Végre az öregségi nyugdíj-minimumot is elkezdik piszkálni,ami 2008 januárban lett befagyasztva, 10-évre.
Egyáltalán nem ösztönzik a munkaerőpiacra kilépést A jelenlegi szabályozás nem ösztönzi a közfoglalkoztatottakat, hogy kilépjenek az elsődleges munkaerőpiacra. Közfoglalkoztatáskor ugyanis a szociális ellátások megállapításakor a jövedelem számítása során nem a közfoglalkoztatási bért veszik alapul, hanem a foglalkoztatáshelyettesítő támogatás összegét, ami az öregségi nyugdíjminimum 80 százaléka, 22 800 forint. Az öregségi nyugdíjminimum 2008. január 1-e óta változatlanul havi 28 500 forint, miközben a minimálbér a duplájára nőtt.
Amennyiben tehát a családban bármelyik felnőtt az elsődleges munkaerőpiacon vállal munkát, akkor - még minimálbér esetén is - a család nem válik jogosulttá a szociális ellátásokra. A közfoglalkoztatott tehát a kilépésével a családja megélhetését kockáztatja: a munkabér nem kompenzálja a kieső szociális transzfereket. A biztos megállapította, hogy a szociális biztonsághoz kapcsolódó állami jogvédelmi kötelezettséget sérti, hogy a 10 éve befagyasztott" öregségi nyugdíjminimum összege nem alkalmas a megélhetési minimum biztosítására.
"Az elhunyt szempontjából a törvény azt a feltételt írja elő, hogy a halála pillanatában - ha akkor még nem részesült saját jogú nyugellátásban - rendelkezzen az ő saját nyugdíjjogosultságához szükséges szolgálati idővel.
Az öregségi teljes nyugdíjhoz húsz év szolgálati idő, a résznyugdíjhoz minimum 15 év szolgálati idő szükséges.
Ha az elhunyt fiatal volt és még nem is szerezhetett megfelelő tartamú szolgálati időt,ebben az esetben a következő kiegészítő szabályokat kell figyelembe venni ahhoz, hogy az özvegy özvegyi nyugdíjra lehessen jogosult."
1997. évi LXXXI. törvénya társadalombiztosítási nyugellátásról
46. §113 (1) Özvegyi nyugdíjra az jogosult, akinek házastársa öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy akinek házastársa
a) a 22 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és
aa) az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül, vagy
ab) összesen legalább 2 év,
b) a 22 éves életkor betöltését követően, de a 25 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 4 év,
c) a 25 éves életkor betöltését követően, de a 30 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 6 év,
d) a 30 éves életkor betöltését követően, de a 35 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 8 év,
e) a 35 éves életkor betöltését követően, de a 45 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 10 év,
f) a 45 éves életkor betöltését követően hunyt el, és legalább 15 év
szolgálati időt szerzett.
(2) Özvegyi nyugdíjra az is jogosult, akinek házastársa az (1) bekezdés szerint szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, de az alacsonyabb életkorhoz előírt szolgálati időt az ott meghatározott életkor betöltéséig megszerezte, és ezt követően szolgálati idejében a haláláig harminc napnál hosszabb megszakítás nincs. E harminc napba nem lehet beszámítani a keresőképtelenség idejét.
(3) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazása során az özvegyi nyugdíjra történő jogszerzés szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni
b) azt az időtartamot, ami alatt az elhunyt jogszerző rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban vagy rokkantsági ellátásban részesült.
"A magukra maradt özvegyi nyugdíjra jogosult emberek egy évig ideiglenes özvegyi nyugdíjat kapnak, utána véglegeset. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj legtöbbször annak a nyugdíjnak a 60 százaléka, amely az elhunytat a halál időpontjában öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíj címén megillette, vagy megillette volna. (Az ideiglenes özvegyi nyugdíj az általános szabály szerint egy évig folyósítható.)"
50. § (1)119 Megözvegyülés esetén az ideiglenes özvegyi nyugdíj hatvan százaléka annak az öregségi nyugdíjnak, amely az elhunytat halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.
"Az özvegyi nyugdíj (végleges) összege attól függ, hogy az özvegy saját jogú (öregségi, rokkantsági stb.) nyugdíjban részesül-e."
a)121 a 47. § (2) bekezdés a)-b) pontja szerinti feltétellel rendelkező, de rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, saját jogú nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban és átmeneti bányászjáradékban nem részesülő özvegy esetében hatvan százaléka,
b)122 a 47. § (2) bekezdés a)-b) pontja szerinti feltétellel rendelkező és egyidejűleg rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, saját jogú nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő, továbbá a 47. § (2) bekezdés c) pont szerinti feltétellel rendelkező özvegy esetében harminc százaléka123
annak az öregségi nyugdíjnak, amely az elhunytat halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.
(3)124 A (2) bekezdés a) pontja szerint hatvanszázalékos mértékben megállapított özvegyi nyugdíj helyett harmincszázalékos mértékű özvegyi nyugdíjat kell megállapítani attól az időponttól, amelytől az özvegy saját jogú nyugellátásban, rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül. A (2) bekezdés b) pontja szerint megállapított özvegyi nyugdíj az özvegy ellátásának összegére tekintet nélkül jár.
Csak egy kérdés. Szerintetek, ha egy rokkantsági ellátásban részesülő meg hal, de még nem töltötte be a nyugdijkorhatárt, de a párja már nyugdíjas, akkor a hozzátartozó kaphat utána özvegyi nyugdíjat? Vagy hogy van ez? (Ez a másik csoportban merült fel, de erre nem tudom én sem a választ)
Pont ez az,amit akartam írni.Vagyis azért is osztottam meg az a hozzászólásomat,ahol az egyik ismerősőm barátja 73%-an dolgozik 4 órában.Mivel neki is olyan a "betegsége"(állapota),hogy azt nagyon nem tudják lejjebb vinni,így dolgozik,ahogy fizikaiállapota engedi.
És ezért is érdekelt,hogy ilyenkor ez a felülvizsgálati folyamat,hogy működik.
Vagyis:vannak olyan "betegségek",amivel nagyon nem tudnak mit kezdeni,aminek az állapotában sok változás nem tud történi pozítiv irányba,így még munka mellett sem tudják kidobni a rendszerből.
Nekem van ismerősöm, aki D kategóriában van, de bátran dolgozik napi 6 órában árufeltöltőként, pontosan tudja, a betegsége %-os mértékét nem vehetik lejjebb, így nem kerül rehab. szakértő elé, nem irigylem, az egyik szeme üveg egy baleset kapcsán, a koponyájában meg valami platina van.
Itt a gond a C2-vel van, hiába elég a % mértéke a C-hez, mehetsz a rehaboshoz, ha dolgozol akár napi 4 órában, mehetsz vissza C1-be. Nem hiszem el, hogy ezt nem lehet megérteni, osszatok szorozzatok, hogyan jártok jobban.
A komplex minősítések sorrendjét a következő szempontok a felsorolás sorrendjében határozzák meg: életkor, keresőtevékenység és az egészségkárosodás mértéke.
"A minősítések során, saját szakterületén mindhárom szakértőnek önálló döntésjoga van.
Amennyiben a szociális és foglalkoztatási szakértők bármelyike a rehabilitálhatósággal szemben foglal állást, és a jogosultság egyéb feltételei is fennállnak, a kérelmező kizárólag rokkantsági ellátást kaphat."
"A szociális szakértőnek lehetősége van tájékoztatást kérni a települési önkormányzat jegyzőjétől az érintett személy szociális helyzetére, ellátási jogosultságára vonatkozó adatairól, illetve a körülményeiről.
A foglalkozási rehabilitációs szakértők a rehabilitálhatóságot az igénylők által elmondottak, valamint a rendelkezésükre álló adatok, nyilvántartások, munkaerőpiaci információk alapján véleményezik, de lehetőségük van tájékoztatást kérni a járási hivatalok munkaügyi kirendeltségeitől is."
Szia, saját tapasztalatát osztotta meg velem egy ismerős:
..." Amennyiben munkát vállalok, a minimálbér 4-6 órára, össze/vissza marad 35 ezer forintom. Ezért dolgozom. Hogyhogy: megemelik a kedvezményes ebédet, felére csökkentetik a lakásfenntartási támogatást.
A leszázalékolási pénz+a munkabér cca. 85.000.- forintra jön ki.
Egyik ismerősőm barátja 73%-an dolgozott 4 órában.
Következő felülvizsgálatnál 70%-ot kapott,így semmi nem változott számára.
Valszeg azért nem,mert a orvosi jelentések-leletek alapján nem sok minden változott egészségügyileg számára,így hiába dolgozik,az még nem jelenti azt,hogy az állapota javult volna.
Egy gerinc beteg is tud dolgozni,de nem mindegy,hogy mit és hány órát.Ez persze függ a gerinc állapotától,stb is.
Hát igen én is ezt gondolom csak kiváncsi voltam mások véleményére tapasztalataira ! Lett volna egy lehetőség de nem biztos hogy birtam volna,nem szeretnék két szék között padalá esni !
Sziasztok!Ma megkaptam a 4 oldalas orvosi papírokat,de nem tudom hová kell küldeni,úgy tudom Szegeden megváltozott a cím!Valaki a Szegedi címet le tudná írni hova postázzam a 4 oldalas papírokat felülvizsgálat kérésre?
A jogszabály az egy különleges idegen nyelv,amit nem csak tanulni,de értelmezni is kell.Természetesen a komplexititása szándékos.Mert ha könnyebben lehetne értelmezni,mindenki számára egyszerűbb lenne a jogszabályok alkota világ,és akkor nem tudnának vissszaélni az emberek bizalmával hivatali részről.
A lényeg az,hogy a rokkantsági járadéknál nincs kereset korlát.
Válaszolok másodszor is, de előbb szeretném megjegyezni, hogy jó néhány fórumozó, érdekesen minősíti azt aki igazat ír, tartalomtól függetlenül mínuszos értékelést ad. Lelkük rajta.
Tehát rokkantsági ellátás mellett lehet dolgozni, KORLÁTOZÁSOKKAL.
A rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásra egységes szabály vonatkozik 2016. májusától, eszerint az ellátást meg kell szüntetni, ha az érintett ellátott kereső tevékenységet folytat és jövedelme három egymást követő hónapon keresztül minden hónapban meghaladja a minimálbér 150 százalékát (2017-ben a 127.500 forint másfélszeresét, 191.250 forintot). A biztosított egyéni és társas vállalkozó esetén minimálbér alatt a garantált bérminimumot kell érteni, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett fő tevékenysége vagy a társas vállalkozó fő tevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel (2017-ben ez az összegkorlát a garantált bérminimum, 161,500 Ft másfélszerese, 242.250 forint). Ha a kereseti korlát túllépése nem egymást követő három hónapban, hanem ritkábban valósul meg, az ellátás megszüntetésére nem kerül sor.