Mi manapsag a legjobb ar/teljesitmenyu valasztas otthonra, amator szintre,
gyakorolgatni, stb. egy valamilyen elektromos billentyus hangszerben gondolkodva ?
Azt kell róla gondolni, hogy nem elég egy szép képet megnézni és az alapján eldönteni, hanem el kell menni és ki kell próbálni!!!
A technikai oldalát nézve elég modern napjainkban. Tartalmazza a Yamaha CFX és Bösendorfer zongorák hangszínét, melyek a legutóbbi fejlesztések a kínálatban. A polifóniafok is több mint elég, egyszerű zongorázáshoz (azaz hogy nem kell komplett 32 sávos zenekari hangszerelést is akár visszaadnia, mert ez csak egy zongora 10 db hangszínnel).
Ami a billentést illeti, aGH3X kalapácsmechanika is az utóbbi Yamaha innováció ha lehet ezt mondani, a hangszerben. A kényelmi megítélését kizárólag csak személyes kipróbálás alapján tudod meg!!! Ezt leírásból, elmondásból, fotók alapján nem lehet leszűrni, ahogy egy ételről sem tudunk semmit mondani egy receptkönyv fotója alapján.
Ha esetleg más márkákat is kipróbálsz és mégis a Yamaha mellett maradsz, nagyon nem fogsz mellé lőni ezzel sem vélhetően, de teljes egyenlőséget nem lehet tenni digitális és valós akusztikus zongorák közé. Az "olyan mint" faktor mindig is meglesz. A nagy kérdés ebben, hogy erre a faktorra ki mennyire érzékeny! Aki világ életében koncertzongorákhoz volt szokva és azokon is gyakorolt, annak teljesen más megítélése lesz bármilyen digitális utánzatról, de sok olyan ember is van, aki a puszta zenélés élményéjért és hogy jó minőségben szól a hangszer mindezeket kevésbé szigorú értelemben mondjuk úgy észre sem veszi.
Magadat és az igényeidet Te ismered egyedül, neked kell tudni mi a megfelelő számodra. A jelzett típus azért semmiképp nem egy utolsónak ajánlható modell. Ennyi mondható el erről tanácsként.
Sziasztok! Szeretném kikérni a véleményetek, szeretnék venni egy olyan digitális zongorát, ami visszaadja azt az érzést, mintha klasszikus zongorán/pianinon játszanék és el is tudok rajta játszani úgy minden darabot, mint egy rendes zongorán. Mindenképp yamahát szeretnék és jelenleg a clp-625 tűnik a legolcsóbb zongorának, ami már jó lenne... Ti mit gondoltok róla?
Azért nálam a professzionális és a koca szint közt van még pár fokozat. Nálam az a kocazenész, aki sose képezte magát, vagy kb. az első zeneiskolai évben (vagy annak megfelelő szinten) kiszállt. Aki 8 év zeneiskolai zongoratanulás után akasztja szögre a zenélést, az évtizedekig aligha zülled a kocaszintre alkalmi emlékeztető mellett.
Hangszervásárlásnál -- különösen egy zeneiskola elejénél lévő gyerkőcnél -- az a nehézség, hogy majd sok év múlva dől el, hogy szögre akasztja-e a zenélést vagy sem. Se saját maga, (se gyerek esetén a szülők,) de még jó eséllyel még a tanár sem tudja előre, mi lesz a dologból, csak a Jóisten. Dönteni meg most kell, és nekünk kell dönteni.
Amúgy nem csak az befolyásolja hogy milyen hangszert szeretnél, hogy milyen szinten zongorázol, hanem nyilván fordítva is: hogy meddig tudsz hatékonyan tanulni, azt egyebek mellett a gyakorló hangszered is korlátozhatja.
Nem mesterhangszerekről beszéltünk, hanem mondjuk a konkrét példa kedvéért egy FP-10 vs. FP-30 összevetésről.
Ha pl. egy gyerkőc szereti a zenét és elkötelezett, és számolni lehet azzal, hogy az első pár év után is folytatni akarja, ki tudja mi lesz belőle, akkor én erősen ajánlanám megugrani az FP-30 körüli belépő szintet az FP-10 körüli alsó-belépő szint helyett, mivel később kell "upgrade" a zongorának.
Na látod, 3 évet írsz zongora tanulmányként. Vannak akik 6-8 évet is tanulnak gyerek korban és kiszálnak a végén belőle mint ha hobbi lett volna, mert mondjuk olyan gimibe, egyetemre stb. mennek tovább vagy mondjuk párhuzamosan vele inkább a sportot választják komolyabban. Megtörik a zenélés varázsa és sok ilyet hallani hogy "hát... gyerek koromba amúgy zongoráztam is még 8 évig". Aztán szögre lett akasztva. A csemballós akadémiát végzett ismerősöm meg fordítva indult. Villamosipari szki.ba járt és utána döntött úgy hogy művészeti felsőoktatás irányába megy tovább. Kérdezték is tőle hogy akkor hogyhogy nem konziba ment szki helyett, de őt akkor más érdekelte...
Szóval én a komolyan zenélést ahhoz a szinthez kapcsolom, aki akadémiát is végez és pályán is marad. Az ismerős is tanít és kulturális szervező. Ez így csak egy megszerzett "szakma". Ez alatt nálam csak kocazenész hobbi zongorás aki kiszáll a félidőben. Lehet persze technikai zseni, de attól még nem zenész számomra, ahol a profi szint kezdődik. 2-3 ilyen idősebb, csak konzit végzett ismerősöm is van. Az egyik pl. trombitán tanult. Ma óvodákban lép fel itt-ott felkérésre zenebohócként. Na ő se zenész, csak zenebohóc. A videón meg a magas szintű szakmai blogján látható Ilicahoz képest nem egy a színvonal. Amúgy az orosz zenei vagy balett képzés is köztudottan magas színvonalú. Azokhoz nehéz is magunkat mérni. Max jegyszedők lehetnénk a koncertjeiken szerintem. :)
Szóval ott naná lehet szó mesterhangszerekről, de ők meg a digitálisakat ki is nevetik, 20-30 év fejlődés hiába!
Azért mondjuk meg, az elmúlt 15-20 évben nagyot változott a világ a digi zongorák kapcsán. A mai belépő modellek nem ritkán kenterbe verik a 20 évvel ezelőtti csúcsmodelleket is! Ez viszonylag jól követhető a specifikációkban is a legtöbb gyártónál, ami alól kb. a Yamaha a kivétel, de ők meg algha szép csendesen nem dokumentáltan javítgatnak... és valamiért kihozták a P-125-öt a P-115 helyett nemrég.
Szóval, el vagyunk kényeztetve, ha akár egy Roland FP-30-ra vagy RP-102-re, akár egy Kawai ES-110-re vagy KDP-110-re gondolok. Húsz éve mit nem adtak volna értük...
Ez hozza magával azt, hogy szép lassan természetes elvárássá válik az, ami korábban nem volt az. (Nagyon régen egy lovaskocsival is boldogok voltak, ma az Otto motoros autó az alap...)
Amúgy pedig a kb. 3 év zeneiskola zongorán egyhuzamban az nálam már határozottan elválik a kocazongorázás szinttől -- ha még elég messze is van az előadóművészektől.
A Korg LP 380 egy teljesen korrekt belépő szintű hangszer, bár rég volt vele dolgom.
Ami távolról rémlik, hogy ami ellene szólhat, az dinamikus tartománya, különösen ls a nagyon finom, halkvégén -- értsd: nehezebb már kicsit már a p is, de különösen pp -ppp ) és tehát érdemes kipróbálni, hogy hogy szól különböző intenzitású játéknál (ez szerintem minden digi zongora kipróbálásakor alap dolog), és a nagyon halk és lágy játékra kicsit jobban odafigyelni (na ez a specifikus dolog). Ha ez épp történetesen nagyon zavar (ez egyéni) akkor jobb másikat keresni.
Ha pedig ez nem extra zavaró személy szerint, akkor valljuk be: hogyha egy belépő szintű hangszernek ha ez a legnagyobb gyengéje, akkor az már nem rossz. Ne legyünk telhetetlenek :)
Én nagyon rábeszénélek a kipróbálásra, legalább 3 gyártó jól kiválasztott legalább 5 modellje már elég jó képet ad :)
A Korg LP 380 esetében két irányba van értelme összevetni:
1. az azért érezhetően drágább bútorok irányába (elsősorban: Kawai KDP-110, Roland RP-102, Yamaha YDP-164 [a Yamaha GHS billentésű modelljeit is megpróbálhatod, nekem nagyon nem jöttek be... Az YDP-164-nek már GH3 billentése van]). Az ezekkel való összevetés tudja megmutatni, miben kötsz esetleg kompromisszumot az olcsóbb ár kedvéért
2. a hordozható gyári lábbal szett irányba (elsősorban Kawai ES-110 és Roland FP-30 szettben, esetleg Yamaha P-125 szettben), amelyek legalább árban hasonlóak. Arra számítnanék (egyszerű fizikai megfontolásokból), hogy ezek ha másban nagyon pöpecek is, a saját hangszóróikkal nem fognak annyira jól szólni.
Elfogadom az érvelésed és köszi hogy tágítod a horizontot, ha klasszikus zongorázásról van szó.
Mindazon által és mivel nem tudni kinek mi a koncepciója és jövőre vetített terve, ha egy gyermek már művészi szinteket ostromol tanulmányilag, kvázi akar is valamit majd a pályán, ott megkerülhetetlen egy valódi akusztikus hangszer akár később is ha már telik rá, esetleg még hitelre is, mint egy autónál... E szint alatt meg mindenképp csak valami elfogadható, megfizethető gyakorlóeszköz az elérendő, főleg a billentésre fektetve a hangsúlyt és ha még nem is tudni a poronty majd mit akar az egésszel és kitart-e a kedve. Így pl. a fél pedál technika is belépő szinten nem tudom mennyire vehető mérföldkőnek, de nálam még másodlagos szempont sem lenne, ámbár ahogy a videókon is látszik, ez olyan magas szint azon művészeknél akkor, hogy a mi fajtánk kedvtelésből otthon kocazongorázgatók még azokhoz a zeneművekhez sem érnének fel technikailag, hát még a tónusok árnyalásában, ha már egy Binder szintű jazz zenésznek sincs szüksége efféle kifinomultságokra. Azért rá fogok kérdezni egy akadémiát végzett csembaló művész barátomnál is már, hogy mi a pálya azokon a szinteken, mert másod hangszere meg a zongora volt...
A pedál technika teljesen egyéni. Vannak, akik nem igazán szereti ezt a technikát.
De 1-1 példa erre irreleváns akkor, amikor klasszikus zongora tanuláshoz keres valaki hangszert. Akkor arra van szüksége, hogy megismerhessen és kipróbálhasson minél több technikát. (Persze egy belépő szintű digi zongora így is, úgy is el fog térni egy profi hangszertől, az nem kérdés)
A kérdés az, hogy milyen célra kinek lesz a hangszer.
Korábban egy fórumtárs felvetései kapcsán egyetértettünk abban, hogy egy Lagzi Lajcsi stílusú zenéléshez jó eséllyel untig elég egy jobb hangú szintetizátor is...
A következő szint az ismerkedés a zongorázással, prünytyögés hobbi szinten. Na ehhez valóban nem igazán kell a 3 é
De ha valaki legalább 2-3 év rendszeres gyakorlást bele akar tenni a zongorázásba (akár magának, akár szülőként a gyerekének) akkor onnantól jobb erre is gondolni.
Amikor zongorát választottam, elsősorban a gyerekeimre gondolva feltettem azt a kérdést minden modellnél: rendszeres heti 3-4 óra gyakorlást feltételezve hány év alatt várható hogy kinövi a hangszert? Ez alatt azt értem, hogy a hangszer korlátozza a továbbfejlődési lehetőségekben... és ezt az ár mellett szempontként figyelembe vettem.
Ez a kérdésfelvetés nyilván egyfajta elkötelezettséget feltételez, hogy fél év után nem hagyja annyiban a tanulást a delikvens...
Körbekérdezve magam körül arra jutottam, hogy egy ki-be pedál önmagában 1-2 évben maximalizálja ezt az időszakot. A háromféle állapot esetében úgy 2-3 évre tenném ezt a határt. Ehhez képest egy Roland FP-30 vagy egy Kawai ES110 esetében legalább 5 évről beszélnék.
Amúgy megjegyzem, utánanézésem alapján ez a tö FP-10 mellett jelenleg a dolog a teljes Casio PX és AP szériát is érinti...
Igen, még teljesen kezdő zongorán, de hegedűvel már 2. éve jár zeneiskolába és a választott zongora tanárnéni szerint ebben is ügyes. :) A tanárnéni 80+-os ő a hagyományos pianínót javasolta.
Beszéltünk olyannal, aki "látott/hallott már" elektromos zongorát, ő kérdezte meg, hogy ebben nem-e lenne érdemes gondolkodni.
Főleg saját hangszóróval terveznénk eleinte használni, később vegyesen fejhallgatóval.
Külső erősítőt nem tervezünk mostanában.
A neten a Korg LP 380-at nézegettem szettben kb 260e-ért már egy pofás zongora székkel és egy fejhallgatóval utánnam is vágnák. :) Ez is már a büdzsé csúcsa.
Használtat nem szeretnék, fene tudja hogy bántak vele.
Ezt ismeri esetleg?
Tetszik, hogy van hozzá "bútor" és az értékeléseknél nem volt rossz vélemény róla.
A billentését nem tudom milyen. Kipróbálni sem biztos, hogy sikerülne leszervezni. Jelenleg is hagyományos zongorán gyakorol a néninél.
Hát ez jó! Mi magyarok ebben akkor tényleg le vagyunk maradva!
Érdekességképp én egyszer Binder Károlytól kérdeztem egy előadásán a sustain pedál használatát az ő saját olvasatában irányadólag, mert sok más billentyűs (hangsúlyozottan nem zongorista!) rosszul használja, pl. a billentyűk felengedésével együtt engedi fel a pedált is... Nos azt mondta akkor a tanár úr, hogy nincs benne különösebb rejtély, ő pl. nagyon sokszor nem is használja, de a fél pedál effektre ki sem tért. Azt egy idős zongora restaurátortól hallottam, hogy fejlődési csökevény az egész (technikailag), amit az akkor elterjedőben lévő új digi modellek is már zászlajukra tűztek, mint korszakalkotó innováció.
Persze biztos lehet ezzel árnyaltabb, félig "elfúló" lecsengéseket produkálni, de komolyan mondom, ki az aki a lábmunkájával képes nemhogy 255, de akár csak 10-féleképp árnyalt mozdulatot is megvalósítani és mi ennek a valós jelentősége, mondjuk egy normális zongorahanggal szemben (mármint, hogy a legtöbb hangszer még ebben sem "tökéletes").
Értem én ezt a hifista hozzáállást, hogy ha 1 millióért veszünk hangfalkábelt méterenként, azzal meghalljuk a zenész milyen színű zokniban játszott a felvételen, de könyörgöm, mi ennek a reális élvezhető hatása, hasonlóképp a fél pedál effekthez? Lehet hogy maradi vagyok, de én ezt nem látom át.
Van zongorista aki a kiváltóponton való játékot magasztalja (rendes valódi zongorán), amitől teljesen másképp szól a hangszer szerinte. Akkor itt valami fogalmi eltúlzás esete foroghat fenn? Magyarul, ami másnak pl. 2m különbség az többeknek csak 2cm???
Én nem vagyok egy profi zongorista, sőt leginkább csak amatőr nótázgató. De az FP-30 zengetőjének félállását én kifejezetten szerettem, például egy ilyen egyszerű dalban is jól jött. A mélyebb futam éneklésénél én végig félállást használtam. Nem azért mert bárhol leírva lenne, hanem mert egyszerűen úgy szólt szépen. Más kérdés, hogy a videóban szereplő Korg M1-en, a kilencvenes évek elején valószínű csak 0-1 volt, sőt szerintem egy előre beállított "Release Time" volt végig, és úgy is jól szólt. Dehát idővel nőhetnek az igényeink. És ha technikailag lehetséges, miért ne.
Digi esetében az a kérdés, rendelkezésre áll-e ez a technika és mennyire növeli a kifejezőerőt.
Ha valaki szeretne elmélyedni akárcsak egy-egy klasszikus, pláne egy-egy romantikus darabban nem abszolút ketdő szinten, akkor a damper esetében a, hogy 0%, 50%, 100%, vagy akárcsak 0%, 17%, 33%, 50%, 67%, 83%, 100% amit a hangszer kezel, már az iselég sokat tud számítani. Hogy 1%-onként vagy 0,4%-onként tudsz-e lépkedni, az már viszonylag keveset oszt vay szoroz persze.
Kb. ahhoz tudom hasonlítani (bár persze a hasoblat sántít is, persze), hogy nem mindegy, hogy 1cm vagy 20cm nikecell szigetelést raksz fel a házadra. Az 1cm vagy 5cm elég sokat változtat, a 15cm vagy 20cm már nem számít annyira. Az első 5 centin nem érdemes spórolni.
Ismétlem: ki lett ettől jobb zongorista? Hol az a kotta ahol 255 különböző dinamikajelzés megkülönböztetett? (Pláne pedálra!!!)
Talán nagyobb szerepe lehet egyes esetekben a hárfa pedálnak vagy a prolongációs pedálnak, de 100 esetből 1 ez is.
Kíváncsi vagyok melyik tanár tanít fél pedál használatot amúgy és azokat a zenedarabokat is ide lehetne citálni, ahol ez érvényesül. (Na nem az ereszd el az agyam stílusú kortárs zagyválmányokat, ahol még cipőkanállal is ütik a zongorahúrokat a "művészi attrakció" kifejezéseként.)
A zongora fejlődéstörténetét nézve viszont én úgy tudom, hogy ahogy a kalapács ejtőmechanika meg kiváltópont is kialakult, hogy minél kevésbé legyen gond a húrok zengésének befolyásolása a lendülő kalapácsokkal, úgy a damper mechanika is jobb zongoráknál tökéletesebbre konstruált, hogy szinte azonnal eltávolodjon a húroktól és fordítva, minél rövidebb idő alatt csillapítsa azokat mikor kell. Azaz ez az egész fél pedál szimulálás mindennek tetejében egy technikai tökéletlenség utánzása a szerényebb tudású hangszerekről.
Dehogy művészi kifejezőerő ez! Egy marketing blöff, amiért sokan fizetnek, mert azt hiszik hogy na az aztán a legfontosabb, pedig nem is! ;)
Mejegyzés: ha még valamelyik másik pedálról beszélnél, az 1%-kal nem lenne problémám... persze darabtól is függ a dolog, de könnyű belefutni, hogy nagyon nem mindegy, milyen rezonanciák jönnek be a képbe, és mennyire finoman lehet rajtuk keresztül a hangzással játszani.
Hallottam már zongoratanártól olyan ajánlást, hogy kb. egy 1-2 év nem erőltetett, normál tempójú suli/munka melletti gyakorlás után már számít digi zongoráknál a (half-)damper minősége.
Kb efölött a szint fölött én alsó hangon is 4-5%-ról beszélnék.
Azért mára legalább 5-6 állapot van digitálisan, de a 255 is előfordul (a MIDI is ennyit támogat amúgy).
A 3 jelszint szerény véleményem szerint igénytelen. Különösen az FP-30-cal való összehasonlításban.
A hangban betöltött szerepet szerény véleményem szerint erősen alábecsülöd. Egy nem elhanyagolható művészi kifejezőerőt növelő eszközről van szó, amitől zongora a zongora.
A half-damp dolgot szerintem azért kérték a zongoristák a digitális hangszerekbe, mert a hagyományos zongorákon ugyebár nem egy digitális "0-1" állapotot kapcsolt a damper pedál, hanem ha teljesen lenyomjuk, akkor a tompító teljesen felemelkedik, ha fokozatosan, akkor a hatás nem annyira erős, ezzel a zongoristák tudnak élni, ha akarnak.
Amúgy ezt a half-damper dolgot ki használta már bármire is életében? A kottákban van half-damper jelzés?
Szerintem ez csak egy jó marketing fogás a gyártók részéről amiért mégtöbb pénzt lehet elkérni, mint a sympatetic resonance effektért is. Ezektől senki nem fog tudni jobban zongorázni és a hangban betöltött szerepe is csak 1-2%.
???
A legfontosabb válasz: próbálni! Összeírhatunk okosakat, a kémia a zongorákkal sem mindig úgy működik...
Ha megvan a leendő zongoratanár, érdemes lehet kikérni a véleményét, esetleg megkérni, hogy próbálja ki a néhány döntős modellt :)
Próbáláshoz egy tanács, ha fejhallgatóval is érdekes: vigyetek egy nem gagyi fejhallgatót (akár kölcsönt is), de minden kipróbáláshoz ugyanazt. Kár lenne egy jó zongorát egy gyengus fejhallgató miatt kizárni...
Próbálás előtt érdemes összeírni a szempontokat, és azt, hogy melyik mennyire fontos, vagy csak "nice to have".
Klasszikus zongora tanuláshoz nyilván a billentés a kulcs. A gyerkőc gondolom kezdő, nem túl gyakorlott ujjakkal? Ez a billentés nehézségénél lehet szempont, elsőre talán könnyebb billentés lehet érdekes.
Ha a zongorához nem alaptartozék a half-damper pedál, akkor érdemes számolni vele, hogy a nem túl messzi jövőben érdemes lesz megvásárolni azt is (pl Roland zongoráknál a DP-10 pedál tipikusan nem alaptartozék)
Amúgy a zongorahang maga is sokat számít, meg a kettő összhangjának szubjektív érzete. A szubjektív tényezők miatt különösen nem érdemes megspórolni a kipróbálást.
Mi a terv, mennyire tervezitek a zongorát
- saját hangszóróival
- fejhallgatóval, illetve külső erősłtéssel
használni?
Ehhez azt érdemes tudni, hogy a saját hangszórós hangzásban számít az, hogy mennyi anyag van a zongorábam -- a teljes bútor változat előnyben. Ezek tipikusan drágábbak, mint a minimálbútor vagy a hordozható szettben. Valamit valamiért...
Mi a tervezett büdzsé? Új hangszer esetében nagyságrendileg 200k környékétől lehet számolni a nem bútor változatot, 300k-tól a bútort...
Alacsonyabb büdzsé esetén egyrészt érdemes a használt piacon is körülnézni, van, hogy ki lehet fogni nagyon jót meglepő áron. Másrészt akkor már inkább kompromisszumot kötnék a hangzásban saját hangszóróvak, mintsem a billentésben?
Ezek mentén lehet komolyabb tanácsot adni...
és akkor még olyan kiegészíŧő szempontokról nem ejtettem szót, mint hangfelvétel, konnektivitás (line out/MIDI/USB/bluetooth), garancia hossza, audio felvétel készítés, esztétika, elérhető színek...
A fentiek figyelembevételével, az új hangszerek köyt áruk miatt elég népszerűek a hordozható zongorák, amelyekből kezdő gyerekeknek elsősorban a Kawai ES-110, Roland FP-30 amit ajánlani tudok, illetve inkább összehasonlíŧási alapnak a Yamaha P-125. Illetve a Korg D1 plusz hangszórókkal. Olcsóbb, elfogadható kompromisszum lehet a Yamaha P-45, Roland FP-10, Casio PX-150/PX-160 de ezeket már csak pénzszűke esetén tartom megfontolandónak...
A bútor változatok (Kawai KDP-110 / CN-17, Roland RP-102, Yamaha YDP-164) érezhetően drágábbak, kicsit olcsóbb kompromisszum lehet a Casio AP-260/AP-270.
Fölfele a fentieknél jelentősen drágábbaknak csak komoly, tesztelt elköteleződés mellett látmám értelmét.
Használtnál oda kell figyelni elsősorban arra, hogy milyen a billentésmechanika (egy új belépő modell kb. bő 10 évvel ezelőtti csúcsmodelleknek felel meg általában) és milyen állapotban van a zongora.
Sziasztok, gyereknek zongora tanuláshoz, otthoni gyakorlásához milyen digitális zongorát ajánlanátok, ami ár érték arányban is és hangban is jó és nem kell bankot rabolni érte? 😉 Köszönöm!
Ebben mondjuk igazad van. Mintha úgy tervezték volna az összes apple cuccot, hogy minél hamarabb ejtse el aki megvette. Nem véletlen, hogy általában tokkal használják őket, ami persze jó sok plusz pénz.
A touch disp keyboard hasonló igen az igaz meg aki 30"-os iMackel mászik a színpadra... :)
Azért gondolom annak senki nem örülne, ha több százezerért azért kéne új ipadért rohanni a "trafikba" mert a gitáros mondjuk jól odakólintott a közepének egy testes csatlakozóval, vagy mondjuk otthon lerántja a gyerek.
Szóval nekem csak egy 100 gurigás Air2-m volt pár éve, egy Alesis io dokkolóval, de nem szívesen tettem az asztal széle közelébe! Kis vékony, sikamlós kivitelű, marhára kényes, törékeny játékszer ez. Én legalább is eléggé féltettem a meglepetésektől.
hasonló kárt okoz a jack dugó az ipadban, mint egy érintös hangszerben, a különbség annyi, hogy lemész a közértbe és veszel egy másikat, belépsz a jelszavaddal és ugyanott folytatod, ahol abbahagytad. :)
A dokkoló előnye még, hogy ki lehet belőle venni is. Magában is szól úgy mint egy olcsó hangszer. Utolsónak ajánlanék Apple terméket bárkinek, de zenélésre sajnos tényleg jó.
"Egymásra szoktam ezeket nyitni. Az iGrand, és alá a sample tank-ból, vagy garage bandból egy strings például."
Na pl. pont ez miatt s jött be akkor (3-4) éve az iPad platform, mert akkor még csak egy app futhatott egyszerre ami a midit használta. Ezek szerint akkor itt is fejlődött (amúgy logikus).
A Sampletankre kitérve, abban sem lehet user mintákat használni. Próbálgattam, elég fosul szólnak a factory soundjai...
A Garageband már sokkal érdekesebb volt! Annak a string ensemble cucca eléggé hanyat dobott, amit a touch kijelzőn is lehet vele művelni, de vhogy zongorát mondjuk ott se találtam a csomagban (persze a freewaret próbálgattam).
De amúgy a legkúlabb cucc iPadre sztem a Korg Gadgetje. Na az all in one mindent visz!
Én várnám hogy ezt vmi hardver kiadásban is fejtsék meg, ahogy a Kronosba is összepakoltak pár enginet vagy mondjuk a Volca boxok mintájára... Elég durvi lenne, ui. az iPaddel még mindig az a gond, hogy interfacek vagy dokkoló stb kell, meg könnyen annyi a nagy kijelzőnek. (Lendüljön neki csak egy jack dugó, vagy boruljon le vmi szintiről, akadjon vmi a zsinórjába és rántódjon a földre 'sztán szia! Ez tényleg max. este az ágyba filmezni vagy ebookozni való.) :(
Erről jut eszembe, hogy ha valakinek kellene a zongorájához tokmány, akkor épp van egy eladó. Nagyobb 88-as workstationok is beleférnek, bár a yamahára nem vennék mérget. 54x152x20 sarokgörgős, 3 füles 49e
