Sajnos úgy augusztus közepe vége felé a nagy kánikulában a rigók leszüretelték, így azt nem tudom, hogy mennyire pörög a termése. Tavaly termett először, idén 4. éves. Szerintem lassan itt lesz az ideje megmetszenem, na talán majd a hétvégén, ha nem esik az eső. Én is a fehér delavárira tippelnék. Egy családi ház lugasáról lett megszedve anno az ág még lombhullás után ősszel, a leveléből ítélve biztosan direkt termő, de majd talán idén a termésből is szemezgethetek és akkor majd a fajtája is jobban megtippelhető.
Ha éretten könnyen lehullik a bogyója amikor hozzáérsz a fürthöz, akkor Noha vagy ahogy felénk mondják Nova. Amennyiben nem hullajtja a bogyóját, akkor Fehér Delavári ( vagy Delevár).
Lenne egy kérdésem, mégpedig az, hogy az általam nevelgetett falra futtatott szőlő milyen fajta lehet. Direkt termő az látszik biztosnak, és az, hogy zöldes sárga termése van éretten is.
Én csak arra próbáltam rávilágítani, hogy a régi borok milyensége elég kérdőjeles. De hogy válaszoljak egyes felvetéseidre is.
Legjobb tudomásom szerint a filoxéravész előtt a szőlő majd' mindenhol hegyoldalakban, domboldalakban volt. A domboldalakról valamikor a tszes időkben kezdtek el lejönni, amikor az akkori gépekkel nem tudtak a hegyoldalban dolgozni.
A homoki szőlők más kérdés, ott laposon volt akkor is, most is, de ott meg a filoxéravész nem okozott problémát.
Az alany miatt nem kellett alászállni szerintem, hiszen most is szépen élnek az alanyok hegyen is. Nem is olvastam sehol, hogy annó alábbszálltak, csak arról, hogy a területeket újratelpítették, és igyekeztek ezt állami segítséggel megvalósítani. A felvásárlásokhoz nem tudok hozzászólni, biztos voltak, akik tönkrementek, és eladták a területüket.
Amit Badacsonyról (és még sok más helyre is igaz) írsz, az részben a két világháború, trianon, válság, meg a tsz hegyről levonuló hatása. A hegyi szőlők parlagon maradtak, és visszavette az erdő a területeket. Aztán később sok ilyen hegyoldali területet hétvégi házakkal vettek birtokba... Azokat a területeket, amik most erdők, esetleg natura2000-es területek, de régen szőlők voltak, nem olyan egyszerű ám újra szőlővé minősíteni. Borászok beszéltek már nekem ezeknek az eljárásoknak az útvesztőiről.
Mivel én a filoxéra előtti időről beszéltem, akkor tényleg nem voltak gombabetegségek - először bejött a lisztharmat (1850 körül), talán emiatt elkezdtek behordani nagy számban amerikai/direkttermő szőlőt, amivel behozhatták a filoxérát (1860-70) és közben a peronoszpórát, szürkerothadást is. Ez mindent átalakított, az 1880-as évektől ezekkel kellett szembenézni, ezért telepítettek sok helyre direkttermőket. És - hogy juhostt felvetésére is válaszoljak - valószínűleg ekkor tűnt el sok, addig régóta termesztett szőlő. A maradék régi szőlőfajta pedig 1960-70 körül, amikor kiderült róluk, hogy a tszes nagyüzemben nem szerepelnek jól (pl. Ezerjó 2-4 mustfokkal kevesebbet hoz magasművelsében, mint bakművelésben).
És tényleg nagy kérdés, hogy miért francia fajtákkal próbálkozunk, mikor sok jó régi fajta lehet. Nemrég ittam purcsint, régebben kövérszőlőt, tavaly már volt egy kis fekete muskotályból készült borom - érdemes próbálkozni ezekkel, mert különlegesek tudnak lenni. És ne felejtsük el a sok új nemesítést, amit szintén érdemes lenne kipróbálni sok helyen.
Most is vannak léüzemek és lőregyárak is, de vannak minőségi bort előállító borászatok is.
Amit én kicsit hiányolok, hogy a régi fajtákat sokan minden szó nélkül az asztal alá seprik.. Csak a divatfajtákkal érnek el sikereket és mégis arról papolnak hogy hungarikum meg stb. Ezzel se azt mondom, hogy most az összes régi fajtát hozzák vissza, de amelyek jó volt, vagy van benne ráció, azzal érdemes lenne törődni kicsit jobban.
Én a hegyvidéki szőlőkre gondoltam, ezekre nem... Ott tényleg fenn voltak az oldalban,
ahol már csak a szőlőnek volt jó. De a filoxéria után--az alany miatt is- kénytelenek voltak
"alábbszállni". Az emlegetett dolgozat ezt taglalja elsősorban s utánajárt alaposan (kivéve annak
amit irtam), s akkor is, mint azóta sokszor "filoxériavészre rátettek sok lapáttal", hogy azután olcsón
felvásárolják a jó termőterületeket (Ny-on ez kesébé érvényesült).
Badacsonyban -igaz ez kevésbé régi dolog-- régebben jártam a hegyen ott van az erdőben a szőlő, de felhagytak vele...
Amiről te beszélsz, az más... Amig nem csak filoxéria nem volt, de lisztharmat, és pernoszpora sem
az azért egészen más...
Persze ez a múlt, amely tényleg nem hozható vissza, de lehetne ismét "felvonulni" a magas dombokra hegyekre (egyébként azt olvastam:500 m felett nincsenek tavaszi fagyok, de hol vannak Mo-on ilyen helyen szőlők???)Persze "ki a csuda lesz, aki kinlódni fog ezzel?"
Sokszor gondolok arra, hogy mennyit kellene szegényedni a világnak--ne legyen-- hogy ennyit dolgozzon, s megbecsülje azt, ami van?
Dombocskán ezt próbálom és sikerrel--igaz nem lehet belőle meggazdagodni-- ebben a száraz meszes agyagos napos oldalban nem termett semmi, de a szőlő-- nemes-- jól érzi magát (oltvány, nem saját gyökerén).
"filoxéra előtt nem voltak oltványok mégis voltak minőségi(?) szőlőink és boraink is.
Sőt egyre inkább meggyőződésem, hogy még jobbak voltak."
Érdekes a felvetésetek, ezen én is gondolkodtam már sokat. De nagyon nem vagyok biztos benne, hogy jobbak lettek volna (illetve persze van most is olyan kategória, aminél csak jobb lehetett). Persze semmit se tudhatunk biztosan az 1870 előtti borokról, de sokat tudunk arról, hogy hogyan is művelték. A parasztság kis parcelláiban a szőlő bak vagy fejműveléssel, sokszor karó nélkül éldegélt, nagyon sokszor még trágyázást sem kapott évtizedekig. A tőkék nagy összevisszaságban, sokszor gyümölcsfákkal tűzdelve, minden féle fajtát használva (sokszor a lényeredék növelése miatt hitvány bort adó fajtákat részesítettek előnyben). A tőketerhelés valószínűleg 0,5-1 kg között lehetett. Nekik nem mindig volt megfelelő pincéjük, hordójuk, így a bor gondozása már sokszor problémát okozhatott nekik.
Az arisztokrácia és a gazdagparasztság rendelkezett már szépen sorokba ültetett szőlőssel, karós bakműveléssel, rendszeres trágyázással, rendes pincével, hordókkal. A szőlők náluk a sok-sok tapasztalat alapján megfelelő fajtákból volt összeállítva, amiből egy jó cuveet lehetett csinálni (egyik cukrot adott, másik savgerincet, harmadik mondjuk magas extraktot). Ezek a borok már tényleg lehettek nagyon jó minőségűek, de nem biztos, hogy mostani ízlésünknek is megfelelne.
És ne feledjük, hogy a manapság fél-egy-másfél kg/tőke terheléssel dolgozók nagyon kiemelkedő anyagot tudnak kiadni a kezük közül. És sokszor nem is a régi 0,8x1 m-es, hanem inkább 2-3x1m-es térálláson, ami gyökértömegre vetítve még jobb arány...
Én hanyagul, de csirkéztem az oltványokat, volt -14 fokos hideg is, féltem, hogy a vékonyabb nemesek nem biztos hogy túlélik. Hó nincs, az idő változó. De 2 hét és már bontom kifele a csirkéket. (Amúgy pécsről hoztam őket, 13 fajtát, ebből 3 kadarka klón, nagyon remélem hogy minden fajta azonos lesz)
Csak halkan merem mondani, hogy talán sikerült az első kézben oltásom, amely fekete rizlingen ezerjót takar. Türelmetlen vagyok és meglestem az egyik kötést, amelyben mintha kalluszosodást vélnék felfedezni. Persze még a siker messze van, de már jó jeleket látok. Persze még a tökéletes vágást gyakorolni kell, sajna az még nehezen megy. amúgy ékoltást, párosítást és angol nyelves párosítást használtam. Ha netán sikerülne, lesz kontrol alapom a saját gyökerén és rizlingen tartott ezerjót összehasonlítani.
Jó dolog az oltvány, de a filoxéra előtt nem voltak oltványok mégis voltak minőségi(?) szőlőink és boraink is. (Ha tévedek javítsatok ki bátran). Biztosan jobb az oltvány, de én eddig bárhányszor vettem oltványt, a gyökérzeten alig-alig volt hajszálgyökérzet, ami nagyon fontos lenne. A f.rizling pedig olyan bolyhos gyökérzettel rendelkezik dugványként, hogy sok oltvány is megirigyelhetné :)
Hát, azt hiszem - minden (kár)örömködés nélkül, sőt - idén télen is azok jártak jól az új ültetéseknél, akik nem csirkézték föl a fiatal növénykéket. Ennyi esőben szinte garantált a rügykipállás a rög alatt...
Az elmúlt évek is arra mutatnak, hogy - talán az éghajlatváltozás hatására - ez a felcsirkézés-dolog lassan kikerülhet a tankönyvekből.
Mert kiválóan gyökeresedik, nagyon jól érzi magát itt a homokon is. Persze azért kis gondozást igényel, de jobban tűri a rosszabb körülményeket. Van még othellom, hát az hajt mint a güzü... ha kopaszra metszem is akkor is annyi sarjat hoz h húh... Nem bírom kordában tartani. Alanyként félek, hogy nagyon hajtani akarna. De talán jövőre megpróbálkozom azzal is. Idén már oltottam ezerjót és olaszt a fekete rizlingbe, hetek kérdése és meglássuk van-e siker vagy sem.
Konkrétan nem tudom melyik intézetet érdekelné szóval ez érdekelne! Továbbá nem tudom, hogy itthol mennyire vírus és egyéb nem kívánatos dologtól mentes ez. Persze a beteg nem kívánatos tőkéket kiszedem (eddig 2 volt az évek alatt) és szaporító anyagot is csak azon tőkékről szedek amelyek szemre is jobban néznek ki. De ha 30+ éve nem volt bajuk, sztem nagy baj nem lehet :)
Elolvastam amit linkeltél. Érdekes! Azt hogy molnárszőlő néven ismert a balaton fele, nem tudtam! (mentségemre váljon a pár 100 km)
Viszont a leírások is egyre jobban alá támasztják hogy ez fekete rizling. Persze lehet tévedek, de a leírások egyeznek... a pinot család is nagyon észrevehető, legalább is szerény ízlésem szerint :)
A pezsgő alap is helyén való, hiszen egész magas a savtartalma amit a meleg is nehezen éget el. (Plusz én jobb szeretem a savasabb (de nem az éretlen savanyú alapból készült) borokat)
De kérdem én, ha úgy véled ez nem fekete rizling, akkor mi lehet? :) (félre ne értsd nem kötekedés, csak ha tévedek és nem pinot meunier akkor tudni kellene hogy mi)
A pinot noir kizárva, mivel az írások szerint gyengébben terem és a betegség ellenállása is rosszabb.
Hát ha úgy van én nem sajnálom és küldök is dugvány vesszőt.. Hogy kinek és hova azt majd azért írd meg :)
Aztán majd ők kiderítik hogy valóban az-e aminek hittem, vagy sem. De ugyanúgy küldök bárkinek, igaz idén már nem, mert már javában hajtanak, de ha igény van rá jövőre adok mindenkinek szívesen! Nekem talán idén meglesz a 90 dugvány amivel a kert egy részét akarom betelepíteni. Utána a vesszőket már nem fogom szedni, csak ha igény van rá.
Ha nem akarsz sokat permetezni, akkor a rezisztens Moldova, Eszter, Néró, Jupiter, Palatina, Vénusz, az én ízlésemnek ezek kellően jó ízűek, és véleményem szerint a héjuk sem zavaró, de ez eléggé ízlésfüggő dolog.
Finom még a Hamburgi muskotály, Panónnia kincse (gondolom a kínálatban a Pannónia ezt takarja), Kardinál és a Favoritra is sokan esküsznek, de ezeket rendszeresen permetezni kell.
De vannak más oltványosok, nagy választékkal, esetenként jobb leírással is, ahol többet megtudhatsz az adott fajtáról.
Keresek én Megyeri Szabolcs kertészetében valami jófajta csemegeszőlőt, ami tényleg ízes, nem vastag héjú! Valaki tudna nekem ajánlani valamilyen fajtát? Nagyon megköszönném! Legyen ízes, zamatos, édes a szőlő! Van ezer fajta... és nem értek hozzá, semmi tapasztalatom ezekkel !
A Fekete rizling (Pinot Meunier, Schwarzriesling) a francia Cham-pagne és a német Württembergi Borvidék megbecsült, bársonyos vörösbort adó, autochton fajtája napjainkban is. Ez a fajta azonos a mi Molnárszőlőnkkel, ami a Balaton-felvidéken volt kedvelt hajdanán és a „rizling” utótag ellenére a pinot fajtakörbe tartozik. Magyar elnevezése rendkívül találó, mert a szinte fehér, lisztes jellegű vitorla, messziről felismerhetővé teszi a fajtát. A Balaton-felvidékről ez a fajta is teljesen eltűnt a termesztésből és sajnos már a génbanki jelleggel fenntartott gyűjteményeinkből is kiszorult.
A kiemelés tőlem... Szóval, ha tényleg az, akkor el kell küldeni
No de nem akarok okoskodni, csak próbálom megfejteni a titkot, de feladom...
Én még sose hallottam a molnárszőlőről. Valami leírásod van róla esetleg? Bár kétlem hogy az lenne, hisz labruska íze egyáltalán nincs, de hogy tutira kizárjuk a dolgot.
Neked van ilyen? Ha van akkor majd tavasszal tudnál küldeni képet a vitorláról? A fürtje alakja milyen? A bogyó festő levű? A magokról is kellene kép, persze ez sztem csak ősszel lesz :)
A direkt termők itt nagyon jól gyökeresednek, sőt! Leszúrtam egy izabellát és megragadt. Az én nagy-déd szüleim is pont a direkt termők korszakába csöppentek bele.. De a fekete rizlingről mindenki annyit tud, hogy már itt volt elég régóta. (a mostani 80+-os öregekkel tudtam beszélni csak)
Ami a magyar fajtagyűjteményt illeti, a sok külföldi csemege se kerül bele. Mért pont egy német borszőlő kerülne bele, ami csak a nyírségben van elszórtan?
Ja és mégegy dolog ami igazolná a dolgot: Pár napja voltam metszeni volt munkatársamnak, aki egy nagyon öreg embertől béreli a szőlőt. Ott is van fekete rizling. És senki nem ismeri más néven. Az izabellát itt nevezik génainak is, meg szagos izabellának is, meg még egyéb nevei is vannak... Szóval a népmesék itt is terjednek dögivel! De a rizlingnek nincsenek népi nevei.
A másik dolog, amit ha sztem leírok virtuálisan megköveznek, de igazolja az állításomat:
Tavaly előtt (2014) karácsonykor ittunk egy palack PANNONHALMI Rosé 2014-et.
És mivel karácsony, elővettem a saját rizling rozémat.
Az íze megszólalásig egyezett! Ha nem kóstolom, akkor el se hiszem. Persze lehet egy komoly borszaki felfedezi az apróbb változásokat, de szembetűnő volt a hasonló ízvilág. Ugyanakkor egy direkt termőn, amelyek MO-n is elérhetőek, azokon a labruska íz nagyon is érződik. Ittam ilyet is (othello + más kék szőlő cuve). Először jó volt, a 2. alkalom után a fejem fel akart robbanni. Na de ez lényegtelen, vissza a rizlingre.
Ha utána olvasgattál a rizlingnek, pinot noar egyik rokona.
Másik neve pinot meunier és rosszul mondtam, mert francia gyökerei vannak, kb innen származik, csak németben is megtelepedett.
Német oldal is "lisztet" emleget, de az általam talált magyar(9.oldalon) oldal szerint nincs belőle
Mo-on. Ha a tied Molnárszőlő (fekete rizling)--én nem láttam csak az általad küldött linken--
akkor "sürgősen küldj egy tövet" a magyar fajtagyüjteménybe. Mert a Molnárszőlő, nem direktermő
de a tiéd???
Bocs, ha pedig vmilyen direktermő, akkor megvan a "titka a nem akar kalluszosdni" gondodnak... Nászom Nyiregyházi s adtam neki Pölöskei muskotály vesszőt és gyökeresedett.
Apám oltogatott (Pilisen a homokon)"hullajtós kadarkára" és sikerült... De soha nem oltott az általa is "fekete rizlingnek" nevezett direktermőre (volt vagy két tő, de labruska ize volt tudom)
A direktermők nehezen gyökeresednek és oltás is kín a nemesszőlőkhöz képest, de ezt a másik fórumon leirtam... Szóval Kövidinka-t próbáld alanynak, vagy bármelyik nemes szőlőt, ami ott jól érzi magát, ha oltani akarsz továbbra is...
Arról viszont nincs semmi fogalmam, hogy hogy pl. a Ripária Berlandi hogy érzi magát homokon, és a többi alanyszőlő, erről más, akinek van oltványa homokon tud vmit mondani (Pilisen nem volt, itt pedig száraz kötött talaj van).
Na még egyet, amit nem irtam le eddig, de eszembe jutott.
A túlsó oldalon- É-NY-i oldal- jobban diszlik a direktermő szőlő... ez és még itteni hosszú megfigyelésem alapján állitom--- az "ámerikai" származású szőlőknek a 15 évi nyár nem a "kedvencük", de a nemes szőlők már kedték jól érezni magukat a 30 fok körül (persze az alany nem annyira... ez a szőlőtermesztés egyik kinja)...
Szóval másik szőlőt választanék alanynak, hátha megoldódik...
üdv PJ, aki izgul, hogy "kalluszodjék" (nálam is a Piros delewár és Japán Izabella)
Valahol találtam fajta leírást is (nem magyar oldal) ahol minden ismertetője egyezik. Továbbá a magyarban található kék szőlők egyike sem illik rá. Vannak hasonlók, de minden egyéb fajtánál van valami ami nem stimmel.
A hsz-eim közt képek is vannak és korábban én is azt hittem valami egyéb ismert fajta, de ez valóban fekete rizling.
Én dugványoztam futóhomokba, sötétbarna (humuszos) homokba is. Előbbinél nagyon gyengén fejlődött a növény. Utóbbinál egy fokkal jobban. Idén rászántam és vettem a tesóba ócsó virágföldet és palántaföldet. 500 ft-on sztem már kár spórolni ha nagyon akarod a sikert :)
2 tő saszlám van. 1 piros 1 fehér. A rizling alatt te fekete rizlinget (Schwarzriesling, black riesling) értesz? Mert az nagyon jó. Továbbá azt se kell elfelejteni, hogy a klíma változik.... Tavaly dinnyéztem itthonra, de a görög az csőd lett... Nagyapám is dinnyézett, nem volt akkor még öntözés ilyen szinten mégis sok dinnyéje volt. Akkor több volt a csapadék. Ezt is figyelembe kell venni! Oké hogy valami szárazságtűrő, de a nagy túlélőket is újszülöttként gondozni kellett :) A pulyka is nagy túlélő, csak éppen az élete első szakasza amikor nagyon kényes.
A lényeg a lényeg, hogy alkalmazkodni kell a klíma változásaihoz is. Na meg hiába az ilyen-olyan alany, ha nem kalluszosodik a szőlő akkor hiába vajákolok az oltással... Itthonra meg ami kell, azt saját gyökerén is eléldegél, vagy próbálkozok oltogatással. Viszont ha meglesznek a szőlőföldek oda már veszem az oltványokat, nem fogok ilyenekkel bajlódni :)
Talán most végre engedélyhez is jutok, mert jan. 1-től változtak a jogszabályok és találtam is egy földet amitől rajzolni sem lehetne szebbet ^_^
Ha egy gyenge tőkéről most levágom az összes kis hajtást gyökereztetni, lehet hogy a tő elfagy még most télen? Utolsó tő otellóról van szó... Kincsként kezelem! Ja és dugványozni petpalackba homokba mekkorára vágjam a vesszőket? 30cm?
Amennyire emlékszem saját gyökerén otthon (Pilisen) a homokban a Kadarka és főleg
a Kövidinka diszlett. A többi elég nyeszlett volt (Rizling ott nem volt csak a háznál, ott viszont
kb 1 m-re már kötöttebb volt a talaj). S azt olvastam, hogy a Saszla a legjobban hasznositja a nedvességet a legjobb szárazságtűrő. Ezekkel próbálkoztál? Ezek lehet jobb alanyok lennének???
De gyökeresedik, csak nem mindegy mennyire. A homokban hiába gyökeresedik könnyen, a futóhomokban a víz és tápanyag nem olyan, mint egy laza, jó szerkezetű talajban. Szóval hiába hoz egy kis gyökeret, annak fejlődni is kell utána.
A rizling amúgy kegyetlen jól gyökeresedik, tavaly tettem is fel képeket, lehet az oltás/szemzés/dugványozás topicban. De ezzel a módszerrel, közel 1 évet nyerek a simán ledugom a földbe és majd lesz valami módszerhez képest. Persze lehet ahol kötött a talaj ott nem kell ilyen pár hónapos előny a szőlőnek. Én ha telepítek is, a gyökér közeléhez kötött talajt fogok tenni, hogy amíg a szőlő megfogan addig jó talajban legyen. Mire termőre fordul pedig lesz annyi gyökérzet, hogy a homokban is jó legyen. Ez már pepecselősebb, de ezzel is közel 1 évet nyerek a sima gödrös ültetéssel szemben. Ez se egy elterjedt szokás, de hát én nem követem az ilyen szokásokat :)
