Pedig úgy tűnik, mintha a feje búbján ábrázolt keresztet valamiféle keresztpánt tartaná, mert nem érintkezik a homlokdísszel. Az az ellenvetés, hogy a császár haja látszódik, nem állja meg a helyét, mivel lehet nyitott is a "kamelaukion"
Vajay: "Mint uralkodói diadémtípust a 638. július 4-én végbement kettős koronázást leíró szöveg említi először: Heracleios császár fiainak felszentelésekor Heracleonas fejére a római impérium Konstantinianus-stemmáját, caesarként társuralkodó öccsének, Dávidnak fejére pedig egy kamelaukiont helyezett a pátriárka ... Bíborbanszületett Konstantin császár a X. század elején már sűrűn emlegeti a kamelaukiont az udvari ceremóniák útvesztjében. Végleges szimbolikáját az 1081-benuralomra jutott Komnenosz-dinasztia rögzítette; az uralkodóház hierarchiológiájának a Birodalom hátralévő négy évszázadára irányt szabó Alexios császár a kamelaukiont tette a törvényes országlás megkívánta uralkodói diadémmá. Ennek visszhangja csendül ki a történetíró császárleány, Komnena Anna feljegyzéseiből. Felsorolván az atyja teremtette új udvari rangsort − a szebasztokratórnak címzett másodcsászárt, az ezt követő caesart, panhypersebastost és pansebastost −, leírja az első három rangfokozatnak − basileus, sebastokratór és caesar − kijáró koronát is. A császár legdíszesebb és legünnepélyesebb fejdísze − a basilikón diadema − ekkor már hivatalosan is kamelaukion, szemben a sebastokratór viselte stemmával és a caesar tainíjával. A stephanos korábban tipológiai megjelölése immáron a koronák gyűjtőfogalmává lett."
Uzsoki András: "Géza keresztes sceptrumát Vajay Szabolcs hosszú nyelű töviskeresztnek (Stachelkreuz) nevezi, és ezt a despotes méltóság jelvényének, insigniumának tartja. Megállapítását az utóbbira csak helyeselhetjük, de a töviskereszt meghatározást nem tudjuk elfogadni" (i. m. 172.).
- Vajay Szabolcs az említett helyen magyarul a következőket írta:
" " Vajay Szabolcs: A Szent Korona kamelaukion jellege. ATEAS 1990. 3.szám 147.o.
A Szerző "tüskedíszű keresztnek" nevezi.
Az említett szerzők mellett a kutatás immár több mint kétszáz éve nem adott közre semmiféle adatot ami szerint a szóbanlévő zománckép Géza uralkodóink egyikét ábrázolta volna, és azok közül egyiknek is bármiféle bizánci rangja lett volna.
Nem becsülve alá a bizánci és általában a keresztény szimbiloka jelentőségét, arra gondolhatunk, hogy egy, a hitélet, illetve az üdvösség szempontjából döntő jelentőségű mozzanatot kíván érzékeltetni a zománckép. Ebben az esetben a πιсτос szó 'hívő' jelentése kerülne előtérbe.
A horgonykereszt a helyes kifejezés. Keresztény felfogás szerint a templomba gyülekező hívek Isten országa felé tartanak, s ott majd a keresztény üdvösség és reménység horgonya fogja megtartani őket. Nem véletlen, hogy "hajókból" állónak mondják a keresztény szentélyeket: a templomban összesereglett hívek önmagukat egy szent hajó utasainak tekintették.
Uzsoki András: "A New York-i Metropolitan Museum of Art gyűjteményében lévő több bizánci médaillon egyikén is Péter apostol zománcképe látható, baljában rövid nyelű keresztet tart. A XI. századi munka Georgiából (Grúzia) származik, s nyújtott görög kereszt van a nyélre tűzve, de közvetlenül a kereszt alatti rész horgony alakú (28. ábra)".
"Nincs adat arra nézve, hogy Géza nevű királyaink közül egy is »sebastos« méltóság címét kapta volna. így az ábrázolt korona egyiküket sem illette"
Darkó úgy gondolta, Szent László bátyja "mint a bizánci udvar despotese teljes joggal és az udvari etikett szerint kapta kezébe a keresztes jogart" (A Dukas Mihály-féle korona célja és jelentősége; in: Archivum Philologicum IX, Egyetemes Philologiai Közlöny 60, 1936, 130–4.). Vajay szintén a deszpotész méltóság jelképének, egy ahhoz járó kormánypálcának tartja a Geobitzász kezében látható tárgyat (Der Kamelaukion-Charakter der heiligen Krone Ungarns – Die typologische Rechtfertigung einer Bennenung; in: Insignia Regni Hungariae I – Studien zur Machtsymbolik des Mittelalterlichen Ungarns, Bp., 1983, 107.).
Moravcsik eleinte kettőskeresztet látott a Geobitzász-kép jelvényében, aztán revideálta álláspontját. Uzsoki is leszögezi, hogy horgonykeresztben végződő sceptrumról van szó (I. András király sírja Tihanyban és a sírlap ikonográfiai vonatkozásai; in: Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17, 1985, 172.).
- Szent Demeter zománcképén a páncél mellénynek nincsen nyakszegélye.
A köpenyének nyakkörüli részében látható szín és minta részlete megegyezik a páncél mellény és mintájának színével.
Ez a rész egy az egyben megtalálható a " " felirat kezdetű zománcképen is.
Szerepe itt ismeretlen, mivel köpenye eltakarja az azonosítható viseletet. Ez azonban az ábrázolások között idegen hiszen a harci viselet emlékei közt a köpeny hátravetve látható.
- Egy bizánci császár nem állhatott sem egy király sem pedig Jézus krisztus szintjén. De nem állhatott egy tárgy hátoldalán sem.
Helyük idegen a bizánci értékrend szerint.
- A zománcképen látható fejdísz vagy egy sapka szegélye, vagy fémből készült korona. Ha fémből készült akkor az az irodalomban olvasható "sebastos" méltóság kornája.
Nincs adat arra nézve, hogy Géza nevű királyaink közül egy is "sebastos" méltóság címét kapta volna. így az ábrázolt korona egyiküket sem illette.
- A meglévő művészeti emlékek 90%-án Jézus Krisztust ábrázolják hajtinccsel. A többi pedig megoszli az arkangyalok, angyalok, szentek ábrázolásai között.
Bizánci császárok és sebastos méltóságok hajviseleteként nem láthatóak. Így idegen a zománcképeken való ágrázolásuk.
- A köpeny bizánci császári, késöbb alacsonyabb méltóságok viselete. Különbséget a színük adták.
Királyaink egyike sem volt sem bizánci császár, sem pedig alacsonyabb méltoság viselője. Ábrázolása idegen a " felirat kezdetű zománcképen.
A leginkább zavarbaejtő, hogy sem a magyar, sem a bizánci forrásokban nem találkozunk "vi" vagy "bi" szótaggal abban a személynévben, amit a koronán levőhöz próbálnak kapcsolni. Így Szent István apja Kézainál Geiche, a Képes Krónikában Geycha alakban szerepel. Könyves Kálmán apja az előbbinél Geiche, Geicha, az utóbbiban Geisa. Még Thietmar névalakját lehet a koronán olvashatóhoz a legközelebb hozni (Deuuix). Ezek alapján egy*Gyévics, *Gyévcsa névalak rekonstruálható lehetséges megoldásként. Ékesen jelzi a koronán látható szóképződmény kivételességét Vak Béla utódjának a bizánci kútfőkben előforduló neve: Kinnamosznál 'Iατζα, 'Iατζας, 'Iατζαν, Nikétasz Khoniátésznál 'Iατζα, 'Iατζας.
Hát igen, én is ezt mondom. Meg azt, hogy hogyan lett.....
Ha a "pogány" időkben Erdélyben lehetett bizáci püspökség, Veszprémvölgyben bizánci apátság, miért is ne lehetett volna Bácson egy bolgároktól leörökölt érsekség.
"a bolgár érsekség az államalapítás időszakában terjeszkedhetett a Dunától északra."
Ajtony vidini keresztelőjére célzol?
Más módon (Ajtony megkerülésével) egészen biztosan nem lehetett egerészni Dél Magyarországon.
Ha már itt tartunk. Volt, (lehetett) egy délmagyarországi bácsi érsekség is.
"Van tehát 1000-től 1135-ig hét kalocsai érsek, a kik közűl 1094-ben Fábián, 1124-ben Gergely és 1134-ben Francica bácsi érsekekként szerepelnek. Első tekintetre látható, hogy Kalocsa kezdettől fogva érsekség volt és így Szent István Kalocsán érsekséget alapított."
Ebből számomra az jön le, hogy valamikor 1050 előtt volt egy Bácsi Érsekség, ami a kalocsai megalapításakor beleolvadt abba (a kalocsaiba), így aztán egy ideig még használták a bácsi érseki címet a kalocsai érsekek.
A bővített változat: volt egy Bácsi Püsökség, mely a honfoglalás előtt a bolgár egyház része volt, majd magyar fennhatóság alá kerülve (honfoglalás) önállósodott, és végül Kalocsára tették át a székhelyét, így lett a bácsi érsekségből kalocsai.
Az egyházi szervezetek kivételes szívóssággal vészelték át a vérzivataros időket, így éppenséggel nem lehetetlen egy rejett bácsi egyházmegye léte a "pogány" időszakban. A száz év alatt azért természetesen elmagyarosodhatott.
Természetesen csak az új országra vonatkozik az egy ország, egy érsek.
Itáliában viszont épp jól példázza ezt az elvet az, hogy a Nyugatrómai Birodalom összeomlása után a bizánciak által elfoglalt területeken jöttek létre bizánhoz tartozó érsekségek.
"Ha nincs rá adat, akkor mitől mehet vissza az alapítása, akármeddig is?"
Kicsit meg is adod a választ:
"Közvetlen bizonyíték alapján csak annyi vehető biztosra, hogy 1050-ben már létezett kalocsai érsekség." (1049)
Nos, a wiki mégis 1000-től sorolja a kalocsai érsekeket.
Vagyis ha már létezett 1049-ben, akkor létezhetett előbb is. Sőt, vannak utalások arra, hogy a kalocsai érsekség előbb létezett, mint az esztergomi. Akkor már viszont 1001-nél régebben is létezhetett. Sőt, ha görög alapítású, akkor legalább 997-ben már léteznie kellett, mivel István a latin egyház felé orientálódott. Nos, én az érveimmel ezt a 997-es évszámot toldottam meg.....mindössze 35-40 évvel, amikor azt mondtam, hogy bíborka lehet a Kon. a koronán.
Mindezt messze nem a bizonyosság magabiztosságával, hanem csak mint egy kósza gondolatot vetettem fel.
" az autokefál ochridi bolgár érsekségnek is megvan a maga története."
Barátos a wiki:
Bolgár Ortodox egyház:
" 870-ben jött létre, mint a konstantinápolyi egyház autonóm része, székhelye Pliszka volt, vezetőjének rangja pedig érsek. Az egyház liturgiai nyelve a görög volt, ezt váltotta fel 893-ban az egyházi szláv nyelv.
Tehát. A bolgár egyház 870-ben jött létre Pliszka székhellyel, nyilván az akkori Bulgária területén. Vagyis ott is, ami a honfoglalással magyar területté vált.
"Miután a bizánciak meghódították Bulgáriát1018-ban, a bolgár egyház vezetőjének rangja pátriárkából érsekké lett csökkentve, az egyházi székhely Ohridlett."
Ohrid tehát "leörökölte" a bolgár egyházat, annak összes jogával egyetemben.
Így kerülhetett tehát képbe Ochrid "joga" Bácskában.
Innen folytatva viszont nagyon valószínű az, amit írtam a jogok visszaállításának a kisérletéről.
- Eddig itt nem említett irodalom a " " felirat kezdetű zománc képen olvasható betük feloldásához:
Darkó jenő: A Dukas Mihály-féle korona célja és jelentősége. Egyetemes Philologiai Közlöny 1936. 129.o.
Darkó Jenő: Utóhang a Dukas-féle korona eredeti jelentőségének megitéléséhez. EPhK 1936. 351.o.
Darkó, Eugen: Die Ursprüngliche Bedeutung des Unteren teiles der Ungarischen Heiligen Krone. Seminarium Kondakovienum Viii. Praha 1936.
moravcsik Gyula: A magyar szent Korona a filológiai és történeti kutatások megvilágításában Emlékkönyv Szent István kirély halálának kilencszázadik évfordulójára III.kötet Budapest, 1938.
Kipukkadt a Jeviccász-lufi. Úgy látszik, vissza kell térnünk a szabályos középgörög olvasathoz, s valami más forrásból igazolható névalakot keresni a Moravcsik kockáztatta betűzéssel szemben. Például amire ő maga is kitér, és amelyre már Rupp Jakab könyvében rábukkanunk, tudniillik hogy Könyves Kálmán apja a pénzein GEUCA REX-nek nevezi magát (Magyarország ekkorig ismeretes pénzei, lerajzolva – Árpádi korszak; M. Kir. Egyetem, Buda, 1841, 28.). E személynév első fele emlékeztet a Geobitzász előtagjára. Arra gondolhatunk ez alapján, hogy a Szent Korona szóban forgó lemezét egy bizonyos GEO kezdőbetűkkel jelölt turk király számára készítették, akire a lemez készítői a bitakhš méltóságnevet is alkalmazták.
" Vajay Szabolcs: A Szent Korona kamelaukion jellege. ATEAS 1990. 3.szám 147.o.
" felirat kezdetű zománcképen is.
" feliratkezdetű zománcképről:
" felirat kezdetű zománc képen olvasható betük feloldásához: