Minden történelem iránt érdeklődő ember szívesen kapcsolódik ki a szakirodalmon túl különböző kulturális, és szellemi termékkel. Megérdemelnek egy topikot a történelmi tárgyú, de nem szakirodalmi jellegű alkotások.
A török hadsereg a XVI. században és a XVII. század első felében egész Európa legfejlettebb hadseregei közé számított. A más téren oly merev konzervatív iszlám vezetés a nyugati haditechnikai fejlesztéseket hamar átvette, így sikerült a kor egyik legjobb hadseregét[...] Bővebben!Tovább »
Pedig abban, hogy a sorozat egyaltalan idekerult Magyarorszagra, a harmadik pont a leglenyegesebb - es nem magyar szempontbol. A torokok ugyanis rendkivul sikeresen hasznaljak fel a "political soft power"-t a tevesorozataikkal, fokent a kozel-keleten. Ma itthon is reneszanszat eli a keleti rokonsag propagandaja - ezert voltak nyitottak a magyar tevek a torok sorozatokra. Tegyuk hozza, csak azokra, amelyeket a liberalisabb ottani tevenezoknek szantak, mert a sorozataik egy igen jelentos reszeben nem szerepelhet pl. asszony fejkendo nelkul - ezeket a Kozel-Keletre exportaljak, igencsak sikeresen.
Tavaly tobb sorozatot keszitettek es adtak el kulfoldra, mint ahany uj amerikai sorozat kerult ki.
Lehet, hogy ki van ehezve, de nekem tovabbra is furcsa, hogy egy olyan sorozat, amely kovetkezetesen es igencsak szajbaragosan fikazza a magyarokat, ilyen nepszeru lehet itthon.
Kicsit off, de rossz hatassal volt a vernyomasomra...
A hiba megtalaoi kozott egy "Hogyan lopjunk hivatkozas nelkul cikket es forditsuk le rosszul?" oktatokonyvet sorsolunk ki.
Szerintem inkáb arról vanszó, hogy a közönség ki van éhezve egy kis kosztümös, romantikás, kardozós kalandfilmre.
Megcsömörlöttek a kórházas, halyszínelős kanálistól. A feleségem pl anno grace klinika fun volt, ma megmár sikítva kapcsol el minden oolyan csatornáról amiben megjelenik egy orvos, vagy dns gyüjtő nejlonzacsi....
A sorozat hazai népszerűségének szerintem lényegében 3 oka van:
- a szapannopera-szerű történetszövés, ami a sorozatot a nők és a történelemhez csak keveset vagy semmit nem konyító rétegek részére is élvezetessé teszi
- a keleti egzotikum és titokzatosság
- a megbonthatatlan magyar - török barátság:-)
Na jó, ebből a 3.-t kicsit viccnek szántam, de az eslő kettő komoly.
"pedig a Rajna környékén nem igen törődtek a keleti problémákkal."
Ezt télleg hülyeség volt írnom, de arra akartam rávilágíttani (csak szar fogalmazással) hogy a Rajna környékén sem "holmi szultán"-nozták le Szulejmánt, holott ők viszonylag messze és védett helyen voltak a török hódítástól. Sok egyébb területen kellett volna még átgázolni amíg hozzájuk érnek.
És úgy értettem a nemtörődömséget hogy leszarta a mainzi polgár hogy a magyar végeken mi történik, de közben nem kicsinyelte le a szultánt.
Jó persze tudjuk hogy nem történelmi dokumentum filmet forgattak, de azért egy kicsit zavaró (nem is kicsit) hogy Lajost egy elmebetegnek vén fasznak állítják be, aki szemrebbenés nélkül "holmi szultán"-nak mondja Szulejmánt, és lekicsinylően nyilatkozik az akkor már "világverő" oszmán hadakról.
Sokkal érdekesebb, hogy ennek ellenére milyen népszerű itthon ez a sorozat...
Szulejmánt meg a törököket még nyugaton sem "holmi szultán"-nozták le, pedig a Rajna környékén nem igen törődtek a keleti problémákkal.
Ó, dehogynem:) Az 1500-as években Madridtól Párizsig felettébb kardinális kérdés volt az oszmán terjeszkedés...
Tegnap volt egy riport a sorozatról. Ott elmondták (nem török részről, mert ők erre nem reagáltak) hogy vannak vaskos tévedések.
Felhozták hogy pl: Lajos sem volt olyan amilyennek a törökök ábrázolják. Török részről csak azt szajkózták hogy az alapok hitelesek, és a török közönség így imádja.
Úgy gondolta (török részről) a nyilatkozó hogy nincs abban semmi baj ha a magyar király ilyennek van ábrázolva, a lényeg Szulejmán.
Jó persze tudjuk hogy nem történelmi dokumentum filmet forgattak, de azért egy kicsit zavaró (nem is kicsit) hogy Lajost egy elmebetegnek vén fasznak állítják be, aki szemrebbenés nélkül "holmi szultán"-nak mondja Szulejmánt, és lekicsinylően nyilatkozik az akkor már "világverő" oszmán hadakról.
Szulejmánt meg a törököket még nyugaton sem "holmi szultán"-nozták le, pedig a Rajna környékén nem igen törődtek a keleti problémákkal.
Az oszmán államvezetés is egy rendkívül sikeres hadjáratnak tekintette az 1552. évit.
Szó sincs arról, ami Gárdonyi pedzeget, hogy a hadakat vezető pasák (Kara Ahmed, Hadim Ali és Szokollu Mehmed) büntetést kaptak volna Szulejmántól.
Sőt Kara Ahmed a következő év őszén nagyvezírnek lett előléptetve, Szokollu Mehmedet meg 1553-ban szerdárként (hadsereg-parancsnokként) a perzsák ellen küldte a szultán.
Szokollu 1554-ben fényes győzelmet aratott a perzsák fölött, ezért 1555-ben jutalmul harmadvezírré léptette elő Szulejmán, ezzel a ranggal automatikusan a díván (államtanács) tagja lett.
A kevélységük? Inkább az, hogy kifutottak az időből. Ebben persze döntő szerepe volt az egri védők vitézségének, de ha az ostrom csak néhány héttel tovább húzódik, akkor Eger is menthetetlenül elesik. Amúgy a törökök egy rendkívül sikeres hadjárat (Veszprém, Palota, Drégely, Szécsény, Hollókő, Buják, Ság, Gyarmat, Temesvár, Lugos, Karánsebes, Pancsova, Versec, Arad, Solymos, Csanád, Szolnok bevétele, palásti csata) legvégén érkeztek Eger alá, melynek elfoglalása már csak a hab lett volna a hatalmas tortán.
Sajnos mindkét eseményre van példa. Vagyis győzelmekre és vereségekre is. Mivel mindkét harcitechnikának vannak gyengeségei, az a vezér aki ezeket ki tudja használni, az győzhet bármely oldalon is van!
Ez már az ókorban is felmerült! A nehézlovas közelkeleti népek ( clibanariusok ), a könnyűlovas íjászok ellen ( mondjuk parthusok ), vagy épp a gyalogság ( rómaiak ) ellen...
Azért azt érdemes lenne lehetőleg jó forrásokból merítve megtaglalni, hogy mi különbség volt a 1453 - as Konstantinápoly ostrománál alkalmazott török erők és az egervári ostromnál használt erők között. Tényleg azt hitték a törökök, hogy olyan könnyű lehet Eger ostroma és a kevélységük okozta a kudarcot 1552 -ben?
Az a korábban hangoztatott nézet, hogy egy páncélozott nyugati vagy magyar nehézlovas harcértékét tekintve 2-3 oszmán-török szipáhival ért fel, tartja még magát?
Vagy ez csak a nyugati hadtörténészek kulturális arroganciáját tükrözi?....:-))))
Nem tudom emlékeztek-e rá, hogy Gárdonyi Egeri csillagok c. regényében az ostrom vége felé Ahmed pasa elkeseredésében már az ulufedzsiket is rohamra küldi Egervár falai ellen.
Történelmileg különben elég nehezen elképzelhető, mert az ulufedzsik egy általában végsőkig megkímélt elit lovassági alakulat volt, ráadásul nem is igazán várostromra voltak kiképezve.
Többek között pl. a tábori csendőrség feladatkörének ellátása volt rájuk bízva.
