Központi fűtésre (radiátor, felületfűtés) kötött, épített kandalló és kályha
Hogyan tegyünk az épített kályhába vízteret? Nem kátránygyárat akarunk létrehozni, hanem egy hatékony központi fűtéses öszvér megoldást.
Sokféle épített kályha létezik. Cserépkályha, kandalló, kemence, téglakályha, tömegkályha stb. Bár vannak előregyártott, kész elemekből építettek is, mégis közös, hogy nem egy fémből készült tűzteret építünk körbe.
Tipikusan samott téglából, vermikulitból, tűzálló betonból, tömör téglából, kőből és csempékből épülhet fel egy ilyen építmény. Öntöttvas tűztérrostély, hőálló üvegkerámiával bélelt (öntöttvas vagy lemez) ajtó, saválló fém utánégető fúvóka is kellhet még hozzá.
A központi fűtés is lehet sokféle, de itt a vízzel, mint hőtovábbító közeggel szeretnénk foglalkozni. A víz a hőtermelőtől általában kényszer keringetéssel, csöveken jut el a hőleadó felületekig, amelyek konvekciósan és sugárzó hővel (pl. radiátor) vagy sugárzó hővel és hőátadással fűtenek (felületi fűtések: padló, fal, mennyezet).
Lehet a rendszer eleme egy puffertároló is, ami a tüzelés kilengéseit simítja ki (szilárdtüzelés esetén).
Hogyan lehet ezt a két dolgot ötvözni? Hogyan lehet olyan hőtermelőt építeni a lakáson belül, ami szép, esztétikus, a lakás dísze, de emellett hatékonyan égeti el a tüzelőanyagot és a felszabaduló hőenergiát elsősorban a meglévő (vagy tervezett) vizes központi fűtési rendszeren keresztül adja le a ház területén egyenletesen szétosztva?
A tapasztalat azt mutatja, hogy a legjobb eredményt akkor érjük el ha a konkrét hőtermelést (ahol a tűz ég) és a hőcsere helyét elválasztjuk egymástól. Ellenkező esetben a víz visszahűti a tüzet, amiből alacsony tűztérhőmérséklet, nem hatékony égés, elégetlen tüzelőanyag és végül kátránytermelés következik.
Javasolt a két lépcsőben működő rendszer:
1. a tüzelőanyagot elégetjük magas hőfokon, nagy hatékonysággal egy "tűzálló magban" (vízhűtés nélkül)
2. nagy hőcserélő felületek segítségével az égéstermék hőenergiáját a fűtővíznek átadjuk.
Ha a fenti elválasztást sikerül megvalósítanunk, a biztonság irányába is nagyot lépünk, hiszen nem engedjük össze a két ősi ellenséget: a tüzet és a vizet, ezzel kizárva a kályharobbanás lehetőségét.
Végül a rendszer működésének kézi vagy automatizált irányításához szükségünk lehet érzékelőkre és szabályozó elemekre is.
Igen, emlékszem. Érdekes. Amit láttam vizes tk. esetén a samott tűztérmag köré tettek nagy felületű lemezeket, amiket fémesen kötöttek vízcsőhöz. Így lassan, de folyamatosan meleg vizet tudtak kinyerni padlófűtés számára anélkül, hogy a tk alapelvét elszúrták volna. Gyak. kevesebb hőt adott így le a külső km. tégla falon keresztül, mert ott volt a kettő között a hőelvonó fémlemez, amit hőtött a padlófűtés vize.
"Sajnálom.:( Ahogy Fidó mester is írta, egy külső felületre fektetett hőcserélő még hatalmas felületnél sem a leghatékonyabb megoldás."
Ezt írtad a 38-as hsz-ban.
Pedig a hőelvonás így működik abban a rendszerben amelyről én a mintát vettem.A kemence samotttéglából van és e fölött vannak a csövek.Az illető ezzel 2500 l-es puffert fűt fel...
Az én rendszeremben a tűztér és a csőhéj között 1-2,5 cm távolság van ellentétben a 12,5 cm-rel.
Nálam a cső ellentétes oldala fölött 2-3 cm sár +10 cm tetőcserép van.A csőhéjak közti távolság 7,5 cm.
Olyan nagymértékű a hőelvonás, hogy 8 órával a tűz elhamvadása után a kemence oldala csak langyos de a padozat még kb.60 C fokos.
A kemence szájjal ellentétes oldalán és a padozatban nincsenek csövek így ott a hőelvonás sem valósul meg.
Amennyiben puffertartály fűtése a cél a fenti helyeket feltétlenűl be kell csövezni.
Kicsit bosszús vagyok , mert a kemence tervezése és építése során még nem volt tudomásom a tk.-ról.
A tk.-ás fórumban írtam is róla ,hogyan képzelem el annak becsövezését.
"
A tk.-ban létrehozott 1000C fokot viszont be kell fognom munkára.Izgató a gondolat, hogy a hőkinyerés-a folyamatos nagymérvű hőelvonás miatt- nem véges folyamat ...
Az egész nem más mint egy samottkályha-amin te is kísérletezel; függőleges csövekkel körberakva.Alul bevezetem a hideg vizet , szétosztom mire felér- felmelegszik.Össszeszedem s már mehet is a radiátorokba vagy hőpufferba.
A csövekre teszek valami dilatációt-mondjuk madárhálót aztán az egészet jól bekenem törekes sárral.A sarat rendesen ellécelem mintha vakolnák egy falat. Aztán kap egy többrétegü hőszigetelést.
A szerkezetet lehetne az épület egyik külső falába megépíteni úgy ,hogy a tűztérajtó kifélé nézzen -így kívűlről etethető.
A kémény meg ráépíthető a kályha tetejére a tűztér falazatára támaszkodva mint alapra."
A kivitelezése is könnyebb lenne mert nem kell a csöveket hajlítgatni .
Harang tűzter ,dán átégő és jobbról-balról segéd kémények élsamottal elválasztva a lemenő füstjáratoktól.A segédkéményeket(valójában ezek is füstjáratok) a kályha tetején a tűztérre épített kéményben egyesítem.A tűztér itt természetesen féltégla 12,5 cm vastag.
Na, erre a monstrumra kell felszerelni a csöveket.
Annyi fűtőanyagot teszel bele amenyit akarsz .de az már tökéletesen hasznosul-hiszen elég minden éghető a hosszú járatok meg leadják az energiát még a kémény előtt.
Lenne egy kérdésem. HA külső levegőt akarok bekötni, azt honnan szokták vezetni? Elrejteni nem tudom, de van egy külső fal a kályhától 1,2 méterre, onnan lehetne vezetni csővel? Esetleg a plafon alatt, hogy ne legyen feltűnő?
Köszönöm szépen mindnyájatoknak a hozzászólást, sokat segített a döntésben. Azóta is járjuk a témát, és már biztos, hogy a fatüzelésű részbe beruházunk hamarosan. Hogy a gázzal mi lesz, az még kérdéses, most megy...
Lebontatjuk a cserépkályhát, veszünk egy vízteres kandallót (20 kw), puffertartályt (találtunk neki helyet a házban), és burkolatként visszarakatjuk a kandallóra a cserépkályha cserepeit. És persze lesz benne valami termosztatikus szelep, ami nem engedi majd a hideg vizet keringeni. Azt hiszem, jó alaposan bele kell nyúlni a megtakarításokba. Nagy kár volt pár éve az előző átalakítást megcsinálni. A kémény még kérdéses, téglakémény, nem tudom az átmérőt, de négyzetes.
Tényleg? Kandallót is? Az is hőcserélő. Tehát felül be a "hideg" (ahol az égéstermék már hidegebb), alul ki a meleg (ahol a tűz tombol)? A keringetőnek mindegy, de a hőcsere hatásfoka javulhat szerintem.
A faelgáz kandallóban igazad lehet, várni kell a tömeges elterjedésre, de az irány már látszik. Pl. a sokat emlegetett Walltherm.
Igen, tudom, hogy ilyened van (PK10, igaz?), jó cucc ez, de ugyanaz a felépítése, mint az összes többi vizes készüléknek. Vagy csak úgy tűnik? "Tűztérrel egybeépített vizes hőcserélő", ezt írja. Akkor lehet, hogy félreértettem, talán a tűztérben nincs a falában víz? Ebben az esetben valóban kedvezőbb a helyzet! Mi van ott? A képen csak a külső (bordázott) lemez látszik.
A hőcserélő részen csövekben megy a füst a víztartályon keresztül, mint a Kratki Zuzia 24-nél? Milyen mérető csövek, hány db, mekkora hossz, mekkora felület összesen?
Bocs a sok kérdésért!:D
Ha jól emlékszem pont neked is "fordítva" volt kötve a kandalló először. Ill. a gond az volt, hogy a termosztát olyan helyen volt, ahová a meleg miatt táguló ill. áramlani kezdő víz nem tudott eljutni, mert volt egy VCS előtte, igaz? Akkor azt tanácsoltam, hogy vegyétek az ki onnan, most az a véleményem, hogy nem feltétlen rossz ez az elrendezés, csak a termosztátnak nem jó a csőhéj termosztát, be kell tenni a merülőt (aminek van is csonk dedikálva a betéteden).
Pontosan! Írhattam volna ezt is. Szerintem ez az oka, hogy nem lehet az egekig növelni a hatásfokukat. Ez a múlt, a jövő meg a faelgáz rendszer, legyen az akár kazán, akár kandalló/kályha, tehát: gázosítás->égetés->hőcsere sorrend.
Az ellenáramban kötött hőcserélőről mi a véleményed? Nem-e ez is csak a szokás ill. a régi gravitációs rendszerek adottsága miatt maradt ránk? Persze egy kazánnál talán nem sok értelme van a legmelegebb vízzel melegen tartani a hamuzót meg a kazántest alját, de egy kandallónál (ahol az egyik csonk a tűztér alján, a másik a füstcsonk alatt van) ill. egy teljes hasznos felületű hőcserélő esetén nagyobb lehet a hőcsere hatékonysága véleményem szerint. Persze, hogy mennyi a különbség, mérni kellene:D Talán a tűznek is jobb a 80 fok az 55-60 helyett, nem?
Ne haragudj, de talán nem értetted meg a kérdést. Szóval bármilyen füstgáz-víz hőcserélő esetén felmerül, hogy talán jobb lenne ellenáramban bekötni a vizet, hiszen jobb a hőátadás hatásfoka. Nyilván tudod, a lemezes hőcserélőket is így kell bekötni (ellenáramban). Ez volt ugye a kérdés. Függetlenül attól, hogy ez a hőcserélő hol van. Erről mi a véleményed?
Amúgy a vízteres kandalló pont nem az ideális eszköz a központi fűtés meghajtása szempontjából, hiszen a víz közvetlen a tűzteret hűti. Ezért nem is tudnak nagy hatásfokot elérni. Az elvi olyan 80 körül van. Laborban. Mennyit tud a nappalidban? Jóval kevesebbet sajnos. Annyira persze nem rossz, mint elrontani egy sokjáratos cserépkályhát egy 100l-es víztartállyal:DDD
Amit Szalai Péter csinált a tömegkályhával/kazánnal, az viszont egészen rendkívüli. Megnéztem újra a videót, mert a kedves olvtárs elérhetővé tette! Nagyon okos a megoldás! Követi a topikindítóban vázolt elvet. A tűz és víz ne legyen közvetlen kapcsolatban (ha lehet). Ilyen megoldásokat kell csinálni!
Tehát van egy hosszúkás nem nagy házad/lakásod, az egyik végén két szoba között újraépítendő csk. Unod a fát ezért gázra váltanál. Konvektorra/minikazánra. Vagy vegyes kazánra, mert akkor jobban megosztható a meleg. Eddig ez nem túl vidám, de én mégis a fánál maradnék.
Ezt írtam:
"Támogatom! Mármint a nagy üvegajtós kandallót ill. kályhát. Alaprajztól függ, de szerintem ez egy légfűtő is lehetne 80-90%-os hatásfokkal, ha kell, elcsövezve a távolabbi helység(ek)be. 52nm-re nem kell nagy teljesítmény meg sok fa sem. Ha igen -> szigetelés!
Ha jól értem nincs központi fűtésed, igaz? Ha van: lehet vízteres kályha vagy kandalló. Vehetsz is egyet, amit körbeépítesz vagy maga a kályha is lehet maszek meg maszek hőcserélő bele. A vizeskályha topikban foglalkozunk vele részletesen, ha érdekel a téma.
Egy valamit biztosan nem javaslok: normál cserépkályhába zsíros víztér. Arra ráfaragsz hamar. Itt egy példa."
Ha a cserépkályha csinál elég meleget, akkor csak el kéne hátra juttatni valahogy. Egy jó légfűtő betét konvekciós burkolattal szintén ezt nyújtaná, csak a puffer hatás szünne meg.
Itt ezen a fórumon a központi fűtéses kályhákkal foglalkozunk (olvasd el kérlek ezt a kb. 100 hsz-t), ami jó lehet neked szintén, de ha nincs kiépített radiátoros vagy felületfűtés rendszered, akkor ez talán nagy falat lenne. Ha a rendszert mindenképpen kiépítenéd, csak az a kérdés, hogy kazán vagy kandalló, akkor kandalló ill kályha:D
Merengtem itt ezen a durva felületű csöves hőcserélőn. Azon gondolkodtam ma, hogy egy ilyen (vagy bármilyen tűz-víz ill. füst-víz) hőcserélőt nem lenne-e jobb ellenáramba kötni. Úgy értem az égéstermék lenntről jön, ott a legmelegebb (600-800 fok), aztán egyre csak hűl, a végén 150-200 fokosan megy ki a kéménybe. A vizet viszont ugyanígy kötjük rá, tehát lenn lép be a "hideg", mondjuk 60 fokos víz, fenn távozik a 70-75-80 fokos. Talán szerencsésebb lenne, ha a 60 fok fenntről érkezne és a füst legmelegebb pontján lenne a víz is legmelegebb (lenn), így az egész tartályban hatékonyabb lehet a hőcsere (mindenhol nagyobb a hőmérséklet különbség füst és víz között). Nyilván nem gravitációs a keringetés, ott ez a kötés kudarc lenne:D Még egy kérdés: ebben az esetben hová tegyük a keringetőt indító termosztátot?
Ahogy azt jól látod, a jelenlegi konfiguráció nem szerencsés (finoman szólva).
Én bontanám a kályhát és vízteres kandalló+puffertartály, ahogy Fidó mester is írta. Főleg, hogy alapvetően a vizes rendszer már működik a jelenlegi kályhával.
Az már egy másik kérdés, hogy vagy
1. veszel egy fűtésrendszerre köthető betétet és körbeépíted/építteted (van olyan betét, amely kiröhögi a 9-10 radiátort, csak arra kell figyelni, hogy a vízoldali teljesítménye megfelelő legyen -> méretezés), vagy
2. építesz/építtetsz egy egyszerű, zárt kandallókályhát (sok samott, sok km tégla) pl. mint ami van itt Citromél kollégának és hozzá hasonlóan a tűztér feletti részt "megerősíted" egy durva vizes hőcserélővel (erről írtam régebben részletesen).
A puffer mindkét esetben sokat dob a komforton, de fontos a keverő/kazánvédő szelep is.
Szerintem a gázt ki lehetne hagyni teljesen.
A csk. kéménye milyen? Gondolom nem bélelt és téglalap vagy négyzet keresztmetszetű. Mérete? Attól is függhet a dolog.
A patkónak külön tágulási tartálya van és biztonsági szelepei is.
De mindegy, egyszerűen feltöltöm fagyállós vízzel a rendszert, aztán ha a cirkó netán kifasszan, (egyből biztos nem), hát olyan nagyon elégedett sose voltam vele.
A kátrányosodást szerintem csak elszeparálással tudnád kivédeni. Valahol láttam már ilyet, gyakorlatilag a cső elé, tetőcserépből húztak egy falat, élére állítva persze. A másik használható megoldás egy cső termosztát beépítése. Létezik belőle hosszú kapillárcsöves változat is. Ezzel be tudnád állítani, hogy a szivattyú csak, akkor induljon el, ha a csőben levő víz elérte a minimum 45 Celsius fokot. A kondenzáció mértéke drasztikusan csökkenne.
A fagyálló témához szólnék hozzá. Kimondottan használ, ha teszünk a fűtési vízbe fagyállót. A legfontosabb, hogy pasziválja a lemezradiátorok felületét,valamint jól védi a réz hőcserélő felületét a lerakódástól. A vízben levő oldott oxigén elkezdi bontani a radiátor anyagát, ettől lesz fekete a víz. Ez a fekete hordalék jól tud tapadni a rézhez, pláne, hogy a hőcserélő a legmelegebb a rendszerben. Jó pár, 8-10 éve fagyállós vízzel működő készülékből kiszedett hőcserélőt láttam már, gyakorlatilag fém tiszta a csövek belső felülete. Fekete hordalék nincs. Viszont cserébe 5-6 évente lekell cserélni a teljes vizet a rendszeren.Ugyanis a fagyálló elöregszik és lesavasodik.
Van olcsóbb is, ami jó, Unix ALU G11 -70C 5kg-os durván 3300-ft. Tapasztalatom szerint egy kanna elég egy 50-100 liter vízzel feltöltött rendszer felületvédelméhez. A fűtővíz sűrűség "növekedése" gyakorlatilag nem mérhető. Gázosodás nem lépett fel sehol. Fagyveszélynek kitett helyen nyilván mérni kell a koncentrációt.
Ma jutott eszembe egy megoldási (öszvér) lehetőség.Ezeket a vékonycsöves,keskenyradiátoros rendszereket nem szabad direkt hajtatni nagy vízterű vegyes kazánokkal .Az történik ugyanis ,hogy a rendszerben lévő kevés vizet- a nagy és kevéssé szabályozható- égetőmű hamar felforralja .
Én arról a megoldásról tudok amikor a kazán nem a rendszert közvetlenűl melegíti ,hanem egy un. puffertartályba táplálja a fűtőanyag energiáját.Ebből hajtja ki a szivattyú- termosztát vezérléssel -hőcserélőn keresztűl a meleg vizet.
A kazánt,tartályt teheted a garázsba .A csövezést a föld alatt hőszigetelve, a házban pedig a mennyezet alatt oldhatod meg.A vastagcsővel meg ráállsz az osztóra .
Ha jobb hatásfokot akarsz akkor az általam már korábban belinkelt hozzászólásban találsz róla információt.
nem kell görcsölni!a tömítéseket nem fogja bántani,a víz talán jobban kibaxik vele /bronz felülületek oxidációja/a tágulási tartály + a cirkó-ban van nem? a cirkó is tartalmaz egy rakás biztonsági szelepet amelyeket ezálltal kivonsz a forgalomból...
Azt mondja egy fűtésszerelő haver, hogy a Vaillant azért nem engedi a fagyálló használatát, mert az a cirkó gagyi tömítéseit kikezdené.
Azon agyalok, hogy a cirkó előtt mindkét csőbe tennék egy elzáró csapot, aztán ha télen feltöltöm fagyállós vízzel a rendszert, az nem jutna a cirkóba, de a cserépkályha patkójával mégis lehetne fűteni.
Előrebocsátom, mi nem vagyunk hozzáértők, csináld magad zsenik, mindenképpen szakemberek segítségére vagyunk utalva. De jó lenne tudni, hogy mivel álluk szemben, ha már egy rossz lépést megtettünk pár éve, ne ismételjük meg. Most váltani kellene, de nem tudjuk mire.
Alap: 20 éves 107 nm-es ház, eredetileg kombi gázkazán+cserépkályha a nappaliban.
Erre még mindig visszatérhetnénk, de jó lenne az egész lakást fával fűteni. Jópár éve a cserépkályhát átrakattuk vízteresre (nem csöves a víztér), tágulási tartály, szivattyú, kézivezérlés, biztonsági szelepek. Nyílvánvalóan nem jó megoldás, azóta évente kell a kályhát tisztíttatni, kátrányosodik, szaga van.
Ha újra átrakatjuk, vissza normál kályhára, akkor megint ott leszünk, hogy a hálószobák hidegek, sok gázt használunk. Már gondoltunk arra is, hogy vegyestözelésű kazánt állítunk be, de nincs hová: csak a háztól 6 méterre lévő garázsba lehetne, de a fűtés elosztó a lakás közepén van, csövek a padló alatt.
Lehetne a kályhát lebontatni (nagyon sajnálnám), és a helyére egy vízteres kandallót. Elbírna valamelyik 9-10 radiátort? Még az is eszünkbe jutott, hogy marad a kályha, és mellé egy vízteres kandalló, de ez hülyeség, nem néz ki jól, és nincs is hozzá kémény.
Ami most aktuálissá tette, hogy a 20 éves kombi gázkazánunk harmadjára adta meg magát ugyanazzal a hibával ezen a télen. Még megcsináltatjuk, de legkésőbb nyáron valami gyökeres változást kell a fűtési rendszerben alkalmazni. De mi legyen, hogy a gáz mellett egy működő fafűtést is csináltassunk, ami nem a mostani vízteres cserépkályha.
