Annyira nem értek hozzá ugyan, de szerintem sok tekintetben igazad van.
A kötés nélküli megoldást gondolom úgy értik, hogy a földkábel lenne bekötve a fogyasztásmérőbe.
Az a dugalj persze hasznos lehet az óránál, ráadásul így ha sérül a kábel nem kell plombát bontani.
Másrészt a MSZ 447:1998 szabványban a következők szerepelnek:
"Fogyasztói főelosztótábla: a mért fogyasztói hálózat részét képező, ennek a fogyasztásmérő berendezés utáni első elosztására és az egyes áramkörökbe iktatott túláramvédelmi készülékek elhelyezésére szolgáló elosztótábla."
"Mért fővezeték: a mért fogyasztói hálózat részét képező vezeték, amely a fogyasztásmérő berendezést köti össze a fogyasztói főelosztótáblával."
"A mért fővezetéket megszakítás, toldás nélkül kell létesíteni."
Ez volna, ami miatt valamelyest szabálytalan egy kötés a mérő után, ha nem ott van a főelosztó.
Viszont ha ott a mérőhelynél van dugaljáramkör, fi relé és ilyesmik az már a szöveg szerint minősülhet fogyasztói főelosztótáblának, onnantól a földkábel már nem volna mért fővezeték, és akkor minden szabályos.
>Jahogy magad szivatod örök életedre egy elásott alu földkábellal. Egészségedre.
-Nem szivatom magam, a kábelt a szerelő hozta, csak korábban nem tudtuk letenni. Az elműsök is pont ugyanilyen fajta földkábellel, csak 4x25-es mérettel álltak be az órához. Ez "A földkábel".
>Jó megoldás bármelyik ideiglenesre, az érvéghüvely tökéletes akár tartósra, pláne pasztával, de az csomó lóvé, szerszám, stb.
-Viszont így kész lesz időre, és a szerszám is megmarad.
>(Ettől mondjuk -műszakilag megfelelő- de előírás szerint valamelyest szabálytalan marad, hogy kötés van a lakáselosztó és a mérő közt.)
-Már miért maradna "valamelyest szabálytalan"? 23 méterre lesz egymástól az óra és a lakáselosztó, hogy lehetne ezt kötés nélkül megoldani????
>Előtte gyakorold egy levágott darabon ha tudod, elsőre mindenki vagy lazára csinálja vagy túlpréseli és eltöri az ereket, kell egy idő, amig ráérez valaki, pláne olcsó silány rossz szerszámmal lehet rémtetteket elkövetni. Nem bejövő alu(!) fővezetéken kellene tanulni érvéghüvelyezni meg villanyt szerelni..nagyon nem :(
-Nincsenek benne erek, ez tömör kábel. Nem ezen fogok gyakorolni, eredetileg elektroműszerész végzettségem van, sok ezer érvéghüvelyezésen túl vagyok már, de 16-os alu vezetékre eddig nem tettem, mert nem volt rá szükségem és ekkora fogóm sem volt.
----
Jelzem a zöld 16/12-es érvéghüvely nagy a próbaként elhozott 16-os merev kábeldarabra, a sárga iker 6/14 jelölésű szerintem jó méretileg, de a fehér 10/12-es is rámegy, csak nehezebben.
Jahogy magad szivatod örök életedre egy elásott alu földkábellal. Egészségedre.
Jó megoldás bármelyik ideiglenesre, az érvéghüvely tökéletes akár tartósra, pláne pasztával, de az csomó lóvé, szerszám, stb.
(Ettől mondjuk -műszakilag megfelelő- de előírás szerint valamelyest szabálytalan marad, hogy kötés van a lakáselosztó és a mérő közt.)
Előtte gyakorold egy levágott darabon ha tudod, elsőre mindenki vagy lazára csinálja vagy túlpréseli és eltöri az ereket, kell egy idő, amig ráérez valaki, pláne olcsó silány rossz szerszámmal lehet rémtetteket elkövetni.
Nem bejövő alu(!) fővezetéken kellene tanulni érvéghüvelyezni meg villanyt szerelni..nagyon nem :(
Általában a 90es évek második felében, a nagyteljesitményű fogyasztók hajnalán sorozatban le is égtek az ilyen kötések.
Már az akkori szabályok szerint a 80as évek elején sem lett volna szabad átvenni ezt a fajta összetaknyolt kötést, amikor egyik konnektortól megy a másikhoz a vezeték, összesodorva, csálén lazán beszorítva a dugaljba és csá.
Ha anno nem kilopta a -bárki- az anyagot, hanem minden kötésnél rátekerte az acélrugós kupolfixet, és tényleg ugy szerelte, ahogy annak a technológiai előírása szólt, (nem lehetett lehúzni csak lecsavarni) egy fokkal jobb.
Ma már az sem elfogadható cucc, de legalább nem a nettó életveszély.
Más kérdés, hogy a betonban, nem egyszer még bakelit szerelvény mögött szinte "nem volt minek" elégni, tőben szétolvadt az alu, és elment az áram az összes utánna lévő helyen, 100 esetből 99 szer ennyi történt.
Nagy porszívó, első komolyabb mosógépek, szendvicssütők, porszívók, nagyhajszárítók után mindenki villámgyorsan rendbetetette ezeket az aluval sorbahuzott retteneteket, akinek volt egy kis esze.
Egyébként meg ha 10ezerből egy lakás ég ki a csupasz betonig ilyen miatt, szerintem az is sok, egy marék "wagó" (vagy bármelyik nívósabb klónja) egy hamburger ára, egy lakásban meg egy élet munkája vész oda. Egyszerűen nem áll arányban a kettő, véleményem szerint.
Ez elvileg akár lehet így, de kétségtelen, hogy 40-50 éves szerelésekkel találkoztam, ahol gyönyörű fényes sodratok voltak a kupolfix alatt, és nem csak egy 100-as izzó árama ment át rajtuk. Ahol nem keveredik réz hozzá normális viszonyok vannak és rendesen meg van csinálva a kötés, az az idő ami alatt fellazulna bőven túl lehet azon, amikor más okból lecserélik az egészet. Persze ettől nem ez a kötések omegája...
Azokat a kábeleket két okból nem piszkálhatod: egyrészt mérőóra előtti kábel, másrészt meg nem vagy villanyszerelő :)
Pl felhívhatsz egy MÁSIK regisztrált szerelőt. Ha a telefonban elmagyarázod neki, hogy egy mindössze negyed órás munkáról van szó, akkor lehet, hogy villámgyorsan ott terem és átköti a kábeled.
De ha eltűnt az összes szerelő és csak az ablak berakása a probléma, akkor pl véss egy keskeny "árkot" az ablaknyílás aljába és tedd bele a kábelt. Ezzel eltüntetted a kábelt az ablaknyílásból, a lyukon át meg ki lehet húzni később is, amikor előkerül egy villanyszerelő.
De még az is lehet, hogy az ablakszerelő azt mondja pl, hogy tedd a kábelt a nyílás valamelyik sarkába, ott neki nincs útban.
És a szolgáltató vajon mit szól majd ahhoz ,hogy házilag lett kötögetve a méretlen, és semmi nincs leplombálva?
Esetleg most majd a következő szerelőd tünik el mindennel (réz, szerelvényeid, összes pénz) és ha "nagyon pattogsz", akkor megsfenyeget, hogy megteszi a feljelentést a szolgáltatónál a szabálytalan kötögetésed miatt, sacperrkábé azonnali 500-600e kötbér következménnyel....hm?
Ha kinn az űrben (se pára, se levegő) fémtisztára csiszolok egy réz és egy alu vezetéket majd összesodrom őket, akkor erre a kötésre mehet rá az áram nyugodtan?
Nem.
Mert az összesodrás nem elég erős kötés a rideg alu esetében, erre is kitértem. A két fém csak összeér, összeszorul, de idővel az alu megzömül, a kötés enged, bármennyire is meg van csavargatva.
Tévhit ,hogy alut aluval sodorgatni "biztonságos". Csak egy fokkal jobb, mint rézzel sodorgatás.
Ott csak "villogni fog" amit rákötöttél, vákuumban nem gyullad ki (pl oxigén hiányában) az egész mindenség.
Holnap szerelik a nyílászárókat, addigra meg kell szüntetnem az ablaknyílásokon beadott kábeleket. A reg. szerelő aki a mérőhelyet, a földelőszondákat és az ideiglenes lakáselosztót csinálta ki van kapcsolva két hete, SMS-re sem válaszol. Elmű már rég berakta az órát, a földkábelt is két hete beásták már csak a kábel két végét kell bekötni a sínen lévő sorkapocsba. A munkát már kifizettem. Azt ígérte ha leásták a kábelt, akkor bármikor ideugrik bekötni 10 perc munka.
Nem szerettem volna, de úgy látom ezt nekem kell megoldanom gyorsan:
A 3-as lehetőséget választom. Elmegyek venni 16-os érvéghüvelyt, hozzá való 16-os fogót, meg pasztát és bekötöm. Nehogy már kétszer négy vezetékvég csavaros bekötése kifogjon rajtam. A házelosztó amúgy is ideiglenes: egy firelé meg két kismegszakító alatta 2 darab falon kívüli ip45 konnektorral. Ennyi, még nincs bekábelezve a ház. Addig nem rakjuk tele rézzel, amíg nem zárható. Kell keresnem egy másik mestert, aki majd csinálja a belső szerelést. Az majd leellenőrzi és kész. Pár hónapot addig csak ki fog bírni.
Ha kinn az űrben (se pára, se levegő) fémtisztára csiszolok egy réz és egy alu vezetéket majd összesodrom őket, akkor erre a kötésre mehet rá az áram nyugodtan?
0. Megteszi simán bekötve (kár, hogy le van plombálva az elműs kábelfogadó - ha jól látom az is 4x25 szamkam földkábel - kíváncsi lennék a megoldásukra)
1. Alupaszta
2. Érvéghüvely
3. Alupaszta+érvéghüvely
4. 8 db 4x25 sorkapocs cseréje
5. Minden kötél szakadjon, tépjem ki az alu földkábelt és vegyek rezet helyette (ezt azért én sem gondoltam komolyan)
1. Az alu rideg, deformálódik, rugalmassága csekély. Azért bármilyen erővel-felületen akárhogy meghúzott kötésnél lassan zömül, a kötés szilárdsága csökken, rásajtolt eltérő anyagú érvéghüvelynél is. Ezért fontos a RUGALMAS kötés alkalmazása (pl wago, de egyes sorkapcsokban is rugóztatott szorítólemez volt már az ánti világban is, pont ezért. Illetve maga a sorkapocs is "rugózik" mikroszkópikus mértékben, ez néha évekre megmenti a cuccost -nem gyullad ki-, és verheti a mellét a tipikus hülye, hogy én összecsokiztam osztan semmibaja!!, ja, még, épp, véletlen, mázli, stb)
2. Az alu felületén mindig alumíniumoxid van, ami az egyik legjobb szigetelő..a kötés ezt mikroszkópikus és "esetleges" érintkezési felületű pontokon "áttöri", fémes kapcsolat jön létre, azonban ez tökéletlen. A két közzel lévő összeszorított fém közt az oxid már nem alakul ki, amig a kötés szinte atomi szintű, tehát nem fér oda a levegő-oxigén-légnedvesség, illetve természetesen a hálózati feszültség azért képes néhány mikron ilyen szigetelőt átütni, azonban az már nem kívánatos folyamat. Mindenki megnézheti két kézzel összesodort "működik az" aluvezeték közt az érinkezés pontszerű égésnyomait, már 1-2 év után, relative kevés (pl 100as izzó) áramfelvételnél is
2.5: Ha halmozottan hátrányos módon, sodorgatva, csokiban ,stb, rézzel vagy más elektródpotenciálú fémmel kötik az alut, akkor a légnedvesség alapjáraton is egy kis galvánelemet hoz kétre, roncsolva, oxidálva a létrejött mikroszkópikus érintkezési pontokat.
Ezen mind segít a vago és bele az "alupaszta", mert egy tervezett rugalmas szorítással, egy kb tervezhető, "önreprodukáló" átvezetés jön létre. A paszta a benne lévő kemény mikroszemcsékkel az oxidréteget garantáltan és sokszorosan "áttöri", és ez a nyomóerőnek köszönhetően így is marad örökre, plusz a "trutyi" része a pasztának elzárja a levegőt és a mindenfajta nedvességet, kémhatása a fémekre semleges, igy nem indulhat be semmiféle reakció a két fém közt. HA jól van megcsinálva.
"valószínűleg ráhúznék az alumínium érre egy horganyzott érvéghüvelyt,"
És amikor meghúzom a csavarokat, akkor NEM tépném meg nagyon, mert a nagy erővel egymásnak feszülő pontokon a lágy horgany "elfolyhat" a helyéről és máris nem összeillő anyagok érintkeznek közvetlenül egymással.
Ez a csoki szemmel láthatóan sem horganyzott, senem rozsdamenes acél, ezért alumínim vezetéket semmiképpen nem kötnék vele.
Ha magamnak csinálnám, akkor valószínűleg ráhúznék az alumínium érre egy horganyzott érvéghüvelyt, oszt (viszonylag) nyugodtan aludnék a követező 100 évben.
Ha másnak csinálnám, akkor lecserélném a csokit olyan típusúra, amelyik a gyártója szerint hivatalosan is fogad alu eret.
