A másik gondom a 100 ellenfeles küzdelemmel kapcsolatban.
Ha versenyen kerülnek szembe, akkor teljes erőbedobással küzdenek, hogy legyőzzék a másikat. A 100 e.f.k.-ben viszont a 100 e.f.-nek nincs ilyen jellegű veszteni valója, csak annak az egynek. Sőt, nemcsak hogy nem veszíthet semmit, de még szurkolhat is a delikvensnek, hogy bárcsak sikerülne neki teljesíteni a próbát. Alexfux is írta, hogy aki túlságosan keménykedik a vizsgaküzdelmekben, azt megdorgálják. (Magam is jól érzékelhető különbségeket éreztem az ellenfelek vehemenciájában a 10 ellenfeles küzdelemben kyo övvizsgán.) A lényegre térve: ha ennyi magas övfokozatú (a végén ugyebár a delikvenssel azonos tudásszintű) mester nem képes úgy leütni/lerúgni a delikvenst, hogy az tartósan a padlón maradjon, akkor annak elvileg 2 oka lehet:
1. nem képesek rá,
2. nem akarják.
Tud valaki több elvi lehetőséget? Én nem.
1. eset: Nem képesek leKOzni egy velük azonos (vagy nagyon hasonló) fokozatú embert, aki már órák óta full contacttal küzd, tehát testileg és idegileg egyaránt hullafáradt és tele van fájdalmas sérülésekkel. El tudjátok ezt képzelni? Én nem. Mert ha ez így volna, akkor el kellene gondolkodni az övfokozatukon, ha még erre sem képesek.
2. eset: Én erre tippelek, hogy erről lehet szó. Amit Alexfux írt a keménykedő vizsgaküzdők megbüntetéséről, az is ezt a változatot támasztja alá. Ez önmagában véve rendjén is volna, de ha kíméletesen küzdünk (hogy ne állítsunk teljesen irreális és teljesíthetetlen akadályt a delikvens elé), akkor mi értelme van a "győzelmek" számáról beszélni? Vajon mennyire függ a delikvens sikere a másik 100 ember jó- vagy rosszindulatától? Hiszen, ne feledjük, ez nem verseny, itt a többieknek nincs vesztenivalójuk (nem zérusösszegű játék, ahogyan a játékelméletben mondják). Mennyire kell akarniuk, hogy sikerüljön? Melyikük mennyire tartja magát ehhez a nem keménykedő, kíméletességre törekvő csoportnormához (hogy a szociálpszichológia fogalmait is belekeverjük a dologba)? Ki mennyire tér(het) el tőle, akár segítőleg, akár keménykedőleg, és ez mennyire befolyásolja az eredményt? Tartok tőle, hogy nagyon is befolyásolja. A versenyen ez a jó/rosszindulat föl sem merül, itt viszont igen. Akkor viszont érdemes győzelemről és vereségről beszélni egy ilyen típusú megmérettetéssel kapcsolatban? Szvsz nem nagyon.
Félreértések elkerülése végett: a teljesítmény rendkívüliségét és tiszteletre méltóságát eszem ágában sincs kétségbe vonni, az én szememben ez ugyanolyan fantasztikus teljesítmény, mint pl. a Csomolungma megmászása. Csodálom, ámde nem szeretem - csupán azt szerettem volna jelezni, hogy miért nem szeretem. Elvi gondjaim vannak vele. Az én elveim, az én gondjaim. (A tévedés jogát fenntartva.)
Láttam régebben egy 100 emberes küzdelemről készült videót. A próbatétel Japánban, a Honbuban zajlott. A legalacsonyabb övfokozatú segítő zöld öves volt.
Egyébként kezdőket "felhasználni" segítőként valóban nagy felelőtlenség, mert a vizsgázónak teljes erőbedobással kell harcolnia, és ez (ilyen erő- és tudásbeli különbségnél) nagyon veszélyes. Az alacsony övfokozat egyébként nem feltétlenül jelent kezdő karatékát. A kyoban pl. az IKO1-es magyar bajnok nehézsúlyban sárga öves. Volt alkalmam küzdeni vele, és tapasztalhattam: kemény, mint a kő.
Kishazánkban nehezebb összehozni 100 fekete (v. barna) öves segítőt, mint kint, Japánban.
Ha valakit lekáóznak, az nem kell, hogy megalázást jelentsen. Inkább elgondolkodtató, és rávilágít a hiányosságokra. Az igazi mester pedig nem száll el magától, nem érez dicsőséget, ha egy kezdőt lerúg. Vedd figyelembe, hogy egy ilyen 100 emberes küzdelem nem dojo fight, hanem versenyszellemben zajlik. Épp ezért, ha "áldozati bárányokat" állítanak oda, az erősen lecsökkenti az értékét.
A 2000-res edzőtáborban a danvizsgán láttam olyan 30 emberes küzdelmet, ahol a vizsgázót a 30 küzdelem alatt alig tudták megütni. Mérkőzést nem veszített. Ésszel csinálta a dolgokat...
Igy elég fura a 100 ellenfél. Már ha esélytelenek is vanak a 100-ban. Én most vállalom a 100 as küzdelmet, de ebből 30 kis- 30 középső- 30 nagycsoportos és 10 általánosiskola elsőssel.
Nyilván elsiklottam az információ fölött, ezer bocs... de az ellenfeleket választják-kijelölik, vagy ők maguk jelentkeznek a feladatra? (ha saját jelentkezésről van szó -és ha ez tényleg saját döntés, nem az őket oktató(k) erős nyomása alatt születik-, akkor minden minősítés visszavonható, elvégre mindenki saját sorsának pogácsa...)
(A fenti kérdésben nem csak a ritka 100 ellenfeles küzdelemre gondolok, hanem mondjuk egy "közönséges" danvizsgára.)
De mi értelme van egyáltalán kék, sárga, zöld öveseket odaállítani egy feketeöves (méghozzá többdanos) mesterrel szemben? Számára ők nem lehetnek ellenfelek. Az a funkciójuk szerencsétleneknek, hogy leüssék őket? Számomra ez hátborzongatóan embertelen. Sokféleképpen ütöttek/rúgtak már le engem, nyilván ezután is fognak, vállalom, ha összemérhető tudásúak küzdelmében győznek le. Na de egy tökéletesen kilátástalan, abszolút egyenlőtlen "küzdelemben" áldozati báránynak, homokzsáknak, puszta kelléknek lenni???!!! Lehet, hogy csak én nem értek vagy félreértek valamit, de ezt nem veszi be a gyomrom. Ja, és leütve/lerúgva lenni tapaszatlatom szerint nagyon rossz, fizikai szenvedés, amit el kell tudni viselni, ezután is igyekszem elviselni, ha megesik, de azért ne bagatellizáljuk a dolgot. Egy jó combos után napokig sántítottam, és még 2 hét múlva is fájt a helye. És akkor sem volt röhögőgörcsöm, amikor nem tudtam levegőt venni, úgy telibe kapták a gyomorszájamat, arról már nem is beszélve, amikor egy sokkal nagyobb tudású fazon elrepesztette a bordámat. Ismétlem, szerintem is meg kell tanulni ezt elviselni, aki ettől fosik, az menjen inkább sakkozni. De az értelmetlen lecsapkodást, amikor puszta kelléknek használnak valamihez, ami majd valakinek a hőstetteit gyarapítja, ezt képtelen vagyok megemészteni. Az ember nem törődeszka vagy tégla, áldozat másvalaki dicsőségének az oltárán. A mégoly "kíméletes" KO is emberi méltóságukban alázza meg őket, az én erkölcsi normáim szerint. Ismétlem: lehet, hogy tévedek, meggyőzhető vagyok, de pillanatnyilag nem látom, miben tévednék.
Olvasva a topicot, ugy tunik, hogy sokan ugy gondolnak a k.o.-ra, mint valami brutalis dologra, amikor az ember az ellenfelet fizikailag megsemmisiti. Valoban van nehany ember, aki az ellenfelet boxzsaknak nezi, vagy lemeszarlando ellensegnek. De ilyen ember minden harcmuveszetben megtalalhato (egy rovid ideig!) Ti is tudnatok peldakat mundani az edzotermeitekbol.
A kyoban a vizsgakuzdelemnel elo szokott fordulni, hogy neha a vizsgazo elfelejti, hogy miert van ott es bedurvul egy kicsit. Az ilyet a kello pillanatban helyre teszik, sot en meg olyat is lattam, hogy a vizsgakuzdelemben segetkezo volt ngyon durva a vizsgazoval es ot nagyon megvertek. Meg is erdemelte! De egy normalis kuzdelemben a harcosok technikaval akarjak legyozni ellenfeluket. A kyokushinban ezt ugy probaljak elerni, hogy egy technikaval, vagy kombinacioval erosen eltalaljak ellenfeluket, aki nem tudja a kuzdelmet tovabb folytatni. De ez nem brutalis, legalabbis egy harcmuvesznek nem. Gyengeidegzetu tornaszlanyok persze borzonghatnak egy-egy ilyen kuzdelem es k.o. lattan.
A vizsgakuzdelem celja, hogy a vizsgazo szamot adjon kuzdotecnikai felkeszultsegerol, valamint testi es lelki (!) eronleterol. A segitok feladata az, hogy kihozzak belole a maximumot ugy, hogy azert a vizsgazoban ne keletkezzen tartos karosodas. Nincs annal jobb erzes, mint amikor utolso ellenfelkent a jobaratod, vagy az altalad nagyon tisztelt mester all oda eled. Tole fogod kapni a legnagyobb verest es a legnagyobb tamogatast az utolso kuzdelemben es o gratulal elsokent.
Nem tudom, hogy van-e szabalyozva a 100 ellenfeles kuzdelemnel a kezdokkel valo banasmod.
Azt sem tudom, hogy egyaltalan van-e szabalyozva a 100 ellenfeles kuzdelemnel az ellenfelek ovfokozat szerinti osszetetele.
Es nem meszarolok le egy kezdot azzal, hogy le k.o.-zom!!! Te kyoztal egy ideig, tudhatnad! Nem szetverem a szerencsetlen kezdot, nem ugralok a gyomran, nem brutalkodom vele, hanem technikai folenyemet kihasznalva kimeletesen legyozom. Nem kell fejberugni, hanem csak egy, a megfelelo pillanatban elinditott utes a gyomorszajra es a kezdo leul. Ennel nem kell durvabbnak lenni. (Sok kyo-s van, aki ezt nem tudja.) Ebbol a kezdo is tanulhat, eszreveszi, hogy nem vedekezett rendesen.( No-contact-ban jol orrbaverik oket pl :-) )
Igazad van, a kezdok nagyremenyu harcmuvesz-kezdemenyek es minden haladonak segitenie kellene oket.
Visszterve a 100 ellenfelre, ha a kezdokkel valo banasmod nincs szabalyozva, akkor a vegso cel erdekeben en megprobalnam a legtobb kuzdelmet ido elott befejezni, ezt pedig csak kiutessel lehet. Kulonben is a kezdokkel valo kuzdelem roppant serulesveszelyes.
100 ellenfél:
van egy olyan kósza érzésem, hogy ha egy mester az első néhány -szinte kezdő- ellenfelét indokolatlanul "erélyes" technikákkal győzi le, akkor ez a tény a később sorra kerülő, jóval képzettebb ellenfelek hozzáállását is befolyásolja... (ezt a mechanizmust megerősítette néhány olyan ismerősöm, aki a vizsgáján már szembekerült mondjuk 10-20 váltott ellenféllel, és ha "durvultak" a kezdőkkel, akkor utolsó ellenfeleik eléggé bekeményítettek).
A stíluson belülről nézve valóban érvényesülhet ez a hozzáállás? Az ellenfelek (gondolom) nem olyan ukázt kapnak, hogy "Ott áll egy ember középen, két perced van rá, hogy beletaposd a földbe!", hanem mindenki tisztában van azzal, hogy ami történik, az az adott jelölt életének (eddigi) legnagyobb próbatétele, amiért akkor is tisztelik, ha végül nem sikerül teljesítenie...
Hat igen nem art ha az ember gondolkodik, mielott valaszol:)) Es talan nem az aggkori szenilitas, hanem a bolcsesseg jele. Ezt mas is megtehetne neha.
Udv, smh
sexmachinehead
Bocs, figyelmetlen voltam, tényleg leírtad, elolvastam, bólogattam, aludtam rá egyet, mielőtt hozzászóltam volna, és az alvással, úgy látszik, elfelejtettem a hozzászólásodat, és leírtam mégegyszer ugyanazt. Kezdődő aggkori szenilitás, elnézést! :-)
Más bajom is van ezzel a 100 ellenfeles küzdelemmel, de most rohannom kell valahová, majd folytatom. Nem véletlenül aludtam rá egyet, mielőtt hozzászóltam volna, de az alvás sajnos nem oszlatta el az aggályaimat és fenntartásaimat. Folyt. köv., kikapcs.
"Az elso tiz ellenfel kek oves (8.-7. kyu) alacsony fokozatu
volt, a masodik tiz sarga oves (6.-5.), a harmadik tiz zold oves (4.-3.) a kovetkezo tiz barna es innentol fekete oves mesterek voltak kivalasztva a kuzdelemre. A Sensei alig k.o.-zott, leginkabb vegigkuzdotte a kuzdelmeket. Szerintem ez hiba volt. Ha mar harmadik danos vagyok es szaz ellenfellel akarok kuzdeni, akkor a leheto legtobbet lenyomom, hogy fogyjanak, plane ha sokkal kisebb a tudasuk, mint nekem. Meg igy is kemeny dolog lett volna. Szerintem a Sensei butan csinalta egy kicsit."
Nincs előírva, hogy az alacsony övfokozatúakat, akik valójában a legkevésbé sem ellenfelei a próbatevő mesternek, nem KO-val, hanem technikailag kell felülmúlni ahhoz, hogy kihirdessék a győzelmet? ("Lelkileg lerúgni" - copyright: PINGYI) Ez megmagyarázná Brezovai sensei taktikáját. Ha viszont ez nincs előírva, és ő ennek ellenére így tett, akkor én nem hibáztatnám őt, hanem inkább meghajolnék erkölcsi érzéke, embersége előtt, amely visszatartotta őt attól, hogy a vele szemben lényegében védtelen kezdőket brutálisan lemészárolja, mint a vágóhídra hajtott védtelen vágóállatokat. És ha ez nincs előírva, az elszomorít, és számomra erkölcsileg elfogadhatlan, mert a kezdőt nem embernek, hanem mozgó boxzsáknak tekinti. KO-ra törekedni az én erkölcsi normáim szerint csak azokkal szemben szabad, akik méltó ellenfelei. Örülök, hogy ő így tett, tisztelem érte, de megvetném, ha a szerencsétlen kezdők testén átgázolva lett volna "sikeres". Érdemes elgondolkodni azon, hogy a kezdőket mire neveli, ha ilyesmire használják őket, mintha nem is érző és gondolkodó emberek lennének, hanem csak mozgó tárgyak, kellékek. Ez engem elborzaszt, sokkal jobban, mint ama ominózus Kempo-cikk.
KUNG-FU MESTEREK TORNÁJA
Ideje : 2001 május 25 17.45
Hely : BM. Sportcsarnok, Vágóhíd u. 6
Résztvevő stílusok :
CHOW GAR MANTIS
TA SHENG PIKUA MAN
SEVEN STAR MANTIS
MAGYAR SHAOLIN EGYESÜLET
SHIRAYAN WAJRAMUTTHI
TAJ QI BOXING
WING CHUN
WING TSUN
YANG TAIJIQUAN
Díszvendégek / Nagymesterek bemutatója :
IP SHUI - CHOW GAR MANTIS
IP CHEE KEUNG - CHOW GAR MANTIS
HAN KUI-YUAN - CHEN TAI JI QUAN
BÁNHEGYI LÁSZLÓ - CHOW GAR MANTIS
Jegyek csak elővételben (2800 Ft.) :
II. kerület Vidra u. 2 május 14-től 26-ig 16-21 óra között
"abban semmi mentalis probatetelt nem latok, hogy leverek 100 embert"
nem leverni, csak talpon maradni ellenük ...
te nem látsz, más lát ... szemmel láthatólag megygőzni téged ezen a módon nem lehet ...
talán próbáld ki! nem kell, hogy száz legyen, nem kell, hogy különböző stílus legyen, éppen csak kétszer annyi legyen, mint amennyivel erővel el tudsz bánni, mint amennyit tüdővel bírsz, ilyesmi ...
aztán, ha tényleg nem kihívás a dolog, akkor azt elmeséled nekünk, mi meg elhisszük
Shingitai,
Nem tudod, hogy hol lehet még beszerezni a könyvet? Régebben kölcsönkaptam, olvasgattam, visszaadtam. Aztán meg akartam venni, de sehol nem találtam.
Ezzel Marsi Anikó dicsekedett... Éppen erről beszéltünk a Fókusz riportja és cikke kapcsán, hogy ha valaki (ti. hiryu) ez alapján akarja megítélni a kempot, akkor negatívan fogja. És lőn.
hiryu!
Azért legalább neked nem kéne elhamarkodottan ítélkezni.
Bassman barátunk :-)!
Csak nem hagyod meggyőzni magad, pedig leírtam mi az eredete a 100 emberes próbatételnek. Nem 100 embert kell leverni, hanem 100 emberrel kell megküzdeni, nagy különbség.Hidd el azoknak, akik ezt csinálják, hogy ez nem csak állóképesség kérdése. Ha csak állóképesség kérdése lenne sokkal több embernek sikerülne, ennyi küzdelemre, fájdalomra, sérülésre nem lehet csak technikailag és testileg felkészülni.
Ajánlom mindenkinek, aki olvasta az előző hozzászólásomat, hogy olvassa el az idézet mű azon részét, ahol a szeigant végrehajtó kendo tantványok beszélnek a küzdelmekről.
Mondok egy példát.
A strandon meddig bírod a víz alatt levegővétel nélkül? Mondjuk 3 perc.
És ha a lábad beszorul a lefolyóba? Akkor 10 perc...
Wazull, javíts ki, ha az adatok nem pontosak.
Másik:
Egyszer egy kislányra ráesett egy bogárhátú VW. (Nem tudom hogy, legalább 10 éve hallottam ezt a történetet.) Az anyja kétségbeesetten odarohant, és leemelte róla. Se előtte, se utána nem bírta megemelni a bogárhátút.
Nem próbáltam még a 100 emberes küzdelmet, de szerintem ez már túl van azon a határon, hogy csak állóképességgel meg lehessen csinálni. Itt jönnek be a mentális dolgok.
"Milyen felszerelést használtak a küzdők?"
Fejvédő, fogvédő, boxkesztyű (szerintem 10 unciás), sípcsontvédő, lábfejvédő (ami kizárta a cipő használatát) + lányoknál mellkasvédő is.
Szóval tényleg "kissé" behatárolt volt, hogy mit tudnak kezdeni a másikkal: a fogás-kampózás-húzás például eléggé nehézkes lehetett, viszont simán bele lehetett rúgni a delikvensbe, nem kell a saját sípcsontot félteni egy keményebb blokktól...
Bocsanat, hogy ellenkezem sokak velemenyevel, de en abban semmi mentalis probatetelt nem latok, hogy leverek 100 embert.
Ez technika es allokepesseg kerdese. Raadasul, mivel a osszes ellenfel ugyanazokkal a technikakkal fog tamadni, nem is realis. Mondtam, jojjenek mas harcmuveszeti agakbol 5-osevel, es azokkal alljanak ki.
Mindezektol eltekintve persze nyilvan nem konnyu megcsinalni, csak engem ez nem motivalna soha. Ugye nem baj? :)
Sister Moon
Szamomra taoistabb az az ember, akinek nincsenek magasabb celjai, hanem csak hagyja magat folyni az arral. Szoval az idezet szamomra mar a modern korra adaptalt taoizmus.
