Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott:
A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is.
A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani.
Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság.
Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele,
és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt
Itt egy autentikus vázlat:
www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd
további linkek:
www.diymasonryheater.blogspot.com/
http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm
http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf
http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html
üdv: V11
Sem Csernov, sem Kuznyecov nem épít patkós kályhát.
Hogy hogyan ne legyen hőmérséklet különbség? Hogyan Ne kondenzálódjon?
Úgy hogy bele sem tesszük a kályha tűzterébe a patkót. Ezt mondom már egy hete.
A tűztér=samott nagy hőfokon ég (égne) benne a tűz, miközben ha beleteszünk egy acél dolgot, amit a víz belülről folyamatosan hűt, és 100 fok alatt tart.
A vízteres kandalló, vagy kazán az megint egy másik történet. Az egy homogén dolog. Az egész tűzteret 'körböleli' a víztér. Nem is tud olyan magas hőmérsékletű égés kialakulni, de ez kandalló, és nem ez az elvárás; nem is ez a cél; nem is így tüzelnek általában benne; inkább az égés idejét nyújtják el.
A kondenzáció pedig mint tudjuk (tudjuk?) hőmérséklet függő. Vagyis minél magasabb a levegő, füstgáz hőmérséklete, annál több párát képes magában tartani. Még a légszáraz fa is 10 %-os páratartalommal rendelkezik minimum. Ha az égés 4-500 C fok fölött van, és ideális körülmények között csak 180-2.. C fokos a kéménybe kilépő füst minden ok. De ha ebbe a térbe (különösen az égéstérbe) helyezünk egy 80 C fokos vasat akkor vajon mi történik?
A helyes válaszokat a 'sosem építtetek patkós kályhát magamnak' címre tessenek küldeni. A helyes megfejtők között egy szóbeli vállveregetést sorsolunk ki.
Azok akik azt is meg tudják mondani, hogy ha ezt a 80 C-os dolgot (belsejében víz van, fajhője 4*-e a samottnak) a tömegkályha tűzterébe tennénk, hogyan is tartható fenn a magas hőmérsékletű égés: nos azok a Joker játékon is részt vehetnek. Nyereményük egy főhajtással egybekötött kalaplengetés lesz. Handabandázás, másokra mutogatás nem ér: okok, érvek, tények felsorakoztatását várjuk továbbra is a TÖMEGKÁLYHA fórumba :-))
Únyi barátom szerint a tömegkályhák 25 évig működnek utána kell kidobni őket. Kérdésem: A cserépkályha átrakása szakkönyvek szerint 12-14 év. Addigra égnek ki belőlük a beépített anyagok. Samott, példának okáért. A tömegkályhában másféle samott van, hogy 25 évig bírja?
Nem igazán izgat a kérdés, válaszolni sem tudok rá. Cserépkályhás vagyok, nem kazános. Egyet tudok: tisztességes cserépkályhás nem épít kazánt a nappali közepére. Nem személyeskedtem, csak tudod: akinek nem inge...
Az összes vízpatkóval rendelkező ember megbánta már a patkót. Rakom át a kátrányos szarjaikat, mert azt hitték olcsóbb lesz a fűtés. Nem lett az. Láttam már csodákat: spirál, patkó, a kátránytól fel sem lehetett őket ismerni. Ment a méhbe az összes. Ja és az építők meg mentegetik magukat, ja- kérem teccettek volna száraz akáccal tüzelni....Pár év és ez lesz a tv-ben és akkor hálát adok az Istennek, hogy nem mentem bele ezeknek az építésébe....vízteres kályha...belépek a lakásba és már tudom miért hívtak. Putriszag.
A kémény huzata és a tűztér mérete. A rés keresztmetszete kb 250 és 400 cm2 között szokott lenni. Fontos lehet még hogy 180-as kéményátmérő alatt általában nem ajánlott ilyen rendszerű ellenáramlásos kályhát tervezni.
Kristóf, míg megtalálod a kátrányosodás-vizpáralecsapódás közti összefüggést, addig én készítek magamnak vacsorát. Piritóst, egy kis szalonnával, tormával, amit leöblítek egy nagy pohár tejjel. Mindezt az általam "összegányolt" Double Bell tömegkályhám ölelő melegségében.
Aztán alukálok, mert reggel kkorán kelek.
Addigra "talán" meglesz a válasz, a megoldás.
Aztán tényleg válasz legyen, mert már eleget személyeskedtél.
A harmadik link nagyon érdekes, de sajnos kis hazánkban nem lesz ilyen építve: maga a samott kb 350.000Ft, a kéményelzáró nem szabványos, a kéményseprő szívszélhűdést kap. Nem tudok ezek előtt a munkák előtt leborulni. Ez nem kályha, henem lélektelen fűtőberendezés. Kazán. Ennek a tűzterében munka végeztével nem gyújtanék mécsest.
Ennyi időm lenne bogarászni a hozzászólások között.... Szóval a munkáim mekis hamburgerek...mesterek mestere, a munkáim a te egyetlen munkádhoz képest valóban kakát sem érnek. Óh mond, ó mesterek mestere, hol található ez a munka, lehet e még belépőjegyet kapni eme szentélybe, a kreativitás templomába, hogy az egyszerű pórnép, mi, a gyarló és érdemtelen fórumozók alávaló tekintetünket egy pillanatra is rávethessük eme gigászi, kreatívpiramidális, elmekolosszális műre. Hol lehet leborulni az alkotás előtt? Hogy eme munka láttán a katarzis lúdbőröztesse halandó testünk... Hazatérvén elgondolkozunk eddigi életünkön.
Jobban teszed, ha nem fenyegetőzől, mert az nem megengedett.
Talán otthon, vagy a kocsmában.
A témát el sem kellett volna kezdened, hanem inkább szakmai válaszokat kellett volna adnod.
Jó lenne, ha nem üldöznétek el innen a kérdezőket, nem hülyéznétek le a veletek egyet nem értőket, és akkor nem rombolnátok folyamatosan a topik látogatottságát.
Felteszek egy kérdést, és te ezt provokációnak tartod ahelyett, hogy szakmai választ adnál. /és nem csak te/.
A személyeskedés, és mások lehülyézése ez:
(2382)
(2406)
(2414)
egyiket sem én írtam.
Ezeket viszont igen:
(2385)
(2386) /ebben ép 2 itteni fórumozó hozzáártését védtem meg/
(2391)
(2407)
(2410) /2 kérdés, amire azóta sem tudtatok szakmai feleletet adni/
(2413) /csúsztatások helyreigazítása/
Szóval sorold fel azokat ahol én személyeskedtem.
A kérdéseim talán provokatívak, de akkor is csak kérdések.
Értékes topik akkor lenne barátocskám, ha az idetévedőket nem vezetnétek félre kollektívan, hanem őszintén beszélnétek, és őszinte válaszokat adnátok a kérdésekre.
Én elfogultság nélkül válaszolok a kérdezőknek, és nem csúsztatok.
Szánalmas, hogy a szakmai kérdések helyett a személyeskedéssel foglalkozol.
Ha már ennyire gyatra a szövegértésed, akkor kompenzálhatnád a szakmai hozzáértéssel, és szakmai választ adhatnál az itt feltett kérdésre.
Persze ez vonatkozik sancibácsira, ceranra is.
2 teljesen egyszerű kérdésre, mint amilyen a 2410-ben van, sem tudtok válaszolni, pedig az ilyen nagytudásuaknak, mint amilyenek vagytok, IQ-ból menni kellene.
Ha tudnátok a választ, akkor felismernétek, mekkora butaságot írtok a kátrányosodó vízteres megoldásról. Hangsúlyozom, a jó kivitelezésre gondolok, nem az általatok ismert gányolásra.
Van itt olyan, aki tudja hogyan lehet ezt kiküszöbölni, de neki a csúsztatás a stílusa.
Sok száz ember megy a "mekibe", szar hamburgert enni, miközben azt sem tudják milyen finom egy valódi marhasült.
A te "logikád" szerint a több száz hambi finomabb mint egy igazi ....
Akkor csak edd.
A nick-nevem egy egyszerű fricska, bár azt hiszem ez számodra túl bonyolult.
E hatalmas tudás előtt, csak leborulni lehet. Mester, megérinthetem a cipőd szélét, ahol a tudás több, mint ebben a fórumban? Itt több száz munka vitatkozik egyetlen egy munkával. A nick nevedet magad adtad magadnak, vagy a fórum adta neked közös megegyezéssel?
" .... ezenkívül a patkóból nem direkt a kéménybe kötik be! hanem még füstjáratokban hasznosítják a nincsmit.... "
Ebbe a "nincsmit"-be csak pár másodpercig tedd bele a kiskezed, aztán meglátjuk meddig marad rajta bőr.
"...A kályha ugye samottból, és egyéb égetett kerámiából (sem az acél, sem a samott, sem a víz fajhője, hőtárolása, sűrüsége... nem egyezik meg),.... épül ami beissza a kátrányos levet, el is színeződik, majd a külsőn kiüt :-(( ..."
Ebben a kontextusban a fajhőt, a hőtárolást, sűrűséget használni. Dilettantizmus.
A kátrányos lé, -ha jó a kivitelezés- meg sem jelenik.
"....De! Ettől még a lényeg megmarad: Vagyis a vízteres, patkós kályhában még senki sem mondta meg, hogy mitől NE kondenzálódna a fában lévő víz; miért NE hűtené túlságosan le, és miért is NEM kormolva égetne; és a kondenzálódó víz a kormot miért is NE oldaná fel kátránnyá??????? ...."
Ez a legultragázabb. Ugyanis ez köztudott a szakemberek körében, és ha valaki nem tud róla, akkor tanuljon, és ne csúsztasson.
És ami aA 2364-es hozzászólás szakmaiságát érinti.
Az ott felsorolt 5 ponthoz neked semmi közöd, csak idézted a Mestereket.
Nem kellene a tömgkályhát összekeverni, a vízteres cserépkályhával, mert a kettőnek nem sok köze van egymáshoz.
Rendkívül jellemző a hozzászólás.
Csúsztatás, csúsztatás hátán, csakhogy sikerüljön valahogy bebizonyítani azt, amit nem kell.
Ha megengeded feltennék egy-két kérdést ezzel kapcsolatban:
" Vagyis a vízteres, patkós kályhában még senki sem mondta meg, hogy mitől NE kondenzálódna a fában lévő víz; miért NE hűtené túlságosan le, és miért is NEM kormolva égetne; és a kondenzálódó víz a kormot miért is NE oldaná fel kátránnyá??????? "
Hány fok alatt kondenzálódik a víz?
Hány fokosnak kell lennie a "patkónak", hogy ne csapódjon ki rajta a vízpára?
Kedves Kristóf, igazad van, talán egyetlen dologban nem, hogy a vízteres kandallót ne vegyük egy kalap alá a patkós cserépkályhával.
A vízteres kandalló tulajdonképen egy kazán; csak lakás belsőbe illeszthető, burkolható.
Működése szempontjából is különbség van: a füst sokkal rövidebb utat tesz meg a kéményig. Emiatt és mivel acél (öntvény?) a betét, hamarabb van üzemi hőfokon, stb.
Ezenkívül aki megveszi tudja mit vesz meg, és ha csalódna, akkor a gyártóhoz (=multi!) kellene fordulni...:-(( és nem egy mezei kályhást cseszegetni...
A vízeres csempekályha az kicsit más történet. Itt már barkács: -a viztér, víz mennyiségének kiválasztása a tűztérre vonatkoztatva!; -ezenkívül a patkóból nem direkt a kéménybe kötik be! hanem még füstjáratokban hasznosítják a nincsmit.... -A kályha ugye samottból, és egyéb égetett kerámiából (sem az acél, sem a samott, sem a víz fajhője, hőtárolása, sűrüsége... nem egyezik meg),.... épül ami beissza a kátrányos levet, el is színeződik, majd a külsőn kiüt :-((
A patkóból kilépő füstöt még járatba vezetik, hogy a kályha külseje azzal is fűtsön, stb...
Tehát alapvető működési, és felépítési különbségek vannak.
De! Ettől még a lényeg megmarad: Vagyis a vízteres, patkós kályhában még senki sem mondta meg, hogy mitől NE kondenzálódna a fában lévő víz; miért NE hűtené túlságosan le, és miért is NEM kormolva égetne; és a kondenzálódó víz a kormot miért is NE oldaná fel kátránnyá???????
Én igazából mindenben igazat adok neked, csak azzal egészíteném ki: ha valaki központi fűtést akar: az kazánt vegyen; vagy vízteres kandallót. Ha probléma van menjen a gyártó képviselőjéhez...
Az a kályhás pedig aki----, és az a megrendelő pedig aki ---- ennek ellenére építtet vízteres, patkós kályhát, az a pékhez menjen panaszra a régi magyar mondás szerint.
Akik pedig a szakmaiságot hiányolják, azok csak olvassanak vissza... A 2364-es hozzászólásomra érdemben senki nem vitázott. Ha a szakmaiságot hiányolják, akkor tessék (nem Te Kristóf) ehhez hozzászólni, és nem másokra mutogatni, bűnbakokat kreálni. Valóban felpörögtek a hozzászólások, de másokra mutogatás szintjén.
Tisztelettel megkérek mindenkit, mielőtt másokra mutogatna, előtte saját magát vegye célba :-))
Erről jut eszembe: ott a regiszteres, vagyis csőkígyós, a füsttel közvetlen nem érintkező hőcserélőről nem írtam, mint 3. féle megoldásról. Ez kondenzációt nem okoz, de a tervezéssel, kivitelezéssel, méretezéssel körültekintően kell eljárni. Ezt mindenképpen a kivitelező mesterrel/szakival kéne egyeztetni; hiszen a hőleadó képessége korlátozottabb az előzőekéhez.
Nos, a pimasz, személyeskedő modorod, és hozzászólásod kizárólag téged minősít.
Sokkal jobban tennéd, ha gyakorolnád egy kicsikét a szövegértést.
Nos, nem kell ahhoz 500, de még 2 ilyen készüléket sem építeni ahhoz, hogy tisztában legyél a működési elvvel.
A hiányzó tapasztalatot, a nálam sokkal tapasztaltabb gépész barátaim "dobták" össze.
Én ugyanis nem szégyelek kérdezni, tanácsot kérni.
Egyetlen hozzászólásomban sem állítottam /sokkal inkább az ellenkezőjét/, hogy vízteres cserépkályhákat építenék.
Az, hogy számodra a kreativitás, pejoratív értelmű, szintén nem az én keresztem. Hordozd csak.
Nos arról, hogy mennyire rossz szerkezetet építettem 0 tapasztalattal, magad is meggyőződhetsz. Ha a Fertő partján jársz szólj, és megadom a kiskocsma címét. Megkérdezheted a tulajt, és a választ közhírré teheted.
Pffffff. Átépíteni a cserépkályhát kell, nem a lemezkazánt, azt nem kell, ahogyan a gőzmozdony kazánját sem kellett átrakni. A cserépkályhába beépített vizekről beszéltem. ahhoz meg gratulálok, hogy minden tapasztalat nélkül építettél egy ilyen technikai szörnyet, hozzászólásaidból arra gondoltam, az 500.-on lehetsz túl, annyira süt a tapasztalat az írásaidból. Nézd meg a bontott cserépkályha fórumot, teli van használt víztér hirdetéssel, nyilván azért, mert olyan kiválóan működnek. A magyar szabvány nem ismeri a vízteres cserépkályha fogalmát, mint ahogy a falra építést sem. Nagyon jól mutat egy csempegőzmozdony konyhája a nappaliban. A panzióba, ahová Lentibe járunk a tulaj anyázva rakja meg a kályhát - hajnali kettőkor - és átkozza a pillanatot amikor belement ebbe a megoldásba.
"A felkérés elsősorban a kreativitásomnak szólt.
A dizájn, az építés, a gépészet, a diszítés, a burkolás, és a festés is a "feladatom" volt."
Leborulok előtted, mester, taníts az alázatra és szerénységre....
Nem sértesz meg. Megtisztelő pozíciókat nem vállalnám, mert a tényeket szeretem, s bármily hihetetlen, tisztában vagyok a mögöttes dolgokkal, hogy miért jutott eme fórum erre a pontra. Amire mindenki számára letisztulhat, de ehhez vissza kell olvasni sajna a fórumban. Vagy meg kell kérdezni, nyíltan egyenesen. (S el kell tudni fogadni azt is, ha nem válaszolnak rá.)
Sok hablaty nincs, kérdések vannak, amiken nem elgondolkodunk, hanem sok hablaty jelzővel elintézünk. Na de sebaj :)
topicnyitó szavai: a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók azt is lássuk, hogy sokszor nem a tömegkályhával kapcsolatos a kérdés. Ergo akkor miért is itt kérdeznek? J Nyilván lehet itt is, csak ha se nem tömegkályha, se nem cserépkályha, se nem kandalló, akkor miért kellene kötelező jelleggel nekik válaszolni!?
Azt is lássuk be, hogy sok esetben félig kész valami tömeg valami készül, s akkor jön a kérdés, hogy mit hogyan kellene. Kérdezem én, hogy ha nem tisztázott, hogy ki, miért azt építi, milyen méretekkel, s miért oda s mit amit szerintem az első tégla lerakása előtt nem árt tisztán látni miért várjuk el azt, hogy egy tök más témában jártas szakik megmondják a tutit!? Sok esetben nem csak az a kérdés, hogy vízteres vagy légfűtéses, hanem így tekeredik, meg amúgy, s az jó-e ha!? (Hát erre ember legyen a talpán aki válaszolni tud felelősséggel. Ha meg megteszi, de nem egyezik az építő aki épp pánikban van előzetesen kialakított megoldásával, akkor ő (topicnyitó) a feketefenekű.)
x-y-z vagyok, csak jó pénzért segítek" Nem csak azért segítenek. Saját példa: én 3-szor is voltam vackor11-nél. Mindig segített, anyagot szerzett be nekem Minden kötelezettség nélkül. Holott én is csak egy index fórum nick-kel rendelkező emberke voltam vagyok. Sancbácsival személyesen nem találkoztam, de e-mailben váltottunk pár levelet. Kért tőlem rajzot, ami alapján megfogalmazott kritikáját teljesen jogosnak éreztem, s nem volt bennem sértődés, pusztán tudomásul vettem, hogy amit mond az teljesen jogos. Igen. Ingyen. Na akkor most mi az igazság? Pénzért segítettek vagy nem?
Kuznetsov mester több tíz részletes tervet ad bárkinek: Ezen a fórumon is megvan azaz az infó, hogy mit hogyan kell. Akitől a tervet várjátok, Ők nem feltalálók, nem kutatók, hanem egy általuk megismert rendszer képviselői. Mint pl Steve Jobs, aki nem feltalált, hanem csak tovább - fejlesztett, mert ebben volt jó. Lars munkái elérhetőek, mert Ők kutatók fejlesztő. Meg ahogy írod Kuznetsov mester is. Minden kályhásnak van saját terve amit mindig megoszt? Nem gondolnám. Megtanították cserépkályhát építeni, s építi, meg a kemencét. leegyszerűsítve: Max a méret változik, meg a burkolat.
Én azt gondolom, hogy meg lehet, és meg is kell próbálni meggyőzni az idetévedőket a "jobbról": - ez megtörtént már, csak vissza kell lapozni. s tudjuk miért jobb mint egy cserépkályha s miét nem alkalmas 80 méter hosszú ház fűtésére El kell e mondani 421-jére? Szóval Parasztvakítás-ról szó sincs, max emberi lustaságról a visszalapozáshoz.
Ha tőlem megkérdezik, miért tartom jobbnak a tömegkályhát a cserépkályhánál, akkor elmondom a tényeket, és a véleményemet.: ezt Ők is megtették, megteszik. Erről szól a fórum. Itt azt ne keverjük, amikor van egy félkész kályha, s abban kell megoldást javasolni, mert épp elakadtak
" x-y-z, jó pénzért tömegkályha ügyben segít " fórum ügyben pedig van ilyen Innen szedtek össze az infókat, s hirdették ki magukat szuper tömegkályha mestereknek. De általában weboldalakt működtetnek. Ezekről infó szintén elérhető a Fórumban, de ehhez megint csak lapozni kell vissza. J
hozzáteszem, a tanácsomat annak a tudatában fogadd el és mérlegeld, hogy én és a mesterem ugyebár mint az itt köztudott-, nem ismerjük a fizika alaptörvényeit sem, és szart építünk. Soha nem sároztuk be a kezünket még, és csak a saját szórakoztatásomra szórunk el sokszázezer forintot.
ha elfogadod a tanácsomat, akkor keress másik topicot gyorsan, mielőtt elkapnak a hiénák és rád vetik magukat, amiért ide jöttél és ilyen gyarlóságokat kérdezel. :)
(ahelyett, hogy visszaolvasnál és megtanulnád a 3 T alaptörvényt, amely Einstein relativitás elméletét követően a második legfontosabb felfedezés)
Érdekes amúgy érdekes és mindenképpen elgondolkodtató: hogy pörög a topic, ha szarozás és a másik leminősítése a téma. Azt pedig nem is kell mondani, mert mindenki látja hogy ez kik miatt alakul így.
Engem amúgy már egyáltalán nem érdekel a levegő bevezető pillangószelep szabályozásának kérdése, itt tárgyalva meg főleg nem. Akit mégis igen, privátban megtalál.
Én azért bízom a felnőtt emberek érték ítélő képességében, hogy szét tudják válogatni a szecskát, és az igazi értékes dolgokat.
Aki pedig őszintén érdeklődik a kályha iránt, mert ilyet szeretne megának, az hamar átlép ezeken a személyeskedő, támadó hangvételű hozzászólásokon.
Hogy szerintem meg mi a vicc?
Csak külső hély alapján ismerünk 3 féle (finn, dán,..) tipust, torok, utánégető kamra kiképzését tekintve legalább 3 a torokra, és 4 az utánégetőre. A 'belső felépítését' tekintve ellenáramút, illetve harang rendszerűt (a tűzteret ne is említsem).
Tehát az egyenletünk végeredménye vajon mennyivel =?? ha 3*3*4*2=?.
Mert legalább ennyi féle csomóponti varáció (részletmegoldás) létezik, a különböző kályhák építése során.
Szerintem az a vicces, ha valaki azt gondolja, hogy ezt néhány fotóról, az interneten feltett 1-2 kérdés-válasz alapján meg tudja tanulni úgy, hogy kályha közelébe még nem is ment, és még a kesztyűjét sem sarazta be :-))
Ez a katranyosodas a sima tomegkalyhara vonatkozik? Vagy a vizteres es egyeb hekkelt kalyhakra ervenyes? Felkeltette az erdeklodesemet, mert egyszeru es nagyszeru dolognak tunik :) ugymond nincs mi nagyon elromoljon benne... Nem olyan mint egy kazan, vagy egyeb futesi mod
"bármilyen jól meg van építve egy rendszer, az akkor is előfordulhat" itt ezen van a hangsúly. Nekem pl nem lesz ilyen problémám, mert nem építek ilyet. Aki ilyen kályhát épít, az mit mond a tulajnak, hány évente kell átrakni a kályhát? Normál fatüzelésnél 12-15 évet írnak átrakásra, napi egyszeri begyújtással. Napi kétszeri az már 6-7 év, ha háromszor naponta, akkor az 3-4 év. A samott elöregszik, nem bír 20 évet, csak a régi szlovák.
Igen, további történet: lekátrányosodott a kályha 2 év alatt az építő válasza az volt, hogy hát igen ez előfordul. Kátrány = putriszag. Mesterek mestere, egy honlapot láthatunk, ahol a vízteresek vannak?
A vizteres kandalló az más tészta, az is csak egy szobakazán. Az, hogy nem kátrányosak a csövek és a fal amiben a víz megy, azt, ne haragudj, de nem hiszem el. 800C-ot egy 5mm-es vaslap választja el a 40C-os víztől. Kondenzálódik, vagy sem? Amúgy megmutathatod és ha 3 év alatt nem kátrányosodik szarrá, egy láda sört és mély tiszteletemet fogod kapni. :-)
"Nos, ez a fórum eleinte a tapasztalatok megosztására, egymás segítésére volt hivatott"
Bennem felmerült ez alapján is - na meg amúgy is - az a kérdés - dilemma, hogy a megvalósításhoz szükséges infók - fizika - áramlás - kivitelezés paraméterek - ezek le lettek írva a fórumban, s a kezdeti lépéseket követően, módosult az "eredeti" - Hebro féle kályha is a dán után-égetős megoldással - mert benne van az emberekben a nyitottság. Utána számtalan próbálkozónak segítettek is, meg javították vagy a fórumon keresztül vagy privátban az elképzelést a megvalósítás helyességét, vagy helytelenségét. Majd miután jött egy két "jó ember", aki mint írod is, meglátta benne a pénz lehetőségét, s ezek az emberek jól "szembe is köpték" azokat az embereket akik segítettek nekik, ezek után akar-e valaki segíteni másnak egy nyitott fórumon? Kérdéseim pedig:
Lehet-e bennük annyi önérzet, hogy köszönöm, eddig és nem tovább!?
Eldöntheti-e, hogy kiszáll eme "virtuális világból" ami személytelen, s áll nickekkel mindenki azt csinál amit akar?
Miért gondolják emberek, hogy a "szakiknak" - akik láttak már ilyen kályhát, sőt építettek nem egyet, nem kettőt, sőt, akár külföldre is kimennek tanulni - nekik kötelességük válaszolni az újabb és újabb megkeresésekre - kérdésekre?
Miért nem kérdezzük meg Newtont vagy a többi elméleti fizikust minden héten, hogy a gravitáció miért olyan amilyen? Miért nem tudunk evidenciákat elfogadni?
Miért várják el emberek, hogy egy olyan kályha ügyben mondjanak véleményt "szaktanácsot", amiben Ők nem hisznek!?
S, ha már leírták 100-szor, hogy mit hogyan kell ennél a kályhánál megvalósítani s mire kell figyelni, felmerül a kérdés, hogy hányszor kell-lehet leírni ugyanazt?
A tömegkályhában hivő szakiknak, kell-e egy teljesen más típusú kályhával kapcsolatban segítséget nyújtani? Eldönthetik-e, hogy adnak választ e vagy sem?
S emberek miért sértődnek meg, ha valaki tényszerűen elmondja, hogy figyelj: - ez meg az nem jó, mert ellentmond minden fizikai dolognak, vagy olyan kockázat van - "barkács kivitelezés során" - benne, amit nem érdemes bevállalni, s szakit érdemes hívni?!
Egy szó mint száz. Tömegkályha fórumon tömegkályha téma van. Ablakoson ablakos, s nem vakablak s nem is autóablak. Hőszigetelésben szigeteléses (s nem erősáramú szigeteléses), pellet-kályha kandallóban meg nem tömegkályha. Baba mama fórumban is előfordul persze, hogy aranyeres anyuka kér tanácsot aranyérre nem is értem ez is igaz J
Javaslat: csinálni egy: kályhát építek, segítsetek légyszi légyszi fórum létrehozását, aki nem tömegkályhát akar. S minden ilyen vita - sértődés elkerülhető.
Tudom sok ember válaszát: "az én k...a anyámat. Ok vettem :) ezt már le se írják - így kevesebb lesz a szén-dioxid kibocsátás a világban. Hogy mi köze a fórumos válaszoknak a szén-dioxidhoz? Lehet gondolkodni :)
A vízteres kandallót, kályhát is meg lehet jól oldani.
Ehhez is megvan a megfelelő technológia.
Az, amiről te beszélsz szar munka, és nem a technológia a hibás !!
Nyugodt szívvel megmutathatom, az általam kivitelezett vízteres kandallót. Abban nem találsz kátrányt, pedig a tulaj néhanapján olyan fával tüzel, amelyiken tegnap még a rigó fütyörészett.
Ergó, ha valaminek az elvét nem érted, csak más barmolását látod, akkor ne szóld le a technológiát, hanem kérdezz, tanulj !
Bocsi a tudatlansagom miatt, de felmerult bennem a kerdes, hogy, ha olyan kacifantos uton jut ki az egestermek, hogyhogy nem kondenzalodik le az eges soran keletkezo viz valahol bent a kalyhaban, ill. Ha igy van, hogyan fog eltunni onnan? Van valahol valami jo rajz, vazlat, hogy megis milyen "elven" mukodik egy ilyen kalyha? Koszi
Hogy vicces-e nem tudom. De aki elgondolkodik, remélem nem a tömegkályhától, hanem a tömegkályha otthoni barkácsolásától, illetve a vízteres/patkós cserépkályhától megy el.
Igen, olvasgattam én is. Szomorú. Még mindig vannak olyanok, akik "hőcserélőt, regisztert, vízteret," stb rakatnak be a kályhájukba. Hányszor kell megrakni egy ilyen kályhát? A kéménynek 1-2 év és lekátrányosodik, de csak csinálja a sok hülye, a sok okos, önjelölt szakértő....Az alapvető fizikával nincsnek tisztában. Nem egy ilyen szart kellett már szétbontanom, mert 3 évig bírta. Volt kollégám is a szemembe hazudik: ó, csak egyszer kell naponta megrakni, estig forró mind a 13 radiátor...Elkeserítő. Mindegy, hiába van sokezer éve ember a földön, minden hülye a saját kárán tanul. Legutóbb egy ilyen kátránygyáros mondta: az én vízterem csövei tiszták a tűztérben, mert belülről kondenzálódnak. Ja persze én meg a Mikulás vagyok.Még 1-2 év és a tv2 híradója a vízteres, szobai csempekazánokkal lesz tele.
Én nem azt állítottam, hogy én, meg még 2-3-4 vagy mennyi ember tud építeni.
Én az égés hőfokával kapcs-ban szakmai kifogással éltem. Ezzel kellene érdemben, szakmai érveket felhozni, és nem személyeskedni; és olyanokat állítani, ami el sem hangzott.
amit én mondok és csinálok az jó, mert én szakember vagyok. Viszont amit nem én (vagy 2-3 fogadott/eltűrt barátom) csinálok, az nem lehet jó. Ha mégis jó esetleg valamennyire, akkor is rossz irány és nem szólok hozzá ahhoz, aki azt csinálja."
"
Csak az fogjon kályhaépítéshez, aki ért hozzá, és tudja mit-hogy kell csinálni. Aki nem, az hívjon kályhást, és építtesse fel szakemberrel."
Nekem ez azt jelenti, "hogy aki elég merész és ért hozzá, illetve tudja is, mit hogy kell csinálni az vágjon bele. De:
ha lövése sincs, mit miért kell csinálni, de azt gondolja ért hozzá
ha tudja mit miért kell csinálni, de nem ért hozzá
ha sem lövése sem nem is ért hozzá
az jobban jár, ha szakemberre bízza!
ergo a szabad fordítás és ki mit gondol ugynabba a szövegbe vagy legalábbis még mit tesz hozzá ez nem az eredetileg egy véleményt leíró gondja, búja baja.... ott a szabad fordító fejében kell szétnézni. Na pszichológiai kerekasztal beszélgetést be is fejezem.
Abban meg egyetértek mind vackorral, mind Sancibácsival, hogy mindenki azt csinál amit akar :) - plusz egy: Egy papírdobozban is jól ég a tűz. sőt, egy kőzetgyapot dobozban meg még jobban s pluszban még tűzáló is :)
Noh, azért lenne nekem is gondolatom sancibácsi hozzászólásához, és én sem szeretném magam durván kifejezni nehogy sértődés legyen
Az hogy valami rossz irány, vagy ki mester ill. szakember, netán milyen a nem valódi tömegkályha, és sorolhatnám még, ezeket igazából ki válaszolja meg?! Az a 3-4 (önmagukat szakinak tartott) ember, akik itt egymással beszélgetnek ugyan, de ugyanakkor másokat nem hallanak meg?! Én a kályhámat olyan valakivel építtetem, akit én szakembernek tartok! Számomra ő hiteles és igazolt tehetségű ember.
Idézlek: Csak az fogjon kályhaépítéshez, aki ért hozzá, és tudja mit-hogy kell csinálni. Aki nem, az hívjon kályhást, és építtesse fel szakemberrel."
Nos, ez a következőképpen hangzik számomra:
amit én mondok és csinálok az jó, mert én szakember vagyok. Viszont amit nem én (vagy 2-3 fogadott/eltűrt barátom) csinálok, az nem lehet jó. Ha mégis jó esetleg valamennyire, akkor is rossz irány és nem szólok hozzá ahhoz, aki azt csinálja."
Na igen, ez a topic régebben azért szakmaibb volt azért. És igen, számítottam negatív megnyilakozásokra is. Az is igaz, hogy megfogadtam magamban, hogy nem foglalkozom velük. De unalmas péntek délután van, ennek a magam felé irányuló elvárásnak sajnos nem tudtam megfelelni. :)
És akkor térjünk vissza az előmelegített levegő bevezetésének szabályozásához. Amint megvan a szelep, jelentkezem. Akit érdekel megnézi majd, illetve segít esetleg a hozzászólásával. Akit pedig nem az feljebb scrollozik, vagy megírja újra hogy húzzak el más topicba. :)
No, ha már így előkerültetek, leírom újra, hogy mit nem értek.
A kályhámba építendő hőcserélőmet szeretném úgy méretezni, hogy a lehető legmelegebb vizet adja, de még ne forralja fel. A privát levelezésünk alkalmával lebeszéltél a vizes megoldásról, vackor11 méréseire hivatkozva. Közben láttam egy videot az ő tömegkazánjáról. Ebben a videóban értettem meg, hogy mit is jelent pontosan a honlapján emlegetett külső hőcserélő. A grafikonok e hőcserélőnek a működéséről készültek.
Közben váltottam chatet KiLa-val is, aki 60 fokos előremenő hőmérsékletről mesélt, szemben a vackor-féle 30-40-nel.
Közben beszéltem egy segítőkész gépészmérnökkel, aki felvetette, hogy mi van, amikor leáll a szivattyú pl egy áramszünet miatt. Ilyenkor milyen magasra szökik fel a víz hőmérséklet?
Szó volt a levegős rendszerről is, ezt sem vetettem el teljesen, -ott a túl alacsony vízhőmérséklet/felforralom a vizet probléma nem létezik- érdekelnének az ezzel kapcsolatos tapasztalatok, adatok is. Gondoltam, hogy akinek már egy-két telet kifűtött a vízkeringetős/levegős kályhája, tud nekem adatokkal szolgálni, miheztartás végett.
Röviden ennyi.
Azért járom körbe ennyire a témát, mert én magam szeretném megépíteni a kályhámat, nem szeretném rábízni egy "mesterre" (pandacsokiboborjan is "mesterrel" építteti).
Bár a részletekre nem emlékszem, de akkor Vackor is a tűztérbe épített patkót kifogásolta.
Ha egy picit visszaolvasol, Én is leírtam (érvekkel) miért nem ajánlott.
Nem atomtámadás volt itt, hanem olyan kályha van terítéken, amit Én sosem csinálnék. Ehhez mit lehet még hozzátenni? (Csak ilyen dúrván nem akartam eddig leírni, nehogy sértődés legyen.)
És az ami már eleve rossz irány, azon már fölösleges vitázni/agyalni, hogy milyen automata levegő adagolót aplikáljunk hozzá. Különösen, ha tisztában vagyunk azzal, hogy a tömegkályhák a magas hőmérsékletű, tiszta égésre épülnek. Az égő, bömbölő 'vörös kakastól' ha elvesszük a levegőt, akkor kormot fog előállítani, nem meleget. Egy más rendszerű 'pakolgatós' tüzelőberendezésnél ez lehet egyébként indokolt, nem tagadom.
Minden rosszindulat nélkül mondom, hogy mivel ez nem is valódi 'tömegkályha', hiszen utánégető kamra nélkül épül: érdemes lenne átmenni a cserépkályhás, vagy más topikba.
Azt meg rajta számonkérni, hogy ki hogy oldja meg a kályhájának építését, az rossz vicc.
Csak az fogjon kályhaépítéshez, aki ért hozzá, és tudja mit-hogy kell csinálni. Aki nem, az hívjon kályhást, és építtesse fel szakemberrel.
Elnézést, én sem tűntem el bár én itt új és kis pont vagyok, lehet nem is hiányoztam senkinek :)
Tiszta sor, hogy az én kályhám klasszikus értelemben nem is tömegkályha, hacsak nem tényleg a súlyára kell érteni a megnevezését az enyém-féle téglakályháknak.
A topic gazdáját sajnálom a támadások miatt, pedig dicséretére legyen mondva, a régebben jóval színvonalasabban működő topic hatására határoztam el magamat ezen alternatív fűtési eszköz megépíttetésére.
Lehet nem egyértelműen írtam le korábban az elképzelésem a levegő szabályozással kapcsolatban, ezért most részletesebben igyekszem kifejteni ezt. Szóval, a primer kör vizének hőmérsékletét figyelő, rugós mechanikai elven működő pillangószelep nyitná és zárná a kívűlről bevezetett levegő útját. Nem láttam még ilyen szerkezetet, még nem lett megvásárolva. Építőmesterem szerint kazánoknál is bevált ill. gyakran használt szabályzó egység ez. Amúgy, korábban elekromos vezérlésű egységen agyaltunk, de nem nagyon találtunk rá kifizethető megoldást. Az is tény, hogy a primer kör másodlagos védelmére kitalált túlnyomás szelepen kívűl, jó lenne egy harmadik védelmi egység is. Olyasmire gondolok, hogy egy háromjáratú szelep közbeiktatásával hideg vízet is lehetne beengedni, ha szükséges. Vagy esetleg ezzel a szeleppel átvezetném a primer vizét közvetlenül a pufferbe (kihagynám az első hőcserélőt).
Ezen még majd agyalnunk kell, de szerencsére nem is sürget az idő. Ötleteket és véleményt továbbra is szívesen olvasok, persze nem nagybetűvel szedett, helyesírási hibáktól hemzsegő érzelmi megnyilvánulásokat. J
Ez a fűtő-főző és melegvíz készítő alkalmatosság majd csak jövő tavasszal lesz kipróbálva és beüzemelve, és egy év múlva lesz használatba véve. Már várom!
a kihaltságot nem vennémm nagyon magamra, de jómagam a 2169-es hsz után valahogy másképp viszonyulok az itteni dolgokhoz. Beengedsz valakit a lakásodba, elmondasz neki az akkori legjobb tudásod szerint mindent, majd évek múlva névtelenül belesz@rik a tányérodba. Maradjunk annyiban, hogy tartom magam az idézett hsz tartalmához. Nem szoktam fontoskodni, és azt sem gondolom, hogy nyomulok bárhol is - a szerintem jogos önvédelmet és a szigorúan szakmai jellegű vitát kivéve - de amit itt tapasztaltam, megtanított arra, hogy alaposabban megválogassam a beszélgetőpartnereimet.
Természetesen, ahogy Sancibácsi korábban mondotta volt, akinek nem inge...
Ja igen. És ezekhez gyári garanciát, ÉM.. engedélyt, és a készülékkel több-kevesebb vezérlést, automatikát (füstcső, termosztát, szivattyú,akármi) kap a vásárló.
Ha megengeditek, most már Én is hozzászólnék:-) A Pandacs.... képeit nézve nem akartam ünneprontó lenni, de tulajdonképpen az volt a véleményem, amit 999 leírt. Vagyis ez igazából egy cserépkályha megoldás tömegkályha külsőbe öltöztetve. A patkó az az égéstérben, vagy annak közvetlen közelében van. Ez mindenképpen rontja az égés minőségét, ezálltal a kályha hatásfokát. Az utánégető kamra hiánya szintén. Keverőszeleppel a vizet lehet 80 c körül tartani, de egyrészt nem a begyújtás kezdeti szakaszában, másrészt egy tömegkályha tűztere, utánégetője jóval 300 c fok fölé melegszik. Ehhez képest, és ha a akár 3-szoros égési hőt vesszük alapul: a 80 C nagyon kevés :-((
A Kuznyecov féle megoldással kapcsolatban ( minden tiszteletem Kuznyecov mesteré továbbra is :-) megjegyeznék néhány észrevételt.
1. Alapvetően sokkal jobb a patkónál, mivel az égést nem rontja!
2.De nálunk nem lehet ilyen gyári hőcserélőt kapni. Vagyis belép az emberi tényező (a cső anyagminőségről/kiválasztásáról nem is beszélve); tehát a hegesztéses/varratok tartóssága.....:-((
3.Maga Alex Csernov ismeri el, (nagyon korrekten!!) hogy ez még kisérleti fázis. Semmilyen engedéllyel nem rendelkezik. Aki ilyet telepíttet (megrendelő) elveszti lakásbiztosítását, minden felelősséget magára vállal; hiszen szivattyú, biztonsági,... szelep hibája, vagy helytelen használat (tüzelés) miatt előfordulhatnak problémák, balesetek. Ezek minden felelőssége a tulajdonosé.
4. Kuznyecov szerint sem teljesen kiforrott a technológia, további mérésekre-fejlesztésre szorul. Ezek különösen nem a kályha oldalára, hanem az épületgépész oldalra értendőek.
5.Ezen kívül ha jól értem, Ő nem kis lakóépületekbe, hanem nagyobb alaptertületű üzletek-középületek-intézmények fűtésére látja alkalmasnak. Ez egy kis számolás után nyílvánvaló. A képen látható fotósorozat csak a samott mag, erre még rájön a külső burkolat. + költség még a hőcserélő regiszter a kályha belsőbe. Ez nem olcsó dolog mert nem lehet akármilyen széntartalmú olcsó csőből megcsinálni, nameg ennek a meghegesztése sem lesz 5-10.000 ft, hanem a többszöröse (precíz munkát igényel biztosan megkérik az árát, és igazuk is van). Szóval itt anyagban is el lehet szaladni a kályha oldalán 4-500.000 ft fölé simán, és ehhez jön még a munkadíj (nameg +a gépészoldal, de az kell a többi alternatívához is). Ezzel az árral egy lakóépületben sokkal versenyképesebb egy vízteres kandalló, vagy egy faelgázosító kazán.
Bocs, miután megírtam, azután olvastam csak el alaposabban a kályhád leírását. Így pár dolog szájbarágósnak tűnhet a részemről.
Az előmelegített levegő ezek szerint meg van oldva. Kérdés, hogy hová is jut ez be. Az égés későbbi fázisában is jut-e plusz oxigénhez?
A forrást pedig úgy kerülöd el, hogy 80 fok fölött elzárod a tűztől az oxigént. Sajnos attól még a tűztér nem hűl le azonnal, vagyis a fagázképződés nem szűnik meg. Így egy csomó éghető anyag távozik a kéményen. A kátrány kiválás elkerülésére is gondolt a tervező. Kérdés, hogy az a 80 fok elegendő-e ehhez.
Nálad hogy lesz megoldva az, hogy egy esetleges szivattyú leállás esetén ne forralja fel a vizet?
Amúgy nem szeretnék vízpatkós megoldást. Az okot itt már sokan leírták:
A tömegkályha egyik lényege a nagyon magas égési hőmérséklet. Ezt úgy lehet elérni, ha nem teszünk semmiféle hideg dolgot a lángok közé. A fa párszáz fokon fagázokra bomlik. Ezek a gázok hosszan égnek el. Ezért van egy máglyának akár több méteres lángja, szemben pl a szénnel, ami csak izzik. Ha ez a fagáz hideg felülethez ér, akkor nem képes elégni. Egyrészt kiszáll a kéményen, másrészt kikondenzálódik és kátrány formájában lerakódik a kályha belsejébe. Láttál már vegyestütelésű kazánt belülről, amiben fát égetnek?
Tiszta korom az egész, szemben pl. egy cserépkályhával, amiben szinte csak fehér hamu és pernye van. Ez a vízzel hűtött felületek miat van. A vízzel teli csövet/patkót ezért a samott fal mögé tesszük. Így nem hűti közvetlenül a lángot.
Továbbá:
Egy cserépkályhán van levegőző nyílás a rostély alatt, illetve az ajtón. Ez utóbbi kéne szolgáljon a "másodlevegő" pótlására. A kályha járataiban még javában folyik az égés, de azzal az oxigén mennyiséggel kell boldogulni, amit alul, illetve az ajtó tekrehető nyílásán beszívott. Ha ez elfogy, akkor nincs, ami oxidálja a járatokban még el nem égett fagázokat.
Egy máglyánál viszont nem "csőben" ég a tűz, hanem szabadon. A láng minden pontján képes oxigénhez jutni.
A tömegkályha pont ezt a többletet biztosítja a cserépkályhával szemben: A láng kéményhez közelebbi szakaszán is biztosít plusz oxigént, egészen addig, amíg az összes fagáz el nem égett. Annyival jobb még a máglyánál is, hogy itt még ez a plusz oxigén sem hűti le a lángot, mert előmelegített, forró levegőt juttatunk bele. Így lehet az, hogy egy jól megépített tömegkályha 2-300 fokkal nagyobb hőmérsékleten égeti a fát, mint egy hagyományos, jártos cserépkályha.
Nekem magas vízhőfokra és a vízre leadott nagy teljesítményre van szükségem. Itt már hivatkoztam a lehetséges megoldásra. Szóba kerülhet még egy jó hatásfokú vízteres kandallóbetét is.
A felmelegített víz egy bojlerbe kötött hőcserélőn keresztül a hmv-t fűtené/melegítené elő, illetve egy hálószobai és egy fürdőszobai radiátort fűtene.Ez utóbbiak egy könnyűszerkezetes, brutálisan hőszigetelt épületrészben vannak, nem lesz nagy energia igényük.
Beszéltem a rendszeremről egy gépészmérnökkel, aki lelkemre kötötte, hogy ha nem működik valami miatt a keringetőszivattyú, akkor se forralja fel a kályha a vizet.
Vackor11 honlapján láttam grafikonokat vízoldali teljesítményről, illetve előremenő vízhőmérsékletekről. Itt átlag 30-40 fokos víz van a rendszerben, begyújtás után pár óráig majdnem 50 fokos. VAckor rendszere egy külső hőcserélős tömegkazán. Nagy felületű lemezek veszik fel a hőt, viszik ki a kályhából, ott adják át a víznek. Nem ír arról az esetről, amikor nem kering a víz. Akkor milyen magasra szökik fel a hőmérséklet? Olyan kályhában, ahol a rézcső közvetlenül a samottfalra van tapasztva, milyen vízhőmérséklet várható? És ha nem kering a víz?
Szeretném, ha egy délutáni begyújtás után reggel még meleg lenne a hálószobai radiátorom.
Jó lenne minél nagyobb előremenő hőmérsékletet elérni, időben minél hosszabban elnyújtva, lehetőleg forralásveszély nélkül.
Ha ezek mindegyike nem teljesíthető, akkor az -időben minál hosszabban elnyújtva, forralásveszély nékül- követelmény lenne az elsődleges.
Egy kályhának 5 hőleadó oldala van. Az enyémnél csak a front és a két oldala fogja a nappalit melegíteni. A hátfal mögött fal lesz, a teteje meg úgyis csak a plafont fűtené. A hátfal és a teteje az, ahová a csőkígyót tenném.
Nem tudom, hogy egy kályhán belül milyen a hőmérséklet eloszlás. A "meleg fölfelé száll" elv egy téglakupac esetén is érvényes? A kályha tetejét elvileg bármilyen vastagra építhetem. Ha ide teszek 30-40 centi téglát csőkígyóval átszőve, akkor elég nagy hőkapacitást nyerek a radiátoraim számára? Vagy ha növelni szeretném a hőkapacitást, akkor az egész kályhát kell egyenletesen vastagabbra építeni?
Lehet, hogy teljesen alaptalan a félelmem a forralástól egy tömegkályha esetén?
Várom a radiátorral kombinált tömegkályha tulajdonosok beszámolóját, tapasztalatait a leadott teljesítményről, előremenő hőmérsékletről, begyújtások számáról stb.
A nem egyszerű alatt azt értettem, hogy nem csak egy kályhát építtettek. Vízteres lett és takarék tűzhely+sütő kombinációval valósul meg, ezért összetettebb lehet az átlagnál. Már majdnem kész, de egyelőre még nem tudok fotót publikálni a jelenlegi állapotáról. Magam nem szakértőként, hanem megbízóként (építtető)veszek részt ebben a projektben. Így nem tudom megmondani, hogy ellenáramú-e, illetve hogy az konkrétan azt hogyan kell érteni. Nem tömegkályha, nincs másodlagos levegő bevezetés sem és másodkamra (utánégető)sem. Én járatosnak feltételezem, mivel a füst több vízszintes járaton keresztül távozik, felső bekötési ponton a kályhatestből. Én sem vitatkozni szeretnék senkivel, a tervek és a méretezés szerint ennek a kályhának működnie kell. Próbagyújtás majd csak tavasszal lesz. A terv konkrétan az, hogy a víz 80an fokon kering egy primer körön, ott egy hőcserélőn keresztül adja le a hőt. 80 Celsius fok felett, a légbeeresztő nyílás egy pillangó szelep közbenjárásával elzáródik (illetve szűkül). Kerülendő, hogy a hidegebb csőre a kátrány kicsapódjon, ezért hidegebb sem lehet a primer víz. Oldalról érkezik a levegő a tűztérbe, amúgy a padkában előmelegített külső levegőt szív. A vizet nyílván keringetni kell, és víz nélkül begyújtani nem lehet, legalábbis nem útanácsos. Mivel a gépészeti rész még nem készült el egyelőre, ezért begyújtani nem tudunk. Brutális méretű (falvastagságú) és súlyú kályha ez, de költségben nagyon nem szállt még el....persze ez viszonylagos tényező.
"egy egyszerűnek nem egyszerű, de járatos és vízpatkós kályha és tűzhely kombináció épül"
Mondjuk így első ránézésre:inkább egyszerű; és nem járatos, hanem ellenáramú kályhának néz ki:-)
De ez a patkó érdekes.
Erre Én nem mondanám rá elsőre azt sem, hogy jó, és azt se hogy nem. Valamit írhatnál róla, ha tudsz. (mérés, erdmény esetleg ha lenne).
Az az igazság, hogy ebben a tömegkályha dologban még mi itt Magyarországon eléggé gyerekcipőben járunk, nincs akkora múlt mint Sakndináviában, Oroszországban,...
Az igazán jelentős fejlesztések, eredmények, mesterek pedig az Észak Amerikai Kályhásszövetség rendezvényein szoktak bemutatkozni.
Ott léteznek(mutattak már be) vízre (is) dolgozó tömegkályhákat; de a vizes hőcserélő vagy a (kontra-harang rendszerű) füstjáratban, vagy pedig füsttel sem érintkezve a samott magra szoríva kerülnek beépítésre. Az előbbi álltaluk is bevallott egyik komoly hátránya (van némi előnye is), hogy a magas hőmérséklet miatt az élettartama rövidebb. Bontás nélkül pedig nem cserélhető.
Ez a padkó még kényesebb helyen van.
Ha valaki érvekkel, eredményekkel meg tud győzni, Én elfogadom, de elsőre ez a cserépkályhánál elterjedt padkó beépítéshez hasonlít, annak pedig a tapasztalatai egyértelműen negatívak. Tehát várnék infókat, ha tudsz:-))
Meglehet oldani külső levegő ellátással is, de bonyolítja kicsit a dolgokat. Ha ilyen, akkor érdemes bio-tűztérrel megcsinálni, hogy előmelegített levegő jusson a tűztérbe.
Nos én a padkóra azt írtam volna, hogy hűti az égési folyamatot, a tűztérbe, utánégető közelébe nem jó, rontja a hatásfokot. Régi bevált gyakorlat a samottról levenni vízzel a hőt, de nem tűzzel-lánggal érintkező oldalon.
Ma voltak a kéményesek, és lehet, hogy ugrik a kályha projektem?
Kívül, a külső hőszigetelés mellett szeretném vezetni a szerelt kéményt, a kinyúló tető részt megbontva, tehát az utolsó szarufa és a ház külső falsíkja között. Ittneccesenmég el is férne a kívülről 280 mm átmérőjű kémény, de állítólag 5-5 cm-t kell hagyni, a szarufa és a hőszig mellett is, és arra már nincs hely.
B terv: a hőszigetelés külső síkjától kb 70-80 cm-re távol szerelni a kéményt, baromi nagy (és drága?) távtartókkal, hogy a legutolsó szarufán is kívül essen. Szoktak egyáltalán ilyet építeni?
Sajnos máshol a házban nem fér el sem a kémény, sem a kályha:(
Ha az ablaknak van ilyen állása, akkor miért a külső légbevezetés??
Ha a kályha alatt félig van pince, az nem vészes, mert ha jól gondolom, a másik fele alatt 30-40 cm sávalap van?
Ha azt a 14 cm-t, +.. egybe aljzatbetonozzátok vasalva: legalább 25 cm vastag lesz, és az alapra terhel.
Patkót tömegkályha tűzterébe (sem!) célszerű tenni, sőt TABU!
Valamennyi vizet a samottfalról lehet levenni, de ezt konkrétan meg kell a kályhásoddal beszélni, mert egy 'normál' kályháról illúzió, hogy 6-8 radiátot, meg használati meleg vizet is fűtsünk; (+ még ugye a külseje azt a 40-50 m2-es nappalit). Ez nem megy sajna.
Az 5 Kw az annyit tesz: ha 2 m magas a kályha, akkor az alapterülete 150*100 minimum!
Az, hogy a samott falat hogy gondolja a kályhás felületét,... ; mennyire reped, vagy nem azt szerintem azzal a kályhással kell megbeszélned. Burkolat, háló segít, igen (a hőátadáson pedig ront.)
A 380.000 kicsit kevés lesz rá szerintem, az anyag 200.000 fölött van.
Az eredetileg eltervezett/kigondolt cserepkalyha helyett szeretnek tomegkalyhat epiteni.
A kalyha fele alatt pince van - a szerelobetonon lesz majd 14cm hoszigeteles - innan lenne megoldva a legbevezetes, kivulrol, pvc csovel.
A haz falazata 38Pth profi hs+10cm hoszigeteles lesz, alapterulete ~135nm+pince ~50nm+garazs 40nm.
A futes alapvetoen padlofutes, a furdoben es a szobakban padlo es falfutes. Ami mindezt taplalja: kondenzacios kazan, es majd vmikor tomegkalyha es vegyes kazan is lenne.
A kalyhaban lenne egy patko, ami a futeshez/HMV-hez szukseges vizet is tudna melegiteni.
Gondolkodtunk hovisszanyeros szellozorendszerben is, de a horror ara miatt valeszeg ez nem lesz; meg ezeknek az ablakoknak a buko/nyilo fokozata kozott van egy allas feluton - a neve most nem jut eszembe - ahol nem szoritja ra a vasalatra az ablakot es tud bejonni levego.
Ket Sch*edel kemenyuk mar van, a kazannak es a kalyhanak.
Most tartok a 2074-es hsz.-nel, par hsz.-szel azelott eppen arrol volt szo, hogy a 10-20cm hoszig. lehet hogy nem birja el a kalyhat... kellhet ala megerositett/vasalt aljzatbeton?
Ill. mi a velemenyetek a fentiekrol (a kazan vagy kalyha lehet hogy egyenlore nem kerul meg/beepitesre, de ha a kalyha nagyon jol mukodne, akkor lehet hogy lenne egy felesleges kemenyem, mert a kazan nem lenne meg...)?
családi ház átépítés, tartalék fűtésre tervezgetünk egy kályhát. A házat már szigeteltük, U érték nagyjából kb 0.2 minden irányba. A számított hőigény a teljes házra kb 6 kw, a kályha egy 80 m3-as nappaliban lesz, de az a légtér, ahová (lépcső + folyton nyitott ajtó) eljuthat a kályha melege, összesen kb 140 m3. Azt hisszük, hogy mindennap be fogunk gyújtani. A kályha nem tud a ház közepén lenni, hanem egy lépcső alatt a sarokban. Az aljzat kb 13-15 cm beton, acélháló úgy látom, nincs benne. 180-as szerelt kéményt tervezünk, kb 7 méter magasan. Külső levegő bevezetést szeretnénk. MIndezek alapján egy nem túl nagy teljesítményű (4-5 kw?), de egyenletes hőleadású kályhában gondolkodunk. Jó lenne egy sütő is bele.
A mellékelt rajz elképzeléshez nem ragaszkodunk betegesen, inkább csak jelzés arra, hogy egy sima téglatesttől kicsit eltérő, de még értelmesen kivitelezhető forma lenne jó.
Csempeburkolat és tégla külső nemigen szimpatikus, de festett, vakolt, esetleg terméskő külső szóbajöhet. (A festést, kőburkolást, és szerintem a hordozó padot magam meg tudom csinálni, ha ez árcsökkentő tényező) Az eddig megkérdezett 3-4 kályhás többnyire "lengyel" vagy "iker" járatú kályhát ajánlottak
Az egyik kályhás 50*50 cm-es, 8 cm vastag samott lapokból építené meg a teljes külső palástot is, de szerkezetileg cserépkályha-szerűen. Az elgondolás az, hogy relatíve magas hőkapaciás mellett tetszőlegesen burkolható-festhető felületünk van. - Szerintetek ez a "samott - cserépkályha" mennyire jó ötlet? A repedésektől kicsit félek, esetleg üvegszövet háló ezen segíthet? Végső esetben fuga nélkül, amolyan "mediterránosan" raknék tá terméskő burkolatot, talán ez elrejti a repedéseket, de azért talán nem esnének le a kövek. - Milyen más kályha konstrukciót ajánlanátok erre az igényre, ha a költség keret a kályhára max 380 eFt?
Volt a kéményseprő és megnézte a kéményeket, becsatlakozásokat...
Tehát: összesen 4db 14-es csonk/kürtő van, béleletlenül, téglakémény...
Ahová Én szerettem volna a kályhákat / a már adott ajtók helyére/ ott pont a kémény miatt végig a legvastagabb, egy 40 cm-es fal van. Ez már lehet akkora holtteret elvenne a kályhákból, hogy nagyon megdrágítaná az építésüket a fal közé?
(a fórummotor sz*r, ezért érdemesebb előtte a nagyobb lélegzetvételű hozzászólást egy síma txt-be beleírni, majd a végén bekopizni a fórumba, sajnos már jártam Én is így...)
Sejtettem, hogy nem a legolcsóbb megoldás, most még egy próbafúrás hátravan, hogy az aljzat mennyit is bír, mert ha alá kell pockolni, akkor megoldódott a kérdés, most még csak álom marad, azt már nem bírom el anyagilag - két kályhával számolva...
Igen, a kéményekkel igazad van, nem 2, hanem három van, ebből 1-be két becsatlakozás is van...
Lemérem majd pontosan, eddig fa tüzelésű kályhák voltak bele kötve, most jön a kéményseprő is megnézni őket, hogy mire is lehet ebben az állapotban használni...
Esetleg ismersz valakit Szeged-Sándorfalva környékéről, aki épít ilyen kályhákat? /eddig csak cserépkályhást találtam.../
Mostmár mégrövidebben, mert az előző hsz-om elszállt :-(( időm meg kevés mostanában a gép előtt üllni.
Két kályhával elméletileg kifűthető az a két helyiség.
De hogy van két kéménynek 4 pöttye?
És mekkorák is??
Egyébként ha főfalba kerül az sokat letakar a kályha oldalaidól (ott nem tud hőt leadni), és még ha a falra is rátoljátok (ytongra,....) akkor 4 is lehet kevés lesz :-))
Az árakról:
Egy átlagos kályha anyag ára: 200-270.000 ft.
A feketesütő, többnyire nem kerül csak az ajtó árával többe, mert a kamrát utánégő funkcióval egyébként is meg kell építeni. Ára:30-40 körül.
A munkadíjban nagy a szórás kishazánkban: 180.000 és 600.000 közötti a paletta, amiből lehet válogatni ....:-))
Szerintem érdemes lenne a közelben találni valakit, mert ha messziről utazik benzin, és szállás költség is felmerülne.
Ezen az "alaprajzon" bejelöltem vörös pöttyökkel a meglévő fali kürtő csatlakozások helyét a 2db kéményhez.
Maga a ház egy 70-es évekbeli, blokktéglás, szigeteletlen, nettó 76nm-es egyszintes, emelt járószintes téglaház.
Arra gondoltam, hogy a ház fűtését meg lehetne oldani un. tömegkályhával ha pl. az egyik kályhát a "szoba1" és a "szoba2" falazata közé, a már meglévő ajtó helyére építenénk be, a másikat pedig az "előtér" és a "szoba3" meglévő ajtónyílásába...
(természetesen a "szoba3" ajtónyílása átkerülne középre, a "szoba2" vel szembe...
A szoba1+szoba2 összesen 38nm, az előtér és a szoba3 összesen 28-30nm, a belmagasság 2,7m.
Jól gondolom, hogy ez így megvalósítható vagy esetleg másként...?
Maga a helyszín Szegedtől 15 Km-re van, építéshez kisméretű tégla (esetleg samott is) megoldható...
Kérdésem: mennyiből lehetne ezt "alsó hangon" kihozni? - az előteresben lenne egy sütő rész is.
Ez gondolom nekem (is) szólt. Alapvetően tanácsokért jöttem a fórumra, azt reméltem, hogy a hozzászólásomra reagál vki érdemben (egyébként privátban megtörtént, köszönöm). Igaz nem tettem fel konkrét kérdést, de a megadott infok alapján talán kaphatok néhány tanácsot. Vagy nem?
Igaz írtam, hogy keresek kivitelezőt is, de itt elsősorban nem ez lenne az elsődleges célom, szóval a hely nem lényeges.
Kb. egy éve hallottam a tömegkályhákról és azonnal felkeltette az érdeklődésem. Családi ház építés közepén vagyunk és úgy döntöttünk részben tömegkályhával oldanánk meg a fűtést. A ház jelenleg szerkezetkész állapotban van nagyjából. A korábbi hozzászólások alapján úgy látom, hogy kicsit előbb is elkezdhettük volna a kályha tervezését (pl. külső levegőellátás miatt), de azért gondolom így is lesz megoldás.
A ház egyszintes nettó 118 nm, normál belmagasság, a kályha középen lenne. Szeretnék segítséget kérni a tervezésben és persze egy jó kivitelezőt is keresek.
A lényeg, hogy az ajtókon található szellőző nyílásokat hagyd nyitva, lehetőleg legalább 1 hétig, hagy szellőzzön, párologjon belőle a nedvesség. Utánna az álltalad leírt mennyiség is jó. kezdheted a 2 kg-al, és lassan növelheted. Talán annyit még, hogy egyszerre csak 2 kg-t tegyél bele, ha leégett, utánna a következő 2-t.
Nagyon megtetszett a tömegkályha rendszere, kényelme és hangulata. Napokban sokat olvastam róla mindenféle lehetséges helyeken.
Felmerült bennem, hogy én lehet szeretnék egy ilyet magamnak Tudom komoly felmérés előzi meg egy ilyen árajánlat készítését. De ha azt mondom, hogy van egy biztos alapom, egy megbízható jó kéményem hozzá. Akkor csupán a kályha felépítése egy 100-150 m2 területű házban mennyibe kerülhetne?
Azt sehol nem találom, hogy mennyi lehet ennek az üzemeltetési költsége egy hónapra. Gondolok itt arra, hogy a fát nem a sarki fatelepen szerzem be, hanem egy jó áron. (vidéki erdészet stb...)
Ez egy téglakályha a mérete 110*125*180 cm és a kályha a fal, 5 járatos. A papírnál meg úgy értettem, hogy első nap csak azzal kell fűteni egy 5 -10 percet. A kályhás mindig mást mond. Alapanyagnál is amikor volt felmérni a felét nem mondta és akkor kellett még beszerezni amikor csinálta.
Nemrég hallottam először a tömegkályháról,cserépkályhát szerettem volna rakatni,de azt hiszem nekünk ez kell inkább!Álmom a főzőplatnis,esetleg sütős forma...
Nagyon szeretnék szakemberrel konzultálni ezügyben.Sok cserépkályhás,kandallós,tömegkályhás van a neten,de nekem nem sürgős...sajnos.
Hogy korrekt választ adjak kéne tudni mekkora a kályha, ill. a tűztere.
Azt a papírt egyébként nem nagyon értem:-))
Egyébként gondolom ha napi 1/2 kg-al növeled a tüzelő mennyiségét, akkor bajt nem csinálsz.
Igazából azért szivem szerint azt mondanám, hogy kérdezd meg a kályhást, aki rakta. Ugyanis Ő vállal garanciát rá. Ha szétfűtöd, akkor nem. Ezért lenne jó az Ő ajánlását betartani.
Egy ki segítségre lenne szűkségem, mert mindenhol mást olvasok, illetve mondanak.
Tegnap készült el a téglakályhánk. Milyen szárítást tudnátok javasolni? Illetve hány hét múlva mehet teljes üzemben? Én azt olvastam, hogy 1. nap. papírral gyújtsunk meg benne kb. 5 percig, 2 nap papír + kevés gyújtós, 3.nap papír+lehet több gyújtós, 4. nap papír+gyújtós + fél kg fa. További napokban fél kg-val növeljük a fa mennyiségét egy hétig mindennap és utána már teljes üzemben mehet a kályha. Ez így tényleg jó vagy tudtok esetleg valami más módszert? Illetve mikor kell lenolajjal átkeni? Segítségetek előre is köszönöm!!!
Új vagyok még itt, de több, mint egy éve olvasom folyamatosan a topikot, meg a neten a témát. Dupla harang kályhát szeretnék, de van egypár homályos folt. Nagyon tetszik az a harang kályha, ami a workshoppon készült, a tervei pedig publikusak (Assembly-bell-wildacres.pdf). Szóval ehhez mekkora kémény kellene? Erre nam találtam egyértelmű javaslatot, minthogy dánhoz 20-as. Ideje lenne indítani a kéményprojektet:) Schiedel SR lenne a kiszemelt, de a méret nem mindegy.
Magam szeretném építeni, de mindenképpen konzultálnék valakivel aki látott is, meg evett is már dupla harang kályhát. Gyál mellett lakok Felsőpakonyon, email címem elvileg publikus, ide várnék a konzultálásra egy ajánlatot + referenciát. Köszönöm!
Nem, még nem vettem meg a radiátort, így állok a hasznos tanácsok elébe. A ház egy régi téglaház, amihez hozzáépítettem egy könnyűszerkezetes hálószobát és fürdőszobát. Ez lenne radiátorral fűtve. Nem volt sohasem központi fűtés a házban.
A kályhaépítés kalákában történt, többedmagammal voltunk ott kibicek, akik segíthettünk. A csőkígyó egy 22-es rézből hajlított 15m-es darab volt. Akkor még nem tudtam, hogy pontosan miylen fűtést is akarok, eredetileg gázkazán mellé kiegészítésnek szántam volna a kályhát. A kályhaépítés során volt szerencsém megtapasztalni egy másik, épp működésben lévő darabot. Az győzött meg, hogy ha tömegkályha van, fölösleges a gázkazán. Az én házam meg ideális hozzá, 66m2 az egész, ebből majd' 40m2 egy légtér, ahol a kályha lesz. Később döntöttem el végleg, hogy ez lesz a fő fűtésem, így amikor a kályhát építettük, nem tettem fel a csővel kapcsolatos kérdéseket.
Mennyire kell túlméretezni a radiátort?
Te építettél már csőkígyós tömegkályhát? Van tapasztalatod róla működés közben?
Ezzel a 'rendszerrel' az lesz a baj, ha jól gondolom, hogy a radiátoraid már megvannak, üzemelt már csak kazánról. A tömegkályha pedig nem képes annyira meleg vizet nyomni, inkább alacsony hőmérsékletű rendszerekkel működik jól: fal, padlófűtés... Radiátoros fűtésnél a radiátorok felületét jelentősen meg kell emelni, tehát túlméretezni. Ha megvan, akkor valszinű, hogy kevés lesz, vagyis cserére szorul.
Egyébként az a 12+3 m2 nem sok.
De ne haragudj, hogy megkérdezem: azt írtad, hogy:
"Részt vettem egy tanfolyamon, ahol egy ilyet csináltunk.
A mester a tűztér/ utánégető samott hátfalára agyagozta kívülről a csőkígyót. Azt mondta, hogy ha nagyobb hőt akarok elvenni, akkor az utánégető tetejére is felkúszhat a rézcső.
A "tanfolyamon" épült kályha egy félkész házban volt, nem volt tiszta, hogy mekkora helységet is fog fűteni a vízkör."
Tényleg nem provokatívan, de akkor mit oktattak, mit mondtak a kimenő víz hőmérsékletéről, a cső, a kályha méretezéséről, stb?
Mivel nem irtad hova akarod azt a csokigyot, felcsillantottam nehany lehetoseget, hogy ki tudd valasztani ami rad vonatkozik.
Nincs standard hely, kalyha es tuzter tipustol fugg, hova tudod beepiteni. A tuzter meretet addig tudod novelni, amig a kemeny engedi. A samott tomeget pedig addig, amig at tudod melegiteni, illetve a penztarcad engedi.
Már megbocsáss, de ki akar itt vízteret közvetlenül a tűzbe?
Úgy tudom, hogy a tömegkályhák csőspiráljának standard helye a tűztér ill. utánégető hátsó samottfalának külső oldala. itt van 12 cm samott puffer. Ugye nem gondolod, hogy ezen keresztül képes visszahűteni a víz a tűzteret olyanyira, hogy kicsapódjon a kátrány?
Az igaz, hogy hűti a kályhát, csökken ezáltal a hőtárolása. A kérdés pont arra vonatkozott, hogy mennyivel kell emiatt növelni a tűzteret, illetve a samott tömeget.
A csokigyo a tomegkalyhaban egy felejtos es teljesen ertelmetlen dolog.
Pontosan azt oli meg, ami a tomegkalyha egyik leglenyegesebb eleme. Nevezetesen a nagy hatasfoku egest. Ha barmilyen tuzteret elkezdunk huteni, azzal azt erjuk el hogy megakadalyozzuk a fagazok kiegesehez szukseges magas homerseklet kialakulasat. Az eredmeny tokeletlen es gazdasagtalan eges, fust, katrany, korom, igaz ahogy vizes kandallonal kazanoknal, a kemeny illetve fustjaratok kialakitasanal el lehet erni, hogy a sok szutyok ne a kemenyben, hanem mondjuk a kertben jatszadozo gyerek illetve a szomszed orra alatt csapodjon ki. Arrol nem is beszelve, hogy magat a kalyhat is visszahuti, azaz pofon vaghatja a hotarolast is, illetve egyeb problemakat okozhat.
Masik es jobb megoldas, ha a hocserelot olyan helyre rakja az ember ahol mar csak kiegett gazokkal erinkezik. A hatranya, nagyjabol csak addig lesz meleg viz, amig eg a tuz. Tehat a gazdasagos melegviz kivetel elegge korlatozott. Ha nem eleg a meleg viz, egy ido utan eleri azt a pontot a kalyha, hogy tobb hot mar gyakorlatilag sem felvenni sem leadni nem kepes akkor elkezdodik az eg futese, illetve csak a ho egy toredeket kepes kinyerni a hocserelo. Magyarul egy ponton tul gazdasagtalan ez is. Nagyjabol egy furdoszobat lehet maximalis hatasfokon ellatni melegvizzel ezzel a megoldassal.
A valodi megoldas az a tomegkazan, a tobbi felejtos illetve korlatozott.
Érdekelne, hogy kinek milyen tapasztalatai vannak a csőkígyós tömegkályhával. Mennyi hőt lehet/érdemes így elvinni a kályhából?
A kályhám egy kb 40m2-es nappaliban lenne. Egy 12m2-es nagyon jól hőszigetelt szobát és egy 3m2-es fürdőszobát fűtenék a csőkígyóval. A használati melegvizet is innen biztosítanám a fűtésidényben.
A radiátorral fűtött légköbmétert számolhatom úgy, mintha ennyivel nagyobb helységet fűtenék egy tömegkályhával csőkígyó nélkül?
Egy 150 literes bojlerbe tennék két hőcserélőt, egyik lenne a tömegkályháé. Így maradna durván 120-130 liter nettó fűtendő vizem. Mekkora kályhát építsek?
A tömegkályha jó esetben napi egy begyújtással tartja a ház hőmérsékletét. Vonatkozik ez a csőkígyó által fűtött helységekre is?
Én építettem klinkerből, bár az igaz, hogy csak dísznek raktam be néhányat; a többi az hagyományos piros km-ű volt.
De el kell hogy keserítselek:
-a nedvesség felvétel itt nem számít,
-sem a nyomószilárdság,
-nincs 1,5-szöröse a tömege, a hagyományos piros téglához képest,
-és a füst hogy pattan le róla, azt még senki sem látta :-))
De a lényeg: egy (tömeg)kályha jóságát, 'jósági fokát' nem a külső burkolatot alkotó tégla/klinker fogja meghatározni (2-5%-ot jelenthet!), hanem a tűztér, az utánégető kamra, ... azok geometriája, mérete, a levegő ellátás, megfelelő huzat, .... sorolhatnám. Az hogy miből készűl a külső, és hogy annak 30-40%-al nagyobb a tömege, az az egész kályhánál 10-20%-ot jelent csak kb. egyébként is, és vigyázat!!!!
Nem hatásfokban, hanem tömegben/hőtárolásban.
Sokkal fontosabb HOGYAN, miként.... ???? épül meg a kályha. Nomeg nem csak KM tégla kell, hanem sok más anyag is, amit szintén nem mindegy hogyan is választunk meg.... :-(
A 120-140 Ft, az klinkerre jó ár végülis (ha bruttó ár), (bár azt sem tudjuk hol?).
A klinker ára: 120-140 Ft/db. Tudom, hogy drágább, de a műszaki tulajdonságai sokkal jobbak, 1.5-szőr nehezebb a baranya téglánál, a füst szinte lepattan róla. Alig tud vizet felszívni, kemény mint a kő, és homogén színű-egyforma mindenhol. Simán megéri a felár. No de tényleg, épített már belőle valaki TK-t? Kösz skacok....
Hamarosan nekiállok egy TK építtetésének. Szeretném a klinker tégla jó tulajdonságait és esztétikusságát itt kihasználni. Épített már valaki KLINKER téglából ilyen kályhát? Várom a tapasztalatokat.....
"Az meg nekem kicsit pofálanságnak tűnik, hogy itt a nem tiszta részleteket kérdezgessem a mesterektől, hogy utána sz.-k rájuk, és magamnak megcsináljam."
Kb. 5 dolgot kérdeztem. Voltak, akik készséggel válaszoltak, azóta sem voltak fenn a fórumon. Volt, aki olvass visszázott. És kb 5ször is megköszöntem nekik.
Nem ez a célja a fórumnak? Aki tud, és akar, segít a másiknak.. Ha nem akar, nem segít.
Ez eccerű!!!
Azért nem kérek elnézést, mert magamnak megépítettem!
Én nem gondolom, hogy használhatatlan lesz (legalábbis kívánom).
De visszakerestem: AB69 írta, hogy 6 változtatást (+ami nem látszik a fotókon) lát rajta. Sancibácsi is látott többet, de Ő nem számszerűsítette. Mint tudjuk az egyik okozta, hogy elől szétrepedt. De még maradt 5 (+??).
Én ezért gondoltam, mivel nem egy télen tervezem használni :) hogy egy jó kályhát csináltatok. Az a 200-250.000 körüli munkadíj ha csak 10-15 évig használnám az évi 13.-20.000 Ft. Lehet ennyit a tüzelőn, a takarításon, (és újrarakáson???) megfogok, akár többet is remélem.
Én így gondolkodom.
A ház körül csinálgatok én is pedig sok mindent, de ez így ismeretlenül nekem meredeknek tűnik : (
Az meg nekem kicsit pofálanságnak tűnik, hogy itt a nem tiszta részleteket kérdezgessem a mesterektől, hogy utána sz.-k rájuk, és magamnak megcsináljam. Lakintáéktól mek azért nem akarom, mert az övék sem sikerült jól.
Miért azt a kályhát másoltam? Mert az övéké volt elérhető a neten.Mellékesen nagyon szép is. A repedést sem titkolták,ahogy írod is, és nekem is külön mondták,írták.Én már úgy csináltam, ahogy remélhetőleg nem nyomja szét a mag a köpenyt.
Azonkívül mindig leírom, készségesen segítettek.Nem azt mondták: ez a jó,így csináld, hanem: mi így csináltuk.Ez az én felelősségem, ha szar lesz a kályha, nem fogok náluk kopogtatni.
Ők is másolták? Lehet. Ők sem úgy születtek,hogy az agyukban volt az egész..
Igazsághoz hozzátartozik,mi úgy építkezünk,hogy majdnem mindent magunk csinálunk.Eztis bevállaltam..
Nem tanulták? Hol tanítják? Meetingeken? Azok biztos hasznosak,de én nem szeretem.. Szerintem akkor lenne baj, ha pl. Neked mondanám: Te, bárány b, építek Neked egy tk-!Igaz, ez az első... Akkor más f..val verném a csalánt.De magunknak építettem.Ha szar, nekünk szar.
Én sem tök magabiztosan kezdtem el,le is írtam itt is.Ha mással építteted, biztos(abb)an jól sikerül.De alapból spóroltam 250ezer Ft.-ot.Persze ha használhatatlan lesz, akkor meg buktam 300e.-t! :-/ Ez remélem nem így lesz.
Ígérem, leírom a tapasztalatokat. Már írhatom is,ahogy száradgat,repedget is. :-( Próbálom folyamatosan javítgatni.
Pont ma begyújtottunk egy kicsit, nem bírtam tovább,inkább csak a füst kacskaringóját néztem..Hát, volt ez is, az is.Végül is kitalált a kéményen,de remélem ez betudható annak,hogy nincs folyamatosan fűtve, a kémény tetején egy darabig melegebb a levegő, mint lent a fszt-en.,stb.Nyitott a kérdés,szívesen várok tapasztalatokat én is!! :-)
Ja, és még a látszatát is kerülném,hogy tanítanék bárkit is.CSAK A TAPASZTALATOKAT OSZTANÁM MEG AZOKKAL,AKIK ERRE KÍVÁNCSIAK.
Azután megkérdezem, miért AZT a kályhát másoltad :(
Vagyis a másolatot másoltad, az eredeti helyett. Egyébként sem szerencsés választás, mivel leírta itt valaki (többek), hogy az eredetitől 5-6 ponton eltér. A tanácsokat nem fogadták meg és hibásan is felyezték be, nem is bírta ki ezt a telet sem, és szétrepedt (saját bevallásuk szerint). Én nem vitatom a segítő szándékukat, de hogy tanítana valaki mást, ha ő sem tanulta?
Bevallom, én is eleinte gondolkodtam azon, hogy hozzáfogok magam, de végül amellett döntöttem, hogy szakemberrel építtetem meg, így legalább olyan lesz amilyennek lenni kell. Hosszútávra szól egy ilyen kályha, szerintem megtérül az a kifizetett munkadíj :)
Köszönöm! Ezt a kémény rákötés témát pont itt kérdezgettem én is :-) A miénk egy 200-as MONTEL kémény, az alsó tisztítóajtó oldalt van, pont nem látszik.Igen, ezeknél a köpenyelemes kéményeknél az a "baj", hogy minimum 130 cm körül lehet a legalacsonyabb rácsatlakozás.
Én nem cserépkályhacsatlakozóval kértem,(tudod, az kb 45fokos idom lefelé), és SZERINTEM ezt picit elba..rontottam. A kályha és a kémény közt egy járatot képeztem, 3-as samottlappal "bélelve". Az utánégető füstjáratának kémény felé eső oldalát megosztottam, azaz levittem egy belső járatot kb 25cm-t meghagyva az aljától, hogy a füst ne egyből a kémény felé szökkenjen.Ettől egy kicsit félek, a füst merre akar majd kanyaringózni,de a kémény majdnem 10 méter, bízom a huzat erejében. Én így csináltam,nem biztos, hogy ez a legtutibb megoldás, majd az Öregek megírják,ha akarják. Remélem érthető,amit írtam.Ha kell, küldök pár képet, de ide nem enged feltenni a méret miatt.
Huzatos házat azért nem szeretnék. :-) Valószínű a BD tesztet is megcsináltatom, minőségellenőrzésnek is jó.
A kályha a ház közepére kerül, tehát elméletileg légcsatornázható lenne. Viszont én is úgy gondolom, hogy nem tudom 20 évre előre megmondani, hogy fogok-e minden nap begyújtani, ezért mindenképp lenne egy vizes padlófűtés vezérelt áramos fűtőpatronnal. Ha meg már ez úgyis megoldja a hőelosztást, logikus lépés lenne a kályhát is rákötni.
Külső levegőt mindenképp vezetnék be, csak ugye a gépészek bármilyen nem légmentes megoldásra csóválják a fejüket, ha a legkisebb elméleti lehetőség is fennáll, hogy megfordulhat az áramlás.
"mint elsődleges fűtésen gondolkozom rajta, mint lehetséges megoldáson de még nincs energetikai számításom"
Ha elsődleges fűtés lesz, akkor nem ilyenben gondolkodnék, hogy napi 2-3-4-szeri begyújtással mennyit lehet kicsiholni a kályhából! Ha ugyanis nincs más fűtőeszköz a házban, és az 'elméleti hőtechnikai számítás' és való világ között (tömítetlenségek miatti légcsere, falazásnál pontatlanságok....) különbség van, és a ház hideg, a család meg fázik bitangúl: úgyis befűtesz, és befűtesz, és...
Ennek az egyik eredménye, hogy:
-gazdaságtalanná válik, (vagyis irdatlan sok fával tudsz némi hőtöbbletet kicsikarni)
-és szétfűtöd a kályhát. (valszeg a köpeny 1 tél alatt is gallyra megy: szétrepedezik a köpeny, de samott mag sem annyit bír:-)
Tehát a kályhában kell, hogy legyen egy kis tartalék, de kérdezz meg egy fűtés szerelőt, hogy egy házba, aminek 10 Kw a hőigénye, hány Kw-os gázkazánt tesz be:-))
A másik a hő elosztási probléma. Vagyis a ház minden helyiségébe kell hogy eljusson a meleg. Ha a házat egy kályhával akarod fűteni, akkor a tervezésnél is illett volna figyelembe venni, és úgy alakítani a lakás belsőt.
"egy ennyire szigetelt házban vajon rá lehetne-e bízni a meleg szétosztását a szellőztető által keltett lassú körforgásra?"
Valóban erre a szellőztető rá tud segíteni.
" - mennyire lehet légmentesre csinálni egy épített kályhánál a tűztér ajtaját, hogy szellőztetővel és szagelszívóval együtt se fordulhasson elő balesetveszély?"
Ezt a témát már itt kiveséztük párszor. Ettől nem kell félned. Ugyanis a kályhából füst csak az égéskor tudna vissza áramolni (parázslással is max1,5-2 óra). De ebben az időszakban az égéshez levegő kell. A légtér nagyságától függően a levegő utánpótlást 3 módon oldják meg:
-ablaknyitás,
-falba épített nyomásesésre nyíló levegő bevezetés,
-külső levegő ellátás padlóba (vagy más...) épített csöveken.
De gyakorlatilag mindegy melyik van nyitva, nem áramlik vissza a füst. Az első két pontnál a nyíláson fog a kinti levegő ...., nem pedig a kéményből vissszafordulni az égéstermék; a 3. esetnél sincs gond, hiszen a levegő ellátás-kályha-kémény egy külön rendszer gyakorlatilag. A kályha ajtókban lévő tömítő zsinór pedig tömít annyit, hogy ne legyen gond. Arról nincs információm, hogy a passzívházaknál kötelező B-DOOR teszten hogy vizsgáznak/vizsgáztak, de elméletileg ott sem kellene gond lenni. A dán kályha utánégetőjében elég nagy nyomás van, és ha ott nem füstöl ki az ajtó, akkor egy szellőztető álltal keltett kis légáram sem okoz gondot neki.
- nem tudom, hogy fog működni.. :-/ - már szeretjük.. :-) - egyedül készült,majdnem 3 hétig. - külső része nagyméretű oberlander bontott tégla. - építése majdnem teljesen megegyezik Lakintáék kályhájával.(az ő netre feltett képei alapján csináltam.) - és ezért hatszáznegyvenkettőezerkilencvenhat köszönet nekik,mert készségesen segítettek minden nyűgömben. - és természetesen az itt tevékenykedő emberkéknek is köszönöm, hogy egyáltalán megismerhettem a tk-t.
Bátorítani nem szeretnék senkit -nem is tisztem- addig,amíg a működéséről nem tudok tapasztalatokat írni.. Szívesen küldök bárkinek képeket az építés fázisairól is, de kérdezni mindenképpen sancibácsiékat kérdezzétek. Ők már öregek a témában:-) Ide nem engedi feltölteni a képeket, az indafotóra raktam őket.
Hasonlo cipoben jarunk. En is kozponti futes megoldasat szeretnem elsodlegesen tomegkalyhaval megoldani. Az en hovesztesegem mondjuk 6-6,5KW. Meg tobb iranyba nezelodom egyelore, de valszeg tomegkalyha lesz a befuto. Az biztos, hogy teszek fel eredmenyeket, ha keszen lesz :)
100 m2-es AEH-ban mint elsődleges fűtésen gondolkozom rajta, mint lehetséges megoldáson de még nincs energetikai számításom. Ha az jön ki, hogy 3 kW -15 fokon a ház hőigénye, akkor nem kérdeztem semmit. :-)
Más: végigolvastam a topikot, de végül pár dologban maradtak bennem kétségek:
- mennyire bizonyított már ez a samotton kívüli vízteres megoldás és van-e olyan mester az országban (Szeged környéke lenne ideális), aki meg tud ilyet építeni?
- egy ennyire szigetelt házban vajon rá lehetne-e bízni a meleg szétosztását a szellőztető által keltett lassú körforgásra?
- mennyire lehet légmentesre csinálni egy épített kályhánál a tűztér ajtaját, hogy szellőztetővel és szagelszívóval együtt se fordulhasson elő balesetveszély?
Én a 3,5 kw-al bő 40m2-t fűtök, napi egy begyújtás max, és közepesen szigetelt a ház.
Ha nem elég, (nagyobb alapterület, stb) akkor inkább nagyobb kályhát kell építtetni, nem ezt a közepeset szétfűteni. Kanadai képeken sok 5-6 Kw-os kályha látható. A "szokásos 4 kw" csak M.o-n szokásos.
Ha egy SZAKSZERŰEN, (NEM HÁZI-KÓKÁNY-NETES-FOTÓS-MÁSOLÓS) épített kályha előtt ülve télen fáztál; na és úgy éreted a hidegből; miközben bömbölt a tűz benne: akkor azt mondom jogos az észrevétel.
De ha olvasgatsz a neten és 'úgy érzed' az szerintem más kategória:-))
Én ezzel fűtöm a fél házat, és mondom neked: én úgyérzem a tömegkályhám semmi másra nem cserélném le :-))
Valóban túlzás volt, elnézést; szaladni nem kell :-))
Ami a lényeg azonban túlzás nélkül, hogy munkába menet előbb be kell gyújtani reggel, mert délután hideg lakás fogad :-(
Ezeket a kályhákat nem is úgy fűtik, az égésnek magának sincs olyan hatásfoka, a járatos rendszer sem OLYAN jó, de ahogy célozni próbáltam rá: a kémény felé is hosszabb ideig nyitva van, ami szintén hatásfok romlást okoz.
Tehát egy hagyományos járatos cserépkályhát nem kétszer fele adag fával fűtünk, hanem többel, ráadásul több fáradsággal.
Járatos cserépkályhába pedig utánégetőt építeni szerinten értelmetlen.
Vagy építsen cserépkályhát (az se rossz), vagy ha már tömegkályha tűzteret utánégetővel épít, ahhoz ne építsünk járatos rendszert, mert egyrészt annál jobb hatásfokú megoldások vannak, másrészt a hagyományos technológiával épülő külső kályhacsempe falat seperc alatt szétégeti, megrottyantja.
Ha meg tömegkályha magot építünk kontra-flow, vagy harang rendszerrel, vastag külső fallal, amit kályhacsempével burkolunk, akkor nem csempekályháról beszélünk igazán (főleg nem járatosról), hanem kályhacsempével burkolt tömegkályháról.
Gondolkodtam egy kicsit az elmult idoben, es arra jottem ra, hogyha adott egy cserepkalyha, ami tegyuk fel 4 KW-tal fut, de be kell gyujtani 12 orankent, mert vekonyabb a fala, es hamarabb kihul. Valamint adott egy 4 KW-os tomegkalyha, amibe csak 24 orankent kell begyujtani.
Igazabol mindket esetben mibol is kell kiindulni? Szerintem a 4 KW az a tuzterbe rakott fa mennyisegetol fugg. Szoval a cserepkalyhaba 24 ora alatt 2x kell begyujtani mindket alkalommal a 4 KW-nak megfelelo faval. Viszont ha a tomegkalyhaba csak 1x kell begyujtani, akkor abba ketszer annyi fa kell, nem? Illetve pontosan annyi mint a cserepkalyhaba 24 ora alatt. Vagy hogy is van ez?
Egyébként megépíteni szerintem egyszerűbb a cserépkályha. A TK-t több helyen, módon el lehetrontani.Több olyan részletre, '...'-ra kell odafigyelni (nincs akkora hő, diletációk, ...) ami nincs a cserépkályhánál, vagy ott egyértelmű, mert ismert, bevett dolog.
Bizonyos szempontból egyszerűbb, más szempontból bonyolultabb.
Ezt így nem igazán lehet kijelenteni.
A M.o-n épülő cserépkályháknak szerintem 70 %-a (ez nem hivatalos adat:-) svéd/lengyel 5-ös járattal épül. Egy picit még játszanak a külső fal béleléssel/vastagítással.
A Tk.-k egészen más történet. Legalább annyi variációban létezik a tűztér-utánégető/sütő-járat/harang-küső fal külön-külön, mint a legelterjedtebb cserépkályha típusok:-)
Azt mondhatnám, hogy a cserépkályha építés technológiája 'kiforrta magát' ???; a régi bevált dolgokat alkalmazzák; míg a tömegkályháknál óriási fejlődés, fejlesztések, újítások vannak!
Igen, erről nekem is ez a véleményem (megírtam, már hogy 6-osból nem építünk TK tűzteret, pláne nem bio-t :-)
A külső fal megvastagításával valóban kiegyenlítettebbé válik a hőleadás, de annak hatékonysága romlik valamelyest, hiszen a külső hőmérséklete csökken a kályhának.
Ez tagoltabb épületnél jelenthet hátrányt, egybefüggő nagy légtérben nem.
De azt hiszem eredetileg sitizs onnan indult el, hogy a kezdeti 'hőlökést' ahogy Ő megfogalmazta, akarta volna csökkenteni.
Arra valóban ez az egyik módszer, de nem az egyetlen.
Szerintem a jó döntést egy kályháról mindíg a helyi adottságok megismerése után lehet meghozni:-)
Szerinted miként viselkedne egy 6cm-s samottból rakott tűzterű, 12 cm km téglából rakott külső falvastagságú kályha egy ilyen helyzetben, amiben elvileg egy 6 KW-os biotűztér épül?
Ez eleg jol hangzik. Publikus adat a ket kalyha bekerulesi koltsege?
Nagymamam novere regi cserepkalyhaval eltuzelt 50q fat ugy, hogy csak ket szobaban (kb 50 nm) volt meleg, es innen engedett ki langyos levegot a furdobe, es a kozlekedore, valamint kulon begyujtott a konyhaba is, amikor ott tartozkodott.
Ennyire nem vagyok elszant. Elobb mennek meetingre es utana epitenek. De erre sajnos nincs idom... Azert kerdezem, hogy milyen hatasa lehet a leadott teljesitmenyre a kulonbozo hejjazatok vastagsaganak valtoztatasa. Ertem ezalatt a belso samottot es a kulso km teglat. Errol milyen tapasztalataid vannak?
Hát igen ,később kiderült, hogy megse nézte a kéményt a mester, én meg kifizettem egy halom pénzt, egy füstőlő, alkalmatlanságért.
Hát ezért fordultam hozzátok, most mikor megtaláltam ezt a forumot, mert mégegyszer nem akarom ugyanazt a hibát elkővetni, és ha ki kell fizettnem egy csomopénzt a kályhára akkor nem megint 5 évre.
Kályhát kiegészitő fütésre szánnám, de a tervem az, hogy a kandallokat kicserélem és kőzpontifütést szeretnék :)
Ezért is kértem véleményeteket hogy oldjam meg a ház fütését :)
Mert a nappaliban mindenféleképpen szeretnék egy meleg fütést imádok téli estéken a kályha előtt ülni és tévézni :)
Ha szeretted a cserépkályhát, akkor a tömegkályhát sokkal jobban fogod szeretni:-))
A 10*13-as ház az nállam 130m2-re jön ki:-)
Egy ekkora házat kifűteni, még ha szigeteléssel is van ellátva nagy kályha kell, vagy vizes/levegős csatlakozás. A probléma, hogy egy ekkora kályha nem építhető rá a 150-es kéményre.
Kiegészítő fűtésnek, ill. a nappali.... felfűtése viszont megoldható. Legalább annyit befűt mint a cserépkályha, csak még kevesebb fával, különösen a kandallóhoz viszonyíva!
Kedves forumozok. Segitségeteket, és tanácsotokat kérem.
10x13-as 35 éves házban lakom. kőzépen 7,5 x4,5 es nappali kőrbe szobák és konyha. 20 éve vettem a házat a nappaliban egy őreg cserépkályhával amit imádtam, de sajnos előregedett, és átrakattam és ráhallgattam egy szakira aki azt mondta, hogy kandallo légfütéssel és cserépkályha boritással csináljuk, szépen megcsinálta 5 éve augusztusban, Elment és szeptemberben mikor begyujtottam, orán száján füstől a kandallo hivtam az urat aki azt mondta nem jo a kéményem. mert a kandallom francia betét 200 as kell kéményből és nekem csak 150-es van. és a kőrbe vezetett cső hosszu és nincs huzat, le lett vágva a cső most teljesen egyenesen a kéménybe plafonnál csatlakozik a füst cső, igy túzelek naponta rengeteg fát , de addig van meleg mig fütők utánna fél orán belül, hideg van.
A szobákban konvektorok amit csak megint 1 méterig fütenek, de utánna alig érzed a meleget,vagyis csak akkor ha fizetem a számlát a gázrol :) most tetőt szigetelik a fiaim, és az ablakokat is cserélem, de a kályha még most is probléma lessz.
Szeretnék egy gazdaságos kályhát.
Mert már a cserépkályha csempék nagyon őregek, csunyák, igy azok felhasználása nem lehetséges. marad még a kandallo betét belőlle ami használhato.(de ezt el lehet adni)
A kérdésem véleményetek? mielőtt megint átvág egy szaki :) olvastam itt a tőmeg kályhárol és nagyon tetszik amiket hallok rolla.
Megoldhato -e hogy fütsem vele a szobákat, vagy ha kőzpontit csináltatok belekőthető-e?
Vagy csak potfütésnek ajánjátok , kérlek segitsetek őtletetekkel, és ha tudtok jo mestert aki nem vág át és nem is méreg drága szivesen venném a cimét. Én Isaszegen élek, ott lenne csináltatva a kályha.
Nem tudtam elmenni szó nélkül az írásod mellett, talán én is benne vagyok egy picit.
Biztos nehéz lehet mindenkinek kielégítő választ írni,elmagyarázni mindent..
De értsd meg Te is a másik oldalon lévőket, akik nagy rácsodálkozással találták meg ezt a fórumot, húúú, itt lehet kérdezni...aztán vagy jön válasz, kinek részletes, magyarázó, kinek "olvass vissza, nem szeretném mégegyszer leírni.."
És ezt is elfogadom.. De hidd el, a szemem kirohadt a sok olvasástól, a kereső meg nem mindig találja meg az adott témát.
Lényeg: ne fáradj bele, valóban Te vagy a legaktívabb a fórumon..
és azért igenis én is kaptam segítséget, és még1x köszönöm.
Véletlenül a Pecsétes tégla mániások fórumára "tévedtem", ott olyan marha jó a hangulat - legalábbis azon az oldalakon, amiket olvastam - találkozókat szerveznek, együtt vadásszák a téglákat.. tehát nincs minden veszve! :-)
Én kérek elnézst, hogy laikusként próbálok kérdéseket feltenni és ezt nem szakszarűen tettem. Természetesen ott a pont vagyik a méretek ahogy írtad. 1,9 magas és 1,1 széles a mélysége meg az 1,5. A tartály (gondolom én) a puffer tartály lenne (kb 400 liter a szerelő szerint) a fűtési részhez, ami azért lehetett zagyva mert eltérően attól, hogy ezeket a padlásra szokták vagy a pincébe telepíteni most a szobába kellene tenni (más hely úgy sincs rá. Padlást nem akarjuk terhelni pince meg nincs vagyis a gépészet a kályha oldalába kerülne) ezért írtam rá, hogy a szobát fűti mert h már meleg víz is van benne és már meleg is ami benne van gondolom én a hőleadás szempontjából a szoba fűtésébe besegít. Igen, természetesen vízvetetékszerelő a vizes részt és kályha építő csinálná szakszerűen az építést. Nem monyákolnék ha nem muszály. A kérdésem meg azért intéztem hozzátok, mert most jelenleg nem vagyok meggyőződve arról, hogy amit a v.szerelő mondott azt biztos úgy kellene vagy lehetne kivitelezni csak. Bevallom fériasan mikor kigondoltuk a kályha építést tudtam, hogy bele fog kerülni valamennyibe de azt nem gondotlam hogy a kályha építési összege az majdnem megeggyezik a vizes rész összegével. Plusz-mínusz valamennyi. Erősen költséghatékonyságra törekedve vetődött fel a légfűtés mint egyszerűbb és gépészetben is könnyebb szerkezet lehetősége. Ha olcsóbb egyáltalán és hatékonyságban képes-e produkálni a melegvizes rendszer teljesítményét. Mivel nincs tapasztalatom tömegkályha+légfűtés terén gondoltam mielött felvetem az építő elött az új alternatívát azért meggyőződöm, hogy valóban van-e értelme vagy sem változtatni vagy kénytelen lennék elfogadni, hogy "csak" így lehet megépíteni és fűteni a két másik helységet. Azt sem tudom, hogy a tk+vizes fűtés (akármi is legyen a pontos szakkifejezés ide) hatékonyságában és időtartamában mit produkál. Értem ez alatt, hogy a befűtés+ 2 óra alatt a rendszer felmelegszik produkál egy melegvíz hőt amit elvezetek két másik radiátorra és ott fűt nekem. De meddig ? Az odáig okés, hogy a kályha fokozatosan adja le a hőt és még másnap reggel is frankó meleg vagy délután de a melegvíz csak folyamatosan hül és van hőveszetsége főleg hogy keringető szivattyúval jönne menne a víz. Azt megúsznám, hogy csak azért kelljen újra rátenni a tűzre hogy a melegvizet felmelegítsem megint mert a radiátorok már nem fűtenek többet mert lehült a vizes része.
Azt már csak félve jegyzem meg, (utólag jutott eszembe) hogy a keringető szivettyú is van a rendszerben vajon kell-e tartanom attól, hogy a szivattyú zaja zavaró lehet-e a szobákban ? A semmi zajhoz képest a valami zaj is több ilyenkor. Főleg hajnali kettőkor amikor bekapcsol mert a két másik helységre dolgozik. Ilyen és ehhez hasonló "apróságok" foglalkoztatnak építés elött. Sajna egy ilyen kályha építést csak egyszer reckíroz meg az ember nem is kevés pénzért és jó lenne nem mellé nyúlni pár dologban mivel utólag visszacsinálni vagy más megoldást keresni is elég sok pénzbe tud kerülni. Próbáltam viszaolvasni de főként csak elvekről hallottam. Más fórumokon is csak érintőlegesen tudtam konkrétumokat olvasni, ezért voltam kénytelen kérdezni. Azt a pár táblázatot amit felleltem ebben a témában, nem tudtam a saját helyzetemre értelmeztetni. Köszi a további válaszokat.
Az előző hozzászólásod elég (nem tudok jobb szót rá sajna:) zagyva volt, ezért is nem akartam válaszolni.
Alapvető dolgokat keversz, mint pl a vizes regiszteres tömegkályhához tartály, ami még fűtene is, stb.
Elősször is azt ajánlom vedd fel egy tömegkályhát építeni tudó szakival a kapcsolatot, az konkrétan elmondja mekkora is legyen az a kályha, és a többi. Vagy Te akarod építeni???
Egyébként két radiátort minden további nélkül elbír a kályha, de levegősen is ki lehet fűteni azt a két további helyiséget, de mivel már a rajzodon a kályha minden oldalát fűtésre fogtad a 3 szobával, így körültekintő tervezést, és nem a megszokott kályha építési technológiát igényli.
Az a " kályha méret tervei 1,50x1,90x1,10 lenne" pedig gondolom elírás: nem 110 magas kályhát szeretnél, hanem 150*110-t 190 magassággal.
Kedves sancibácsi, vackor11 vagy hozzáértő tapasztalt embereket kérdezném akik tudják hogyan lehet a tömegkályhát kisegítő fűtésként is használni.
SOS Segítség kellene mert hamarosan el kell döntenem mi is legyen.
Alapban megépülne egy tömegkályha ami két szobát és a konyhát látná el fűtéssel.(47m2 2,7 belmagassággal) A dilemmám ott van, hogy legalább másik két szobát is fűtenem kellene. (34m2 2,7belmagassággal) Egyik megoldásként a hőcserélős melegvizes fűtés került szóba, tartály, csövek, keringető szivettyú, radiátorok ... de árra elég húzósnak tartom. Tovább olvastam egyéb fűtésekkel kapcsolatban és itt kevertem be magamnak. Képbe került a légfűtés.
A hályha hőjét befogva a távolabbi (10m-en belüli) két szobába átvezetni meleg víz helyett. Ha annyival drágábba a melegvizes rendszer ér-e annyival többet egyáltalán ? Hosszútávon kifizetődőbb, hatékonyabban tud másik két helységet fűteni vagy simán gondolkodhatom a kályha meleglevegőjének hasznosításán ? Tud-e elég meleg lenni, hogy ne legyen télen -10ben cidri ? A házon körbe 10cn szigetelés lesz. Kérlek benneteket pár mondatban homályosítsatok fel ezekről mert most egyhelyben toporgok és fogalmam sincs merre tovább. Köszönöm előre is.
"Igazából nem volt szándékom részt venni olyan vitában, amely azt hivatott eldönteni, hogy ki építsen tk-t és ki ne."
Én sem érzem magam királynak, hogy eldöntsem, vagy megmondjam ki igen, és ki nem....:-))
De tanácsot azért adhatok, és véleményem lehet :-))
Kérdés, hogy aki elfogadja az agyag soványítására, torok méretére, sorolhatnám.. vonatkozó tanácsom, annak miért megy el a füle mellett, hogy ez nem Magyarországi, széleskörben ismert kályha, hanem Skandináv, ami más gondolkodást, anyagválasztást, tervezést, kivitelezést, stb kíván, ezért nem tanácsos belevágni tudatlanúl, előzetes ismeretek nélkül!!! (A köszönömöt ne is említsük).
Visszatérve: aki magának akar építeni, úgyis megépíti, ha azt mondom ne tegye. Nem kérdez Engem (se). 100-ból 2 érti a dörgést, jó kályhát csinál. De ha azt mondanám, nyugodtan építsetek!!!! A többi 98 nekilát a tömegkályhára csak nevében emlékeztető kókányolásra! Az erdmény tragikus, de büszkén feszít, hogy finn tömegkályhája van, ő építette, és ha elégeti a fát benne, akkor meleget csinál......
Nevezhetjük ezt alkotás örömének, de ne hívjuk tömegkályhának.....
"Kinek van jogosítványa? Hát például van jogosítványa annak a tanult, végzett mesternek, aki képek és elmondások alapján megépítette mások kályháját, aztán nem teljesen olyan lett, mint amire számítottak és nincs jogosítványa annak a laikusnak, aki hosszú időn keresztűl tanulmányozva mások munkáit belevágott az építésbe és jól műkődő kályhát épített."
Ez csak 2 alternatíva, de van még két másik is, ezt rosszindulatú ferdítésnek érzem. Ugyanis, amiről Te beszélsz:
1:aki "mester" és más kályhályát rosszúl másolta,
2:laikus aki tudakozás után JÓ kályhát épített;
VAN MÉG 2 ALTERNATÍVA:
3:aki tanúlt, és JÓ kályhát épített, sőt képes önállóan Jó kályhát tervezni, és építeni, nem csak másolni,
4:aki laikusként fotók alapján gányolt magának egy rosszat!
"Ma Magyarországon még nem szerepel a hívatalos (OKJ) szakmai oktatásban a tk anyaga. A work shop-k , pedig hívatalosan nem elismert képzések."
Hát persze! Amíg egy kályhát Kanadában, vagy az USA-ban 1-2 millióért építenk, nálunk 180-250.000 FT-ért. (kivéve azt a 2-3 személyt aki a többszöröséért). Ebből a töredék árból nehéz kiköhögni a MHA tagdíjat :-((
(FIGYELEM!!! HA BÁRKI ÉSZAK-AMERIKAI MUNKADÍJAT FIZET NEKEM, ÉN EGY INGYEN WORK SHOP-OT TARTOK!!!!), (arról nem beszélve, hogy itt Debrecenben fele, sőt harmad annyi munkabérért is nehéz munkát találni, mint amennyiért Bp.-en és környékén, vagy a Dunántúlon dolgoznak a kályhások:-) DE!
rendszeresen tart szinvonalas építéseket! A Helbro, és a Csernov féle meeting-et is ők szervezték, a mostaniak is MHA álltal is elismertek, csak nem tagok, mivel a tagdíjat nem Kelet-Európára állapították meg:-((
De elég utánnanézni mennyi, egy nem MHA tagnak, egy meetig-re a beugró!! Repülő+egyéb költséget sem kell nézni, lemész hídba.
"Megkockáztatom, hogy laikusok magyaráznak laikusoknak."
Igen, én elismerem, 4. éve, hogy tanúlom a tömegkályhát, de még mindíg tanulok. Mondjuk kaptam is eleget emiatt (nevet hagy ne mondjak) nemrég, akik CSAK a DÁN kályhát favorizálták, én pedig már akkor orosz-harang rendszerű kályhákat tartottam előnyösebbnek bizonyos körülmények, adottságok esetén:-) Elég visszaolvasni...
"De! Nincs ebben semmi rossz, ha olyan teszi, aki tapasztalati és elméleti tudással bír. Nincs ebben semmi rossz, ha valóban segítő szándékkal teszi."
Arról azért ne Nekem kelljen számot adni, hogy kinek, miben segítettem:-((
Nekik kéne a köszönömről; de elég friss az eset, hogy ingyen és bérmentve, benzin, stb költség ellenére ajánlottam fel, hogy elmegyek, és megmutatom hogy kéne építeni; Ők pedig minden rossznak, (...., MEGMONDÓEMBERNEK) lehordtak. És ÚGY IS LETT!
Vagyis megmondtam: a mag szétnyomta a köpenyt, nem kellett neki egy fűtési időszak sem! Megmodtam, hogy szétnyílik az eleje, és szétnyílt (lásd: Bárány B: 2205).
Szóval, én úgy gondolom, nem az a segítség, hogy boldog-boldogtalannak leírjuk, mert nem is biztos, hogy megérti (ember<=>ember)! Nekem nyílvános a mail-em, kereshetnek, és személyreszabottan eldöntöm kinek segítek. Kérje rajtam számon az, aki itt a fórumon többet tett le.......
Mivel úgy érzem én tettem már az asztalra, hagy ne kelljen számot adnom. A leendő kritikusok is tegyenek le, aztán vitázzunk.....
" Ez a topik valamikor ezzel a céllal indult, legalábbis vackor11 bejegyzéséből nekem ez jön le. Jó lenne megmaradni ennél a vonalnál. Segíteni, átadni, terjeszteni. "
Nekem nem ez jött le, de ezt csak Vackor tudná elmondani...:-))
Mivel Ő egy finn kályhát akart építeni:
"Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni."
Tehát a topik indító is egy meeting-re, ismeret CSERÉRE szólt, nem pedig a tudás internetes kibertérbe való kiszórásáról:-)) Ez a fórum, pedig igazából betöltötte az eredeti funkcióját, a Helbro féle építéssel!
Azt gondolom, Ő sem ÚGY értelmezte a segítséget, mint ahogy most TŐLE/TŐLEM elvárják mások...
Hosszú volt a hozzászólásom tudom, de pontosan arról a segítség, és felelősség kérdéséről beszéltem, amit egyesek a topiknyitó óta nem értenek, vagy nem akarnak érteni, mások pedig lusták végigolvasni még ezt a fórumot is hivatkozásaival együtt. Egyszerűbb feltenni sokadX-ra ugyanazt az alapvető kérdést, a habarccsal, vagy másssal kapcsolatban, és szemére hányni annak aki nem segít; pedig állítom az alapján amit itt a fórumon talál egy dán kályhát biztosan össze tudna hozni:-((
Lásd:eeiizzoo...
Úgyhogy ÉN inkább az egész fórumonból való kiszálláson gondolkodom, mint ilyen irreális elvárásoknak megfelelni; hogy segítő szándék ellenére leköpködjenek, és engem állítsanak be hibásnak, ebből már kezd elegem lenni.....
E-mail-em nyílvános marad ellentétben másokéval.....
A kísérletezésednek örülök, és hogy megosztod: az ilyenek vinnék előre szerintem a tömegkályha ügyét igazából:-))
"csodálatosan egyszerű, a helyi körülményekhez adaptálható jó értelemben vett ikea (forma, funkció) szerkezet (dán kályha)."
Valóban egyszerű a szerkezet, de ne értse félre senki nem PRIMITÍV! Ilyen értelemben a cserépkályha is egyszerű, bizonyos szempontból még egyszerűbb.
Az észrevételeiddel kapcs-ban pedig:
"- Utánégő kamra alakja: szögletes <> sarkított = teljesen mindegy nem érzékeltem különbséget (próbaként samottéglákat raktam bele különbözőképpen elhelyezve)"
Ez így normális. A kamra szögletes.
"- Utánégő kimeneti nyílások alakja négyszögletes <> nyolcszögletes = nem érzékelhető tapasztalati különbség"
Attól tartok a kéményeddel van összefüggésben. Mivel nincs elegendő huzat (ahhoz, hogy működjön VALAHOGY, arra igen), nem tudod észlelni a különbséget egyfelől. Másrészt a kimeneti nyílást gondolom bővíteni nem tudod 8szögűre, csak szűkíteni tudtad. Mivel szűkítve lett 8szögű nem tudta úgy betölteni azt a funkciót, mint egy eredeti Helbro kályhában.
A tercier levegő alatt nem tudom miről beszélsz. Ha dán kályhát építettél, abban nincs 'furulya'. A primer levegőt a rostély felől kapja, a másodlagost pedig az ajtó felől. (hacsak az ajtó előtti öblítő nyílást nem nevezzük másodlagosnak, és az ajtón levőt harmadlagosnak. De ez mindegy, igazából ebből sem kéne messzemenő következtetést levonni, hogy az elsőd....hanyadlagos levegő a legjobb, vagy szükségtelen, hiszen ezek ARÁNYA, ÖSSZEGE a nem mindegy.
"nem megfelelően kialakított utánégő, nem megfelelő levegőellátás, nem ideális kémény, kontár építő. De mégis MŰKÖDIK."
Most ismételni nem akarnám magam, csak még egy dologra hívnám fel a nagyérdemű fórumozók figyelmét. Ahogy kályha, és kályha között vannak különbségek, úgy ember, és ember között is! Vagyis amit az egyik ember megért, levesz egy rajzról, képről, megért egy leírásból (mert előképzettsége, olvasottsága miatt van alap, amihez csak kiegészítő információ csak, ...stb); az nem biztos, hogy egy másik embernek elég. Én ezért kezelem pl. kicsit távolságtartóan ezt az itteni ....-t, mert a fórum nyílvános. Amit X-nek írok, 2 év múlva Y olvassa, és felbátorodva előrenyújtott fejjel indul a falnak...
és végül:
"Én nem tagadom fizikát, a mások által hosszú évek alatt kifejlesztett, kikísérletezett tényeket, a szakmai, technológiai tudást --- ezzel szemben azt állítom, hogy ez a szerkezet csodálatos: egyszerű, alkalmazkodó."
Nos a szerkezet valóban csodálatos, mi mindnyájan ezért szerettünk bele:-))
Hogy alkalmazkodó lenne, azt óvatosan kezeljük. Inkább mondjuk úgy toleráns:-))
Tolerál, és megenged BIZONYOS eltéréseket, változtatásokat (és azt valóban nem igazán tudjuk lemérni milyen áron), de MŰKÖDIK. Viszont csak egy határig! (valóban a fizika, szakmai, technológiai szempontok alapján). De NEM MINDENT! Más változtatások, dúrva következményekkel járnak: csak bontással javíthatók(szétnyílik), vagy sosem lesz megfelelő működésük (kormol,stb).
Tisztelt TK építők, rajongók, érdeklődők, mesterek és laikusok!
Kedves sancibácsi , eeiizzoo és még sokan mások!
Igazából nem volt szándékom részt venni olyan vitában, amely azt hivatott eldönteni, hogy ki építsen tk-t és ki ne. Ki az aki erre abszolút felhatalmazással bír és ki az aki oda se szagoljon. Ki az aki szakmai háttérrel, végzettséggel és papírral teszi és ki az aki kisérletező kedvvel , kreatívitással, egy fajta jó értelmű bátorsággal. Gyanítom, hogy azok az eltökéltek, akik maguk akarják megépíteni, nem lesznek eltántorítva akkorsem, ha odaszegezik nekik a tényt, hogy még soha nem csináltak olyat, meetingen sem vettek részt és nem olyan egyszerű, ahogy gondolják. Ők akkor is megcsinálják, esetleg nem teszik fel a kérdéseiket, esetleg el sem mondják a tapasztalataikat. Ők építenek, fűtenek és elégedettek lesznek, mert a saját munkájuk, álmuk alapján működik a kályhájuk, úgy , ahogy. Valahogy úgy, ahogy azok is kezdték, akik most elakarják tántorítani őket az építéstől.
Kinek van jogosítványa? Hát például van jogosítványa annak a tanult, végzett mesternek, aki képek és elmondások alapján megépítette mások kályháját, aztán nem teljesen olyan lett, mint amire számítottak és nincs jogosítványa annak a laikusnak, aki hosszú időn keresztűl tanulmányozva mások munkáit belevágott az építésbe és jól műkődő kályhát épített.
Ma Magyarországon még nem szerepel a hívatalos (OKJ) szakmai oktatásban a tk anyaga. A work shop-k , pedig hívatalosan nem elismert képzések. Megkockáztatom, hogy laikusok magyaráznak laikusoknak. De! Nincs ebben semmi rossz, ha olyan teszi, aki tapasztalati és elméleti tudással bír. Nincs ebben semmi rossz, ha valóban segítő szándékkal teszi. Ez a topik valamikor ezzel a céllal indult, legalábbis vackor11 bejegyzéséből nekem ez jön le. Jó lenne megmaradni ennél a vonalnál. Segíteni, átadni, terjeszteni.
"Mert ugye a téglakályhától eljutottunk a téglából épült kemence formáig. Nem lesz benne füstjárat és téglából épül."
Igen, ilyen egy kemence:-))
"Mondja, nagy a tömege, bontott téglából lesz, kemence formája lesz, talán 160 cm magas."
Ez úgy tűnik nekem búbos (vagy ahhoz hasonló) kemence lesz.
Egy néhány dolgot azért jó tudni ezekről a kemencékről, mivel ez beltéri, lakásfűtő lesz, szemben azzal amit én javasoltam, (az udvari kemence).
Az égés levegő ellátása a kaminon, vagyis az atón keresztűl történik, ezért ebből a szempontból (!) hasonlít a nyitott kandallókhoz. A lakásból tehát nem lehet kizárni a füst szagát! Ez nagymamáink korában nem jelentett akkora problémát, mégis főleg alárendelt helyiség felől fűtötték. Ezzel most is számolni kell.
A kémény építése, vagy egy meglévő kéménybe való utólagos bekötése különösen problémás.
A bontott tégla ideális a kemencéhez, (különösen a nagyméretű), ha összeütve nem repedt, hangot ad.
Ma megint találkoztam az ismerősömmel, tovább faggattam.
Mert ugye a téglakályhától eljutottunk a téglából épült kemence formáig. Nem lesz benne füstjárat és téglából épül.
Mondja, nagy a tömege, bontott téglából lesz, kemence formája lesz, talán 160 cm magas. Na ettől nem tk. cserépkályhás építi neki. Verőce környékén tudsz esetleg tk építőt mondani?
Az egész elmúlt telet a tk-val való kísérletezéssel töltöttem. Az eredmény: Ez egy csodálatosan egyszerű, a helyi körülményekhez adaptálható jó értelemben vett ikea (forma, funkció) szerkezet (dán kályha).
Mire alapozom a fentebb állítottakat?
- nem mester építette és működik
-a kémény nem ideális és működik
-az elhelyezése nem ideális és ...-
- Jó de erre azt mondod, hogy nem minden hogyan , milyen hatásfokkal!
Erre nem tudok választ adni de valószínűleg más sem, semmiféle objektív méréssel, megfelelő mérőeszközzel nem rendelkezem csak a saját tapasztalataimmal. Ezek a következők:
- Utánégő kamra alakja: szögletes <> sarkított = teljesen mindegy nem érzékeltem különbséget (próbaként samottéglákat raktam bele különbözőképpen elhelyezve)
- Utánégő kimeneti nyílások alakja négyszögletes <> nyolcszögletes = nem érzékelhető tapasztalati különbség
-Tercier levegő menyisége = elzártam a tercier nyílásokat. Nem meggyőzően, inkább érzésből így tűnik legjobbnak a kályha működése.
Más nézetből nézve a fentebb leírtakat akkor van egy alapból elrontott kályhám: nem megfelelően kialakított utánégő, nem megfelelő levegőellátás, nem ideális kémény, kontár építő. De mégis MŰKÖDIK.
Én nem tagadom fizikát, a mások által hosszú évek alatt kifejlesztett, kikísérletezett tényeket, a szakmai, technológiai tudást --- ezzel szemben azt állítom, hogy ez a szerkezet csodálatos: egyszerű, alkalmazkodó.
Nem győzködök senkit bármiféle igazságról csak a tapasztalataimat írtam le.
"Téglából épült kemence nem egyenlő a tömegkályhával, igaz?"
Igen, nem azonos. A kemence, az kemence, a kályha meg kályha. Ezek fogalmak, nevek. Ahogy a vasból készült piszkafát, is piszkafának hívják, pedig nincs benne fa:-))
"Tömegkályhában van füstjárat, kemencében nincs. Emiatt a kemencét nem kell újraépíteni??? Szerintem nem csak ettől függ."
Ezt nem igazán értem. Ha arra gondolsz, amit nemrég írtam: miszerint inkább kemencét építsen a ....vágyó amatőr, annak más oka van. Egy kemencénél egyrészt, ha kiég a belső tapasztás, a kiesett darabokat kijavíthatja: kever anyagot tavasszal, és újratapaszthatja! Ezenkívül egy átlag kemencének nagyon kevés a méretezési szükséglete, a jó égéshez: igazából a fenék szélességéhez az ajtó szélességet, a magassághoz az ajtó szemöldök mag-t, ja és a búb magasságot kell tartani. Ennyi. Anyagválsztásban sem nagyon lehet mellényúlni. Tehát a kemencék ne értsd félre, de 'primitívebb' szerkezetek. És néha ez jó is. Ezért javasoltam a kemencét, de írhattam volna cserépkályhát is, mert még annál is kissebb a hibázási lehetőség, de inkább nem írtam....:-))
"A téglából épült kemence tovább tartja a hőt, mint egy füstjáratos cserépkályha? Nem hiszem."
Én meg úgy gondolom nagymamám búbos kemencéje tovább tartotta , mint egy 100 csempés:-))
"De ettől még nem lesz tk igaz? Csak a súlya miatt. 2-300 téglából fog megépülni és bontott téglából!?! Vélemény?"
A 2-300 tégla kevés szerintem. Ez valóban nem olyan nagy tömeg. De nem ezért nem tömegkályha, hanem mert nincs utánégető kamra, nincs járat, szelep, stb.
" És a téglából épült kemencében lesz spirál, azaz innen lesz fütve az egész ház, radiátorokkal"
Ez egy új szerkezet, konstrukció. Legalábbis Ilyen méretben,....stb. Tehát nagy benne a kockázat.
Ettől még lehet jó. De a jó, meg a jó között óriási különbségek vannak.
Tegnap beszéltem valakivel, aki azt mondja, hogy a kis vas kályhája (folytonégő..) neki jó. Jó, mert ha hazamegy és begyújt, szinte azonnal el kezd melegíteni, és kivehető hamu ládája van, és nem piszkol a lakásban.
Tehát számára "jó". Azért ha gazdaságossságban, hatásfokban, hőtárolásban, esztétikumban,..... összehasonlítanánk más kályhákkal, árnyaltabb lenne a kép, remélem érted, és nem érted félre.
Téglából épült kemence nem egyenlő a tömegkályhával, igaz?
Tömegkályhában van füstjárat, kemencében nincs. Emiatt a kemencét nem kell újraépíteni??? Szerintem nem csak ettől függ.
A téglából épült kemence tovább tartja a hőt, mint egy füstjáratos cserépkályha? Nem hiszem. És a téglából épült kemencében lesz spirál, azaz innen lesz fütve az egész ház, radiátorokkal.
De ettől még nem lesz tk igaz? Csak a súlya miatt. 2-300 téglából fog megépülni és bontott téglából!?! Vélemény?
Négy évvel ezelött épített téglakályhámat szeretném valahogy pormentesíteni. Létezik e valamilyen felület kezelési mód , hogy ne porozzon.Valahol olvastam hogy lenolajjal kenték át , remélem van ennél kevésbé szagos megoldás is.
Szerintem aki akar építse meg nyugodtan a kályhályát -DE előtte legalább sokszor olvassa végig ezt a fórumot! Ne használjon összevissza építőanyagokat! Tartsa be technológia és a józan ész megkövetelte szabályokat! Így minden bizonnyal jól működő kályhát tud építeni."
Üdv Eeiizzoo!
Szerintem, aki maga akarja, úgyis magának csinálja, nem kérdez meg bennünket! :-)
Mondjuk a fórumot elolvasni valóban hasznos lenne, de nem mindenkinek elég, és nem mindenre elég.
A technológiai szabályokat nem hiszem, hogy be tudná tartani az, aki nem is ismeri:-(
Hogy minden bizonnyal jól m.. kályhát épít, az sajna nem biztos. A tiéd sikerült, de több visszajelzés is volt, hogy nem jött össze. És még több lenne, ha a szégyen, vagy nem tudom milyen érzés, bármi, nem tartaná vissza az embereket, és öszintén megírnák a ......, és nem csak a kérdéseikkel jönnének
(az meg külön megérne egy ...-t, hogy hányan fejezték ki a köszönetüket, miután segítséget, tanácsot, ...-t kértek).
És a hiba kijavítása is kérdéses, ugyanis, ha valaki először nem értette, tudta, ... az vajon tudja-e hogyan kell korrigálni?
A végeredmény is viszonylagos, ugyanis nem tudja mihez hasonlítani, aki még csak inteneten, fotókon látott kályhát: nincs mivel összevetni.
Szerintem ezért is lenne indokolt egy meeting-re elmenni, az ilyen személyeknek! Végül Te is ott kötöttél ki:-))
Rég jártam errefelé. Szeretném megosztani veletek az elmúlt téli tapasztalataimat a tk-mal.
A házam 10x10-es kb 25 éves NINCS szigetelés, fa ablakok - egy jégverem. Kísérleteket végeztem, hogy egy szem dán kályhámmal mennyire tudom kifűteni egyszeri begyújtással.
Átlagos téli nap 0 fok átlaghőmérséklet kint, bent 10 fok.
Hideg téli nap nappal is mínusz 5 kint, bent 8 fok.
A kályha a ház egyik végében van fal közé építve egy szobát, a folyosót és a fürdőszobát fűti közvetlenül. A folyosóról nyílik egy másik szoba még ezt használjuk, a többi részt kb egyharmad - nem lakjuk. A hőmérséklet !!! +- 1 fokon belül volt!
Ugyanezzel a famennyiséggel egy Servant vaskályhával a következő hőmérsékleteket mértem:
Jól látható mekkora eltérés van a különböző szobák hőmérsékletében, ill viszonylag meleg csak addig volt amíg égett a tűz.
Ez csak egy kísérlet de megvannak a tanulságai.
TK egyenletes átlaghőmérséklet, magasabb hőérzet
Más:
Szerintem aki akar építse meg nyugodtan a kályhályát -DE előtte legalább sokszor olvassa végig ezt a fórumot! Ne használjon összevissza építőanyagokat! Tartsa be technológia és a józan ész megkövetelte szabályokat! Így minden bizonnyal jól működő kályhát tud építeni.
Én is magam építettem és működik. Amit hibáztam -a kályha elején kissé elnagyoltam a szigetelést és mivel a kéményem 4 téglás az őszi begyújtásoknál szivárgott ki a füst az ajtó mellett. Ez gondolom nagyobb kéménynél nem fordul elő. Én is megoldottam mivel kb 1 ujnyi hely van a mag és a téglaborítás között utólag simán betuszkoltam még közetgyapotot - így megszűnt a visszafüstölés. Repedés NINCS - illetve az első pár hónap után a fugákat bevizezve megnyomkodtam -ennyi!
Én azok közé tartozom,aki saját maga szeretné megépíteni a t.kályháját!(jól érezte bárány b :-) )
A nagy öregek óva intenek minden "amatőrt" ettől..És ebben igazuk van,mindenki maga döntse el,rászánja-e magát. De ha ez a "féltés" azért lenne,mert esetleg saját szakmájukat próbálják megvédeni,akkor ez hülyeség. Szerintem ez a csináld magad építés pár század százalék munkavesztést jelenthet nekik!!!
Én azé nekikezdek.És van egy pár emberke, aki megépítette a kályháját, sőt közzé is tette a neten. Bár bátorítani én sem bátoríthatok senkit, esetleg ha elkészültem vele. Lehet,sőt valószínűleg az építés során pár esetben anyázni fogok. Persze, nincs a kezemben az a sok mozdulat, ami a nagy tapasztalattal rendelkező kályhások kezében van..
Ígérem, be fogok számolni az építés kimeneteléről.
Ha sokáig nem jelentkezem, a téglarakás alatt vagyok :-)
Ja és azért köszönöm a segítséget innen is.. és főleg a lentebb belinkelt Lakintáéktól!!!
Isten veletek...!!!
Na akko kezdjük:
- először is felsöpröm a betonalapot................................:-)
Én még nem találkoztam olyan kövér agyaggal, ami 3 homokot kívánt volna, de tény, hogy agyag, és agyag között sok különbség van.
Egy töm.kályha, és egy kemence között sok különbség van.
Az egyik, hogy álltalában kültérre tervezik, sokkal egyszerűbb szerkezetileg, hobbi sütés-főzésre; és egyrészt nem fagynak meg melette, ha van valami gond, és nem számít az a kevés fa többlet sem. Ezért ajánlom minden barkács kedvelőnek, nézzen utánna, csináljon kemencét, és jó sütögetést, és jó étvágyat hozzá.
A tömegkályha más kategória, én azt nem ajánlom mindenkinek, azt bízza inkább bízza szakemberre.
Rég olvasója vagyok a topicnak és sokat tanultam tőletek és ez eddigi hozzászólásaitokból a TK lélekvilágról. Bevallom megfertőztetek így "kénytelen" vagyok én is az átépítendő házamban ilyen fűtésben gondolkodni. A véleményeteket kérném egy-két elvi kérdésben.
Felvázoltam a hazunkat és azon gondolkodom hova lenne érdemes a kályhát építeni és a hozzátartozó "kiegészítőket" mivel a kályha nem tud közvetlen minden lakóteret befűteni eretnek módon én is hőcserélős+radiátor megoldásban gondolkodnék. Az alábbi alaprajzon sárgán szinezve jelöltem a kályha és a radiátorok tervének elvi helyzetét. A ház lakott terének fűtése kb 87m2 lenne ez egy 2,50es átlag belmagassággal számolva 217m3 lenne számításaim szerint. A ház nagy része hagyományos 55ös vályog fallal gerendás födém, ami kintről és padlás oldalról kapna még egy 10cm kőzetgyapotos szigetelést is. Nem körbe vályog de nagyérszt. A 3. szoba résztől tégla+szigetelés lenne. A Nappli rész egy Ex-veranda beépítés lenne, terveim szerint egy könnyű fa szerekezetes 15cm kőzetgyapotos+10cm nikecell+drájvitos szigetelést és belső gipszkartonos "falazatot" kapna, födém felől 15cm kőzetgyapot szigetelés+gipszkarton álmennyzetet. Ablakok: műanyag többkamrásak hőszig üveggel. A kályha méret tervei 1,50x1,90x1,10 lenne és egy Duble bell-ben gondolkodom.
Mi a véleményetek ?! A hármas felközépre ippen jó lenne tenni a kályhát (hova máshova lehetne ha nem oda? Így két szoba + konyha esetleg fűrdőt fűtene) Kettő vagy esetleg három radiátort is képes lenne ellátni a kályha ? Az 1-s szoba ajtaja fölé gondoltam A tartályt tenni (narancs színnel jelölve) ami mivel melegvizes cucc, így a szobába leadot hőjével is fűtene. Gondolom én.A hályha felett van a kémény a tetőre. Eredetileg is. Mivel régi, át kell építeni (sajnos) ami egy origin Leier lenne.
Gyakorlati tapasztalatokat keresek arra nézve, hogy ilyen távolságra elvitt radiátorok mennyi ideig fűtenek és a helyiségben hogyan alakulhat a hőmérséklet vagy a hőérzet. Mi jöhetne még szóba ilyen lakótér elhelyezkedéssel ? Légfűtésben gondolkodtam még a távolabb lévő két helység a hályhából kinyert meleg levegővel fűtésére de nem ismerem a légfűtésre vonatkozó távolságokat és keresztmetszeteket miben lehet vagy érdemes gondolkodni egyáltalán vagy teljesen felejtős.
Számolgattam magamban még a kályha lehetséges nap/hó/fa igényét is de nem tudom, hogy megfeleő eredményt kaptam-e ?! Napi 23kg fát számotam fűtés igényre. Lehetséges ez ? Ennek a számításában tudnátok segíteni hogy pontosabb értéket kapjak mennyi tüzelőre lesz szükségünk télire ? Kihagytam esetleg valami adatot amivel számolni kellene ?
Engem érdekel de Győrbe kell a tégla. 4es- 6os samot és kisméretű tégla kellene. Anyagszükséglet számításom van tehát db-ra pontosan tudom mennyi kell. Mennyire van messze a forrás Győrtől ?
Amúgy a téglakályha, és a tömegkályha két dolog. Téglakályhának, az éltéglából, (6,5cm) cserépkályhához hasonló tech-val, leginkább lengyel, svéd 5-ös járattal épűl. A tömegkályha meg ugye az másik tészta.
1.A fotó alapján kövér, de kicsit hasonlít, mintha neten keresztűl műtenék:-))
2. Azt viszont nem tudom, ha valaki a kályhás habarcsot nem tudja megkeverni, az hogy mer kályhát építeni?
Erről a vicc jut az eszembe, a cigány lováról. Ismeritek!?
Én nem ajánlom neked sem, másnak sem. Olyan ez, mintha valaki kőműves nélkűl akarsa SK házat építeni, és interneten megkérdezné mi kell a malterba, és az a beton amit a képen feltöltött, az jó lesz?
Sajnálom, ez a véleményem. Ez nem egy tepsi pogácsa lesz; ha keményre sikerűl: se baj' akkor majd jó lesz kutyát dobálni vele!
Ennek felelősségét úgy gondolom Nektek is kellene érezni.
Tiszteletem a Kályhásoknak! Téglakályhát szeretnék falazni.Végeztem kisérleteket az agyag soványítására.Szeretném a véleményeteket hallani.Tudom hogy 1:1 aránynál nagyobb nem lehet a soványítás.Tegyek még hozzá?Ne tegyek?
engem érdekel. telephelyen vehető át? átfutási idő van? s mennyi az annyi egy 64*124*250 es méret esetén? 448 ft-ért találtam pár helyen. MI a különbség a között hogy gázzal vagy pakurával van kiégetve?
Elősször is köszönet ezért az oldalért mindenkinek, aki hozzátett, különösen két személynek, aki a legtöbbet :)
Azért írok, mert látom most többen felbukkantak, akik laikusként akarnak kályha építésbe fogni: mega.., sal.., big.. De itt nem a személyük a lényeg. Én is azért olvastam végig a fórumot, mert így akartam tenni. De még utánna is maradt is egy, két kérdés bennem. Aztán rátaláltam a nagy vihart kavart akinta féle kályha építés tapasztalataira. Szerintem nagyon tanulságos. Kár, hogy ŐK ide nem írtak. Sajnos a kályhát vissza kell bontaniuk, nem sikerült teljesen jól:
Kedves Sancibácsi! küldtem e-mailt a tervszámokkal, és egy méretearányos képet is kisméretű kanizsai tégla adatokkal sok sok vágással, ha ez a méret marad. Üdv András
Először írok ide bár régóta olvasom a topikot. Tisztelettel lenne egy kérdésem a kályha építő mesterekhez és a lelkes amatőrökhöz [magam is ide tartozom] szeretnék egy dán kályhát a kérdésem az lenne, hogy épített-e valaki dánt fekvő füstjárattal,nekem úgy 2,5-3 méteres járatra lenne szükségem.
"Korabbi felelmeim meg mindig nem oszlottak el tejlesen, hogy egy tomegkalyha brutal tulfutene a hazat begyujtaskor."
Én építettem már mindkét eljárással, de méis úgy érzem, hogy a félelmed nem nekünk kell eloszlatni. Rengeteg kérdést tettél már fel, és válaszoltunk is már rá, demégis úgy gondolom nem nekünk kellene feltenned ezeket a kérdéseket sorban, hanem keresned egy kályhást, és vele egyeztetni. Egyrészt azért, mert Ő tudja milyen kályhát, milyen méretben, anyagokkal, ... szeretne megépíteni, hiszen Ő ismeri a házat, stb. Másodsorban rajta tudod Te is számonkérni később, a felelősség az övé. Harmadszor pedig: a tömegkályha építés sokkal szerteágazóbb, mint a cserépkályha ép. Arról én nem vagyok meggyőződve, hogy egy kályhaépítőnek innen az internetről kéne osztani az észt ismeretlenül. Egyébként sem vagyok meggyőződve, ha itt bárki közülünk leír valamit, az az ismeretlen ott érteni fogja-e; vagy ha érti, akkor pontosan AZT érti-e, amit én, vagy más szándékozott leírni:-((
A túlfűtésre visszatérve.
A kezdeti hősokk kivédése nem csak a külső fal megvastagításával érhető el, arra van más megoldás is. A külső tömeg növelése a felületi hőmérséklet csökkénését, ezálltal a fűtőképesség romlását eredményezi.
Ha annak a helyiségnek a túlfűtésétől félsz, ahhol a tüzelsz, (???) arra is létezik megoldás.
De ezek mind kompromisszumok, vagyis tudni kell mit-minek az árán nyerünk (mit vesztünk álltala). Ezek ismeretében kellene a számodra, lakásra legideálisabbat kiválasztani.
Ehhez pedig úgy érzem a helyszín megismerése, konzultáció,.... szükséges, számodra pedig nagyon kevés egy-két rész információ.
Azoktol kerdeznek elsosorban, aki mar epitett vagy hasznalt olyan tomegkalyhat amelyben lapjara voltak rakva a samott teglak, es olyat is, amelyben elere. Mik a mukodesbeli kulonbsegek a gyakorlatban.
Korabbi felelmeim meg mindig nem oszlottak el tejlesen, hogy egy tomegkalyha brutal tulfutene a hazat begyujtaskor. Gondolom ennek csokkentese a minel nagyobb beepitett tomeggel a legjobb? Olyan letezik, hogy lapjara fektetett samott tegla tuzter, es a kulso lapjara fektett tegla burkolatot meg megvastagitjak belulrol egy elere allitott samott tegla sorral?
7 végén, ha nem jönnek meg az ablakaim, akkor megtervezem rajzolom, s küldöm. Köszönöm.
Nekem olyan ez a hely, mint a reklámban az a mondat: "Jó ide bejönni" :o) Bizonyos leveleken meg elég átsiklani.
Vackor meg miért vonza be ezeket a "leckéket" az is érdekes nekem... lehet el kell fogadni, hogy ez a "gyerek" = kályha, kamasz lett s kirepül lassan a fészekből - minden borzalmával együtt magára marad a kis kedvenc, s járja a saját útját. Néha megtépázzák, néha elárulják, néha módosítják, de az igazi ott belül igaz marad... na jó. filozófiáskodást befejeztem.
Sziasztok.Nem szeretnék okoskodni, de szerintem az a tag, aki használta Vackor szavait,mondatait, csak annyit írt volna, ...ne haragudj Vackor, hogy átvettem a gondolataidat, én nem tudtam volna így összehozni... vagy valami ilyesmit, nem kerekedett volna ekkora "ügy" belőle..
Ne érts félre, nem rosszindulatból mondom. Csak tele a bírkózószőnyeg, nekem meg nincs kedvem újabb menethez:-))
A konkrét kérdésedre azért mégis beválalom, régebbi pzitív hozzászólásaid miatt. Ilyen fal dumával nem jönnék, hogy attól függ mekkora, meg milyen.....:-(( Úgyis gondolom dán kályhát szeretnél.
Amiért nem szívesen válaszolnék:
-ha kályhás építi a kályhát, az úgyis viszi az anyagot, vagy megmondja miből mennyit vegyél,
-ha te szeretnéd építeni, akkor csak csinálnod kéne valami tervet/rajzot/számítást magadnak... Újra mondom, ha nem tudod kiszámolni, szerintem ne fogj hozzá kályhát építeni:-((
Saját példából mondom, régebben barkácsolgattam dolgokat. Pl gyerekeimnek fenyő emeletes ágyat. De akár ezt, vagy mást szerettem voln csinálni, sosem fogtam hozzá, amíg 'fejben össze nem álltt' minden részlet. Amikor elterveztem minden apróságot/csatlakozást,..... kiszámoltam az anyag mennyiséget, csak akkor álltam neki......
Elég gáz, amikor építés közben derülnek ki a hiányzó ismeretek, stb. Sajna arra is láttunk már itt példát:-((
Kályharajongó: Hogy őszínte legyek én sem. Ha csak az nem , hogy volt aki kifizette Heikki mesternek a tanfolyam dílyát, hogy a megélhetést bíztosítsa. Az elmúlt két hónapban elég sokat olvastam útána ki mit ír de nem hiszem, hogy összetudnék rakni egy kályhát. Igaz a képzetségem sincs meg hozzá.Meg rengeteg betétes kályhát láttam téglával körbe építve. Valódi Finn tömegkályhát annál kevesebbet. Gondolom ezek után ahány építmény annyiféle hozzávaló. Ígérem ,hogy kérdésedet ne hagyjam válasz nélkül, utána érdeklődöm, és összegyűjtöm a válaszokat.Üdv: Durcás
Más. urak! kb hány db samott és tégla kell egy általatok már megépített kályhához? 400 - 500 samott és téglára emlékszem. sajna nincs meg a korábban Vackor által megadott adat. költségtervet készítem..
Nem mindent értek. Azt, hogy ki miért épít milyen kályhát, azt értem. A más oldalának minősítését is értem, sőt: egyetértek. Ez az adalék anyag, vagy tartozék dolog nem világos.
Kedves kályharajonó.A vackor azért látogatja az oldalakat, hogy saját magára felhívja a figyelmet. Mert ha valaki kiváncsi meg nézi az oldalát (ami nem egy nagy durranás) elégé igénytelen és felszines. Mindenen esetre ismeretségi kömben felhívtam Péterre (vackor11) a figyelmüket. Én láttam az első kályháját személyesen nálla , beszéltem is vele tudom mire képes. Mindenkinek felhívom a figyelmét hogy a megadott kályha összetevőkből ,hagyjanak ki egy egy adalék anyagot vagy tartozékot. Az első kályhát sem ő hanem Heikki mester és emberei készítették.Azt hogy szórakozásból és nem a megélhetés miatt foglalkozik a kályhákkal, nem jogossítja fel arra ,hogy másokat lejárasson és lehetetlen helyzetbe hozzon. Aki nap elemmel füti a házát annál csak disz egy ilyen kandlló. Sok ember viszont a spórolás miatt készített, a mesterek meg a megélhetés miatt készítenek kissebb ngyobb tűzhelyeket kandallókat vagy akár kemencéket. Üdv neked kályha rajongó. Durcás ,de nagyon.
Azt nem mondanám, hogy Vackor nem vállalja a nevét (lásd a fenti linket, ill. a hozzászólásokat), de a más oldalának minősítése tényleg kedvenc elfoglaltságai közé tartozik. Nem csodálkozom, hogy a honlap tulajdonosának elszakadt a cérna...
...és ez igaz az egész fórumra is. Sokaknak elszakadt már. Akik itt utólag kötekedőnek lettek kikiáltva.
@Sancibácsi: köszönöm, hogy módosítottad a hirdetést. És mielőtt megvádolsz: nem én minősítettem a hirdetést kifogásolhatónak. Az egy másik rajongód lehetett.
Kedves Vackor11. Érdekesnek találtam a más oldaláró kimásolt levelezésed. Csak azért látogatsz meg oldalakat , hogy gyalázkodj , meg ócsárold a más munkályát. Én az úriembernek láttam személyesen kész munkályát , mondhatom nekem tetszettek úgy a kandalló mint a csikó tüzhely. Az oldalnak webadminja van nem igazán tisztességes ezért az a partizán akciód, ahogy próbálsz mást lehetetlen helyzetbe hozzni. A mester becsületesen minden nap dolgozik, nem ér rá egésznap más weboldalában turkálni és azt kritikán alul minősíteni. És mind ezt agy login névvel, nem válalva saját neved. Hozzá szólásnak nem minősíthető jellemzésed én is kimásoltam és továbbítottam , mert a hitelrontást úgy mond súrolod. Vajon hány ilyen webb oldalt láttogattál meg csak azért , hogy magad vagy a céged előnyösebb helyzetbe hozd .
No egy újabb gyöngyszem! És egy újabb 'kedves' fórumozó!
Név nuku, mail nem publikus.....
És erről ennyit, ilyen stílussal nem foglalkozom.
Az: "Ez Magyarország" kijelentéssel kapcs-ban csak annyit: szeretem a Magyarországot, és természetesen nem is az Országra vonatkozott, hanem az itteni állapotokra. Egyébként csak Vackortól idéztem, Ő fogalmazta meg kicsit régebben -ha ráérek megkeresem-, és telibe talált vele!
Nekem már volt dolgom hasonlóval. Írtunk a tárhely szolgáltatónak, megkérdeztem hogy mit lehet tenni ilyen esetben. Válasz helyett pillanatok alatt megszüntették a rendetlenkedő weboldalát. Nem kérdeztek semmit, nem kezdtek egyeztetni, nem volt felszólítás, nem volt türelmi idő. Én magam is meglepődtem.
A lap tartalmát lefotóztam, ha időközben esetleg mégis saját gondolatait óhajtaná közölni az úr.
Mellékelem a vendégkönyvében zajlott beszégetésünket:
"14.vackor11 tömegkályha index fórum
(2011 Április 18 08:32) Kedves József!
Ha saját honlapot készít, szerintem illene venni a fáradságot, és a saját munkáiról saját leírást megfogalmazni, nem mások szövegét bemásolni. Ez így nem túl hiteles... üdv, v11
015.Derdakov
[webadmin](2011 Április 20 02:21) Kedves vackor11! Elnézést kérek, de minden információ ami ki van helyezve az oldalra VALÓS! Ennyi erővel egy könyvkiadónak is írhatna, hogy miért nem saját szavával fogalmazta meg a könyvet. Az információk kb. 90%-a saját megfogalmazás, a maradék 10% a más helyről "bemásolt" információ, amit felesleges átfogalmazni, mivel lényegre törő és pontos! További szép napot!
16.vackor11(Ma 13:13) Konkrétan a nyitóóldalon szereplő ismertetőre gondolok, amit az index fórum elejéről másolt be. Ha valakinek a 272 szóból álló szövegéből 232 szót kimásol az nem 10 százalék. Ha egy könyvkiadó által kiadott jogvédett műből másolt volna, ennyi erővel szerzői jogot sértett volna. De lehet, hogy így is sértett: "Az index.hu webszájton ("lap") található tartalom az INDEX.HU Zrt. ("kiadó") szellemi tulajdona." További szép napot! ui: levelezésünket bemásoltam a tömegkályhás fórumra, gondolom nem probléma."
Elnézést mindenkitől, mindezt pedagógai célból osztom meg.
Visszaterve egy kicsit a begyujtas utani "hirtelen" "hohullamra". Jol sejtem hogy a nagy csucsok es volgyek csokkenteset a nagy tomeggel es esetleg kozponti szelloztetessel lehetne meg jobban mersekelni?
Milyenek a hatarolo szerkezeteid hoatbocsatasi tenyezoi?
En ugy gondoltam az egyenletes elosztast, hogy kicsit atrajzoltam a falakat a terven, igy a tomegkalyhanak minden szobaban lenne egy oldala, kiveve ket furdot, ahol elektromos rasegites lenne.
A hoszigeteles forumban mar feltettem a kerdest, de Ti vagytok nagy kalyhatapasztalattal rendelkezo szakemberek, ezert szeretnem kikerni a Ti velemenyeteket is.
Szoval adott egy jol hoszigetelt km 38-as tegalbol epult haz a kovetkezo hoveszteseggel:
delta T 15 fok: 2,8 KW
delta T 25 fok: 4,3 KW
delta T 35 fok: 6,1 KW
A kerdes, hogy milyen kalyhat lenne erdemes ide epiteni, valamint nem kell-e felni a begyujtas utani tulzott tulmelegedestol?
Ez egy eleg alacsonyenergias haz: Eves energiaigeny: 35 KWh/nm/ev
Tudtommal egy passziv haz: 15 KWh/nm/ev.
Elore is koszonom a tapasztalatokat, velemenyeket!
Igen, a segédkémény a Schiedelt köti össze az "alapkályhával", a kályhás falazza.
Vackornak igaza van, persze jobb a szigetelt, de a légszigetelttel sem lesz semmi gond.
Tömegkályha egy gyűjtőfogalom, ezen bellül több típus létezik, más-más jellemző tulajdonságokkal, ha már ennyire konkrét a dolog érdemes lenne megkeresned v.kit, aki terveket készít az adott viszonyokhoz, látatlanban nehéz és kicsit felelőtlen dolog konkrétumokat mondani.
Légfűtés persze megoldható, ha csak egy helységet kell pluszban fűteni nem is olyan nagy kihívás :)
A hőérzetes, nem melegszik át-os tapasztalatokhoz No comment.
De már kész is a kályha a kéménnyel megspékelve!! :-)
Neeem, csak poén volt..
A segédkémény egy külső járat akar lenni?
Persze a szigetelt kémény ajánlja mindenki, de a schiedelnél kb 60,000,- a szigetelés.
Azt hittem leesik a maradék hajam. Igaz 9m a kémény, 2 szint, és egy kis ,fűtetlen padlás.
Szóval nem lenne mindegy.
Még egy kérdés :
Ahogy olvasom, a tömegkályha a tömege miatt nehezen melegszik fel, viszont jobban tartja a hőt, és egyenletesebben adja le. Elkezdtem kiépíteni-legalábbis a helyét- egy légszállításra alkalmas "csőjáratnak", ami egy szomszédos helyiségbe lehelné a meleget.
A kérdés: Van-e akkora hő,keletkezik-e akkora hő, ami alkalmas arra, hogy valamennyit továbbküldjünk???
Lehet hogy hülyeség, de olvastam tapasztalatokat, és vki írta, nincs az a hőérzet, sőt, valakinek a kályha felső része nem is melegszik át kellően.Lehet a rossz építés miatt.
Köszönöm mégegyszer, már nem leszek türelmetlen !!!!
1. Bizony kis hazánkban az a szabály, hogy az alsó tisztító nyílás a füstcső bekötés alatt legyen. Első elem kondenzvíz kivezetés, második a tisztító, harmadik a csati.
2. Az esetek nagy százalékában meg kell birkózni ezzel a hatalmas kihívással, és megnyugtatlak, hogy mindig sikerül. :)
Ez az un. álkémény, amit építünk a kályhatesten kívül, de bele lehet varázsolni a kályhatestbe is, aggodalomra semmi ok.
3. 16-osra is rakható a kályha, a 18-as meg tuti.
4. Bőven elég a légréses, pláne ha épületen bellül megy.
Ennyi, ha v.mi hülyeség az Öregek úgyis időben kijavítanak.
Valóban van olyan tömegkályha, amit alul kell bekötni. Az építőanyaggyártó lobby tevékenysége miatt egyre nehezebb a hagyományos téglakéményeket
használni, az új építésű házakban pedig sikerült ezeket lehetetlenné tenniük.
Az általuk gyártott többrétegű kéményeket szabványos módon építve nem lehet alsó bekötéssel használni, ezért ha ilyen kályhát szeretnél, segédkéménnyel köthetsz be.
2
Lehet
3
200 mm-eset javasolnék
4
A kályha tervezésével illetve üzemeltetésével elérhető alacsonyabb füsthőmérséklet is,
szerintem a legfontosabb, hogy a kilépési pont előtt az égéstermék ne hűljön a kondenzációs hőmérséklet alá. Tehát minél takarékosabban szeretnéd illetve tudod használni/építeni a kályhádat, annál fontosabbá válik, hogy a kéményen kevés legyen a hőveszteség.
Szempont még, hogy milyen hosszan vezeted fűtött téren illetve szabadban a kéményt, hisszen a fűtött területen a kémény hűlése nem nevezhető veszteségnek.
A füsthőmérséklet csökkenése szempontjából azonban ez is számíthat.
Az mindenesetre mindenképp hasznos, ha a fűtetlen szakaszon hőszigeteled a kéményt, különös tekintettel arra, hogy várhatón szakaszosan fogod használni, ami a hűlés szempontjából kritikusabb.
1. Épített kémény (leier,sChiedel) lesz a tömegkályhához,(ami kb. 0,8x1,0x2,0 m lenne) de annak a legalacsonyabb füstcső csatlakozása min 1,2 méter.. (a 3-ik elem után jön). És ahogy látom, a tömegkályháknál egészen lent van a füstjárat kimenetele..
2. Lehet-e a kémény mellé építeni, és oldalról bekötni a füstcsövet? (eddig csak kémény elé épített kályhát láttam...)
Gondolom mindenre van megoldás, csak tervezés kérdése.. Nos, ebben is kérnék segítséget..
3. Mekkora legyen a kéményátmérő? 16,18,és 20-as létezik ezekben az épített kéményekben..
4. Kell a kőzetgyapottal szigetelt változat, vagy elég a "lég"szigetelt változat?
Háááát,lehet,hogy valami kéményes fórumon kellett volna kezdenem, de "ők" meg a tömegkályhához nem értenek.:-)
Egyelőre köszönöm a türelmet, és a segítségeteket!!!
Üdv mindenkinek.Most hétfőn indul egy ingyenes építés Gömörszőlösön.Ezt Uniós pénz finanszírozza!!!Ufff ingyé!!!!1 hetes kaláka. Elfogadták a jelentkezésem,de sajnos nem tudok elmenni:(De a munkatársam elmegy!!:)Majd ö elesi:) Szép estét mindenkinek!!Holnapra meg egy szép napot!!
Kesesebb fa kell, és a tüzesél ideje is sokkal kevesebb.
Azon túl, hogy a sarokba való állítást nem tartom célszerűnek, szerintem sok kérdésre választ kapsz ha itt visszaolvasol.
A mostani kérdéseidre:
-A hely igénye természetesen a mérettől függ. Egy kisebb-közepes kályha pl 57*100, az egyik legismertebb/leg többet emlegetett dán dúrván 90*110.
-utánégetőre ha ajtót tetetsz, akkor sütőként tudod használni, és szetétikai, kismértékben hőleadó funkciója ia van.
-Az SK építést én nem tartom jó ötletnek, csak ha elmész egy meeting-re, és ott megtanulod. Csak gondolj bele: ha otthon bármit barkácsoltál, akár asztalos, vagy kőműves meló, azért mertél belefogni, mert előtte láttad az asztalos hogy csinálja, vagy legalább segédként keveted a betont, miközben nézted hogy is készül a mű. A tömegkályhák pedig semmivel nem egyszerűbbek a cserépkályhánál, sőt sok részterületen teljesem más epítési sajátossággal rendelkezik. 'csak úgy' belefogni, amiben tűz ég, füst halad benne... nem tanácsos: megrepedhet, kifüstölhet, nem úgy fűt mint szeretnéd, és (ha sarokba kerül különösen) tűzvédelem...
-az a komoly vasbeton födém mit jelent? Egy ilyen kályhát semmi esetre sem szabad statikussal elvégeztetett számítás nélkül alátámasztás nélküli födémre állítani! Ha sarokba van valóban statikailag jelent valamit: (a nyomaték lefordítva a kályha súlya, és a teherhordó faltól mért távolság szorzata). Egy kellően állékony monolit födémnél elég lehet a kályha külső (ajtó felőli) oldalán egy pillérrel alátámasztani a pincében.
Most hallottam elősször a tömegkályháról és nagyon érdekel. Vaskanndallómat szeretném kiváltani v.mi hatékonyabbal . Eddig a cserépkandalóban gondolkoztam ,de ez a tömegkályha jobban tetszik. Látom, hogy már eléggé belemélyedtetek a témába , lenne néhány kérdésem, nagyon köszönném ha válaszolnátok.
egy k.b. 2X50 m2-es ytong házba szeretném a sarokba. Mekkora minimális hely kell neki?
Az utánégetőt érdemes ablakozni? Ha saját magam csinálnám mennyibe kerülne? És ha megrendelném?Egyáltalán meg tudnám építeni saját magam? (van valamennyi lövésem az építéshez) Van alatta pince, de komoly vasbeton födémmel fedve + sarokban lenne , ez statikailag o.k.?
Nagyon kiváncsian várom a válaszokat és előre is köszönöm!
Olyan hirtelen megválaszoltad a más kérését, hogy azt hittem vágod:-))
De azért az eredeti kérdésedre megjegyezném: én nem hszem, hogy a lemezzel meg tudnád duplázni a teljesítményt/hőleadó felületet (bár hozzáteszem nem egészen világos pontosan hogy oldanád meg). Ugyanis ha a lemezen belül konvekciós(an fűtő) légrést alakítasz ki, az már külső oldalon elhanyagolható hőt ad le. Ha pedig úgy alakítanád ki, hogy kívülre is nyomja, akkor a belső (fűtő) levegő hőmérsékletet csökkented le, ezzel lerontva a levegős fűtés hatásfokát!
Igen légtechnikai csövekkel becsövezve tudod a meleglevegőt a kályhából távolabbi helyiségekbe szállítani. Több mint valószínű, hogy ventilátorra is szükség lesz.
Az, hogy a csöveket hogyan tudod beépíteni az a lakás vagy ház kialakításától függ.
A kályha csak úgy fér el a házunkban, hogy a régi épület falát kibontva két helyiséget tud majd fűteni az eleje és hátulja. A kályha két oldala mindkét oldalon fallal takart lesz.
Ide a füstcsatorna mellé 10 - 15 cm széles a kályha teljes szélességébe levegőcsatornát gondoltam amin keresztül vezetett levegővel a tetőtéri szobákat fűteném.
Szerintetek ebbe légcsatornába tegyek-e "L" alakban meghajlított aluminium lemezeket a levegő fűtésének fokozására?
A kályha melletti falak felületének kb. 50 %-át takarnám el ezekkel a lemezekkel, a lemezek között azért a falakat fel tudja fűteni a kályha hősugárzása és a duplájára növelmén vele a hőleadó felületet.
Az aluminium lemezeket a kályhától függetlenül a falra rögzíteném és még légterelőként is működnének.
Köszi a választ. Én sem nagyon értettem, hogy merik bevállalni a lyukas téglás építést. Még a közvetlen légfűtés jutott eszembe ami gyorsan lökné a hőt a helyiségbe. Mit értesz félkész alatt?
A lyukas tégla nem alkalmazható, csak a 'félkész' kályha burkolatának. Ha belülről érik a füstgázok a hőtől, és az állandó felfűtés-lehűléstől szétrepednek, tönkremennek.
Ha ilyen gyors felfűtésű/hőleadású kályhát akarsz, arra valóban a platnis ideális!
Mi történik akkor, ha csökkentem a külső fal tömegét? Orosz honlapokon láttam, hogy néhol lyukas téglával építenek kályhákat. Kisebb lesz a tömege, tehát hamarabb felmelegszik, de gyorsabban ki is hűl. Jól gondolom?
Tervezünk építeni egy gazdasági épületet amit a téli hónapokban csak heti két napot használnánk (temperáló fűtés lesz benne 10 fokra beállítva), és mindenképpen fatüzelésü kályhát szeretnénk bele rakni. Tudom, hogy ezek a kályhák folyamatos üzemmódnál adják ki magukból a maximumot, de egy kisebb tömegű téglakályha platnival gyorsan felmelegítené a helyiséget. Vagy ilyen esetben jobb megoldás a cserépkályha?
És akkor tömegkályha használóknak egy kis érdekesség: 'tüzelési útmutató'
A. Csernovtól olvastam, hogy a begyújtásnál felülről gyújt be, de nem a tüzelő tetején; hanem jobb, vagy bal oldalon. Ez a kezdeti kormolást/füstölést hivatott csökkenteni/megszüntetni.
Kipróbáltam, és működik! Próbáljátok ki ti is!
Nem igazán tudom megmagyarázni miért, (talán így több levegőt/O2-t kap az égés első fázisában, amikor a tűztér nem elég forró, vagy ha ugyanannyit kap is, de jobban keveredik:-) de a kéményen kilépő füst már ebben a szakaszban is fehérebb (pedig nekem elég rossz tüzelőm van most); és a lángon is látszik, hogy világos sárgább, tisztább!
Próbáltam a fotót Tőle megkeresni, de nem találtam.
Szerintem putnokival nem járnál jól. Látszik, hogy felvenni sem tudja:-((
És azért a ledtöbb technológiánál belülről a füstgázoknak IS kellene melegíteni.
Ha az átlagtól jobban elnyújtott hőleadásra van szükség, szerintem a finn kályhákhoz hasonló samottbéleléses, de jó hőleadású kerámiatéglát érdemes választani.
Máshogy gondolkodtam. Felfűtjük a kályhát, tűz leégett, kéményzáró, hamuzóajtó elzárva. Tehát adott mennyiégű hőt eltároltunk a kályhában. Ha a köpeny hőátadó képessége kisebb az adott hőt akkor is kinyerjük, mert ugye a hőkiegyenlítés..., de "szelídebben" és lassaban közvetíti a lakótér felé. Ha nálam a hőigény kicsi ez előny is lehet, mert a fűtési idő meghosszabbodik.
Gyakorlatilag a samott, és a kanizsai ua. Ugyanannyi ideig melegedtek, de ugyanolyan idő alatt hűltek vissza a padló/szoba hőmérsékletére:-))
Csak a samott kevésbé forrósodott át (max felületi hőm. kisebb) viszont lasabban sugározta vissza, ez így is logikus mivel nagyobb a tömege, később reagál.
1ó 20 perc volt a melegítés, tovább nem erőltettem, hiszen ez dúrván egy tüzelés/égés ideje.
A kanizsa azért jól vizsgázott, én meglepődtem rajta:-))
A magasabb mért hőmérséklet bizonyítja, szerintem, hogy jó fűtőképességű külső építhető belőle, hisz minél nagyobb a felületi hőm, annál nagyobb a sugárzással leadott hőmenyiség.
Hát, talán nem ilyen ecccerű a képlet. Ugyanis elnyújtható a fűtési idő a putnoki téglával, ha a ház-szoba hőigénye ezt megengedi.Nem olyan impulzív a hőleadás, de ha abból indulunk ki, hogy egységnyi hőt "zárunk" be a magba, és hogy ezt milyen intenzitással nyerjük ki az csak a köpeny hőátadó-képességén múlik. Magyarán figyelembe kell vennünk a kályha méretezésénél is.
Számomra az jött le, hogy samottal kell építeni - tűzállóság - hőterhelés miatt s a kanizsaival burkolni - hőtartósság végett. Putnokit meg elfelejteni tömegkályha szempontból.
Nemrég szó volt a téglákról. Ezért megosztanám a kisérletem eredményét, amit ma végeztem.
Talán tanulságos lesz mások számára (ezt ki-ki levonhatja, vagy akár közösen is:-)
Szóval ma délelőtt begyújtás helyett/előtt! a hamut lesepertem, és betettem a tűztérbe 3 téglát, amit tegnap de. hoztam be a lakásba. Egy samott (4,1kg), egy putnokit(2,8kg), és egy N.kanizsait(3,35kg). Ezután infrahőmérővel mértem a felületi hőm-t, melyik milyen gyorsan melegszik fel. Majd kivettem (a tűztér a sok nyitogatástól lehűlt), letettem a járólapra, és mértem mikorra hűlnek ki! (A padló 18 C volt).
12.05-kor kivettem, mert a tűztér kezdett hűlni, és nem melegedtek tovább (a tégla magja/belseje még nem melegedett át, ez kezdte visszahűteni a külsőt).
Mint látható nincs arányban a tömeggel a hőmérséklet változás, ugyanis a legritkább legkönnyebb anyagúnak kellett volna leghamarabb melegedni:-((
Azt én is elküldhetem neked, de nekem hidd el: nem lessz ilyen kályhád tuti:-((
Egyrészt csak anyagban belekerül 7-800.000-be, másrészt ez egy-az egyben meg sem építhető, hisz sok a tűzálló betonból készült (heat-kit) kész elem benne.
Emiatt szerintem egyrészt harang rendszerrel egyszerűbben olcsóbban megépíthető lenne.
Másrészt mivel nem lehet a rajzot egy-az-egybe megcsinálni, tehát alakítani-kombinálni kellene méretekkel, anyaggal, stb: ezért Neked nem ajánlanám, vagy valaki tömegkályha építésben NEM GYAKORLOTT kályhásnak/kőművesnek/burkolónak/villanyszerelőnek... hogy nekivágjon.
Sajnos mindíg ilyen őszintén leírtam a véleményem (amit más hímezett-hámozott is), emiat volt már sajna itt a fórumon jó pár kellemetlen.... De hidd el jót akarnék neked, egy ilyen rajzot egy kezdő simán sem tud bakik nélkül megcsinálni, nemhogy akkor, ha alakítgatni, változtatgatni kell rajta...
A holtterekkel, stb-vel természetesen igazad van. Csak az érem másik oldala, hogy egy 'kis' tömegkályha vízre nem tud a (hagyományos dán-hoz viszonyítva) 24 ó-n keresztül 6-8 Kw-t napi 1*-i 20 kg-os begyújtással:-((
Ha nagyobb 'puffer-t' akarunk növelni kell ezt a kályhát is.
Annyit tennek meg hozza, hogy ha egy cserepkalyhas nem akar vizterest epiteni, akkor tole nem is kell kerni, hogy vizterest epitsen. Es ez meg a jobbik eset: Ha nem ert hozza, es nem vallalja be. Sokkal rosszabb lenne, ha bevallalna. Szerintem.
Talán sarkosan fogalmaztam, persze az emeletes kályhákra is számtalan példát találni. (sajna én még csak a neten találkoztan ilyennel).
Ilyenkor mindig a "holtterek" jutnak eszembe, félreeső hálószoba, gyerekszoba.....tapasztalatból beszélek :( , és vagy alapjáraton ketyeg a gázkazán, vagy érezhető hőkülönbség van ami hát nem igazán komfortos.
Hol láttam azt a fotósorozatot ahol a kémény köré épült köpeny fűtötte a tetőteret? Biztos láttátok már...
Nos, egy jól kivitelezett "patkós" cserépkályha véletlenül sem időzített bomba".
Megvan annak is a létjogosultsága, és nagyon jól betölti a feladatát.
Nem kétlem, /sőt meggyőződésem/ hogy dpek tömegkazánja adott körülmények között, energiatakarékosabb.
Azonban hozzá kell tenni, az alacsony hőmérsékletű fűtés "hátrányait" is. Természetesen, ez nem rosszat /rosszabbat/ jelent, hanem a hagyományostól eltérő tervezés, kivitelezés szükségességét.
Nekem van egy pdf dokumentumom, egy ilyen kétszintes tömegkályháról.
Az MHA adta ki, és 24 oldalon lépésről-lépésre leírja az építést.
Igaz, az "alsó" részen nem contraflow, de mivel egy Heat-Kit-re épül, ügyes tervezéssel, kivitelezéssel, és persze megfelelő kéménnyel, ki lehetne okoskodni a megoldást.
Valóban működnek vizes rendszerek, nem kókányolás:-))
Az viszont épp ilyen túlzás, hogy az 'emeletes kályha' kókány lenne.
Ilyen alapon minek mondjuk azt a sok egyedi méretezés alapján épült kályhát, ami nem a Helbro, vagy Csernov méretpontos adoptálása? Én EZEKET :-)) nem nevezném kókánynak.
Egy ilyen kályha építése is a tervezéssel-méretezéssel kell hogy kezdődjön.
Ami igazán fontos, hogy az első rovására nem lehet túl növelni a másodikat, mert nem tudja meghajtani azt!
Igaza van Vackornak, lehetséges ilyen kályhát építeni, a dilatáció nem okozhat problémát, ha a födém-áttörés jól van megoldva.
Én is ilyen harang sláger fesztiválon léptetném fel az ilyen kályhát, mert nincs az a kémény, ami egy ilyen magas ellenáramú kályhát meghúz:-))
Az elzárót/váltót semmiképp nem lehet kihagyni, mert egy ilyen nagy kályhának rá lehet segíteni vele 'hideg-indításnál'.
Abban pedig neked adnék igazat, hogy valóban az a legszerencsésebb eset, ha a kályhában csak a fát kell elégetni, és az felmelegedve a külsején leadja a hőt. Ennél sem telepítésnél, sem fenntartásnál nincs olcsóbb, egyszerűbb.
Annyit jegyeznék még meg, hogy egy ekkora kályhának már nem lehet egy 'normál dán' méretű tűztérrel nekivágni. Tehát alapterületre sem lesz pöttöm, ugyanis egy ekkora tömegű kályhába kell a kraft, ami meghajtja!
1. A vízteres kályhát ne tessék a cserépkályhás patkós időzített bombával keverni.
2. Egy gramm réz sincs benne.
3. Nem nevezném barkácsolásnak a már működő, és a működés közben mért adatokkal igazolt elmélet létjogosultságát.
4. Sokkal inkább lenne barkács az általad felvetett ötlet, bár a több légteret fűtő kályhákra számtalan példa van, a probléma az elzárásnál keletkezik, hatékonyság, kilépő füst hőm. stb, stb...
Persze kísérletezni mindennel lehet, pláne ha valaki feláldozza rá a még meg sem épült családi házát, bár ha a már működő víztereseket kockázatosnak és barkácsnak tartod gondolom nem Te leszel az a pioneer akinél ez felépül.
A kályha pedig valóban több száz éve kályha, kezdődött azzal, hogy néhány lángoló ágat körülraktak kővel hogy ne égjen le az egész kéró, és eljutottunk Dpek tömegkazánjához. (nem vagyok rokona!)
A keringetésről lejjebb bővebben olvashatsz, a kályha maga megoldja, nincs szükség külső erőforrásra.
A szokványos elrendezésű szerkezetekkel kapcsolatban igaz lehet, de a barkács tömegkazánnál se ilyen jellegű kockázat, se rézcső, de ha minden kötél szakad, még külső áramforrás sem kell a szivattyúhoz.
Még a dupla harang slágerfesztivál előtt építettünk egy hasonlót, annyi különbséggel, hogy nem fölötte, hanem a szomszéd szobában volt a második harang, és nem "kuznyetzov-féle" tűztér van benne.
Körülbelül ez a teljesítény arány. A második "harangba" eleve alacsonyabb hőmérséklettel érkeznek az égéstermékek, tehát sokkal könnyebb ezt az arányt tartani, mint a fordítottat.
A szabályozást úgy lehet megoldani, hogy az első harangból csinálsz egy rövidzárat a kémény felé és egy mozdulattal szabályozhatod vagy elzárhatod a második harangot.
A teljesítmény arányt pedig a bizonyos mértékben két harang méretével befolyásolhatod.
Az első harang csökkentése kicsit jobban beleszól, mint a második növelése, hiszen ha az első harang túl nagy, akkor már nem nagyon marad mit szabályozni a másodikban. A többszintes építkezésnél pedig a hőtágulásos probléma nem jelentkezhet, ha két külön darabot építesz, amiket csak az a kémény köt össze, amelyikbe mindkettő csatlakozik.
Nekem annyira nem szimpatilus a vizteres. Megpedig a kovetkezo okokbol:
- A kalyha nem veletlenul alakult ki tobb szaz even at ugy, hogy vizter a kozeleben sem volt. Lehet fejlodni, meg minden, de szerintem a kalyha az kalyha, es barmilyen vizter kialakitasa barkacsolas, es kockazatos. Szerintem.
- A vizter sokkal dragabb, nem beszelve a sok meter rezcsorol (d15-os legvekonyabbfalu is 1000 Ft/m).
- A keringeteshez is aram kell, szoval az uzemeltetese is dragabb, mint egy sima kalyhanak.
He-he! Tényleg érdkes ötlet, sztem haranggal úgy-ahogy össze lehetne hozni.... De mi is a baj a vízteressel? Mert az ugye gond nélkül,szabályozhatóan működne.Max. ha nincs szükség az emeleti körre, menne HMV-nek.
Mert értem én hogy NON-STOP, de meddig van nyitva??? :)
Ezt a két szintet átfogó tömegkályhát nem tartom megvalósíthatónak,
már csak a hőtágulás miatt sem.
Mert a hőtágulás mondjuk legyen egy fél százalék (hasszám), akkor egy négy méter magas kályha felfűtéskor magasabb lenne két centivel, és lehet szórakozni a dilatációs hézaggal
Szerintem lent egy tömegkályha, két konvekciós járattal, ami fel viszi a meleget, és szabályozható.
Egy cserepkalyhastol hallottam erre mar megoldast. O fustjarattal oldja meg. Pl 6 KW, ehhez adott egy tuzter meret, es pl 6 meter fustjarat. Ebbol 4 metert lent vezet, 2 metert fent, es igy elosztja a holeadast. Ha meg a fenti reszt "el kell zarni", akkor egy csappantyuval, vagy tolozarral atvalt egy masik fustjaratra, amin mind a 6 meter lent van.
Na' ha erre valaki egzakt választ tud adni, az okos ember! :) Jó nagy kályha lenne, az szentigaz! Biztos megvalósítható, de többe kerülne a leves, mint a hús, a felső rész lezárását meg elképzelni sem tudom!
Mivel regen volt hozzaszolas, gondoltam felvetek egy erdekes otletet:
A leendo hazam hoigenye ugy alakul, hogy a foldszint kb 4 KW a tetoter pedig 2 KW. Szerintetek lehetne olyan tomegkalyhat epiteni, hogy egy fodemattoressel feler a tetoterbe is? Valamint a teljesitmenyet 2/3-ad 1/3-ad aranyban eloszlatni a ket szint kozott? Esetleg szabalyozni valamennyire, ha a szamitas megsem jo, es mondjuk 3/4 - 1/4 lesz a valos adat? Vagy ugy valtoztatni, hogyha a fenti reszben nem tartozkodunk, akkor azt lezarni es nem futeni?
Köszönöm a segítséget mindenkinek. A lépcső mellé állítás, és az így szétterülő meleg biztosan jól működik, viszont nem hiszem hogy befűtene minden szobát. Pláne ha be van csukva az ajtó. Valahogy rá kéne segíteni a hőelosztásra. Erre gondoltam a vízteres kályhát meg a padlófűtést. Esetleg a meleg levegőt vezetgetős megoldás mennyire működik? Elvileg szokott ilyen is lenni, én egy kicsit tartok az áthallástól. Nem tudom ez mennyire probléma, illetve mennyire lehet megelőzni. És költségben melyik megoldás éri meg jobban (a vizes vagy a levegős). Mi a véleményetek?
Ha külső levegős lesz, lehetőleg bio-tűztérrel épüljön a kályha.
A kályha alatti hőveszteség, azon az 1-1,5 m2en valóban nem sok. De ezt is lehet csökkenteni az aljzat készítés oldalán (akár ytong-gal is:-), vagy létezik kályhás oldalon is olyan építési technológia (pl 1711) amivel gyakorlatilag ki lehet zárni.
Szerintem ettől ne félj.
A kályha lépcső mellé állítása nagyon jól működik. Ez is ott van (1745 ), mint a képen látható. Az étkezőt, és az emeletet is felfűti!
bocs a lényeg lemaradt. a tomegkalyha.hu oldalon vannak mérések dpek családnak hála, s ott sok sok adat van ami alapján láthatod a megéri nem éri, elég e a teljesítménye a kályhának vagy sem... ami alapján könnyebb döntened...
ha ez a két alternatív van, akkor csináltatsd meg a csövezést a padlóba -elsosztókat a falba és stop. A kazánt meg radiátort - ha kell valahová - max csak fel kell rakni 2 év múlva. így a költség sokkal kisebb. addig meg a kályha bőven kifűti a lakást.. max ha megunod a tűzrakást veszed meg a gázkazánt...
plusz én kialakítanék napkollektornak is csövezést... max ledugózza az ember, de ez építkezés közben nem tétel, utólag kialakítani viszont annál macerásabb....
Lenne egy kérdésem. Ház tervezés közben vagyunk, építési engedély is van már. Jelenleg éppen húzódik a jelenlegi lakásunk eladása és így az építkezés is. Aztán túl sok idő marad agyalni mindenen, most éppen a fűtésen. Kérdés: hogyan lehetne hatékonyan megcsinálni?
Alapvetés: asszony szeretne kályhát, ha most le is tudom beszélni róla akkor is előbb-utóbb lesz. Akkor meg már az elején jó lenne úgy megtervezni a fűtést, hogy a kályha is szerepet kapjon benne, ha lehet váltson is ki valamit.
Az új ház kb. 5.5x11.5 m-es alapterületű lesz, két szintes. Lépcsőház kb. középen. Szigetelés erős lesz (kb. 20 cm EPS mindenfelé, padláson legalább 30 cm). A számítások szerint 4 kW körül alakulna a ház fűtési igénye. Szellőztető rendszer valószínűleg lesz, még nem dőlt el.
A jelenlegi elképzelésem egy tömegkályha lenne, amit a nappaliba, a lépcső mellé lehetne tenni. Talán jut a hőből a felső szintre is. Jó lenne a padlóba lerakni csöveket a fűtésnek, akár használom akár nem, később jól jöhet. Esetleg a kályhát rá lehetne kötni valami egyszerű módon. A helyiségek közti hőmérséklet különbség eltüntetését kicsi elektromos fűtésekkel oldanám meg (infra vagy ami adódik). Ugye jól látom az eddigi hozzászólásokból, hogy a kályhának van olyan része ahol soha nem forr a víz, vagyis a mindenféle felforrás elleni biztonsági cuccokat ki lehet hagyni? Külső levegősre kéne csinálni a mai előírások miatt. Hosszú távon valószínűleg úgyse ússzuk meg ahogy látom a kéményesek szigorításait. Egyéb extra nem kell, egyszerű alap kályhára gondolok. Kérdés: mibe kerülhet egy ilyen vízteres tömegkályha? Egyáltalán: életképes az ötlet?
Másik alternatíva a hagyományos 'izomból' megoldás: gázkazán, padlófűtés. Plusz a kályha az asszony miatt, ami ebben az esetben plusz beruházás rettenet megtérüléssel (ha a jól kinézést és a családi békét nem számolom haszonnak :-). Ez az alternatíva nagyjából számítható költségű, valószínűleg drágább mint az első. Bár azért itt is érdekelne egy alap tömegkályha ára.
És egy konkrét kérdés is van: mit szoktak tenni a kályha alá a padlóba az EPS helyett? Ytong? Vagy egyszerűen beton, úgyse sokat számít az a pár négyzetméter?
Egyébként Én pont a Kanizsa téglával 'jártam' meg. Nem 'vinklis', tehát nem derékszöges, hanem hasa van, emiatt nem lehet teljesen sík felületet falazni belőle.
A tömegkályhák utóégető kamrája - ha van rajta ajtó - fekete sütőként használható.
A fehér sütő belsejébe nem jut be sem a láng sem az égéstermékek. Ennek a falát kívülről melegíti át a tűz. Ennél nem kell megvárni a tűz kialvását a használat előtt.
A nyitott ablak - amit írtam - az csak eltúlzott példa volt, de a célját elérte mert szakmai kérdésekről folyt a beszélgetés a fórumon. :)
(.....már egy ideje csak személyeskedő monológok - mert mindenki elbeszélt a másik mellett - voltak a fórumon, aminek hála Istennek vége. :) )
Az égéshez szükséges levegő biztosítását egy autómata - nyomás különbségre nyitó - légbeeresztővel meg lehet oldani. Ez lehet akár külön falon keresztüli vagy az ablakba szerelhető - ez bármelyik lakásban könnyen megoldható - .
Szerintem ez az a megoldás ami "hülyebiztos" és a legkisebb hőveszteséggel jár.
De ezt nem csak lehet hanem kötelezően meg is kellene oldani azokon a helyeken ahol a konyhai páraelszívóval egy légtérben van a kályha. A mai 4-500 m3/óra teljesítményű elszívoknál a füstgázok visszaszívása majdnem biztosan létrejön.
"A fene sem buzdított itt szabálytalanságokra, egyszerűen leírtam, mit gondolok"
Akkor félreértettelek, én meg azt hittem ellenzed a külső levegő bevezetését:-))
De viccet félretéve, elmondok egy esetet inkább. Nemrég jártam egy nagy alapterületű, kétszintes nagy belmagasságú (2,9 m) házban. A tulaj elmondása szerint gond van esetenként a gázkészülékek (kazán+vízmelegítő) égéstermékének visszaáramlásával. Egy ilyen helyen egy hagyományos kályha tovább ront a helyzeten, akár az egész család odaveszhet...
Azt meg hogy az ablakra bízzuk a dolgot, nekem kissé sántítós példával hasonlít egy legmodernebb Merci-re, ahol a benzincsapot a beszállás előtt ki kellene nyitni (mint régen a kismotoroknál). A dolog annyiban más, ha a Rigán elfelejtettük kinyitni, akkor néhány méter után leállt...És ebből nem történt baleset sosem :-))
Igazad van. Ha megengedheted szereltesd is be. Egy mai Ptm+20 cm EPS-el épült házat nem lehet egy lapon említeni egy 45 cm-es vályog épülettel. Ahhoz pedig nem kellenek membrános konektorok, hogy az átlagosnál légtömörebb legyen egy ház elég ha fafödém esetén szakszerűen készítik el a párazáró fóliázást. Vagyis a fóliák találkozásait átlapolják, aztán ragasztószalaggal leragasztják; a széleken pedig 'lefordítják' a falra, és szilóval/akrillal hozzáragasztják. Az 1943- as hozzászólásomban visszaolvasol, láthatsz megtörtént esetet az ellenkezőjéről is. Annyi ilyen kis rés van igazából egy enyémhez hasonló (tizenéve) épült házon, amit el sem gondolunk (a fizika persze felismeri, nyomáskiegyenlítődés), csak akkor ébredtek az építők/építtetők a tudtukra, amikor a passzívházakhoz nyomáskiegyenlítődéses teszttel MÉRT légtömörséget kellett produkálni:-)
belenéztem az iskolai kályhába is (eredeti Lars), a minőségtelen pápateszéri téglának sincs semmi baja, pedig az tényleg rossz, repedezett és nincs jól kiégetve sem.. de továbbra is tartom, hogy az amit említesz az normál baranya tégla volt, mert a tömör baranya tégla tökéletesen viselkedik, majdnem olyan jó a tapasztalatunk, mint a régi bontott téglákkal, csak annyi a különbség, hogy sokkal szebb munkát lehet a baranya téglából kihozni.
Ezt én nem a vita miatt irtam le, hanem tényleges tapasztalat miatt.
Szép tégla, de nekem kissé törékenyebbnek tűnik mint a keményebb csúnyább, így azért szeretem samottal belül vastagítani, legalábbis a dánnál az utóégető miatt, mert ott akkora hőt kap, hogy a legjobb tégla is hosszába elrepedezik. Persze ez kívül nem látszik, csak bontáskor derül ki. Mondjuk az is igaz nem szoktak tömegkályhát lebontani vagy átrakni.
Köszönöm a reakciókat, és igen, én is végigmentem a döntés előtt különböző fázisokon... A tervezés elején nem akartam szellőztető rendszert, már csak a nem elhanyagolható extra költsége miatt sem...
De: a nemrég eladott, felújított házunkban, ahol csak B30 + 5cm szigetelés volt, 1,4-es fa ablakokkal (az üveg 1,1-es volt), én nagyon odafigyeltem a szellőztetésre, naponta többször szellőztettem. A vevőinknek már most gondja van a penésszel (ami nekem sosem volt), mert hiába hívtam fel a figyelmüket a szellőztetés fontosságára...
Namármost egy nagyobb házban, 30cm porother + 20 cm szigetelés + 3 rétegű 92mm fa ablakok esetében, ahol a természetes légcsere még annyi se lesz, mint a gyengébb kivitelű ablakokkal rendelkező előző házamban... hát nem mertem bevállalni, hogy fél év után majd verem a fejem a falba, hogy a szellőztető rendszert kihagytam...
Nem feledkeztem el az ablak méretről. Akkora szellőz(te)őnyílást is lehet biztosítani, amekkora a külső levegőbevezető keresztmetszete (volna).
Ebben az esetben, valóban légtömör ház esetén, pont annyi levegő jut be, mint amennyi égési levegő a kéményen ki. És annyi meleg szökik ki a házból, amennyi egy külső légbevezető csövön :o)
Szerintem mindenki annyira vegye ezt a kérdést a tömegkályha topik vitájának, amennyire gondolja.
Vagy amennyire az adott külső levegőbevezetés egy tömegkályhához fog illtve nem fog csatlakozni.
Ismét nem én kezdtem ezt el pont itt.
Nem vettem magamra a presztízs dolgot, mint ahogy nem is Rád gondoltam.
A gyerek bedughatja a fejét a rekuperátor csövébe is, ön-és közfulladást okozva, ha nincs rekuperátor-és gyermekfelügyelet. Ott a WC is, azzal a nagy lukkal. A kés meg pont ott éles, ahol vág.
Engedd meg, hogy szívem szerint reagáljak, szigorúan energetikai szempontból,
ez esetben egy bizonyos esetekben öncélúnak tartott, pocsékoló,technokrata, megoldás ellen. A fene sem buzdított itt szabálytalanságokra, egyszerűen leírtam, mit gondolok, abból a kínzó indíttatásból, hogy esetleg előzőleg írtam elég érthetően vagy szemléletesen.
Ha kiszámolták, és nem lehet betenni, akkor ugye adott a dolog:-))
A külső levegő bevezetésének egyik legelterjedtebb technológiája, ha alapozáskor, a feltöltésben egy PVC csövet vezetsz be, és felállsz, ahol a kályha lesz.
Az álltalad írt kéményen kersztűli levegő bevezetés is működhet elvileg. Kérdés kapsz-e olyan kéményt, aminek a belső kerámia eleme elegendő keresztmetszetű. Ezenkívül szerintem arra kell figyelni, hogy a fedlaptól minnél távolabb, magyarul minél lentebb legyen a levegő bevezető nyílása.
Az építkezés sok figyelmet energiát igénylő jó szórakozás, ehhez én is sok sikert kívánok!
Nálam is elvi kérdés a dolog, ezért szólok hozzá: a legkevésbé van kedvem veled vitázni:-((
A eset:
Ezzel nem nagyon tudok foglalkozni. X... nem abban kérte a véleményünk, hogy érdemes-e, jó-e, .... a légtömör építkezés, a gépi szellőztetés! Azzal kezdte, hogy EZT FOG csinálni!
Hogy melyik a jobb ablakot nyitogatni, vagy gépi szellőzésre bízni, az nem ezen Tömegkályha topik témája. Vesd fel a (hő)szigeteléses, vagy Passzívház topikban.
B. eset, vagyis nyitott ablak:
-arról felejtkezel el, hogy egy nyitott ablakon nem annyi levegő jön be, amennyit a kémény elhasznál, (mint a külső levegő bevezetésen keresztül), hanem sokszorosa, vagyis amennyi csak tud, amennyire nyitva az ablak,
-és arról, hogy egy nyitott ablakon a meleg is megy kifele,
-valamint mi van abban az estben, ha fázik a gyerek, és becsukja az ablakot,....stb míg ég a tűz!Vagy viccesen kérdezhetném én is, hogy a kályha használatához ablak + gyermek felügyelet szükségeltetik?
Ezek a házak más technológiával épülnek, ami nálad (nálam is) működik, nem biztos, hogy ezekben az épületekben is.
"Szerintem nem a tűztér hőmérsékletét meg a presztizst kell félteni, hanem azokat, akik 3 gombóccal kevesebbért egy hatékony fatüzelés mellett még rekuperálnak is, annak minden mellékhatásával és költségével együtt"
Én nem rád, vagy magamra értettem a presztizsféltést, de szerintem meg az emberi életet kellene legjobban félteni, és tudomásúl venni, hogy amit nem szabad, azt nem szabad, és más alternatívát kell kidolgozni rá.
Légtömör nem lesz - ugye például ott lesz a kémény, amin van lyuk..., valamint a membrános konnektorok és egyéb finomságok világát sem tudom egyelőre megengedni magamnak... De tény, hogy a tervezett épület minden egyéb szempontból elég jól szigetelt lesz. Nyílt égésterűt nem lehet betenni és a gépésztervező is kiszámolta, hogy a levegőztető elvileg nem biztos, hogy mindig tud elegendő levegő utánpótlást biztosítani - arra van tervezve, hogy a lakók által elhasznált levegőt cserélje, a tömegkályha már sok neki...
Az elérni kívánt eredmény és a hozzá vezető út high-tech illetve no-tech kérdése.
A KISS (Keep It Simple Stupid) és a konzumidiotimus kérdése.
A kályhád termel 2000 gombócnyi hőenergiát, leszámítva füsthő veszteséget.
Hermetikus a házad, kiválóan hőszigetelt.
A: Rekuperátor, mesterséges szellőztetés.
A kályhád 15 gombócnyi energiával kevesebbet fűt az előmelegítetlen levegő
hűtő hatása miatt.
A rekuperátor veszít a rendszeres hővisszanyeréses szellőztetéssel 2 gombócnyit,
elhasznált 1 gombócyit a működéséhez
elköltöttél 200000 gombócnyi pénzt a rekuperátorra és évente x gombócnyit a filterekre,
karbantartására. +évi y gombócnyi amortizáció
egyenleg:
1982 gombóc hasznos energia
200000 gombóc extra költség
- x+y = rekuperátor fenntartás+ amortizáció
B: Biológiai vezérlésű kenyérgőzmeghajtású kéziszellőztetős bioszenzoros háztartási szellőztetőgép (azaz a tulajdonos illetve érdekköre)
A kályhád termel 2000 gombócnyi hőenergiát, leszámítva füsthő veszteséget.
A szellőztetésnél pontosan annyi az energiaveszteség, amennyi energia AZ ÉGÉSI LEVEGŐVEL AZONOS MENNYISÉGŰ, a házba lélegzés céljára frissen beengedett levegő szobahőmérsékletre melegítéséhez szükségeltetik: PONT UGYANANNYI, amennyit a külső légbevezetésesnél VESZÍTESZ a szobahőmérsékletű levegőhöz képest, azonos kilépő füsthőmérsékletnél: tehát 15 gombócnyi.
Más költség illteve veszteség az ablaknyitás-csukásra és a gondolkodásra fordított energián(azaz kb.egy falat tepertős kenyér/nap) kívül nincs.
egyenleg:
1985 gombóc energia
- a többlet tepertős kenyér és a fáradság, különösen a gondolkodás miatt:o)
A fenti számítás feltételezi, hogy a kályha napi égési levegőszükséglete fedezi a lakás szellőztetés igényét. Természetesen a rekuperátorkompjuterintelligencia pontosabban ki tudja számítani, mennyi friss levegőre van szükséged, és eltérő mennyiséget is forgathat számodra naponta.
Szerintem nem a tűztér hőmérsékletét meg a presztizst kell félteni, hanem azokat, akik 3 gombóccal kevesebbért egy hatékony fatüzelés mellett még rekuperálnak is, annak minden mellékhatásával és költségével együtt.
Szerintem.
én kérek elnézést, nem szerettem volna senkit megbántani :o)
Szerintem kérdezd meg a helyileg illetékes tüzeléstechnikai vállalatot. Ha enged oba "B" tipusú, tehát nem zárt égésterű, hanem a helyiség levegőjével működő gáz fűtőkészüléket telepíteni, akkor nyugodtan építhetsz oda nem külső levegő ellátású tömegkályhát is:-))
Ha nem engednek, akkor visszatértünk, ahonnan elindultunk: külső levegő bevezetést kell biztosítani.....
Én senkit sem beszéltem le a külső levegő bevezetésről. Ne vedd személyeskedésnek, de nem ellened szólok, hanem a jelenség ellen, ami újra, és újra előkerül (nemrég is), de némelyekkel elbeszélünk egymás mellett:-((
Különösen nem beszélnék le senkit, ahol gépi szellőzés van. És újra leírom miért:
-ahol gépi szellőzés kerül kiépítésre, ott az ÉPÜLETET légtömörre építik (legalábbis kéne). Vagyis, ha nincs ablak nyitva, SEMMI utánpótlása sincs az égési levegőnek. Azt pedig nem értem miért jobb kinyitni az ablakot, hogy ellenőrzés nélkül follyon a légcsere, számlálatlanúl, (hiszen pont ezért építetenek ilyet be, hogy megfelelő mennyiségű legyen, ellenőrzött körülmények között történjen).
Azzal hogy a szellőztetőnek abba a helyiségbe van befúvása, azzal az a legnagyobb probléma, hogy mi van akkor ha ég a tűz, de a szellőző nem megy, és az égés elhasználja a levegőt.....Ha meg a szellőzőt akarjuk automatizálni, hogy feltétlen működjön, amikor a kályha működik, hát akkor akkora feneket kerítünk a dolognak....
Sokkal egyszerűbb egy csövet kiépíteni a kályhához, amin csak annyi levegő érkezik, amit az égés felhasznál, és a kéményen távozik. Ha ezt egy biotűztéren keresztül vezetjük a tűztérbe, akkor már elő is van melegítve:-))
Aztán, amiről még nem volt szó:
-egy ilyen szellőztetős épületbe egy nyílt égésterű gázkazánt sem endednének telepíteni!!!!!!!
=>Csak zárt rendszerű turbós készüléket, ami szintén kívülről kapja a levegőt, majd az égés során elhasználtat a kültérbe venti juttatja. Ez gyakorlatilag törvényi előírás!
Annyian próbálják kókányolni ezt a tömegkályhát, boldog-boldogtalan nekiáll. Sokszor le van minősítve, hogy ezt-azt rosszul csinált. És ez érthető is. De akkor miért lenne létjogosultsága mindenféle szakmai (törvényi?) szabályt felrúgva ilyet építeni?? A tűztér hőmérsékletének féltése okán? Úgy gondolom ezt nem presztizs kértdésnek kellene tekinteni. Ahogy eljárt az idő a B30-as tégla, és a szigeteletlen aljzatbeton fölött, úgy haladt tovább az építőipar a szigetelt, légtömör, gépiszellőztetéses......épületek terén. És nem a modern épületeket kellene a régi kályhákhoz igazítani, hanem a kályha(levegő ellátását) az épülethez.
A külső levegő bevezetéséről a tömegkályhába engem itt lebeszéltek a szakemberek.
Meggyőztek azzal, hogy a kályhában jobb hatásfokkal lehet elégetni a fát, ha a külső hideg levegővel folyamotan nem hűtöm a tűzteret, akkor gyorsabban felmelegszik a kályha belseje és ki tud alakulni az optimális belső hőmérséklet.
......ha van időd visszaolvasni, akkor megtalálhatod itt az erről folytatott beszélgetést ......
...... szvsz. a szellőztetőrenszer nem zárja ki a tömegkályha használatát.
Abba a helyiségbe ahova a kályhát helyezitek úgy is befúvás lesz, ami általában kissé túlnyomást hoz létre. A kályha használatakor a befúvás növelésével lehet biztosítani az égéshez szükséges levegőt.
Arra a kis időre amíg a kályhában ég a tűz ( 1 - 1,5 óra ) akár az ablakot is ki lehet nyitni résnyire. :) ....talán ez a legolcsóbb megoldás.
Amennyiben hülyeséget írtam volna, majd a mesterek megcáfolják.
A turbó-s Schidel kémény járható út lehet, bár a levegő bevezetés ott a fedlap alatt történik.Mivel a tömegkályhánál a túrbós kazánnal ellentétben nem venti nyomja kifelé a füstgázokat, hanem gravitációs úton távoznak, és ráadásul a jó hatásfok alacsony kilépő füsthőmérséklettel jár; ezért nem ez lenne a legjobb megoldás. Én inkább a padló (szerelőbeton) alatti frisslevegő bevezetését javasolnám.
A kályha 10-20 cm eps-re állítását én sem javaslom. De a hőhidat lehet minimalizálni egyrészt, másrészt megfelelő kályhaépítési technológiával a hőveszteséget gyakorlatilag el lehet kerülni:-))
Jó építkezést kívánok, és üdvözöllek a tömegkályha fun táborban!
a Baranya téglából épült az "Alex Chernov" féle kályha is Etén, a minősége tökéletes. Mi is ebből szeretünk építeni, az elmúlt években felépült belőle vagy 50db kályha, kifogástalanul működnek, annyi, hogy ne a másodosztályút vegye meg az ügyfél, hanem I osztályú tömör téglát. Különben lapjára fektetett téglát sohasem bélelünk, élére állítottat mindig. Másrészt, a duplán falazott kályha pedig nem bélelt kályha, hanem duplafalú, legálabb is én így értelmezem, meg Alextól így tanultam.
Csak néhány megjegyzés, sajna a többiekre nincs időm reagálni a munka mellett nem nagyon jut időm a netre.
Segítséget szeretnék kérni: tavasszal kezdünk építkezni és tervezünk egy tömegkályhát is építtetni. A ház elég alaposan le lesz szigetelve, valamint lesz benne hőcserélős szellőztető rendszer is. Ezzel kapcsolatban aggódom, hogy meg lehet-e oldani, hogy a tömegkályha ne a lakás levegőjét használja. Mivel közvetlenül a kémény mellett lesz, megoldható, hogy azon keresztül jusson be a kályhához a levegő ( ha olyan kéményt veszünk, amiben külön van választva egy levegő bevezető járat)?
Valamint azt a tanácsot kaptam, hogy a tömegkályha tervezett helye alatt hagyjam ki a beton alatt a szigetelést. Nem fog ez gondot okozni (hőhíd), ha nem feltétlenül a tömegkályha lesz elsődlegesen fűtésre használva (az sem kizárt, hogy az lesz)?
Köszönöm hogy válaszolt a kérdéseimre és valóban rosszul adtam meg az értékeket de ugy látom igy is megértette a lényeget. Igazábol a kivitelezö is ezt a megoldást ajánlotta (10cm hőszigetelő+felrönk a főfalakon) igy elérhető a megfelelő érték és ha ezk után valoban kivitelezhető egy ilyen kályhával a teljes ház fűtése nagyon örülnék neki ugyanis a napi 25kg fa nem nagy mennyiség ekkora ház fűteséhez.Most egy régi épitésü b30as-bol épitett házunk van de ebbe egy 8kwos kandalló van cseréppel beépitve hát mit mondjak nem egy energiatakarékos kályha(napi 40kg tölgyet zabál meg) de kellemes az idő.Remélem az uj házba sikerül felépitettnem egy szép tömegkályhat mi ugyan is nagyon szeretjük a belsőégésű kályhákat nagyon sok elönye van annak ellenére hogy egykicsit koszolos.Pl nem penészednek a falak,nem beteg a gyerek stb .A képeket nagyon köszönöm valami ijesmire gondolunk nekem a 3.tetszik csak a miénk szabadon állo kell legyen mert aszabvány szerint 20cmt. el kell hagyni a rönkfaltol.Még az lenne a kérdésem hogy ön melyik tipusu kályhát épitené meg egy ilyen házba?Mert ennek is vannak külömbözö fajtái(hőlégbefuvásos,vizteres stb)Várom válaszát elöre is köszönöm!
Ha 22 cm-es szimpla rönk a fal, az valóban nem teljesíti a jelenlegi szabványt (kb 30-as Porotherm vázkerámia kategória), csak felezett dupla rönkkel közötte + szigeteléssel:-))
De ez az engedélyes tervig kiderül hamarosan:-))
A: "0,45w/ m2 a rönké pedig 0,56w/m2"
pedig helyesen: 0,56 w/m2K; vagyis ennyi egy m2 fal hőátbocsájtása.
A: "ha a teljes házat vasszük figyelembe akkor 0,36w/m2 az érték"
pedig nem 36 W/ó/m2 lenne a ház m2-re?? (Szerintem ennél egy kicsit több lesz:-)
Ez lefordítva 3,6 KW/m2 óránként; vagyis kb 24 Kg akácfa napi szinten.
Megoldható tömegkályhával természetesen, akár több is.
Amúgy É-Amerikából, és különösen Oroszo.-ból is sok példát látok, hogy tömegkályhával oldják meg a fűtést, nagyon hangulatos, jól is néz ki, praktikus is, és a többi (lehet gáz nincs is :-))
Köszönöm sancibácsinak hogy kédésemre reagált.Igazábol egy 22cm vastag rönkböl lenne épitve a ház.Belüröl galéri kialkitással 20cm közetgyapot szigeteléssel höszigetelt fa nyilászárokkal a födém ugyszintén 20cm közetgyapottal szigetelve az aljzat 5cm lépésáló hungarocellel és hajopadloval burkolva.Ami nyitott kérdés hogy a főfalakat is le kéne szigetenli mert hötechnikailag nem felel meg a szabványnak. Ugy tudom hogy a szabvány 0,45w/ m2 a rönké pedig 0,56w/m2 viszont ha a teljes házat vasszük figyelembe akkor 0,36w/m2 az érték. Na én ebbe a házba szeretnék egy szép kályhát épiteni ami megfelelne a kifütéséhez.
Az első kályha piros dísztéglából készült, ha jól látom. Ez az a fajta, amit mindenhol lehet kapni és pár lyuk van benne, vagy teljesen tömör? Van-e valami extra feltétel a külső téglára nézve?
Új fórumozó vagyok, olvasom ezt az oldalt egy ideje. Most kezdünk hozzá egy 100 m2-es rönkház építéséhez, de dilemmázok a fűtéssel kapcsolatosan. Nagyon szeretnék egy hozzá illő kályhát. Az lenne a kérdésem, hogy elég lenne-e egy finn tipusú tömegkályha a ház felfűtéséhez?
Szóval ha jól tudom nagyvonalakban a rakétakályha/tűzhely lényege, hogy van egy belső felforrósodó kémény rész ami "meghúzza" a tüzteret és a maradék füstgázokat "elégeti". Ebből következve, valamint az egyszerre kevés égő fának köszönhetően ennek a típusnak is 80-95% között van a hatásfoka. Ami engem foglalkoztat, hogy a tűztered milyen ? Mert a neten található J elrendezésű szép is jó is csak mindig pakolgatni kell. Amennyiben a tűzteret megnövelem - hagyományos tűzteret építek - akkor az "egyszerre kevés fa ég" feltétel nem teljesül tehát elvben nem lesz olyan tökéletes az égés. Tapasztalat/vélemény bármi érdekel.
Mostanában készült el néhány kályha amiről tennék fel pár képet.
Az első egy 20cm-es dupla külső falú 38x50-es tűzterű dán kályha fűtött padkával és hátfallal.
kb. 40m2-es szigeteletlen házrészt(2 helyiség) fűt egyenlőre közvetlenül, illetve légfűtéssel.
Napi 15-20 kg-al azóta 22-25 fok van bent. Hihetetlenül jól működik. Füstje átlagban 180-220 fokos rövid ideig 240, de nagyon gyorsan ég.
A második egy légfűtéses harang kályha légkamrával, ami másik helyiséget fűt még. Azóta be van már csövezve, a képen még nem látszik, csak jobb oldalt lent a légbeömlő.
45m2-es régi 30-as tömör falú házat fűt abszolut nulla szigeteléssel, huzatos nyilászárókkal.
-10 fokban is tartja a 20 fokot 25 kiló fával. Most napi 1x 20 kg-al 21-23 fok van.
A kémény nagyon rossz, 4 téglás és alacsony is, és a kályha és a kémény közt van 2m 110-es kályha cső vízszintesen.
38x38cm-es a tűztér. Nagyon lassan ég. Egyszer véletlen 30kg-ot égettünk el egyszerre, szinte egész nap égett reggeltől estig, és a kályha külső felülete 90-115 fok közt volt.
A harmadik meg egy dupla rakáta tűzhely fűtött padkával és háttámlával, üvegkerámialappal, fehér sütővel.
A sütő samott lapokból van összeállítva. Nagyon jól működik. Napi 10kg-os begyújtásnál 100 fokról indul, és begyújtás után 1 órával már 250fokos. kb. 300 fokig melegszik, és begyjtás után 8 órával még 220 fokos. Nem a 4-es samottlap tartja ennyire a hőt hanem az alatta levő 50-60 db samott tégla lapjára rakva.
A platni ha jól sikerül a begyújtás, kb. 2 percen belül már 200 fokos. ha engedem kb. 4-500 fokig simán felmelegszik, de az üveg miatt nem nagyon merem üresjáratban hagyni. Ha nincs főzés, akkor egy szeleppel a sütő felé kényszerül a láng. Ha csak sütök, akkor eleve a sütő alá gyújtok be. Ha csak főzés van, akkor meg a platni alá. A füst 80-120 fok közt van. Füstje ugyan úgy láthatatlan mint a dán kályhának. Nagyon tetszik ez a tűzhely. Így most ezzel fűtök be napi 1x 5-10 kiló fával, a mellette lévő dánba meg 2-3 naponta 1x 10 kg-al. Most már a főzés, sütés, HMV, és teljes fűtés(kb. 140m2) csak fával történik. -5-10 fokban a tűzhelybe, dán kályhába, és a tömegkazánba összesen 35-40kg fa fogy.
Valamelyik angol nyelvű oldalon (sajnos nem emlékszem, hol) olvastam, hogy egy bizonyos kályhaméret fölé nem célszerű menni, inkább több kályhát kell építeni ilyen esetben.
Hát ettől kályhás a kályhás, hogy ezekre a kérdésekre tudja a választ:-))
Az tény hogy nem lehet ész nélkül változtatni különböző méreteken, és egyébként is többféle tömegkályha létezik, mert vannak kontra-flow kályhák, amik ebből a szempontból kicsit a cserépkályhákhoz hasonlítanak, és vannak bell-tipe kályhák, amik méretezése, (füstgázok hőelvonása, és hőleadás) teljesen eltérő ettől.
"nem beszélve az időben mennyivel csökken gyorsabban a kályha felülete?"
Ezt nem értem, de ha az idő múlásával a kályha felülete elkezd csökkenni (aszalódás, apadás, zsugorodás, ...????) az már régen rossz :-))
fel is merült bennem egy - két kérdés? milyen mértékben lehet növelni "büntetlenül" a hőleadó felületet adott méretű tűztér mellett? vagy azt is értelemszerűen növelni kell? Van- e arányszám a tűztér méret és a hőleadó felület között? vagy az oldalsó járatok méretével ez is variálható kicsit? ettől ez összetettebb nekem. nem beszélve az időben mennyivel csökken gyorsabban a kályha felülete? ergo a teljesítménye...
Szoval akkor annyit lehet novelni a mereten, hogy le tudjon adni 6.5 KW-ot maxban?
Meg az az elkepzelesem tamadt (nem tudom, hogy kivitelezheto-e), hogy cki lehetne alakitani 3 helyen ugynevezett "hokamrat". Azaz a kalyha hatuljan es ketoldalan a kulso burkolathoz hozzaepiteni egy "U" alapteruletu falazatot, es az ott felhalmozodo hot elvezetni legcsatornakon at a tetoter kulonbozo helyisegeibe akar konvekciosan, akar ventillatorral.
En az olaj es gaziparban dolgozom/tam. Es a gaztol nem kell felni. Nemreg kerult feltarasra egy olyan mezo, ami csak egymaga tudna szolgaltatni a vilag gazellatasat 100 evig. Legalabbis nekem ez a legnaprakeszebb infom.
OK. Tiszta. Pusztán a fűtési rendszerek s megoldásokra ment a válaszod, kiragadva a pellettet, én meg beletettem a gáz hátrányát is. Ezért ment az a válasz.
Egyetértünk. Szerintem tovább lesz pellet, mint gáz, ha baj van.... Persze én haza is beszélek, mert a fő fűtésünk pellet. Gáz fogyasztásunk idén 17 köbméter... :o)
na meg fát is égetgetünk.. mostanában ajtófélfát :o)
Én remélem sosem lesz ilyen Magyar o-n. ( Bár néhány éve Bp utcáiról közvetítették a CNN-n a hasonló képeket:-(( )
Azért a gázzal való párhuzamban van valami! A gáz/kőolaj árának emelkedése magával hozza az egyéb tüzelőanyagok árának emelkedését is.
A különbség az, hogy fát tudsz adott esetben (olcsón/ingyen) szerezni/vásárolni/előállítani, gázt, pelletet nem! És a gond az, hogy ezt ők is tudják (gyártók/ellátók).
mert a gáz csak úgy áramlani fog olyan helyzetben... hamarab szerzel fát, mint "bombázás" közben gázt... vagy csak egy napkitöréstes megoldást figyelmebe véve, s a villamos művek nem kapcsolja le, pár hónap áram nélkül érdekes lesz a gáz áramlása szintén... mindenre van érv - ellenérv. háborúban ajtófélfát parkettát hamarabb elégetek, mint alucső s figyelem sziszeg-e?! :o) ezért érdemes legalább 2 fajta tüzelésre felkészíteni a házakat... na de ez meg nem tömegkályha téma...
Most azon gondolkodom, hogy a pelletkazan-puffertartaly-padlofutes kombot (kb 1,2M) lehetne masra is kolteni. Akar szigetelesre, akar megegy tomegkalyhara. Persze valami ugyis kellene amennyiben elmegyunk sielni, de ezt talan megoldja par olajradiator vagy valamilyen elektromos futes is. Most megint nagyon gondolkodom mi legyen.
Lehet tenni az emeletre is, akár úgy is, hogy a fö-i 'hajtja meg' az emeletit:-))
A pellet ára szerintem is emelkedni fog egyébként, a gáz árával párhuzamosan. Biztosan a fáé is, talán az nem olyan mértékben, meg egyébként is, fát ha szerencséd van tudsz olcsón szerezni!
Egyébkét a drágább dolgot úgy értettem,hogy mi 1993-ban raktunk egy kúp alakú,hát kemence szerű kályhát.Azért mondom,hogy kemence szerű mert nem pontosan úgy néz ki és nem is úgy készült.Viszont az egész samottéglából van,ez most nagyon drága lenne...
Leírom mert mindenkinek hasznos lehet az infó:
Az alja vagyis a tűztér kb. 140 cm átmérő.Korábban különböző üres üvegeket gyűjtöttünk,ezt összetörtük és belebetonoztuk az aljába,kb 10 cm vastagságban.
A "kemence" felfele szűkűl,a teteje nem csúcsosodik hanem le van vízszintesen zárva.Ennek nincs jelentősége,így jött.Előszőr csináltunk laposvasból egy vasvázat,majd ráhelyeztük a samottéglákat,nem a legvékonyabbat választottuk.Ezután besamatoztuk kívűl belül.
Az évek során jöttek a tapasztalatok: A vas keret természetesen meglágyult és a laposvasak egy idő után befelé hajlottak de azóta is úgy vannak,a téglák tartják egymást.Az első egy két évben a nagy hő hatására többször megrepedt és kicsit jött a szaga.Később dróthálóval körbetekertük és agyaggal bekentük.Így már nem repedezik.
Hozzáteszem méterfával tüzelünk,legfeljebb hosszirányban kettévágjuk.Ha begyulladt rendesen,azonnal el kell zárni vagy csak kis légrést kell hagyni a levegőnek mert iszonyatosan ég.
Amit befűtünk: a földszint 25 m2 területű kis konyharész,2.5 méter magas.Van egy lépcsőfeljáró a beépített tetőtérbe.A lépcsőfeljárón van 3 méter hosszú és 1 méter széles hely ahol a meleg fel tud menni.
Fent a tetőtér egyben van,ami azt jelenti,hogy 2.5-3méter belmagaság kb 18 méter hosszan.Na ezt teljes egészében ez a "kemence fűti be",úgy,hogy a szigetelés vékony üveggyapot a lambéria és a cserép között és a csúcsfalak nincsenek szigetelve.Egyáltalán nem kell sok fát eltüzelnünk.Vasárnap ha megrakod és hagyod leégni,elmész otthonról,ha hazaérsz szerdán még langyos a fala.Persze a ház azért lehül,mínusz 10-15-ben ezt is rakni kell.
Tényleg nagyon jól sikerült de kinlódtunk a kéményel mert az átmérő kicsi lett,ehez nagyobb kellett volna,néha ki kell pucolni.A vasváz nem volt rossz a rakásnál de később semmi haszna.Kezdetben oldalkivezetéssel ment ki a füst de később a tetelyére is kellett csinálni egyet mert nagyon füstölt.
Hozzáteszem,nem jártunk utána,nem csináltunk még ilyet soha,lutri volt de végül kialakult és 1993 óta nem kellett nagyon hozzányúlni csak néha pucolgatni a kissebb repedéseket,egyszer kétszer belül kikentük és kívűl fehérre meszeltük.
Tomegkalyha felett nyilas, es legcsovon keresztul koncekciosan szall a meleg mondjuk az emeleti 4 szobaba? Vagy valahogy a tuzterrol fuvatok le meleget szinten legtechnikai csoveken keresztul?
A tömegkályhához elég masszív födém kellene, hogy elbírja, viszont a földszinti tömegkályhával lehet "légfűteni" az emeleti részt( lévén, hogy a meleg levegő felszáll). Többen csináltak már ilyet az itt fórumozók közül, ha jól tudom
Most latom csak, hogy enyem volt a jubileumi 2000. hozzaszolas. Bocsanat, hogy elvittem az oreg rokak elol :)
A futesen meg mindig nagyon agyalok... Vagy brutal draga lesz, vagy nem lehet automatizalni...
Most ott tartok, hogy a foldszintre kozponti helyre tomegkalyha, ami a foldszint 90%-at be tudna futeni. Az emeleten (mivel mashol nincs helyem) kialakitanek egy gepeszeti helyiseget. Az emeleten a tarsalgodab elhelyeznek egy vizteres pellet kandallot, es ez megoldana az egesz haz kozponti futeset (a foldszintet is, ha nem megy a tomegkalyha). Sajnos a koltsege ennek a kombinacionak ugy 1,5-2 milla... :(
(tomegk: 0.5M, pellet kandallo: 0.6M, puffer tartaly: 0.4M, + a padlofutes anyaga, szerelese, plusz a HMV)
Szoval nem egyszeru.
Es akkor meg nem is beszeltem arrol a felelmerol, hogy a pellet mennyire lesz elerheto hosszu tavon? Ugye butorgyartas mellektermekebol keszul. Gazdasagi valsag -> nem vesznek butort -> nem is gyartanak butort -> butorgyarak bezarnak -> nincs fureszpor -> nincs pellet... Kozben meg gondolom egyre tobben szabadulnanak a gaztol, es a pellettuzelo keszulekek elszaporodnanak megjobban a megcsappant kinalat ellenere...
Velemeny?
Az is eszembe jutott, hogy az emletre nem lehetne-e tenni megegy tomegkalyhat?
Leegyszerűsítve a dolgot: a bio-örvénytűztér gyakorlatilag ugyanaz; kicsit olyan mint a Stihl fűrész:-))
Tehát bio-örvény tűztérnek nevezzük azokat a tűztereket, ahol másodlagos, vagy szekunder levegő bevezetés is létezik. Ehhez a RATH kifejlesztett egy előregyártott samott elemcsaládot, ezt ők BIO tűztérelemnek. Ezért terjedt el ez a megnevezés a samott téglából kifalazott másodlagos levegő ellátású tűzterekre is, ahol nem igazán a tűz örvénylik, hanem a fagázok, és a plussz levegő; De erről nemrég írt Prométheusz (1945-ös hsz-s), ehhez nem sokat tudok hozzátenni, nagyon korrekt leírás.
"Milyen téglából célszerű rakni? új téglát szeretnénk.."
Csak tömör téglából szabad rakni, ha nem 'finn' vagy ahhoz hasonló; tehát nem samott béleléssel készül a kályha.
"Milyen a hatásfoka?....a kemencét és a cserépkályhát ismerem...ha lapjával rakom a téglát,gondolom nehezebben melegszik át de nehezen is hűl ki."
A hatásfok, meg a fűtő/hőleadó képesség külön dolgok, ne keverjük.
Ha a fűtő képességre gondolsz, a 'normál' kisméretű tégla fallal (12,5cm) készülő tömegkályha nem forrósodik át annyira mint a lényegesen vékonyabb kályhacsempe. Viszont lassabban, de hosszabban elnyújtva adja ki a jobban hasznosított hőt.
"a cserépkályha is drágább és a kemence is,legalábbis ha ugyanolyan méreteket veszek.A rakása is egyszerűbb"
A kemence biztosan nem drágább, építése is egyszerűbb:-)) Ami olcsóbbá tud tenni egy tömegkályhát: ha nyersen maradó tégla külsővel marad, mert az jóval olcsóbb mint egy hasonló méretű garnitúra kályha csempe; ebben igazad van!
Bocsanat, hogy ennyire regi hozzaszolasra reagalok, de eszembe jutott egy kerdes. Miert kell a fustkileponek 8 szog alakunak lennie? Nyilvan aramlastechnikailag a legjobb az lenne, ha minel jobban kozelitene a kor keresztmetszetet, de mogotte a fustjarat egyebkent is negyszog keresztmetszetu... Es raadasul ha falazott kemeny van, altalaban az is negyszog keresztmetszetu.
Milyen téglából célszerű rakni? új téglát szeretnénk...
Milyen a hatásfoka?....a kemencét és a cserépkályhát ismerem...ha lapjával rakom a téglát,gondolom nehezebben melegszik át de nehezen is hűl ki.
Mert ha a legdrágább téglát is nézem,akkor is ez a legolcsóbb megoldás,a cserépkályha is drágább és a kemence is,legalábbis ha ugyanolyan méreteket veszek.A rakása is egyszerűbb,viszont a hőleadását nem ismerem.
Ami a kérdéseidből hozzám szólt, kétféle megoldást használunk, az egyik a légfűtés,
a másik a tömegkazán. Az előbbinél az a praktikusabb, ha kétszintes házba alkalmazod, mert akkor a gravitációs keringetés egyszerűen és biztosan megoltható.
A tömegkazános tapasztalataink a nagy felületű, alacsony hőmérsékletű fűtésnél nagyon kedvezőek, és tavaly ősz óta két kályha jól működik radiátorokkal is . Legutóbbi méréseinket a honlapunkon láthatod.
Ami az áramszünetet illeti, úgy tűnik, sikerül a kályhával legalább annyi áramot csiholni, ami a szivattyúnak kell, szóval ez a része szerintem nem reménytelen.
"De úgy is lessz tervező aki a segítségedre lesz."
Persze hogy lesz. Inkább csak azért kérdezem, mert akkor a tervezés elején már ilyen irányba terelném a dolgokat. Tehát ne a végén kelljen átvariálni egy már majndem kész tervet, henam akkor már az elején vegyük számításba azt amit szeretnék. Húúú, de szépen körbefogalmaztam :)
Földszintes fafödémes olcsóbb, viszont nem lehet a kölyköket lázadó tini korukban elszeparálni, és kirepülésük után sem lehet lezárni a (nem létező) felsőszintet. A pincésgarázs lehet olcsóbb, de macerás lehet a ki-beállás télen. Igen ezekben is van igazság. Sajnos úgy látom igazán jó megoldás nincs. Erre mondja ismerősöm, hogy b.szni is meg szűznek maradni is egyszerre nem megy! :)
Ja a telek elég laza. 765nm. 600nm a minimális telekméret, 30% beépíthető 5,5m magasig, szabadonálló eérendezéssel. Az utcafront 31m. (30,9*24.75)
Temporis: Ennek nem az a lényege, hogy csinálok benne egy parázságyat, és utánna a száraz fa (gázai) izzik benne 6-8-10 órán keresztül?
A radiátoros rendszert nem ellenzem 100%-ban, de ha nem muszály, akkor nem szórakoznék vele. Ha egyszerűbb és olcsóbb a légfűtéses rendszer, akkor inkább azt alkalmaznám. Csak ilyenkor az is kérdés lehet (legalábbis a hozzám hasonló hozzá nem értők számára) hogy mi a jobb megoldás? Egy Tk. és arról meg a többi helség is. Vagy két Tk.?
Engedd meg akkor, mivel házat építek én is 3 éve :o)
Amit Sanci bácsi írt az nagyon fontos. Telek- milyen tájolása van. ap hogy éri, télen hol megy a nap, nyáron hol megy (dőlészögre gondolok). Ezzel rengeteg energiát lehet megspórolni, illetve nyerni is :o)
Falak- kis tömegű nagy szigeteléssel, vagy nagy tömegű falak plusz szigeteléssel... Hőtartás szempontból érdekes szintén, plusz a falvastagságot ezártal az épületet és a telken való elhelyezkedés is megváltozhat. 20 centis fal, vagy 44-es porotherm 10 centi szigeteléssel, nem ugyanaz... Passzív ház - vagy "csak" alacsony energiás..
szempont -e az áram - gáz nélküli életre is alkalmas vagy nem!?
mást én nem tudok. mert a fenti döntés függvényében jön ezer más dolog ami számít...
Max egyet még. 2 kéményed mindenképp legyen :o) meg erős földszint a kályha lehetséges helyén :o) mert 10 év múlva nem kell pluszban betonoznod, csak építened :o))
A ház tervezését szerintem érdemben nem tudjuk itt megoldani, legfeljebb hozzászólni tudunk. De úgy is lessz tervező aki a segítségedre lesz.
Néhány támpont talán, bár a telek adottságai sokszor meghatározzák, mit-hogyan építs rá:
-pincében elhelyezni kiszolgáló helyiségeket energetikailag érdemes lehet, (nem kell olyan magas hőm..-t tartani), viszont problémás lehet az autóval (főleg télen) a beállás.
-csak földsz-s házat építeni (főleg fafödémmel), megérheti, kérdés a telek lehetővé teszi-e?
-gondolj arra is, hogy a gyerekek megnőnek, és jobb lesz nekik is, ha különköltöznek:-((
Emiatt kisebb házat szeretnél, ha kirepülnek N-1 év múlva! Akkor vajon el tudod-e jó áron adni a kecót? Ha nem, akkor valami lezárható,szeparálható (emeleti??) szobákat csinálj, amit leválasztva, a maradékot kényelmesen, hosszútávon tudtok ti ketten fenntartani, fűteni, stb ketten is!
(M.o-n a szüleink generációjának nagy része kínlódik a nagy emeletes-tetőtérbeépítéses házak rezsijével, mert az átkosban azt gondolták: jó nagy házat építenek, hogy a gyerek odaköltözhessen (akinek persze eszébe sem volt:-))
A saját tapasztalatom, nagyon zanzásítva:
Én 11 éve építkeztem. Sajna csak 3 cm-es szigetelésre futotta. (mondjuk sokan mondták, hogy nem is kell rá egyáltalán Pthm 30). A szigetelésből valóban több kellett volna (az idén valszínű, hogy rámegyek még egy vékony sorral...:-)
A helyiségek nagyjából ua. 3 háló, elő-fürdő szoba, wc, mosó-konyha, +nappali-étkező+közlekedő. Ez nállam nettó 96 (csak földsz).
Az elrendezést rontottuk el, ugyanis a tervező javaslatára, a nappaliból, egy 5,5m-es közlekedő van a hálókig. Emiatt a nappali-étkezőt,+közl-t, valamint légfűtéssel az elősz-wc-t kifűti a tömegkályhám. Ez a lakás nagyobbik fele. Okosabb tervezéssel, ha a kályhát a ház központjába tudtuk volna tenni, és a szobák felé nézne, nem az ellenkező (utcai) oldalra, teljesen el ki lehetne zárni a gázfűtést (ez jelenleg 3 szoba+fürdő=>főzéssel, HMV-el márc első hete óta 850 m3 gáz). Éves szinten max 1000! De akkor fogalmam sem volt a Tömegk-ról sajna.
Erről a részéről rőviden ennyit:-))
A Temp-sal kapcs-ban:
1.Addid fűt, míg ég benne a tűz. A kérdés van-e kedved/időd napi 4-6-8 ó-t égetni benne... A tk. állt. egész napi ciklusban fűt, egy kb1-1,5ó-s begyújtással!
2.A légfűtés annyiban szerencsésebb a vizes rendszernél,:
-nincs kitéve az áram, áramszünet....
-a mai nagyon jól szigetelt épületekbe eleve beépítik a légtech-t (szellőzőrendszer). Ehhez lehet csatlakoztatni a Temp-t, vagy akár a légfűtéses tömegkályhát, így megspórolsz egy radiátoros, keringetős... rendszer árát!
Ennyit a gondolatébrezstésrő, másként csinálásról...:-))
Piszkálhatlak Titeket egy kérdéssel? Átolvastam a topikot a nulláról. Sokan írtátok, hogy milyen rossz nektek (márakinek) mert egy már kész házba kellett bevarázsolni a tömegkályhát. És ugye olyankor már vannak kötöttségek. (Kályha helye, kémény helye, stb,,,) Szóval én még baromi messze vagyok az építkezéstől (2-3 év) de azért már olvasgatok témákat, mert érdekel. Szóval van egy külön nemű ikerpárosunk, meg mi "apa-anya" Tehát kellene 3 hálószoba 10-12 nm-ben/szoba. Kell egy 30nm nappali, egy kb 20 nm konyha-étkező-kamra +előszoba+egy házon belüli garázs. Az utcában a tigáz szerint nincs gáz (szerintem van), de ezek után már nem akarom bevinni a gázt a házba. Jól szigetelt házikót szeretnék. Ki hogy tervezné a házat?
1. Pince szint (garázs+ háztartási helység) minden többi helység a földszinten.
2. Földszinten garázs+minden, emeleten 2 vagy 3 hóló+fürdő.
3. Minden a földszinten.
Az egész max 100-110nm+garázs.
Gondolom, hogy a tk.a ház középpontjába kerülne. Azzal fűtenénk+elektromos adax panellel temperálnánk.Ha nem muszály nem tennék be 1-1,5 M-ért radiátoros rendszert. Vagy a hálókban adax, a nappali helységek adax+tk. Vagy esetleg folyton égő kandalló (temporis) légelvezetéssel. Esetleg 2 tk? Illeteve ezek variációja. Azt jól tudom, hogy ahály kályha, annyi kémény kell? Ja és érdekelne, hogy Vackor által 1925-ben betett kályhák hogy vannak megoldva többhelységes fűtésre?
Mint mondtam még nagyon messze vagyunk az építkezéstől. Inkább csak kíváncsi lennék az ötleteitekre, illetve Ti ha most építkeznétek akkor mit csinálnátok máshogy. (Gondolok itt a fűtés megoldására és a helyiségek elhelyezésére)
Nálam 1 szezon után a 2 leszálló ágból 1 vödör finom fehér/szürke por/pernye jött ki.
De nagyon sok papírt, kartont tüzeltem el benne. Volt pár láda fűrészpor is.
Pörgető:
A képen kicsit másképp látszik mint a valóságban. Lehet van egy kis pontatlanság is, meg a fuga kiesett a saroknál, és a ferdülés kifelé csak 2.5cm kb. Az első 2 képen jobban látszik, hogy befelé követi a szabályos 8 szöget.
Amúgy a magot én építettem, és helyi segítség volt a vágás/kiszolgálás.
"További tanulság, hogy tanácsos kerülni a vékony papírral (pl újságpapír) való begyújtást, inkább apró fadarabokat, esetleg wc papír gurigát, vastagabb kartont érdemes használni, abból kevesebb pernye száll."
Valószinűleg a sok papír lehet a gond, soxor van amikor csak azzal gyújtok be, gyújtós nélkül, és drága kisfiam is azzal szórakozik, hogy újságpapírt dobál a tűzbe néha
"Az oldalsó nyílások kialakításból arra lehet következtetni, hogy az építő valószínűleg nem ismerte pontosan a középső sorban található kiszélesedés, törés funkcióját.
Annak ugyanis a kamra felőli oldalon nem kellene folytatódnia, ugyanis kicsit gátolja a
"pörgést"."
igazából nem folytatódik, (legalábbis nem nagyon, 2-3mm, énbénáztam a vágással az álló képeken jobban láccik, meg szerintem a telefontorzított), vagy arra gondolsz hogy a törés jobb lenne a tégla "közepén" végetérne?
minden esetre "pörög" rendesen 1*2* már odakészítettem 1 vödör vizet a kályha mellé mert már megihedtem, hogy elrepül :)
néha kicsit túlfűtöm szerintem
1-2 kép a pörgésről
a feljövő "láng" oldalról kb 3cm-rel beljebb van a szélénélés mellette láccik a hátulról visszatérő láng
fa sem mindig tökéletes, néha tüzelek hulladékkal (3-5-10 cm-es fa darabokkal), ilyenkor van amikor beszürkül a sütő, de a következő begyújtás leégeti
"Annak ugyanis a kamra felőli oldalon nem kellene folytatódnia" tehát a kamra felől egy szép "szabályos" 8 szögnek kellene lennie? ami az oldalsó járat felé szélesedik kis lesz olyan, mint a képen? Azaz azt is ferdén kell vágni - kifelé szélesedik?
A tavaly lebontott tömegkályhámban 5 év használat alatt az oldalsó járat fenekén átlag 2-3 cm-t mértem. Bizonyos pontokon 4-5 cm-es dombocskák voltak, de ezek a működést egyáltalán nem zavarták:
Az oldalsó járatok valóban tiszták maradtak.
Szerintem azzal Neked sem kell foglalkoznod, hiszen a képek szerint jó fával és jól fűtesz.
Mint látható a lerakódásokról, az nem korom, kátrány, inkább por és pernye,
és az 5 év "gondozásmentes" használathoz képest egyáltalán nem sok.
Talán ebből jól látszik, mennyit számít az a bizonyos, időnként és helyenként vitatott magasabb hőmérsékletű égés.
További tanulság, hogy tanácsos kerülni a vékony papírral (pl újságpapír) való begyújtást, inkább apró fadarabokat, esetleg wc papír gurigát, vastagabb kartont érdemes használni, abból kevesebb pernye száll.
Mindemellett szerintem egy jól megépített darabot 4-5 évig nem kell különösebben takarítani.
A képeken látható lerakódással nincs semmi gond, ha nem használod sütőként.
A nem sütőkéntént, tehát ajtó nélkül épített kamra takarítása szerintem egy merevebb, hajlított drótra erősített egyszerű üvegmosóval megoldható a tűztér felől, a torok nyíláson keresztül.
Végezetül engedj meg egy megjegyzést a képekhez:
Az oldalsó nyílások kialakításból arra lehet következtetni, hogy az építő valószínűleg nem ismerte pontosan a középső sorban található kiszélesedés, törés funkcióját.
Annak ugyanis a kamra felőli oldalon nem kellene folytatódnia, ugyanis kicsit gátolja a
"pörgést".
Természetesen ettől még működik a kályha, csak azért jeleztem, mert így terjednek a hibás mutációk.
Nem kezdem újra a képzéssel kapcsolatos papolást...
Milyen időközönként kéne takarítani 1 tömegkályha "oldalsó" és padka járatait?
Egy ilyen kályhánál(mint amire válaszoltam) aminél nincs sütő ajtó, illetve semilyen közvetlen hozzáférési mód az utánégető részhez, hogyan takarítják azt?
Vagy nektek nem jön össze 1 kevés lerakódó "hamu" a sütőtérben (kb 2 hét alatt)?
Berakok 1-2 képet, hogy mire gondolok, a szűkítőtől beljebb közvetlenül 1 vékony kb (3cm) sávban a sütőtér teljes szélességében, lesz látható
Az oldalsó járatok elég tiszták nem hiszem, hogy sok hamu tudna leülni alul a járatokban, de azért biztos tisztítani kell időnként.
Takarította már valaki, és mennyi korom és hamu volt benne, mennyi idő után?
Ami rám vonatkozik, azt vettem :o) Jó ide bejönni na. Valamit mindig tanulok :o)) vagy tanulom!? :o)) Lényeg Mester: Szerinted van, szerintem nincs. S itt akkor megint egy . pont :o)
Volt nekem egy nagyon szigorú, ugyanakkor az irodalom mesés világában élő, annak szépségéből táplálkozó, magyartanárnőm. Gyönyörűen beszélte /remélem még most is él, mert ez elég régen volt/ a szép Magyar Anyanyelvünket, és miközben rettegtem a beszámolók előtt, imádtam az előadásaira járni. :-))
... színek ....
Érzések, gondolatok .....
Aztán volt egy kevésbé szigorú, de nem kevésbé "profi" matematikatanárom.
fekete-fehér
Jó, vagy rossz megoldás.
Szerintem az általam felvetett "probléma" teljesen egzakt.
Ezért pontos választ lehet rá adni.
Természetesen igazad van abban, hogy "Nem ugyanazt látjuk a világból, s nem ugyanazt értjük ugyanazokon a szavakon".
De, ez nem az a történet.
A 2x2 mindig 4 ! /még ha néha öt is/.
Igaz, Geszti Péter mondja "Tudod, ugye egy nő több mint három", de itt nem számokról van szó.
Tizenéve olvastam valami német szaklapban. A "túlnyomást" szándékosan tettem idézőjelbe, ne súlyos MPa-kra gondolj itt pár tizedes-százados értékekre csak :)
Még a végén valaki keszon betegséget kapna ha kilép a házból :))))))))))))
Tévedések elkerülése végett: a passzív házba is kell fűteni.
A max fűtő telj:15kW/m2 éves szinten. Ez elenyésző, egy hagyományos házhoz viszonyítva! A passzívházban inkább a hő egyenletes elosztása okoz gondot, tömegkályhás fűtés esetén.
A passzívháznál teszttel mért légtömörséget kell produkálni, ott elengedetlen a külső levegő ellátás!
Egyébként hozzátenném a passzívházban a kémény kivitelezése is egy külön problémakör, hogy hőhídmentes legyen az épület.
:o) meg ritkán süvít be a -15-fokos levegő - főleg ha túlnyomásos kicsit, hogy a por se szálljon be :o)) emberek remlem tuti egy űrhajós zsiliprendszerre gondolnak... mekkora támadás lesz ebből :o)
MIndenki csinálja belátása szerint. Én szerintem van különbség, szerinted nincs. S itt van is most egy pont. Mert ami nekem szürke, neked vagy fekete vagy fehér. Nem ugyanazt látjuk a világból, s nem ugyanazt értjük ugyanazokon a szavakon. Ha ezt el tudjuk fogadni, akkor nagyot lépünk előre, s még barátok is lehetünk :o)
Kint esik a hó. Ebben több tartalom van, mint abban, hogy mi egymással irogatunk ezzel kapcsolatban bármit is.
Nos, ha őszintén szeretném kimondani a véleményemet, akkor azt írnám, /... szövegértelmezés .../
A békesség kedvéért inkább nem írom.
Cserében, légyszíves áruld el, miért kellene tartalmaznia /ebben az esetben/ a kérdésnek a körülményeket.
Írj egy példát amiben:
"...... jó, ha már az egyszer drága pé'zért felmelegített levegőt, lehűtjük a beáramló -15C0-os levegővel, /akárhol, akármin keresztül is jön be/ aztán égisi levegőként kizavarjuk a kéményen ..."
Ha a a nagymama a 60 éves vájogházban régi ablakkal szintén, amúgy is bejön az ablakon a -15C0, talán ne tetézzük azzal, hogy "erőnek erejével" még szívunk is hozzá jó sokat.
Passzív-házban annyira nem vagyok a "toppon" :-)), de nem hiszem, hogy örülne a "passzívházas", ha "erőnek erejével" szívunk be jó sok minusztizenötcelsiuszfokos hideget.
egzakt válasz nincs. ahogy írod is, mert rendszerben kell vizsgálni a dolgot :o) s a kérdésed pedig nem tartalmazza a körülményeket, ergo a kérdésedre nem lehet így válaszolni.
vagy lehet, de a passzívházas kiakad, vagy a nagymama a 60 éves vájogházban régi ablakkal szintén, hog ypadlót kell törnie :o) ha amúgy is bejön az ablakon a -15, akkor minek padlót bontani? ha meg most építed a házad s úgy - megfelelő szigetelés, légtömörség, akár nagyobb belső nyomás - akkor lehet jobb.
Ergo, megint oda "lyukadunk ki", hogy rendszerben kell gondolkozni, és nem kiragadni a kályhát.
Igaz ezt már nem először mondom, de jólesik látni, hogy egyre többen belátják.
:-))
Miért is jó, ha már az egyszer drága pé'zért felmelegített levegőt, lehűtjük a beáramló -15C0-os levegővel, /akárhol, akármin keresztül is jön be/ aztán égisi levegőként kizavarjuk a kéményen?
Én a legutóbbi képen is látható kályha beüzemelésénél tapasztaltam a következőt, pedig legalább 30 éves a ház, csak nemrég cseréltek nyílászárót:
Mikor a kis adag fát betettem, és meggyújtottam, elkezdett égni lassan, de a füst nem felfelé, hanem szép lassan a hamutérbe gomolygott le. A gazda megijedt, és kinyitotta az ajtót, erre a füstöt egyből kirántotta, és szépen lángra kapott.
Nyílván a friss, nedves kályhának is köszönhettük, de szemléletes példa volt!
maximálisan egyetértek a levegő pótlásos dologgal, ez nem kérdés. a kérdés mindig az, hogy milyen a ház... amit Sancibácsi ír, teljesen korrekt és olyan részletek, amivel foglalkozni kell. Csak tényleg első lépés a HÁZ, a második a kályha - levegő megoldása... szóval kellhet a külső levegő, ez nem kérdés, csak milyen ház, mekkora térben vana kályha, milyen "lukak" vannak a szerkezetben, s hogyan pótolható a hiány... ezt követi a mekkora az akkora...
Pár éve Győrben építettünk egy szépen berendezett lakásban téglakályhát (tömegkályhát). A tulaj kb. 6 m2 területre a kályhával együtt befóliázott minket, a plafonra rögzítve a fóliát, így alakítva ki a lezárt munkaterületet a por miatt. A fólia azért alul nem volt hermetikusan lezárva. A kályha elkészült, szép nagy contraflow kályhát építettünk. A szerkezet milyensége egyáltalán nem döntő, bármilyen más tipusú lehett volna. Következett a próbafűtés. A kályhába beraktunk kb 4-5 kg száraz apró fát. Meggyújtottuk. Hamuzóajtó nyitva, alulról a rostélyon keresztül kapott levegőt. Érdekes volt a kályha nehezen gyulladt meg. Majd a láng "kifelé kéredzkedett" az ajtón, tehát nem hátrafelé égett a kályha belseje felé, hanem az ajtónak. Hirtelen rosszul lettünk, szédülés, gyors izzadás, és akkor már tudtuk, hogy mi a baj. Ezek a dolgok kb 2-3 perc alatt történtek. A kályha nem kapott levegőt, elhasználta a zárt "fóliasátor" levegőjét és persze a miénket is. Fóliát gyorsan letéptük és a probléma azonnal megszünt, mi meg kimentünk levegőzni. Banális történet, de nekünk nagy tanulság volt, azóta is figyeljük a kályhában égő tűz/láng irányát. Jó huzatú, jó levegő ellátású kályhában sosem az ajtó felé, hanem mindig a kályha belseje felé ég, ez fontos szabály.
Fontos a megfelelő oxigénmennyiség és előmelegítés mellett az oxigén (levegő) és a fagázok jó keveredésének biztosítása. Jó tűzterekben megfelő méretezésű rostély és szűk fúvónyílások segítik elő a jobb keveredést. Erre alkalmas a RATH-nál beszerezhető előreöntött Bio-tűztér elem, vagy a helyben épített samottéglából kirakott biotűztér.
Fontos tudni, hogy ha a levegő adagolását megszakítjuk, lassítjuk a fa égésének ütemét, az nem szűnik meg, csak a hatásfok romlik jelentősen. Tehát ne szabályozzuk a teljesítményt a levegő csökkentésével, vagy, hogy elzárjuk a kémény huzatát, mert így csak azt érjük el, hogy nem égnek ki a fagázok teljesen (elégtelen égés).
Nem csak a túl kevés levegő hátrányos, de a túl sok is nagyon kedvezőtlen. Ha túl sok levegőt adagolunk, a többletet is fel kell melegíteni, a feleslegesen felhevített levegővel az energia a kéméynen keresztül távozik, anélkül, hogy hasznosulna. Ha a kilépő füstgáz hőmérséklete 200oC, akkor minden egyes feleslegesen adagolt és melegített m3 levegő kb. 70Wh hőveszteséget jelent. A túl sok levegő adagolásának módja a rosszul mérezett tűztér/rostély/szekunder levegő arány.
Nekem olyan jól zár a bejárati ajtóm, hogy a 18 m2-es konyhában a maximumra (300 m3/h) kapcsolt elszívó se befolyásolja a szintén ott levő kandallókályha működését
Nagyon örülök, hogy végre nem a fejszék, hanem a viccek repkednek mostmár :-))
Mondhatnám én is, hogy a csrnobili robbanás után nem világított a saláta, tehát jóízűen elfogyasztottam, sőt másnak is azt ajánlom:-))
Kedves Vackor! Én sem igazán akartam ebbe, az egész külső-belső levegő ellátásos dologba belefolyni, inkább a számokra igyekeztem volna terelni a szót, hogy mindenki megérthesse mennyi 2*2.
De inkább elmesélek egy kis történetet, hogy a dolgot szemléltetés képpen, ami 3-4 éve történt:
Építésvezetőként dolgoztam egy generálkivitelező cégnél (magasép-ő technikus végz.). Az egyik családi (iker)házrész gipszkarton szerelését a tulaj kivette sk kivitelezésre (?). A munka végeztével a villanyszerelők a nappali mennyezetén szerelvényeztek (spot lámpákat, alulról kartonozott, szigetelt tető volt födém nélkül, egy tetőtérhez hasonlóan). Az egyik v.szerelő hív, és panaszkodik, hogy nem tudja fent meggyújtani a gyufát, a kivágott lyukon annyira jön be a cúg! Mondhatnánk, hogy inteligens épület, védi a benne tartózkodók életét:-((
A helyzet mégsem volt ilyen rózsás. Csak a párazáró fóliát nem vitték le amíg kellett volna, és a talpszelemennél a csatlakozást nem oldották meg korrektűl. Mivel kint nagyon erős volt a szél, ezért 'befújt' a pici illesztéseken, tömítetlenségeken, és a lámpa számára kifúrt lyukon olyan erőssen fújt a lakásba, amit én elképzelni sem tudtam volna!
De hogy témánál maradjunk biztosan látott mindenki régi gerébtokos ablak előtt libegő függönyt. De egy háznál ezenkívül számos látható (padlásfeljáró ajtó, ..) és láthatatlan (fal-födém csatlakozás, antenna, vagy más vezeték be-ki vezetése, pl külső falon kint-bent szemben lévő elektromos szerelődoboz, átfúrva....).
Nem kell mondanom, hogy a mai építőipar elment a gerébtokos ablakok mellett. Is.
Tehát épülnek úgy épületek, hogy szándékosan, odafigyelve kizárják az ilyen tömítetlenséget. Két okból is:
-nem azért költenek milliós összeget hőszigetelésre, hogy az energiát/pénzt ELLENŐRZETLENŰL dobják ki az ablakon....
-ha pedig gépi szellőztető ber. van, hogy a ventillátor/rekuperátor ne a ház LYUKAIN szívja be a kinti levegőt, amit kifúj, hanem csak az elhasznált benti levegőt.
Ezért utaltam arra, hogy:
-az egyik a légcsere mennyiség!
Mérlegre kell tenni, hogy megéri-e az égéshez szükséges 40 m3 levegő beengedése miatt 800-2.000 m3 meleg levegőt érdemes-e kicserélni (természetesen akinek olyan mértékben 'huzatos' a háza, hogy ez ablaknyitás nélkül is megy, annak nem kell ezen agyalni:-))
-a másik:
ha valakinek rekuperátoros/gépi szellőztetéses házába bárki NEM KÜLSŐ LEVEGŐ ELLÁTÁSÚ kályhát/kandallót/egyéb tüzelőberendezést kíván beépíteni, azt zavarja a francba, amíg baj nem történik. Ilyet nem is szabad beépíteni, aki megkísérli, az meg nincs tisztában vele, hogy mit csinál.
Egyébként is a kéményseprő vállalat átvételkor elsőként/másodikként a levegő ellátásról győződik meg. Miért jó utólag a gumit kivenni az ablakból, vagy lyukar fúrni a házra?
Én meg mit sem sejtve hazajövök, begyújtok a kályhámba, eszegetem az ebédet, bámulom a tüzet, majd beleolvasok a fórumba....és azóta rettegek! Mi van ha egy mindent felemésztő vákum keletkezik az étkezőben, a légüres térben az űrben érzem magam, majd anyag- és antianyag átláthatatlan keverékéből fekete lyuk születik, amitől a semmibe tűnik az egész falu, a Soproni hegység, a Fertő.....te jó isten...kellett nekem begyújtani...
s csodálkozol, ha ebből azt veszik le, hogy téged nem érdekel ha megfulladsz, s csak piritóst tudsz enni, és akkora a lakásod, hogy külön bezárt előszobád is van. Fújjj :o)
Igen valahogy így. Nyilván egy rekuperátor jobb lenne, akinek van rá pénze az megoldhatja azza, de egy akár házilag készített légkollektor is megfelel a célnak. Ha süt egy kicsit a nap akkor legalább meleg és friss levegőt tol be, he nem akkor meg hideget.
Az nem nagy gond ha a lakás "túlnyomás alatt" van. Legalább ha jinyitod az ajtó a por nem befelé hanem kifelé igyekszik :)
Bocs, nem értjük egymást: két rugóra jár a buksink:-))
Te a kályhába beáramló, égéshez szükséges levegő menyiségéről beszélsz; Én meg a lakásba a nyitott ablakon beáramló levegőről beszélek. Éspedig amiatt, hogy a külső levegő ellátást tudjuk hová tenni: kell-e, hová, és miért??
Tehát az égést ellátja egy 100 cm2 is, de azért, hogy ne fúladjon meg a család, vagy MIÉRT IS ??? mi nyitunk egy 4500 cm2 'nyílást a házon'!
Ez itt a kérdés!
Az 1,5 ó alatt kell 40 m3; míg a (résnyire) nyitott ablaknál legalább 10-20-szorosa!
A kéményen kiáramló mennyiséggel arányos mennyiség (térfogatra nyilván nem ugyanannyi, mert más az összetétele és a hömérséklete). A kémény huzata beszívja amennyi kell neki és emellett diffúzióval is bejön valamennyi
Vagy egy résnyire kinyitott ablak. A kályha huzata majd beszívja magának rajta a szükséges mennyiségű levegőt (sőt, egy rosszul szigetelt ablakot ki se kell hozzá nyitni, magától bejön ennyi rajta :))
A "milleniumi" :) (1896-os) hozzászólásomban belinkelt osztrák anyag szerint (ha jól értettem) egy kiló 15 % nedvességtartalmú fa elégetéséhez 4 m3 levegővel számolnak. Ha 10 kiló fát égetünk el kb 1,5 óra alatt, akkor óránként kb 25 m3, összesen 40 m3 levegőről kell gondoskodnunk, ez kb egy 4x4-es átlagos belmagasságú szoba levegője.
: ) oké. Érdekes az 1919-es Lars-os bejegyzés is. Legalább ezt is tudom. Meg van más szempont is: nem kell megbontani a járólapot. Ez úgyis akkor lesz elhatározva, ha látja a mester.
Arcsibácsi, remélem Te pontosan megértetted, hogy a külső levegőbevezetés
nem elsősorban a kályha működését, hanem a ház energiamérlegét érinti negatívan, ha nem rekuperátoros a rendszer, és külön szellőztetésre egyébként is szükség van.
Ne ijedj meg, egy normális méretű szoba levegőjét nem fogja felfalni a kályhád:o)
Az utóbbi dőben én is hasonló érzésekkel szemléltem az itt zajló történéseket,
és idei aktívabb jelenlétemnek is ez az oka.
Szerencsér azért egyre többen tudna itthon ilyet építeni, bár sajnálatos módon
többnyire nem ők azok, akik saját honlapon reklámozzák ezt.
Ami direkt reklámozást illeti, tényleg nem tartom itt szerencsésnek.
Azonban mindenki felteheti az elérhetőségét, honlapcímét az adatlapjára, még ha ezzel nem is élnek sokan. Salikónak szerintem abban igaza van, hogy aki keres, talál.
De ha segít valamennyire kihúzni a mézesmadzagot a zsákutcából :o),
felteszek néhány képet
Dán tömegkályha, a tetőtérben további 3 szobát fűt légfűtéssel
Takaréktűzhely sütővel és másodlagos égéstérrel, fűtött padkával
dupla harang tömegkazán, 170 nm-es kétszintes családi házat fűt
közvetlenül radiátorral, padlófűtéssel+ HMV
Dán rendszerű tömegkazán, saját tervezésű tégláinkból,
a téglagyár 110 nm-es részén a téli téglaszárító
padlófűtésére és demo célra készült
Dupla rakéta kísérleti takaréktűzhely és sütő,
4 m2-es ágyat fűt
dupla harang tömegkazán,
szintén fűtött ággyal,
a központi fűtésrendszerre saját megtermelt elektomos
energiával működő szivattyúval dolgozik.
hirtelen ennyi.
A honlapomon az elkövetkező hetekben
részletesebben írok majd az elmúlt időszakról és a tervekről.
Én sem értem mit értesz féltés, túlzott féltés alatt!
A laikus ÉPÍTTETŐ-k számára mindíg készségesen válaszoltam, válaszoltunk.
Szintén segítőkészségel álltunk rendelkezésre az SK ÉPÍTŐK (kályhások?????) egy-két részletet érintő kérdésére.
Az egyetlen amit ma sem gondolok célszerűnek az az 'egy A4-es ' rajz, a komplett kályháról. Továbbra is az ilyeneknek a meeting-eket ajánlom, ahol részletekbe menő, felmerülő kérdésekre válaszokat adó; tehát komplett ismeret átadása történik. Így valóban nem kókányolás a végeredmény, ahogy mondod!
Képekkel, kész kályhákkal kapcsolatban én magam is töltöttem fel néhány képet. Én a magam részéről nem tartottam fontosnak 'ugyarról a dán tipusú kályhából' elkészült 100. képet feltenni, ha már más készített előttem 99-et. Viszont feltöltöttem légfűtéses kályháról, bio-tűzterest orosz utánégető kamrával, illetve egészen mini alapterületűt harag rendszerrel. (lásd: 1711, 1753)
Aki valóban építtetni akar valakivel, akkor megteheti, hiszen a nick-hez PUBLIKUS e-mail, vagy honlap tartozik.
A topikból lehet tudni, kik építenek kályhát és kik érdeklődnek. Ha valaki kályhát szeretne, megkeresheti az építőket, működik ez az út, én is így tettem.
