Alapításkori gondolatok!
Úgy gondoltam, és ez egyre többekben is megfogalmazódott, hogy Budafok - Téténynek szüksége lenne egy valódi, gyűjtő, befogadó, pozitív szemléletű törzsasztalra, ahol mindennapjaink apró-cseprő ügyei mellett megbeszélhetjük a közélet eseményeit éppúgy, mint megismerkedhetünk kerületünk értékeivel, helytörténetével, hagyományaival, kultúrájával, de beszélhetünk a város alakulásáról, fejlődéséről és neuralgikus témáinkról, így környezetünk állapotáról, teendőinkről. Mindez egy hosszú mondatba foglalva, persze nem fért bele a topic címbe, de elsősorban ezeket gondolom, javaslom itt napirendre venni és ezzel kapcsolatban álló embereket meghívni, és persze sok mindenki mást, kerületieket, vagy akik csak érdeklődnek utánunk, korábban itt laktak, emlékeik vannak.
Szeretném tehát, ha beindulna itt egy igazi fórum, nem feltétlenül napi hozzászólások százaival, vagy csevegéssel, de néhány aktuális, fajsúlyos vagy kevésbé, de sokakat foglalkoztató ügy áttekintésével és folyamatosan helyi kulturális, történeti értékeink bemutatásával. Utóbbi szempontból is nagy kincsestár kerületünk és messze nincs kihasználva, bemutatva a már feltárt sok érték, anyag.
Persze várom a javaslatokat, az észrevételeket, merre menjünk, és azok csatlakozását, akik eddig is nézegették a kerületi vonatkozású topicokat, de belépni, hozzászólni nem akartak.
Moderációval kapcsolatos kérdéseknek a helye:
http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9186758 itt található!
A Taizé-sekre emlékszem, 10 éve szintén Budapesten jártak, akkor is sokan laktak a sulikban. A Tompa utcai suli tornatermébe be is kukucskáltunk, miképp fekszenek egymás mellett annyian hálózsákokban:) De nem zavartatták magukat, jól elvoltak puritánul:)
Mi gondolkodtunk idén ezen itthon, hogy fogadjunk -e belőlük vagy sem, de valahogy mégis úgy döntött a család, hogy mégsem fogadunk.
Az a nagy helyzet, hogy a lehető legrosszabbkor vannak itt fogadási szempontból. Pont az ünnepek alatt, amikor mindenfelé vendégjárások vannak, mi is megyünk ide oda. Ha nyáron vagy bármikor máskor lenne, akkor örömest, de idén mi kihagyjuk.
Ja úgy tudom december 14-én ehhez a Taizés találkozóhoz kötődően, azt megelőzően Budafokon is lesz a Szent Lipót templomban valami összejövetel.
De ennek ellenére arra lehet számítani, hogy sok külföldről érkező fiatal -több ezren, sőt tízezren is lesznek majd a városban, és Budafokon is sokan mászkálnak majd. Ha idegen nyelveket bezsélő hálózsákos hátizsákos fiatalokat látunk, akkor ők azok. Talán még útbaigazítási segítséget is kell nekünk adnunk, hogy elnavigáljuk őket. Nem beszélve ez megint olyan esemény, ami hírünket viszi a világba, így nem mindegy, hogy szűkebb lakóhelyünkön is miket tapasztalnak az itteni viszonyokról. Remélem csak pozitívat.
Még annyi aktualitás, hogy még lehet jelentkezni a Taizé találkozó kapcsán szállásadónak, pontosabban fiatalok befogadójának a dec. 28 január 1, közötti időszakra - ahogy a mottó mondja, elég 2 m2 is -. Jelentkezni lehet a talalkozo@taize-budapest.net cimen, tel: 4862700, website: www.taize.fr, csak ebédre is lehet hívni őket január elsejére. A kerületben az öt egyházközségben kb. 2000 fiatalt helyezünk el, de sokaknak közösségi szállás jut csak - iskolák, sportcsarnok stb. -
Köszönet drbit-nek a képekért ill. a rendezésért. Amit még javaslok, a természet kategóriába emelj át néhány Fennsík ill. Háros sziget képet.
A mai kategóriában annyit pontosítanék, ha jól látom, hogy az 1. kép a Budatétényben a volt Páva ruhagyár környéke, a 2. pedig ugyancsak Budatétényben a Gyula vezér úti lakótelep mögötti terület, de ha tévednék, igazítsatok ki.
Üdvözlet ismét.
A karácsonyfa immár Tétényben is megvan, az emlékműnél, az emlékmű díszkivilágításával kiegészítve.
A 6-os út menti fákat emlékeim szerint a szélesítéskor telepítették, az út kezelője a Főváros vagy a közútkezelő Kht, ez a magatartás sajnos elég általános nálunk, még a milleneumi fák egy része is kiszáradt, meg a Jókai utcai fasorból is igen sok. Amúgy fa-ültetésben benne vagyok.
Tájékoztató térkép nagyon ránk férne, a tanácsadó testületben fel fogom vetni e héten lesz ülés. A minap egy svéd kisvárosban - Eskilstuna - járva láttam ilyen táblákat, igen sűrűn vannak kivilágított tájékoztató táblák a városban hátul reklám anyaggal, igy nyilván pénzébe sem nagyon kerül a városnak. Ott persze nem törik be azokat olyan sűrűséggel, mint nálunk lenne a sorsuk.
A malamut amúgy elég szelid kutya és a családi baleset az féltékenységi jellegű volt, ezzel együtt nem tanácsos szabadon futtatni a kutyákat, direktben kellene jelezni a tulajnak.
A 27.-i nyílt napon vetítést is tervezünk délutánra, teleházi és egyéb játékos programok mellett. De ha lesz érdeklődés, akkor délelőtt felmehetünk a Csúcs utcába is, esetleg a fennsíkra is.
Ppapa témáját nem elvéve, jövő hétfőn lesz a Német ház átadása, nyilván valamilyen felhajtással, sajtóval.
Ugyancsak némi felhajtással, 19-én lesz a Milleneumi kerületi könyv bemutatója, amit Garbóciék szerkesztenek. Ugyanakkor lesz a kerületi honlap bemutatása és beindítása.
"Csepel helyett "
Azt hiszem ezt elírtad. Csepelt szétlotték, de nem kizárt, hogy jutott a Leánykára is. Nem mernék ugyan megesküdni rá, de mintha valahol olvastam volna, hogy ezeket a bombázásokat az angolok végezték, A fo célpont pedig a csepeli Weiss Manfred gyár volt.
A gyárból menekülo munkások közül akik az erdobe futottak, jórészt megmenekültek. Sajnos sokan a Dunának vették az irányt, illetve más nyilt területre. Oket a vissza-visszatérö vadászgépek géppuskázták le.
A Budafok-Tétény képtár archív rovata ismét bővült, egy-két adalék már van benne a témához.
Egy kérdés: meg van valakinek a Büdös víz -című film? A hatvanas években készült, könnyű kis vígjáték, Sinkovits főszereplésével. Érdekessége a filmnek, hogy néhány jelenetét Budafokon, a (mai) Városház téren és a városházán forgatták. Nekem megvolt VHS-en, de kölcsönadtam egyszer...
Ma este láttam, hogy már áll a kerület karácsonyfája a Savoyai Jenő téren. Ismét csak kellemes meglepetés volt, ugyanis a tavalyihoz képest sokkal szebb. Szerintem nagyobb, sokkal sűrűbb és a díszítése is olyan amilyen kívánatos, tehát égőkkel díszített, ki van világítva.
Láttam még azonban egy lángoló villanyoszlopot a református templom előtti vilamos megállónál. Nem mentem oda közel, de jó nagy lángok csaptak fel az oszlop aljából. Valószínűleg valaki felgyújtotta a műanyag szemetest.
Nagyon jó poén, a telefonfülkék és a buszmegállók üvegei betörése (na meg a tagelés) mellett sokaknak ez a másik kedvelt hobbyjuk...
A háborús pusztítások értelmetlensége mindig megdöbbent. Mindig irígyeltem azokat a régiókat ill. városokat, amik valamilyen okból kimaradtak az esztelen háborús pusztításokból.
Milyen jó lenne például azt látni, hogy pl. a glasgow-i városházához hasonlóan a kerületi városházát is a helyi polgármesterekről készült gyönyörű festmények díszítenék. Még ha valaha volt is ilyen, a háború esztelensége és az azt követő évtizedek azt eredményezték, hogy ezek az emlékeink nagyrészt eltűntek. Ilyen módon kelt bennem hiányérzetet az egykori épített környezet elpusztítása.
A mozi nem valóság. Az értékes dokumentumfilm pedig ritka. Néha azért lehet találni. A háborút át nem élt generációknak nem kizárólag a mozifilmek alapján kellene megítélniük a történelmet.
Valakinek van régi képe arról, hogy a mai Leányka utca hogyan nézett ki az 1944-es bombázások előtt ?
"Az 1944-es ha jól tudom amerikai bombázások Csepel helyett éppen a mai Leányka utcán álló művészházakat rombolta porig."
De a moziban megnézhetjük, ahogy az amerikai bombázók, miután a negyvenből húszat az úton lelőttek és a maradék is alig-alig repül, sose bombáznak ha éppen köd van vagy füst takarja a célt, nehogy valami mást találjanak el. (Még véletlenül sem azokkal a bombákkal, amiket úgy terveztek, hogy néhány födém átütése után az óvóhelyen robbanjanak.) Inkább ilyenkor hazamennek, fő a civiliek biztonsága.
Teljesen OFF, de kikívánkozott...
Ma voltam egy kis esti sétán, és megnéztem a Panoráma utcát is. Szerintem nagyon jól néz ki, ez az utca teljesen átváltozott régi énjéhez képest. Szélesebb lett jóval, és a tangazdaság vagyis pontosabban az ún. Schleicher kereszt előtt egy szép kis körforgalmat alakítottak ki. Ez elég igényesre sikeredett, a belső szegélye a körnek diszkővel van körberakva, legbelül meg még bármi lehet.
Bár most sötét is volt, és mégcsak teljesen végig sem jártam az egész utcát a végéig, de majd világosban jobban megszemlélem az egészet. Én abban nagyon reménykedem, hogy most eddig a körforgalomig belátható időn belül meghosszabíthatják akkor a 41-es buszt, mert ez nagyon sok környéken lakónak lerövidíti a városba való beutazását. Nem kell nekik akkor onnan fentről a hegyről hosszan legyalogolni a Leányka utcáig.
Igaz ez az utca sem lett márványburkolatú és padlófűtéses, így vannak akik biztos majd emiatt belekötnek, de mégis úgy látom ezentúl nemcsak a túlélőtúrások és BMX bajnokok tudnak símán közlekedni ezen az úton sem, hanem az autók is sokkal jobban elférnek, akár még az Opel O+A-k is! :))
ppapa
nekem elsőként az ugrott be, hogy létezik kerületi ebrendelet. Megjelenésekor még a VH is közölte. Az biztos ad útmutatást. Egyébként valóban több az utcáinkon kóborló eb a kelleténél.
Érdekes olvasni, hogy Budafok város első polgármestere Turóc vármegyéből származik, és hogy osztozik a sok-sok szülőföldjéről az I. világháborút lezáró békediktátum miatt elűzött tisztviselői kar sorsában. Tanulságos olvasni, hogy Budafok arculata tulajdonképpen a 20-as években alakult ki. Az 1944-es ha jól tudom amerikai bombázások Csepel helyett éppen a mai Leányka utcán álló művészházakat rombolta porig. A következő rendszer pedig helyére építette föl az oda nem illő, mai összbenyomást is meghatározó magas panelépületek erdejét. Szóval a környék nem lett szerencsés.
1883. június 21-én a Túróc vármegyei Tótprónán született. Középiskoláit követően a jogot Pozsonyban és Pesten végezte. 1907-ben lépett közszolgálatba Túróc vármegyénél. A ranglétrán fokozatosan haladt előre, majd 1920-ban "menekültként" már a Vas megyei Sárváron találjuk főszolgabírói beosztásban. Innen kiemelték és a Magyar Királyi Államrendőrséghez helyezték. Celldömölk város rendőrségének kapitánya lett. 1922-ben helyezték Budafokra rendőrkapitányság vezetőnek. Itt rövid néhány év alatt óriási megbecsülés és köztisztelet vette körül.
Budafok település több évtizedes küzdelme 1926-ban realizálódott, amikor is az addigi nagyközség városi rangra emeltetett. A meghirdetett polgármesteri tisztségre 1926 júniusában választották meg, igen jelentős szavazati többséggel (7 pályázóra leadott 132 érvényes szavazatból Záborszky Nándor 112 voksot kapott). A nehéz induló évek ellenére - gazdasági válság, pénzügyi nehézségek - kiválóan irányította a várost. 1929-ben az új közigazgatási törvény értelmében újabb tíz esztendőre Budafok első emberének választották, ekkor már ellenjelölt nélkül. 1939. decemberében kérte a képviselőtestülettől nyugdíjazását, és a tárgyév végével nyugdíjba vonult.
Nyugdíjas éveit 1952. október 1-én bekövetkezett haláláig Budafokon töltötte. Hamvai a budafoki öregtemetőben pihennek.
Polgármesteri évei alatt Budafok jelentős fejlődést mutatott fel. Városi kislakások épültek, iskolák, óvodák, modern postapalota létesült. Megindult a város csatornázása és közútjainak burkolása. A gazdasági válság éveiben jelentős erőfeszítések történtek a szociális ellátás területén. Megkezdte a "hírhedt" barlanglakások felszámolását. Budafok városképi arculata alapvetően a 20-as, 30-as években alakult ki, melyet az 1944. évi bombázások, valamint a 70-es évek panelépítkezései sem tudtak teljesen eltüntetni. Igen szerény ember lévén a kapott kitüntetéseivel soha nem kérkedett. A sorból csak egyet emelnénk ki, az 1934-ben kapott Magyar Vöröskereszt Érdemkeresztet, amit a nélkülöző gyerekek nyaraltatásáért kapott.
A kerület településeinek jelentős személyiségeit bemutatni kívánó TÖRTÉNELMI ARCKÉPCSARNOK induló képét szeretném elétek tárni, jelenleg még a tartalom terjedelmét jelző próbaként, ugyanis az elképzelt kivitel a honlapra kerül méltóbb köntösben, az illető személy képmásával egyetemben.
Garbóci László helytörténész barátunk sorozatát Budafok első polgármesterével kezdjük, akinek emléktáblája Budafok várossá válásának 75. éves évfordulóján a Savojay Jenő tér emlékfalán lett nemrég felavatva.
Szívesen vesszük az Arcképcsarnokhoz teendő hozzászólásaitokat, véleményeiteket. A már eddig is javasolt személyekről is szó lesz a sorozat későbbi részeiben.
Szeretném megkérdezni, hogy tudja-e valaki, mi a teendő az alábbi szituációban?
Az utóbbi időben több-kevesebb rendszerességgel járok Budafok egy adott (belterületi) helyén, nagyjából azonos időben. Egy idő után észrevettem, hogy egy jól megtermett, szép malamut csatangol a környéken. Aztán az is kiderült, hogy hova való, és a menetrend is, amely szerint a délután hazatérő (német) gazdik kinyitják a kaput, hogy a kutya szabadon bejárhassa a szomszédos utcákat, leellenőrizhesse a kihelyezett felségjeleket, és szép nyugiban elvégezze a délutáni kocogását. Ezenközben az utcán jövő idegenek, meg azért láthatóan az ismerős kisgyerekesek is óvatosan félrehúzódva figyelik, hogy őkelme milyen hangulatban van. A közelmúltbeli, nagy port felvert gyerekharapás amúgy is kicsit rossz fényt vetett erre a fajtára, a kutya ugyan nagyon szép, ápolt, de elég nagy, elég erős kinézetű, ezért tart tőle a nép.
A gazdiknak állítólag nem nagyon lehet szólni, mert hát ilyenek.
Mit lehet tenni, mert nyilván nem a sintér a megoldás.
dobka:
Nincs még főépítész (ma voltam lenn a Városházán).
Ha különösen a régi képek tetszenek, ígérhetem (talán többek nevében is), lesz bennük részed nemsokára. Tegnap este ültünk össze megbeszélni, megvizsgálni a technikai feltételeket, remélhetőleg az eredmény is látható lesz napokon belül. Aztán meg, ahogy az időnk engedi.
IC:
Hát igen, nem teljesen úgy sikeredett, ahogy szerettük volna. Pedig a tűzoltó-Mikulások láthatólag igyekeztek a darus kocsi kasában, csak hát…
villa:
A fákkal kapcsolatban: nemrég már fölvetette egy topiktárs a 6. út mentén a Növény utcai üdülőtelep felé eső töltésre ültetett fenyők sorsát. Majdnem az összes kiszáradt, nyilván a gondozás hiányában. Azt kérdezném, hogy ki, melyik társaság a gazdája az ilyen közterületi fatelepítésnek?
Amúgy a fórumváltozások zord viharai közben elröpült a lehetősége az annak idején egyik éjjel tett faültetési fogadalmunknak. Talán még lehetne tavasszal is sort kerítenünk a vállalt három fa elültetésére.
Ez a három általad említett hely tényleg nagyon bosszantó.
Engem legfőképp az SZTK előtti rendezetlen terep bosszant. Még korábban én is írtam egyszer róla a topicon.
Oda nagyon tehetnének már valamit, mert áldatlan állapotok vannak az SZTK előtt főleg ilyen téli nedves időben. Akár aszfaltot (rosszabbik esetben), de egy Kálváriahegy utca féle útburkolat csodaszép lenne és akkor kialakúlna ismét egy kellemes és szép kis terecskéje Budafoknak, ahol sok ember megfordul. Gondolataimban még virágosládákat is látok a díszburkolaton elhelyezve és az orvoshoz igyekvők hangulata is egy magasabb szintre emelkedne, ha nem a térdig érő sárban és pocsolyákon keresztül bukdácsolnának el a rendelőig.
"a budapesti belvárosban találhatókhoz hasonló eligazító táblák pedig egyáltalán nincsenek is a kerületben"
Legalább egy van a Savoyai téren a háztartási bolt előtti szigeten, a frissen felszerelt (és a tavalyihoz egyelőre hasonlóan viseletes) karácsonyfa árnyékában, de hogy szegény ott egyedül mit ér, azt nem tudom. Olyan direkciók vannak rajta, mint "Petőfi híd", ha jól emlékszem.
Ha a kompetencia hiánya és a nem megfelelő kohéziós szint mindig is jellemzője marad a nagyvárosi életnek. Csakhogy az elfogadhatatlan, hogy az 1950-ben Budapest részévé tett Budafok-Budatétény-Nagytétény olyan perifériája legyen a fővárosnak, ahol csak a fővárosi kötelékek azonosak a belvárosi kerületekkel, és a szolgáltatások pedig másodrangúak.
27-ére érdeklődve várom a programot. Szívesen átmegyek a Szent-Imre házba is illetve a Csúcs utcai házba illetve a havas sétára is.
Mivel külföldön voltam, most tudtam csak a véleményeket elolvasni.
1)Sir-rel teljesen egyetértek. Valóban a gyönyörű és értékes hársfasornak kell elsőbséget élveznie. Rómában járva mindig elbűvöl a magasra nőtt mediterrán fák magas fokú gondozottsága. Gondos lombvágás, sebkezelés. Hihetetlen, hogy micsoda atmoszférát teremtenek azok a fák. Tudom, hogy történtek kerületi faültetések is. Ezek a fák azonban talán soha nem fognak ilyen szépen megnőni. Először ios sok már az ültetés után kipusztul. Nincs, aki locsolja őket. Télen pedig jön a sószórás, ami végleg nem kíméli a friss facsemetéket.
Ördögszem véleménye is igaz. Csakhogy Budafokra érve az első benyomást a rendezetlen belvárossal kapja meg az ideérkező. Ezek után a romantikus heyen lévő utcákra már fel sem kívánkozik. Persze az idelátogató egyébként sedm tudja, hogy merre talál érdemleges látnivalót, mert egyrészt a látnivalókat feltüntető kerületi térképről nem tudok, másrészt a budapesti belvárosban találhatókhoz hasonló eligazító táblák pedig egyáltalán nincsenek is a kerületben.
"Az Óheggyel kapcsolatos korábbi kérdéshez, talán éppen a kérdőíves felmérés eredményei alapján is, módosítják a koncepciót és a szabályozási terv készítése is változik. Tartalmában a feltáró utak intenzitása, kapacitása növekszik. A terv január vége felé lesz meg akkoriban lesz majd lakossági fórum is."
A feltárú utakra vonatkozó állítás remélem, hogy azt jelenti, hogy a jelenlegi szűk utak helyett rendes méretű utakat terveznek. Örömmel várom, a januári tájékoztatást.
Egyébként van már új kerületi főépítész ?
Igen, ez a kollektív felelőtlenség, vagy felelősség nem vállalás a jellemző a legkülönbözőbb területeken és azután a negatív spirál, a destrukció megjelenése amit itt is látunk. Egy vidéki kisvárosban,- a múltkor Kiskunfélegyházát emlegettem itt - vagy akár nagyobb városban sokkal jobb a helyzet, a kohéziós szint, itt személytelenség, ráadásul mint említetted is, kompetencia megoszlás is rontja a helyzetet.
A helyi önkormányzat joggal mondja, hogy a szóban forgó terület jó része nem az ő feladata, pénze sincs rá, amúgy is sokkal több kötelező feladatot kap, mint ami le van fedve költségvetési és egyéb pénzekkel. Persze azért mozogni, ficánkolni kellene ezekben az ügyekben is - BKV-nál, Közterületfelügyeletnél, FKFV-nél és sorolhatnám -. Én tegnap írtam három témát a városüzemeltetésnek, apróságok de jellemzők: Az SZTK nál a villamosmegálló és a pavilonok közti terület hepe hupás, rendezetlen, tócsás, ilyenkor már jeges, veszélyes, autók állnak fel, rendezni kellene. A Borkatakombával szemben a kerékpár útra minden este buszok állnak fel, a padka és az egész környék siralmas állapotban van. A Jókai útnál a régi buszvégállomás torzója is rendezetlen, csinálni kellene vele valamit. Egy jó része ezeknek is fővárosi ügy, és a főváros mint tudjuk messze van, nekem hónapok múlva, mikor már Demszkynek írtam, válaszoltak illegális falragasz ügyekben - semmitmondóan - a közterület felügyelettől.
Ismét előhozom, továbbra is abban bízva, hogy valaki olyan is olvassa, akinek némi hatásköre van, és esetleg válaszol.
Nagytétényi út, a Camponával szemben. Park utca és Gyula vezér lépcső között álló hársfasor. Az alábbi bajokat látom vele:
1) egy része a kerten belül van, egy része kívül. A kertet ugyebár (rég) eladták, a spekuláns most csak arra vár, hogy mikor tud belőle több pénzt csinálni (ez így rendben is van, kapitalizmus van), de mi lesz a bent lévő fák sorsa? Jöhet az új tulaj és eladhatja tüzifának?
2) A lógabele típusú villanyvezetékek (mi az, áramszolgáltatás? Telefon? Egyéb?) miatt megcsonkolják a fákat. Gyönyörű alakú koronájuk lenne, a kerület büszkesége lehetne, erre a Campona felől hatalmas ék alakú lukakat vágnak bele. Vajon érnek-e annyit azok a kábelek, mint a hársfasor? Nem inkább a fáknak kellene győztesen kijönni ebből a meccsből?
3) Egy öregedő fa vagy kipusztul, vagy nem. Kipusztul ha hagyják, nem, ha kezelik. Ha szeretnénk, hogy az utódaink is lássák ezt a fasort, kezelni kellene. Mondjam tovább?
Nem akarok rosszindulatú lenni, mégis az vagyok. Nem arra megy ki ez a dolog is, mint a zöld területek általános elhanyagolása? Hagyunk valamit lepusztulni, aztán hagyjuk beépíteni (kivágni), mondván nem kár érte, úgyis lepusztult volt.
Így van. Amit én hiányolok, az nem a drága márványburkolat és a paloták, hanem a törődés látszata.
Remélem, valahogyan polgármesterünk is olvassa ezt, és bízom benne, hogy valamilyen módon reagálni fog. Én úgy érzem, ő lenne a letéteményese annak, hogy a dolgok összeérjenek, és a városnak (de legalább a belvárosnak) egy igazi gazdája legyen. Akinek még ha nem is nagyon takaros a portája, de legalább megmutatná, hogy milyenné szeretné tenni.
Mit is láttunk azokon a képeken, amit kifogásolni lehet? Hát egyrészt a gödröt. A gödör az gödör, nincs mit tenni vele, de az is lehetne szebb. Például elplanírozhatták és füvesíthették volna, hiszen egy ideje már tudjuk, hogy nem számíthatunk azonnali megoldásra. Maradhatna bekerítve, de lehetne egy kicsit rendben tartva, mindjárt más lenne a hangulata, érzése annak a sok embernek, aki ott megfordul.
Mit látunk még? Hát bódékat. A maga nemében mindegyik megállná a helyét Fábry dizájn centerében, de így együtt különösen bájos. Nem baj, ha a múltból csak erre futotta, nem baj, ha kicsit szegényes, de legalább valamennyire rendezett képet mutatna. Aztán látjuk a BKV pavilont, ami egy parányi épület. Ha nekem lenne olyanom, talán évente lemeszelném kívülről. Így olyan szedett-vedett, pedig nem sokba kerülne, hogy legalább tiszta legyen.
Látunk aztán reklámragacsok foszlányaitól kövérré duzzadt villanyoszlopokat. Látunk a levegőben kaotikusan kanyargó kábelrengetegeket.
Tudom, itt most az jön, hogy a villamosmegálló a BKV-é, az úttest a gonosz fővárosé, a drót a nemtörődöm drótügyi minisztériumé, és így tovább, hiába seper föl az egyik hivatal a maga négyzetméterein, ha a másik nem az övéin. Pedig hát a Városház tér egyetlen nagy térség (ezt fotóztam körbe), aminek egyik vége a hegyre fut fel a régi házakhoz, a másik a Duna partján van, ésátszeli három közút meg egy vasút. A lelki szemeimmel látom ezt a hatalmas teret rendezetten, és nem csúnya, amit ott látok. Csak kellene egy gazda...
Hát igen, nekem meg a Flórián téri aluljáró jut az eszembe, amit vagy 15-20 éve megépítettek, jól rosszul de valahogy, múzeummal és kópia tárgyakkal és az utóbbi tíz évben szabályosan lepusztította az utazóközönség illetékes része az egészet. Errefelé tart majd minden magára hagyott, kellően nem óvott, kezelt közterületünk, a mieink is. Persze ez messze vezet, általános kulturális, identitási, társadalom-lélektani állapotunk felé, mint mindig nem vagyok optimista, de ilyen helyzetből csak nyerni lehet, merthogy persze nemcsak kesergéssel töltöm napjaimat.
Sziasztok, slr a tegnapi havas képeidhez írtad, hogy kisvárosi hangulat, stb., de még van mit alakítani. Erről eszembe jutott egy régi emlékem, amikor még hátizsákkal, stoppal-vonattal jártuk be Olaszországot. Szóval megérkeztünk Assisi-be, lecihelődtünk a vonatról és már a pályudvar falain freskók voltak. Nyilván nem középkoriak, de hangulatosak, nem gagyi kategóriába tartozók. Arra éppen jók, hogy megfelelő alaphangulatot adjanak a városhoz. A városban pedig elég sok építkezést láttunk, de mindenhol úgy építkeztek, hogy az új épületek teljes harmóniában álltak a középkori épületekkel. Belül maiak, kívülről meg olyanok, mintha ötszáz éve ott állnának. Szóval lenne mit tanulni, és nem hiszem, hogy ez kizárólag pénz kérdése, hosszú távon gondolkodva semmiképpen sem az. Budafok belvárosa, de leginkább fölötte, a dombon lévő utcák még őrzik a régi hangulatot. Remélem, senki nem bántódik meg ezen, de a régi kis utcákról nekem mindíg Szentendre ugrik be. A régi Óbuda eltüntetése után Budapesten azonban már nincs több ilyen hely, ezért úgy gondolom, hogy ennek a városrésznek rendkívüli értéket kellene képviselnie, azzal együtt is, hogy a régi épületek nagyrésze igen leromlott.
Villa által 27-ére meghirdetett programokról érdeklődve várok részletesebb információkat, csak az a félelmem, hogy az időpont talán nem a legszerencsésebb, ilyenkor még tartanak a karácsonyi túrák a családok különböző részei között.
