A dózist a növényvédőszer gyártók nem egyszerűen kitalálják. Annak mértéke sok dologtól függhet. Ebben ne is menjünk bele.
Elvben és meggyőződésem szerint a gyakorlatban is, a gyártói előírások szerinti dózis elegendő a célra lemosó permetezés esetén. Annak kétszerezése nem fogja érdemben javítani a hatásfokot. Amelyik kártevő vagy kórokozó megússza a tavaszi permetezést, az nem azért éli túl, mert alacsony(abb) dózist kapott, hanem mert valamiért nem érte el a lemosó permetlé. Tehát nem a dózisnövelés a kulcs a hatékonyság növelésére, hanem a technológia! A dózisnövelés szerpazarlás, környezetszennyezés...
A kártevők és kórokozók túlnyomó többsége nem évi egy hullámban támad-fertőz és nem is helyhez kötött. Repül, mászik, viszi s szél stb... Innentől ezek elleni védekezés módszere az időben elnyújtott (többszöri) védekezés lehet, nem a tavaszi lemosó permetben a növényvédőszer dózis indokolatlan növelése.
Önmagában a lemosó permetezéssel NEM TUDOD megvédeni a kertedet. Nem is ez a célja, de erről sokszor volt szó. Nem fogsz vele minden kártevőt kiirtani! Ezt legfeljebb utólag hiszed, mert a kártétel mértéke észrevehetetlen volt, vagy egyéb kártevőnek nem kedvező körülmények is besegítenek és talán nem volt szükség további kezelésre. A kártevő ott van és ha nem így lenne, akkor a következő évben védekezned sem kellene!
Ha a szomszédban vagy annak a szomszédjában ott van a kártevő, akkor Te is a fertőzési zónájában vagy, akkor is ha 10x-es dózissal vagy bármilyen (nem létező) csodaszerrel sterilizálod a kertedet.
Két malomban örlünk véleményem szerint ,de hát nem vagyunk egyformák . Maradjunk a 13 évnél abban az évben én mondjuk dupla dózist alkalmaztam lemósóként a rézből ,te betartottál minden szabályt és a vegetációban 6-szor permeteztél stimm . Én ugyan durván permeteztem de akkor amikor még a fán semmi sem volt . Majd én még lenyomtam az olajos lemosóval is és ezután virágzásban szintén a Chorussal permeteztem 3 szor . Amikor levirágzott kapott 2 szer Mospilan és Topas keveréket és én aztán már semmit nem fujtam rá ,mert kb jelenleg is ezt a sémát követem . Akkor most a 13-as évben ki volt a környezetszennyezőbb és ki evett nagyobb vegyszerterhelésű terméket ! Pedig a szabályokat betartottad ! Ezt csak azért írtam jobb akkor normálisan lemosózni amikor semmi nincs rajta mint a nyári időkben 5 naponta permetezni ,de ez csak az én véleményem . Amikor volt egy évem, valahol ott van a rézes permetezésem is fotókon semmit sem tudtam tenni a betegségekkel mi több a vegyszerek is inkább átottak mint használtak ,nem is volt termésem csak mutatóban . Sőt a növény orvost is várom a mai napig hogy a kertemben látogatást tegyen a tafrinia ügyben ! A saját gyümölcsösében nem tudták nagyüzemileg megfékezni ,pedig jobb vegyszerekhez fért hozzá mint én a hobbista kertész . Néhib ide vagy oda a bevált módzsereket fogom eztán is folytatni mert a fát még nem rágcsálom ((::!! A gyümölcsömön meg nem lesz se réz se más vegyszer .
"A virágzó kultúrákat lemosó permettel nem kezelhetjük"
Az általad korábban idézett mondatot harmadszorra sem találom - feladtam.
Megjegyzem, hogy lemosó permet, mint olyan, nem létezik.
Kérdeztem a szomszédomat pár éve:
- Mivel permetezel?
- Lemosóval - volt a válasz:-(((((
A lemosó permetezés az egy technológia, aminek az a lényege, hogy az éppen alkalmazott permetszer teljes egészében borítsa be a növény felületét (törzset, ágat, esetleg ősszel fent maradt leveleket), sőt folyjék be a repedésekbe is, hogy esetleges olajtartalma révén fulladást okozzon a kártevőknek. Hovatovább a fakerítést és a fáskamra oldalát is befújom vele.
Erre a célra különböző hatóanyag tartalmú szerek állnak rendelkezésre (leginkább réz, kén, és/vagy olaj), amelyek közül céltudatosan azt választjuk, amelyek leginkább szükségesek az előző évben dokumentált kártevők és/vagy kórokozók visszaszorítására. És persze a céltudatosan kiválasztott szereket a mellékelt használati utasítások, vagy a NÉBIH Engedélyokirata szerint használjuk (mikor, meddig, milyen koncentrációban, hányszor egy évben).
És nem! Nem fogok kétszer annyit beletenni a szerből a 10 liter vízbe, mint amennyit előírtak.
Gyógyszerből se veszek be kétszer annyit, mint az előírás.
Bácsi bemegy a gazdaboltba.
- Valami lemosó permetszert szeretnék .
Adnak neki. Nem kérdezik meg tőle, hogy milyen gyümölcsfái vannak, hány darab, mik voltak tavaly a legfontosabb kártevők és kórokozók.
Vannak kivételek. Van egy gazdabolt a környékemen, ahol kifaggattak, hogy mi az ábra. Aztán olyan vastag könyvet vett elő a boltos, mint egy biblia. És miután elbizonytalonodott a tanácsadásban, azt mondta.
- Most ne vegyen semmit. Utána nézek, és felhívom telefonon.
És felhívott.
Egyedi eset:-(((
Annyit még hadd tegyek hozzá, hogy a rügypattanásig engedélyezett rezes permetezés leginkább rézhidroxidra és rézoxikloridra (méginkább rézgálicra vagy sima bordói lére) vonatkozik, de messze nem igaz tribázikus rézszulfátra. Bíráljuk már felül (magunkban is!) ezt a "rézazmind oszt jó'van szemléletet).
Van olyan ismerősöm, aki évek óta nem tudja kiírtani a stigminát az ősziről. Nekem sikerült. Igaz, hogy hat év kellett hozzá, de 2013-ban négyszer fújtam Cuproxatot, és négyszer Bordóilé NEO SC-t.
És javarészt vegetációban!
De most minden levél a fán maradt, és csak elvétve volt lyukas. (2019-ben Júliusban minden levél lehullott, a gyümölcs még a fán volt:-(().
Az báttya akkor a te problémád és fuss neki még egyszer ! Keress egy olyan képet amin egy virágzó sárgabarack ág látszik és olvasd el mit ír alatta a szöveg !
"Nagyon fontos tudni, hogy a csonthéjas növényeket csak rügypattanásig lehet rézzel kezelni."
Most legszívesebben kiszállnék a további vélemény-nyílvánításból. De előtte még idehozok egy-két engedélyokiratot a NÉBIH oldaláról (ha már egyáltalán elfogadjuk őket mérvadónak:-). Nem idézek az okiratból, nehogy megtévesztő "szövegkiemelés" gyanújába keveredjek. Akit érdekel, az elolvassa, mások meg már fejből fújják ezeket az információkat, amelyek most csak(!) réztartalmú szerekről fognak szólni, különös tekintettel csonthéjasokban való alkalmazásra.
Bordóilé NEO SC (az külön vicces, hogy ezt csonthéjasra RÜGYPATTANÁSTÓL kell használni!)
Teljes vegetációs időszakot tekintve nyilván igazad van.
A diskurzus viszont itt abból indult, hogy mi legyen a tavaszi lemosó permetezés anyagának-idejének behatárolása. Ilyenkor még a fenológiai fázisok sokaságáról aligha lehet beszélni.
És ahogy írtam, alkalmazkodnunk kell a szélsőséges(ebb) időjárásváltozásokhoz azzal is, hogy amikor a kártevők tavasszal megjelennek és az időjárás is alkalmas rá, akkor ki kell használni azt, ne legyen utólag az egyetlen elszalasztott lehetőség.
Azon meg kár lenne vitatkozni, hogy ha észlelhetően, tapasztalhatóan megjelentek a kártevők, akkor a lemosó kontakt növényvédőszerek hatásosak rájuk a növény fenológiai állapotától függetlenül is. A lényeg, hogy a virág bimbók repedéséig el kell végezni, addig be kell fejezni.
Mondjuk a földben telelő cserlégy esetén nem az a hőmérséklet számít, amit a meteorológiai állomások mérnek árnyékban 1 m magasan. Hanem a talaj hőmérséklete (mondjuk 15 cm mélyen!). Ma tapogattam a földfelszínt, kellemesen meleg 2-3 óra napsütés után. De ahogy Kavicsos írta, az ásót lenyomva még "fagyos" a föld. Ennek a földnek a felmelegítéséhez még növekednie kell a napos órák számának is (nem elég a levegő hőmérséklete).
De ez már itt a konvekciós és a sugárzó hő problémája...
Én úgy gondoltam a hőmérséklet hatását (növényvédelemre), hogy az összevissza ingadozó, rendetlen hőmérsékletet a rovarkártevők talán könnyebben tudják követni, mint a növények fenológiai állapota, és az ezzel szorosan összefüggő kórokozók. Ebből én azt a következtetést vonom le (a magam számára), hogy a jövőben külön kell választanom a kórokozók és a kártevők elleni védelmet. Holott mindkettőnél valójában a növényeket igyekszünk megvédeni.
A kórokozók elleni védelemben továbbra is támaszkodnék a fenológiai állapotokra (azt is belekalkulálva, hogy a kórokozók jobban szinkronizálódnak a fenológiai állapothoz, mint a kártevők). Vagyis ilyen szavakon lovagolnék, hogy rügypattanás, rügyfakadás, egérfüles, pirosbimbós, teljes virágzás, sziromhullás, gyümölcskötődés, stb...Annál inkább, mert a kórokozókat (ha jól tudom) inkább csak megelőzni lehet - utólagos kezelés nem használ.
Kártevők esetében pedig nemes egyszerűséggel azt mondanám, hogy irtom őket, amikor megjelennek. A levéltetveket látom a rózsán, almafán, szilvafán, cseresznyén. A szilvamoly tojásait (szemüveggel) látom a szilva héján. A cseresznyelégy sárgalappal figyelhető, hogy mennyire rajzik (és akkor a meteort is permetezem). Pl. a rózsák levelein egyetlen példány szárnyas levéltetűt is fel tudok ismerni (ami átrepült a szomszédból:-))). 2023-ban napos decemberi napon hemzsegtek a tetvek a krizantém szárain.
Megszívlelendő The Dark megjegyzése:
Tehát felejtsük el ebben az esetben a különféle évtizedes gyakorlatot, a leírt vagy hagyományokból táplálkozó, akár tankönyvi dolgokat!
Az éjjeli lehűlést kifelejted a kalkulációból. Éjjeli hőmérséklet emelkedése egyértelmű jele lenne) a tavasznak. Most meg? 6-10 fok között és február van. Bőven március végi értékek!
A cseresznye légy ellen meg majd kipróbáljuk ezeket a praktikákat, ha már elfogy az eldugott Actara és a Mospilan sem lesz. :-)
Úgy veszem észre, hogy önmagában a levegő hőmérséklete nem elég domináns a kártevők éledéséhez. Az időjárás-jelentésben ugye árnyékban mérik a hőmérsékletet. Nohát az elmúlt napokban alkalmam volt megtapasztalni a "hőérzetet" árnyékban és napon. Árnyékban kabát, sapka, kesztyű; napon egy szál póló hajdonfőtt. Gondolom a kártevők is így érzik. A fatörzsek napos oldala most olyan meleg, hogy szinte süt. Ugye ezért (is) szoktunk meszelni kéregrepedés ellen.
Ráadásul láttam egy diagramot, ahol az átlagos februári felhőtakarást 60 %-nak mutatja.
A fényes rügypikkelyek talán nem tudják annyira elnyelni a hőt, mint a fatörzsek vagy a földön szanaszét heverő őszi levelek. Utóbbiak "becsapják" és előbújásra kényszerítik a kártevőket, miközben a rügypattanás kissé lemarad. És furcsa módon minden növényvédelmi leírás a fenológiához igazítja a permetezést (pl. rügypattanás).
Hallottam olyan "jótanácsokat" cserlégy ellen, hogy terítsünk tavasszal fekete fóliát a fa alá. Ettől jobban felmelegszik a föld, éjszaka nem hűl le annyira, és ez a meleg korai előbújásra készteti a legyet. Ennek ellentéte, hogy meleg tavaszi napokon hűtsük hideg vízzel a talaj felszínét, ezzel is becsaphatjuk a legyeket (előbújásuk nem lesz szinkronban a cseresznye fejlődésével). (Érdekes, hogy ezt a két módszert nem találom a neten:-(()
"A kártevők alkalmazkodtak a környezetükhöz, nekünk alkalmazkodni kell a kártevőkhöz!"
Ez így van ;-)
Ráadásul ez régen is így volt a szakembereknél. Megtanulták a növényeik és károkozóik életciklusát, járták a "birtokot", ellenőrizték a növényeiket és az állapotfelmérés eredményeként beavatkoztak. Náluk a növényvédelem már az ültetés tervezésekor elkezdődött...
Hogy ebből mi, egyszerű halandók (7 szilvafás nemesek is idetartoznak) mit tudunk átvenni? Hát az alapokat mindenképp érdemes lenne (ok és okozat ahogy mondtad) és azt a saját helyzetre átültetni.
Nem akartam már beleszólni, de most ez kapóra jött. Én is ezt tapasztalom...
A kártevők tavaszi (?) "ébredése" alapvetően a környezetük változásának következménye. A fenológiának szerepe ha van, akkor is minimális. Ugye nem gondoljuk, hogy a rügylemezek között ott csücsül a kártevő és figyeli a rügylemezek mozdulását? Pláne az a rohadék mire reagál, ami a kéregrepedésekben dekkol télen? Vagy mi idézi elő a kártevő őszi petékből való kikelését?
A legyek is előjönnek januárban napsütéses 10-12 fokban, hogy aztán eltűnjenek, amikor hirtelen ismét lehűl. A rovarok, de más ennél alacsonyabb rendű élőlények, mint a gombák esetén nincs saját hőtermelésük, tehát a környezetük hőmérsékletének változására reagálnak életciklusukkal. Pár napos nekik kedvező időjárás és máris megjelennek, ahogy az idő lehűlése váltotta ki az áttelelésre felkészülésüket és elvonulásukat. Amikor egyes kártevők korábbi évi egy-két rajzása 2-3-ra nő, na az is a környezetük hatására történik és ennek közvetlen vagy közvetett módon, de biztosan a nekik kedvező hőmérséklet az oka.
Persze, vannak régről való tapasztalatok, hogy rügypattanáskor aztán ott lesznek az xy kártevők, akkor a legjobb őket permetezni. Ez így is van, ott lesznek. Csakhogy nem a rügypattanás váltja ki az előjövetelüket, hanem az, hogy a rügypattanást is a kedvező időjárás váltja ki. Ok-okozat összefüggést kell megérteni.
Először is az éghajlatváltozás miatt megszűnt a korábbi kiszámíthatóság, hogy a tél hideg, a tavasz meg nem. Ilyen már csak elméletben és emlékeinkben van.
Másodszor semmi garancia nincs arra, hogy rügypattanáskor éppen olyan időjárás lesz, ami alkalmas a növényvédelemre. Ha elfogadjuk, hogy a meleg idő a kártevőket előcsalja és a gombák is élednek, akkor simán lehet lemosózni kénnel, olajjal és rézzel egyszerre és külön-külön is a nekünk is optimális időpontban,vagy akár többször is.
Tettem be egy cikket ma reggel olvastam én kb hasonlóan szoktam végezni ezeket a tavaszi kezeléseket ,igaz én magam megfigyeléseimmel jutottam oda ahol tartok ,hogy ha jól végezzük a lemosó permeteket akkor az az egész évre kihat .
https://agroforum.hu/szakcikkek/gyumolcs/lemoso-permetezesek-idoszaka/ Engem itt hányszor megszóltatok a lemosó permetek magasabb dózisa miatt és el lehet olvasni mit írnak itt jóval magasabb dózissal kell végezni mint az ajánlott dózis ,az ugyanis szerintem vegetációs dózisok ! Azt írja olyan magas a dózisa a kénnek is pl, hogy ha azt vegetációban szórnánk súlyos perzselést okozna !
Maximalista vagy! ;-) ráadásul férfiként, logikusan gondolkodsz! ;-)
A lemosó permetezéssel az a cél, hogy csökkentsük a kialakuló fertőzés mértékét majd menet közben megoldjuk a többit.
A lényeg inkább, hogy hatékonyabb a rügypattanáshoz közelebbi időt választani a beavatkozáshoz mint sokkal korábban mikor még a kártevők sem éledeznek.
pl. alma - levéltetű: hiába fújom le a fát bármilyen olajos szerrel ezen a hétvégén mikor az ősanyák majd áprilisban kelnek ki a tojásból és kezdik meg áldásos tevékenységüket. Szóval ebben a esetben jobb a későbbi beavatkozás bár szerencsésebb lenne ősszel gyéríteni őket.
Mondjuk, ez inkább az ökológiai gazdálkodás megközelítése mert az átlagos gazda rosszul van a permetezési tevékenység említésére is illetve nincs ideje ezzel foglalkozni (akár "képezni" magát) és megveszi az elérhető felszívódó kemikáliákat "oszt adj neki".
De ez a szép az életben, hogy nem vagyunk egyformák ;-)
Most megnéztem 2012-ig visszamenőleg a tavaszi lemosó permetezésemet. Egyszer sem fordult elő, hogy előbb nyomtam volna ként, és aztán rezet. Olyan volt persze, hogy egybeestek, pl. VegesoleReS vagy Olajos rézkén esetén.
Tehát mindig a rezet nyomtam előbb, aztán a ként (legfeljebb egyszerre). The Dark is Olajos rézkénnel nyomul.
A másik említésre méltó dolog (Zsorsz kérdésére), hogy megpróbálhatnám fenologiai csoportokba sorolni a gyümölcsfáimat. Mert ugye nem egyszerre rügypattannak (sajnos), márpedig a rügypattanás "pillanata" (ami több napig is tarthat egyetlen fa esetében is!!) egy szignifikáns fordulópont a téli nyugalom után - ezidőtájt kell beizzítani a permetezőgépet. A helyzetet bonyolítja, hogy ugyanaz a gyümölcsfa egyik évben február 18-án mutat olyan formájú rügypattanást, mint másik évben március 8-án.
1. csoport: mandula és kajszik
2. csoport: őszik
3. csoport: cseresznye, meggy, szilva
Persze ebbe is bele lehet kötni:-)) Nálam a mandula rügypattanása azt jelenti, hogy készüljek! Igaz, hogy a kajszik némileg le vannak maradva, de nem akarok minden nap csak egyetlen fát megpermetezni. Ezért megvárom, hogy a mandula még jobban rügyfakadjon, és akkor nyomom rá a rezet a kajszira is.
Aztán ugye fajta kérdése is lehet a rügypattanás, hogy pl. milyen ősziről van szó.
Nekem a harmadik csoport okozza a legnagyobb gondot. Rügypattanás körül még valamennyire "együtt haladnak", de virágzásban Chorus-szal néha várnom kell egy hetet valamelyik fánál, mert nagyon lemaradt a többiektől. Ilyenkor sajnos újra a hátamra kell venni a gépet:-((.
A képen látható mandulára már talán rá lehet fogni, hogy kezdődik a rügypattanás. De a kajszik még sehol...(Ez mai kép: 2024.02.06.)
Még szerintem korai itt a múlt héten még lékről horgásztak a tavakon ! Ásni sem tudtam még fagya volt a földnek . Az utóbbi 3 napban meg nem néztem hol állunk a fagyos talajjal . Sőt 18-a tájékára -5-6 fokot jósolnak .
A tavaszi lemosó permetezéshez tartósan fagypont feletti hőmérséklet, csapadék- és szélmentes időre van szükség. Az ideális az lenne ha akkor történne meg mikor a rügypikkelyek megnyílnak viszont vannak gombák (pl tafrina) amelyek már 4°C fölött képes szaporodni és a fertőzéshez 4-14°C elegendő (persze fogékony növényi részre is szükség van de addig is szaporodik) de általában a többi nem így "működik".
Nem árt ha tudja a gazda mi ellen szeretne védekezni/megelőzni és ezek szerint választja meg szereket.
Szőlő:
Normál ültetvény állapot esetében (jól sikerült védekezni és/vagy nem volt nagy fertőzési nyomás) akkor elég a 4-6 leveles állapotban egy nagy adag kén (6-8 kg/ha) a lisztharmat ellen ami csökkenti az atka populációt is. (direkt termő esetén nem ként használ a gazda)
Előző évi nagy fertőzés vagy metszés utáni sebek fertőtlenítése esetén ajánlott a rezes lemosás (ami kiegészíthető olajos szerrel). A kén nem működik alacsony hőmérsékleten tehát nincs értelme használni.
Agroként (Neviként) használtam az utóbbi 3 évben mikor a rügypattanás után megjelent az első zöld levélcsúcs és így blokkolni tudtam az atkák elszaporodását illetve a lisztharmatot. (majd az említett 4-6 leveles állapotban a nagy adag kén)
Alma:
Itt is inkább a réz+olaj ami elsődleges a varasodás, monilia, levéltetű, takácsatka stb. gyérítésére illetve a metszés okozta sebek fertőtlenítésére.
Lisztharmat ellen itt is csak akkor lehet hatékonyan beavatkozni mikor a rügypikkelyek megnyílnak.
Szőlőben (bor-, csemege-) lisztharmat ellen a vegetációs időszakban megelőző jelleggel, legkésőbb az első tünetek megjelenésekor kell permetezni 3-8 kg/ha-os dózisban.
No és a rezek:
Rézkén 650 SC (NÉBIH)
Szőlőben a kezelés virágzás előtt 4,5-5,0 l/ha, virágzáskor illetve utána 4,0 l/ha mennyiségben.
Bordóilé NEO SC (NÉBIH)
Szőlőben a kezeléseket peronoszpóra ellen az előrejelzésre alapozva, megelőző módon célszerű elkezdeni, amikor a hajtások átlagos hossza eléri a 20-25 cm-t.
