Keresés

Részletes keresés

lacbp Creative Commons License 2016.02.27 0 0 19876

Jani71, pintjano  köszönöm a felajánlásokat!

Úgy néz ki, hogy Nero -t sikerült szereznem, itt helyben. Jani71 te hovavalósi vagy? Ha publikus az e-mail -ed akkor írok!

 

Üdv: Laci

Előzmény: Jani71 (19871)
juhosttt Creative Commons License 2016.02.26 0 1 19875

A minimális metszésnek is az az előnye hogy nem gyengíti a tőkét, nem kell minden évben újra növesztenie a szükséges lombozatot (amit ugye erős hajtásnövekedéssel tud elérni).

 

A lomb lehullik ősszel, szóval újra kell növeszteni azt a lombozatot... Sőt ha nem metszed a csúcsdominancia miatt felkopaszodik a tőke. Ez nem egészséges a támrendszernek sem és a végén akkora fás részed lesz, hogy nem marad a támrendszeren hely a lombozatnak. (vagy csak ilyen 2-3 leveles hossznál levágod)

 

A minimális metszésű szőlő kora tavasszal sokkal hamarabb kifejleszti szinte a teljes levélzetét, míg a metszett csak később tudja, ha tudja egyáltalán behozni ezt a hátrányt.

 

 

Ebben csak annyi az igazság, (amúgy borban az igazság) hogy ha nem metszed akkor több helyre kell ugyanannyi tápanyagot nyomni ezért hamarabb eléri a csúcsát, de az messze nem olyan mint a metszett tőkénél.

 

Nem azért metszünk, hogy a szőlővel kitoljunk, hanem azért, hogy minden éven megfelelő terhelést adjunk és megfelelő kondícióban tartsuk. (meg sok más dologért is amúgy, aminek egy része szőlő egészségügyileg jó, másrészt a gazda kényelmét szolgálja.)

Előzmény: suske76 (19873)
Maci_P Creative Commons License 2016.02.26 0 0 19874

"A minimális metszésnek is az az előnye hogy nem gyengíti a tőkét, nem kell minden évben újra növesztenie a szükséges lombozatot (amit ugye erős hajtásnövekedéssel tud elérni). A minimális metszésű szőlő kora tavasszal sokkal hamarabb kifejleszti szinte a teljes levélzetét, míg a metszett csak később tudja, ha tudja egyáltalán behozni ezt a hátrányt."

 

Érdekelne, nálad hogy működik ez, mert én még nem láttam olyat, hogy a szőlő kora tavasszal szinte az összes levélzetét kifejleszti.

Nekem a metszett szőlő tavasszal hozza a hajtásokat (fakádás általában ápr. eleje, ami már nem mondható kora tavasznak), melyen a levelek folyamatosan fejlődnek, ahogy a hajtáscsúcs növekszik. Ha letörik a vitorla, akkor erőteljes hónaljhajtás növekedés indul (egyes fajtáknál) ahol szintén komoly levélmennyiség fejlődik. És ez így van egész nyár végéig szinte.

Köszi

 

Előzmény: suske76 (19873)
suske76 Creative Commons License 2016.02.26 0 0 19873
Azzal, hogy visszavágod teljesen, jelentősen legyengíted az adott tőkét. Év közben még kitördeled az előtörő hatásokat és látni fogod, hogy egyre erőtlenebbül hajt nem hogy megerősödne. A minimális metszésnek is az az előnye hogy nem gyengíti a tőkét, nem kell minden évben újra növesztenie a szükséges lombozatot (amit ugye erős hajtásnövekedéssel tud elérni). A minimális metszésű szőlő kora tavasszal sokkal hamarabb kifejleszti szinte a teljes levélzetét, míg a metszett csak később tudja, ha tudja egyáltalán behozni ezt a hátrányt.
Előzmény: Lakótelepi_kertész (19872)
Lakótelepi_kertész Creative Commons License 2016.02.26 0 0 19872

Eddig a lehető legkevesebb anyagi ráfordítással próbáltam kertészkedni a lakótelepen, mivel nem saját, ha tehetem majd a saját kertemben fogok majd minőségi szőlőt "termelni". Addig is itt a lakótelepen bárki leszüretelheti a termést előttem, így nem életbiztosítás a nagyobb anyagi ráfordítás. Ha valaki leszüretelt egy-két cukkinit és spárgatököt, vagy szedett pár mángold levelet vagy fügét a kertemből nem volt számomra nagy csalódás, de ezek nem kerültek annyiba, és a fügék, josták, fekete ribiszkék és a szőlő is saját dugványról terem, ha megél megél ha nem hát nem. Úgy gondolom ha hárman is vannak, ha egyik a másikát elnyomja, akkor majd egymást amúgy is elintézik, addig meg ha mégis bírják egymás társaságát, akkor maradjanak csak. Annyit úgy sem fognak teremni. Ettől függetlenül nem kizárt, hogy valahonnan beszerzek valami nemest és megpróbálom beoltani és legalább az egyik tövet kivágni, bár szerintem hiába vágnám vissza tövig akkor is kihajtana, akkor meg csak azt ösztönzöm, hogy még több tápanyagot elszívjon a megmaradó kettőtől, hogy pótolja a lemaradását.

Előzmény: juhosttt (19870)
Jani71 Creative Commons License 2016.02.25 0 0 19871

Szia! Cardinale-t, Kozma Pálnét tudok küldeni.

Meg még mást is, ha jobban körülnézek a szőlőben...  ;-)

A többit magánban folytassuk (légy szíves a címben jelezd a 'témát'!)!

Előzmény: lacbp (19857)
juhosttt Creative Commons License 2016.02.25 0 0 19870

Csak röviden:

 

Pont a gyökérzetnél fog konkurencia kialakulni! A direkt termők többsége nő mint a gomba... Bőven elég ha csak 1 tövet hagysz és abból alakítasz ki karokat.

 

Viszont 2016-ot írunk... Már azért nem olyan elérhetetlen egy finom csemege szőlő, akár rezisztensek is. Mért pont az egyik legsilányabb borszőlővel akarsz foglalkozni? :) Persze szíved joga, de én csak egy tövet hagynék, a többit kivágnám (késsel, ollóval, baltával bármivel). és ezt is átoltanám valami jófajtára. Ha meg déli oldalú falon van, akkor akár egy később érő fajta is lehet, bár vannak korán érőkben is egészen finomak.

Előzmény: Lakótelepi_kertész (19869)
Lakótelepi_kertész Creative Commons License 2016.02.25 0 0 19869

Elmesélem az eddigieket. Az első évben a 3 db dugványágat ledugtam, majd 50 cm-es hosszt hajtottak mind a három. Egyben lettek elültetve árnyékban, hogy jobban növekedjenek, de csak a tövük van árnyékos helyen, a tenyészfelületük a déli falon fut, a tövüket pedig ereszcsatorna öntözi. Tápanyagot eddig nem kaptak és permetezést sem. A második évben nem tettem semmit, inkább csak növekedtek, az elágazásait vágtam le, és csak két szálat hagytam minden tövön, felvezettem a falra, a most látható vízszintes részekig nőttek. Harmadik évben inkább csak rügyritkítás történt, próbáltam csak a vízszintesbe hozott részek rügyeit meghagyni, bár abból is elég sokat ritkítottam illetve a felfelé ívelő részről is végig letördeltem a rügyeket. Arra gondoltam egy-két évig lehetne, hogy idén az első sematikus ábrámat alakítanám ki 3 tő 3 db vízszintes résszel, majd mindegyiken csak maximum 3-4 felfelé álló vesszőt tartanék meg, bár ez szerintem meg nagyon kevés felület, így nagyon erőteljesen növekszik tovább ez látható a képekről is idén is iz volt, hiába állítottam meg a nyár közepén július vége felé a felfelé növekedést, akkor is a vízszintes rész végén erőteljes növekedésbe kezdett. Szerintem az ereszcsatorna miatti öntözéstől olyan erőteljes, hogy ha metszettem volna nőne most nagyon nagy tempóban. Lehet, hogy ez fajta jelleg lehet, hogy ilyen erőteljes. Szerintetek milyen fajta lehet, bár a bogyója zöldes-sárgán érhet, de még nem tudtam megkóstolni, madárszüret miatt, illetve az biztos még róla, hogy direkt termő. A Noah fajta erőteljes növekedésű? Arra gondoltam, hogy lehetne egy-két bakművelésű tőkét is létrehoznom itt a lakótelepen, ahhoz ez a fajta eléggé erőteljesen növekszik, vagy nem lenne jó?

Előzmény: juhosttt (19866)
Lakótelepi_kertész Creative Commons License 2016.02.25 0 0 19868

Nem vagyok szakmabeli, de elég sok könyvet olvasgattam és cikket a témában. Mindent értettem, amit írsz, egyetlen egy bökkenő ott van, hogy saját magam dugványoztam ezen szőlőt, elvben valami direkt termő fehér szőlő. Egy edényben lett a három darab dugványág leduggatva, majd aztán szerencsémre, vagy nem de mindegyik meggyökeresedett, így egyben ültettem el, mivel nem akartam a gyökereiket bolygatni. Így nagyon egymás mellett lettek a tövek. Nem akarom egyiket sem a halálsorba taszítani, de én is gondoltam már arra, hogy a három túl sok egyazon részen. A káliumhiány tüneteit észrevettem szeptember környékén a töveken. De arra gondoltam, hogy az ereszcsatorna mellett vannak, így víz lesz nekik bőven. Vagy talán a legkisebbet kivágjam tövig? Jó kérdés. Ha vissza is vágom újból kihajtana, esetleg többszöri visszavágással, de szerintem három éves szőlőnek már nagyon sok gyökere lehet. A három éves fügémnek még 4-5 méterre is vannak gyökerei. Egy biztos, hogy a gyökerek nagy része befutott már a ház alá, mivel ott állandó nedvességet találhat. Van viszont két másik tövem egymástól 1 méter távra, ez már jobban "szabványosított". Ebből egy-egy kart szeretnék kialakítani, valahogy így:

Előzmény: Maci_P (19865)
juhosttt Creative Commons License 2016.02.24 0 0 19867

Most olvasom, hogy 3 tő, nem is egy.

 

Tudod jobb 1 erős, mint 3 satnya :)  Így mindig is konkurenciái lesznek egymásnak és egyik sem tud rendesen fejlődni. 

Előzmény: Lakótelepi_kertész (19864)
juhosttt Creative Commons License 2016.02.24 0 0 19866

A következő évben mi a terv? Minden évben szálvessző, vagy termő alapokat alakítasz ki a karon?

 

Oké, most a szálvesszőt meghagytad meghagytad, lesz olyan sűrű lombozatod, amit sztem álmodban se gondolsz, persze ez szép, főleg ha elbírja a támrendszered és nem betegszik le :) 

Ha ezt az idei 3 szálvesszőt meghagyod jövőre is karnak, az vastagodni, nehezedni fog. Azt nem tudom mivel és hogyan van kötve, de ha nem rugalmas a kötés, bevághatja a vesszőt, erre figyelj oda sztem.

 

Előzmény: Lakótelepi_kertész (19864)
Maci_P Creative Commons License 2016.02.24 0 0 19865

Én a visszavágásnál csak az első pár évet mondtam, utána már más a helyzet, nekem is van három emeletes lugasom, kb. 8 éves a tőke, most is hozott kb. 30 4-6 m hosszú vesszőt. És a fajtátől függően kezelem. Értem ez alatt, hogy van olyan csemege, ami rövid csapon nem terem, így ott meghagyok egy szálvesszőt, 1-1,5 hosszan, és egy ugarcsapot.

Amit rajzolsz, az teljesen jó megoldás, ha az embernek sok emeletes lugasa van, meg ha a 3 függőleges barna vonal egy tőkéből jön.

Ha közvetlenül egymás mellé hármat ültettél, és azok mennek fel, az már kevésbé jó.A tőkéknek van tenyészterületük, hogy a gyökerük ott tudjon terjeszkedni. Bár létezik iker tőkés módszer is, szerintem az kevéssé jó megoldás, és legalább 0,9-1m-t preferálok két tőke között.

Ezt a három karú megoldást egy tőkéből is szépen meg lehet csinálni, akár úgy, hogy mindhárom kar közvetlenül a tőkefejből indul, és a vezérdrótjánál a saját emeletén elmegy vizszintesen, akár az is jó, hogy egy függőleges van, ami elkanyarodik az elsőre, majd a következő évben már a másodikra is tudsz egyet nevelni, aztán a harmadik évben a harmadikra is.

A három külön felmenő függőlegesnek megvan az az előnye, hogy szálvesszőzést igénylő fajtánál a vízszintes részt minden évben lehajtod, mint a Guyot művelésnél.

Ha a fajtád rövidcsapon is jól terem, akkor csak a zöld vonalaid kell két rügyre visszavágni. Bár gondolom ezek a metszési megoldások ismertek számodra is.

 

 

Előzmény: Lakótelepi_kertész (19864)
Lakótelepi_kertész Creative Commons License 2016.02.24 0 0 19864

Azért köszi! Megfogadom a tanácsodat, az egyik tőnél visszavágok teljesen, a másiknál hagyom, majd meglátom mennyire lesz hatásos a dolog. Szerintem a lugas szőlőknél sem vágnak minden részt vissza, jó nem az első évekre gondolok. A falra futtatott szőlőm képein látható, hogy több kart is futtattam vízszintesen, úgy tűnik, mintha több karja lenne egy tőnek, holott ez 3 tő és maximum 6 vízszintes ág, ezeket erősen vissza szeretném vágni, elég lenne tövenként egy, különböző magasságokban. Valahogy így:

Előzmény: Maci_P (19863)
Maci_P Creative Commons License 2016.02.24 0 0 19863

Elolvastam, és az jött le belőle, hogy ezt pont nem érdemes nekünk követni. Se csemegéknél, se házikerti borszőlőknél.

Persze kísérletezhet mindenki, ha arra van kedve, de ha azt szeretné, hogy az elültetett szőlője a szokásos jegyeket hozza,

maradjon a hagyományos művelésnél.

Egyébként ez sem írja a fiatal tőke kialakításánál szokásos pár rügyre metszés elvetését, hanem a beállt tőkéről ír.

Ha egy 2010-es vagy 2014-es évet nézek, egy ilyen kialakítású tőkét már az első időszakban elvitt volna a lisztharmat...

Egyébként az ágaskordon korábban is volt már itt, és úgy rémlik, mindenki hasonló következtetésre jutott, aki egy ideje már művel szőlőt, mint fentebb én is írtam.

Előzmény: Lakótelepi_kertész (19862)
Lakótelepi_kertész Creative Commons License 2016.02.24 0 0 19862

Mi is az a „minimális metszés”?

Dr. Zanathy Gábor, Dr. Lőrincz András, Dr. Lukácsy György

BCE Szőlészeti és Borászati Intézet, Szőlészeti Tanszék

 

A metszés elhagyásának a gondolata a múltban sohasem merült fel! Minden szőlőművelő a szőlő termesztésbe vételének kezdetétől fogva évezredeken át úgy tartotta, hogy az évenkénti egyenletes mennyiségű és jó minőségű termés eléréséhez nélkülözhetetlen a rendszeres metszés. Ezt bizonyítja egyébként az amuri szőlő (Vitis amurensis) művelésbe vétele is. A termesztésbe vonás hatására néhány évtized alatt a bogyóméret közel duplájára nőtt, a bogyók cukortartalma több mint 50 %-kal növekedett, míg savtartalma mintegy 25 %-kal csökkent.

A XX. század első felének közepétől főként kísérleti céllal kezdték tanulmányozni a metszés nélküli szőlő viselkedését többek között a teljesítőképesség vizsgálata, a mennyiség–minőség összefüggéseinek elemzése, tisztázása, valamint a szőlő biológiai tulajdonságainak jobb megismerése céljából.

 

A metszés elhagyásának a következményei

 

A metszés elhagyása esetén a tőkén nagyszámú és gyenge növekedésű hajtás képződik, kicsi ízközökkel s levelekkel. A gyengén fejlett hatások kisebb farésszel rendelkeznek, hidraulikus szállítóképességük ezért kisebb, mint a normális fejlettségű hajtásoké. A lombozat egyre zsúfoltabbá válik, a tőke elbozótosodik. A lombozat belsejében elhelyezkedő levelek – az önárnyékolás következtében – elvesztik klorofill-tartalmukat, elsárgulnak, a fotoszintézisben nem vesznek részt. Meg kell azonban jegyezni, hogy a tőkék – a nagyszámú áttelelő rügy fakadása következtében – a tenyészidő kezdetétől fogva jelentős nagyságú lombfelülettel rendelkeznek. Amennyiben – például tartós aszályos időszak miatt – nem következik be korai lombhullás, a szőlőtőkék a tenyészidő végéig képesek megőrizni nagyméretű lombozatukat. Ez elvileg jelentős asszimilációs teljesítményt tesz számukra lehetővé. A hajtások ennek ellenére rendszerint nem érnek be teljes hosszúkban; a be nem érett részek a nyugalmi időszakban lehullnak. Ez az „önmetszés” is szerepet játszik a fakadáskori rügyszám korlátozásában, a tőke vegetatív és generatív tevékenységének az „önszabályozásában”. Ebben az is közrejátszik, hogy a metszés elhagyásával a rügyek rendszerint kevéssé termékenyek, s bennük kevesebb számú, a fajtára jellemzőnél kisebb méretű virágzatkezdemény fejlődik.

A tőke metszés nélkül is terem; akár többet is hozhat, mint a metszett szőlő. A fürtök zöme a sövényszerű lombozat külső részén helyezkedik el. A fürtök és a bogyók – részben a nagy terméshozamból adódó szerényebb víz- és tápanyag-ellátottság miatt – kisebbek lesznek. A bogyóban rendszerint kevesebb fejlett mag képződik. A fürtök – a nagyobb mértékű elrúgás miatt – többnyire laza szerkezetűek lesznek; a kocsányzat részaránya megnő. Az érési folyamatok elhúzódnak; a nem metszett tőkék termésének cukortartalma alacsonyabb, savtartalma pedig magasabb a metszésben részesített szőlőéhez képest. A laza szerkezetű, viszonylag jól megvilágított fürtök azonban többnyire vastag héjú bogyók kifejlődését teszik lehetővé. A bogyóhéj – bogyóhús aránya kedvező; ez lehetővé teszi illatos, aromaanyagokban gazdag borok készítését.

 

A „minimális metszés” módszere

 

Az utóbbi években a világ több pontján foglalkoznak a „minimális metszés” (angolul: minimal pruning, németül: Minimalschnitt) módszerével. Az eljárást elsőként Ausztrália száraz, meleg klímájú borvidékein (Riverland, Sunraysia, Murray Valley) alkalmazták; öntözött Sultanina ültetvényekben. A módszert a későbbiekben Dél-Afrikában, az USA északi területein és Kanadában is kipróbálták. A metszés nélküli szőlőtermesztésnek magyar vonatkozása is van; Babó az 1970-es években kidolgozta az ágaskordon tőkeművelésmódot. A „minimális metszést” Európában számos kutatóintézetekben tesztelték, így például Olaszországban, Spanyolországban, Ausztriában és Németországban (1. kép). Az eljárás széles körű gyakorlati alkalmazásának azonban gátat szabnak egyebek közt az itteni klimatikus viszonyok, az öntözéssel kapcsolatos aggályok, és a termésszabályozási törekvések.

A „minimális metszésű” ültetvények legfontosabb jellemzője, hogy fitotechnikai műveleteket alapvetően nem, vagy csak igen korlátozott mértékben végeznek. Zöldmunkaszerű beavatkozásokra kizárólag a kilógó hajtások kezelése, vagy a féloldalassá vált lombsátor kiigazítása érdekében kerül sor. Míg a hagyományos metszés során a képződött vesszőtömeg kb. 90 %-át eltávolítjuk (2. kép), a minimális metszésű ültetvényekben a hajtások, illetve vesszők legfeljebb 5 %-ának a levágására kerül sor.

A „minimális metszés” valójában nem csupán egy sajátos fitotechnikai megoldást, hanem komplex termesztéstechnológiát jelent. A módszert a kizárólag gépi művelésre alapozott ültetvényekben alkalmazzák. Az eljárás követői annak a reményében hagyják el a szokásos fitotechnikai műveleteket, hogy idővel rendszeres beavatkozások nélkül is kialakul a vegetatív és a generatív részek természetes egyensúlya. Hasonló jellegű önszabályozás egyébként a szabadon tenyésző szőlőknél is megfigyelhető.

A „minimális metszés” elsősorban a kiváló hő- és fényellátottsággal rendelkező, száraz, de öntözhető területeken folytatható, ahol a hajtásnövekedés viszonylag korán, már a zsendülés előtt leáll. A klímaváltozás azonban a szőlőtermesztés északi határához közel eső területeken is lendületet adhat a módszer szélesebb körű bevezetésének.

 

„Minimális metszésű” ültetvények

 

Az átállás utáni időszakban a „minimális metszésű” szőlők rendszerint túlságosan is nagy hozamúak; az önszabályzásra kevésbé alkalmas fajták, illetve termékeny talajú ültetvények terméshozama ezen a magas szinten állandósulhat. Amennyiben már kezdettől fogva a „minimális metszés” módszerét kívánjuk alkalmazni, az ültetvények létesítésekor fokozottan érdemes ügyelni a termőhelyi adottságok, a várható növekedési erély, és a termésmennyiség összehangolására.

A „minimális metszésű” tőkék nagyszámú idős fás résszel, cserrésszel, vesszővel, illetve hajtással rendelkeznek, ezért igen terebélyesek. A bejárhatóság biztosítása érdekében ezért az ilyen ültetvényekben legalább 3,0 m-es sortávolságot ajánlott választani. Szilárd, jól terhelhető támaszra van szükség, ezért az oszlopokat a szokásosnál sűrűbben és mélyebbre célszerű kihelyezni. Vastag, s az átlagosnál erősebb horganyozással készült huzalok megválasztása is indokolt. Az alsó huzalt, illetve huzalpárt 1,1-1,2 m, a felsőt 2 m magasságban célszerű elhelyezni, s közöttük még további egy-két „emeletet” adó huzalt érdemes kifeszíteni. A kialakítás éveiben az egyes „emeleteken” egyenletesen elosztott hajtásokat, illetve a veszőket egyszerűen a huzalra való rácsavarással rögzíthetjük.

A „minimális metszés” módszerét alkalmazhatjuk korábban hagyományosan kezelt, széles sortávolságú, idős ültetvények élettartamának a meghosszabbítására is. A viszonylag gyenge növekedési erélyű, öreg szőlők esetén kisebb valószínűséggel alakul ki túl széles, zsúfolt lombozat. Az átállás előtt azonban minden esetben érdemes megerősíteni a támaszrendszert.

A „minimális metszésű” ültetvények céljára elsősorban azok a szőlőfajták alkalmasak, melyek képesek az önszabályozására; nagy fürtszám esetén kisebb méretű, lazább fürtöket képeznek. A hosszú tenyészidejű fajták – a termés vontatott beérése miatt – számos termőhelyen eleve nem jöhetnek számításba. Vörösborszőlő-fajtákkal is folytatható minimális metszés – Ausztráliában például a Syrah, a Cabernet franc, a Cabernet sauvignon és a Merlot használata jellemző – azonban ezek a fajták a termés egyenlőtlen beérése, illetve a gyakran nem kielégítő fenolos érettség miatt általánosan nem javasolhatók. A szőlőtermesztés északi határához közel végzett kísérletekben azok a minőségi fehérborszőlő-fajták váltak be legjobban, melyek viszonylag korai érésűek, s hajlamosak az elrúgásra (pl. Müller Thurgau). A Rajnai rizling a minimális metszésű ültetvényekben rendszerint kis bogyót, s laza fürtöt képez. A Pinot blanc, a Pinot noir és a Szürkebarát (3. kép) fürtjei azonban ilyen technológia mellett is viszonylag tömöttek maradnak.

 

Termesztéstechnológia

 

A minimális metszésű tőkék nagyméretű lombozatának párologtatása hosszan tartó aszály esetén vízstressz kialakulását idézheti elő. Száraz termőhelyeken ezért célszerű öntözni; ezzel a növekedési erély és a terméshozam szabályozása is megoldható. Ezt támasztják alá az ausztráliai szőlőtermesztők tapasztalatai is.

A zöldmunkák, mint említettük, többnyire a kihajló, lecsüngő hajtások és a lombsátor oldalainak a kezelésére korlátozódnak; egy erőteljes beavatkozás a tőkék túlságosan erős hajtásnövekedését váltaná ki. A kezeléseket a tenyészidőben, a szüretet megelőzően vagy közvetlenül a szüret után, a hajtások még nem teljesen elfásodott állapotában érdemes elvégezni.

A talajápolás, tápanyag-utánpótlás technológiáját a termőhely adottságainak figyelembevételével célszerű kialakítani. Előnyös lehet a takarónövények alkalmazása, de a kedvezőtlen adottságú, rossz vízgazdálkodású termőhelyeken a gyepesítés túlzottan visszafogott hajtásnövekedést s még vontatottabb termésérést eredményezhet.

Tápanyagot, különösen nitrogént csak körültekintően, a növekedési erélyhez igazodva célszerű kijuttatni; így elkerülhetjük a túltrágyázásból fakadó terjedelmes lombsátor kialakulását, s a túlzottan nagy hozamokat. A szőlő fejlődési üteméhez szabott tápanyagellátás, s kissé gyenge növekedési erély kialakítása, illetve fenntartása a cél.

A jelentős fürttermés miatt szükségessé válhat a termésmennyiség szabályozása. A szabályozás lehetőségei közt szerepel többek közt a gibberellinsavas kezelés és a szüretelőgéppel történő termésritkítás. Utóbbi esetben a ritkítás mértéke a  verőpálcák frekvenciájának állításával szabályozható.

A minimális metszésű ültetvényekben fokozott a lisztharmat- és a peronoszpóraveszély. A lombozat gyors kifejlődése miatt már viszonylag korán fel kell készülni a lisztharmat megjelenésére. Önszabályozásra alkalmas, laza fürtszerkezetet adó fajta megválasztásával azonban kisebb mértékű lehet a szürkerothadás fertőzése. A minimális metszés további előnye, hogy alkalmazásával elhárítható a metszési sebeken keresztül fertőző betegségek fellépése. Az állati kártevők jelentős mértékű fellépését a szakemberek nem tapasztalták; alkalomszerűen a szőlő gubacsatka felszaporodása okozhat gondot.

A rendszerint gyorsan fejlődő lombozat védelme csak nagyobb lémennyiség és emelt dózisú hatóanyag felhasználásával biztosítható. A növényvédelmet már az első kezelésektől kezdve valamennyi sor bejárásával érdemes végezni, s a permetezési fordulókat indokolt 2 nappal lerövidíteni. A permetezések nagyobb hatékonysága érdekében célszerű a szokásos menetsebességnél egy fokozattal lassabban haladni.

A szüret időpontját a vontatott érésmenet miatt a fajtára jellemzőnél későbbre célszerű ütemezni. (A kisebb rothadás-érzékenységnek köszönhetően ez sok esetben kivitelezhető.) A betakarítást kizárólag gépi szüretre érdemes tervezni; kézi végrehajtása a zsúfolt lomszerkezet és a sok apró fürt miatt meglehetősen időrabló, s fáradságos munka volna.

A módszer hazai alkalmazhatóságát, gyakorlati jelentőségét illetően további kísérletek lennének szükségesek. Érdemes volna megismerni többek közt a hazai fajtakör „minimális metszésre” való alkalmasságát, s az így kezelt tőkék hajtásnövekedésének, termésképzésének, vízháztartásának, szénhidrátforgalmának, továbbá egészségi állapotának az alakulását. Míg a módszer nem vizsgázik jelesre, ne tegyük a fiók mélyére a metszőollót!

Lakótelepi_kertész Creative Commons License 2016.02.24 0 0 19861

Értem amit írsz, és azt is, hogy minél erőteljesebb a növekedés annál jobb. De a következő cikkből több dologból arra következtetek, hogy akár kevesebbel is lehetne megfelelő mennyiségű szőlőt előállítani. Bár ebben is írja, hogy a metszetlen szőlő érzékenyebb a lisztharmatra és a peronoszpórára is, de azt is írja, hogy ez által fűszeresebb is lehet az íze, bár szerintem a középút itt is a cél, mivel metszés nélkül pedig elég savas a termés. Metszve pedig több a cukortartalom. Tehát az aranyközépút lehet a jó, persze én nem nagyban hanem csak pár tőben gondolkodom, és nem készítek belőle semmit sem, csak "nasinak" pár fürt lesz rajta. Én abból indulok ki, hogy (bár direkttermőről beszélek, de az ízén van a hangsúly), úgy gondolom Othello féle volt, szabadon már több éve elhanyagolt területen növekszik, szép nagy bokor és eléggé össze-vissza futott, mégis elég sok fürtöt beérlelt, úgy 5-6 kilót biztosan leszedtem róla csak egymagam, pedig már bőven szedegettek róla mások is meg a madarak is. Nem firtatom az igazadat, de lehet, hogy lugasnak jó lesz így is. Nem akarok nagyon nyirbálni, bár én is fogom idén metszeni, mindenképp kell, hogy ne legyen olyan össze-vissza ágas-bogas. Azért beillesztem a cikket is.

Előzmény: Maci_P (19860)
Maci_P Creative Commons License 2016.02.24 0 0 19860

A gyökerek egy része elhal metszés nélkül is, aztán fejlődik helyette új. Attól függetlenül én a régi, bevált iskola híve vagyok, első években a már leírt módon kezelem a növényt. És ha végigkérdezel szőlészeket, mind ezt fogják neked tanácsolni. Ez már bevált, hosszú életű tőkét ad. És nekem ez lényegesebb, mint hogy már az első évben fenn legyen a kar. Egyébként van olyan tőkém, ahol siettem vele, és most hogy már 6-8 éves, látom, hogy nem volt jó ötlet, mert gyenge, nem jól fakadnak a rügyek, vissza fogom vágni tövig, hogy újra alakítsam a kart, mert az is gyenge lett így. És ha visszavágod egy rügyre, egy (két) szép nagy, erőteljes hajtást fog hozni, és meglesz a megfelelő lombfelülete, nem kell tőle félni. És kellően vastag is lesz, hogy következő évben azzal már esetleg egy kart is bátran kialakíthass.

 

Előzmény: Lakótelepi_kertész (19859)
Lakótelepi_kertész Creative Commons License 2016.02.24 0 0 19859

Erre szeretnék majd egy cikket beilleszteni, de egyelőre be kell majd gépeljem. Illetve nem biztos, hogy ez teljes mértékben tökéletes dolog. Amikor metszünk a gyökerek egy jelentős része is elhal, elpusztul. Ezt több gyümölcsfánál is bebizonyosodott. Így nem biztos, hogy mikor visszametszel akkor a gyökér megmarad és erős a növekedés. Ettől függetlenül nálam a metszés mentes növekedés ellenére erős növekedése volt. Minél több a lombfelület annál több tápanyagot állít elő a növény, így a gyökerek is erősödnek, ha visszavágom kisebb lombfelületen kevesebb a tápanyag és a gyökér mennyisége is csökken. Hamarosan beillesztem a cikket. A címe: Mi is az a „minimális metszés" - Zanathy Gábortól.

Előzmény: Maci_P (19855)
pintjano Creative Commons License 2016.02.24 0 0 19858

Akkor neked igértem Nérót? Tegnap vágtam le... van eltéve néhány és még egy-kettőt

tudok hozzá, van eltéve Eszter is, és még Bianka is vagy hagyva, hátha kell vkinek.

Pest megye Galgagyörk..

üdv PJ

Előzmény: lacbp (19857)
lacbp Creative Commons License 2016.02.24 0 0 19857

Sziasztok!

 

Ősz környékén érdeklődgettem, de akkor még nem volt aktuális. Cardinale, Nero , vagy hasonló nagy szemű csemege szőlő (kozma p né stb..) vesszőt keresnék, ha még nem késtem el! én még nem estem neki a metszésnek, hátha nem vagyok ezzel egyedül! ;)

Bp - Pestmegye előny, s természetesen nem ingyen szeretném!

Ha valakinek van, és kisegítene, ne tartsa magában!

 

KÖszi!

Silvan Creative Commons License 2016.02.22 0 1 19856

A cikk végén a szőlőről is szó van:

Bajban van a magyar kajszi

A termés egy százalékát pusztította ki tavaly a fitoplazma, de nagyobb baj is lehet még. Tovább »

forrás: Index.hu

Maci_P Creative Commons License 2016.02.22 0 0 19855

Ellent kell mondjak neked. Az első évben 2 rügyet érdemes hagyni, a második évben ebből a két rügyből fejlődő két hajtást 2-2 rügyre hasznos visszametszeni, és nem is kell feltétlen mind a 4 meginduló hajtást meghagyni. És sokszor még a harmadik évben is lehet rövidre

metszeni (4-6 rügy), hogy a gyökérzet kellően megerősödjön, és sok évtizedre életképes növény fejlődjön. Aztán ebben az évben már akár a növekedékor lehet hajtogatni a hajtást, persze csak már akkor, amikor nem pattan (június, július), kialakítva vele valamennyi kart.

 

Előzmény: Lakótelepi_kertész (19854)
Lakótelepi_kertész Creative Commons License 2016.02.22 0 0 19854

Általam találsz képeket a hozzászólásaim között. Idén negyedik évét kezdi a szőlőm, úgy jó 1,5-2 cm vastagok a tövei. Igaz még egyik évben sem metszettem. Ha azt akarod, hogy minél vastagabb legyen, akkor keveset metsszél, mivel a metszéstől kisebb marad a törzsi része. Harmadik évben tavaly 3 tövön volt nekem kb.: 12 fürt, így sokat ne várj a harmadik évtől, sőt nekem a madarak leették... Erre is figyelni kell majd. Szerintem az első évben csak a törzset alakítsd ki a megfelelő magasságban, majd második évben alakítsd ki a két kart, így jó vastag és hosszú két kar növekszik majd, bár én nem vagyok szőlős guru, én így csinálnám, és csináltam is.

 

Itt van kép róla:

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=138491847&t=9108176

Előzmény: 122512 (19848)
krisa02 Creative Commons License 2016.02.21 0 0 19853

Szia köszönöm segítséged mindennemű tanácsod tapasztalatod segítséged szívesen fogadom sajna nem volt időm ellesni.Köszönöm:Gábor

Előzmény: RAMBO (19852)
RAMBO Creative Commons License 2016.02.20 0 1 19852

Szerintem itt olvasgathatsz erről a témáról is: http://szolo.blog.hu

 

 

Előzmény: krisa02 (19845)
RAMBO Creative Commons License 2016.02.20 0 0 19851

Én nem akarok senkit megbántani, de ne ebből a videóból tanulj metszeni, mert ez csúnyán van metszve. Azon kívül a zöldmunka is szar volt, ez látszik azokból a bojtokból, ami a tőkén van. 

Előzmény: jaro1979 (19850)
jaro1979 Creative Commons License 2016.02.20 0 0 19850

Ne haragudj,erre nem gondoltam.Hát most konkrétan a metszéssel kell foglalkozni,majd ezután a tavaszi lemosó permetezés következik.Ebből a videóból elsajátíthatsz valamit:

Előzmény: krisa02 (19849)
krisa02 Creative Commons License 2016.02.20 0 0 19849

Szia nagyon nem örülök neki mert halálest miatt lettem de szeretném tanácsaid kérni mit hogy mi módon kell csinálnom köszönettel:Gábor

Előzmény: jaro1979 (19846)
122512 Creative Commons License 2016.02.20 0 0 19848

Sziasztok.

 

Hamarosan telepítek 30db Othello dugványt. Terveim szerint egy törzsű kétkarú kordonosra szeretném őket kialakítani. Ezt mennyi idő alatt tudom elérni? A harmadik évben már termő lenne mind a két kar? Harmadik évben a törzs vastagsága kb mekkora lesz ideális körülmények között?

jaro1979 Creative Commons License 2016.02.20 0 0 19847
Előzmény: krisa02 (19845)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!