Mire leírtam a kérdést már magamtól is rájöttem, hogy ha csak 1 megszakító= áramkorlátozó ( illetve 2 mert az óra előtt is van de az a szolgáltatóé.) védi az egész házat az óra után közvetlen akkor mindegy hogy közvetlen elé vagy után, ha szobánként vagy több helyen is van akkor természetesen ha azt akarom hogy minden védve legyen elé-----
OK, de ezek a szempontok nem sérülnek, maximum, hogy törvénytelen lenne egy boyler nappalin való üzeme??? Aztán miért?
Mert ezt tartalmazná a tiltás.
Az elkülönítettség a mérő utáni elosztóktól megvalósul.
Na, mindegy én feladom...eléggé sokat rágódtunk ezen.
Üdv kedves szagtársak...
Mekkmesternek: én még, anno, Hámory bácsitól úgy tanultam, hogy kötelező a kétsarkú leválasztó kapcsoló a boylerek áramkörén.
Bizonyára elavult a tudásom, de idézném a 465. oldalon található mondatot: "A fogyasztásmérő és a tároló közé, a vezetéket minden sarkán megszakító, leválasztókapcsolót kell beiktatni"
/Hámory Albert- Villanyszerelés, Műszaki könyvkiadó Bp. 1979/
Ami a szerződésszegést illeti, nem tudom, más szolgáltatóknál hogy van ez, de az biztos, hogy az ELMŰ üzletszabályzat a létesítést tekintve hivatkozik az MSZ-09-00.0163-ra, az meg előírja, hogy elkülönítetten kell szerelni.
Ebbe persze Mekk Elek Ezermester még mindig bele tudna kötni, mert valóban a magyar nyelv nem számítógépes utasításkészlet, és laikusoknak mindig meg kell magyarázni, hogy miről beszélünk, de ha megnézzük adott szabvány első lapját, amelynél a célok között szerepel az "az előírástól eltérő időszakban való hálózatra kapcsolás" megakadályozása, hát nem nagyon hiszem, hogy bárki még azt mondhatná, fogalma sincs róla, hogy ez most krumpli vagy érettségi találkozó...
Én még olyan hülyét nem láttam aki előbb fürdik, aztán felfűti a vizet nappaliról, majd ledől aludni. Olyat már jobban el tudok képzelni hogy valaki az ebéd utáni mosogatáskor érzi hogy nem olyan meleg a víz, bevillan neki hogy este hogy lesz így fürdés, rákapcsol nappalira, aztán este jól kifürdi.
Ha a nappaliról felmelegedett a bojler, akkor nem fog egy kanyi Ampert se felvenni a bojler Ellenben ha mindig vezérelten van akkor valószínűleg inditáskor meglódul a fogyasztás.
Mellesleg régebben nem lehetett 1 dobozban, vagy egy elosztó táblában a 2 fajta áramnem. Gondolom most sem.
Arról beszélünk, hogy az 5 tagú családnak bőven van melegvíz. Amikor havonta 1x kiegészül a család 3 fővel, akkor kevés.
Ha rá tudok nappalival segíteni a melegvízre, azt azért teszem, mert több melegvízre van szükségem. Vagyis a nappalival felmelegített vizet el is fogom használni, ergo semmilyen hatással nem lesz a völgyidőszaki energiaigényemre. Ha nem fűthetem a vizet nappalival, akkor mi történik? Elhasználom ami van, majd felfűt éjszakaival. De tegyük fel hogy úgy felfűtöm nappalival hogy éjszaka be sem kapcsol, mert én olyan hülye vagyok hogy akkor is tuningolok nappalival amikor nem kell. Akkor mi van? Kifizetem a teljes árat minden egyes wattért. Ja, hogy jobb lenne ha éjszaka zabálnék? Lehet, de kérdem én, akkor miért nem hozzák törvénybe hogy bojler csak éjszakairól mehet? Jelenleg bármikor beköthetek egy bojlert nappalira. Miért? Mert teljes árat fogok érte fizetni. Az éjszakai és a nappali tarifa közötti árkülönbözettel járulok hozzá az erőmű problémáinak megoldásához. És kb ennyi. Jobb szolgáltatásért többet fizetek.
"Érintésvédelmi aggály sem merülhet fel reálisan, mert a szerelő köteles a leválasztó kapcsolót használni és meggyőződni a feszmentes állapotról."
Ha valakinek túl bonyolult az, hogy egy három állású kapcsoló középállását egyúttal biztonsági leválasztó állásként is értelmezze, az az átkapcsoló után felszerelhet pluszban még egy kapcsolót, ami egyértelműen és csakis leválasztó kapcsoló.
De ha az éjszakai/nappali átkapcsolást automatika végzi (pl egy relé), akkor mindenképpen tennék a bojler mellé egy biztonsági leválasztó kapcsolót.
Én ezt végiggondoltam már, de még mindig nem arról van szó, hogy mi miként volna valamely szereplőnek vagy szereplőknek kedvező. Az eredeti téma az volt, hogy mi szabályos és mi nem. Ezt azért meg lehetne próbálni tisztázni. A különböző egyéb vonatkozások összetettek és sok szereplősek.
Már maradjunk az eredeti kérdésnél, mert szinte mindenki ide keveri a "B" tarifa felhasználását általános célra!
Eredetileg arra kerestünk választ, hogy mehet-e a boyler nappaliról, ha kevés a melegvíz!?
Szerintem mehet, mert nem sért szolgáltatói szerződést: nem keveredik össze a két mérő utáni hálózat, nincs szabálytalan vételezés. A kétsarkú átkapcsolás egy sima 10A-es 2váltóérintkezős relével vagy kapcsolóval megoldható.
Érintésvédelmi aggály sem merülhet fel reálisan, mert a szerelő köteles a leválasztó kapcsolót használni és meggyőződni a feszmentes állapotról.
Itt meg már mindenki tereli a témát 50 irányba...
/fordítva működő kapcsoló, pedig fordítva kell, hogy "szerelődjön"/
Amikor egy automatikus éjszakai/nappali átkapcsoló egy terhelést áttesz a másik áramköre, abból az utcai hálózat / erőmű felől semmi nem látszik, hiszen energiafogyasztás szempontjából semmi sem változik. Csak egyvalami változik: az ugyanannyi energiáért beszedhető pénz ;)
Az erőműveknek a nagy csúcsfogyasztás/völgy különbség veszteségeket okoz, tehát kézzelfogható anyagi hasznot hozna minden olyan energiafogyasztás, amit sikerül átterelni a völgy-időszakokba, ezért mindent megtennének azért, hogy a lakosság a fogyasztásából minél többet helyezzen át pl éjszakára.
Az áramszolgáltatóknak bevétel-csökkenést okoz minden olyan energiafogyasztás, amiért nem tudják a legmagasabb tarifát elkérni, ezért mindent megtesznek azért, hogy még a völgy időszakokban is minél több dologért a teljes árat kelljen fizetni. De ezzel egy rakás olyan fogyasztás megmarad a csúcs időszakban, amit egyébként az emberek (részben vagy teljesen) szívesen átennének éjszakára.
Ha az erőművek és az áramszolgáltatók egyaránt állami tulajdonban vannak, akkor látszólag nincs értelme annak, hogy az egyik állami szektor veszteséget okozzon a másik állami szektornak, tehát a dolognak kétféle magyarázata lehet:
1: Az állam hülye (nem tudja a jobb kéz, hogy mit csinál a bal).
2: Az áramszolgáltatók tarifa-trükközése (az éjszaka is fizetendő minél több nappali tarifával) sokkal nagyobb hasznot hoz az államnak, mint amennyi veszteséget okoz neki az erőművek rengeteg üresjárata, ezért ez a helyzet tudatosan van fenntartva (az így beszedett plusz pénzt tekintsük egyfajta rejtett adónak).
Amikor nappaliról megy egy fogyasztód és a vezérelt megjelenésének pillanatában átrakod vezéreltre az erőmű/ energiaelosztó szempontjából történik terhelésváltozás?
Ha ilyenkor belép a plusz fogyasztó ami eddig nem ment pl. a bojler vagy a hőtárolós kályha, lekezelődik az alacsony terhelés miatti erőművi probléma?
Ha a fentiekre megadtad a választ akkor már könnyen eljutsz oda, miért van így a rendszer!
Az számomra is világos, hogy a szolgáltatók és a jogalkotók elsősorban azt akarják megakadályozni, hogy az amikor működik vezéreltre kapcsoljon a teljes elektromos hálózat, de mellesleg az is benne foglaltatni látszik, hogy fordítva se működhessen a dolog.
Nyilván ez részben azért is lehet így, mert egy ilyen a két rendszer közötti kapcsoló esetleg némi átkötéssel fordítva is működtethető és lehetőséget ad arra, hogy bármit a másik hálózatról kényelmesen belekössenek, amit pont akadályozni igyekszik a szabályozás.
A hálózatok elkülönített létesítésébe az én értelmezésemben nem fér bele olyan kapcsoló, ami a kettő között kapcsolgat. Éppen ezt akarják elkerülni a fenti szövegezéssel szerintem. Annyira nem vagyok ott a témában, hogy ebben biztos legyek, de nekem ez jön le belőle.
Amúgy itt nem a két pólusú inkább egy váltókapcsoló tűnik nekem alkalmasnak a feladatra, hogy a bojler fázisvezetőjét a két hálózat között rakosgassa. Ha valamiért a nullát is kapcsolni kell esetleg dupla váltó vagy ennek megfelelő elektronika. Persze mindez csak elvileg, mert továbbra is szabálytalannak tartom.
Láttam egyébként már ilyen kapcsolót az óra mellett az elosztóra házibarkácsban felszerelve, feliratozva. Gondolom a leolvasót nem zavarja, de attól még nem feltétlenül szabályos.
Megértem az érvelésedet, de itt megint keveredik a két szituáció: az, hogy a fogyasztót (boylert) kapcsolgatjuk 2 pólussal a két tarifa között, vagy pedig a teljes hálózatot terheljük rá a vezérelt időszakidejére a B tarifára! A kettő pont fordítva működik és az utóbbi valóban szerződésszegésnek minősül!
A legtöbb cikk az utóbbi témára értendő!
"■ Értelmezés: Ha az A1 és B árszabás között ide-oda kapcsolgató készülék működik, akkor a kedvezményes időszakban a vezérelt áramkörön nemcsak az elosztó vezérlőberendezésével vezérelt, és nem állandó és állagsérelem nélkül leválasztható jelleggel rögzített készülékek is lesznek."
Én ezt így értelmezem!
A teljes leválasztása két hálózatnak nem releváns, mert a külön szerelt boyleráramkört, terheljük át a nappalira, tehát a két hálózat ettől még független marad!
"A fogyasztói mért hálózatot az MSZ 447 szabvány szerint kell létesíteni. A szabvány ezzel kapcsolatban a következő előírást adja: „7.2.1. Ha a fogyasztásmérő berendezés több, különböző árszabású fogyasztásmérőt tartalmaz (mert a fogyasztókészülékek elszámolási árszabása nem azonos), akkor ezen fogyasztókészülékek hálózatát egymástól elkülönítetten kell létesíteni.”
Egy két pólusú kapcsoló teljesen szétválasztja a két hálózatot, összekapcsolás nem lehetséges. A B-s kitételt is teljesíti végül is, mert nem dugaszolható, állandó jelleggel rákötött, csak szerszámmal bontható módon van csatlakoztatva a fogyasztó.
Mindkét oldal magyarázható szerintem, itt inkább a kinek nagyobb a f... dönt.
Nekem nincs vezérelt mérőm, így kevéssé vagyok érintett, és ilyen szerződést sem tudok megnézni, de korábban is úgy tudtam és több helyen láttam arra vonatkozó információkat, hogy vezérelt mérőre csak a normál hálózattól elkülönítve fixen bekötött eszközök volnának csatlakoztathatók szabályosan.
Hogy ki, mikor, kinek az érdekeit sérti ebben a történetben, és hogy milyen szabályt milyen megfontolásból hoznak az más kérdés.
Hogy kinek milyen etikai alapja van egy szabállyal szembemenni azt sem tisztem eldönteni, de először jó volna tisztázni mi is a pontos szabályozás. Ha esetleg valami megváltozott, vagy valamit nem jól értelmezek, akkor remélem valaki felvilágosít.
Itt egy cikk, ahol mentegetőzés történik egy éjszakairól nappalira kapcsolgató ketyere terveinek közlése miatt:
"A fogyasztói mért hálózatot az MSZ 447 szabvány szerint kell létesíteni. A szabvány ezzel kapcsolatban a következő előírást adja: „7.2.1. Ha a fogyasztásmérő berendezés több, különböző árszabású fogyasztásmérőt tartalmaz (mert a fogyasztókészülékek elszámolási árszabása nem azonos), akkor ezen fogyasztókészülékek hálózatát egymástól elkülönítetten kell létesíteni.”
Jogszabályi háttér: 4/2011. (I. 31.) NFM rendelet a villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzéséről: 4. § (1) Az egyetemes szolgáltatás keretében értékesített villamos energia elszámolására vonatkozóan az egyetemes szolgáltatónak teljes ellátás- alapú szerződés keretében a következő árszabá-sokra kell ajánlatot tennie a felhasználók részére:
a. általános, egy zónaidős (a továbbiakban: „A1”), b. általános, két zónaidős („A2”), c. közintézményi, két zónaidős („A3”), d. időszakos („B”), e. idényjellegű, egy zónaidős (a továbbiakban: „H”) árszabás.
5. § (1) A „B” árszabás szerint számolható el a felhasználó által meghatározott bármely, szakaszosan is biztonságosan üzemeltethető, külön mért – az elosztó vezérlőberendezésével vezérelt felhasználói áramkörre állandó jelleggel, megfelelő segédeszköz hiányában állagsérelem nélkül nem leválasztható módon, nem dugaszolhatóan csatlakoztatott – felhasználói berendezés fogyasztása.
Természetesen párhuzamosan, azaz hogy egyik érzékelő erre, másik amarra néz, és bármelyiknél mozgás van, akkor bekapcsol.
A nekem 20 éve dolgozó (kedves, megbízható) szerelő nagyon bizonytalanul hümmögve mondott talán igent, főleg, hogy csillárkapcsolóval 3 állása lesz a ház 4 sarkán lévő lámpa rendszernek (amihez 4 eres kábelt húztunk a sarkokra)
- mindig világít
- mozgásra felvillan
- semmikor sem világít
Sem a sarokérzékelőket, sem a 360 fokos tényér érzékelőket nem tudom jól feltenni sem a falra, sem a verébdeszkákra, tehát a sarki lámpákhoz 2 mozgásérzékelő lenne logikus.
