Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott:
A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is.
A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani.
Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság.
Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele,
és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt
Itt egy autentikus vázlat:
www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd
további linkek:
www.diymasonryheater.blogspot.com/
http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm
http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf
http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html
üdv: V11
Legutóbb olvastam valahol a rakéta kályhát azért hívják így ,mert működése közben komoly hanghatás is keletkezik.Ezt én nem tudom alátámasztani hiszen nálam a tesztkályhában rakéta "tűztér" lett kialakítva.A hőelvonás -mint írtam volt- kamra (harang) rendszerű így a nagy sebességű légáram által keltet hanghatás csak hideg indításkor (by pass) hallható.
A rakéta tűztér jellemzője - a korlátlan mennyiségű (nem szabályozott) égési levegő beszívás.Itt nincs szekunder ,tercier levegő adagolás.
Én sokáig az amerikai építők -hozzáférhető -workshop-it tanulmányoztam,hisz itt szinte lépésről-lépésre követhető az építés folyamata.Azt gondoltam az un.biotűztér a megoldás a tökéletes égésre (co2+h2o).Később elkeveredtem egy hazai oldalra ,ahol meg azt állították -a fatüzelés nem szabályozható az égési levegővel csak az éghető anyag adagolásával.
Mindezeket összeolvasva jött a gravitációs adagolásu rakéta tűztér gondolata.
Én a kamra alatt olyan égéstermék zsákutcát értek ahol a részecskéknek hőt kell veszíteniük ahhoz ,hogy a következő kamrába "átcsússzanak".Pl.:Az egyik kamrám 170 cm magas ,de átbújó nyílása a következő kamrába a tetejétől számítva 40 cm-rel lejebb van...
A rakéta tolóerejét én sem tudtam elképzelni addig amíg nem láttam...
Történt az ,hogy a tartály egyik sarkánál a sár folytonossági hiányt szenvedett -nem igazán tudom milyen okból kifolyólag-,azaz rés keletkezett a köpenyen . Az égéstermék azonban nem kifelé füstölt ,hanem szemlátomást vissza igyekezett a füstjáratba...
Nos,kemencéket már én is építettem párat -és szintén nem vagyok kályhás.
A kályha nem kemence,ám nekem is sok ötletet adott az üzemelés során.
Tegnap a szaunában azt kérdezte egy polgár, hogy mi van ha a cserépkályhát villannyal fűti fel. Kevés a fa tartaléka ezért jutott eszébe.
Bármivel fűtheti a hőtároló rendszert az alkalmazó, a probléma a költség.
Az árak növekedő sorendben: apríték (gally, ág, kukoricaszár, stb.) Ágfa, tüzifák, brikett és pellet, gáz, áram. A napenergia télen nem igazi.
Ami jó lenne ha a szalmát brikettálnák nagy tömegben és maximum 40 Ft lenne az ára. megrendelnéd lezárt raklappal és csak be kell rakni, száraz, stb. A tüzifákkal az a gond hogy nem értik a felhasználók hogy télen kell kivágni és azonnal felaprítani 50 cm átmérőjű hasábokra és rács szerkezetben tárolva, szellős és napsütött helyen, felülről letakarva alul raklapra rakva stb simán megszárad őszig 12 %-ra. Utána viszont be kell hordani hogyg ne szívja be a párát.
Ha vizes fával tüzelnek az komoly gond, de mivel nem tárolnak be eleget ez sajnos jellemző gyakorlat.
"Összesen 6 kamra lesz benne ugyanúgy mint a tesztkályhában.Az égéstermék mozgását a rakéta tolóereje és a kamrák szabad gázáramlása szabályozza, nem a kémény szívása."
Ezt ha megkérhetnélek el tudnád nékem pontosabban is magyarázni esetleg lerajzolni. Vagy valamit belinkelni erről a "rakéta tolóereje" dologról. Előre is köszönöm. Nem vagyok kályhás de már építettem magamnak kemencéket.
Most a kemencével fűtök -már 5. szezonban .A kályhát a kemence leváltására szánom,mint a fűtőmű újabb generációját.Természetesen a tervezésben felhasználom a kemence használata során szerzett tapasztalatokat.
Növelnem kell a mű tömegét az bizonyos,mert napi két fűtéssel max.10 órán át tudom a hőveszteséget pótolni.Kemence esetében a hőcserélő a kemence falában került elhelyezésre,a hőtermelés helyétől alig néhány cm-es sárral fedve.Így a rendszer viszonylag rugalmasan működött akár egy vegyes kazán.Ha mondjuk a fűtőanyagot cserélném keményfára biztosan fel lehetne tornázni a temperálást.
Összesen 6 kamra lesz benne ugyanúgy mint a tesztkályhában.Az égéstermék mozgását a rakéta tolóereje és a kamrák szabad gázáramlása szabályozza, nem a kémény szívása.
A köpeny belső oldalán égéstermék áramlik, kivéve a sarkokat és nyílásokat.Az aprítéktartály a kályha alsó részének közepén helyezkedik el ,immár samottból építve- minden oldalán az égéstermék által fűtve.
A külső köpeny valamint a 3-6 kamra vegyes falazatu lesz 10 cm tetőcserép belül 2 cm-es samottlappal bélelve.Ennek oka költségcsökkentés és az ,hogy bontásból rendelkezésre fog állni.
A hőcserélőnek a tetőcserép adja át a hőt a kályha köpenyén.
Érdekesség képen elmondom, futottam már bele, hasonló megrendelő kérésbe.
_ "Kályha első oldalába nagy üveg ajtót kértek fa tüzelésnek, a kályha hátsó oldalába kis hérás cserépkályha ajtót. Falazzam 2é a tűzteret és az tök jól, fog működni."
Aha, biztos elvállaltam az építést.
Mosolyogtam, csóválgattam, mire nem jó az internetes infós kényelmi képzelőerő. :)
Igaz erre azt mondták, s diplomás emberekről van szó! : Mi vn, nem kell a pénz?
Tudjátok mi a legxarabb : Találtak MESTERT, aki meg csinálta.
Azt már régen kitárgyaltuk,hogy a tűzteret nem célszerű hűteni-még az üvegajtón keresztül sem .Ha jól emlékszem Te a kályhaajtódat -a tesztkályhádon- le is hőszigetelted.
Kis térfogatú,hőszigetelt,jól előmelegített égési levegővel rendelkező tűztér -ez a magas hőmérsékletű égés záloga.
A tervezés alatt álló vizeskályhám esetében a puffer maga a kályha tömeg.Felforrás veszély kizárt a vastagcsöves ,nagy vízmennyiséget forgató hagyományos rendszer miatt.
Azt gondolod ez a Google, beütöd a kérdést és kapod a válaszok tengerét?
Aki próbál neked segíteni azt meg pocskondiázod?
Szégyeld magad!
17 hozzászólásod van összesen és már minden készen kellene?
Megnyugtatlak-megoldást magadnak kell keresned.Olvass vissza itt, az Épített kandallókályha ,Cserépkályha stb. topikokban.
Én 3 év kutatómunka után vállalkoztam az első un. tesztkályhám megépítésére.
További másfél év kell a következőhöz-ez már a vizeskályha lesz .Egy 100 m2-es lakóházat fogok napraforgókóróval fűteni.
Nem esett jól a becsmérlés ,de nem vagyok haragtartó ha igényt tartasz a segítségre szívesen segítek .Én is kaptam segítséget persze a kérdéseket kellő megfontoltsággal és alázattal tettem fel...
És ti, gyakorló kályhások hogyan gondoljátok ezt a vizes dolgot?
Elnézést, én Sancibácsitól, Datapop-tól, vagy mástól várnék itt konkrét választ, tapasztalatot.
Sokan vannak, akik elméletileg tudnak kályhát építeni 8-)
Én olyantól kérdeznék, akik gyakorlatilag is tudnak, vagy akár tapasztalatuk, gakorlatuk, visszajelzéseik is vannak a témában 8-)
(Bocs vártam tőletek valami nkonkrét, használható infót, tapasztalatot. Leht ahogy mások rácuppantak, és válaszoltak, meg más hülyeséget írtak: ettől nem látátok, /olvastátok a régebbi kérdésem.
Felmerült egy új kiegészítő ötlet (nem én találtam ki csak részben). A kisérletek megtörténtek.
Ez gyakorlatilag új megközelítésű tömegkályha típus lehet, amely egyesíti a többi kályha féle előnyeit a hátrányok nélkül.
Tulajdonságai:
- 1 nap alatt elkészülhet a tömegtől függetlenül, tehát lehet 500 kg-tól akárhány tonnáig (nyilván a realitás 1-2-3-4 stb.) Nagyobb felesleges.
- CE minősítést hivatalosan mellékelni lehet (akkreditál külföldi stb intézményektől)
- Bárki megépítheti (ha szükséges akkor segítséget igénybeveszi) De a kényelmes az ha igénybevesz szakértőt, ami az egy nap miatt elviselhető költség) A saját építés nem befolyásolja a minősítést és a garanciákat (nem tud elrontani semmit, ha igen akkor észreveszi és helyreigazítja (hasonló mint aki az autó kerekét cseréli- ha nem húz meg egy csavart géppel mert ninc sneki javítható)
- Van egy csomó opcionális választható részegység, van ami olcsóbb van ami nyilván magas árú (hasonló mint az ajtó ára)
- Nincs kosz az építés során, nem kap sokkot a megrendelő
- A teljesítmény és az emissziós értékek jobak mint a jelenleg kapható eszjközöknél (értelemszerű egyébként, mert a kiegészítések javítanak mindent)
- Kedvezőbb az ára mint a jelelegi piaci árszint, a nagyon mérsékelt munkaerő igény miatt.
- Nem kell kályhás végzettség a létrehozáshoz, mert a rendszer üzembeállítása ezt nem kivánja meg (ha hazaviszünk egy hűtőgépet akkor sem kell szerelőt hívni).
- A design független a rendszertől, a burkolatok szabadon választhatóak a működéshez nincs közük, legfeljebb rontják a sugárzás sebességét, stb. De ez nem olyan lányeges, ha valaki extra burkolatot akar, megteheti.
- Ha valaki mégis akar legózni az megteheti csak akkor nincs CE minősítés és amit csinál lehet problémás, de az is javítható (mert a 80 %-ot nem tudja elrontani még ekkor sem.
Nem túl sok idó múlva elmondhatóak a részletek is, de még tart ennek az elemzése, mert lehet hoyg nem is védhető nagyon a dolog, tehát szabad a vásár. Az egységek megvásárlása akkor is csak úgy gazdaságos ha a minden részegység szállítóval csökkentett árú szállításra szerződött központi (területi) elláttótól kapja a készletet a megrendelő, mert ha egyedül vadássza össze akkor sokkkal drágább (hasonló mintha valaki autót akarna alkatrészekből összerakni).
Beruházási érték becslés: 2-3 tonnás 500000 alatt van. Saját munkával. A burkolat nélkül. De a burkolat lehet nagyon olcsó is, vagy akár bontott cucc.
A szokásos "ez mind hülyeség" megállapítások jópofák, de szivesen kötök fogadást a témára (csak nem lenne sportszerű mert tudom hogy jó a dolog).
Magam is megépítem az első Budapesten. Tele lesz rakva műszerrel és hitelesített mérések is lesznek (Kft csinál ilyet)
Egy ilyen konkrét esetben számít az is, mi van a padlófűtésrendszer fölött, mi van a polisztirol alatt. Ha véletlenül EPS-t raktak le, akkor nem kap-e alulról nedvességet, amitől lényegesen rosszabbul szigetel. A 10 cm-nél egyébként inkább több tanácsos egy ilyen esetben.
A padlófűtést tápláló hőtermelő is lehet ludas.
Számtalan helyen működik padlófűtés gazdaságosan földszintes épületben. Ha minden megfelelően van kitalálva és kivitelezve, nem sok jelentősége van a földszintességnek ilyen szempontból.
Az én házam is kisméretű téglából van .Nagy tömegű és nagy hőátbocsátási tényezővel rendelkezik.A padlás felől van-e szigetelés?Minimum 10cm nikecell vagy azzal egyenértékű gyapot kell,persze hőtükörrel .
De igen megcsináltatták 10cm-es nikecell. Az igaz valamenyien régi típusú kisméretű téglából épített házakba korszerűsítés során építették be a padlófűtést.
Én a padlófűtést jó dolognak tartom,de mint mindennnek ennek is megvannak a korlátai.Ugye már az ókori rómaiak is ismerték előnyös tulajdonságait.
Száraz helységben -mint pl.hálószoba kifejezetten károsnak gondolom - a lebegő por miatt.Nem gondolnánk ,de a por rendkívűl káros főként akkor ha kisebb szemcséjű.
Vizes helységekben és ott ahol nem sokat tartózkodunk ,valamint ahol hidegburkolattal ellátott a padló- előnyösnek vélem.Ilyenek:Wc ,fürdő ,konyha,széfogó, előtér,gardrob...
Nálam -amig a gázt használtuk elsődleges fűtésként - a padló a fent említett terekben kifejezetten kellemes meleg volt.Nem kizárólagosan padlófűtésként volt megépítve,csak a visszatérő Henco csövek lettek a betonban némileg meghajtva.
Az alábbi rétegrend lett kialakítva a padlófűtéses terekben -alulról, felfelé:-15 cm kavicságy;
-10cm vasalt szerelőbeton; -bitumines lemez padlószigetelés;
