Soha nem gondoltam volna, hogy az "igen" ismeretlen eredetű lehet. Érdekes volna megnézni sok más eur. nyelvben az eredetét, és ha ott is van szabálytalanul furcsa vagy átvett, vagy nem logikus, akkor valami analógiát találni. Hadd kalandorkodjam: a nálunk jó rég használatos "ja!" mintájára: hátha egy akkor találkozott divatosnak, erősnek tartott-hatott nyelvnek valami átvételig fokozódó gyors hatása... Fel, ötletek, harcra...
Az én válaszom a MSzFE szócikkére alapszik. Megadja a finnugor eredetet, de ez valóban annyira kétséges, hogy nem említettem. Másodikként az "ígyen"-ből származtatja; ennek leginkább kétségbevonható eleme a gy-g átalakulás. Idéz ugyan két példát (egyenes-egenyes, gyenge-genge), de ezek erősen tájnyelviek. Mindenesetre azt jelzik, hogy nem lehetetlen. Egyébként gy nem csak d-ből alakulhat ki, hanem - mint te is írtad - ly-ből, vagy mondjuk dzs-ből is.
Az igen és így, ígyen szavaink két külön tőből eredhetnek.
igen: 'nagyon' és 'úgy van' jelentésekből az előző a korábbi. (igen megéheztem = nagyon megéheztem) Mai elsődleges jelentése az igenis szóösszetételből alakult ki. Eredete ismeretlen, de próbálták finnugorból eredeztetni, de bírálják.
így: Az EZ mutató névmás e, i elemeiből való. Gy eleme eredhet egy ablativusi l palatizációjából, s ez esetben az így nem más, mint az ILY affrikálódott változata. Másik lehetőség: a gy elem egy finnugor eredetű denominális névmásképző, amely megfigyelhető pl. a zürjén tadzs ('így'), kudzs ('hogy') szavak végén. Ha ez igaz, akkor az így az EGY szóval azonos eredetű. Mindkét származás egyformán lehetséges.
Az igyen -en képzője megfelel az itt-itten pár képzőjével, továbbá a g-gy hangok nem mehetnek át egymásba, a d-ből alakulhat ki gy hang.
Az igen és így, ígyen szavaink két külön tőből eredhetnek.
igen: 'nagyon' és 'úgy van' jelentésekből az előző a korábbi. (igen megéheztem = nagyon megéheztem) Mai elsődleges jelentése az igenis szóösszetételből alakult ki. Eredete ismeretlen, de próbálták finnugorból eredeztetni, de bírálják.
így: Az EZ mutató névmás e, i elemeiből való. Gy eleme eredhet egy ablativusi l palatizációjából, s ez esetben az így nem más, mint az ILY affrikálódott változata. Másik lehetőség: a gy elem egy finnugor eredetű denominális névmásképző, amely megfigyelhető pl. a zürjén tadzs ('így'), kudzs ('hogy') szavak végén. Ha ez igaz, akkor az így az EGY szóval azonos eredetű. Mindkét származás egyformán lehetséges.
Valószínűleg az e- ~ i- mutató névmástő "ígyen" származékából keletkzett, vö. "úgyan" - "ugyan".
Szóval egyáltalán nem hülyeség.
Én sem tudtam, csak most, hogy megnéztem, hogy a "ja" jelentés először a XVIII. sz. második felében bukkan elő.
Számomra ezek szabad cváltozatok: egyaránt használom a foglyot és a fogolyt alakokat mindkét jelentésben.
De nem csak én, hanem Petőfi is, pl.
* Tigris és hiéna: "Saul: Oldd föl a fogolyt." * Coriolánus: "Mint foglyot láttam; fölhivott segélyül"
Vagy Benedek Marcell:
* Gargantua és Pantagruell: "Űzte a szarvast, őzet, medvét, dámvadat, vaddisznót, nyulat, fogolyt, fácánt, túzokot".
* A Thibault-család: "az a kis csitri, aki mindig elszaladt, ha a 'foglyot' meglátta"
Tájszótár nem tud ilyenről. Szerintem egyszerű hiperkorrekció: a fogoly mint madár ritkán használatos szó, és azt hiszik a beszélők, hogy a fogoly mint rab zavar be nekik abban, hogy foglyot akarnának mondani, ezért fogolyt mondanak. (A darvak/daruk nem játszik, mert az szóalakhasadás, míg a két fogoly csupán homonima.)
Kíváncsi (bocs).
Foglakozott azzal valaki, mikor kezdődött bizonyos magánhangzók rövidülése? (Kiváncsi, hiradó, ujság...)
Tényleg, a kíváncsi honnan van?
Akkor a te adatod jóval korábbi; igaz, hogy nem írott nyelvi. Nem tudom, én mikor hallhattam először, biztos később, mint te (1974-ben születtem). Szerintem nem lett köznyelvi, és a szlengből mintha már kezdene kikopni. Tipikus divatszó-divatkifejezés karrier.
Ja, semmit nem akarok bizonyítani, csak kiváncsi vagyok, mikor kezdett terjedni: én a nyolcvanas évek elején hallottam először. Az is érdekelne, szerintetek áttört-e a köznyelvbe, vagy épp kezd visszaszorulni?
Hát, sajnos, a legkorábbi adat, amit találtam, 1992-es, Moldovától (A bal oroszlán című kötet A keselyű című elbeszéléséből), úgy látszik, ez valódi neologizmus. Az a baj, hogy az első adat léte lehet érv, a nem léte viszont nem bizonyít semmit (bár azt sem tudom, mit szeretnél bizonyítani).
Újabb régi adatok (a nagyszótári korpuszból) a Ne légy hülyére:
„– Csak nem gondolja – mondtam –, hogy én a mások bőrére megalkudok maga1val?
– Ne légy hülye – mondta. – Legyen benned egy kis üzleti érzék. A dolog akárhogy üt is ki, legalább a mi pénzünk meglesz. Magadra nem gondoltál?” (Galambos Lajos: Isten őszi csillaga. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1962, 132).
„– Anyámat is megkörnyékezték – mondta –, le nem megy a nyakamról, édes lányom, mondja, ne légy hülye, ennek örülni kell, két kézzel kapni az alkalmon” (Spiró György: Az ikszek. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1981, 134).
Ezt nem tudom, melyik az illendő, mindenesetre el lett indítva korábban egy Szleng, szleng, szleng nevű topik.
> Mit jelentenek pontosan a 'csokker' és 'spendi' szavak?
Én még nem hallottam őket, de a csokker jelentését te már el is magyaráztad: 'szerencsétlen, lúzer, genya, balfácán'. Egyébként láthatólag az 'ember, férfi' csóka szócsaládjának része (még csocseró, csocsi, csótány stb.), melynek tagjaihoz az adott közösségben pozitív vagy negatív jelentésárnyalat társulhat.
Esetünkben negatív: itt van pl. egy csokker képek c. oldal, melyen a mottó 'buta arcod van'.
Vagy egy másik stílusárnyalat 'antipatikus személy' (magyarul 'faszfej') jelentésben: "Tegnap egy magyar wolfszerveren aláztam, utána meg egy
német szerveren szarba tiport két szlovén csokker."
A spendire így nincs adatom, van viszont egy angol szlengszó a spendy, amely egyaránt jelenthet 'drága, költséges'-t, vagy 'költekező személy'-t.
Mutatványok: "It's a light lead in to Hyena, which is super strong but spendy.", "The only people I have ever heard use the term 'spendy' (besides myself) are from Oregon. We here in the Northeast tend to say that something is 'pricey' or 'expensive' or even 'dear.' I like the term spendy 'cause it's so descriptive. And it makes me giggle., "Buy a notebook, bring a pencil, take notes. Total cost, $5.00 if you are spendy (expensive pencil or something)."
Egyébként a Nádasdy által citált nem igazánnak is vannak már a 18. századból adatai (persze, nem igazán lehet eldönteni, hogy milyen jelentésben, a korabeli hangsúlyviszonyokat nem rekonstruálhatjuk), de egy 1948-as Füst Milán-adat (ez egyébként 13. adat a nagyszótári korpuszban) egész biztosan a nekünk kellő: „S vajjon nem igazán erkölcsisége és értelme teszi-e az embert emberré?” Szóval itt sem áll az anglicizmus.
Találtam neked Jókai Anna Napok című, 1971-ben megjelent regényében ilyet: „Csak egy kicsit lötyög ez a fürdõnadrág. És fehér a bõröm. - Le fogsz égni, Viki. Ne légy hülye. - Barna akarok lenni. Fáj a bõröm. Lázam is van.”
Vagy Lázár Ervin Egy lapát szén Nellikének című novellájában is előjön (annak a dátumát nem sikerült kiderítenem, de egy 1994-es válogatáskötetben szerepel, tehát minden bizonnyal évekkel korábbi): „ - Pipa rám. Meg különben is hisztis... Akkor én oda se megyek... - Ne légy hülye. Elhozom az Ibit. - A mongol képűt? - Azt.”
E két írót semmi esetre sem lehet megvádolni anglomániával, elég konzervatív szerzők (és nem csak politikai értelemben).
Vagy: "ne barmulj" - ez is a régi (tegnapi) magyar. De a magyar nyelv szellemében nem volt benne ebben a beszédhelyzetben a "Ne légy/legyél + jelző v. főnév..." szerkezet. Legalábbis for me.
Kicsit eltérítem, de nem off tán: Mikor elöször olvastam/hallottam, szokatlan volt ez: "Ne légy hülye" stb. De nem töprengtem rata, csak az érzés. Aztán jöttem rá, itt már - és más magyar nyelvi változásban - nem csak a szavak jönnek az angolból, ez nem baj, de mondatfordulatok, szerkezetek is. Ez nekem nagyon szokatlna. "Ne légy hülye" = nekem még magyarul: "Ne hülyéskedj" vagy "Hülye vagy?" Senki nem mondta így (mint fönt) a kilencvenes évekig. Persze, egyetértek Nádasdyval: ha majd a magyarul beszélők nagy többsége így mondja, akkor az lesz a agyar nyelv. De neem még nem.
Vale!
Segítség! Mit jelentenek pontosan a 'csokker' és 'spendi' szavak?
Ezeket gondolom ismeritek. (Itt egyiket se találtam)
http://mek.oszk.hu/adatbazis/lexikon/phplex/lexikon/d/szleng/
http://mnytud.arts.klte.hu/szleng/
http://mek.oszk.hu/adatbazis/lexikon/phplex/lexikon/index.html
Itt (http://index.hu/gazdasag/vilag/tej0805/) viszont ez áll:
"Ne legyél tökkelütött! [vagy: Szerencsétlen, lúzer, csokker, genya, balfácán stb.]"
Másutt pedig: "Primkó, csokker"
Amúgy ilyen téren melyik topik az illendő? (Ki milyen szavakat tud, amit más nem? / Szavak eredete / Ritkán használt ízes magyar szavak)
