Az oroszban ismert a макаль (makal) ’mártó, merítő (munkás)’, amely az or. макать (makaty) ’(be)márt(ogat)’ igéből származik. Ennek lehet makáč ~ makacz ~ макач (makacs) szinonimája más nyelvekben.
A csehben-szlovákban ugyanez a makať ige ’tapogat, nyúlkál; (serényen) dolgozik)’ jelentésű: így ezekben a nyelvekben a makáč erre a jelentésre is visszamehet.
A szlovákból kimutatható a Makáč és Makáček származéka, a lengyelben a mazuráló Makac, Makać, Makacewicz és ukrános Makaciuk formákat találtam.
Ad Gelle: A Dudenben azt találtam, hogy a n. Geller csn. az észak-német területen a Geldern (Észak-Rajna–Vesztfália, Hollandia) hn.-ekből képzett lakosnév. Közép- és felnémet területen pedig a régi gellen ’éles, metsző hangot kiad, kiált’ igéből képzett ragadványnév.
Az -er > -e változásra kevés lehetőség van, a fentieket inkább az -ld- > -ll- változás miatt hoztam ide, azaz a Gelle nevet összekötném egy korábbi *Gelde ~ *Gelte névállapottal.
Az utóbbihoz a Duden a Geldner [> Gel(l)ner] név alatt át támpontot, amikor azt részben a régi n. gelte ’edény folyadék tárolására’ köznév foglalkozásnévi származékának tartja. A Geldmacher és a Geldner egyik közös etimológiája a r. n. gelte ’meddő, kasztrált disznó’ szóra megy vissza foglalkozásnévként (ehhez vö. mai n. gelt ’meddő’ mn.). Esetleg fölvethető a n. Geld ’pénz’ is.
De azért a magyar etimológia sem zárható ki, mivel a Gelle, Gele, Gelye, Gölle a m. Gelén (~ Kelén ~ Kilény ~ Kilián szentnév < ? ír ceall ’templom’ + -an/ín kicsinyítő képző) és a m. Gellért (< n. Gerhart ’dárda+kemény, erős, merész’) szn. ismert magyar származéka.
Névdivat régen is volt: így magyar szn.-eket is használtak a környező népek (ahogy fordítva is), így magyar felmenőket sem kell éppen keresni. Bár az évszázadok alatti többszöri ide-oda asszimiláció sem zárható ki szerintem.
Renge: Kázmér Miklós a Rengőcsn. alakváltozatának tartja. Ez a reng ~ ring ige folyamatos melléknévi igeneve, és ’ringó derekú, ringó járású’ értelemben lett előbb ragadványnév, majd családnév. Kázmér az első adatát 1570-ből adja Rengeo formában az erdélyi Magyar Szótörténeti Tár alapján, ezt követi egy Renge 1599-ből egy, a Bihar megye török előtti település- és népiség-történetével foglalkozó műből.
Az állami anyakönyvezés bevezetéséig az alsóbb néposztályokban sokszor megváltozhattak a csalásnevek, jellemzően úgy, hogy a személynév alapú vezetéknév egy másképpen képzett formája, vagy egy ragadványnév kiszorította a régi formát az egyik generációban. Az nevek önmagukban nem utalnak arra, hogy felváltottak-e egy másikat.
Az én szlovák nyelvérzékemnek a Ráš(a/o) ~ Raš(a/o) a Ra- kezdetű nevek (pl. Radoslav) becézője. Kiss Lajos ezzel veti össze a magyar Rás és Rásony(sápberencs) helységneveket. Ez arra mutat, hogy ez a név már korán megjelent a mafyar névkincsben, vö. 1302/1369 Baas (o: Raas), 1221/1550: Raſun. Így végül is családnévként magyar is lehet.
Lám, rosszul kerestem a Woszniak-okat, mert nem tettem idézőjelbe, és a Google újabban felülbírálja ez embert, most is telenyomta nekem a listát Wozniak-okkal és Wozniacki-kkal.
A le. Woszniak-nak nincs jobb etimológiája, mint a szlk. Vošniak ~ Vošňák-nak. Az osztrák opresszió elől sok cseh lengyel földre emigrált (később ez megfordult), így kimutatható cseh névtani réteg a lengyelben, így a cs. vošňák ’darázs’ átketülhetett oda. Ugyanakkor a v- előhangzó kifejezetten lengyeles jelleg, vö. le. Węgry ’Magyarország’, így a le. osa ’darázs’ szónak éppen ott is lehetne *wosa nyelvjárási alakja. De a le. wosk ’viasz’ szóhoz a szerb etimológia mintájára felvehető egy *Woszcz(e)niak /voscs(e)nyak/ név, amely hipotetikusan válhatott Woszniak-ká. (A le. -sk > --szcz lágyuláshoz vö. woszczyna ’lép; fülviasz’.)
De szerintem a le. Woszniak inkább a le. Wożniak ~ Woźniak hiperkorrekt formája. Mint hiperkorekció, nem valószínű, hogy ez terjedt volna el a magyarban. A Wożniak ~ Woźniak etimológiájához vö. le. woźny ’pedellus, alsóbb bírósági hivatalnok’, ill. szlk. vozeň ’kocsi’, le. woźnica ’kocsis’.
A 'viaszos' jelentésnek megfelel a magyar Sonkoly, Sonkolyos. (A XIX. században néhány Szeben vidéki faluból való vostinárok vagy bostinárok gyűjtötték be a lépet fél Erdélyből, amiből otthon viaszgyertyát készítettek.)
Ad Zubornyák: Ez egy olyan szláv név, amely úgy látszik, csak a magyarban van meg. Adná magát a szlk. zubor ’bölény’ (vö. szlk.-cs. Zuberec, szlk. Zuborec), csak az -n(y)-et nem lehet megmagyarázni, meg a szlovák név hiányát.
Ezért én inkább abba kapaszkodnék, hogy a Google mutat зборняк (zbornyak) közszót is, amely a сборняк (szbornyak) ’gyűjtemény’ szubsztenderd formája. Ilyen helyen a zb- viszont a szlovákban köznyelvi, vö. zbor ’testület, kar; csoport; kórus’, zborník ’gyűjtemény’. A Zbornák csn. adatolható a szlovákból. Így szlovák, esetleg ukrán-orosz alapon jelölhetett a szó ragadványnévként olyat, akire jellemző volt az ’összgyűjtés’ vagy az ’összegyűlés’. De megfontolandó a szlk. zboriť ’ledönt. lerombol’ ige is, mint etimológiai alap.
Az -u-t már a magyar ajak toldhatta be ejtéskönnyítésként: az -n- > -ny- is lehet magyarosodás eredménye, de eredeti szlovák nyelvjárásiasság is lehet az oka.
Alább valaki a -nyák végződést délszlávosnak vélte. Itt biztos, hogy nem az, mert a szlk. zbor, or. сбор (szbor) szerb-horvát megfelelője sabor, vö. a „szábor”-t, a horvát országgyűlést. A ’bölény’ jelentésű etimon meg tudtommal nem maradt fent.
Adendum: Az alábbi szerb(-stb.) etimológia szlovák megfelelője: vosk ’viasz’ :> voštený ’rég. viaszos’ :> Voštenák, Vošteňák csn. Elviekben itt sem kizárt egy jerhiányos Vošťňák forma, amely Vošňák-ká egyszerűsödik, csak hát ez adatolni nem tudom, így valószínűséteni sem merem.
Ad Vosnyák: Nyugati délszlávnak (szerb-horvát-szlovén) tűnik, de nem a -nyák miatt, hanem a jelenlegi előfordulási gyakoriság miatt. Szlovákos Vošniak ~ Vošňák alakot alig találhatni, ellenben több a Vošnjak, sőt Bosznia-Hercegovina és Szerbia határán ilyen helynevet is kidobott a Google. — Or. Вошьняк sincs: kemény /s/-es Вошняк ugyan akad a Google-in, de ezek láthatólag idegen nevek átírásai.
Emiatt ugyanakkor el kell vetni a ’tetű’-re alapozott etimológiát, mert ez a szerb-horvát-szlovén kontunuumban uš ~ vaš alakú. Az szláv ’tetű’ szóban a magánhangzó itt jerpótló, és -o- alakú jerpótló csak a szlovákban és részint az oroszban van.
Viszont, ha a szb.-hv-szln. Vošnjak-ról feltételezhetjük, hogy eredetileg (a háttérben) *Voštnjak alakú volt, ugyanis ilyen hangatni környezetben a -t- kiesése várható, vö. szb. milost ’kegyelem, kegy; könyörület; szeretet’ + -nik > milosnik ’kedvenc; szerető’.
Ekkor az alapszó a szb.(-stb.) vosak ’viasz’, melynek ragozott töve vosk-, és a -sk-t lágy toldalékok -št-vé lágyítják, mint az -n- melléknévképző: szb.(-stb.) voštan ’viaszos’. Ennek a voštan melléknévnek az -ak személynévképzős változata a *Voštnjak > Vošnjak.
A jelentéséhez: a szb. voskar ’viaszkészítő; viaszkereskedő’, ill. voštar ’viaszkészítő’ szó lehet az kiindulás. Vagyis nem az illető volt valamiképpen viaszos (bár ez sem kizárt), hanem a foglalkozása.
Miközben keresgettem, cseh népnyelvi alakként is megtaláltam a vošňák közszót ’darázs’ jelentésben. Ennek alapja a cseh vosa ’darázs’ szó [a -(ň)ák itt nagyító képző], azonban ennek szlovák megfelelője v- nélküli osa, így talán kizárhatjuk, hogy a m. Vosnyák csn.-ek némelyike a nyugati szláv nyelvekből eredne (bár teljesen kizárni nem tudjuk, mert régen lehetett akár csehesen v-zős szlovák nyelvjárási alak is).
Ad Hornyák: A szlk. Horniak a m. Felföldi értelmi megfelelője, legalábbis, ha történelmi, ill. alföldi szlovák szemszögből nézzük: azaz a mai Szlovákiak hegyvidéki területéről, valamint a mai magyarországi Északi-középhegységből való. A mai szlovákban is megmaradt mint közszó, a horniak : dolniak = 'felföldi' : 'alföldi' oppozíció Szlovákiára szűkült le, és tkp. megfelel északi : dél(-nyugat)i szlovák ellentétnek.
Ad hrivnya: Ez oroszul гривна (grivna) és jelentése az orosz-magyar nagyszótár szerint: ’tört. grivna <középkori orosz pénzegység; kb. egy font súlyú arany- v. ezüstdarab>; rég. tízkopekes érme; tört. <ó- és középkori> nyakék’
Az ukrán pénznem primer motivációja mindenképp a középkori orosz pénzegység. A régi orosz pénzegység etimológiájánál pedig én úgy gondolom, az or. грива (griva) jelenlegi ’sörény’ jelentése érintkezéssel történő névátvitel eredménye. A гривна (grivna) szót én a névátvitel előtti, primerebb ’nyak(szirt)’ jelentéshez kötném: ez őrződött meg a ’nyakék’ jelentésében. Vasmer szerint a гривна (grivna) eredeti jelentése ’nyakék; gyűrű; (mérleg)súly; pénzérme’, és megjegyzi,, hogy a XI. sz.-ban már pénzegységként is ismert volt. – Az ’ékszer’ > ’pénz’ jelentésváltozásra az óizlandi baugr ’gyűrű; pénz’ szót említi analógiaként.
Egyébként a ’sörény’ > ’gerezna, prám’ > ’pénz’ jelentésváltozás is elképzelhető lenne, lévén a prém régen csereeszköz volt. Ennek emlékét a horvát kuna őrzi, amely szónak primer jelentése ’nyest, nyuszt; ill. ezek prémje’.
Ad Hrivnyák: Ez lehet egyrészt vagyoni helyzetre utaló ragadványnév, belesimulva az olyan pénznemekről vett családnevekbe, mint a m. Forintos, a szlk. Šesták (> m. Seszták) ’húszfilléres, 1/5 aranyforint’, ro. Patrubani (> m. Patrubány) ’öt ban ~ 5/2 obolus ~5/3 dukát’.
Ugyanakkor az ukr. hrivnya szónak a szlovákban hrivna felel meg (ennek ’talentum’ az értelme ma), a hrivnák viszont az ’örvösgalamb (Columba palumbus)’ neve. Tehát a Hrivnyák csn. etimológiája állatnévre is visszamehet jellemre, vagy hivatásra (tenyésztő, kereskedő) utaló motivációval: vö. m. Galamb, Galambos, Gerle, Gilice csn.
NB. A Hrivnyákokról az egyes csalások szintjén dönthető el, hogy származásuk ukrán, ruszin vagy kelet-szlovák.
Ezt félreértetted, megnézni a Vosnyákos bejegyzés végét kellett volna, ahol szerepelt a *vosn' megoldás is.
A Hrivnya esetében szerintem a dolog eredetileg nem arany, hanem valamilyen fém, ami alkalmas a test védelmére, ennek lehetett díszváltozta. Raimond E. Feist Mágus című regényében (Legeza Iliba ismertetése szerint) szerepe van pl. az aranypáncélnak.
A RENGE családnév eredete után kutatok.A mai Erdélyből származik és van olyan info hogy talán nem Renge nevű volt az ősöm eredetileg.Tudtok-e nekem segíteni?Lyzy
(Amit a hrivnya mint fizetőeszköz etimológiáját illeti, a reáliákat figyelembe véve, vicces (inkább a spekuláció vagy népetimológia körébe helyezném) -- ez persze nem akadályozza a Hrivnyák szn. eredeteztetését a "sörény"-ből).
Semmit. Csak segíteni akartam azoknak, akik esetleg szótárazni akarnak ez irányban. A vošń mint tő ugyanis nagyon nem szlávos (nem tipikus) fonotaktikailag.
Sőt, a tá'n a voš- tő is elég, ha főnévi, és az -n(n)-, mint a Hornyáknál, melléknévképző (ha jól értelmeztem).
A Hornyáknak nincs köze a Hornhoz. A jelentése egyszerűen Hegyi.
А Hrivnyák név az ukrán гривня (ejtsd hrivnya) szóra vezethető vissza. Ez most Ukrajna pénzének a neve, és ez volt a Kijevi Ruszban használatos pénzérmék neve is. A szó eredete a szanszkrit griiv`aa 'tarkó, nyakszirt'. Az orosz грива 'sörény' szó (a Wikipedia szerint) arra enged következtetni, hogy létezett egy fémlapokból összeállított tarkóvédő, mely ha aranyból készült, akkor a pikkelyei fizetőeszközül is szolgáltak. Ha ebből használható nevet akarunk, akkor talán a Hajas jöhetne ki.
