Pálinkában a megengedett HCN tartalom 70 mg/l, alkoholra vonatkoztatva.
A táblázatban 30-40 mg/100 g alk. körül voltak a max értékek. A sűrűség átváltással nincs kedvem tökölni, de ránézésre ez úgy 6-8-szorosa a mostani határértéknek. Egy ilyen pálinka fogyasztásánál már tényleg összemérhető nagyságrendű az alkoholmérgezés és a cianidmérgezés veszélye.
A cianidot a méréshez biztosan kidesztillálták a cefréből. A mérés azon alapul, hogy savas közegből vízgőzdesztillációval kihajtják a HCN-t, valami reagensben elnyeletik,és fotometriásan mérik (valamikor huszon-x éve szennyvíziszapokban mértem, részletekre már nem emlékszem). A HCN gyenge sav (pKa = 9,2), tehát a pálinkafőzés körülményei között valószínű, hogy nem sok marad az üstben, nagyrészt átmegy a párlatba.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Pl egy 400l-es üsthöz a szűrő űrtartalma,kb 15l.(forrás:Snapszmester.)
Tehát neked egy 2-3 literes bőven jó.
Hűtővizet nem engedsz a szűrőbe,azt megtöltöd vízzel,abba folyik az alszesz,abban kihígul,majd az olaj kiválik,és felúszik a folyadék tetejére.a másik oldalon a pelenkák,lassítják az áramlást,de mechanikai szűrést is végeznek,és ami nem tud kioldódni az elsőben,a másodikban még tud.Általában nekem a textil után "tiszta"a textil előtt még válik ki olaj.
Van aki kívülről hűti a szűrőt,hogy állandóan hidegebb legyen a folyadék,mint a beérkező alszesz hőmérséklete.Te dobhatsz bele jeget az elején,téged nem köt a plomba.
Mivel az első rekeszben,majdnem teljes magasságban kb200mm van a folyadék,a másodikban ez a folyadékszint már kevesebb,mert ebből lejön 1,5-2 csőátmérő,és így kell a hossz a felúszáshoz,hely a textilnek nem beszélve arról,ide hígabb elegy érkezik tehát több idő kell hogy kiváljon az olaj.
Nem valószínű. A cianid néhány vasvegyületét kivéve nem csapadék. saas közegben oldott gáz. Nincs elég ismeretem a viselkedéséről. Katalízis, oldatban maradó komplex vegyületek??? Vagy ténylegesen hibás mérés???
Jónéhány költséges laborvizsgálattal lehetne eredményre jutni, vagy csak kizárni bizonyos okokat, ami még cmindig sak közelebb visz az Isten tudja mihez.
Előző hsz utsó mondatom:
"Ha ezt a vizsgálatot elvégzik, lehet, hogy megtudom, mitől fájdul meg a fejem a palinkafőzéskor, amikor miligramm nagyságrendben kóstolom a pálinkát."
A táblázatban szerintem nincs szó arról, hogy 100 g cefrében mérték az adott értékeket. Szerintem ezek 100 g cefrére és 100 g alkoholra átszámított értékek. A súlynak a dimenziójánál 15*szerepel. Mi a pék fülét jelent???
A kérdés a 100 g alkoholra vetített ciántartalom. Ha ezt a cefre lepárlása után a pálinkából mérték, az eredmény biztosan nagyságrendileg hibás. A hidrogén-cianid halálos adagja 1 mg/testsúlykilogramm. Az eredmények alapján 4-5 deci ilyen pálesztől minden rendes lakodalomban pár ciánmérgezéses halálesetnek be kellene következnie, 10-20 intenzív osztályon kezelt mellett.
Ha ez a cefre alkoholtartalmára vetített ciántartalom a cefréből vizsgálva, a következő kérdést veti fel:
Hová tűnt a cián, ha a cefrében sok van, a páleszben nagyságrendileg kevesebb, mert hát még nem hallottam a médiában pálesz okozta ciánmérgezésről?
1. Cefrében, moslékban maradt: Nem valószínű, mert forráspontja nagyon alacsony, a közeg meg savas.
2. Átkerül a nagyja a pálinkába. Kizárt, mert a magozatlan ceféből sem halálos a pálinka.
3. A lepárlás alatt van a deflegmáció, ahol a víz meg egyéb magas forráspontúak mennek vissza az üstbe, a hűtő, ahol az alkohol-víz ilyen - olyan arányban leválasztódik, de mi a továbbmenő??? Arra megy a ciánhidrogén java része???
Snapszmester: Nem tudom, mi a pálesz megengedett ciántartalma, és nálad mit mértek ilyen - olyan esetekben?
Összasségében: Van néhány kérdés, kérdőjel. Legjobb lenne ezt a vizsgálatot megismételni, előre pontosan kidolgozott feltételek mellett.
Ezt a vizsgálatot újra pontosan megtervezett körülmények között el kéne végezni. Ha ezt a vizsgálatot elvégzik, lehet, hogy megtudom, mitől fájdul meg a fejem a palinkafőzéskor, amikor miligramm nagyságrendben kóstolom a pálinkát.
Működő,bevált mintára kozmaolajszűrőt szeretnék csinálni magamnak.Visszaolvastam sok oldalt,keresgéltem neten is.100 literes üsthöz kellene,amiből szeretném csinálni:1,5 mm saválló lemez és 3/4 saválló cső.
Láttam valahol hogy a cső nem u alakra van meghajlítva hanem állítva van,és oldalról ráhegesztve a befolyó.Ez határozza meg a szintet is ha jól értelmezem.Ez jó megoldás?Igazából ugyan úgy működik nem?
Valami hasonló terv van valakinek méretekkel esetleg?
Sziasztok,azt szeretném kérdezni egy hozzáértőtől hogy ha van egy csomó almám ami kicsit foltosan meg van rohadva,és nem szeretnék vele babrálni mert csak pici foltokban vannak a hibák rajta,akkor mondjuk megfőzhetem-e hogy a bacik elpusztuljanak,és ezt a főtt almát cefrézném be(pektinbontó,élesztőtápsó,citromsav,fajélesztő).Szóval ebből lehetne jóízű pálinkát főzni,vagy felejtsem el?
Tanult kollégáim már lelőtték előlem a lehetséges konklúziók nagy részét.
A magozás - cián összefüggés várható volt. A zúzott vs. ép magú minták nagyjából egyforma ciántartalmának értelmezéséhez jó lenne tudni, hogy maggal is főtt, vagy csak azon erjedt az anyag, és hogy meddig állt főzés előtt.
Azzal nem tudok mit kezdeni, hogy a magozottakban szignifikánsan magasabb az EtAc (és ezzel összhangban észrevehetően alacsonyabb az alkohol), mint a magozatlanokban. Itt is jó lenne többet tudni a kísérleti körülményekről. Így a pucér adatok alapján az a következtetés kínálkozik, hogy az ecetsavbaktériumok rosszul tolerálják a ciánt, de ez csak találgatás.
Még egy dolog szúrt szemet, mégpedig hogy az összes cukorhoz (invert + szaharóz - maradék) viszonyítva a közönséges szilvánál legjobb az alkoholkihozatal, a többinél kb. 20 %-kkal alacsonyabb (rendre 0,50, 0,39, 0,39).
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Ezzel betetted a bogarat,előszedtem az 1éves kökénypáleszt és tényleg,eltűnt az a harsány aroma,de mégis karakteres, nagyon finom.Azt hiszem ezt is benevezem.
Jaja, néha az ember megdöben rajta, hogy az öregek estéem meg hápéelcé nélkül mennyi mindent ki tudtak találni. Amit aztán elfelejtettünk, és újra föl kellett fedezni.
Nem hinném, hogy nem gondos és körültekintő munka eredménye ez a táblázat. Az ecetsav kissé zavar, hiszen nekünk már, ha jól lezárjuk, és erjedés után rögtön főzzük, elhanyagolható az ecetsav meg az etil-acetát.
100 éve a vizsgálatot végzőnek erre volt lehetősége. A vizsgálatából ÉRTÉKES következtetésre lehet jutni:
-Magozni célszerű a szilvacefrét.
Ha lehetőség van rá (mindenféle toxikológiai okok miatt) erősen javasolt a csonthéjasokat a mag túlnyomó többsége nélkül főzni. Ha a pálesz ciántartalma esetleg az együttes főzés ellenére is egészségügyi határérték alatti lenne, akkor is, mert nem jelent érdemi munkát a mag túlnyomó többségének eltávolítása.
Visszatérve a táblázatra: Nincs ÉRTÉK, csak mérési adat, amit ilyen - olyan hibák terhelhetnek. A mérési adatok elemzése is egy szakma.
