Nézd Drága Aranyom, másokkal ellentétben engem idáig sem izgatott fel némileg furcsa és sokszor szemtelen stílusod (még rettenetes helyesírásoddal is úgy vagyok, vagy megtanulsz írni, vagy ha nem, a Te bajod), betudtam annak, hogy valószínüleg egy mentálisan még retardált (és szemtelen) tinédzser vagy, mint mindannyiunk volt valamikor, de kinőttük.
Ugyanakkor bekerültél egy (még ha virtuális, de akkor is) közösségbe. A közösségeknek az a jellemzőjük, hogy szűkebb-tágabb normák szerint működnek, mely normákat a közösség maga, vagy a közösséget létrehozók szabnak meg, ha tetszik, ha nem.
Ezekben a topicokban legtöbbször olyan szakmai kérdésekről esik szó, melyek megbeszélésében 10-20-30 év során szakmai tapasztalatot szerzett emberek is résztvesznek. Mint például Trkó, akinek véleményét Te most leszartad.
Tudod engem baromira nem érdekel, hogy az Airbus, vagy a Boeing jobb (egyébként is milyen szempontból?), holott mindkét gyártó több típusával sokszor repültem (horribile dictu még a kabinokban is sok utat üldögéltem), de a régi topiclakók tudják, hogy ez a kategória nekm az A-ból B-be való jutást szolgálja. Mindenkinek más érdekes.
Vannak viszont olyanok, akik ebben tapasztaltak, ezt tudják. Mint pl. Trikó. Nem azért, mert ő valmi különleges csodalény, hanem mert néhány tíz évig ezzel foglalkozott.
Ezért aztán őt és még jónéhány topictársunkat tisztelem ezért a tapasztalatért, bár én is a hatvanas évek végétől kezdtem előfordulni a repülőtereken és most is ebből tartom el megam, meg a családom. És nem azért, mert valami szuper vagyok. Ez a szakmám.
Aztán jössz Te és hatalmas baromságokat mondasz. Ami nem baj. Jogod van rá, hiszen fiatal vagy, nem értesz hozzá, még semmihez sem értesz. Aki ért a dolgokhoz, az majd kiigazít, elmondja, hogy is van valójában. Ez (is) a topic célja.
Aztán jössz Te és azt mondod a hozzáértőkre, hogy leszarod, mit mond.
Na ezt összegezd. Nekem úgy tűnik, hogy ez már nem egyszerűen egy tinédzser gyerek természetes szemtelensége-szertelensége, Te egyszerűen buta vagy.
De ha nem fogod fel ezt, az lesz a vége, hogy tényleg ignorálni fognak.
Nagyon sok figyelmeztetést kaptál az elmúlt rövid időben. Úgy néz ki, nem tanulsz belőle.
Ha most az eddig megszokott stílusodat folytatod, mindjárt válaszolsz valami sértőt a "sok szemről", vagy valami hasonlót. De tudod mit? Azt meg én fogom leszarni. És nekem attól nem lesz rosszabb, mert nem változtat az életemen. Téged viszont itt semmibe fognak venni, nem válazsolnak, nem kapsz újabb információt és olyan buta maradsz, mint amilyen voltál.
Honnan veszed te a bátorságot, merészséget, hogy okleveles mérnökökkel, kvalifikált elmékkel,gyakorló repülőemberekkel ilyen stílusban merészkedsz megnyilvánulni? Nem akarnám mégegyszer elmondani, hogy viselkedjél a súlyodnak megfelelően.
Csernobili roncstemető: nem tudom, miért dobták ki a Mi-6ososkat. A sugármentesítő ezred egy kicsit gyakorolt volna rajta, meg lehetett volna takarítani, ami szilárd fémfelület, azzal nincs túl nagy gond. Az űláseket, egyéb szövetdolgokat valószínüleg egyszerűbb kidobni. Dehát akkor sokkal több olt a féleleme, mint a gazdasági szükség és a reaktor füsstterébe berepülő madarak brutálisan elszennyeződhettek.
Csillebérc és BME reaktor:
Két különböző kategória. A csillebérci kisméretű energiatermelő reaktorocska (10 MW), ott kiégett fútőelemben elég komoly mennyiség halmozódhatott fel. Nyilván ezeket szállították el és nem a szűz fűtőelemeket, amik alig sugároznak, hasadóanyag tartalmuk meg messze áll a bombaminőségtől. A BME raktora, ha jól sejtem, egy zérusteljesítményű kuatatóeszköz. Itt az előbbi problémák sokkal kevésbé jelentősek.
PAKS 2004
A jód131 nem szokott lokálisan feldúsulni, mivel gáz/gőz, ami eloszlik. Lokális dúsulás a nehéz bomlástermékekből (cézium, stroncium) lehetséges, ezek viszont nehezen mozdulnak, attól a kis gőzböffenéstől, ami Pakson volt, nem nagyon mennek ki a légkörbe.
Javaslom egyébként, hogy ha egy konkrét esemény érdekel, akkor ne arra hivatkozz, hogy láttuk-e valamelyik színvonalas Discovery műsorban, hanem mondj dátumot, vagy típust és légitársaságot is. Úgy rá tudunk keresni, hamár neked nehezedre esik...
Ne haragudj, én eddig finoman kezeltem a dolgaidat, de most akkora ....ságokat írtál ide, hogy az már fáj. Nincsenek konkrétumok az érvelésedben. Mit bizonyítsunk, hogy jól van megtervezve, hogy jól üzemeltetik, vagy hogy jók-e a pilóták? Épp azon tépem a szám, hogy a gépek annyira biztonságosak, hogyan használják, karbantartják őket, de ez elmegy a füled mellett... :) Ha számok kellenek, tessék körülnézni a neten. A 737-es a legelterjedtebb típus a világon. Az elterjedés oka többek közt a minden más típuisnál nagyobb üzembiztossága. Ez nemcsak baleseti biztonságot jelent, hanem az 1000 tervezett járatból műszaki hiba miatt törölt járatok számát is. A kiesett járatok komoly költséget jelentenek a cégek számára és prsztizsveszteséget is, ezért erősen meggondolják, mivel repülnek. A 737-es típuscsalád 99,7% os átlagos "on-time rate"-et produkált, ami kb. azt jelenti, hogy 1000 járatból 3 késett, vagy törölt műszaki okból. Ez nagyon jó arány, más típus még nem produkálta. Az NG-vel kiegészült statisztikát még nem láttam, de külön adatokat igen. Azok is hasonlóan jók.
Más:
Hol esett le az a hajtómű? Én ilyen eseményről nem tudok, és most sem találtam, de ettől még lehet, hogy volt ilyen.
Sötét gyanúm van amúgy, hogy a félrefordításból eredhetett a "hajtóműleesés" Az "engine lost" kifejezés általában hajtómű-tolóerő elvesztést jelent, ami nagyon nem ugyanaz, mit a fizikai leszakadás, leesés, csak a Discovery iszonyatosan trehány fordítói számára...
DAttis! Nem kell aggódnod. Álltólag Csillebércről elszállították a hasadó anyagot. A BME-n nem tudom, hogy van-e még. Gondolom igen, de az egyáltalán nem veszélyes. Más jellegű kutatásokra hsználták, mint a Csillebércit.
Paks is biztonságos. Bár mintha régen láttam volna egy táblázatot, amely az országban termelt növégyek, zöldségek, gyümölcsök radionuklid tartalmát mutatta tájrészekre bontva, s úgy emlékszem, hogy Kalocsa környéki pirospaprikában mintha kicsit több volt a Sr-89 és Sr-90 izotóp, de azért nem érte el a EÜ határérték huszadát sem. Miért Kalocsa? Ha megnézed a térképet, láthatod, hogy Pakstól DK irányban van Kalocsa, s ez ott (is) az uralkodó szélirány. S azt is tudod, hogy Paks kéménye nem csak dísz, hanem jön is ott ki valami. Pl. aeroszolok, gázok, gőzök. S azért magas, hogy minél jobban tudja a légkör higítani, mielőtt elterül a környéken. A paksi 2004-es üzemzavar következtében a következő anyagok távoztak:
Nem olyan veszélyes, de azért a I-131 izotóp a határérték 50%-át csak elérte. Ez a kibocsátott összmennyiség. Ettől még a körülményektől függően ez jelentős koncentrációt okozhat egyes területeken, növényekben. Ugyan az a tanulmány, amiből a táblázatot vettem, csután a tej szennyezettségére tér ki (abban nincs) de azt ne feledjük, hogy Kalocsa környéke pl. nem igazán legelő....
Most jutott eszembe, hogy a paprika szennyezettségi táblázat akkor volt elérhető, mikor a míniumos paprika botrány volt, s egy csomó vizsgálati jegyzőkönyv, táblázat került nyilvánosságra, amely az ólom szinteket volt hivatott igazolni. A Sr és I izotópszintek csak úgy "véletlenül" maradtak benne. Azóta sem tudok hozzáférni ilyen táblázatokhoz. :-(
Kivált érdekelt, mert mikor anno nálunk a Május 1.-i felvonulás volt, én sem mentem el. Inkább összeraktam egy provizórikus GM számlálót, s mértem! Akkor - ha van aki emlékszik még rá - esett egy kis eső is BUD környékén, s ki tudtam mutatni, hogy az radioaktív volt. Az eső után a környezet 12-15 szörös sugárzást mutatott, a fóliasátor alatt nevelt pl. salátához képest. S az érdekessége az volt, hogy nem lehetett tiszta vízzel lemosni a szennyeződést. Pedig a média azt mondta, hogy az elég. Még mosogatószerrel sem jött le.
Akkor mértünk kollégámmal 1-2 referencia mérést, amelynek fura végeredménye lett. Mértünk őrölt paprikát, kávét, és egy különleges hintőport, amelyet egy helyi patika gyűjteményéből kaptunk kölcsön. Ez Radium-cloridot tartalmazott, igen kis mennyiségben, az akkori szokásoknak megfelelően (1910 környéke). A kávénak 1,5 szörös volt a sugárzása, mint a rádiumos hintőpornak!
Repülős szempontból azért is érdekes, mert a legtöbb tárolt sugárzó jármű csontvázra le van rabolva! Úgyhogy vigyázzunk a használt alkatrészekkel! Na persze nem Mi-6 hajtóműre gondoltam. :-)
Baluxx ha ti bizonítékokat kértetek tőlem hogy mért mondom hogy amit montam a 737-esről úgy gondolom ti is bizonyíthatnátok nekem télleg olyan biztonságos e.
DC-n volt 1 rep műsor aba volt hogy felszáléás közbe a737-es hajtómű leeesett :D a kapitány meg észre se vette nem értette miért kell vissza fordulni.
Tegnap egy csernobili archív felvételen (nem is tudom hogy került elő ilyen) a katasztrófánál mentésben résztvevő egyik Mi6os nagyon durván belekaszált egy daruba a forgószárnyával le is zuhant.
Esetleg látta valaki ezt, mármint a felvételt? Hihetetlen, mint egy darab kő úgy esett le a helcsi még csak nem is bukdácsolt a levegőben, ahogy a forgószárnyak leszakadtak feje tetejére fordult és úgy esett le az alíg 100 méteres magasságból.
Hihetetlen, ilyen fórumot még nem pipáltam. Itt az a hülyegyerek, és mégis mindenki válaszol neki, pedig ő cseszik betartani a legelemibb kéréseinket is. Nagyon-nagyon kedvesek vagytok, és ez tök jó!!!
Többször volt szó arról, hogy minden gép annyira biztonságos amennyire korrekt módon karbantartják, üzemeltetik. Alapjában véve tehát az a nagyobb kérdés, milyen légitársasággal repülsz, nem pedig az hogy milyen típussal.
Én olvastam félre, "leakadt" helyett "leszakadt"-ot láttam bele a szövegbe. Nem osztogatnak, hanem fosztogatnak :) És természetesen nem a mozgatómechanizmus (ami lánc helyett inkább tolórúd szok lenni) tartja a helyén a magasságit...