Attila sírjával kapcsolatban nézegettem egyszer egy tanulmányt. Mint tudott (vagy nem tudott) a legenda szerint a Tisza egyik mellékágában térítették el a vizet s a mederbe ásták a sírt, azután a vizet visszaengedték az akkori eredeti mederbe. Ez a tanulmány azt fejtegette hogy a Tisza rendszabályozása elött is majd lehetettlen lett volna Attila sírját behatárolni. Egyrészt a Tisza medrének az akkori térképeken feltüntetett vonala sem biztos hogy pontosan ott volt ahol a térkép mutatja. ( az akkori térkép) A Tisza szabályozása pedig még tovább nehezíti a dolgot. Azt feltételezték hogy a sír felett valószínü település épületek találhatók. Ha lenne a mai modern kor számára értékelhető koordináta, akkor meg tudnák mondani hogy "pl. melyik ház alatt kell keresni".... De mint tudjuk akkor nem volt a maihoz hasonló pontos geodéziai bemérés. A tanulmány azt írta hogy egy 200Km széles sávban min 20m mélységben kéne a talajt teljesen feltúrni, hogy valami eredmény mutatkozzon. És akkor még az észak-déli távról nem is beszéltek, mert az is felölel vagy 200-250 Km.
Villany, de a mai (régi) Tisza-meder sincs messzebb a leletet rejtő tanyától 5-6 km-nyinél légvonalban. Csak az Röszke felé van,keletre, nem nyugatra, mint a Ludasi v. a Palicsi tó. Ebből az ősi Tiszából leágazhatott ezeregy ág, (meg is tette)ami azóta lefűződött és feltöltötte az idők vasfoga, mint annyi holtágat. Ha a kincs helyét a központba vesszük, onnan 10-15 km-es körben van minden, tó is, száraz ér is, élőfolyó is és települések is. Tehát, ha Priszkosz igazat írt erről az utolsó napi kalandjáról a megérkezése előtt, akkor ez egy gondolkodásra alkalmas dolog, hiszen a nagyszéksósi a legnagyobb lelet máig a hunoktól.
ezek a szikes tavak nagyon rövid életű képződmények, nem is feltétlenül léteztek 1500 éve. ráadásul időszakos tavak. viszont a tisza árterében rengeteg más jellegű tó is létezhetett, mivel az ártér igen jelentős része az év tekintélyes részében vízzel borított volt. szóval nem a mai földrajzi nevek alapján kell rekonstruálni az 1500 évvel ezelőtti állapotot.
Persze. De attól még a kincs ott volt, ahol volt. A 2 tó is nagyobb lehetett, mint ma, de az a környék sok szikes tó hazája ma is. A sok vízfolyás, ér, ami akkor élő vizű lehetett, ma már száraz meder.(egy ilyenből alakították ki a Maty-ér evezőspályát is) Pont úgy, mint azon tanya mellett néhány m-nyire, ahonnan előkerültek az aranytárgyak.A legutolsó db-ot, egy kicsi aranycsészét néhány esztendeje adta be a röszkei polg.m.-nek annak a nénikének a fia, aki még kislány korában a 20-as években hazavitte azt. Haláláig rejtegette otthon a mama, de nem akarta beadni a múzeumba, mert félt, hogy lopásért megbüntetik.
Én nem tudom, de ez a részlet megütötte a szememet, amiben leírja,(ha igazat ír) hogy az özvegy fejedelemnénél éjszakáztak egy nagyobb tó partján, akihez egy kiadós eső zavarta be őket. Ott kipihenték magukat, jól ellátták őket mindennel, majd másnap besétálhattak komótosan Attila városába. Ismerve a mai mórahalom-nagyszéksósi tájat, ahol az aranykincs előkerült, hozzá képest a ludasi v. palicsi tó helyét és a mai szegedi határt, jobbra-balra 10-15km...
A kelta népek is csípték ezt a kard-kultuszt nagyon, pl. áldozatul dobták be a tóba. Erdélyben is találtak ilyen tárgyakat, valószínű szent helyeken. Talán a pannonhalmi hegy is ilyen hely volt régóta.Csak ráépült a klastrom...
Ez az, nagyon érdekesnek tartom, mióta a Priszkosz szövegét a földrajzi helyzettel egybeszőttem magamban. De egy mai térkép is elég, meg kell nézni a mostani röszkei határátkelőt-ez mellett van alig km-nyire Nagyszéksós tanya központja-Ludasi tó v. Palicsi tó helyzetét. Ott egy ma száraz folyómeder is.
Tomka Péter, a győri Xantus János Múzeum igazgatója szerint,ezek engesztelő áldozati tárgyak,és hogy ezeket nem ott temették el ahol a tulajdonosuk holtestét.
Megmondom őszintén ezt igy ebben a formában még nem értem, miért kellett máshol eltemetni az engesztelő áldozatnak szánt kardokat. De nem adom fel.....
Erről nem is nagyon szól a fáma. Mifelénk a nagyszéksósit tartják az egyik legnyagyobb mennyiségú hun kincsleletnek Európában. oltam vagy 10 esztendeje a tanya mellett, ahol előkerült. Nagyon érdekes hely, teljesen jól látszik, hogy egy kiszáradt folyómeder szélén áll. Az út száraz időben keresztül vezet rajta, több m mélyre lemegy, majd 100-150 m múlva ismét felfelé emelkedik. Mivel közel a mai Tisza meder is, egy ősi, kiszáradt mederszakasznak néz ki, amiben 1500-1600 éve még szépen folyhatott a víz. Ettől a helytől légvonalban talán 10 km-nél nincs messzebb a mai Ludasi és kissé tovább a Palicsi-tó. Ha hihetünk Priszkosznak, Attila városa előtt egy kevéssel elkapta őket egy nagy eső és a közeli tó partján élő "özvegy hun fejedelemnő" mentette meg őket a nagyobb elázástól, vendégül látva őket egy éjszakára. Majd másnap kipihenten (1 napi járóföldnyire) komótosan beballagtak Attila központjába...Egy halotti máglya volt ami előkerült, de csontok vagy sír nem. Folyómeder helye ott van méterekre, Priszkosz pár km-re talál egy özvegy nagyfőnöknét,egy ma is létező jelentős tó partján élőt. Erre mondanám, hogy hm,hm...
A nagyszéksósi aranyak nem nőiesek voltak, hanem nagyon is nagyfőnökhöz illőek. A 430-as években kerültek oda, ahol megtalálták őket az 1920-as években. Ha a határkijelölő cerurája megrezdült volna egy pöttyet, ma szerbeké lenne minden, a határ ui. 1-1,5 km-re van innen. De nálunk maradtak és itt szedte őket össze a tanyai hun-utódoktól Móra és mások is.
A kutatók régóta gyanítják hogy a hunok a hsziungnuktól származnak (mongolul hunnu Ha így is van, a hsziungnu sírokban Nojon-ulnál és számos más helyen talált leletek azt sugalják, hogy rég elfeledték őseik emlékét,hiszen a hsziungnuk magas kulturával rendelkező nép volt városokkal kifinomult müvészettel. Ezt a Kr.e.200 és a Kr.u.200 körüli leletek mutatják. Ha a hunok hsziungnuk voltak használhattak kengyelt a nyugati előrenyomulásuk alatt, bár a sírokban nem találtak erre utaló leleteket. De itt felmerül a kérdés hogy egy népet mely külső ill. belső degenerációs hatásoknak kell érnie hogy elfeledjenek egy létező és mindennap használt dolgot.
A nagyszéksósi aranylelet az európai legnagyobb hun lelet. Vagy nem? Én jártam azon a tájékon is, ahol ezt megtalálták, nagyon érdekes a hely, mondhatom! Az igaz, autóval voltam ott, járható volt a dűlőút nyár végén...:)
Nos akkor esetleg beszélhetünk a hunokról??? Engem személy szerint az a probléma foglalkoztat hogy nem találtak a sírokban kengyelt. Akkor nem használtak a hunok kengyelt? A parthus kis szobrok kengyel nélkülisége nem győz meg. Ehhez a rejtélyhez még annyit hogy keleten a kínai fal egyik oldalán a hsziungnu sírokban sem találtak kengyelt a másik oldalon kínai területen pedig kínai lovasság használt lábtámaszt (kengyelt). A két területet nem választotta el áthághatattlan akadály ami a kengyel megismerését megtagadta egyik néptől. És mégis többszáz évnek kell eltelnie hogy egy másik gyakorlatilag abból a földrajzi zónából érkező lovasnép az avar megismertesse a világgal (európai világ) a kengyelt. Az avarok abból a zónából érkeztek ahol a hsziungnuktól a sors megtagadta a kengyelt. Mi volt az a behatás ami megtanitotta az avarokat arra amit a hunok nem tudtak. Hisz nem voltak degeneráltak ha a szkita íjakat tovább tudták fejleszteni, a merevszarv nélküli szkita íjakat elláták egy erőnövelő "emelővel" a merevszarvval. Pont a lovaglást könnyítő eszközöket nem fejlesztették tovább? Ez egy nagy titok és reméllem egyszer a régészet talál kengyelt valami hun temetke- zési helyen.
Az igaz, hogy a gépemen nem írnék le olyat, hogy a lovak az angoloktól tanultak meg ügetni. Ellenben már láttam 2003-ban nagyszéksósi hun aranyakat kiállítva..:)
aranylemezekkel díszitett hun kard ua. Panonnhalma közeléből
gránátkövekkel kirakott arany nyakláncok
kabócát ábrázoló aranycsat...
hsziungnu vaskengyelek a 2. századból