Mit értünk a lexikonban madár alatt?
Természetesen madárnak véljük a legendás postagalambot, Fleuront,a mesebeli hárpiát és a valódi hárpiát, a Ghigi-fácánt és a xenopsot, "moluccen" kakadut és a csurit, az onagadorit és a debreceni pergőt, minden diszkrimináció nélkül - még, ha ezen néhányan majd meglepődnek, annak ellenére – akár a grillcsirkét is.
Kit hiszünk madárbarátnak?
Mindenkit, aki a legcsekélyebb érdeklődést tanúsítja a madarak, vagy a madarakkal összefüggő BÁRMELY ismeret iránt:
adhat e akáclevelet, kagylóhéjat a madarának?
mi az az alula, a moa és a kappanháj?
van-e a madaraknak veséje, körme, heréje?
hogyan költi ki a tojását a császárpingvin?
milyen színű a kakasláb, vagy a gulyamadár tojása?
hányat ver egy kolibri szíve, meddig él az ara?
ki volt Mendel, Siroki, Chernel és ki Ország Mihály, Diószeghy Sándor, Haraszthy László?
egészséges dolog-e nyers tojást fogyasztani, s mi az eszkimók csemegéje?
hány fokot igényel a napos pipe, hogyan kell lisztkukacot termelni?
mi okozza az ornitózist, és mire jó a perubalzsam?
hogyan kell a madarat pedikürözni, a dúcot fertőtleníteni?
milyen szín(változat) a jeges, az angolfehér és a harlekin?
mit kell érteni recesszív, poligénes vagy fácánozó alatt?
mit jelent COM? MME? MNK? GALOR? TETRA SL? Victoria-keltető?
A világ összes madarát fellelni benne, s a ma létező mintegy 10 000 faj közül 3000 leírását is megtalálja ebben az enciklopédiában.
Aligha van házigalambfajta, haszon- és díszbaromfi, amely kimaradt belőle.
Ezt a topikot a készülő Madárbarát-lexikon iránt érdeklődőknek nyitottam, mert talán kevesen tudnak erről a készülő műről. Kérdések, vélemények helyszíne legyen ez a topik.
http://madarbarat-lexikon.mlap.hu
szia....találtam kismadár fiókát, olyan picike volt, arika, tolla már volt mondjuk még nem mindenhol....és délutántól etetgettem, meg minden.....és az estét is túlélte...aztán...kezdett gyengülni...és végül fuldokolni, mintha véres lett volna a szája...és meghalt.....most az étellel rontottam el valamit, vagy lehet hogy mert a szobába csak kicsit volt bedugva a biolit elektromos készülék rovarírtó folyadékkal a hatvan napos..de csak pár órát volt bedugva, aztán észbe kaptam...kis szobánk van, az ablak egyfolytában nyitva, ő meg a nyitott ajtó előtti nagy nappaliban volt, ahogy kimegyünk a hálóból, balra tévé és mellette a fotelben volt.....lehet ez volt a baj....aztán reggel rákéredzkedett a kezemre, és ott akart aludni, én bevittem a szobába...már rég nem volt bedugva a biolit....és az ablak is nyitva....nos....mit rontottam el.....miért halt meg?
csupaszság: ivari kromoszómához kötött tulajdonság, mely házigalamboknál azonos a hígító színfaktorral (d=short down).
Hatására a kelő fiókák fiókatollazata hiányos, s az csak a növekedéssel küszöbölődik ki.
Recesszív a sűrű fiókapelyhekkel szemben. Ennek tudatában határozhatjuk meg a teljesen fehér tollú fajták nemét, ugyanis a rövid pelyhű, csupasz hímek a normál pehellyel kelt tojókkal párosítva olyan utódokat nemzenek, amelyek valamennyi sűrű pelyhű fiókája hím, a csupaszok pedig tojókká fejlődnek.
csupaszszemű fogolygalamb (Geophapssmithii - Bare-eyed Partridge Bronzewing - Partridge Pigeon): 24-29 cm nagyságú (160-245) leggyakrabban a földön megfigyelhető galambocska Ausztráliában
A szemet a csőrtől induló vöröses folt emeli ki, ezt is egy keskeny fehér csík keretezi. A láb szürke v. barna, de előfordulnak rózsaszín lábú példányok is.
Alfaja
nyugati csupaszszemű fogolygalamb - itt a csupasz arcbőr sárga.
A csupaszszemű a földön fészkel. Száraz fűvel béleli a költőalkalmatosságát, s rendszerint március-július között költi ki 2 fehér vagy krémszínű tojását. A kicsik a 19. napon kelnek és 10 napos korukban hagyják el a fészket..
A fajra nézve a dingók, a macskák és a patkányok mellett a területeken előforduló túllegeltetés és a gyakori tüzek jelentenek veszélyt.
csupaszszemű galamb (Columba v. Patagioenas corensis - Nacktaugentaube - Bare-eyed Pigeon): Venezuelában és észak Kolumbiában előforduló 23-25 cm nagyságú galamb világos csőrrel, hússzínű lábbal és sötét szemmel, mely körül a nevének megfelelően a csőr színével harmonizáló, kétsoros, csupasz szemgyűrű mutatkozik.
A fej és a nyak világosdrapp. A has halványabb, a nyak hátul sötétebb.
A szárny barnásvörös, fehér alsó éllel és sötétbarna evezőkkel.
Az alsó farkfedők csaknem fehérek, a kormánytollak vége barnás.
A hangja kellemes roo-oo-koo búgás.
Fészekaljanként egyetlen tojásából a kicsi szokatlanul hosszú időre, a 17. napon kel.
Alapvetően búzával, borsóval, apró magvakkal, zöldeleséggel kell táplálni.
csupaszszemű hegyi galamb (Gymnophaps albertisii - Papuan Mountain Pigeon): Indonézia és Pápua Új-Guinea trópusi és szubtrópusi esőerdeiben előforduló galambféle, 2006-tól az IUCN Vörös Lista Veszélyeztetett fajai között
Alfaja:
G. a. exsul.
csupaszszemű kakadu (Cacatua sanguinea - Nacktaugenkakadu - Little Corella): Új-Guinea déli peremén és Ausztrália nagyobbik részén előfordul a kakaduk nemzetségének ez a lehet mondani, rút faja.
Ami ijesztően hat, az a nevéből is kiderül: a szemgyűrűje csupasz, viszonylag nagy és miután kékesfekete, nem igazán mutatós.
Az összhatást csak kissé tudja javítani a rózsaszínes, nagyon széles kantár.
A csőr sem egészen esztétikus: sárgás szaru színű, de a kávák széle kékes árnyalatú. A láb szürkés fekete. A tollazat egységes: fehér.
A tojónál a fej és a csőr kisebb, az írisz világosabb.
A nagysága 38 (Forshaw mérései alapján 39,4-35,2) cm, a súlya pedig 530-860 g (a tojó 530-750 g) közötti.
csőrrózsa (gal.): a galambtenyésztésben használatos kifejezés, mely egy sajátos tollképződményt jelöl.
A dobos, a színes és számos keringő fajtánál megfigyelhetjük. A homlokot díszíti, előre boruló v. körkörösen futó, hosszú tollakból áll. A csőrrózsa tollacskái szélsőséges esetben a szemet is takarják, elől pedig a csőr hegyéig érhetnek.
csőrserte: a legegyszerűbb tollak. A csőr körül képződnek, s szőrszálszerűek.
A lappantyúknál és főként a légykapóknál lelhetőek fel.
Tulajdonképpen csak a száruk fejlődik ki, s leginkább a baglyok szemhéján található pillatollakra hasonlítanak.
Csörsz vezér Galamb- Díszmadár- és Kisállattenyésztő Egyesület: 2000-ben, Kerek László kezdeményezésére alakult szervezet Jászárokszállás centrummal, mely az MDOSZ-hez csatlakozás során a H14-es, az MGKSZ-hez kapcsolódás során a V 277-es számot kapta.
csőrzacskó: a gödényfélékre jellemző képződmény az alsó csőrkáva közepén.
csővájó féreg (Tubifex tubifex): a férgek sajátos családjának névadó faja. Magát az iszapba fúrva él.
Ennek az akvaristák által rendszeresen alkalmazott tápláléknak hasznát vehetik a madarászok is. A madarak számára az állati fehérje pótlásában van jelentősége. Petri-csészében célszerű felkínálni. (kevéssertéjűek)
csöves csontok: a madarak csontozata a repülés igényeinek megfelelően könnyebb, mint bármely más gerincesnél, ugyanakkor ellenállóképesnek és hajlékonynak is kell lennie.
csörgő réce (Anas /Nettion/ crecca - Krickente - Green-winged Teal) v. apró ksa: Északról nagy csapatokban érkező (főként átvonuló) vendégünk ez a 32-37 cm nagyságú (25-45 dekás, tehát legkisebb európai réceféle) madár az úszórécék alcsoportjában.
A nádas tavakat és a nagyobb folyóvizeket kedveli.
Az őslénytani leletek tanúságai szerint É-Amerikában már mintegy 10 millió évvel ezelőtt is elégé gyakori volt. Az Atlanti-óceán és a Bering-tenger közötti tundrákon, lápokon, növényzettel sűrűn benőtt tavakon költ a legszívesebben.
Bár ezt aligha találja ki első pillantásra a felületes szemlélődő, a csörgő réce mégis a →nyílfarkú réce legközelebbi rokona A hímek nyaka és fejbúbja vörösesbarna, a zöld szemgyűrűje a tarkó felé elnyúló, az azt szegélyező sárgásfehér csík pedig előre fut a szájzúgig. A begy világosbarna, szürke pettyekkel.
A hát és a testoldalak fehérek, de feketével sűrűn harántcsíkoltak.
A válltollak fehérrel szegett feketék.
A kormánytollak (65-77 mm) és az evezők (a szárny 165-193 mm) barnák, a test alsó része hátul sárgásfehér.
A fehérrel szegett szárnytükör a gácséroknál és a tojóknál is aranyoszöld csillogású fekete.
A hím csőre (32-40 mm) fekete, a tojóé pedig sötétbarna. Az ólomszürke lábak (a csüd 29-30 mm) is tetszetősek, az úszóhártya fekete.
Az élőhelyén májusban költ. Előfordul, hogy vizektől messze, mocsaras erdőségekben.
A fészekaljanként 7-13 sárgászöld v. fehéres tojáson 23 napig kotlik a tojó.
Érdekesség, hogy a tojó a melléről tépett tollakkal takarja be a tojásokat. Régen ezeket a tollakat élelmes emberek összegyűjtötték, és belőlük a legfinomabb pihepaplant készíthették.
A csörgő réce növényekkel, rovarokkal és klb. férgekkel táplálkozik.
Hazánk fölött nagy csapatokban vonul át, de a Duna-deltában is bizonyított a költése.
csőrdudor: a →bőr képződményei közül az egyik , melynek különösen a galambtenyésztésben van jelentősége. Nevezik orrdudornak is, mert a felső káván befedi az orrnyílásokat. Nagysága, alakja, púderozott volta a fajtajellegnek megfelelő. Lehet:
1. finom szövetű,
durva szövetű;
2. szív alakú,
szárnyszerűen elhelyezkedő,
háromszögletű,
laposan fekvő,
hosszúkás;
3. osztott,
mérsékelten osztott,
V-formában osztott;
4. fejlett,
fejletlen,
mérsékelten fejlett;
5. porozott v.
nem porozott,
sötéttel futtatott;
6. sima v.
barázdált felületű,
7. egysoros,
kétsoros,
háromsoros.
(Papagájoknál: →orrviasz )
csőrfog: egyes vágómadaraknál a felső káva oldalain két-két hegyes, fogszerű nyúlvány található, mely a rovartáplálék kitinjének szétroncsolásában van segítségükre.
Ilyen csőrfogas madár a →szalagos ölyv és néhány Madagaszkáron , Dél-Ázsiában, ill. Ausztráliában élő rokona, továbbá a szintén rovarokkal táplálkozó kányák.
Csörgey (Uhlig) Titusz (1875-1961): ornitológus, bajor és amerikai díszdoktor, világhírű illusztrátor. Fotó:
A soproni bencés gimnáziumban, Fászl István tanítványaként ismerkedett a hazai madárvilággal és már akkor ragyogó rajzokkal dokumentálta a látottakat.
A Magyar Ornitológiai Központ gyakornokaként - Herman Ottó megbízására - feldolgozta Petényi Salamon János töredékes kézirathagyatékát, és az az ő illusztrációival jelent meg.
Herman Ottó még ma is élményszámba menő munkájának (A madarak hasznáról és káráról) 100 ábráját is Csörgey készítette, s ettől kezdve számos külföldi felkérést is kapott.
E munkássága mellett a gazdasági madártan hazai megalapozása és a gyakorlati tennivalók szervezése is az ő nevéhez fűződik. Munkájához az 1903-ban a türingiai Seebachban tett tanulmányútja adott lendületet.
csoportos tartás: →húsgalamb-tenyésztés .
csorda szövőmadarak: az igazi szövőmadarak egyik csoportja, a →Textor nemzetség, amely fajai a rokon Ploceus nemzetség fajainál nagyobbak, s legszívesebben legelőkön mutatkoznak.
csórényakú tyúk: Erdélyben a →kopasznyakú tyúk népies neve .
csóvinka: a →mezei poszáta (Sylvia communis v. sylvia) és a kisposzáta (Sylvia curruca) egyik népi neve.
csőcselék: →mob .
csökevény: funkcióját veszített, s emiatt elsatnyult szerv v. szervrészlet. Madaraknál pl. a farok, v. azon belül a pingvineknél a szárny, struccoknál kettő kivételével a többi ujj, stb.
csököttszárnyú kárókatona v. kormorán (Nannopterum harrisi - Flightless Cormorant): a kormoránfélék családjának csupán a Galápagos-szigeteken előforduló, barnás fekete faja.
Általában véve a mi kárókatonánkhoz hasonlít, azzal a számottevő különbséggel
csóka (Corvus /régen: Coloeus/ monedula - Western Jackdaw) v. csakli, kimódi galamb: az énekesmadarak rendjének a →VARJÚFÉLÉK (Corvidae) családjába tartozó, felül kékesfekete, alul szürkésfekete, szürke fejű 32-34 cm nagyságú madarunk. Egész Európában és Ázsiában a közép-szibériai, ill. a nyugat-indiai területekig előfordul.
A tollazat összességében fekete, a fejen kékfényű sapkácskával.
A fültájék és a nyak oldalt palaszürke.
A szárny (220-251 mm) és a farok (118-154 mm) fémfényű zöldes fekete.
Erőteljes, 26-38 mm hosszú, fekete színű csőr jellemzi.
A csüd 40-49 mm-es. A láb is fekete.
A szeme eléggé egyedülálló, un. csókaszem: egészen világos, esetleg kékes árnyalatú írisszel.
Főként rovarokkal táplálkozik, de fogyaszt magvakat, vagyis mindenevő. Kiássa a lótetűt, elfogja a pockot.
Tesz kárt a tejes érésben levő gabonában is.
A gyümölcskártevéséért nem szeretik, pedig könnyen barátkozó, kedves madár, amelynek a viselkedése hasonlít a szajkóéhoz.
A hangja erőteljes csak-csijjokk.
Áprilisban költ, legszívesebben odvakba, de az ember közelségét is elviseli, s gyakran ver tanyát magas építményeken, ahol gallyakból tákolt fészkével okoz bosszúságot.
Találtak már csókatojást földi lyukakban és elhagyott varjúfészekben is.
Fészekaljanként 5-6 kékeszöld tojásán a tojó 17-18 napig ül. A kicsik 30-35 napos korukban repülősek.
Társasan él. S a megfigyelések szerint a csapatban szigorú rangsor uralkodik. Rendszerint a legidősebb hím a főnök. Probléma csak akkor adódik, ha ez elveszti a párját és egy fiatalabb tojóval áll össze.
Ekkor a fiatal tojó - függetlenül a testi erejétől és az életkorától - a "királynő" jogán zsarnoki uralomra tesz szert. És a hatalmával vissza is él.
Hogyan teheti ezt?
A dolog magyarázata, hogy bár a csókáknál sem násztánc, sem nászruha, a hosszantartó eljegyzés időszakát sírig tartó, hűséges párkapcsolat jellemzi.
A párok önfeláldozóan, minden mérlegelés nélkül kiállnak egymás mellett. Ha tehát a "főnök" párját akár valami alattomos disznóságáért meg akarná egy, a kolónia másik tagja leckéztetni, végül is a klán főnökével találja szembe magát. Fotó: Annette Cutts - http://www.psiloswildlifephotography.co.uk/ucczixbk/index.htm →intelligencia
csiriki-fürjgalamb (Geotrygon linearis chiriquensis - Chiriqui- Wachteltaube): a fehérarcú fürjgalamb Panamában és Costa Ricában fellelhető alfaja.
Nagyon hasonlít a perui fürjgalambhoz, de annál kisebb.
A német szakirodalom említi Los-Angeles-i sikeres tenyésztését, és egy 1988-as európai importját.
csirke: fiatal, kitollasodott tyúkféle. Csibe és tyúk között.
csirkefogó: hasztalan, semmirekelő ember. Bizalmaskodva pedig a csintalan gyerekre használatos kifejezés.
csirkegalamb: a Tiszántúl déli részén kedvelt, de nem sztenderdizált haszongalamb-fajta, mely a máltai és a tyúktarka között foglal helyet.
Békéscsabán és környékén - ahol gyakran keresztezik tyúktarkával - tyúkos névvel illetik. Makón a fehéreket kedvelik, Apátfalván a vörösek és a sárgák divatosak.
A fiókái választáskor 40-45 dekások, s a jobb párok gond nélkül felnevelnek évenként 10-12 fiókát.
Szűcs-Szécsényi úgy említi ezt a fajtát az 1965-ben megjelent könyvében, mint amely alapja lehetne egy versenyképes magyar haszongalamb-fajtának.
csirkeitató: a csirkék részére, rendszerint agyagból kialakított, lapos, kúp alakú, oldalt környílásokkal ellátott edény.
csíra: 1. a megtermékenyített petesejtből többszörös osztódással keletkező, a növényi v. az állati, ill. emberi szervezet kifejlődését magában rejtő képződmény;
2. növénytanban a magnak a kis növénykezdeményt tartalmazó része. Rövid tengelyének alsó vége a gyököcske (radicula), ebből alakul ki a gyökér. Felső vége a rügyecske (plulula), ebből lesz a hajtás.
A csíratengelyhez kapcsolódik a táplálóanyagokat raktározó egy v. két sziklevél;
3. nagy tápértékű, a korszerű emberi táplálkozásban egyre nagyobb népszerűségnek örvendő malomipari termék. Tulajdonképpen a lisztkészítés mellékterméke a vitaminokban gazdag étkezési búzacsíra. Képek 1. szárított búzacsíra; 2. búzacsíra dara; 3 . búzacsíra liszt. Forrása: http://www.szentesinfo.hu
Az étkezési búzacsírát a lágyeleségbe alkalmazva a madárkedvencek egészséges táplálásához is jószívvel lehet ajánlani. A lágyeleségbe kevert csírát minden mag- és lágyevő, ill. galambféle elfogadja.
Ez az értékes adalékanyag sokat javít a lágyeleség állagán, és növeli annak a tápértékét;
4. (átv.) →kórokozó ;
5. ivarsejt.
csírafolt, macula germinativa: a madarak tojássárgájának felszínén elhelyezkedő megtermékenyített petesejt.
csírahólyag: →tojásképződés .
csírahordozó: olyan állat, amely valamilyen →kórokozót ürít, bacilusgazda . (→fertőzés )
csillag (gal.): házigalambnál a homlokon mutatkozó rajzolati minta.
csillagdíszes begy (Pogonocichla stellata - White Starred (Forest) Robin): a rigófélék családjának 15-16 cm nagyságú faja fokföldi elterjedéssel.
Poszátaszerű alkat és csőr jellemzi. Utóbbi fénylő fekete. A fej - hozzáértve az álli rész és a torkot is - sötét kékesszürke, de homlokon egy a nevére okot adó fehér csillagszerű díszítés mutatkozik.
A hát, a szárny és a farok szintén szürkeárnyalatos, viszont a mell, a testoldal, a test alul, a farkfedőket is beleértve ragyogó narancstónusú kanárisárga.
csillagfürt (Lupinus): A Földközi-tenger mellékéről származó, hüvelyes takarmánynövény. Már a rómaiak termesztették, kezdetben zöldtrágyázáshoz.
Többféle csoportosításuk ismeretes:
tenyészidő szerint
egyéves,
kétéves;
virágzat szerint
fehér-,
sárga- és
kékvirágú;
alkaloidatartalom szerint
édes,
keserű.
A parlagi, nem nemesített változatok, noha a fehérjeértékük magasabb (csaknem 100 százalékkal) a borsóénál, sajnos klf. alkaloidákat tartalmaznak. Ezek mennyisége a fehér csillagfürtben a legnagyobb (1,6 %), a kékvirágúban 0,6-1 %, a sárgában 0,6-1,1 %. Az évelő csillagfürt mérgezőanyag-tartalma 0,8-1 %.
A lupinózis betegséget okozó ictrogen, ill. a lupinidin keserű íze miatt a madarak nem fogyasztják szívesen az ilyen magvakat, s ezeket a fajtákat leginkább zöldtakarmányozásra v. halak etetésére termesztik.
A növénynemesítők munkája nyomán keletkezett édes csillagfürt alkalmazásával valamelyest javult a helyzet. A legjobb csillagfürtök alkaloida-tartalma 0,1 % alatti, így ezek minden előkészítés nélkül etethetők haszon- és díszállatokkal.
De tudni kell, hogy az édes csillagfürtök könnyen kereszteződnek a keserűekkel, és ennek folytán gyorsan elveszíthetik a kedvező tulajdonságaikat.
Takarmányozási szempontból kifogástalan csillagfürtre is csak viszonylag türelmes szoktatással lehet rákapatni pl. a galambokat. Viszont, ha sikerült, attól kezdve aztán szívesen fogyasztják.
csíkosvállú gerle v. réznyakú galamb (Geopelia /v. Chrysauchoena/ humeralis - Kupfernackentaube - Bar-shouldered Dove): Ausztráliában és Új-Guineán fellelhető, 27,5-29 cm nagyságú gerle.
A szem sárgásbarna, a szemgyűrű bíboros. A csőr kékesszürke. A láb piros.
A fej, a torok és a nyakoldal szürke. Utóbbi másutt aranyos barna v. rézszínű, de e terület sötétebb szürkével keretezett és fekete vonalkákkal díszítettek.
A hát feketével csíkozott sötétbarna. A test alul fehéres. A has egészen világos. A szárny vörösesbarna, de itt is mutatkoznak a vízszintes fekete csíkok.
A farok szürkésbarna. Az alsó farkfedők fehéresek.
A tojót nehéz a hímtől megkülönböztetni, mert a különbség csupán a mell szürkéjében mutatkozik: itt sötétebb.
Európában 1964-77 között vált közismertté, amikor több mint 500 példányt importáltak. Viszonylag könnyen sikerült őket beszoktatni, és rövidesen kedvelt díszgalamb lett.
A fészekalj rendszerint egy tojásból áll, s a kelésre a 12. napon lehet számítani.
Mageleség mellett igényel sok zöldet és gyümölcsöt. Az egészséges tápláláshoz hozzátartozik az állati fehérje biztosítása is, amelyet legalább lisztkukaccal próbáljunk megoldani.
Tudni kell, hogy a csíkosvállú galamb költéskor a fészke környékén agresszívvé szokott válni, amikor is a volierbeli társbérlők veszélybe kerülnek.
csíkos xenops (Xenops rutilans - Streaked Xenops): a fazekasmadárfélék családjának 11,5 cm nagyságú faja Közép-Amerikától Argentínáig A rövid, de erőteljes csőr rendkívül érdekes. Az orma egyenes, viszont az alsó káva felfelé hajlik. Matt fekete színű, csak az alsó káva tövében mutatkozik határozott kivilágosodás.
A kantár zöldesszürke, s a tarkó felé szemcsíkban folytatódik. A homlok ugyanilyen. A szemöldökcsík világosszürke.
Az áll szürkésfehér, s eza szín a világosszürke mellen és hason már csak elmosódott csíkok formájában látható.
A szárny barnás, szürkével, egészen világo fiókszárny mellett. A farok világosbarna.
csíkozott lóri (Charmosyna multistriata - Vielstrichellori): a díszlórik nemzetségében a rokonsági körtől leginkább eltérő faj.
A csőr itt kivételesen lila, csak az alsó káva, ill. a hosszan lenyúló felső vége narancspiros. A láb furcsamód fekete.
Ezen túl a tollazat mérgeszöld, de a test alján és a fej első részén a tollak közepén egy-egy hosszanti sárga csík van, amely díszítés mintegy vakítóan világít a tollazatból.
A szemgyűrű lilás, s a szem fölött, a fejtetőn át is egy lilás szalag díszíti ezt a fajt.
Itt a farktollak fonákja is némileg eltér attól, amit várunk, ti. hiányzik a sárgás árnyalat.
A hosszú, hegyes csőr vége alig láthatóan lefelé hajlik és feketés. Hátrább piros. A kantár fekete, s körülöleli a világoskék szemet. Alatta az arci rész széles csíkban fehér.
A homlok és a fejtető sötéttel pontozott khakiszínű. Az áll és a torok narancsos árnyalatú sárga.
A mell drapp, de barnás feketével hosszanti csíkozott. A farok szürkés, a szárny szürkésbarna.
csíkosnyakú galamb (Columba guinea - Guineataube - Specled Pigeon): Afrika nagyobb részén előforduló, szürke, vörösesbarnával díszített galambféle a nagy gerlék csoportjában. Az elterjedési centruma Gambia és Dél-Szudán.
Fotó: Ben van den Broek - http://home.hetnet.nl/~benvandenbroek/
A nagysága 320-370 mm, ebből a farok 113-138 mm. A szárnyhossz hozzávetőleg 215-230 mm. A testsúly 250 g.
A fej szürke, de a szem körül nagy élénkpiros, dudoros gyűrű ékesíti.
A nyak pirosasbarna, de szürke, függőleges, ecsetvonásszerű vonalkák és zöldes fény ékesít, innen kapta a nevét. A szárnyfedők is ék alakú, világos pettyekkel díszítettek.
A hát barnás borpiros. A fartájék és a felső farkfedők szintén szürkék. Az evezők és a farok feketés, de utóbbi fehérrel szegett.
A csőr feketés, az írisz sötét. A láb szintén.
Vagyis talán a legszebb galambféle!
A fészekalj 2 db fehéres, feltűnően hosszúkás tojásból áll: 37x27 mm. A kicsik rendszerint a 16. napon törik fel a tojást.
Ám szaporulatra csak nagy volierben lehet számítani. Rutgers szerint az ideális röpdeméretek: 4 m hosszú, 2 m magas és 1,5 m széles.
A táplálása búzával, aprószemű kukoricával, díszpintykeverékbe szokásos magvakkal (csíráztatva is!), gyümölcsökkel és zöldeleséggel megoldható.
csíkosorrú galamb (Phapitreron leucotis - Ohrstreiftaube): a galambfélék egyik ritka faja délkelet-ázsiai elterjedéssel.
csíkos sárgarigó (Oriolus Szalayi - Brown Oriole): a mi sárgarigónknál valamelyest termetesebb új-guineai gyümölcsevő madár, ennek megfelelően valamelyest durvább csőrrel.
Hím és tojó egyforma, szürkésbarna.
csíkos szajkó (Garrulus lanceolatus - Strichelhäher - Lanceolated Jay): a szajkó közeli rokona a varjúfélék családjában Afganisztán keleti részétől Nepálig.
csíkosfarkú szürkefejű gyümölcsevő galamb (Ducula radiata - Grey-headed Zone-tailed Pigeon): Indonézia endemikus, monotipikus galambféléje a szubtropusi és trópusi nedves erdőkben.
csíkosfejű billegetőposzáta: →narancssapkás amerikai poszáta (Seiurus aurocapillus).
csíkosfejű füzike (Phyloscopus coronatus): a poszátafélék egyik vitatott faja.
csíkosfejű gyémántmadár (Pardalotus striatus - Striated Pardalote): a virágjárófélék családjának 11 cm nagyságú faja. Egész Ausztráliában és Tasmánián is fellelhető. Az utóbbi populáció a hidegek elől a kontinensre vonul.
A csutakszerű feketés farka és a rövid, szintén fekete csőre, vm. a befűződés nélküli nyaka miatt olyan, mint egy kis rugby-labda.
A kantár és a szem mögött a kiszélesedő szemcsík fekete.
A kantár felett és alatt élénksárga, a szemcsík alatt és felett fehér jelzés díszíti.
A homlok és a fejtető feketésszürke. A hát és a szárnyfedők bíborossal árnyalt szürkék.
A nagytollak feketék, de az evezők keskenyen fehérrel szegettek, és a szárnyat fehér szalag ékesíti.
A test alul egészen világos szürke.
A tojó tollazata világosabb, a kantár felett már-már eltűnik a sárga. Viszont az állon és attól lefelé egészen halványan, de jelen van. A szárny bordóval díszített. A szárnyfedők és a hát barnás.
Odúban v. partoldalba vájt, gondosan bélelt üregben fészkel.
csigolyák: a →csontos váz részei a test tengelyében. Valójában a gerincoszlop gyűrűszerű csontjai
Madaraknál
9-24 mozgékony →nyakcsigolyákat, kevésbé mozgatható
6-10 törzs vagy (→hátcsigolyákat) és
9-20 ágyék, ill. keresztcsigolyát, továbbá
8-10 általában összeforrt farkcsigolyát találunk.
Az utolsó farkcsigolya egészen különleges, erre támaszkodnak ugyanis a sok madárnál rendkívül nagy kormánytollak.
Galamboknál a
nyakcsigolyák száma: 12;
a hátcsigolyák száma: 8;
az ágyéki szakasz 12 csigolyából áll, de előfordul mind lefelé, mind felfelé eltérés (11-14);
a farkcsigolyák száma 7-10. (→TÜSKÉSSZÁRNYÚ MADÁRFÉLÉK)
csík: madarak tollazatában is a környezeti színektől eltérő vékonyabb sáv.
A több ilyen sáv által kialakuló csíkozottság rendszerint a táji környezetbe való beolvadást segíti.
csikorgó bagoly (nép.): a →macskabagoly (Srtix aluco).
csíkos amerikai poszáta v. bibirke (Mniotilta varia - Black and White Warbler): Észak-Amerika keleti részén a fenyvesekben és a lomberdőkben fordul elő ez a 13 cm nagyságú amerikai poszátaféle.
cserény: a tetőre szerelt többnyire 2 m hosszú, 1 m széles, és mindössze 1/2 m magas röptetőnyílás, ketrec – amely egy részét elől hálós ajtó zár. Ezt a bejárati nyílást pl. az udvarról, az ún. cserénymadzag segítségével lehet mozgásba hozni, és csapóajtó módjára működik: szükség szerint felnyitható és lecsapható.
Olykor az udvar felőli oldalán még egy kisebb ajtót is építenek rá, amelyen át a galambok elhagyhatják a ducot. Amikor a galambok nem szállhatnak, akkor a cserényben napozhatnak, nézelőhetnek.
A nyitott cserényen át idegen galamb is szívesebben bemegy a padlásra, amikoris a cserényajtó lezárásával a menekülés lehetőségétől megfosztjuk, s elfoghatjuk. Ilyenformán a kódorgó galambok befogására is szolgál.
cserényépítő madarak: →LUGASÉPÍTŐ MADÁRFÉLÉK.
cserepes (gal.): a kívánalomtól eltérően világosabb v. sötétebb árnyalattal tarkított tollazat, nevezik felhősnek is.
cseresznye (Cerasus): a rózsafélékhez tartozó növényfajok.
A vad- v. madárcseresznye erdeinkben gyakori.
Csonthéjas gyümölcséért már a kőkorban termesztették. Nálunk a kisázsiai eredetű fajták terjedtek el, mint a szív alakú cseresznye és a kemény ropogós fajták.
A legkorábban érő gyümölcsünk, amelyet szinte minden dísz- v. kedvtellésből tartott madár örömmel fogad.
CSÉRFÉLÉK (STERNIDAE v. Sterninae): a lilealakúak rendjében a sirályfélékhez hasonló, de azoknál karcsúbb madarak családja.
Más rendszerben csupán a sirályfélék egyik alcsaládja (Sterninae), mintegy 40 - többnyire trópusi - fajjal.
A nagyságuk 20-56 cm közötti. Hatalmas telepeken, általában talajmélyedésben költenek, gyakran sirályok v. más madarak társaságában.
A kicsik rendszerint a fészek közelében várják az élelemmel
cseh nyerges begyes: mindenben megegyezik a morva nyerges begyes házigalambbal, kivéve a színét, ugyanis itt színes homlokfoltot találunk, amely a felső káva tövétől a fejtetőig ér.
Ezzel egyező színű a begy, a nyereg és a farok.
cseh (rakovnik ) roller: cseh röpgalamb, http://www.youtube.com/watch?v=xi4z5O0VUFU&feature=related
cseh színesszárnyú: a →szász színesszárnyú galamb egyik változata . cseh szürke begyes: a sziléziai begyes közeli rokona. Jól fúvó, rövid lábú, sötét szárnyszalagos házigalamb-fajta.
A fej viszonylag nagy, szépen ívelt. A homlok közepesen magas, domború.
Az írisz narancsvörös. A keskeny szemgyűrű finom szövetű és sötét szürkés.
A nyak hosszú, helyet biztosít a felfelé kissé nyújtott begynek.
A színváltozatai: alapszíne a jeges v. ezüstfényű fehér. Az evezők és a fej viszont szürke.
cseh tyúk: fűrésztarajú házityúkfajta, kékes lábbal.
A fejtető magasságáig érő, felül kihegyesedő, sötét farok, hosszú, csaknem vízszintes hát, enyhén lógó szárny jellemzi.
A kakas 2,1-2,5 kg; a tyúk 1,8-2,2 kg.
Mintegy 170 db, krémszínű, átlagosan 55 g-os tojást termel.
Legkedveltebb piros arany színben, de ismeretes fehérben, fekete színben és fekete-fehér tarkában is.
csenevész: a fejlődésben kórosan visszamaradt, satnya egyed. A rendellenes fejlődés hátterében rendszerint
1. örökletes terheltség,
2. tartási, takarmányozási (ill. táplálkozási) anomáliák, v.
3. betegség lelhető fel.
csengőmadár (Anthornis melanura - New Zealand Bellbird): a mézevőfélék 20 cm nagyságú, kevéssé látványos faja új-zélandi elterjedéssel.
Egyedüli dísze a piros szem.
A csőr és az arci rész, a szemet körülölelve fekete. Feketék a nagy tollak is.
A láb kékesfekete, az ujjak hosszúak és feltűnően erőteljesek.
Az alsó farkfedők piszkosfehérek, másutt a tollazat gesztenyebarna.
Az ivarok között külsőleg nem lehet felfedezni különbséget.
Nektár, gyümölcs és rovarevők. A virágzó fák körül gyakran nagyobb csapatokban mutatkozik.
Esetenként kimerészkednek az erdőszéli kertekbe is.
A nevét a kellemes hangjáról kapta.
Csésze alakú fészkét magas fa ágvillájába építi, puha fűvel és tollakkal béleli.
cseh bagdetta: a század elején alakult ki a török galamb, az indus és a mezei keresztezéseként ez az orrdudorosok csoportjába tartozó házigalambfajta.
Közepes nagyság, jól izmolt, kikerekedő mell, vízszintes testtartás, sima, széles fej, lapos homlok, kissé dülledt szem, kör alakú, széles, élénkvörös szemgyűrű, jól fejlett, szív alakú, fehérrel porozott, sima felületű csőrdudor jellemzi.
A szivárványhártya a fehéreknél és a fehér fejű rajzolatosoknál sötét, egyébként gyöngyszínű.
A vastag és a színét tekintve világos csőr a fej ívét követve mérsékelten lefelé hajlik. A fej felé elvékonyodó nyak közepesen hosszú, függőleges állású v. egy kissé előre hajlik.
A farok felé fokozatosan keskenyedő hát vállban széles, hátra enyhén lejt. Az erős szárny a testhez simul, a hegye a farok szélén nyugszik.
A színváltozatai:
egyszínűek
kék,
fehér,
fekete,
vörös és
barna;
pikkelyesek és
pajzsosok;
fehér szárnyszalagos
sárga,
kék és
vörös;
fekete szárnyszalaggal pedig csak a kékek fogadhatók el.
cseh dobos: ezt a házigalambfajtát a laikus nem nagyon tudja megkülönböztetni a német duplakontyos dobostól.
A formáját tekintve annál testesebb, izmoltabb, rövid és feszes tollazattal.
Minden galambszínben ismeretes, rajzolatokban is vég nélkül gazdag, még tükrösben is előfordul.
cseh fácán: a közönséges fácánt így is nevezik, tekintve, hogy ott a szárnyasvad-állomány nagyobbrészt ezekből áll.
cseh galamb (Böhmentauben): a színes galambok egyike, melyet, mint azt a neve is jelzi, Csehországban hozták létre. Olyan, mintha a strasszer csapos testvére lenne.
Már a XIX. sz. elején nagy népszerűségnek örvendett Bajorországban is, ezért nevezték bajor strasszernek.
Erős parlagi galamb küllemű, vízszintes testtartású madár. Középmagas láb, sima fej, tollatlan láb, jó röpképesség, izmos testfelépítés jellemzi.
A fej közepesen nagy, szépen ívelt. Az írisz narancsvörös v. rubinpiros. A szemgyűrű egy- v. kétsoros, a sárgáké, vöröseké és feketéké vörös, másutt szürke.
A hosszú, erős csőr hússzínű v. szaruszíntől a feketéig a tollazat színéhez igazodik.
A mell lekerekített, erős. Az enyhén lejtő hát széles.
A szárny a testhez simul, a vízszintes tartású farkon nyugszik. A tollatlan láb közepes hosszúságú, világos karmokkal.
A színváltozatai:
fekete,
vörös,
sárga,
barna,
fekete szalagos kék,
kovácsolt kék,
világoskék
fehér szalagokkal v.
fehérrel pikkelyezetten,
sima kék,
kék fakó,
vörös fakó,
sárga- és barna fakó kovácsolt.
A színek legyenek teltek!
Az alapszín fehér. A fej a tarkó középvonaláig, az előke (a nyak eleje a közepéig - tojóknál valamivel lejjebb), a szárnypajzs, a fiókszárny és a farok színes.
A hát végső szakasza és 7-10 evező színe szintén fehér.
cseh kanik: a →pracheni kanyik (dél-cseh) színesgalamb cseh változata, mely csupán annyiban tér el a pracheni kaniktól, hogy itt a farok fehér.
cseh lúd: a házilúd Csehországban kitenyésztett egyik fajtája.
Nagyon hasonlít a szintén hófehér diepholzi lúdhoz, se itt a láb és a csőr színe kevésbé élénk.
Ezen túl a csőr kecsesebb és a farok nem hegyesedik el a végén, hanem vágott.
A testtömeg kisebb.
A gúnár max. 5,5 kg, a tojó egy kilóval kevesebb...
csattogó begyes (Böhmische Flügelschecken): a Cseh-Morva medencéből, ill. Sziléziából származó házigalamb, mely a jellegzetes röptéről kapta a nevét.
Felszálláskor a szárnyait a teste felett összecsattintja, s tapsolásszerű hangot hallat.
38-42 cm nagyságú, rövid lábú, meredek tartású (45 fok), oldalról kissé lapított fejű galamb keskeny homlokkal.
Az írisz gyöngyfehér, a keskeny szemgyűrű pergamenszerű v. élénkpiros. A csőr a közepesnél kissé hosszabb, vékony és mindig viaszszerű.
A nagyon hosszú nyak kissé hátra hajlik, a begy hosszúkás, két oldalról lapított. Legnagyobb kiterjedését előre és felfelé éri el, csaknem a fejtető magasságáig ér.
A farok hosszú, de a kormánytollak a szárny vége mögé csak 2 cm-el érnek.
A láb rövid, a színe élénkpiros.
A színváltozatai: egyszínű
feketék,
vörösek,
sárgák,
fehérek és
kékek lehetnek.
Meg kell jegyezni, hogy a régebbi szakirodalomban vannak utalások ennek a fajtának a magyar voltára, de ezek nem állják ki a komoly kritikát. Csak arról van szó, hogy a XX. sz. elején nagyon népszerű volt az Alföldön.
Viszont a 10-es évektől hanyatlásnak indult, s majdnem teljesen eltűnt.
csattogó galamb (gal.): →oszlopozó galamb .
csáva: vegyszeres, rendszerint mérgező lé, mellyel pl. a vetőmagról elpusztítják a károkozókat.
csávázás: a vetőmagvak felületére tapadt v. a belsejükben megbújt kórokozók elpusztítása vegyszeres úton.
E szerek mérgezőek, ezért nagyon kell óvakodnunk attól, hogy madarainknak csávázott magvakat adjunk.
csecsemőmirigy (thymus): madaraknál az egyik páros belső elválasztású mirigy, mely a nyak tövében, a begy közelében, a bőr alatti kötőszövetben helyezkedik el.
Fotó: http://biology.clc.uc.edu/fankhauser/
Tekintve, hogy a fiatalkor fontos szerve, s a testhez viszonyított legnagyobb fejlettségét a születés (kelés) idejére éri el, nevezik magzatmirigynek is.
Az ivarérésig valamelyest növekszik, de attól kezdve hanyatló, s a helyét felnőttkorban zsírszövet tölti be.
Galamboknál az 5. hónapos korra a legnagyobb méretnek már csak felét teszi ki. (Meg kell viszont említeni, hogy ivartalanított hímeknél a hanyatlás nem következik be!)
Madaraknál fűzérszerűen egymásba kapcsolódó szürkés sárga lebenyekből álló szerv. A mirigy által termelt hormonnak a fejlődésben van szerepe. Emlősöknél abba is marad a szervezet fejlődése, ha eltávolítják. A madaraknál ezzel szemben az eltávolított csecsemőmirigy szerepét átveszi az ún. →Fabricius-féle táska .
A vérbe ürülő váladéka a fejlődő szervezet csontképződését szabályozza. Hiányos működése miatt alakul ki törpenövés v. a csontok puhasága, ill. törékenysége.
csecsemőtápszer: a lágyeleségek legtartalmasabb adalékanyaga, igaz, egyben a legdrágább is.
De a nagytapasztalatú hazai tenyésztők nem "lopják ki" a lágyeleségből, s a legszívesebben az ORIZÁT ...
császárgalamb (Ducula): a galambfélék egyik, gyümölcsevő nemzetségének számos faját nevezik így. Szinte valamennyi számára különleges csemege s ylang-ylang gyümölcse. Lásd a mellékelt fotón! (→timori császárgalamb, →sötéthátú császárgalamb, →fekete császárgalamb, →mindoroi császárgalamb, →fehérszemgyűrűs császárgalamb, →szürke császárgalamb, →melanéziai császárgalamb, →szegfűpiros fejű császárgalamb, →tarka ausztrál császárgalamb, →karácsony-szigeti császárgalamb, →szalagos császárgalamb, →kétszínű gyümölcsevő v. tarka császár galamb)
császárharkály (Campephilus imperialis - Imperial Woodpecker): a harkályfélék családjába tartozó veszélyeztetett faj. (Fotó: Jeff Blincow - http://www.northamptonshirewildlife.co.uk/ngallery.htm )
Mauersberger a legnagyobb aggodalom hangján ír arról, hogy az élőhelyén, a mexikói Sierra Madre hegység erdeiben egy 1962-es expedíció hetekig tartó kutatás során sem talált egyetlen példányt sem.
A legnagyobb testű harkály, s a vesztét valószínűleg az okozta, hogy a húsát ízletesnek tartják a helybeliek.
csapos (gal.): színváltozat a házigalambnál, pl.: ó-német begyes.
Az evezők egy része, ált. mindkét oldalon 7-10 db fehér.
A →kassai bukónál a csaposokat fehér végeseknek nevezik, s ott 4-8 evezőnek kell fehérnek lenni, a többi toll egyszínű.
Előfordul fehér galamboknál is csapos változat, amikor a kormány- v. az evezőtollak színesek.
csapótoll (gal.): valójában az evezőtollak, melyek a csattogva repülő (ún. szász röpmód; →sziléziai begyes) házigalamboknál a levegőben összecsapódnak, s a csattogó hangot adják. A jó "szászoknál" ezek vége a sok összecsapódás miatt kirojtosodik. (→evezőtollak ) csapott szárny (gal.): a szárny rajzolata, amely az által jön létre, hogy színes tollazat mellett valamennyi v. legalább 6 elsőrendű evező fehér. A csapott szárny rendszerint fehér farokkal jár együtt, amikor is csapott farokról beszélünk. csapóvas: acélból készített rugós szerkezet, mely érintésre összecsapódva fogja meg a vadat. A sokféle →csapda egyik fajtája.
csapper: a kanárik között két éneklési típus lehetséges. Az egyik éneklési módban a madarak csukott csőrrel, halkan, de rendkívül dallamgazdagon énekelnek, ezek a roller kanárik. A névadó típust (→harzi füttykanári v. roller kanári) a Harz-hegység bányászfalvaiban tenyésztették ki.
A másik éneklési típus követői nyitott csőrrel, rendkívül harsányan, ám dallamokban szegényesen adják elő dalaikat, ezek a csapperek.
A gyenge fülhallású, kevéssé hozzáértő a csappereket részesíti előnyben, míg a vájtfülű valószínűleg tíz csapperért nem adná a jó rollert, még ha az féllábú, félszemű is.
Megfigyelhető, hogy azok a csapperek, amelyek fütyülő erdei pinty, fülemüle v. poszáta mellett tanulták az éneklést, különösen harsányan énekelnek.
Az is egyértelmű, hogy ha bármely éneklésben tehetséges madár gyenge énekesek mellé kerül, a rosszul ...
És akkor folytatom a c-betűs kötetből a galambokat érintő szócikkek ismertetését:
csapda: állatok befogására ritkábban elpusztítására szolgáló eszköz.
Madarat szoktak fogni fagyöngyből főzött →léppel". E módszer hátránya, hogy a befogott madár tollazatát összeragacsozza, lehetetlenné teszi. Továbbá kell hozzá már beszoktatott, lehetőleg tüzes hím, s leginkább a szaporodási ciklusban hatékony.
(Persze védett madarak háborgatása tilos, így evidens, hogy a befogásuk is csupán az illetékes hatóság engedélyével lehetséges.)
A hálózás vékony, alig látható hálóval történik, amely "zsebeibe" éppen úgy gabalyodnak bele a madarak, mint a halászhálóba a halak. Hátránya, hogy a háló drága, s válogatás nélkül fog.
Ha tenyészetből szökik meg valamelyik madár párja, akkor hatásos szokott lenni, ha kettős kalitban, jól látható helyre tesszük ki a szökevény párját.
A fogoly legyen akár hím, akár tojó, fogja hívni a párját, s ha szerencsénk van, akkor az megtalálja hozzá az utat. Spárgával behúzzuk a külső kalit ajtaját, s megvan a szökevény.
A kerti volierekben élő madarakat gyakran támadja meg macska v. valamilyen kisragadozó: menyét, görény stb. Ezeknek rugós tört szoktak kitenni, ami kárt tehet a háziállatokban is. Ezért helyesebb, és biztosabb is, ha a röpdére "villanypásztort" szerelünk. Ennek áramütése egy életre elveszi a betolakodó kedvét a kalózkodástól.
A dúvadirtás eszköze is lehet a csapda, amelyhez terelőösvényekkel v. kényszerváltókkal terelhetjük a ragadozókat. Az ún. ládacsapdába a vad előtt és mögött mozgásra becsukódik az ajtó. A csapdát rendszeresen ellenőrizni kell. Miután a ládacsapda az állatot élve fogja meg, gondosan kell azt onnan kivenni. (Nevezik →élvefogó csapdának, is - http://www.metaprint.hu/csapda.jpg ) Leginkább bevált, hogy a foglyot zsákba ugratjuk.
Kisebb szőrmés ragadozók ellen alkalmazhatók a billenős csapdák.
A héja elfogásának bevált eszköze a héjafogó. Ezt 2,5-5 m magas oszlopra kell szerelni. Valójában egy 3 részes drótketrec, mely alsó rekeszébe csalinak egy fehér galambot szoktak tenni.
Ismeretesek még a rugós tőrök (→csapóvas) is, amelynek nagy előnye, hogy a ragadozó nyakát v. törzsét roppantja össze, így nem okoz szenvedést. (→egérfogók, →élvefogó csapda, →MEPISZ)
csaláncsuk (nép.): a →rozsdás csaláncsúcs (Saxicola /Pratincola/ rubetra).
csalifészek: néhány díszpintyfaj épít ún. csalifészket a fiókák felnevelésére szolgáló valódi fészek fölé, amely az ellenségeik megtévesztésére szolgál.
csaligalamb, csalimadár (gal.): a jól trenírozott röpgalamboknak a tenyésztő az ún. csalimadárral ad jelet, hogy visszatérhetnek a dúcba, azzal csalogatja őket vissza.
Az →angol tippler-tenyésztők leginkább fehér pávagalambot használnak erre a célra. (→keringő galambok; →röptetőláda )
csalogány: 1. a csalog(at) - vágyakozva hívogat szóból - a fülemülék;
2. álmoskönyvekben a szerelmi vágyakozás, a kellemes szexuális élmény jelképe;
3. átvitt értelemben a megnyerő hangú énekesnőkre használják (Blaha Lujza, a nemzet csalogánya);
4. a rigófélék (Turdidae) családjába tartozó, szép énekhangjukról ismert →fülemüle nemzetség egyik fajának a nyelvújítás korából származó neve. Használják a kerti gezére is.
csánkízület: ízület az alsó comb és a csüd között, melyet sokan tévesen térdnek vélnek.
csap (gal.): →csapos .
csapadék: az eső és a zivatar nagy megterhelést jelent a madarak számára. A többség nem is szívesen áztatja el magát, hanem védett helyre húzódva próbálja szárazon tartani a tollazatát. Érdekes, hogy viszont az egyébként állóvízben nem fürdő papagájok szívesen "zuhanyoznak" záporban, ha nyilvánvaló, hogy utána lesz lehetőség a napon megszárítkozniuk.
Sajnos a zápor v. akár egy kiadós eső is komoly kárt okozhat a volier nyitott részében épített fészekben. A lelkiismeretes tojó testével próbálja védeni a tojásokat, s akár el is pusztulhat v. komoly megfázás miatt kerülhet veszélybe az egészsége.
Az eső befolyással van a postagalamb-versenyekre is. Érdekes, hogy a zivatarban a gyengébb képességű, kényelmes galambok törnek az élre. A meglepő tapasztalat magyarázata: a buzgó, életerős, kiváló képességű galambok ellenállhatatlanul törnek hazafelé, s a zivatar leveri őket. Ezzel szemben a bumlizók szépen elülnek az eső elől, s a zivatar elvonulása után szép kényelmesen "sétarepülve" nyernek.
csapat: embereknek, ill. állatoknak a többé-kevésbé rendezett csoportja. A csapatok kialakulásával, működésével kapcsolatos norvég kutatások érdekes tényekre mutatnak rá. Eszerint a hollóknál a fiatal madarak gyakran tömörülnek csapatba, amely legkifejezőbb megnevezés szerint bandának mondható. A tömörülés célja ilyenkor a felnőtt madarak élelmének megszerzése.
Sasha Dall biológus (Trondheimi Műszaki Tudományos Egyetem - NTNU) és brit társa Jonathan Wright (exteri egyetem) vizsgálatai szerint a Walesben tanulmányozott fiatal hollók nem ritkán 30 fős csapatokban kényszerítik meghátrálásra a felnőtt madarakat.
Más fiatalok az éjszaka közeledtével alkotnak ún. alvócsoportot. Egy ilyen kb. 200 fős alvócsapat néhány tagja alkonyattájt egy tetemre talált, amelyből nem lakmározhattak, mert a tetemet egy idős pár birtokolta. Reggel ezek az elzavart fiatalok klb repülési manőverekkel beszámoltak a lehetőségről a társaiknak és együtt indultak a zsákmányhoz, melyet a területet birtokló pártól sikerült is megszerezniük.
Ez a művelet több napon keresztül, mindaddig folytatódott, míg az élelemforrás rendelkezésre állt. És a bandák a szervezettség jeleit mutatva zárták ki a terület valódi birtokosait a lakomából.
A további megfigyelések szerint az ilyen esetek megerősítették néhány madár kapcsolatát és ezek valóságos bandakapcsolatban járták a vidéket és szereztek maguknak táplálékot.
(→mob )
csapatban repülők v. falkarepülők (gal.): a házigalambokon belül a röpgalambok egyik fajtacsoportja.
Azok a fajták tartoznak ide, amelyek 16-24 egyedből álló sűrű csapatban sokszor 2-6 órán át keringenek anélkül, hogy leszállnának.
Esetenként nagy magasságban el is tűnek a szem elől.
csapatmadarak (→Agelaius ): Brehmnél a csirögefélék legkisebb fajainak (9 faj) a családneme.
Egyenes csőrű madarak kerek v. lapos orommal. A kávák élei nem alkotnak egyenes vonalat, mert a hátsó részük az orrlyukak alatt tompa szögben megtörik, mint a sármányoknál.
csádi amarant (Lagonosticta umbrinodorsalis - Chad Firefinch - Red-fronted Weaver Finch - Amarante de Reichenow): a díszpintyfélék Lagonosticta családnemének ritka faja. Nevezik Reichenow amarantnak is. Régen alfajként (L. rhodopareia umbrinodorsalis v. bruneli) jegyezték.
csája (Chauna torquata - Crested Screamer): Dél-Brazília, Paraguay, Uruguay és Argentína mocsaras pampáinak madara a tüskésszárnyú madárfélék családjában.
A tollazat a fejen, a nyakon és a test legfelső részén szürke. Ugyanilyenek a nagy tollak, ill. a szárnyfedők.
Az alsó farkfedők és a váll viszont fehér.
A fejtetőn található búbszerű bóbita is szürke. Viszont a szemgyűrű és a kantár csupasz bőre, ill. a csőr alsó kávájának töve piros.
A nyakán, mint egy valóságos nyakörv, egy fekete szalag fut körbe.
A szürkésbarna csőrön hatalmas csőrköröm mutatkozik.
A tyúkszerű láb narancsos sárga, de a karmok sötétek.
Fotó: Pablo Rodríguez - www.art-natura.com.ar
csáják: a törzsfejlődés során a ludakról régen levált ág, a →TÜSKÉSSZÁRNYÚ MADÁRFÉLÉK családjának jellegzetes képviselői a Chauna nemzetségben.
(→csája; →fehérarcú csája)
csakli: a →csóka (Corvus monedula) egyik népi neve.
család, família: 1. (antr.) biológiai értelemben a szülőfelek és a vér szerinti gyermekeiknek a közössége, mindazok, akik közös őstől származnak, vérrokonok, ez a lefelé származtatás adja az ún. nagycsaládot;
2. (állt.) rendszerint egy nőivarú egyedtől származó utódok csoportja (baromfitenyésztésben szűken véve egy hím és egy tojó teljes testvérekből álló utódcsoportja);
3. (növ.. nemesítés) idegentermékenyülő anyanövény szabad levirágzásból származó utódainak összessége;
4. (bar.) lúdtenyésztésben a gúnár és a tojói. A lúdcsaládot a tenyésztési évet megelőző őszön kell összeállítani;
5. família: állat- v. növényrendszertani kategória. A testük felépítése, bonctani azonosságaik és az egyedfejlődésük tekintetében megegyező családnemek, nemzetségek (genius) egy családba tartoznak.
A madarak osztályának (Aves) az A. Wetmore általa felállított szisztematika szerint - amelyet ma már csaknem általánosan elfogadnak - 28 rendbe 163 (másutt 173-176) család tartozik. E családok abc-sorban a családnevek... címszó alatt találhatóak.
családfa (állt.): törzskönyvezett állat származási lapjának a felmenőket megjelenítő adatai.
CSALÁDNEVEK: az állatrendszertanban a faj és a rend között a család található. A családnevek magyarul mindig -féle végződésűek, latinul a végződés -dae.
Itt a madarak osztályába tartozó családnevek mindkét változatát abc-sorrendben megtalálja. NEM EGY ADOTT RENDSZER CSALÁDNEVEIT SOROLJUK FEL, hanem a klb. szisztematikákban alkalmazott családneveket. Így vannak átfedések és kettősségek, amelyeket a konkrét családnév címszó alatt tisztázhat.
Tehát a félreértések elkerülése végett: a kérdéses család jellemzőit és az oda tartozó nemzetségeket (zárójelben a fajok számával) keresse a lexikon megfelelő helyén!
Családnevek magyarul:
albatroszfélék (Diomedeidae),
álcsuszkák v. ausztráiai csuszkafélék (Neosittidae),
Cnemidocoptes: az atkafélék egyik nemzetsége, mely a madarászoknak is szokott gondot okozni
laevis: → rühatka ,
mutans: →meszesláb-atka.
Cnemophilnae: a paradicsommadárfélék családjának alcsaládja 3 monotipikus nemzetséggel. (→Loria , →Loboparadisea és →Cnemophilus ) Cnemophilus: a paradicsommadárfélék egyik nemzetsége ma már két fajjal (a Loriae megszünt).
macgregorii: csutakbóbitás paradicsommadár (Sickle-crested Bird of Paradise)
loriae: Loria paradicsommadara (Loria's Bird of Paradise).
Nos, a lexikonban a nyíl azt jelenti, hogy a szóra kattintva egy szócdikkhez jut az ember (megsporólja a lapozást). Esetünkben a →barna pettyesasztrild-ra, a → rühatka -ra stb kattintva - értelemszerúen - egy bővebb leíráshoz fognak jutni.
Ezeket az ún. hivatkozásokat Szőcs Béla barátom csinálta, aki a hozzá intézett kérések alapján postáz az igénylőknek MADÁRBARÁT-LEXIKONT.
citromcsíz v. citromcsicsörke (Chrysomitris /Serinus/ citrinella - Zitronenzeisig - Citril Finch): ezt a 14 cm nagyságú pintyfélét sorolták már a csízfélék közé is (Carduelis citrinella), de a viselkedése alapján végre megállapodott a Serinus nemzetségben.
Délnyugat-Európában eléggé gyakori. Leginkább a ritkás hegyoldalakat és a bokros tájakat kedveli.
Táplálékát csaknem olyan ügyesen keresi, mint a tengelic. A hosszú vékony csőre jelzi, hogy előnyben részesíti az apróbb, puha magvakat.
Szürke hátú, a tollazata foltok nélküli. Így aztán a zöldikéhez nagyon hasonló, de annál kisebb, sárgás madárka a fõként Afrikában előforduló csicsörkék nemzetségében.
Főként a fenyőkkel tarkított hegyoldalakat kedveli, s csak télen húzódik az alacsonyabb fekvésű területekre.
citromfélék, citrusfélék (Aurantioideae): a rutafélék alcsaládja. Délkelet-Ázsiából származó fás növények, nagyobbrészt örökzöld, bőrnemű levelekkel.
Jellegzetességük a narancstermés, amely felsőállású bogyótermésnek tekinthető:
citromgébics (Telophorus sulfurepectus - Sulphur-breasted Bush Shrike): a gébicsfélék afrikai faja a bozótgébicsek nemzetségében. Dél-Afrikában egészen közönséges.
A felül kissé kampós csőr fényes fekete, s a csőrszeglet mélyen benyúlik a fekete szem alá.
Az orrnyílástól induló kantár szintén fekete. A szem alatt vékony vonalban folytatódik, s a nyakon kiszélesedve keretezi a narancsos árnyalatú sárga áll, ill. torok által rajzolt "partedlit".
A csőr vonalát törésmentesen követő homlok szintén sárga.
Finom átmenettel válik a fejtetőn galambszürkévé, amely szín a fültájékot, a tarkót és a nyak hátsó élét is jellemzi.
A hát és a szárny szürkével árnyalt sárga. A test alul egyszínű narancsos sárga, de a farcsík szürkéje lehúzódik a testoldal alsó részére.
A hosszú farok sárgával árnyalt sárga.
Kaméleonokat, békákat zsákmányol és hernyókat kutat a fákon.
cinegehília v. lombjáró függőcinege (Pholidorni rushiae - Red-fronted Weaver Finch v. Tit-Hylia): a díszpintyfélék családjának egyik monotipikus nemzetségének ritka faja. Másutt a szintén vitatott →Parmoptila nemzetségben szerepel. A zavart fokozza, hogy nevezik angolul Red-fronted Weaver Finch-nek v. Tit-Hylia-nak, ami megegyezik a piroshomlokú hangyászpinttyel.
Másutt a Parmoptila woodhousi alfajként tárgyalják. Hogy létező fajról van szó, arra bizonyság, hogy felvették a a CITES-listára.
A címszóban szereplő formában szabályos taxon: http://www.itis.gov/servlet/SingleRpt/SingleRpt?search_topic=TSN&search_value=562039, de meg kell említeni, hogy a magyar nyelvű irodalomban szerepel lombjáró függőcinege néven is.
cinegelégykapók (Microeca): az ausztrállégykapófélék családjának egyik nemzetsége 6 fajjal.
cinegeposzáta (Parula americana - Northern Parula): kékhátú, sárga torkú madárka az amerikai poszáták családjába.
A csupaszszemű a földön fészkel. Száraz fűvel béleli a költőalkalmatosságát, s rendszerint március-július között költi ki 2 fehér vagy krémszínű tojását. A kicsik a 19. napon kelnek és 10 napos korukban hagyják el a fészket..
Alfaja:
csővájó féreg (Tubifex tubifex): a férgek sajátos családjának névadó faja. Magát az iszapba fúrva él.
Ennek az akvaristák által rendszeresen alkalmazott tápláléknak hasznát vehetik a madarászok is. A madarak számára az állati fehérje pótlásában van jelentősége. Petri-csészében célszerű felkínálni. (kevéssertéjűek) 
a fehérarcú fürjgalamb Panamában és Costa Ricában fellelhető alfaja. 
1. szárított búzacsíra; 
2. búzacsíra dara; 3 . búzacsíra liszt.
Forrása: http://www.szentesinfo.hu 
A csőr itt kivételesen lila, csak az alsó káva, ill. a hosszan lenyúló felső vége narancspiros. A láb furcsamód fekete. 
A másik éneklési típus követői nyitott csőrrel, rendkívül harsányan, ám dallamokban szegényesen adják elő dalaikat, ezek a csapperek. 
(Persze védett madarak háborgatása tilos, így evidens, hogy a befogásuk is csupán az illetékes hatóság engedélyével lehetséges.) 
Ha tenyészetből szökik meg valamelyik madár párja, akkor hatásos szokott lenni, ha kettős kalitban, jól látható helyre tesszük ki a szökevény párját. 
(→egérfogók, →élvefogó csapda, →MEPISZ)
melyet sokan tévesen térdnek vélnek.
csap (gal.): →csapos .
