Olvasom VGF majd egyéves cikkében a következőket :
.... " A feladat a meglévő, közel 100 éves kémény bélelésének, annak tömörségének ellenőrzése. Előkerül a Wöhler DP23 típusú készülék, amellyel az átmérő és hossz alapján számított palástra vetített szivárgási értéket fogjuk ellenőrizni. A kazán felett a kéményen kialakított tisztító-elzáróidomnál behelyezünk egy ún. lezáró labdacsot, amely a készülékhez kapcsolódik, és egy a vérnyomásmérő kézi pumpájához hasonló eszközzel felfújjuk, ezzel légmentesen zárjuk a kémény alsó pontját.
Ezután Andrással néhány emeletnyit lépcsőzünk, hogy kijuthassunk a tetőre, és hasonló módon lezárjuk kémény felső pontját is. Újabb témaként merül fel a kémények megközelíthetőségének, a biztonságos munkavégzésnek a kérdése, hiszen a tetőlétrák és -járdák általános állapota is messze van az elvárhatótól. Persze előkerülnek a hajmeresztő történetek a megközelíthetetlen kéményekről, összetörő létrákról, na meg a plafonon át beeső kéményseprőről. Szerencsére most csak a járópallót kísérő korlátban mutatkozik némi hiány, és nem keveredünk veszélyes szituációba. A tetőről telefonon hívjuk a lakásban maradt kollégát, aki a tömörségellenőrző készülékkel 200 Pa nyomás alá helyezi a két lezárt pont közötti 22 méteres kéményszakaszt. Visszatérve a lakásba a kéményseprők a kivitelezővel szóban közlik a készülék által kiértékelt tömörségvizsgálati eredményt, amelyet majd a szakvéleményben hivatalos formában is kézhez kap. Amíg visszasétálunk a kocsihoz, és megközelítjük a következő helyszínt, elbeszélgetünk a kémények általános állapotáról, és úgy egyáltalán a fővárosi kéményhelyzetről. Elsőként tisztázzuk, hogy a kémény az épület leginkább igénybe vett szerkezeti eleme, ezért az állapota rendszerint rosszabb az épület általános műszaki állapotánál.
"Visszatérve a lakásba a kéményseprők a kivitelezővel szóban közlik a készülék által kiértékelt tömörségvizsgálati eredményt, amelyet "..
Nálam bizony egy mukkot se szóltak,csak 2 hét múlva, hogy nem felel meg - a helyett, hogy ott a helyben közölték volna netán megismételték volna a vizsgálatot - egy mérés nem mérés.
A kazán felett a kéményen kialakított tisztító-elzáróidomnál behelyezünk egy ún. lezáró labdacsot, amely a készülékhez kapcsolódik,
Nos itt meg az a probléma, hogy a kéményt és a fűstcsövet összekeverik, az a tisztító a füstcsövön van, de a fő probléma : mi van a kazán is a tisztító közötti résszel ?
Ott a tömörség nem lényeges ??
Így ez a vizsgálat csak fél megoldás és főleg félre vezeti a kényszer fogyasztót.
Honnan tudod, hogy a későbbiekben nem arra akarom használni? :-) Mint írtam töltött terület volt/van, az ásó úgy szaladt bele, mint kés a vajba. Nem akartam kockáztatni. Akkor ez is minimum 80 évig állni fog!
Köszönöm, akkor szerintem nálam is igy lesz, max eldöntik hogy kisméretű tégla legyen alatta van vagy egy kis betonemelvény.
Mondjuk ez a megsülyedés is érdekes mert egy 800-900kg-os kéményt egy 15centis bevasalt szerelőbetonnak simán elkéne önmagában is birnia, pláne nem is egy ponton hanem 40*40centin nyomja.
A füstcső és a Leier kémény T idom csatlakozásánál fals levegőt szív. Ide kéne nekem valami olyan anyag, ami könnyen alakítható, de jól bírja a hő terhelést. Valami vékony kötélszerű anyag, vagy nem tudom.
Nálunk szintén schiedel kémény van. Az alapkészítés során a leendő kémény helyén is kiástuk az alapot (kb. 1,5 m. mélyen, mivel töltött volt ott a terület és tartottunk tőle, hogy a kémény esetlegesen megsüllyed). A kémény alatti alap kb. 60x60x150cm. Ezt bevasaltuk és egybe lett öntve az egész alappal. Elkészült a szerelőbeton - vízszigetelés, majd a kész aljazatbeton - ebbe is raktunk vashálót. Erre lett felhúzva a kémény, az első elem a padlószinten van. A kéményhez adnak kivitelezési útmutatót, szerintem ez a honlapjukon is fent van.
Nálam így készült, vízszigetelés az egész házban egybe, kisméretű téglával csináltak egy kiemelést a majdani padlószintig (2 sor), onnan mehet a kémény.
De ha már ennyire pofátlanok,akkor legyen az,hogyha valahol olyan helyen történik haláleset amit ellenőriztek és jóváhagytak,akkor vonuljon börtönbe a kéményseprő szakember!!
Schiedel kémény építésével kapcsolatba lenne kérdésem.
Nincs még aki csinálná, viszont 2 szakival is beszéltem.
Egyenlőre a szerelőbeton van kész, a leendő kémény alatt még plusz alapozás van.
A szerelőbetonra az egész házban még tennénk kátránypapírt.
Egyik szerelő, minek az oda, kis habarcságy és rakná az első köpenytéglát, de ez ugye félig benne lenne a végleges padlószintben. Erre mondja majd a második köpenytéglában lenne akkor a kondenzviz kivezetés.
Másik szaki, nem úgy van az. A leendő padlószintig egy betonalapot csinálni neki 40*40 centi bevasalva, majd innen indítani az első köpenytéglával.
Én úgy gondolom, hogy az a második a jobb, de akkor ennek hol lenne a vizszigetelése a kémény alatt?
Vizszigetelés majd arra rá 15-16cm magas betonalap, vagy betonalap és arra viszigetelés majd első köpenytégla?
Sőt van aki aztmondta, hogy akár 70-100cm magasról inditaná a kéményt addig meg betonalap és kisméretű tégla alap.
Egyszer azért mivel lényegesen hosszabb az élettarma, aztán a kátrány nem tud a falba ivódni és a huzat is jobb mivel a simafelület miatt a kémény áramlási ellenállása kisebb.
Én ma voltam Schidel oktatáson....hát sok kis dolog van amire oda kell figyelni, és ez nem a méretezésre értendő. Amugy a szakemberhezvaló kötés, kell és szükséges! Itt élet és vagyonvédelemről van szó, és inkább az épitettő arra vegye a fáradságot, hogy leelenőrizze hogy hiteles szakember e az akit megbíz, nem valami kókler.
Azt hiszem itt megint van egy félre értés vagy inkább túlterjeszkedés.
Vajon kinek a részéről ??
Tehát kéményt építeni csak ahhoz értő kivitelezőnek szabad. Gondolom másnak pénzért, mint sokminden mást.
Na de az ember saját magának csak építhet. És ilyenkor nem holmi papírokat kellene vizsgálni, hanem azt hogy jó e az a kémény.
Megfelelő e a szelvény, megfelelő e a magasság, megfelelő anyagokból épült é. Nos erre azért kell valami papír, a felhasznált anyagok megfelelőségéről.
És erről az ember ad egy kivitelezői nyilatkozatot, ami a fővárosi kémény seprők szerint félévig jó, szerintem örökké.
Viszont a nyilatkozattól függetlenül a kémény lehet jó és lehet rossz is akár már másnap.
Úgyhogy kingoftailor (10065) építsd át a kéményed ( ha értesz hozzá ), de ne verd nagydobra !
Én anno 32 éve a beledi fagyállónak mondott téglából építettem egy kéményt. Általában 6-8 év alatt a felső sor a fagy miatt megrongálodott. Aztán kibéleltettem, azóta semmi baj nincs.
Jellemző , hogy az egyik nagyarcú bélelő nyomban azzal kezdte : a kéményt át kell építeni. Ezzel csak azt érte el, hogy nem kapott megbizást.
A másik ki bélelte, mondtam a kémény külső nem az Ön dolga. Felállványoztam, fehércementtel a sérüléseket/ lefagyásokat kijavítottam, majd hogy csicsás legyen, piros mészállóval befestettem, még a fugákat is rátettem/rárajzoltam.
Ennek már 11 éve.
Ennek a beledi téglának egyébként az volt a tulajdonsága , mindig kivülről fagyott le egy egy darabka, olyan pikkelyszerűen / gáztüzelés füstgáz nagy víztartalama miatt álladóan nedves volt /.
Évente általában egy félveder törmelék távozott - egy nagy vizszintes vápában gyült össze.
Nem annyira a balesetveszély mint inkább a macera miatt gondoltam a bélelésre. Egy lefagyásos kémény rendkivül csúnya látvány tud lenni, az állékonyság csak kb. 20 év után gyengül annyira, hogy ledölés bekövetkezne. Persze ez függ a kémény szab magasságától is.
Nálam mivel majd a gerincnél lép ki - csak 4 -5 sor tégla áll szabadon, a ledölés esélye minimális. Egy magasan 15 - 20 sorral kinyuló kéménynél már más az eset.
Most azzal a jelenséggel nem foglakozom amikor belül válik le egy nagyobb darab tégla. Egy eltömödésnél ennek katasztófális következménye is lehet. Főleg éjjel amikor alszanak. Tanulság ? Éjjel elhetőleg nehasználjuk a tüzelő berendezéseket.
Az persze más kérdés, hogy ezeket mennyire szürik ki a kéményseprők.
Gyanítom semmenyire.
A legtöbb baleset egyébként emberi nem törödömségből fordul elő. Jól beisznak, és hogy ne fázzanak, bekapcsolják a gáztűzhely összes égőjét sőt a sütőt is, aztán nem ébrednek fel stb. stb.