A "doming" kulcsszóra már rengeteg találatot ad - számomra nagyon érdekes, hogy nagyon sok helyen írják ezt a törölközős megoldást - ezt itthon még SOHA nem hallottam.
Lehet, hogy azért, mert anyáink-nagyanyáink nem problémáztak soha ezen, hanem levágták a púpot, vagy megfordították a tortát? :-DDD
Esetleg még az is jó lehet, ha mégis kikenjük az oldalát, a széleit magasabban kikenjük. Részben úgy is visszafolyik középre, de talán így a széle is magasabb marad.
leavening agent creates bubbles, causing the soft dough to rise. For chemically leavened doughs (baking powder or baking soda), the amount of lift mostly depends on the time the bubble creating reaction goes on and the concentration of non-spent leavening agent.
The gluten in the dough sets, building a sturdy 3-d mesh of long, branchey molecules. When the mesh is strong enough, further bubbles cannot stretch it more, despite the fact that the leavening reaction is still going on. The setting of the mesh depends mostly on heat and the amount of gluten present in flour.
The pattern you are seeing means that your cake gets hotter on the sides than in the middle. The sides get set early and stop rising, while the middle is still soft and continues rising.
This happens because the walls of the pan conduct heat to the sides of the cake quicker than heat is conducted inside the cake. You see the phenomenon in an exaggarated form in a muffin, which is usually higher than wide: it is always rounded on top, and often split, because the liquid core from the middle continues to rise after a crust has formed on the surface.
Aztán még van ezen a linken egy csomó tipp, de megkímélem az olvasókat az összes bemásolásától. :)
Biztos meg van rá a fizikai magyarázat - de van rá konyha-trükk. :)
Amikor kész, kiborítod, és az alja kerül felülre. A saját súlyától szépen elmúlik a púp :-D, ill. a teteje (ami az alja volt) tökéletesen vízszintes. Extrém esetekben esetleg le lehet vágni a púpot.
Egy későbbi zsákutca volt inkább az a szénszűrős visszaeregető elszívó, már a 90-es években. Azt akarták vele elérni, hogy faláttörés nélkül is működjön valamennyire.
Valamilyen filter, mert ezen megy at a levego a szabadba de en nem tudom meretre vagni mert kis rugos kapocs rogziti, egyebkent ezen is fenntakad valami zsir mert egyszer elkezdett kattogni az elszivo, akkor jottem ra hogy nem kap levegot. Tudom hogy a mosogato gepbe kellett volna tennem hetente egyszer de egyszeruen elfelejtettem, utana meg mar hiaba tettem be, nagy volt a felrakodas, csak kivulrol tisztitotta meg. Ezert ijedtem meg hogy mivel potolom ha baj lesz vele, es rendeltem kettot. Azert adtal jo otletet mert valoban, a szerelom az biztosan meg tudta volna szerkeszteni.
Ahogy visszaemlékszem (bár nem laktam panelben soha), az első konyhai "elszívók" gyakorlatilag csak átszűrték a szagos levegőt. Azaz: alulról beszívták, átment a szűrőbetéteken (szenes, vagy mi-a-csuda volt a filterréteg), és felül kifújták. Tehát nem volt kivezetve.
Ezeknek a kürtőknek elvileg volt egy központi elszívója, ami vagy működött, vagy nem. Utóbbi esetben csak egyik lakásból mentek át az illatok a másikba.