta szn.-ből keletkezett magyar névadással ” (például Zsámbék esetében), ez is jól mutatja, mindent a szláv népességnek akart tulajdonítani. Persze, ahhoz, hogy ez a rövid mondatot értsük szükséges lenne legalább elolvasni a szótár előszavát, vagy esetleg nyelvészeti tanulmányokat folytatni, s úgy látszik, ez túl nagy feladat számodra.
Nagyon nagy gond lehet a nemzettudatával annak, aki azzal próbálja erősítgetni, hogy a szomszéd népeket ócsárolja. Attól nem lesz nagyobb a magyar, ha kétségbe vonjuk, hogy a Kárpát-medencét valaha szlávok lakták.
A zsombékhoz mocsár is kellene, de nincs. Helyette hegyoldal van.
Nem árt tudni, hogy a Kárpát-medence helyneveit a trianoniak csak csekély kivétellel változtatták meg. Túlnyomó többségüket egyszerűen lefordítottáák a saját nyelvükre. Velky Meder - Nagymegyer.
A kivétel Párkány - Stúrovo, amit egy Ludivit Stúr nevű emberről kereszteltek el, de ez valóban alig fordul elő.
A füred fördőhelyet jelöl bármely víz mellett.
A földvár általában bronz- vagy vaskori földgátrendszerrel védett településekre emlékszik. Különös, hogy a közvetlen közelben löszfalak emelkednek a víz vagy folyó fölé, ami kiváló építőanyag volt mindenkor - és főleg könnyen mozgatható. ld. még Tiszaföldvár. Tavaly magam is jártam egy ehhez hasonló földvárban Zemplénben, ma már nem sokat látni belőle persze. De a régiek még tudták, annyira, hogy névadást eredményezett.
A nyugati etimológiákhoz nem szólnék, ott túl sok volt a keveredés. Inkább helyi forrásokat keressen, ők mindig jobban tudják - ha tudják. Ha meg nem, akkor majd jönnek az okos(kod)ok.
Bihar szerintem a közös sztyeppei eredettel magyarázható. A név az Indiába és hozzánk is eljutó sztyeppei népek hagyatéka lehet, ez bennük a közös. Hogy LvT bráhmánista kifejezéseinek itt a KM-ben bármi foganatja lett volna, azt erősen kétlem, hagyjuk meg az indiaiak vallási történetének szkíta eredetű részeként.
Ha jót akarsz magadnak, nem veszed meg Kiss Lajos etimológiai szótárát, Mert ha megvennéd a finnugristák eme "csúcstermékét" két eset következhet be:
1. halálra röhögöd magad a szlávisták hülyeségein
2. megüt a guta attól a sok marhaságtól, amit ezek ott összehordtak, és máig szent, befejezett történelemként tisztelnek.
A "Kik voltak a szkíták" c. topikban is megjelentek annak rendje és módja szerint a szlávisták, de senki nem tudta bizonyítani, hogy a Kárpát-medencében meghatározó elemként bármikor szlávok éltek volna. Mindegyik csak a Kiss Lajosra hivatkozik. Szegény Lajos bácsi meg már akkor nulla volt, amikor nagynak képzelte magát.
Úgy nézem, hogy Kiss Lajos - isten nyugosztalja - munkája nem veszett kárba, hisz ebben a topikban is feltűnt önjelölt szlávista utódja, LvT, aki hozzá hasonlóan bármiről bármikor készségesen bizonyítja neked bármely kifejezés szláv eredetét.
Brüsszelről a brüsszelieket, Liege-ről a liezsieket kérdezd inkább, mint a történelemhamisítókat.
> Igen, közben el is feledkeztem, hogy Párizs eredetileg kelta településként jött létre és vmi Lutetia (nem biztos, hogy jól írom) volt a neve.
Utána néztem, a középkori latin Parisium < ókori latin Parisii < Lutetia Parisiorum < Lutetia. A Lutetia helynév is kelta, mocsaras helyet jelent (< kelta lut- ’mocsár, ingovány’), ehhez járult a Parisii kelta törzsnév, melyben a kelta par- ’hajó, csónak’ szót sejtik (Lutetia Parisiorum = a Parisii törzs területén lévő Lutetia).
> tudtommal eme település (sok más a környéken lévő településsel) sváb település, tehát vmi sváb (német) eredetre gondoltam Zsámbékkal kapcsolatosan.
A XVIII. sz. elején költöznek be csak a németek a településre a török alatt megcsappant lakosságot pótlandó. Ez a környéken lévő többi településre is igaz.
> Most sajna nem jut eszembe pld Budakeszi, Budaörs sváb neve (pedig útóbbihoz elég közel lakom).
> Az is mindig gyakran foglalkoztatott, hogy vajon a füred szó az honnan ered mert Magyarországon nem egy települést hívnak "vmilyen fürednek", bár kétség kívül Balatonfüred a legismertebb. „Eredeti” Füred neve csak Balatonfürednek (1802: Balaton-Füred < 1211: Fured), Kaposfürednek (1852: Kapos-Füred < 1231: Fyred) és Tiszafürednek (1783: Tisza Füred < 1273/1477: Fyred) van. (A számok az adott névalak első írásos említésének dátumát adják meg.) Itt a Füred szó jelentése ’fürjes’, vagyis ’fürjben gazdag hely’. A XIX. sz. legelején azonban az itt talált savanyúvízforrásokra (nem a Balatonra!) egy fürdőtelep épült ki (Savanyúvízi fürdő). A népi etimológia ezután úgy vélte, hogy a Füred névben a fürdő szó rejtezik, ezért a XIX. sz.-ban (ha nem a XX. sz.-ban) létrejövő új fürdőtelepeket Fürednek nevezték el. Ez utóbbiak szinte mind addig lakatlan területen jöttek létre „szinte egyszerre”. Az alább megadom a nevek kialakulását az első írásos adat dátumával (ha van): * Biharfüred < 1888: Bihar-Füred < rom. Stîna de Vale ’völgybeli esztena’. * 1941: Káptalanfüred < Balatonkáptalanfürdő (1936: B.-káptalan f.) < 1934: Káptalantelep. * 1893 Lillafüred (magát a fürdőhelyet 1892-ben alapítják. A hely korábbi nevét nem ismerem, de minthogy az ott lévő tavat Hámori-tónak hívják, vlsz., hogy Hámor lehetett, vagyis az, ami a közeli telep mai neve is.) * 1893: Mátrafüred < Benepuszta < 1301 Bene. (al. 1892-ben) * Tátrafüred < 1846: Tátra-Füred < ném. Schmecks ~ szlov. Smokovec. (al. 1839-ben) Tiszafüred
> Vagy ott van a "földvár" végű településeink (Balatonföldvár, Dunaföldvár?) Azt tudom, hogy a földvár szó onnan ered, hogy voltak ún. földsáncból "épült" várak, és gondolom a mellettük elhelyezkedő település felvette a nevét
Benkő Lóránd nyelvész egy írásában – egyetértésben Bóna István régésszel – azt bizonyítja, hogy a földvár nevek nem földsáncból épült várakat jelölnek, hanem ’lepusztult várhely, várrom, vármaradványok’ jelentéssel bír. És én hajlamos vagyok, hogy higgyek nekik. E régi várakból sokszor már kő nem is marad, hanem csak földelemek (várárok stb.) láthatók. Személyesen ismerem pl. a Mátrafüred feletti Benevárat (amely alatt a kipusztult Bene nevű település feküdt): itt is valóban már az látszik, mintha csak földsáncból épült volna. Ezen földvárak egy jelentős része római, kelta stb. erődítmények maradványai voltak, de a névadáskor már nem szolgáltak működő erősségül.
> Ha már mocsár (itt a Balaton kapcsán felmerült) Brüsszel nevének eredete is (Brucsella?) vmi olyasmit takar, hogy "mocsárra települt város"
Nem város, csak egy ház: germán *bróka- ’láp, ingovány, mocsár’ + *sali- ’egysejtes (azaz szobákra nem tagolt) ház’. A germán *bróka- folytatója az angol brook ’csermely, ér’, ném. Bruch ’sárrét, ingovány’, holl. broek ’ingovány, süppedékes talaj, nedves part’. A *sali-é a ném. Saal, holl. zaal ’terem, csarnok’.
> A Bihar név (Hajdú Bihar megyében pl) van köze ahhoz, hogy Indiában van egy Bihar nevezetű tartomány, országrész?
Nincs köze. A „mi” Biharunk vlsz. személyről lett elnevezve, hiszen Bihor, Bichor stb. alakban írt személynevek kimutathatók az Árpád-korból (Bihar esetén itt a Nagyváradtól északra lévő települést kell érteni, amely az eredeti megyeközpont volt; ez adta a nevét a megyének). Ez a személynév szláv eredetű kívánságnév, melynek tövében a szláv byt’ létige rejtezik. Szláv területen is több ilyen személyről elnevezett település is van (volt): Bihor vidék – és egykor város – Montenegróban, Bychory Csehországban, Bichore kipusztult elbai szláv település, Bychorz Lengyelországban.
Az indiai Bihar voltaképpen Bihár, csak az angol közvetítés miatt lemaradt az ékezet, és nevének eredete a szanszkrit vihára ’buddhista kolostor’ szóra megy vissza. Valószínűleg előbb a város kapta a nevét, és csak erről a tartomány. Ami ezzel a névvel összefüggni látszik, az nem az erdélyi Bihar, hanem üzbegisztáni Buhara (Bokhara) (< perzsa Bukhárá, Bokhárá). Egyes feltételezések szerint ez utóbbi neve is a szanszkrit vihára ’buddhista kolostor’ szóra megy vissza mongol közvetítéssel. (Mások szerint viszont az arab fuqará’ ’szegények, kolduló dervisek’ szó áll mögötte.)
> Itt van ez a Liege (természetesen a balra dőlő ékezettel az első e-n) nevű belgiumi város, ami flamandul Luik németül meg Lüttich.
Ennek közös alapja a latin Leodicium, és mindhárom nyelv egymástól függetlenül ebből alakította ki a saját variánsát az adott nyelv (történeti) szabályainak megfelelően. A latin név jelentése ’közbirtok, közösen használt föld’ lehetett, és alapja germán: *leudi ’nép’ + a latin -icium helynévképző. Más vélemények szerint nem a germán *leudi köznév áll mögötte, hanem – egy bízvást ezzel a köznévvel összefüggő – Leudo személynév.
> Most hogy itt a belgák földjén lakom, dolgozom így nagyon érdekelnek a településeinek neve eredete. Ez ügyben itt tudok infókat gyűjteni? Szívesen venném. Amennyire a kapacitásomból és forrásaimból telik, igen. De ha sok minden és sokáig kell, akkor mindenképp érdemes Onogur tanácsát megfogadni: ez én forrásom is a FNESz. Ez utóbbi irodalomjegyzékéből idéznék egy belga művet is: Carnoy, Albert: Origines des noms de communes de Belgique (y compris les noms des rivières et principaux hameaux). I-II. Louvain, 1948-1949. (Kicsit öregecske, de talán van reprintje.)
Ha módodban áll, az itthoniakkal szereztesd be a FNESz-t azaz Kiss Lajos: Földrajzi Nevek Etimológiai Szótára. Sokmindent megtalálsz benne, de szerintem megvan ennek belga változata is, echte forrás, mivel a FNESz a magyar nevének eredetére van kihegyezve.
Akármilyen nagy betűket használsz, ezek az állítások (amelyek igaznak tételez) semmit nem bizonyítanak a képtelen állításodból. Az, hogy Zsámboki János neve helyre utal, ez nem kérdés, de ez egy másodlagos név (utal erre az -i képző is), semmi köze ahhoz, hogy a település neve honnan származik. (Olyan ez, mint ha azt mondanád, a Buda nem lehetett személynév, mert ma vannak Budai nevű emberek.)
Igen, közben el is feledkeztem, hogy Párizs eredetileg kelta településként jött létre és vmi Lutetia (nem biztos, hogy jól írom) volt a neve.
Más
Itt van ez a Liege (természetesen a balra dőlő ékezettel az első e-n) nevű belgiumi város, ami flamandul Luik németül meg Lüttich.
Lehet tudni hogy városnév eredete melyikből is származik.
A Liege ugye eleve ilyen "finom" franciás hangzású Wallóniában ez még természetes is, de gyanítom ez később alakult ki mint mondjuk a flamand neve.
Most hogy itt a belgák földjén lakom, dolgozom így nagyon érdekelnek a településeinek neve eredete.
Ez ügyben itt tudok infókat gyűjteni? Szívesen venném.
Egyébként a hiányos tudásom lehet az oka mert egészen 1993ig (amikor először jártam Belgiumban) nem tudtam, hogy Waterloo Belgiumban van, ráadásul 20 km-nyire a fővárostól
"Attól, hogy az árpa és az Árpád név kapcsolata a mai magyarban is világos..."
Egyáltalán nem világos! Csodálom, hogy a jónép beveszi ezt az oltári marhaságot. Sztyeppei vezéreket soha nem neveztek el növényekről. Dzsingisz hatodik leszármazottját Arpa-nak hívták, de az sem árpából lett. Ragadozó állatokról - párduc, hópárduc, (barsz), turul, ölyv (hüle) stb. - annál többet.
Elég csak a honfoglaló Bors vezér alapította BARS megyét említeni, akinek úgy hallottam volt is párduckacagánya, ahogy Árpádnak is. Ja és természetesen a Bors vezér sem a feketeborsról kapta a nevét, hanem a párducról. Sőt Egyiptomban a 13-14. században al-Barsz nevű mameluk uralkodók is voltak - szintén Keletről származtak. A nevet az arabok is átvették, mert ők is tudták, milyen neveken lehet uralkodni. A sztyeppén is voltak bőven Barszok, mag Ajbarszok is. Kirgiziában mind a mai napig a házasulni vágyók hálóval vadásszák a hópárducot, mert attól lesz valaki hős és "felkent", már aki túléli persze.
Szóval felejtsd el az árpás Árpádot, a borsos Borst és másoknak is ezt ajánlanám (nagy szeretettel).
A Champagne témában ezt tudom neked felajánlani:
Reims, devenue un archevêché, rayonne. Mais l’époque reste chahutées. La Terre est encore jeune... Une période de troubles en suit une autre. Rois, reines, ducs, aux noms presqu’oubliés par l’Histoire se taillent de larges tranches de territoires avant de disparaître dans les tourmentes. Charlemagne ne fait pas l’unité de la Champagne - ni de l’Ardenne -, préférant Aix-la-Chapelle. Mais son fils, Louis 1er, en se faisant sacrer à Reims en 816, marque le début d’une longue série de monarques de France qui viendront recevoir l’onction dans la cité dite des Sacres. C’est aussi le moment où les Maîtres Bâtisseurs vont donner leur pleine mesure. Les lieux de culte, fortifiés pour certains, particulièrement dans les Ardennes, se parent de beaux atours sous les ciseaux des tailleurs de pierre. Le style roman, assez dépouillé, va petit à petit faire place à l’art gothique, plus ouvert et plus resplendissant. Le Moyen-Age défile, avec sa triste cohorte de guerres, de famines et d’épidémies. Mais la foi soulève des montagnes de rocs qui deviennent cathédrales : à Reims, sur les ruines de deux précédentes églises détruites, Notre-Dame (l’un des chefs-d’oeuvre du gothique flamboyant), à Troyes, Saint-Pierre et Saint-Paul, à Châlons-en-Champagne, Saint-Etienne, à Langres, Saint-Mammès... partout, et jusque dans les villages, la région concrétise sa foi.
Nagy Károlyt emlegetik Champagne okán 816-ban. Méghogy nem lett volna ilyen név 350 évvel később sem.
Kedves rumci, én most elmegyek haza, befejeztem, nem égetlek tovább, csak ha nagyon akarod.
Története III. Béla királyunk uralkodásának (1172-96) második feléig nyúlik vissza. A dél-franciaországi Aynard lovag 1186-ban a dombra egy megerősített udvarházat épített. Kővár minden valószínűség szerint csak az 1200-as évek elején létesült, s a török elleni harcok idején megsemmisült, a földrengések maradványait is eltemették.
Az Országos Levéltárban őriznek egy okmányt, mely fényesen bizonyítja, hogy az Aynard családból származó Simon egyik fia, Sámboki János fellebbezést nyújtott be 1401-ben Zsigmond király ajándékozása ellen.
Latin nevű emberek az államalapítás korában voltak már Magyarországon, ellenben a francia nyelvben még nem volt [sămpăny] kiejtésű szó. 1260 körül még nem voltak családnevek. Az, hogy a Sambocus bodzát jelent nem ilyen szinten releváns. Hiszen hogy valamikor egy nyelvben egy személynévnek még látszott a közszói jelentése, attól még kell, hogy ez bármilyen összefüggésben legyen az illető személlyel. Attól, hogy az árpa és az Árpád név kapcsolata a mai magyarban is világos (nem beszélve az Ibolyákról, Virágokról, Margarétákról stb.) nem lesz minden ilyen nevű virágkertész. Puszta személynévből magyar nyelvterületen nagyon sok településnév keletkezett, puszta (ráadásul latinosított!) településnévből magyar személynév (az egyelemű nevek időszakában vagyunk) aligha.
" A legutóbbi ásatások tanúsága szerint már az 1050-es években kőtemplom áll itt, amelyet a következő században tovább bővítenek. III. Béla király felesége, a francia király húga, a kíséretével érkező Aynard lovagnak adományozza Zsámbékot és környékét. E család leszármazottai építik 1220 körül a korábbi templom helyén a későromán-koragótikus háromhajós bazilikát, amely rom mivoltában is a magyar építészettörténet egyik kiemelkedő emléke."
Amire 400-450 évre rá a te jó Sambocusod megérkezik, a név már bőven kialakult. Zsámbokon már 1260 körül a Sambok néven szerepel a család. Ugyanakkor nem gondolom, hogy ez a derék ember bodzát termesztett volna. A Sambucus bodzát jelent. Embered neve inkább a magyar településnév név latinos formájának tűnik.
> , hogy az NDK (akkor még létezett) egyik részén -nem emlékszem hol- olyan tájszólásban beszéltek, hogy pld ő maga (német tanár) nem értette meg, templomba menésről beszélnek, mert egész furcsán ejtették a Kirchen szót, és ő Kirschen-t azaz cseresznyét értett
Paradox módon ez a helyzet a német irodalmi nyelv alapjául szolgáló nyelvjárásban, a Meißnische-ben, azaz a Lipcse-Drezda környéki alsószász diakeltusban.
> Nos a kérdés, hogy vajon a cseh főváros eme részének (nevének) van-e köze a magyar Visegrádhoz (vagy épp fordítva).
A vyšehrad (a XIII. sz. előtt vyšegrad) szimplán 'felsővár(os), fellegvár' jelentésű cseh, ill. szlovák közszó.
> Ja és ha Prága, csehül, hogy is kell ejteni a Praha-t (úgy hallottam, hogy "prázs-nak" ejtendő)
Ejtése IPA-val: [praɦa], ahol az [a] kb. rövid magyar á, a [ɦ] pedig zöngés h.
Van [praʒ] ([ʒ] = kb. magyar zs) ejtés is, de azt nem így írják, hanem: Praž-. Ez az tő fordul elő pl. a melléknévi formában: pražský 'prágai'. A h (g) > ž, k > č, ch > š tőváltozás bizonyos ragok és képzők előtt rendszerszerű, ezt hívják szakszóval I. palatalizációnak.
> Hogy például a Párizs miért "zs" betűvel honosult meg a magyar nyelvben
Ez volt a topik indító kérdése: a válasz is ott van az első hozzászólások között.
> Ráadásul ugye ismerjük "Párisz herceget" a mitológiából bár nem tudom mennyi köze van a francia fővor névadásához
A francia főváros nevéhez nincs köze: az ha jól emlékszem kelta törzsnévből ered. A magyar hangalak kialakításában viszont, mint népetimológia szerepet járszhatott. A kora középkor során ugyanis ezt a nevet magyar személynévként is használták. Van ebből a névből keletkezett településnevünk, pl. Párisháza (ma: Parížovce, Szlovákia), vö. <http://www.radixindex.com/cgi-bin/hn1913.cgi?place=paris>.
Amikor gimiben németet tanultam emlékszem a tanárom mesélte, hogy az NDK (akkor még létezett) egyik részén -nem emlékszem hol- olyan tájszólásban beszéltek, hogy pld ő maga (német tanár) nem értette meg, templomba menésről beszélnek, mert egész furcsán ejtették a Kirchen szót, és ő Kirschen-t azaz cseresznyét értett :)))
Én teljesen nyugodt vagyok. Bizonyított tényről meg nem beszéltél, hanem egy nyelvészeti szempontból agyrém áletimológiát vetettél fel (minden nemű bizonyítási eljárás nélkül – márpedig arra jócskán szükség lenne ilyen hang- és jelentéstani nonszensz mellett). Azért a többiek kedvéért megjegyezném, hogy a Zsámbék településnév a Sambocus puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Ez érdekes módon mind hangtani, mind jelentéstani szempontból problémátlan levezetés.
Egyébként én a Zsámbék települést vhogy a zsombék szóból gpndoltam, hogy ered, másrészt tudtommal eme település (sok más a környéken lévő településsel) sváb település, tehát vmi sváb (német) eredetre gondoltam Zsámbékkal kapcsolatosan.
Most sajna nem jut eszembe pld Budakeszi, Budaörs sváb neve (pedig útóbbihoz elég közel lakom).
Más
Az is mindig gyakran foglalkoztatott, hogy vajon a füred szó az honnan ered mert Magyarországon nem egy települést hívnak "vmilyen fürednek", bár kétség kívül Balatonfüred a legismertebb.
Vagy ott van a "földvár" végű településeink (Balatonföldvár, Dunaföldvár?) Azt tudom, hogy a földvár szó onnan ered, hogy voltak ún. földsáncból "épült" várak, és gondolom a mellettük elhelyezkedő település felvette a nevét, nyilván a Balatonhoz közel eső földvárral rendelkező település a Balatonföldvár nevet.
Ha már mocsár (itt a Balaton kapcsán felmerült) Brüsszel nevének eredete is (Brucsella?) vmi olyasmit takar, hogy "mocsárra települt város"
Egyébként ugyibár a Bruxelles-t egész egyszerűen úgy kell ejteni, ahogy mi magyarul írjuk de egyes franciák érdekes módon (francia franciák) az x-et is ejtik (pld Jean Paul Belmondo) és ez olyan fura.
Jah még 1:
A Bihar név (Hajdú Bihar megyében pl) van köze ahhoz, hogy Indiában van egy Bihar nevezetű tartomány, országrész?
Volt szerencsém annak idején a jó szászoktól németül tanulni. Az ottani köznyelvi tájszólásban rettenetes kiejtéseket hallani, kb. Lejps vagy inkább Lájps hallható. A szóvégi s-ből a magyar deákok cs-t fabrikáltak érzékük szerint, az első magánhangzót felvitték magas hangrendűvé, és már kész is lett a Lipcse.
Bécs már fogósabb lehet. Társai a Pécs, Bőcs, Bős lehetnek és valószínűleg igen régi időkre megy vissza. Még az avar időket sem zárnám ki.
Aki ilyen Champagne–Zsámbék borzalmakat ereszt meg, kéretik, hogy ne vegye a bátorságot Kiss Lajos bírálatára. Egyelőre a kettő közül ő a nyelvész – még ha már nem is él.
"Hogy például a Párizs miért "zs" betűvel honosult meg a magyar nyelvben, "
Szerintem a köznyelv így látta "fogyaszthatónak" és nem érdekelte, hogy a görögös műveltségűek Páris-t látnának szívesebben. Van a "zs" betűre egy más példa is. Egy levéltáros kiderítette, hogy a 12. században Champagne környékéről került Magyarországra egy frank-francia (?) földbirtokos. Volt persze rendes neve is, de birtokain néhány falunév lassan átváltozott a magyar szájon, és ma e két falut Zsámbék és Zsámbok néven tisztelhetjük. Morzsolgasd kicsit azt a Champagne-t, előbb-utóbb összeáll az a Zsámbék.
A Visegráddal meg nagyon vigyázzunk. Manapság persze mindenkit megköveznek, ha nem ért egyet a szláv eredettel, de egye fene.
Régen a városokat kerítették az ókorban. Fallal. akármivel. Ez az őseurázsiai gyök, mint k-r, kiválóan megvan a magyarban. A Kaukázus környékén ma is vannak ilyen városnevek, mint pl. Sztyepanakert. A végén ott a kert szó, ami kerített várost jelöl.
Ebból lett a szlávban a gorod, majd hangugratással grod, grad, majd hrad is, ami már tényleg várat jelent.
Hogy Visegrádon éltek-e valaha szlávok, azt nem tudom. De szerintem ennyi erővel lehetett Vizeskert vagy Vizikert is. Meg kellene nézni valami rendes etimológiai szótárban. A Kiss Lajost én nem tekintem rendesnek, hisz még Pinnyét is a szlávból eredezteti, miközben az is a Chapmagne-i nemesünk által idehozott (más) névből "magyaródott" át.
És hát persze ott van a mi jó Balatonunk, amiről kiderítették az okosok, hogy szlávul mocsarat jelent. Elfelejtettek elutazni Gömör és Borsod környékére a drágáim, pedig a hegyek között ott is van egy derék magyar falu szintén Balaton néven. Mocsár meg sehol. Ennyit a szláv helyneveinkről.
(A következtetésig magam is eljutottam, de biztos akartam lenni, illetve szerettem volna megtudni, hogy miért nem írjuk át a kettőzött mássalhangzókat. [Megtudtam...]
A Szaloniki nekem is tetszik, ott tényleg nem probléma, hogy hány sz-szel írjuk :-))
Egy másik nyelvész topicból ajánlották jöjjek ide érdeklődni településnevek ügyében.
Nos, szép lassan merülnek majd fel a kérdések bennem, azt hiszem, így elsőre az jut eszembe jónéhány éve jártam Prágában és egészen meglepődtem, hogy ott a városnak van egy ilyen része ami Visehegrad(nem emlékszem már hogy írják pontosan) de hogy a mi Visegrádunkhoz hasonló hangzású és csehül volt szerencsém többször is hallani a mivel van egy ilyen nevű metróállomás és ugye a vonat hangosbemondójában naponta (1 hétig) hallottam.
Nos a kérdés, hogy vajon a cseh főváros eme részének (nevének) van-e köze a magyar Visegrádhoz (vagy épp fordítva).
Az világos, hogy a "grád" az város, várat jelent (szláv eredetű)
Ja és ha Prága, csehül, hogy is kell ejteni a Praha-t (úgy hallottam, hogy "prázs-nak" ejtendő)
Más
Hogy például a Párizs miért "zs" betűvel honosult meg a magyar nyelvben, amikor az tkp sz-nek ejtendő (mondjuk a francia nem ejti a szóvégi sz hangot, de az angol igen, talán a német is)
Ráadásul ugye ismerjük "Párisz herceget" a mitológiából bár nem tudom mennyi köze van a francia fővor névadásához
Az Osiris Helyesírás átírási részéből valóban kimaradt az újgörög esetén a σσ = sz. Azonban igen sok más görög betű mellett szerepel, hogy a kettőzött írásmódú alakot szimpla betűvel kell átírni (a γγ = ng kivételevél), ezen kívül a szigma rövidülése látszik is a 259. oldal közepén található utoló átírási példából (Papathanszíu Vangélisz).
A jelenség oka, hogy tényleg a kiejtést írjuk át, és az ógörög ejtéstől eltérően az újgörög nyelvjárások többségében nincs hosszú mássalhangzó (így a kettőzött betűk írása az újgörögöknek hasonló probléma, mint nekünk az ly.)
N.B. 1) Történelmi, ókori településként viszont a városnevet ógörög átírással Thesszaloniké-nek (vagy tudományos munkákban Thessaloniké-nek, vagy a római korra utalva Thessalonica-nak) írjuk.
2) Én azonban a mai városnevet csak Szalonikinek írom :)))
Ajvé! Köszönöm a figyelmeztetést. A táblázatból kimaradt egy sor: σσ – sz (Az újgörög nevek magyar helyesírásában szerepel). Tulajdonképpen ez egyébként kikövetkeztethető a táblázat többi részéből, de mi tagadás, hibáztunk.
Az érdekelne, hogyan írjuk Θεσσαλονίκη nevét magyarul - és miért.
Az osirises Helyesírásban Theszaloníki szerepel. A σσ = sz ? (Ez nincs benne az átírási táblázatban.) A kiejtés miatt? (Nem mintha tudnám, hogy ejtik pontosan. De hátha valaki jártás az újgörög fonetikában...)
