A kád hagyományosan fém (volt az elmult 150évben), és a leggyakoribb halálos baleset helyszine volt mindigis, ld lent a hajszárítóról írottak pl.
A lakás kialakítására műszaki szabványok vonatkoznak és villamos hálózatra kivitelezési tervet IS kellene készíttetni...
Gázcsövet pl újabban lakáson belül tilos az eph-ra kötni, de ez szolgáltatónként is változik hol kötik össze, ha családiház, és csak egy-két "lakás" van...ot van néha "megengedőbb", vagy inkább "igy maradt" módi.
Általában kint a lakáson kívül, nyomáscsökkentőnél, stb, vagy társasházban egy központi helyen kötik össze.. az ingatlanról pedig ma már 90%ban műanyagcső megy el.
Újabban a gázmérőt szokták elektromosan "áthidalni", tehát a két csövet egy darab söldsárga ronda vezetékkel látványosan "átkötik", de neked nincs megengedve, hogy a gázcsőre kötögess.
Azt pedig pláne azonnal FELEJTSD EL, hogy a gáz(víz-akármi)csövet használod védővezetőnek, tehát majd jól rákötök mindent itt meg mindent ott.
Vannak kényszermegoldások, de ha már felújít, épít, stb az ember, érdemes az ép ésszel is felfogható, szabványos, biztonságos megoldásokat követni.
A védővezető anyagára, vastagságára szintén előírások vannak, nem véletlenül, az pedig sok okból életveszélyes, hogy fémcsövekre ráköt valaki ahol és ami eszébe jut.
Műanyag, műanyag, de a benne lévő víz faszán vezeti az áramot, és ha engedik bele a csapból, zuhanyoznak, akkor az a vízvezetékkel akár áram alá kerülhet. N em beszélve a szőkenő módra ott használt hajszárítónak, borotvának, hajsütőnek. Bármikor beleeshet, de még ott a mosógép is.
Most őszintén, olyan nehéz a lefolyónál, a dugónyílást bekötni?
Valamit félre olvastál, bár az érvelésed arra a szitura jó, mert a kérdés arra vonatkozott, hogy ő a boylerét átrakhatja-e, vezéreltről nappalira!!!
Tehát neki valószínüleg néha elfogy a melegvize...ezzel semmiféle kárt nem okoz, vagy szeg még szerződést, sőt, kénytelen drágább tarifával vizet melegíteni!
Amúgy egy sima 16A-es váltókapcsolóval megvalósítható, hiszen a mérők után történik és a nulla közös.
Csak hőtárolós készüléket üzemeltethetsz róla "fixre" kötve. Dugalj sem lehet, semmi, max egy kisautomata vagy áramtalanító főkapocsoló.
Ha bármilyen alternatív okosságokat, meg midnenféle átkapcsolót fabrikálsz, az ugyanolyan szerződésszegés és evvel tkp. lopás, mint pl. elékötni az órának.
Enyhébb erkölcsileg, mint pl elvenni és nem leadni egy elvesztett pénztárcát, de attol még a törvény és a szolgáltató ugyanazt szólja hozzá.
Ugyanis a díjkedvezményt azért kapod (az a feltétele) mert igy egyenusulyozza ki a hálózatot a szolgáltató, kb "ismert" terhelésű "mindegy neki mikor fűt fel" berendezések rákapcsolásával.
Ha összevissza kapcsolgatsz "ellene dolgozol", avval elrontod a szolgáltatónak ezt a lehetőségét magadnál, megszeged a szerződést.
Innentől nem vagy (lennél) jogosult a kedvező tarifára a vezérelt órán, mert visszaélsz vele.
Tehát jogilag a tarifakülönbözet erejéig tkp áramot (pénzt)lopsz a szerződésszegő magatartás miatt.
Régen egyébként ez simán kötbéres dolog volt, és kész, újabban vannak ezek a hírek 2 naponta, hogy rendőr vitte el ezt és ezt a celebet a börtönbe, mert buherát találtak a villanyórák körül.
Fura világot élünk, ennek ellenére weboldalak tucatjai foglalkoznak evvel ,hogy lehet okosba kapcsolni az éjszakaira odavissza, meg átkapcsolgatni.
Laikusnak nehezen érthető, hogy miért ekkora "gáz ez", de nem annyira bonyolult dolog pedig.
Elég onnen nézni ,hogy az áram nagyker-ára tud negatív(!) lenni.
Igen, valaki fizet neked, hogy átvedd a felesleges áramát. Ugyanis ol. az atomerőműve ,ha adott szinteten "ketyeg", a leállitás, újraindítás többe lenne, mintha fizet neked és átveszed az áramát.
A villamos hálózat ilyen fura, nem termelhet a "semmibe", itt nincs "üresbe kapcsolás", csak akkor működik a cucc, ha amit betáplált energiát az erőmű, a tuloldalt valahogy ki is vesszük (minusz veszteségek).
Mennyire fontos bekötni akádat az eph-ba? Igazából mindent meg tudnék oldani a kazánházban, fűtés elosztó,vizes elosztó, kazán, indirekt tároló, egyedül a kád van messze. Betonozás megvolt, elfelejtettem lerakni előre, egy esélyem van, ha fal tövében a fugában elfér. Mindenképp be kell kötni a kádat, akkor is, ha víz csövei be lesznek kötve a vizes osztónál, a kád meg akril? A másik kérdés, hogy hova kössem az eph-t, ha közvetlen az órához már nem tudom kivinni. A befűzése is kimaradt. Ráköthetem valamelyik földre, ami közel van, mondjuk egy konektorra?
Hogy véletlenül se csapja le a házat hiba esetén a FI, ezért csak oda teszek, ahol érzem a vszélyt..nagyon hosszú kerti hosszabbító elején a fali konektorba dugok egy 30mA-est, a mosógép előtti konektorban van egy 30mA-es, és a műhelyben az elosztó dugaljban szintén 30mA es...ez pont elég.
szerintem
ja, és a mélykúti szivattyú dugaljában is van egy bedughatós FI.
Van-e akadálya annak hogy egy vezéreltről működő bojler körébe beiktassak egy 0-1-2 állású választókapcsolót, amivel el tudom dönteni hogy általánosról vagy vezéreltről menjen? (az akadályt nem technikailag gondolom, hanem szolgáltatói nyafogás részéről)
Lepke kéznél volt, a philips meg kicsi. panelszobában pedig nem mindegy a méret, ezért vetendő el a gereblye. (tető, házfal felejtős) kábeltv-t meg nem köttetem be, mert ezeket is ritkán nézem.
"A philips szarság tanulópénz vót, senkinek sem ajánlom."
Az ilyen "mindenféle irányokból vevő" és agyon erősítőzött antennák fő baja, hogy mindenféle nem odavaló elektromos szemetet is összegyűjtenek, tehát rádió-zajos környéken (sok közeli lakó szar kínai elektromos ketyeréje, vacak zavarszűrésú autók, ipari környezet, Wifi, UMTS, STB) rizikós a használatuk. Nyugisabb környéken (pl kisváros, családi házas övezet) vagy pláne egy tanyán valószínűleg panaszmentesen dolgoznak.
"biztos lehetne a bolti lepkéknél is jobbat készíteni valami kis tuninggal"
Ezerféle antenna van, természetesen létezik a lepkénél is sokkal jobb. De az igazán izmos antennák többsége csak egy szűk frekvenciasávban nagyon jó, tehát pl egy kimondott rádióadóra van specializálva, ez viszont már drága játék.
"mert van szomszédos város is ahol van helyi adó, de pont ellenkező irányban mint a többi adó."
A helyi adóra irányíts egy legegyszerűbb antennát, a távoli adóra meg vegyél egy nagyobb nyereségű antennát. De még valószínűbb, hogy csak egyetlen antennára van szükséged, mert a távoli adóra irányított antennád "mellékesen" simán veszi a helyi adót is.
Én a helyedben lehetőleg mellőzném az erősítős antennákat.
Ha tudnám, hogy milyen frekvenciáról van szó (hagyományos URH rádió vagy digitális rádió vétel), akkor még tippeket is adnék antennára.
Az antenna elosztókon meg szokták jelölni, hogy mely csatlakozási pontok között engedik át az egyenáramot (DC pass / power pass). Léteznek olyan elosztók is, amelyek nem csak két pont között adják át az energiát, ha ilyet veszel, akkor minden antennádhoz eljut az energia.
Kérdés persze, hogy
- a pici tápegységed nem-e fog-e pánikba esni, ha egynél több antennaerősítőt kell energiával ellátnia
- a nyamvadt mindössze 5 voltból mennyi fog feljutni a tetőig
Antennaerősítők távtáplálására a profik nem véletlenül alkalmaznak olykor 15-18 voltos, nemkicsi áramú tápegységeket.
Vigyázz, mert nagyon sok erősítő nélküli antenna az egyenáram számára rövidzárként működik, ilyen antennához ne menjen energia (vagy tegyél be egy soros kondenzátort).
Ha a lakás teljes hálózatát védeni akarod vele, akkor értelemszerűen a villanyóra és a kismegszakítók között kell legyen.
Ha bekötöd egy adott kismegszakító elé, akkor a megszakítót és az összes rákötött áramkört védi.
Ha közvetlenül egy fogyasztó elé kötöd be, akkor csak azt a fogyasztót védi.
Ha egy fogyasztónak külön kismegszakítója van, akkor szerintem józan paraszti ésszel be lehetne kötni a kismegszakító elé vagy utána is bárhova, mindkét esetben azzal a feltétellel, hogy a FI relé után a fogyasztóhoz vezető nulla vezetőn sincsen elágazás, vagyis azt nem használja más fogyasztó, nincsen leföldelve.
Hogy még ilyenkor sem teljesen mindegy az mondjuk tény, mert ha közvetlenül a fogyasztó elé kerül, akkor az oda vezető szakasz védtelenül marad, vagyis az előtte levő vezetéken vagy a kismegszakítónál jelentkező hibaáramra nem fog leoldani.
Ezért védelmi szempontból itt is az volna a jobb, ha minél hamarabb, vagyis a kismegszakító előtt megtörténne a bekötése, de például, ha a fogyasztó egyéb fogyasztókkal osztozik a nulla vezetőn, akkor nyilván, csak az a lehetőség marad, hogy a fogyasztó elé legyen bekötve, különben a többi fogyasztón átfolyó áram miatt hibás működés lép fel.
A FI relé csak akkor tud megfelelően hibaáramra kapcsolni, ha a rákapcsolt fogyasztókat bekötő valamennyi fázis és nulla vezeték kizárólag a kimenetéből indul ki, és ezek egyike sem áll a hibaáram relé után üzemszerű kapcsolatban egyéb fogyasztók nulla, fázis vezetőjével és a földdel. Ekkor biztosított az, hogy normális körülmények között nem jelennek meg rajta jelentősebb csak egy irányba átfolyó áramok, vagyis ami befolyik az rögtön kifolyik...
Amúgy nem vagyok szakértő, majd a szakemberek megerősítenek vagy megcáfolnak, ha indokolt.
Ha a 3-4 dB veszteség még nem okoz gondot, akkor egy sima splitter is megteszi fordítva bekötve. Persze csak akkor ha nincs távtáplált erősítő az antennákban, ha van akkor kicsit módosítani kell.
Mindjárt jön Mekk és jól megbonyolítja és ismét mi leszünk a hülyék.
Mert ha a "megszakítók" előtt van egy akkor az az összes mögötte levőt levédi azaz az összes mögötte levőből összességében szedi össze a 30mA-es "hibaáramot".
Ha csak a védendő cucc (motyogatyógép) elé teszel, akkor az az egy cucc lesz csak védve, azaz csak annak a 30mA-e oldja le, DE ilyen esetben ne legyen előtte az elosztótáblán egy "fő" FI, mert nem fog működni a dolog.
Legjobb lenne szobánként 1db FI és 1db kismegszakító, dehát az egy vagyon lenne, mindenesetre sokkal könnyebben meglenne a bűnös, ha gebasz van, mert csak ott kell keresni.
Olvastam hogy a Fi relét a kismegszakító elé a villanyóra után kell kötni. Vagy közvetlen a védendő fogyasztó elé. Mindez egyértelmű csak az nem hogy miért nem mindegy hogy a megszakító előtte vagy utána van-e?
Olyan ez, mint az autókban mostanában divatos mini turbómotorok. Az egyik autóban van egy 1600 köbcenti szívó motor, a másikban egy 1000 köbcentis turbós motor, de a turbós csak papíron ugyanolyan jó, a valóságban a legtöbb jellemzője sokkal rosszabb...
na kb ilyen a csodaantenna is: a hagyományos lepke antennában van 4 db rendes félhullámhosszú szélessávú dipól, a mini csodaantenna tenyérnyi felületére meg valószínűleg össze van hajtogatva (zsúfolva) egy rakás keskeny sávú dipól (vagy egy fraktál), amely valószínűleg mindenféle hülye irányokból is összeszed mindenféle szemetet, a lényegből meg csak töredékét produkálja a lepke jóságának. Aztán ezt az mindenfelől összegyűjtött gyenge szemetet egy nagy teljesítményű erősítő jól felerősíti és akkor lesz belőle jó erős szemét :)
Az antenna elosztókon meg szokták jelölni, hogy mely csatlakozási pontok között engedik át az egyenáramot (DC pass / power pass). Léteznek olyan elosztók is, amelyek nem csak két pont között adják át az energiát, ha ilyet veszel, akkor minden antennádhoz eljut az energia.