Minden amit az újra előtérbe kerülő megújuló energiaforrások eltüzelésére alkalmas készülékekről tudni érdemes, hogyan kell kiválasztani, hol lehet kapni, hogy lehet csinálni
Van ennek egy ipari változata, automata adagolóval, ilyen van a kertszomszédomnak. Ha jól emlékszem, úgy mondta, hogy Pécsváradon gyártják. A legolcsóbb módszer, de nagy a hely igénye a fűrészpor tárolásnak. Idehoznak egy pótkocsis teherautóval, azt bezsákolja és úgy tárolja.
A belimo (füstgázra szabályozás) elgondolkodtatott, de ezt már jeleztem. Jár az agyam, mi a jó megldás. Hol mérjek, mire szabályozzak, minek mi lesz a következménye és mi van ha a folyamat kontroll nem skerül.
Igen igen ezzel én(mi) is tisztában vagyunk,van már egy 8 éves fiunk is(bár Ő még panelban cseperedett fel és ott is elég meleg volt),de a baba 6 héttel előbb jött mint kellett volna és próbáljuk a pocakos meleget tartani;)).
Azta tanácsot kaptam egy ismerősöntől, hogy a legkényelmesebb módszer az lenne, ha betennék a kazánházba egy 2000 - 3000 literes puffertartályt és arra telepítenék egy 50-60 kw os veygestüzelésű kazánt.
Egyesek azt mondják, hogy a legjobb a lemez kazán az nem reped, de mások az öntött vas kazánra esküsznek.
110-130 nm 3,4 belmagaságú lakótér fűtését tervezném vele. A melegvizet is erről rendszerről szeretném megoldani.
Milyen kazánt vegyek? Elsősorban márka név érdekene, melyik a leg megbízhatóbb hatásfok szempontjából ? És egyáltalán szükség van-e ekkora kazánra? Egyáltalán menyni idő alat fűtenék fel egy ekkora puffert és a felhalmozott 80 fokos melegvíz menyni ideig tartaná a lakásban a 23-25 fokot ? Igaz lehet az, hogy 10-15 óráig tartaná a házbna a 23-25 fokot enyni meleg víz?
Nekem nem mondott ijet, pedig ő hozta ki a helyszinre a kazánt és segitett levini, igaz a bekőtést már én csináltam de adott egy pár tanácsot (pl.:a vészhűtőnél legyen hurok) a réginél is volt vészhűtő csak ott volt egy golyós szelep ami csak nyomásra nyitott itt viszont nincs.
Amit itt irtam gravitációsra csak feltételezés (elméleti) gyakorlatban nincs tapasztalatom. Minden esetre sok buktatója van cső átm. kőnyökök száma, távolság, szint külömbség stb. Szerintem ebből adódóan ma már ritkán alkalmazzák. Tehát egyszerüsége ellenére mégsem az.
Persze, van egy minimális huzat, de annak lenni KELL! És lesz is. De az üzemi működésbe igazából nem fog beleszólni a gyújtás után az a minimális huzat elindul, és ahogy melegszik a kémény belül, úgy erősödik a huzat. Itt fog beleszólni a barometrikus a tapasztalatom szerint.
Egy hasonlót én is csináltam zártszelvényből, csak én a szekunder levegőnyílásra szereltem fel az ajtó belső felére, vizszintesen. Hasonlóan kifurkáltam a zártszelvény tetejét és a tűztér felőli függőleges oldalát. Most amikor benéztem a tisztító ajtón csodálatos kék lángokat láttam a terelőlemez és az alsó hőcserélő táska között.
Tök jól nézett ki, hogy a tűztérben piros-narancsárga színű lángok voltak, majd az átváltott kék színűre. Pedig már jó ideje beraktam, de csak most sikerült ilyen szép lángokat nézegetnem:)
Valamelyik nap kíváncsiságból készítettem egy sörös dobozból fűrészporos "kályhát". Nehéz volt begyújtani, de utána fűtött mint az atom. Csak nem tiszta fűrészpor volt, így füstölt nagyon.
Jár az agyam mindenfélén és teszteltem egy elképzelést.
A modszeredet már én is probáltam, 75ös csatorna csővel, fürészpor és forgács égetésnél. Az ötlet régről van a fürészporos kályha. Ez egy vas hordó volt közepén egy perforált csővel, csak ott a csővőn keresztűl kapot csak levegőt alulról, és alul volt egy doboz ahova a cső csatlakozott és azon volt egy kis ajtó ezzel lehetett szab. az égést. A fűst cső felül cstlakozott rá. Jó vörösre fe izzot a hordó. Persze lábakon ált. De most ez nem igy müködött mert csak ráraktam a rácsra és körülötte csak kapot levegöt, egy darabig éget felül aztán az egész. Viszont a hordosnál szépen éget föntről lefelé lasan.
