Minden amit az újra előtérbe kerülő megújuló energiaforrások eltüzelésére alkalmas készülékekről tudni érdemes, hogyan kell kiválasztani, hol lehet kapni, hogy lehet csinálni
Ez a samottozás kérdés belépett a "sarkalatos" felvetések sorába. Tudomásul kellene venni, hogy a gyártók, nem továbbfejlesztésre árusítják a berendezéseiket. A tűztér védelmét, megfelelő "rakat" mennyiségekkel tökéletesen el lehet látni. A samott egy hőtároló anyag, vízteres kazánoknak, kandallóknak nem szerkezeti eleme.
Vannak persze kivételek, Pl.: a Thermofire tip. de ott a víztér nem érintkezik a tűztérrel, felette van.
Én is gondolkodom a samott bélésen, de nekem elég kicsi a kazánajtóm csak darabokban tudom bejutattni, ezért az lenne a kérdésem mivel lehetne felragasztani a kazán oldalára, ami nagyobb hő esetén sem engedné eldőlni?
Nekem is öntvény kazánom van, és lengyel szénnel fűtök.
A lengyel szén magas hőmérséklete nem használ, a samott tégláknak összevissza repedeznek.
Arra gondolok, hogy egy méretezett kazánlemez kalitkát lenne célszerű készíteni. Megtervezve a kalitka és a öntvényfal közé a samott tégla helyét, illetve elsőre simán beburkolni samott téglával, majd beépíteni a samott védő kalitkát. Utána, nyugodtan repedezhet a samott tégla, kit zavar?
Egyelőre hulladék samottal kísérletezek, már egyszerűen betámasztva is meghökkentően jó eredménnyel. Arra kell nagyon vigyázni, hogy ne túl sok primer levegőt kapjon, mert könnyen túlmelegszik a tűztér és idegesítő hangok jönnek a hőcserélőből. A 100 fokos vízhőmérséklet nem kívánatos, mert egyrészt a nyitott rendszerben lévő vizet 100 fok fölé nem lehet vinni, másrészt a nagy hő biztosan nem használ a kazánnak. Az, már csak hab a tortán, hogy 100 fok felett egyértelműen felesleges káros energia pocsékolás.
Na, látom beindult a samott-őrület.:) Azért csak ésszel! A pontos megvalósítás rendszerfüggő!
Sok szerencsét hozzá! Mégis miről pofázunk már egy ideje?:))))
Rakhatsz hőálló betont is, az talán jobban bírja az igénybevételt. Főleg ha bevasalod, mint trakis. A samott nem hőszigetelő, de ezt már írtam néhányszor. Ne keverd az ytonggal. A samott hőtároló képessége nagy, ezért lassabban melegszik át a másik oldala, de lassabban is hül ki. Ez is egyfajta pufferhatás.
Egyébként én is gondóxom rajt. Csak nem most, fűtés szezon közepén. A hőcserélő csövek* alja sajna elég retek. Na jó, nem folyik, de fényes fekete, nem tecc. Ugye, ahol a visszatérő belép. Rendesen a láng se éri. Talán ez a fő baj. A felső rész csak kormos, kátrány semmi.
Ilyen tiszta tűzteret, mint trakisé nem igen láttam még.
*Tehát ez egy 4 oldalú csőkalitka 6/4-es gázcsőből, felül két sor. Az alja és az eleje maradt ki. Előbbinél a hamurács, utóbbinál az ajtó miatt. Az egész felett jön egy 12 csöves cucc, ahol a 2,5 colos csöveken áramlik a füst és körülötte víztér. Ja, ez nem kazán, hanem vizes kandalló. sk.
Erről beszéltem, ami a második kis képeden van a kályhámnál. Kicsi láng, és izzik az egész tüzelő szinte nulla primer, és minimális szekunder levegő mellett. Két kályhába való hasáb kitart vagy másfél órát benne, és mikor rádobom a következő adagot, szinte azonnal elkezd pattogni, égni. Ilyen állapotában szerintem a frissen vágott fűzfát, meg a mocsári hínárt is eltüzelné. :-)
Hétvégén megcsinálom. Veszek samottport, meg vízüveget, és mint a sparheltot kitapasztom a vegyes tűzterének alsó 1/4-ét. Kétaknás kazán, egyébként sem ott adja át a legtöbb hőt, hanem a második rekeszben, és az első felső részén.
Oszt mijé? Azzé, mert elkezdtem használni a műhelyben egy román kályhát, full samottbélelt. Begyújtás után, mikor beizzik a bélés, szinte teljesen le lehet zárni, a fa pici kék lánggal ég benne, és izzik. Fűt mint a disznó minimális fával is. El vagyok tőle ájulva, pedig vén mint az állat.
Folyamatosan olvasgatom az előfűtött szekunder levegőt, meg társait. Az ilyen olyan hővisszaverő felületeket. Érdekes, a faelgáz kazánokban szépen akad samottbélés a tűztérben. Valóban hőszigetel egy határig, de a kályha oldalához sem lehet hozzáérni, pedig benne a bélés, és még hatásfoka is van, márpedig nem a platnyin, meg a kéménycsövön adja le ezt a hőt. A kazánok alsó részén, pont a tűztérnél van a betáplálás, az a leghidegebb pontja. Hajlamos befojtani a belerakott tüzelőt a fala mellett. Na ezt fogja szerintem meggátolni a samott, aminek ha beizzik a felülete, akkor rengeteg hőt ver vissza a tüzelőre, javítva a gázok felszabadulását, égését, és még a rajta áthaladó meleg fűteni is fogja a kazán alsó részét. 2-3 centis rétegről beszélünk, nem tégláról.
Azt még érdemes figyelembe venni, hogy egy szerelt kéményre olyat érdemes tenni, ami ráfér, vagyis 130-as kéményre nehéz felfogatni a 180 huzatszabályzót és viszont.
Igazából azt vettem ki a leírásokból, hogy a kémény és a készülék huzata a döntő. Egy kazának a szükséges huzat 20-28Pa. Egy folytonégő kandalló huzata 10Pa.
Maga a cucc állítható, az enyém 10-60Pa között egy colstokkal.
Megnéztem. Brutál jó! Nem vagy piskóta, gratulálok a munkádhoz, minden nagyon tecc. Nemhogy kátrány, még korom sem igen van. Egyedül a paplant nem értettem ott a lemez alatt. Féltél, hogy szétégeti a felső hőcserélő táska alját?
Tényleg nagyon ügyi vagy. Te + Blue + Style együtt indíthatnátok valami új kazángyárat:)
Ma átkötöttem a pillangó szabályozást előremenő vizhőre.
Na csak ilyen egyszerűen nem birta tartani a beállitott 60℃-t.A beállitott fix huzat betett neki,kúszott fel a hőfok. Tettem egy belimot a huzatajtóra is.Tök párhuzamosan ugyanaz a műszer szabályozza mint a füstpill.-t.Igy 59.3℃ és 60.8℃ közt volt végig az előremenő.Tettem egy műszert a kémény kimenőt mérő hőelemre hogy lássam mi van.
Kb.40℃ és 90℃ közt változik igy.Kb. egyáltalán nem ég a teljes zárások miatt6-8 perceket,utána kb.1 perc mire a huzat és a füstpill. átmegy teljes nyitásba,1 sincs és teljesen ég,kb 2 percet,ezalatt a kimenő füst 40---≥90-re megy,felmegy 60-ra az előremenő,lezár minden,bealszik,még majdnem 1℃ kuszik fel az előremenő,majd hülni kezd ,59.9℃-nél ujra nyitni kezdenek a belimók szép lassan. Ez volt a mai meló.A tökéletes a pill a kimenő füstre mint eddig 70 ℃ a huzatajtó meg az előremenő vizre.De megvárom a mai felállás mit mutat pár nap alatt.
Nyitott rendszerem van, a szivattyú szivócsonkján 0,3 bar nyomás van. II.-es fokozaton csinál belőle 0,55-0,60 bar-t. A nyomásesés a leghosszabb radiátor körre vonatkozik. Most próbálom kitalálni a következő lépést.
A radátor kör már meg volt a gázkazánnal, azt még így építették ki kb. 10 éve. Én csak a 22-s gerincre csatlakoztam rá a puffertől. Egyébként a vascsőhöz HG idomokat használtam, mert így sk. tudtam kivitelezni. A veszteségek csökkentése miatt nem könyököt, hanem íveket használtam.
Egyébként az emeleten ahol az 5 radiátor van, illetve a padlóban van a csövezés, simán megy gravitációban a fűtés. A puffertől folyamatos az emelkedés a radiátorokig, így simán tartja a radiátor termosztáton beállított értéket. A lakószinten ez már csak talán egy-vagy kettő radiátornál működött, ami közel volt a gerinchez, bár a torlók beállításával ez a gravitációs keringés is nagyjából megszűnt.
A nyomásesés a 0.373 bar a leghosszabb radiátor szakaszra vonatkozik, vagy az egész rendszeredre.