Minden amit az újra előtérbe kerülő megújuló energiaforrások eltüzelésére alkalmas készülékekről tudni érdemes, hogyan kell kiválasztani, hol lehet kapni, hogy lehet csinálni
Úgy értettem, hogy amikor ki-ki hivatkozik rá, fontos kiemelni, hogy milyen m3, milyen feldolgozottságú fára gondol. A félreértések elkerülése végett. Amit te írtál az pl. úgy fordítható le, hogy az erdei 1x1x1,7 szálfák összedarálva, szárítva és préselve (ez a pellet, nem?) 1m3 kockát adnak. Így gondoltad? Valószínűleg ez így is van. Bár azért soxor hallottám már, hogy az 1x1x1,7 erdei azért annyi, hogy vágás és hasítás után kiadja a 1x1x1 kályhakész, rendezett rakást. Ezt írtam az előzőekben is, nem? Ha ez igaz (nem biztos, mert ez inkább többet ad, csak nálam adott kevesebbet), akkor persze ez nem lesz 1m3 pellet a végén...
Aztán meg igenis függ az erdei köb "szellőssége" a fa fajtájától és attól is, milyen minőségű (csak törzs, gallyfa, gyökér) anyag. Szóval a végén, amikor a tárolódban kályhakészen van, meg tud lenni a szórás, amit sokan tapasztaltak már. Bár ez a kályhakész is érdekes, mert van akinek 33cm hosszú, van akinek 50, van akinek kar-, comb-, derék vastagságot jelent:)
Tisztázunk valamit, az erdeit azért veszik 1,7m3 nek amit te irtál met az erdészek így köbölnek mert náluk rendszerint 1m hósz. rönkökben van rakva, igy átlag tényleg 1mX1mX1m tömör fának felelmeg. A gond otvan, hogy a kereskedelmben ojan kalódában is árulják amely erdei m3 és hasitott fa van benne, hát ez nem ua. az mivel kissebb légrések vannak, ráadásul van ahol (bauhaz) 1X1X1 m es kalodában árulják, ezt lemértük kb. 6q egy kaloda. Az erdeit kalodát konkrétan nem mértem az mondj monják az 10q -a.
Szerintem nem keverte senki, de az erdei köbnek semmi köze a hasítotthoz! Az erdei köb tapasztalati úton van megállapítva, mely kb egy tömör normál köbnek felel meg. Tehát mintha 1mx1mx1m-es fakockád lenne.
Szerintem mégiscsak loptak belőle:) Ha 2m volt. és most tényleg 1,75. Mivel nem is mérted meg. Kicsit sok a különbség.
Nekem a kalitka 2x2,5x2m. Zártszelvénnyel határolt. Teleraktam. Full. Ahol még nem kezdtem lebontani, most is tele van. Semmit nem esett a térfogata, legalábbis magasságilag nem lehet észrevenni.
Mondok mást. A fűrészelési port, forgácsot szellőző zsákokba gyűjtöttem. Súlyra könyebb lett, de nem "esett össze" a zsák.
Mindegy szerintem nem esik össze jelentősen, szerinted igen, végül is nem egy lényegi kérdés.:)
Nálam felül 1cm a rés, de csak ha a fűts 150-180°felett van. Alul max. álásnál 4-5cm 220°alatt, takarékon 220°felett 1cm a rés.
Ha alul kicsi a rés és kinyitom felül nekem is ua. azt csinálja, viszont minimális résnél nincs változás és ilyenkor fűst sem jönn ki az ajtón.
Viszont mikor nagyon beindúl és 220°nál le zár takarékra kicsit pufog egy darabig (érthető kevesebb levegőt kap).
A hatékonyságod mivel kinyomtad a kazánból igy azt nem számolom bele csak a puffert veszem és 66,3°re jött ki (4kWh/kg értékü fánál) viszon ha 35% os nedveségü volt (kár, hogy nem mérted) úgy a fa3,1kWh / kg és ennél az értéknél 85% os a hatékonyság, legg közelebb mérd meg a nedveséget de döbször és átlagoj, mikor vége a kazán kergetőt is le kell álitani ua. akazán nálam 100L. es.
a kolegám berakta a vizes/nyers fát az erkély alá, teletuszkolta, ami kb 1m magas , és összeesett kb 85cm-re, még egy sor fa ráférne most, déli fekvés, nap süti majd egész nap
Igen? Nem hinném. Összeraktam a hasított 10m3-t és a fűtés kezdetén nem volt 9. Nem a térfogata, hanem a súlya és a sűrűsége csökken. Össze-vissza repedzik, de a légrések nem töltődnek ki egy másik db fával.
joe , te szeretsz számolni, végülis abból ál a világ.
1000l pufi induló 24 fent 22 alul
végző 99 fent, 98 alul
90l kazán 10-100ra, de azt a végén le is keringtetem vagy 40-re
33kg gyertyán/tölgy a multkori 35%-os nedvességü ( ezt nem mértem most , mivel 2 napja az előző begyujtásnál mértem. A lakás nem kért a felfűtés alatt, mert mondtam ne kérj.
hatásfok ?
egy érdekesség annak aki rézzel fog fűtést csinálni , hőtágulás 20 fokról 100-ra 8m cső minimum 1cm-ert nyúlik!!!
Ezzel a súly vitával az a baj, hogy folyton keveritek a normál és erdei köbmétert, pedig a különbség jelentős is lehet, bár valóban, elvileg 1erdei (1m-es szálak, 1m hosszan, 1,7m magasan) kuglizva, majd hasítva ad 1 normál köbmétert (1x1x1m rendezett rakás). Ha az alapanyag nagyon ágasbogas, göcsörtös, akkor kevesebbet, ha egyenes, akkor többet.
Valaki szerint a hasított kugli többet is foglalhat, mint a hasítatlan kugli... Nem tudom. Úgy érzem nem, de függ a kugli átmérőjétől is (ha vegyesen van, lehet a nagyok réseibe kicsiket tenni, ha csak nagyok vannak, akkor nagyon lyukas marad). Azt állította, aki ezt írta, hogy a hasítási felületek egyenetlensége miatt már nem tudod annyira passzintani...
A tüzelőanyagként használt fa, a tűzifa mennyiségét a kereskedelemben kétféle módon szokás mérni: tömege alapján mázsában, vagy térfogata alapján erdei köbméterben. Egy mázsa (jele: q) = 100 kg, de fontos tudni, hogy a fa tömege nagyon erősen függ a nedvességtartalmától, ezért leggyakrabban élőnedves fára vonatkozik. A tűzifa térfogatának mérésekor az okoz nehézséget, hogy az a fűrészárutól eltérően szabálytalan formájú, nem lehet úgy összerakni, hogy a teret kitöltse. Az erdei köbméter emiatt gyakorlatilag legtöbbször 1,7 köbmétert, 1×1×1,7 métert jelent, ami például 1 méteres hosszra vágott fából 1,7 méter magasra rakott sarang[12] 1 méter hosszan. Ez megfelel nagyjából 10-12q élőnedves keményfának.
az a jelenség hogy , ha az ajtót kinyitom olyan mintha kevés levegőt kapna és "lobban" egyet és ami kis nyitásnál nem égett azon most lessz láng. pedig a másodlagos csappantyú kb 2 -3 cm-re nyitva.
Nem kérdeztél hülyeséget. Bármilyen lemez jó, eternit még jobb, amit írtak, mert szigetel.
Ha kátrányosodik, akkor kívül is folyni fog a lé, de a belül tuti. Az a gond, hogy az meg viszacsorog a kéményedbe, ami ha nem bélelt, akkor át is ázhat tőle. Ezért kell megnézni néhány hét után. Mondjuk felmész újra és leveszed:) Vagy ha van ajtó a kéményen a padláson az is jó lehet benézésre. Ne várd meg, míg esetleg a kazánig lefolyik, mert akkorra már át is ázik...
