Molnar A (szerk.) Kecsketenyesztes. Kaphato a Mezogazdasagi Konyvesboltban (a Parlamenttel szemben) es az ANIVET-nel (XIV. Remeny u. www.anivet.hu) - tobbek kozott. Ezeken a helyeken vannak mas (nem sok) kecskes konyvek is, egyik se rossz, de a fenti sokkal alaposabb, abban van sok valasz a kerdeseidre.
Vannak tenyeszto szervezetek es torzskonyvezes is, de nagyon fiatal a dolog.
Ahogy irod a gidaid akarmilyenek, hordozzak a szarvaltsag genjet, mert egyik szulojuk szarvalt volt, ennelfogva az utodaiknak is atorokithetik majd.
Annyira kifejezett oshonos kecskefajta, mint pl. a rackajuh vagy a szurkemarha, olyan nincs, jolehet oseinknek voltak kecskeik. Errol is van info. a Molnar fele konyvben.
Szia..........Aktuális még a gazdikeresés........Szeretnék egy bakot a lányaimhoz. Árajánlat vagy csere lehetőségek? Esetleg, ha minden vágyad egy cica? Írj a gabinet@vnet.hu - ra. Köszi.
Köszi.........A leírtak hasonlóak, mint amire nekem kell a cicatenyésztésben figyelnem. Ha jól gondolom, akkor ha ezek a gyerekek szarvatlanok lesznek, ettől még hordozzák a szarvas gént, tehát, ha a későbbi párjuk szintén szarvas, szarvatlan hordozók, akkor születhet szarvas kölykük. A kecskéknél a tiszta fajta tenyésztés mennyire érdekes, illetve a fajták keveredése nem okoz gondot? Van-e tudomásod, hogy törzskönyvezési rendszer létezik róluk? Van olyan könyvcímed, ami komoly munka, és nem csak egy ügyes kecskekedvelő történetei könyvbe szedve? Az őshonos magyar fajták leírása is érdekelne. Tudsz ebben segíteni? Előre is köszi.
Ami a cici meretet illeti, nagyot fogsz nezni, amikor az elso fel napra levalasztod a kicsiket az anyarol. Es akkor majd meglatod, hogy mitol fejlodnek olyan szepen a gyerkocok.
A szarvaltsag nem fajtajelleg, hanem egy fajtatol (es nemtol is) fuggetlen genetikailag meghatarozott tulajdonsag. A sutasagot (szarvatlansagot) orokito gen dominans, anelkul hogy jobban belemasznek: ket szarvalt kecske utodai mindig szarvaltak lesznek. Ha (legalabb) az egyik szarvatlan (suta) akkor az utodok barmilyenek lehetnek (elvileg a homozigota suta szulok gyerekei csak sutak lehetnenek, de egyes szerzok szerint az ilyen szulok termeketlenek ergo nem is lehet gyerekuk. azert az erre vontakozo irodalom egyreszt szegenyes masreszt nem mindenhol ellentmondas-mentes).
Mindenesetre a szarvak szuleteskor elkezdenek noni, es egesz eleten at nonek. Tobbnyire mar a szuletes pillanataban latszik ha szarvalt lesz a kecske, bar akkor meg a szarvkezdemeny nem tori at a bort, de legalabb egy kis szor-forgo, vagy egy hegyes kis dudor jelzi, hogy lesz valami ott - illetve kitapinthato a bor alatt (ilyenkor még) elmozdithato szarvkezdemeny. Ha egyhetes kor korul meg semmi valtozas a koponyan, akkor biztosan szarvatlan lesz a kicsi. Kethetes korban mar rendesen boknek, attol kezdve nem szabad kozelre folejuk hajolni, es erre a gyerekek figyelmet kulonosen fol kell hivni, mert ha hirtelen folkapjak a fejuket - es ez bizonyos szituaciokban normalis reakcio naluk - akkor csunya serulest okozhatnak a szem korul.
Köszi a válaszokat, ezek szerint minden a természet rendje szerint alakúl. A fejést azért kérdeztem, mert a mama cicije a felére csökkent a szüléshez képest. Nem kemény és a ygerekek is szépen fejlődnek. Világiak ahogy pattognak és ugrabugrálnak, valamint már gyakorolják a fejelést. Még egy kérdés, ami ugyan majd kiderűl, de az esélyek érdekelnek. A mama szarvas, a papa szarvatlan fajta. A kölyköknél mikor jelenik meg a szarvkezdemény? Köszi mégegyszer a megnyugtató válaszokat.
Fejni lehet rogton, de nem erdemes - ha nem muszaj ld. alabb - mert egyreszt az elso heten fejt tej nem javasolt emberi fogyasztasra, masreszt erre kulonosen nagy szuksege van a kicsiknek. Kesobb nyugodtan lehet fejni, de csak akkor, ha a gidak szepen nonek ergo van eleg tej. Ha keves van, akkor ugyse hagynak benne...
Ha nem tul botejelo az anya es a gyerekeknek sincs semmi baja, akkor nem kell fejni, amig vele vannak, mert kiszopjak rendesen. Ha valami miatt tul sok a tej es kokemeny a cici, akkor konnyiteni kell rajta.
Az anya igazan az ellest koveto het utan kezd el tisztulni, ahogy huzodik ossze a mehe+tartozekok. Meg harom hettel az elles utan is johet belole a suru, ragados le, ami sokszor annyira raszarad a farokszorokre, hogy nem is jon le magatol, hanem egy kis fodraszkodas kell hozza.
Sziasztok,.............Született egy fekete fehér lány és egy barna mintás gyerekecske. Tündériek. Minden rendben és gyorsan zajlott és a másik felnőtt kedvesen tartozkodóan viselkedik velük. Kérdés........A mama feneke még mindíg, egy hét után, ereget némi váladékot. Nem tulzott, nem vérzik, főleg a farkán veszem észre. Ez normális? Fejni az első naptól kell? Lehet? Vagy csak ha a kölykök már esznek is? A fiút elcserélném egy másik fiúkára, ha valaki benne van beszéljük meg. Köszi előre is. Megállapítottuk a családdal, hogy a gyerekecskék még a cicakölyköknél is szeleburdibb, kedvesebb népek.
nyugodtan lehet fereghajtani, a vermitannal van talan 2 v. 3 nap varakozasi ido a tejre, addig ne igyatok. kormozni feleves kor elott ritkan kell. piretrin nem art. a sulyuk jo.
Ma megmértem, a nagyobbik gida már 7 kg. Az elég jó, nem?
A kérdésem: kell-e valamit csinálni a kicsikkel. Kell-e körmözni már őket, vagy piretrinezni? Illetve anyucit lehet-e vermitannal féregűzni? Nem megy-e bele valami méreg abból a tejbe?
szerintem oruljel. Ha tobbet kapsz akkor meg jobban. Az un. tejesgida (amelyik foleg csak szopik) a legertekesebb a huspiacon. Most volt leadas, 600Ft/kg, de ebbol meg lejon nemi koltseg, ugyhogy az 5000 nem sok, de korrekt egy 8-10 kilosert. A nagyobb se dragabb, mert annak alacsonyabb az ara. A tenyeszallat ennel dragabb, azt viszont nem enni veszik.
Na most jelentkezett valaki, hogy húsvétra kell neki egy gida enni. Akkor lesznek 4 hetesek, és már nam csak szopnak.
Ilyenkor is meg lehet enni, nem? Az ennivaló gidának milyen ára van? Korábban 7000-et mondtak, tegnap valaki azt mondta, örüljek, ha 5000-ért elmegy.
Az idojarastol mar nem kell oket felteni, megoldjak a problemat.
Az elso menet utan tobb a lany, de nem sokkal. Nagyon szelsoseges lehet az arany, meg nagy szamok eseten is, valahol olvastam olyat, hogy asszem 100 koruli gidaszamnal mind fiu lett, meg az ellenkezojere is volt valami pelda. _statisztikailag_ tobb a fiu, de nehany % csak az elteres.
Én a munkahelyemről hozom néha haza a gépet, egy Agfa ePhoto 1680. Smart memóriás, régebbi fajta, de jó.
Ez a kétperces egyke? Nincs tesója?
Tegnap elmentem egy környékbeli kecskéshez, 22 gidából nála majdnem mind fiú. Alig van nőstény. Andreja, nálatok milyen idén az arány?
Ugye nem kell az esőtől védeni a 17 napos gidákat, ha fáznak, úgyis bemennek az istállóba, nem? Csak mert ma sokat rohangáltak kint, annak ellenére, hogy esett.
There is a GOAT OWNERS TEST circulating amongst dairy goat people.
Questions like "How can you tell a goat person from another animal
person... Answer: Goat berries in the pickup bed and hoofprints on the
back of their shirt."
A sajtkeszites nem mas, mint tartositas, mivel ugye a tej nem sokaig tarthato el. A muvelet soran csokkentjuk a viztartalmat, es olyan kornyezetet kell teremteni, ahol a szamunkra kedvezo mikroorganizmusok tudnak elszaporodni a karosak rovasara.
Nagyon egyszeruen ugy nez ki a dolog, hogy folyekony tejbol ki kell valasztani a szilard anyagok nagyreszet, ebbol lesz a sajt (meg a turo, ami tulajdonkeppen szinten egy sajt), nemi utokezeles es rovidebb-hosszabb erleles utan. A visszamaradt folyekony resz a savo, ami meg szinten tartalmaz nemi feherjet es vizben oldodo dolgokat pl. cukrokat, igy az is biologiailag ertekes anyag (a kecsketej savoja kulonosen az).
A neten eleg sok anyag van (magyar nyelvu is) errol, meg ajanlom a Molnar fele A sajtkeszites ABC-je c. konyvet, az raadasul kecsketejre van kihegyezve.
Ugyan nem mondtad korábban, de én eddig is átszűrtem a tejet. Bevált a spar papírtörölköző, ami olyan, mint a szilvia, csak olcsobb. Tényleg mindig van benne kis piszok, bár egyre kevésbé.
