Te azt hiszed, hogy TA nem tudja, hogy Uelgiben nincs a szubotcába kerülés előtti lelet???? Akkor nagyon naiv vagy. Ha elhallgatja ezt az általa jól ismert tényt, akkor miért is teszi?
Régen még ő is elmondta, hogy az uelgiek nem elődei a magyaroknak, hanem csak rokonai.
Vajon miért is hallgatja el ezt a fontos információt?
Van itt egy elszólás is: "a hagyományosan a magyarsághoz kötött kusnarenkovói kultúra". Szóval mégiscsak kusnarenkóhoz kapcsolható a magyaros kultúra az Ural-térségben (és nem máshoz).
"A nyugat-szibériai magyar őshaza helyének pontosabb meghatározása a Tobol–Irtis–Isim–Ob-vidéken jelenleg a magyar koratörténet régészeti kutatásának legnehezebb kérdése."
Tényleg nem könnyű, de a kulcsmondatba már belebotlottam.
Orosz régész szerint a szargatkai leletek könnyen összekeverhetők a szkito-szarmata leletekkel. Nnna, ezt az összekeverést követték el az orosz régészek, amikor a pontuszi ligetes puszta 5-6. szd-i leleteit szkito-szarmatának sorolták be. Ezen leletek közt találhatók a szargatkai szóródók első időszakának a leletei....és nem az Ural térségében, ahol a tudósok keresik (és nem találják).
" Az Urál nyugati előterében az urálontúli eredetű kusnarenkovói (6–8. sz) és a karajakupovói (8–10. sz.) régészeti kultúrákat kötötték a magyarság elődeihez, majd ez napjainkra kiegészült a késő lomovátovói kultúra (8–10. sz.) déli variánsával."
A kusnarenkói mindnek az alapja, a lomovatovói, meg a karajakupovói meg a kusnarenkóiak szóródásának az eredménye, vagyis 840 utániak.
"A lehetséges areális kapcsolatok az ujelgi temető tajgai eredetű kerámialeletei esetében régészetileg adatolhatónak tűnnek."
TA mélyen hallgat az uelgi temető időrendjéről. A temető a 6-7. szd-tól van használatban, de a magyaros leletek a 10-12. szd közt vannak, egyet lehet (megerőszakolva!!) a 9. szd második felére datálni.
Vajon miért is hallgatja el ezt a fontos információt? Elfelejtette volna?
==============
"A szargatkai kultúrkör (Kr. e. 4. – Kr. u. 4. sz.) végét ugyan nem keltezhetjük a 4. század második felénél későbbre, így a hagyományosan a magyarsághoz kötött kusnarenkovói kultúra 6. századi kezdete miatt jelentkező kronológiai űrt csak a késő szargatkai kerámiatradíciókat hordozó Bakal-kultúra közbeiktatásával oldhatjuk fel "
Ezek az összes bakali kerámiának mindössze 25 %-a. Vajon kikkel rokonítható a másik 75 %? És akkor mi is van a fémművességgel? Ja, ott semmiféle rokonítás nem mutatható ki. Hát ennyit Bakalról.
Van itt egy elszólás is: "a hagyományosan a magyarsághoz kötött kusnarenkovói kultúra". Szóval mégiscsak kusnarenkóhoz kapcsolható a magyaros kultúra az Ural-térségben (és nem máshoz).
=========
"Újabban több szibériai régész véleménye nyomán komolyan felmerült a potcsevasi és molcsanovói kultúrák hagyatékának összekapcsolása is a magyarság elődeivel."
A potcsevasi egészen biztosan a szargatkai szóródás eredménye, de minden bizonnyal a másik is. Vagyis tényleg rokoníthatók a szargatkaival (annak az utódai!!).
A régészet szerepe és eredményei a korai magyar történelem kutatásában
The Role of Archaeological Research and its Findings in Studies on the Early History of the Hungarians
TürkAttila
"Az Urál keleti oldalán az elmúlt évek legkiemelkedőbb magyar vonatkozású leletei a cseljabinszki erdős sztyeppi térségében (Szinyeglazovo, Ujelgi) váltak ismertté, ahol az ujelgi temetőnek a Kárpát-medencei magyarsághoz fűződő biológiai kapcsolatait mutatták ki (Csáky et al., 2020; Gerber et al., 2019). A hegység keleti oldaláról a nyugatira történő magyar átköltözéssel – a hagyományos elképzelés szerint – a 6. század derekán számolhatunk, talán az avar népvándorlás északi hatásaként. Az Urál nyugati előterében az urálontúli eredetű kusnarenkovói (6–8. sz) és a karajakupovói (8–10. sz.) régészeti kultúrákat kötötték a magyarság elődeihez, majd ez napjainkra kiegészült a késő lomovátovói kultúra (8–10. sz.) déli variánsával. A nyevolinói kultúra 9. század eleji hirtelen megszűnésének okaként szintén a magyarság nyugatra vándorlását jelölték meg (Иванов, 1999; Белавин и др., 2009).
Újabban több kutató is érvelt az Urált déli irányból megkerülő, az Urál-folyó völgye mentén végbement vándorlás mellett, amelynek végpontja közvetlenül a Középső-Volga-vidék lehetett. Időrendileg is új koncepció körvonalazódott az átkelés időpontjára: a 6. század közepe helyett a 9. század legeleje (Комар, 2018; Матвеева, 2019). Ebben a kérdésben komoly előrelépést csak az Urál keleti és nyugati előterében ismert kora középkori régészeti kultúrák új, a korábbinál pontosabb időrendi szinkronja nyújthat (Матвеева, 2019). Nyelvészeti, uralisztikai szempontból azonban mindkét időrendi elképzelés esetén felmerül egy érdekes szempont a további kutatásokban. Nevezetesen az, hogy bár az ugor nyelvi egység Kr. e. 1200–500 körül felbomlott, a magyarok elődei még további 1500–2000 évet éltek a proto-obiugorok közvetlen szomszédságában. A lehetséges areális kapcsolatok az ujelgi temető tajgai eredetű kerámialeletei esetében régészetileg adatolhatónak tűnnek.
A honfoglalás kori hagyatékból kiinduló régészeti elemzéssel megközelítőleg a Kr. u. 4–6. századig tudunk visszanyúlni a korai magyar történelemben, egészen az Urálontúl és Délnyugat-Szibéria kora középkoráig. A szargatkai kultúrkör (Kr. e. 4. – Kr. u. 4. sz.) végét ugyan nem keltezhetjük a 4. század második felénél későbbre, így a hagyományosan a magyarsághoz kötött kusnarenkovói kultúra 6. századi kezdete miatt jelentkező kronológiai űrt csak a késő szargatkai kerámiatradíciókat hordozó Bakal-kultúra közbeiktatásával oldhatjuk fel (Боталов, 2013). Újabban több szibériai régész véleménye nyomán komolyan felmerült a potcsevasi és molcsanovói kultúrák hagyatékának összekapcsolása is a magyarság elődeivel. A nyugat-szibériai magyar őshaza helyének pontosabb meghatározása a Tobol–Irtis–Isim–Ob-vidéken jelenleg a magyar koratörténet régészeti kutatásának legnehezebb kérdése."
"1/. 830 - 840 k.: Levédiában a magyarok laknak (de csak egy-két évtizede, hiszen Levedi életébe több nem fér bele ...)"
Hogy mentek oda kusnarenkóból, és főleg miért?
Tudom, Komar egyszerűen kizárta kusnarenkót a magyar őstörténetből, csakhogy akkor borul a bili. Türk Attila csakis kusnarenkói ősöket tud felmutatni urali elődeinknek. Minden más csak leszakadt, ottmaradt magyaros népesség lehet.
Ezzel szemben te is tudod, hogy az ujgur népmozgással hozható összefüggésbe az úzok támadása. Vagyis az úzokat keletről megtámadták és nyugatra szorították. Oda, ahol előbb a besenyők laktak. Mit tesznek ekkor a besenyők? Igen, ők is nyugatra támadtak, mint az úzok. Ott éltek a kazárok, akik jól elverték a besenyő hadakat. Vagyis nem úz-kazár szövetség támadt a besenyőkre "együtt", hanem a kazárok verték meg az új hazát kereső besenyőket, akik így nyugatra már nem mehettek, hát mentek északra (maradtak a Volgán túl, mert a kazár falat nem bírták áttörni.)
"“Tudnivaló, hogy a besenyők szállása eredetileg az Etil (Volga) folyónál, valamint a Jajk (Ural) folyónál volt, s határosan voltak a kazárokkal [mazaroi] és az úgynevezett úzokkal. De ötven évvel ezelőtt az említett úzok a kazárokkal összefogván és hadat indítván a besenyők ellen, felülkerekedtek, és kiűzték őket a tulajdon földjükről, és azt mind a mai napig az úzok foglalják el."
Erre a besenyők népe elvonult észekra a kusnarenkóiak helyére (is).
Az nem "ötven évvel ezelőtt" hanem 50 + 50 évvel "ezelőtt" (840 k.) volt. És, persze, nem "kusnarenkóiak" voltak az ottani magyarok, hanem a Volgán túli Levédia "hét türk törzse". Akikből EKKOR jutott Etelközbe, Magna Hungariába (Volgai Bolgárország szomszédságába), "Perzsia vidékére", stb.
"Hát ha az úzokkal együtt támadtak rá az akkor a Volga és az Urál köz élő besenyőkre ("ötven évvel ezelőtt" lásd DAI 37. fej.), akkor kellett, hogy legyen."
Azt te nem olvastad, hogy "együtt támadtak". Az úzok támadták a besenyőket, a besenyők a kazárokat, mire a kazárok elverték a besenyőket, de ezek hadseregek voltak, és nem népek. Erre a besenyők népe elvonult észekra a kusnarenkóiak helyére (is).
"A kazároknak akkor a Volga keleti oldalán is volt hatalmuk"
Nem volt.
Hát ha az úzokkal együtt támadtak rá az akkor a Volga és az Urál köz élő besenyőkre ("ötven évvel ezelőtt" lásd DAI 37. fej.), akkor kellett, hogy legyen. Meg, ugye, a volgai bolgárokat is adóztatták.
