Mostanában sok szakival beszéltem erről, mert a házban amit felújítok 2 kötést nem tudok máshová tenni mint a beton alá, mindegyik - a gyártó képviselőjével együtt- azt mondta, ha szakszerűen van elkészítve és a nyomáspróba rendben van, nyugodtan be lehet tenni a beton alá is. Igyekszem nem oda tenni, feltalálták már az átmenő falikorongot is, de néha van úgy, hogy muszáj...
ez lehet értem mire gondolsz.Ez a megközelités nekem anno mondjuk nem foglalkoztatott de igazábol boltba se senkit .De most hgoy így irod azér ez sanszos.
Egyértelműen nem tudok mutatni olyat viszont melette a melegvíz oldalon meg nem volt semmilyen rozsdásodás pedig melette volt.szóval relytély de én még mindig anyaghibára voksoltam akkor is és most is.mégegyszer mondom nem tom elötte ki szerelte mer én amit te írtál kpe csővel vinném földbe.De ez egy fürdőszobába volt aminek feltörtem járólapját és alatta 4 cm beton után jött a föld rögtön ahol található volt ugye az idom.
Várj! Az ötrétegűt nem fektetik földbe, így a példa helytelen kivitelezést mutat és nem anyaghibát! Mutass nekem betonban rozsdásodó acélt vagy vasat! Oda KPE cső kellett volna műanyag KPE idomokkal.
"A Fég cirkó tágulási tartályának a nyomása 1,2 bar-ra van gyárilag állítva. A használati utasítás szerint 1-1,2 bar-ra kell feltölteni a rendszert vízzel, viszont az itt olvasottak szerint legalább 1,5 bar-ra kellene. Akkor most mi az igazság?"
Ahogy már régebben szó volt erről, a következőt csináld:
Mérd meg a kazán ( és így a benne lévő tágulási ) pontjától a rendszered legmagasabb pontját. ( pl felső légtelenítők )
Minden méterre számolj 0,1 bart. Ehhez az értékhez adj hozzá 0,3 bart, és erre állítsd be a tartály levegőoldali előfeszítését egy nyomásmérő segítségével. ( vízoldal üres !!! )
Majd ezt követően feltöltöd a rendszert, és hideg állapotban 0,3 barral magasabbra töltöd, mint az előfeszítési nyomás a tartályban.
Példa: ha 5m a rendszermagasságod, akkor 0,5 + 0,3 = 0,8 barra töltöd levegővel a tartályt, és 1,1 re töltöd a rendszert hidegen.
Arra figyelj, ha kicsi a rendszermagasságod, akkor is legalább 0,8 ra töltsd a tartályt, és a rendszert pedig 1,1 re. Ez a szivattyú helyes működése miatt kell.
Ezzel msot nem azokat az embereket szólom le akik maguknak csinálnak dolgokat.hanem arr akarok kilyukadni hogy ha valaki neki áll valaminek azt elötte tanulmányozza tanulja meg minden hogy mit hova épit be stb.mer tényleg ha valaki érti ezeket a dolgokat azt korrekt szereljen csak.csak a hirtelen hgoy én most neki állok ennek és ennek és igazábol fogalma sincs mivel szereljen csak az árat nézi meg mi mennyi.
Igen ez igy van.Én ezzel tisztában vagyok.viszont találkoztam ilyennel és sima egyszerű kis háznál a vizrendszer volt szerelve semmi extra egy fürdőszoba wc-vel és egy konyha .Semmi extra hidegviz oldalon a földbe rohadt el.és nem egy hanem két idom a másik nem eresztett csak rozsdásodott .boltba ugyanigy értetlenül álltak helyzet elé.idom márka aminél tapasztaltam comap press idom.A szerelést elötte nem én csináltam de akkor is nem a szereléssel volt ugye baj hanem a comap idom anyagával. és a javitást végeztem csak én.szal ezért mondom hogy tény lenne nem rozsdásodna de azér a gyakorlatba vannak mindig érdekességek.jó a hegesztett müanyagnál meg figyelni kell nem szabad tul nyomnni melegitéskor a készüléken mer akkor befele peremezödik összehegesztéskor ami cső szüküléshez vezet vagy rosz esetbe a viz útját zárja el.És akik ezeket a dolgokat nem tanulják tapasztalják meg gyakorlatuk nincs meg és neki állnak vizet szerelni vagy fűtést hgoy spóroljon ami érthető én ettől függetlenül se támogatom.tanácsokat persze ad az ember de nem rendelkezem olyan jó tapasztalatokkal azok után a szerelések után amiket pl csak ugy egy magán személy csinált.jó ennek itt msot semmi köze a témához csak érdekességként .pl az oldható kötés falba.hát ez vagy 50-et láttam ilyet.és töbsége be vallja hgoy igen ezt én csináltam még 4 éve fürdő felújitáskor.
Egyetértek! Az aluminiumon kialakuló oxidréteg, csakúgy mint a rézen, védi a későbbi korroziós hatásoktól mint egy bevonat. Amit Zoltán rozsdásnak láthatott az a présgyűrű lehetett, ami , ha jól tudom, rozsdamentes acél. Normális minőségű szerelvény nem rozsdásodik, pláne nem betonban, vagy a beton alatti szigetelésben, ahol már nem nagyon illik jelentős párának lennie.
Nem tudom milyen cső lehetett az, de az alumínium képtelen rozsdásodni. Ennyi.
Áss el egy alumínium akármit most, vedd elő jövőre, semmi baja nem lesz.
Rozsda a normális ötrétegűbe úgy kerülhet, hogy a kazán, a hőcserélő vagy a szivattyú rozsdállik el belülről és nem szűrődik ki, és logikusan a rendszer legalsó pontján (a földben) megül.
Hwlo.igen ez mind szép és jó amit írtál hogy nem KELLENE rozsdásodnia!De számtalan példa van hogy oxigén viz és ugyebár maga felület rozsdásodást okoz.ha már itt tartunk google ki ad pár képet ha keresgélsz ami megcáfolja azt amit irtál.Valóban szép lenne és jó ha nem rozsdásodna de én is pont múlt héten háritottam el olyan hibát ahol öt rétegűvel volt szerelve hozzá teszem teljesen földbe volt a 20 16 20 t és egy halom rozsda volt rajta.szoval nem mérvadó az hogy nem szabadna rozsdásodnia.Pl ajtó kilincsek Rozsdamentes acélbol készül mégis rozsdásodik akkor hogy is van ez?Ez amit leirtál igaz nem is vitázom de a gyakorlatba meg máshogy van.
ja igen most nézem képet eddig nem jutottam el odáig hogy megtekintsem. ott nem tömit akkor le vagy el van reopedve a müanyag de olyankor szokott folyni ha nincs tömitve. menny be szerintem egy üzletbe mond el hogy milyen márkájú meg esetleg a gondod és egyböl adnak hozzá javitó szettet.ami teli lesz tömitéssel esetleg idommal attól függően milyen márka mer nem mindegyikhez gyártanak.
Ezt igy elég nehéz megállapitani mer az emebr nem látja valojába hol van csöpögés de ajánlom figyelmedbe nem tom miylen márkájú a tartályod de tömitést lehet cserélni kellene
Helo.Elöttem szolóhoz annyit hozzáfűznék még hogy én a helyedbe lennék és tényleg faszán akarom megcsinálni a víz rendszert akkor hegesztett műanyaggal csinálnám a vízet.A nevébe foglalja hogy két anyag összehegesztéséről van szó ami műanyag.És itt ha nyomás próbán tényleg egy két napig próbálod és nincs semmi akkor utánna annyira kevés az esély hgoy lesz hogy szinte semmi.Mert a műanyag nem rohad.Itt ennek hátránya nehezebb vele szerelni mint egy 5 rétegűvel viszont itt az idomok is vastag falú műanyagból vannak.5 rétegűnél az idom rozsdásodhat ha vizes a talaj stb stb stb.Ez csak egy tanács bővebb információért e-mailben szivesen válaszolok mindenre ha érdekel lásd adatlapom.
A szerelőbeton az, ami kavicsfeltöltésen van, erre jön a szigetelés amiben a csöveket ( víz, fűtés, villany) elvezeted és erre jön az aljzatbeton
Nyomáspróbát folyadékkal kell végezni nem levegővel. Le kell dugózni a szaniterek helyét és pár napra nyomás alá helyezni, ahol szivárog az jól látható lesz és lehet javítani.
Ha rám halggatsz a csöveket szorosan a fal mellett vezesd, inkább a szegélyszigetelésben mintsem az aljzatbeton alatt, így később sokkal könnyebb javítani ha szükséges.
A csatornára veszel a kiállásokhoz tokelzárót és feltöltöd a legfelső pontján vízzel, majd 1-2 nap múlva megnézed az illesztéseket ( ha jól raktad össze és nem toltad el a tömítőgumit szinte sosem folyik )
Épülő családi háznál az aljzat szigetelésben tervezzük a vízcsöveket vezetni. Erre aztán rámegy a vasalt szerelőbeton, és a burkolat. Ha esetleg a a cső valahol gyárilag hibás, ami mondjuk nem jön ki azonnal, csak úgy 10 év múlva reped el, akkor vésni kell a vasalt betont, ami nem egy leányálom egy lakott házban. Most is szoktak időnként 10-20 évenként vezetékeket cserélni. Ha a vasbeton alatt futnak a csövek, akkor ezt elég macerás lesz megtenni. Vagy a mai vízcsövek már mások? Még egy kérdés: mielőtt rámenne a csövekre a beton, lehet ellenőrizni, hogy mindenütt tömörtelen-e? Mivel még nincs bekötve sem a víz, sem a csatorna, így elég nehéz lenne úgymond élesben kipróbálni, hogy nem folyik-e valahol. Csak valami gázos nyomáspróbát tudok elképzelni. Erre van valami műszer/berendezés? Vagy csak a jó szerencsében lehet bízni? Milyen megoldás létezik még a falon kívül vezetett és a vashálózott beton alattin kívül? (Csak vízcsövekről van szó.)
Üdv, szembekerültem a rokonságban egy régi wc tartállyal, ami alul folyik a kivezető cső mellett, és mielőtt nekiállok szétszedni, gondolom megkérdezem a hozzáértőktől, hogy jól állok-e neki.
Amikor lecsavartam alul egy fedőkupakot, akkor onnan láttam a folyást, ahova a képen a piros nyíl mutat:
A kérdésem az, hogy itt alul kellene lennie valamilyen szigetelésnek, ami hiányzik, és ezért folyik a tartály, vagy magában a tartályban mozdult el valami, és azt kellene szétszedni és megnézni, hogy onnan egyáltalán miért szivárog le a cső mellett a víz?
Pedig nagyon úgy néz ki,hogy valamiért nincs megfelelő áramlás(szivattyú jó?),mert akkor szokott ilyet produkálni,hogy a a kazántermosztát kapcsolja ki.
nincs solár. igen én is így olvastam ki a linkből (köszönet érte!), működik is a rendszer.
elmélet: a szivattyú akkor a tartály felé nyomja a ház (csapok) felöl a melegvizet, ami a tartály felső részéből került a körbe? a kazán fele is megy vissza így?
"hogy a tartály közepén van egy cirkulációs kiállás,"
oda kellett volna kötni a cirkulációs vezeték visszatérőjét.
Nem alulra a hidegbe.
Hisz így visszahűti a tartály aljában lévő hideg víz, a cirkulációsból visszatérő -kicsit lehült- meleg vizet!
A belinkeltben is ott van:
"Ezért a cirkulációt sosem szabad a tároló alsó, hidegvíz belépő csonkjába visszavezetni, hanem mindig a tároló felső részén elhelyezett cirkulációs csonkot kell használni erre a célra."
