Tisztelt topiklátogató!
Ide várunk minden olyan adatot, megfigyelést amely a magyarországi nappali és éjjeli lepke faunával kapcsolatos! Megkérek mindenkit, hogy bárhol az ország területén megfigyelt és beazonosított lepkefajok megfigyelési adatait itt közölje! Ennek a topiknak a segítségével megpróbáljuk meghatározni, feltérképezni hazánk napjainkban még sokszínű lepkefaunáját!
Az adatbázisba fotókat is várunk. A fórumot hazai hivatásos lepkészek figyelik, akik ha kell, segítséget nyújtanak a meghatározásban!
Thersites himek egyik legmegbizhatobb, terepen is nagyon jol hasznalhato belyege az alapszine, amit jol ad vissza a magyar neve (ibolyaszin). Erdemes megnezni egy muzeumi tarlot egymas melletti icarus vs. thersites sorozattal.
Hali! Jo lenne meg kep, esetleg tobb peldanyrol is, mert szerintem ez nem feltetlen manni, ha valamennyi belyeg stimmel meg akkor is belefer, hogy egy aberrativ rapae legyen. Mondom ezt foleg azokutan, hogy mult heten jopar manni volt a kezemben Erdelyben. Annyit viszont hozzatennek, hogy Rudi Verovnik szloven atlaszaban vannak koordinatak Lendva mellol, konkretan a hatarainkat jelento dombokrol. Rakerdezve megerositette az adatot, ugyanakkor fotot vagy peldanyt nem lattam. Ezt jeleztem Safinak, H*orvath Balintnak meg Scherer Zolinak is, de nem tok rola, hogy lenne eredmeny. Last but not least: termszetesen minden elkepzelheto... Udv, N. Lajos
Ez NAGYON érdekes megfigyelés. Én ahogy eddig tudtam a P. mannii nálunk csak a Bükk-vidéken fordult elő... sehol sem említik a Dunántúlról. Elképzelhető hogy "mindig is" megtalálható volt ott, csak a hazai lepkészek közül soha senki nem vette észre az elmúlt 300 év során. Ha úgy vesszük a Pieris ergane-t is csak az 1900-as évek után fedezték fel hazánkban. A mannii megtalálása Reskovits nevéhez fűződik... és ahogy elnézem az adatokat, azokban az időkben szinte "bárhol" megfigyelhető volt a Bükkben...
Azt mondják megváltoztak az élőhelyei... kiette a muflon... - de mindenhol? Nem alakulhatott át a vidék minden egyes pontja az utóbbi 50 év során... és nem ehette meg egy "özöndék" faj minden egyes petéjét-hernyóját a muflon... ráadásul két generációs fajról beszélünk... ezáltal viszonylag gyorsan regenerálódó populáció dinamika (még egy számára kedvezőtlen év után sem szabadna hanyatlani egy ilyen fajnak).
Kíváncsi lennék miért tűnt el pl. azokról a helyekről, ahol a legeltetés megszűnése ellenére is változatlan maradt a táj (pl. Uppony?). A Hór-völgyről már el tudom képzelni hogy sokat változott... jóval szárazabb mint régen. Kb. 8 éve járok Cserépfalu környékén, és rengeteg rapae-t és napit "átnéztem" remélve, hogy lesz köztük mannii de sajnos nem. Upponyba is elmentem 2x direkt a mannii keresni.
Szerintem inkább a kedvezőtlen klíma vagy egy gyors hernyó járvány söpörhette ki az országból...
Minden esetre örülök az új adatnak, így már érthető a Budapest környéki megfigyelésed is. Vajon milyen élőhelyen észlelték ott a fajt?
Tegnap véletlenül rábukkantam egy holland weboldalra ( ha jól emlékszem Schinia cardui és cognata fotókat kerestem), ahová a szerzők számos, Magyarországon készült lepkefotót töltöttek fel. A Velencei tónál laktak hosszú időn keresztül. Nos a képek között egy Pieris mannii fotó is van:
Ez egy nőstény P. mannii, ez kétségtelen (a csúcstéri folt mérete, kiterjedése és a középtéri folt szögletes alakja alapján).
Rákérdezve 2005 és 2011 között (nyaranta: június közepe és szeptember közepe között) ismételten találkoztak a fajjal. Jelenleg Hollandiában élnek. Nagyon készségesek voltak és kérésemre elküldték a fényképet (amúgy nem tölthető le).
Tanulság:
Lehet, hogy csak azért nem találkozunk a fajjal, mert annyira hasonlít a répalepkéhez?? Netán nem jó helyeken keressük?? Én pedig többnyire alaposan megnézem a répalepkéket, kivált, ha a szárnyuk valamennyire nyitott ( a képen látható szárnytartás elég jellemző a répalepkékre és a mannii-ra is).
Mindenkit bátorítok, hogy a répalepkéket is figyelje, s ha gyanús fényképezze is le!
Ez a kis(nagy?) leginkább lepkére hasonlító lepke került elém. De először azt hittem rá, hogy szemét, mert ilyen 3szögbe formálódva pihent a veszélyes földön.
Ha nem egy új fajt fedeztem fel (és hát valamiért nagy a gyanúm, hogy nem...) akkor mi a neve?
A lepiforum.deszerint az icarus és thersites hímeket a felszín alapján is el lehet különíteni, de erre utaltam, hogy ezt nem mindenki tudja (pl. én sem - legkevésbé a helyszínen). Eszerint az elülső szárnyon kiterjedtebb az illatcsík ( = nagyobb a "szőrös" terület) és a sejttől kifelé van egy nagyobb sötétetebb terület. Mutatok ugyan egy teresztenyei képet, ahol ez valóban így is van, de ehhez megfelelő beállítás és fényviszonyok kellenek. Szóval, én azt javaslom, hogy ha a tápnövénye ott van, érdemes keresni és fonákot is fényképezni (a nőstény a felszín alapján nem különíthető el).
Ime a felszín:
és a fonákja (ahol jól látszik a sejtbéli folt hiánya valamint a narancs és fekete foltok közti jól kivehető távolság)
Más: egy szép Idia calvaria (sajnos a karcsúbaglyok, akárcsak az araszolók, nem szeretnek modellt ülni, ezért csak a falon tudtam megörökíteni Csobánkán.
A tavalyi nagy siker nem marad folytatás nélkül: idén is lesz Boglárka-napi hangyaboglárkatúra Székesfehérváron.
A túra része lesz egy aláírásgyűjtés; az íveket a polgármesterhez juttatjuk el annak érdekében, hogy a lepkés és orchideás rétek helyi védelme ne a területet fenyegető beruházások után, hanem azok előtt vagy velük párhuzamosan valósuljon meg.
Sziasztok! Tatán fotóztam lányom lábán szörpöt szivogtva ezt a lepkét. Nem sikerült meghatározni semmilyen határozoból. Este volt aktív. Araszoló vagy bagoly féle? Tudtok segiteni? Üdv: SzTibor
Köszönöm szépen a választ! A Coliasok egyelőre nagyon nehéznek tűnnek nekem, még az is, hogy melyikek közül kellene választanom...
A boglárka felszíne miért icarusos? Mintha látnám rajta a sötét részt (élességi síkon kívül), amiről azt gondoltam, thersiteses. Voltak Onobrychisek is, majd figyelünk a Cupidokra, hátha... Most csak egy minimust láttunk.
Az első Colias a szárny alakja alapján inkább hyale, de a mintázat ellene szól. Ha ez is a száraz löszgyepen repült, talán mégis inkább alfacariensis. Sajnos a Mérit & Mérit határozó - tapasztatalom szerint - csak az esetek 60-70%-ában ad biztos támpontot (azaz specificitása is csak maximum 70%, nem pedig 99% - de én nem tudok jobbat). És ne felejtsük, ez a határozó is alapvetően feszített példányok határozására szolgál! A másik - ahogy Tamás is írja - chrysotheme hím - s akkor ez jó adat!
A három boglárka - annak ellenére, hogy a felszín szinte 100%-ig icarus - biztosan thersites: mind a felső szárny pontsorának lefutása, mind a vörös szegélyfoltok és fekete sapkafoltok elkülönülése alapján. Ez állapítható meg a kopott 4. példánynál is, azaz az is thersites. Maga a löszgyep is emellett szól, remélem voltak benne Onobrychisek is. Akkor viszont ott Cupido osiriseknek is kell(ene) lenni. Egyébkétn röptében nem igen lehet elkülöníneti a thersitest és az icarust (bár lehet vogy vannak erre képesek). Talán a thersites gracilisebb, mint az icarus. Ha Onobrychises gyepen járunk, érdemes a boglárkák fonákját is vizslatni. Nekem az a benyomásom, hogy a thersites vörös (narancs) foltjai valahogy sápadtabbak, mint icarusé. Szóval. ilyen esetben érdemes alaposabban szemügyre venni őket.
Köszönöm! Reméltem, hogy lesz közte... A közigazgatási határ Dág, de Máriahalomhoz közelebb volt, maradvány löszgyepen (kb. itt: 47.643537, 18.691900). Egyébként nagyon jó a környék, sok jó növénnyel, rablópillékkel...
Az idei év nem mérvadó, minden 10-15 nappal korábban zajlott a szokásosnál. Abban a magasságban szerintem is június vége - július eleje kell hogy elcsípd a rajzás csúcsát.
Tegnapelőtt találtuk Hartmann Hannival ezt az ibolyaszín boglárkát (P. thersites) egy nagyon jó löszgyepen a Keleti-Gerecsében. Az első 3 fotón ugyanaz a példány van. Az utolsó fotón lévő egyednél mi alapján lehet biztosan kizárni az icarinust? Elég sok fotón megnéztem a könyvben írt bélyegeket, de úgy látom, a legtöbb előfordul icaruson is.
Volt jópár Colias is, de a változóan felhős időben nehéz volt az ellenfényes fotózás. Tudnátok segíteni a határozásban? Az elsőt nem tudom, a másik kettő talán croceus.
Xanthomelasnak köszönöm a választ a vértesi B. ino-s kérdésre!
Idén 06.16-án fotóztuk ezt a példányt a Bükk-fennsíkon Hieraciummal, aki beszámolót is írt.
Megfigyeléseim szerint fent több ponton is előfordul, de lejjebb a völgyekben gyakoribb és néha nagyobb példányszámban is megjelenik. Lehet hogy júliusra már nagyon szétszéledtek vagy lerepültek a hímek ezért nem találtad.
