Szeretnék szőlőt telepíteni a lakóházam kertjébe kb. 50 tőkét. A területi-, és talajadottságok leginkább a fehérbor szőlőnek kedveznek, ezért elsősorban ilyen fajtákat választottam. A szőlő elsődleges funkciója természetesen a borkészítéshez szükséges alapanyag előállítása lenne, de egyben a kert díszítőelemeként is funkcionálna. Ezt hagyományos akáckarós bakműveléssel szeretném megvalósítani. Tanultam szőlészetet és borászatot, és nagyjából ismerem a fajtákat. Sikerült két olyan kedvenc fajtát kiválasztanom (Sauvignon Blanc, Rajnai rizling), amely a szálvesszőzést részesíti előnyben, de ezt a fent említett módon nehezen tudom megvalósítani. Maximum a régi hagyományok szerint (erdélyi karikás művelés) lehajlítom a szálvesszőt, és hozzákötözöm a karóhoz. A kérdésem az lenne, hogy mennyire hajlítható az utóbbi két fajta vesszője (mert ha jól tudom, elég erős növekedésűek), vagy milyen más metszésmódot válasszak esetleg, hogy kellő termést is hozzon (hosszú-csapos váltó?).
Nekem akác végoszlopok voltak, az egyik felét pár éve cseréltük, a többit most fogom. Most 33 évesek. Én is a belső támasz híve vagyok. Nem rossz ötlet a belül vitec, kívül valami más (nekem a beton adott).
Ezért (meg még egy dolog miatt* ) csinálom én úgy, hogy a végoszlopnak akácot használok, köztes oszlopnak meg a Vitec 50-et. Amúgy az akácra is 20-30 évet mondanak (30 évnél általában már egyet-egyet cserélni kell, nyilván ezt jelenti az "élettartam", nem azt, hogy dobhatod ki az egészet).
* a másik dolog, ami miatt akácot használok végoszlopnak, az a kiékelhetőség: én nem lehorgonyzom a végoszlopot, hanem egy másik oszloppal kitámasztom sor-irányban (tőkék között), így a sor végén sokkal könnyebb befordulni a gépekkel, nem kell a drótot kerülgetni, meg nem esik hasra benne az emberfia...
Felvinni egyszer kell az oszlopokat ;) Két dologgal van gondom: a végoszlopok baromi drágák, majdnem duplája a belső oszlopoknak. A másik az élettartam, 20-30 évet írnak a forgalmazók. Az szerintem nagyon kevés.
Sokáig én is ördögtől való dolognak tartottam az acéloszlopot, aztán miután a hátamon felvittem a hegyoldalba 64 db 3m-es akácot, átgondoltam a dolgot. :-)
Arra figyelj, hogy ha az acél mellett döntesz, bár jóval olcsóbb (az akác nálunk 3000.- körül van, Vitec 50 acélt pedig 1450.- körül lehet kapni Vitnyéden), másfélszer annyi kell belőle (mondjuk még így is kicsivel olcsóbbra jön ki). Érdemes komolyan venni a technológiai leírásban szereplő maximum 5 (6) méter oszloptávolságot.
Szálvesszősen művelem. Nem új ültetvény lesz, csak egyrészt az egyik oldalon kirohadt akác oszlopokat cserélem betonra és a régi huzalt is lecserélem, lévén több, mint 30 éves. A köztes oszlopok zártszelvények. Most egy 15 méteres sorban van a két végoszlop és köztük 3 vas, így 4 részre oszlik a sor, emiatt írtam, hogy 3-4 méterenként van oszlop. Elég lenne 2 oszlop is köztesnek? Úgy 5 méter lenne az áthidalt táv.
Nézegettem ezeket a galvanizált támrendszereket, de őszintén szólva nagyon kevésnek találom a forgalmazó által mondott 20-30 év élettartamot. 35-öt kibírt az akác oszlop is és az legalább környezetbarát technológia.
Akkor 2-3 mm közötti drótot nézek, köszi mindenkinek!
A drót vastagsága kb.2-3mm-es legyen,Ha pedig túl lazák a huzalok akkor igen szükséges a huzalt spanolni.Persze csak ha a betonoszlopok támasszal vannak ellátva és betonba vannak,ellenkező esetben a spanolással elhúzzuk az oszlopokat is.
Kordonos szőlőm van és cserélem a támrendszer egy részét, valamint a huzalt. Láttam, hogy létezik mindenféle vastagságban huzal. Milyen vastagot kell venni? Az oszlopok közti táv 3-4 méter. Érdemes valamilyen huzalfeszítőt tenni a végekre? Betonoszlop van a két végen.
A statisztikára hagyatkozva ettől már kevésbé kell tartani. Ha meg mégis az előrejelzés azt jelzi, akkor dobok rá egy kis ledneket a hajtásokra (óvatosan hogy le ne törje), és ha elmúlik a veszély leszedem. Persze nagy tételben ez neccesebb, oda már maradna a köröm rágás, vagy az egyéb praktikák, mint a hideg víz permetezése vagy helyenként tűz rakás vagy hasonlók.
Én ezt a rügyet ne bontsuk ki módszert soha többet nem alkalmaznám, a következő okokból:
1. nagyobb esélye van, hogy a nemes elkezd gyökerezni
2. Később, nehezebben hajt ki.
3. nagyobb eséllyel vakul be a rügy.
4. Mikor így csináltam először a csemegéket, amelyek gondosan voltak takarva szinte mind kimentek, azok amelyeket hanyagul mind szépen megmaradtak.
Amilyen meleg az idő, már rég ki kellett volna bontani. Amint elmúltak a -10-14 fokos fagyok, már a takarásnak túl nagy jelentősége nem volt, mert nem volt olyan hideg sem ami indokolta volna ezt a nagy fokú takarást. Nekem az oltványok felső rügyei takarva se voltak mégsem fagytak el. Én már kb 2 hete kitakartam, de már február elején is bőven takarhattam volna. De bízom benne, hogy nem lesz gond.
Új dologgal kísérletezek a blogon: a szőlő betegségeinek bemutatásával. A dolog célja egy olyan tudástár létrehozása, amelynek alapján fel lehet ismerni a leggyakoribb kárképeket. Csak olyan betegségeket mutatok be, amellyel már találkoztam. Elsőként az Eutypás elhalás t, a[...] Bővebben!Tovább »
