Ide írjon mindenki, akinek van valamilyen ötlete, hogy hogyan kell egy brikettálógépet megépíteni! Szerintem pár okos ötlettel közösen mindent meglehet valósítani! Hajrá!
Ha nyög a pumpa a szoritáskor, akkor ugye, nem birja. Ehhez a munkahegerhez vékonyabb préscső való, akkor meg a temelékenység kárára megy a csere. Meg kell találnod a megfelelő arányt. Tudod, kecske-káposzta.
Az anyag szárított fűrészpor!Arról tudok képet felrakni ahogy meg nyomja a munka henger,viszont maga a munka hengerről sajna nem mert úgy van ki alakítva hogy nem sok mindent látni. Próbáltam a szórítást de sajna kicsit erölködik a munka henger,lehet hogy tényleg nem ez a megfelelő ehez a géphez!?
Sajnos a képeken nem sok minden látszik. Vagyis pont az, amit látni kéne, az nincs rajta. A véleményhez kéne a munkahenger ( belső ) átmérője, a briketted felülete - amit a m.h. nyom és a pumpa nyomása.
Az anyag száraz?
Próbáltad már a préscsövet kicsit jobban szoritani, úgy hogy nagyobb ellenállást adjon a munkahengernek?
Esetleg más anyaggal?
A rönkhasitókon relativ vékony munkahengerek vannak, lehet hogy nincs meg a legalább 800 kg/cm2 nyomás a préscsőben.
Sziasztok!Van 1 házilag átalakítót rönkhasítom.A gondom vele hogy nem elég kemény brikettet csinál.Csináltam pár képet is róla!http://indafoto.hu/runnerem
Várom az ötleteket hogy mit kéne rajta esetleg vátoztatni 3 kw-os motor van rajta.A szivattyúról nem tudok semmit.
ezek a cuccok szinte ezt csinaljak. csak nincs lefenekelve, hanem hosszu, igy az elmeno csoben levo dugo adja az ellentartast. Es altalaban nem ket felcso, hanem egy cso ami fel van hasitva.
ha le lenne fenekelve, hogyan pattintanad ki belole? Vagy en nem ertem?
én még nem építettem ilyesféle gépeket, de szívesen olvasgatom ezt a fórumot is. Én még csak az apríték tüzelésnél tartok. Olyan megoldáson nem gondolkodtatok, hogy két lefenekelt félcsövet összeszorítani, mondjuk 4-5 munkaütemmel belegyömöszölni a cuccot, majd teljesen szétnyitni és kilökni a brikettet? Ez csak eszmefuttatás, nem biztos, hogy hatékony, de szerintem ebbe nem tudna beleszorulni. Úgy látom ez a legnagyobb probléma a jelen állás szerint.
Néztem a gépeket,mind a kettő jó.Igazából nem lehet automata szorító nélkül megfelelőt préselni.Oda vissza ütem az nyilván termelékenyebb.De szerintem az sem mindegy hogy milyen anyaggal dolgozunk.Nád 200kg/m3 fűrészpor150-200Kg/m3 a széna jó ha eléri 110Kg/m3,és ez mellett nehéz is a prés csőbe juttatni.Most már világos hogy miért nem szorul meg a gyári gép,szorító miatt.
Szia!
Én is sokat szenvedtem a csőbe szorult anyagok miatt.
Brikigép javaslatßra megnéztem néhßny videót a RUF tipusú brikettßlóról.
Ezek utßn én csak ebbe a tipusúba gondolkodtam.(Ezúton is köszönöm Brikigépnek)
Nem csúszik meg az anyag,nem szorul be a csőbe,nem kell melegíteni,és teljesen mindegy,hogy milyen alapanyagot teszel bele.
Az enyém most 70-110kg/h teljesítményű,és 9kw/h a fogyasztßsa.
Kb.20t brikettet nyomtam már le vele.
Itt a videó:
Először elektromos vezérlése volt a szorítódugattyúhoz (piros) , mágnesszeleppel de az mindig késett és ledobtam . Csináltam hidro-mechanikus vezérlőt ami rajta van a szorító hengeren. Ez totál precízen kiold,szabályozható erővel külön pumpaegységgel. Ez a gép 80kg-ot ad /h 8Kw áramfogyasztással amiben benne van a főmotor, adagolómotor, szorítópumpa motorja és az olaj és vízhűtő motorja is.
A hidraulikus gépeknél nagyon fontos az erők és teljesítmények összhangja, amellyet csak számításokkal tudsz optimálisra hangolni. Minden fontos , a motor erő , pumpa nagysága-nyomása, hidrohenger-brikettátmérő viszony, csőkeresztmetszetek, vezérlők jósága .
Én a csigások mellett horgonyoztam le mert termelékenyebb ha jól be van állítva.
Érdekes hogy használsz melegítőt, hidraulikusnál nem szoktak. Az előbbi felsorolásból kimaradt a cső alakja.Ha bizony kúpolós csövet használsz abba beszorulhat szorító nélkül is. És legjobb ha megállás előtt meglazul a brikett mert állás közben a keményen hagyott" odahegesztődik" a csőhöz és az indulás nagyon nehéz vagy lehetetlen és lehet ezért használod a melegítés feloldó hatását ?
Pontosabban fűtés nélkül nem működik jól.Ma porosabb szénát nyomtam,nem is használtam a szóritást.Rendesen kellet fűtenem mert szorult.Igaz most nem volt laza,gondolom a por miatt.Olaj nyomással az a bajom hogy sokat nyom a szivattyú.Nehezen vált a vezér tömb.Lehet ez a tünet?Mert ha tényleg nagy a szivattyú kisebbre cserélném.Gépen már a harmadik csövet rakom,ez a leghosszabb 75cm .15cm az eleje ahol tölt,a vége 18 cm-re vágva.Előző csövek rövidebbek voltak.Ha jobban meg vágom,hosszabban,lehet hogy nem lesz ilyen érzékeny.A brikettet nem érte a szorítónak a teteje.Valószínű hogy már a csőben tömörödött állítás nélkül.
Ez is jonak tunik, hogy ha az olajnyomas alapjan latszik hogy kezd megszorulni, akkor rafut. Vagy az van hogy tul kicsi a tartomanya amiben a szoritast a futessel tudod allitani, es igy is van hogy tul laza vagy tul szoros?
Tehát ha jól értem a mindenkori nyomás szabályozná a szorítót,illetve a vég állás.Esetleg nyomás kapcsoló.Én ara gondoltam hogy a motor áramfelvételét figyelné egy áram kör,és ha eléri a be állított értéket el engedi a nyomást.A fűtést olaj nyomás alapján kapcsolom,ha nő akkor rá fűtök.
A gép paraméterei:
keverő motor:500w
fűtés:2x800w
ventilátorok kb.250w
Hát ez van 7850w.Keverő motor ciklikus.Fűtés 5 percig fűt 8-10 percet áll.A fő motor ki terhelve az adat tábla szerint 11 amper.Mérésem szerint 6 és 8 amper köz jár.11 ampert a tömörítés utolsó fázisában éri el kb.1,5 min.1000Ft/100Kg.Villany óra alapján 8,2Kw óra ment el 34,5Kg anyagra.Ha elkapom a külön vezérelt áramot akkor majdnem fele.
A szoritot megcsinalhatnad egyszeruen olyanra, hogy egy kicsi munkahenger a tomorites kezdeten total megszoritja, es a vege elott 3cm-el, vagy ha az olajnyomas eleri a 100-at, akkor total elengedi.
A futest megcsinalni hogy egy elektronika szabalyozza a homersekletet a nyomascsucsok alapjan lehet hogy egyszerubb.
Valójában igazad van mert ha a csövet nem melegítem akkor az anyag be tömörödik és az istenért sem jön ki.Amíg nem fűtöttem a csövet be állt az anyag,maradt a fúrógép hosszú fúró.Készítem fűtést azóta ha növekszik a olaj nyomás rá fűtök.De általában mindig meleg a cső,igaz kézi fűtés vezérlésem van.Automata szorító szabályozható?A kérdésem pontosabban az lenne hogy:1,2,4,8,20tonna stb,vagy van szorítás vagy nincs szorítás.Ha minden jó vagy hasonló akkor ilyen a végeredmény.A szorító meg ilyen.http://kepfeltoltes.hu/view/131122/F_nyk_p351_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
Ahogy melegszik az anyagod úgy változik a surlódás a csőben. Mellé még ha az anyag összetétel is változik akkor ez még kifejezettebb. Állandóan piszkálni kellesz a szorító csavarokat, ezért jobb az automata szorító.Nekem mikor a nád felmelegedett a csőben még az automata szorító sem birkózott meg mert 20 tonna szorítóerő se volt elég. A fűrészporok tapadósabbak így valamivel jobban reagál a szorításra.
Érdeklődőm hogy hidraulikus gépnél 15-20 perc után meg puhul a brikett,újra állítom a szóritást akkor egy darabig jó,utána kezd szorulni.Lazítok rajta akkor megint jó.Általában akkor a legjobb ha a nyomás 100-120bár.Vagy az is lehet hogy változik az anyag összetétel?Fűvel dolgozom általában,a csövet fűtöm.
Jól látod a csigás gép akkor termelékeny ha napokon át egyenletes anyag áll rendelkezésre mert ahhoz kell állítani a csiga-cső rendszert. Ezt naponta váltani nem célszerű. Ellenben a formába nyomó hidraulikus gép éppen a változó anyagokra való, ezért könnyebb vele dolgozni. Kollégám készített sikeres gépet , már túl van a 100 tonnán is.
Viszont János állítása hogy a csigásnak rosszabb a brikettminősége én ezt meg kérdőjelezem. Hogy a minőség mértékegysége mi a szösz az emberek között fogalmam sincs , én tudom hogy mi a mértékegység én nálam, és a csigás keménybrikettre adom a többet. Egyedül csak a csigás gép tud ragasztót kicsalni a természetes anyagból , és ennek kötése túlmegy a legerősebb lendkerekes gép kötésén . Igaz hogy néha megég a brikett lukjának egy vékony rétege de ha jól beállítják a gépet akkor ez sem kötelező .
Mellé a csigásnak még van fejlődési lehetősége , én ezen az úton járok és remélem jobban hasznosítható lesz mint ahogy eddig teljesített a csigás gép.
Az en meglatasom (pusztan fotelbol, sokminden elolvasasa utan), hogy a csigas erzekenyebb az alapanyagra es annak egyenletes minosegere. Sok allitgatast, jusztirozast igenyel mire beall, es utanna is kell hogy ne valtozzon az anyag, mert akkor lehet ujra allitgatni. Cserebe termelekeny. Ahol egy fix alapanyag van folyamatosan, ott jo lehet. A hidraulikus, plane a zart presformas, az kevesbe erzekeny az anyagra, osszenyom mindent es kesz. Jobb oda, ahol hol ez, hol az van, sok forrasbol szarmazik az anyag.
Tisztelt brikettálok. Új vagyok itt a topikon,bár mostanában sokat olvasom.Lehet hogy hamarabb kelet volna olvasnom.Sok okosságot lehet tanulni az írásokból. Sajnos abba a hibába estem hogy először építettem utána olvastam. Építettem egy gépet,ez lesz a második telem amit brikettel fűtök.Igazából meg vagyok elégedve.A gépemről a Videó URL-je: :http://youtu.be/WcV2B2aR5qY A másik:http://youtu.be/cEORkOX6II8 Fő alapanyagom fű.Nekem ez van.Fűrész por sajnos vagy drága vagy nedves.Igaz azzal egyszerűbb dolgozni,szaporább.45-50Kg/h.Fűből kevesebbet tud a gép kb 30Kg/h.Igaz darálni kell. Ha most kezdeném lehet hogy csigásban gondolkodom,termelékenyebb,egyszerűbb. De azért igaz az az állítás:otthon is lehet brikettet gyártani.Nem kell mérnöknek lenni,-nem a mérnöki tudást akarom degradálni,elnézést-. --
Olyat szeretnék kérdezni, valaki nem csinál papír brikettek kecskeméten, vagy a közelében? Egy pár darabb brikettet átvennék tőle, hogy kipróbáljam milyen. Mivel elég karcsú a költségvetés, így nem merek beruházni 1 gépre próbára.
Olvasom mindenki tégla formályú brikettet nyom. gondolom könnyeb kivitelezni a gépet. Én olyanon gondolkodom ami henger alakú brikettet présel, a közepén x cm méretű lukkal. Olyan mint a gyári fűrészporos brikett. Az égésen változtathat valamit talán, mert huzat keletkezik a belselyében.
A téglaformályú brikett nyomónak mekkora a sablonja, milyen magas? mekkora papír masszát présel össze 8-10 cm magas téglává?
