Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott:
A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is.
A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani.
Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság.
Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele,
és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt
Itt egy autentikus vázlat:
www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd
további linkek:
www.diymasonryheater.blogspot.com/
http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm
http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf
http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html
üdv: V11
Ha egy SZAKSZERŰEN, (NEM HÁZI-KÓKÁNY-NETES-FOTÓS-MÁSOLÓS) épített kályha előtt ülve télen fáztál; na és úgy éreted a hidegből; miközben bömbölt a tűz benne: akkor azt mondom jogos az észrevétel.
De ha olvasgatsz a neten és 'úgy érzed' az szerintem más kategória:-))
Én ezzel fűtöm a fél házat, és mondom neked: én úgyérzem a tömegkályhám semmi másra nem cserélném le :-))
Valóban túlzás volt, elnézést; szaladni nem kell :-))
Ami a lényeg azonban túlzás nélkül, hogy munkába menet előbb be kell gyújtani reggel, mert délután hideg lakás fogad :-(
Ezeket a kályhákat nem is úgy fűtik, az égésnek magának sincs olyan hatásfoka, a járatos rendszer sem OLYAN jó, de ahogy célozni próbáltam rá: a kémény felé is hosszabb ideig nyitva van, ami szintén hatásfok romlást okoz.
Tehát egy hagyományos járatos cserépkályhát nem kétszer fele adag fával fűtünk, hanem többel, ráadásul több fáradsággal.
Járatos cserépkályhába pedig utánégetőt építeni szerinten értelmetlen.
Vagy építsen cserépkályhát (az se rossz), vagy ha már tömegkályha tűzteret utánégetővel épít, ahhoz ne építsünk járatos rendszert, mert egyrészt annál jobb hatásfokú megoldások vannak, másrészt a hagyományos technológiával épülő külső kályhacsempe falat seperc alatt szétégeti, megrottyantja.
Ha meg tömegkályha magot építünk kontra-flow, vagy harang rendszerrel, vastag külső fallal, amit kályhacsempével burkolunk, akkor nem csempekályháról beszélünk igazán (főleg nem járatosról), hanem kályhacsempével burkolt tömegkályháról.
Gondolkodtam egy kicsit az elmult idoben, es arra jottem ra, hogyha adott egy cserepkalyha, ami tegyuk fel 4 KW-tal fut, de be kell gyujtani 12 orankent, mert vekonyabb a fala, es hamarabb kihul. Valamint adott egy 4 KW-os tomegkalyha, amibe csak 24 orankent kell begyujtani.
Igazabol mindket esetben mibol is kell kiindulni? Szerintem a 4 KW az a tuzterbe rakott fa mennyisegetol fugg. Szoval a cserepkalyhaba 24 ora alatt 2x kell begyujtani mindket alkalommal a 4 KW-nak megfelelo faval. Viszont ha a tomegkalyhaba csak 1x kell begyujtani, akkor abba ketszer annyi fa kell, nem? Illetve pontosan annyi mint a cserepkalyhaba 24 ora alatt. Vagy hogy is van ez?
Egyébként megépíteni szerintem egyszerűbb a cserépkályha. A TK-t több helyen, módon el lehetrontani.Több olyan részletre, '...'-ra kell odafigyelni (nincs akkora hő, diletációk, ...) ami nincs a cserépkályhánál, vagy ott egyértelmű, mert ismert, bevett dolog.
Bizonyos szempontból egyszerűbb, más szempontból bonyolultabb.
Ezt így nem igazán lehet kijelenteni.
A M.o-n épülő cserépkályháknak szerintem 70 %-a (ez nem hivatalos adat:-) svéd/lengyel 5-ös járattal épül. Egy picit még játszanak a külső fal béleléssel/vastagítással.
A Tk.-k egészen más történet. Legalább annyi variációban létezik a tűztér-utánégető/sütő-járat/harang-küső fal külön-külön, mint a legelterjedtebb cserépkályha típusok:-)
Azt mondhatnám, hogy a cserépkályha építés technológiája 'kiforrta magát' ???; a régi bevált dolgokat alkalmazzák; míg a tömegkályháknál óriási fejlődés, fejlesztések, újítások vannak!
Igen, erről nekem is ez a véleményem (megírtam, már hogy 6-osból nem építünk TK tűzteret, pláne nem bio-t :-)
A külső fal megvastagításával valóban kiegyenlítettebbé válik a hőleadás, de annak hatékonysága romlik valamelyest, hiszen a külső hőmérséklete csökken a kályhának.
Ez tagoltabb épületnél jelenthet hátrányt, egybefüggő nagy légtérben nem.
De azt hiszem eredetileg sitizs onnan indult el, hogy a kezdeti 'hőlökést' ahogy Ő megfogalmazta, akarta volna csökkenteni.
Arra valóban ez az egyik módszer, de nem az egyetlen.
Szerintem a jó döntést egy kályháról mindíg a helyi adottságok megismerése után lehet meghozni:-)
Szerinted miként viselkedne egy 6cm-s samottból rakott tűzterű, 12 cm km téglából rakott külső falvastagságú kályha egy ilyen helyzetben, amiben elvileg egy 6 KW-os biotűztér épül?
Ez eleg jol hangzik. Publikus adat a ket kalyha bekerulesi koltsege?
Nagymamam novere regi cserepkalyhaval eltuzelt 50q fat ugy, hogy csak ket szobaban (kb 50 nm) volt meleg, es innen engedett ki langyos levegot a furdobe, es a kozlekedore, valamint kulon begyujtott a konyhaba is, amikor ott tartozkodott.
Ennyire nem vagyok elszant. Elobb mennek meetingre es utana epitenek. De erre sajnos nincs idom... Azert kerdezem, hogy milyen hatasa lehet a leadott teljesitmenyre a kulonbozo hejjazatok vastagsaganak valtoztatasa. Ertem ezalatt a belso samottot es a kulso km teglat. Errol milyen tapasztalataid vannak?
Hát igen ,később kiderült, hogy megse nézte a kéményt a mester, én meg kifizettem egy halom pénzt, egy füstőlő, alkalmatlanságért.
Hát ezért fordultam hozzátok, most mikor megtaláltam ezt a forumot, mert mégegyszer nem akarom ugyanazt a hibát elkővetni, és ha ki kell fizettnem egy csomopénzt a kályhára akkor nem megint 5 évre.
Kályhát kiegészitő fütésre szánnám, de a tervem az, hogy a kandallokat kicserélem és kőzpontifütést szeretnék :)
Ezért is kértem véleményeteket hogy oldjam meg a ház fütését :)
Mert a nappaliban mindenféleképpen szeretnék egy meleg fütést imádok téli estéken a kályha előtt ülni és tévézni :)
Ha szeretted a cserépkályhát, akkor a tömegkályhát sokkal jobban fogod szeretni:-))
A 10*13-as ház az nállam 130m2-re jön ki:-)
Egy ekkora házat kifűteni, még ha szigeteléssel is van ellátva nagy kályha kell, vagy vizes/levegős csatlakozás. A probléma, hogy egy ekkora kályha nem építhető rá a 150-es kéményre.
Kiegészítő fűtésnek, ill. a nappali.... felfűtése viszont megoldható. Legalább annyit befűt mint a cserépkályha, csak még kevesebb fával, különösen a kandallóhoz viszonyíva!
Kedves forumozok. Segitségeteket, és tanácsotokat kérem.
10x13-as 35 éves házban lakom. kőzépen 7,5 x4,5 es nappali kőrbe szobák és konyha. 20 éve vettem a házat a nappaliban egy őreg cserépkályhával amit imádtam, de sajnos előregedett, és átrakattam és ráhallgattam egy szakira aki azt mondta, hogy kandallo légfütéssel és cserépkályha boritással csináljuk, szépen megcsinálta 5 éve augusztusban, Elment és szeptemberben mikor begyujtottam, orán száján füstől a kandallo hivtam az urat aki azt mondta nem jo a kéményem. mert a kandallom francia betét 200 as kell kéményből és nekem csak 150-es van. és a kőrbe vezetett cső hosszu és nincs huzat, le lett vágva a cső most teljesen egyenesen a kéménybe plafonnál csatlakozik a füst cső, igy túzelek naponta rengeteg fát , de addig van meleg mig fütők utánna fél orán belül, hideg van.
A szobákban konvektorok amit csak megint 1 méterig fütenek, de utánna alig érzed a meleget,vagyis csak akkor ha fizetem a számlát a gázrol :) most tetőt szigetelik a fiaim, és az ablakokat is cserélem, de a kályha még most is probléma lessz.
Szeretnék egy gazdaságos kályhát.
Mert már a cserépkályha csempék nagyon őregek, csunyák, igy azok felhasználása nem lehetséges. marad még a kandallo betét belőlle ami használhato.(de ezt el lehet adni)
A kérdésem véleményetek? mielőtt megint átvág egy szaki :) olvastam itt a tőmeg kályhárol és nagyon tetszik amiket hallok rolla.
Megoldhato -e hogy fütsem vele a szobákat, vagy ha kőzpontit csináltatok belekőthető-e?
Vagy csak potfütésnek ajánjátok , kérlek segitsetek őtletetekkel, és ha tudtok jo mestert aki nem vág át és nem is méreg drága szivesen venném a cimét. Én Isaszegen élek, ott lenne csináltatva a kályha.
