Ha valaki ilyesmit el akar adni, akkor nem csillogó szemmel azonnal lecsapni a jó vételre, hanem mindig gondold végig, hogy vajon miért akarhatja eladni. Főleg, ha "hibátlan, új" készülékről van szó. A hirdetésekben a "családi okokból eladó" kifejezés az esetek 90 százalékában valami átverést takar.
"Megtaláltam hol lehet regisztrálni a terc-re, 1.35-öt ír a legtöbb spotra kicsomagolással együtt."
Ha jól értettem, akkor a munka kb a következő:
- lámpa kicsomagolása
- három MÁR OTT LÉVŐ vezeték összekötése wago-val
- lámpa bepattintása MÁR MEGLÉVŐ álmennyezeti lyukba
- ehhez még hozzá kell számolni lámpánként néhány másodperc létrázást+anyagmozgatást.
- és ha nagyon pofátlan akarok lenni, akkor ezt a rendkívül bonyolult munkafolyamatot nem egy, hanem két ember végzi.
De ha egy villanyszerelő ezért nekem lámpánként 1,35 órát próbálna elszámolni, akkor villámgyorsan a rendőségen találná magát csalásért. (kivétel persze, ha politikus vagyok, mert akkor az extra felár fele jár nekem zsebbe)
A norbában található 1,35 órában valószínűleg benne van a lámpahely kialakítása és a vezeték odavitele is.
Nekem is ilyen van, hagyományos árkos, áttételes, az egyik 6mm2-ig, a másik 16-ig. Az ettől nagyobbakat meg egy más tipussal szoktuk nyomni. A 16mm2-ig nyomóban viszont egy marha eltörte a 16-os résznél a fejet. Gondoltam kéne venni valamit. Aztán találtam egy használt szettet, van benne egy ilyen önbeállító, elég jó márkában, egy 1.5-4mm2-ig nyomó, egy sarukhoz való, egy hatszöges feltételezhetően koaxhoz, meg egy fej nélküli knipex. Végül is úgy döntöttem jó lesz ez is, ha több embernek is kell, lesz mihez nyúlni. Az ára is elég baráti volt, így be is vásároltam.
De amúgy mi a szabálytalan ebben? Mi az ami nem jó szerintetek?
Mert itt egyvalami az ami nem stimmel, az az hogy a mögöttes hálózat nem bírja ezt el.
De az meg az ügyfél gondja.
Gondolom a lényeg az hogy a kismegszakítótól elmenő kábel megfelelő vastagságú legyen, az hogy arra már fél méterrel odébb rá van sodorva a vászonszigetelésű kábel az már nem a bővítést végzők hanyagsága.
Nálam nem tudom mekkora az elmenő kábel, de ha felrakok a villanyóraszekrény mellé egy elosztódobozt és közlöm hogy odáig vigyék a mért megszakító utáni kábelt, onnan meg majd elviszem én akkor azt úgy lehet?
Erre felé pedig igen is ezt meg szokták igy oldani. Kérsz teljesitmény bővitést. Toldott a méretlen (általában az) ezért nem
adják meg csak ha ki van cserélve. Ezt cserélik. Valaki lenyilatkozza, hogy a mögöttes hálózat ok és már fel is teszik a nagyobb megszakitót. Szerintem ez rendben is van. Ha viszont kikapcsolják a szolgáltatást akkor már a régi helyére nem teszik fel a mérőt.
A tetőtartó nincs sehova sem kötve, egy védőcső van bele téve. Valszeg sima javításnak van elkönyvelve a rendszerben akkor nem csinálnak többet mint ami muszáj. Nem kell aggódni átvették leplombálták bekötötték neked semmi bajod nem lesz belőle.
Vettem egy hegesztő trafót, de kevesellem a teljesítményét. Jól van bekötve szerintetek? Próbálom amatőr, de érthető módon magyarázni. MIntha az egyes illetve a kettes vezetéket dugnám a konnektorba. Az egyes számú vezeték az kettő db. drótot tartalmaz. Az egyes számú vezeték mellett van egy vezeték aminek a helye a kapcsolón nem volt összeköttetésbe a dugvilla egyik kivezetésével se. (multiméter szakadásvizsgálója a kapcsolón lévő ezen vezetékek helyénél sipolt)
Igen, bent a lakásban van a 100%-os fadobozos mérőhely. Régi ezeréves tanya, mikor kötötték az utcában az áramot, na az azóta úgyvan!
Kicserélték a fővezetéket, a tetőtartót, illetve a padlásról hozták le a leágazást a földelőszondához. Padláson nem voltam fent hogyan oldották ezt meg, mit hova kötöttek stb. Az alábbi képen látszik hogy a padlásról jön a védőcső és a földelőszondában végződik. De ilyen földelőszonda a villanyóra alatt is van beépítve, most akkor azt leköthették vagy párhuzamosan megy mindkettő? Csak ugye mivelhogy bentvan a villanyóra így le van betonozva stb így gondolom azért nem odabent rakták le a szondát.
De érdekes hogy már a villanyoszlophoz kötötték a kábelt és nem a villanyoszlop fém vezetéktartójához, sőt nincs tartósodrony sem, ahogy látom "öntartóak" a kábelek.
De azt viszont fogalmam sincs hogy a régi fém tetőtartó miért nem volt jó, abból miért kellett új.
Illetve a fém tetőtartó akkor nullázva van most?
Tehát ha akarok egy jó "földelést" pl valamelyik földeletlen konnektorhoz akkor meglehet bontani ( rákötni) erre a kötődobozban?:
Ha kicserélik az órát digitálisra és rákötök erre mint földelés nem fog bejelezni az óra egy testzárlatnál lopásra vagy valami?
Nem akarom hogy kirúgják őket, sőt én is adok nekik megrendelést mert nekem is ugyanilyen szekrényem van.
De nemazért, de ebbe simán beleférne a 3 fázis is? Sőt okos elrendezéssel az éjszakai is.
Én MTL-lel csináltam, meg érvéghüvelyeztem az MTL-t is, meg a GU10-es porcelán foglalatot is, és csokival kötöttem össze. Nem mértem, de szerintem olyan 5-8 perc volt egy létrázgatással együtt. szerintem egy villanyszerelő 5 percbe simán beleférhet, neki mindenre rááll már a keze.
Ilyen esetekben teljesen elfogadott, ha egy hasonló munkaigényű lámpabekötés normáját alkalmazod. A különböző normatáblázatokban és normázó szoftverekben egész biztosan több olyan tétel is van, ami kiválóan alkalmazható erre az esetre, akkor is, ha a munkafolyamat leírása nem hajszálpontosan erre a lámpára vonatkozik.
Legrosszabb esetben vitakozni fog, hogy szerinte az általad kiválasztott tétel a valóság közelében sincs, ebben az esetben a kezébe nyomod a táblázatot, hogy keressen ő benne olyan tételt, ami őszerinte reálisabb és megvitatjátok, hogy melyikőtöknek van igaza. Legfeljebb megegyeztek az általad és az őáltala kiválasztott normatétel közötti árban.
Amibe soha ne egyezz bele: olyan parasztvakításba, amely szerint amit ő csinál, ahhoz még csak hasonló normatétel sem létezik a táblázatban, ez nem atomerőmű-behangolás, csak egy tetves lámpabekötés.
"Csőben a 0,75-ös már 1977 óta nem volt szabványos..."
Tekintettel a korszerű világítások rendkívül alacsony áramfelvételére (mindössze 1 amper elegendő lehet akár egy egész lakás összes világítására!)
azt mondanám, hogy mára komolytalanná vált az a szabvány, amelyik (FI relével védett hálózaton) tiltja az 1,5-ösnél vékonyabb vezetékek alkalmazását.
Kivéve persze, ha a szabvány hivatalosan nem fogadja el a FI relét önálló érintésvédelemként
és a "hivatalos" érintésvédelem továbbra is csak a (földzárlatra leoldó) kismegszakító lehet. Ebben az esetben valóban nem árt, ha a fázisvezetőnek is minél alacsonyabb az ellenállása.
Mondjuk úgy, hogy a gipszkartonos a lyukakat már kifúrta, a méret tökéletes. Az elvégzendő munka annyi, hogy egy az épületben lévő raktárból oda kell vinni a helyszínre dobozokban a lámpákat, kicsomagolni, a gyári sorkapcsot leszerelni róluk, a lyukból kilógó 2 db MT-t megpucolni, nyitófüles wagóval összekötni, majd bepattintani a helyére. Erre kellene nekem egy normaidő, ha valahol létezik ilyen.
Ja, és ha már valaki nézelődik, a szerelvény elhelyezés normaideje is jól jönne.
"FA villanyóraszekrény 2016ban? (még ha a szolgáltató engedi is...)"
Nem villanyóra szekrényről volt szó, hanem egy meglévő (szabályos) villanyóra ELÉ a falra szerelt (nyitott hátuljú) szekrényről, tehát egyfajta nyitható elejű kiegészítő burkolatról.
Ezeket a plusz burkolatokat három okból szokás alkalmazni
- esztétikai okokból (egy megdizájnolt ház oldalán elég ocsmány látvány lehet fél négyzetméternyi villanyóra)
- túlmelegedés miatt (amikor a kismegszakítók látszólag ok nélkül lecsapkodnak a rásütő nap hatására, olyankor hasznos lehet egy jó árnyékolás)
- hőszigetelés miatt (hogy a villanyóra ne lehessen durva hőhíd a ház hőszigetelésén)
Az általam leírt megoldás mindhárom feladatra orvosságot jelenthet,
ha a készítő profi, akkor akár még vastag hőszigetelés esetén is alkalmazható.
"100%osan elvakolt óraszekrény? Na EZT tuti nem engedi... és nem látszott csak két kis ablak."
Nincs szükség engedélyre ott, ahol valami nincs megtiltva :)
Javítsatok ki, de úgy tudom, hogy ha a villanyóra burkolatának ajtaja nincs lezárva (tehát bárki bármikor kinyithatja), akkor nem kötelező rá ablak.