Valószínűleg az e- ~ i- mutató névmástő "ígyen" származékából keletkzett, vö. "úgyan" - "ugyan".
Szóval egyáltalán nem hülyeség.
Én sem tudtam, csak most, hogy megnéztem, hogy a "ja" jelentés először a XVIII. sz. második felében bukkan elő.
Számomra ezek szabad cváltozatok: egyaránt használom a foglyot és a fogolyt alakokat mindkét jelentésben.
De nem csak én, hanem Petőfi is, pl.
* Tigris és hiéna: "Saul: Oldd föl a fogolyt." * Coriolánus: "Mint foglyot láttam; fölhivott segélyül"
Vagy Benedek Marcell:
* Gargantua és Pantagruell: "Űzte a szarvast, őzet, medvét, dámvadat, vaddisznót, nyulat, fogolyt, fácánt, túzokot".
* A Thibault-család: "az a kis csitri, aki mindig elszaladt, ha a 'foglyot' meglátta"
Tájszótár nem tud ilyenről. Szerintem egyszerű hiperkorrekció: a fogoly mint madár ritkán használatos szó, és azt hiszik a beszélők, hogy a fogoly mint rab zavar be nekik abban, hogy foglyot akarnának mondani, ezért fogolyt mondanak. (A darvak/daruk nem játszik, mert az szóalakhasadás, míg a két fogoly csupán homonima.)
Kíváncsi (bocs).
Foglakozott azzal valaki, mikor kezdődött bizonyos magánhangzók rövidülése? (Kiváncsi, hiradó, ujság...)
Tényleg, a kíváncsi honnan van?
Akkor a te adatod jóval korábbi; igaz, hogy nem írott nyelvi. Nem tudom, én mikor hallhattam először, biztos később, mint te (1974-ben születtem). Szerintem nem lett köznyelvi, és a szlengből mintha már kezdene kikopni. Tipikus divatszó-divatkifejezés karrier.
Ja, semmit nem akarok bizonyítani, csak kiváncsi vagyok, mikor kezdett terjedni: én a nyolcvanas évek elején hallottam először. Az is érdekelne, szerintetek áttört-e a köznyelvbe, vagy épp kezd visszaszorulni?
Hát, sajnos, a legkorábbi adat, amit találtam, 1992-es, Moldovától (A bal oroszlán című kötet A keselyű című elbeszéléséből), úgy látszik, ez valódi neologizmus. Az a baj, hogy az első adat léte lehet érv, a nem léte viszont nem bizonyít semmit (bár azt sem tudom, mit szeretnél bizonyítani).
Újabb régi adatok (a nagyszótári korpuszból) a Ne légy hülyére:
„– Csak nem gondolja – mondtam –, hogy én a mások bőrére megalkudok maga1val?
– Ne légy hülye – mondta. – Legyen benned egy kis üzleti érzék. A dolog akárhogy üt is ki, legalább a mi pénzünk meglesz. Magadra nem gondoltál?” (Galambos Lajos: Isten őszi csillaga. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1962, 132).
„– Anyámat is megkörnyékezték – mondta –, le nem megy a nyakamról, édes lányom, mondja, ne légy hülye, ennek örülni kell, két kézzel kapni az alkalmon” (Spiró György: Az ikszek. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1981, 134).
Ezt nem tudom, melyik az illendő, mindenesetre el lett indítva korábban egy Szleng, szleng, szleng nevű topik.
> Mit jelentenek pontosan a 'csokker' és 'spendi' szavak?
Én még nem hallottam őket, de a csokker jelentését te már el is magyaráztad: 'szerencsétlen, lúzer, genya, balfácán'. Egyébként láthatólag az 'ember, férfi' csóka szócsaládjának része (még csocseró, csocsi, csótány stb.), melynek tagjaihoz az adott közösségben pozitív vagy negatív jelentésárnyalat társulhat.
Esetünkben negatív: itt van pl. egy csokker képek c. oldal, melyen a mottó 'buta arcod van'.
Vagy egy másik stílusárnyalat 'antipatikus személy' (magyarul 'faszfej') jelentésben: "Tegnap egy magyar wolfszerveren aláztam, utána meg egy
német szerveren szarba tiport két szlovén csokker."
A spendire így nincs adatom, van viszont egy angol szlengszó a spendy, amely egyaránt jelenthet 'drága, költséges'-t, vagy 'költekező személy'-t.
Mutatványok: "It's a light lead in to Hyena, which is super strong but spendy.", "The only people I have ever heard use the term 'spendy' (besides myself) are from Oregon. We here in the Northeast tend to say that something is 'pricey' or 'expensive' or even 'dear.' I like the term spendy 'cause it's so descriptive. And it makes me giggle., "Buy a notebook, bring a pencil, take notes. Total cost, $5.00 if you are spendy (expensive pencil or something)."
Egyébként a Nádasdy által citált nem igazánnak is vannak már a 18. századból adatai (persze, nem igazán lehet eldönteni, hogy milyen jelentésben, a korabeli hangsúlyviszonyokat nem rekonstruálhatjuk), de egy 1948-as Füst Milán-adat (ez egyébként 13. adat a nagyszótári korpuszban) egész biztosan a nekünk kellő: „S vajjon nem igazán erkölcsisége és értelme teszi-e az embert emberré?” Szóval itt sem áll az anglicizmus.
Találtam neked Jókai Anna Napok című, 1971-ben megjelent regényében ilyet: „Csak egy kicsit lötyög ez a fürdõnadrág. És fehér a bõröm. - Le fogsz égni, Viki. Ne légy hülye. - Barna akarok lenni. Fáj a bõröm. Lázam is van.”
Vagy Lázár Ervin Egy lapát szén Nellikének című novellájában is előjön (annak a dátumát nem sikerült kiderítenem, de egy 1994-es válogatáskötetben szerepel, tehát minden bizonnyal évekkel korábbi): „ - Pipa rám. Meg különben is hisztis... Akkor én oda se megyek... - Ne légy hülye. Elhozom az Ibit. - A mongol képűt? - Azt.”
E két írót semmi esetre sem lehet megvádolni anglomániával, elég konzervatív szerzők (és nem csak politikai értelemben).
Vagy: "ne barmulj" - ez is a régi (tegnapi) magyar. De a magyar nyelv szellemében nem volt benne ebben a beszédhelyzetben a "Ne légy/legyél + jelző v. főnév..." szerkezet. Legalábbis for me.
Kicsit eltérítem, de nem off tán: Mikor elöször olvastam/hallottam, szokatlan volt ez: "Ne légy hülye" stb. De nem töprengtem rata, csak az érzés. Aztán jöttem rá, itt már - és más magyar nyelvi változásban - nem csak a szavak jönnek az angolból, ez nem baj, de mondatfordulatok, szerkezetek is. Ez nekem nagyon szokatlna. "Ne légy hülye" = nekem még magyarul: "Ne hülyéskedj" vagy "Hülye vagy?" Senki nem mondta így (mint fönt) a kilencvenes évekig. Persze, egyetértek Nádasdyval: ha majd a magyarul beszélők nagy többsége így mondja, akkor az lesz a agyar nyelv. De neem még nem.
Vale!
Segítség! Mit jelentenek pontosan a 'csokker' és 'spendi' szavak?
Ezeket gondolom ismeritek. (Itt egyiket se találtam)
http://mek.oszk.hu/adatbazis/lexikon/phplex/lexikon/d/szleng/
http://mnytud.arts.klte.hu/szleng/
http://mek.oszk.hu/adatbazis/lexikon/phplex/lexikon/index.html
Itt (http://index.hu/gazdasag/vilag/tej0805/) viszont ez áll:
"Ne legyél tökkelütött! [vagy: Szerencsétlen, lúzer, csokker, genya, balfácán stb.]"
Másutt pedig: "Primkó, csokker"
Amúgy ilyen téren melyik topik az illendő? (Ki milyen szavakat tud, amit más nem? / Szavak eredete / Ritkán használt ízes magyar szavak)
A név további svéd alakváltozatai a Georg és a Göran.
Különösen ez utóbbi az elterjedt, a Sárkányölöröl elnevezett templom, kórház stb. a S:t Göran nevet viseli.
Ráadásul a miniszterelnökünket is Göran Perssonnak hívják. :-)
Írjon fel nekem valaki Cavintont! Erről a kérdésről három napja beszélgettem valakivel, elproblémázgattam rajta, aztán eszembe jutott a Jörg, Jörgen sor, és megnyugodtam. A problémázást megjegyeztem, Jörgéket elfeledtem. Ez már súlyos.
Jut eszembe, mindketten elfeledkeztünk a germán palatális formákról: vö. német Jörg, svéd Jörgen, dán Jørgen. A svéd forma egyértelműen megmagyarázni látszik a finn Yrjö-t, de a német is utal arra, hogy a magyarban sem lóg a levegőben a palatális magánhangzó.
