Lehetőségeinkhez mérten segítünk meghatározni talált gombáidat, de ne feledd, az itteni rábólintás nem pótolja a szakellenőri vizsgálatot. A vadon termett-szedett gombát mindig mutasd be szakembernek!
Természetesen az egy-két család, szinte egymást váltó, apró falka jelenléte hosszabb-rövidebb ideig, még nem azt jelenti, hogy stabil szürke farkas állományok élnek határainkon belül. De állandó jelenléte ennek ellenére folyamatosan bizonyított. Mint már előbb/alább írtam, számuk, jelenlétük mindenkor sok-sok tényező függvénye.
Eddigi adatai azt bizonyították, hogy a Kis-Kárpátoktól kelet felé haladva, majd le az ukrán, román határok mentén, egészen Szerbiáig, ezekből az irányokból bármikor átléphetik a határt és hosszabb-rövidebb ideig maradhatnak, kölykezhetnek is. De azért vannak frekventáltabb 'átkelőhelyek'.
Az, hogy nem alakulnak ki valóban stabil (egymás követő több generációs) állományok egyik-másik helyen, abban benne van a területek viszonylag kicsiny volta, és az emberi tevékenység legkülönbözőbb zavaró hatásai.
Nálunk a Hanságban néhány éve van újra aranysakál (nálunk nádifarkas a neve), de hát ezek csak kb. 10-15 kilós állatok, majdnem inkább a rókára hasonlít, mint egy farkasra.
Kárpáti farkas, hát jah, az egy más dolog. Nem hiszem, hogy bárhol megvetette volna újra a lábát Magyarországon, esetleg pár kóbor példány előfordulhat Felvidékről, vagy délen a Fruska Gora-ból, Vajdaság felől.
teljesen lehetetlenség hogy borsodnádasdon egy téli éjszaka az erdő felől (vajdavár) farkast hallottunk pár éve? ott vannak egész nagy összefüggő erdők (tarnavidéki tájvédelmi körzet) és a bükkben, ami nem pont ott van de közel, él farkas
Még egy-két szó ehhez, habár ez már nem direktben a farkasról. Magyar bucónak teljesen igaza van, az a történet, amire ő céloz, azonban sokkal többról szól mint a farkas léte, vagy nem léte. De ez már meghaladná a 'gombaszünet' időtartamát.
A Dunántúlon ne az Őrségben keresd, a szomszédos Ausztriában és Szlovéniában sem él határaink közelében. Ehhez hasonló Somogy is. Azért van a Dunántúlon is adata az utóbbi időkből. A Börzsönyben, Bükkben, Zemplénben már közelebb jársz a tűzhöz, de vannak más területek is, nem szabad csak hegyekben gondolkodni!
Mint korábban írtam, ingadozó számuk, egyáltalán jelenlétük, sokban attól függ mi történik határainkon kívül (de akár belül is). Ha ott nagyon vadásszák, biztosan átjön egy-egy nőstény elleni, de esetleg családok is. Ha erdészeti feltáró utakat kezdenek építeni és fokozódik az állandó zavarás, akkor is átjöhetnek; ha pl. kötélpályát építenek, üzemeltet (akár erdészeti, akár turisztikai), akkor is átjöhetnek, s maradhatnak tartósan, vagy csak időre. Ahogy a gyalogos és gépjárműves turizmus egyre beljebb teszi kezét/lábát az élőhelyekre, annál inkább zilálódik szét egy állomány. Először csak ujabb-és ujabb nyugalmas helyeket keresnek, aztán számuk (és ehhez még vadászat sem kell), fokozatosan csökkenni kezd!
Erősebb falkák, nagy családok (5-7 fő) együtt vadásznak. Télen, hegyeinkben a muflon, a vaddisznó és gímszarvas a zsákmány. Más területeken két utóbbi és az őz mellett dögkutakat is látogatnak, de nem vetik meg birkapecsenyét sem. E két utóbbit főként magános példányok 'követik' el.
Nem tudom mit fogadható el hiteles adatként. Ezt korábban azzal intézték el, hogy az elejtett példány volt a bizonyító adat, amit hitelesnek tekintett mindenki. Ez azonban már régen túlhaladott. Ma sok helyen alkalmazzák, a vadászok által is kedvelt, legkülönbözőbb mozgásérzékelős kütyüket, melyek akár hangot, fényt, filmet, infra fotót/filmet, egyebet indít, amint a fotocellák bejeleznek. Ezekből azonban nem készülnek dokumentum filmek, és kötetnyi kutatási eredmények, 95%-uk marad a kutatási berkekben, de ezekre nem is tart igényt a nagyközönség, bár egy kis utánjárással elérhetőek.
.
Hogy ezek az emberek lelkesedéssel végzik munkájukat, számomra egyértelmű.
Tulajdonképpen semmit sem lehet egyfajta lelkesedés, odaadás nélkül végezni, legyen ez valamiféle kutatás a természet rejtelmei iránt, legyen bár valamely labormunka, legyen bár fotózás, legyen akár gombák utáni kutakodás (akár a konyha, akár a szórakozás, hasznos időtöltés, feltöltődés, stb. is a célja.
A kárpáti, így a mi farkasaink is, 40-70 kg között mozognak, ivartól, kortól függően. Az alkalmi nagyobb mennyiségű, ill., folyamatos (csak kedveteklésből!) űzött rágcsálóvadászat biztosítja ezeknek a ragadozóknak a növényi tápanyagokat. Az oroszlán, tigris, hasonlók is először a hasfalat tépik fel a megölt zsákmányon és a belekből, gyomorból lakmároznak. Ez biztosítja az előbb írottakat. Csak az ember az aki vadorzóként, orvvadászként (amiből egy is rosszabb, mint tíz farkas) előbb a hátsó combokat vágja le!
Az Aggteleki karszton való jelenlétükről azt mondják, hogy akkor jöttek át oda a határ túloldaláról, amikor Szlovákiában betiltották a farkasvadászatot, és megnőtt a populáció. Amikor viszont újra elkezdték a farkasokat vadászni, akkor visszaköltöztek a felszabadult, nekik kedvezőbb helyekre. (Vagy a határ túloldalán kilőtték őket.)
Azt, hogy a farkas vagy a medve hol jelent valódi veszélyt a birkákra nézve, a pásztorkutyák számából és méretéből lehet kikövetkeztetni. A Kelemenben szigorúan négy bornyúnyi kutyát tartottak minden nyáj melett, a Kis Fátrában mindössze egy pulit láttam.
Aranysakál ügyben nem voltam áptudét, egy aprócska 10 éves csúszásban voltam az aktuális tényekkel :), ám a farkas állandó jelenléte az azért erőst kérdőjeles... TTamásnak abban igaza van, hogy nem (csak) a farkast irtották ki Magyarországról, hanem a szíp magyar farkasok lettek tót és román ordasok vala :(
El tudnék én képzelni a Börzsönyben, Bükkben, Zemplénben, az Őrségben, de akár Somogyban is állandó populációkat, de miért nincsenek vajon ott? Nem sok hieteles adtot lehet erről találni, inkább a lelkesedés szavait látom leíva legtöbb helyen...
Korábban láttam egy filmet, meg is lepődtem rajta, hogy a toportyánnál jóval nagyobb testű sarki farkasnak (50-80kg) is egy kb. 10 centiméteres rágcsáló, a lemming az egyik legfontosabb tápláléka. Persze a sarki farkas falkában azért a rénszarvassal is megbírkózik, de vannak olyan hetei-hónapjai, hogy csak lemmingen él.
A sakálnak, azaz toportyánnak nem kellenek összefüggő erdőségek, ott nem tudna táplálékában 55-60 % kisrágcsálót, főként mezei pockot biztosítani. Márpedig e %-arány mellett, ez fő táplálékának számít!
A hegyvidéki, csak nagyvad lakta erdőkben tartósan sohasem fog megtelepedni, de a környező hegyalji részeken már sok helyen ott van, nem is említve az alföldi és dombvidéki régiókat. Így gyakorlatilag bármikor-bárhol lehet vele találkozni!
Egyáltalán nem lehet elmondani, hogy nálunk, pl. a Duna-Tisza közén olyan óriási, és a nagy ragadozók számára is kiválóan megfelelő erdőségek lennének, a területen mégis stabil –egyre erősödő- sakál állományok vannak, sőt a farkas (tartós) jelenléte sem ismeretlen.
.
Farkast azok is ritkán látnak, akik az élőhelye közepén élnek, sőt esetleg keresik is. A farkas nem az a vérszomjas ’vadállat’, ahogy a mesékben leírják, ahogy a juhait féltő lengyel gorál és a román hegyi pásztor meséli, az emberek 95%-a meg el is hiszi. Ilyenkor szokták azt mondani, hogy a pásztorok sem csak juhtúrót és kecsketejet esznek és adnak el, vagy cserélnek be cujkára. Bizony-bizony eme üzletekhez húsra van szükség. Boarhunter írta, hogy zavartalan nagy erdőségek (persze megfelelő nagyvad létszámmal) kellenek az emberkerülő, nagyon is óvatos farkas számára. Ahogy itt már le is írták, Magyarországon is élnek farkasok; legalább hét(7) megyénk területén vannak számára is alkalmas élőhelyek. Nálunk egy(-két) családra lehet számítani élőhelyenként. Számuk egyébként nagyon ingadozó; sok minden függ, attól is, mi történik a környező határmenti élőhelyeken. Nem kell itt hatalmas, ’lovasszánokat üldöző’, ordító farkas falkákban gondolkodni. Csak vessük össze Svédország állományával. Ott azért összehasonlíthatatlanul sokkal nagyobb és jobb minőségű, kevésbé sűrűn lakott, megfelelőbb élőhelyek vannak, mégis mindössze mintegy 3000 (három ezer) példány az állomány nagysága. Többen ezt is sokallják, pedig amikor ennek többszöröse lehetett, akkor sem volt kevesebb jávor-, és rénszarvas, őz, havasi nyúl, stb., és házi állat!
.
Üdv, Abu Ramla
Mellékletként egy összehasonlító ábra 3 kutyaféle ragadozónkról :
Észak-Olaszo. fölött van a ciklon középpontja, ez szokott hozzánk is sok esőt hozni, csak épp nagyon nehéz eltalálni az ilyen ciklonok mozgási irányát. Modellek is csak találgatják, most úgy néz ki elmegy dk felé, és a Szerbia-ÉGörögo. vonalban lesz belőle a legtöbb eső.
Most hogy mondod, tavaly találkoztam egy bácsival, ő is azt szedte, ő szegénygombának hívta. Persze, szednek még az őrségiek pár gombafajt, de a legtöbb őrségi embernek akkor is a rókagomba meg a vargánya az igazi és nem is gyűjt mást, gondolom ezzel te is tisztában vagy.
Hajdina a bronzos vargánya népi neve, vörösbarna is előfrodul arrafelé, de nem olyan nagy mennyiségben mint a hajdina.
Meleggel egyébként szerintem nem lesz gond, ilyen időjárási (makro) helyzetben még decemberben is 20 fok lenne. Ha bejön a mostani ciklon csapadékmezője dny-ra, akkor én arra tippelnék hogy ott még lehet vargánya.
Tegnap jöttünk meg az Őrségből, ahogy az várható volt, gomba szinte semmi: néhány marék sárga rókagomba a lucosokban, de ezért a mennyiségért is meg kellett kűzdeni kilencünknek. A Vendvidéket is megnéztük ott egy kicsit nedvesebb volt az erdők alja, de szintén csak pár rókagombát és pár galambgombát találtunk.
Szarvasbőgés viszont van, nem is akármilyen! Szalafőn, Csőrgőszeren volt a szállásunk, este 9 után fenséges "koncertekben" volt részünk, egész közel a faluhoz lejöttek a bikák a környező erdőkből a tisztásokra.
Visszatérve a gombákra: a helyi erők véleménye megoszlik a következő pár héttel kapcsolatban. Egyik részük szerint kellő csapadék esetén lesz még egy hullám, főleg a vörösbarna (náluk hajdina) vargányát várják, mások szerint hiába jön az eső, a lehűlés és az éjszakai 10-12 fokos hőmérséklet miatt vargánya már nem lesz, vagy ha lesz is, csak kevés és szórványosan. Persze jön a többi őszi gomba, de azzal ők nem nagyon foglalkoznak.
Ráadásul a bajor hegyekben 560m-en, ami a János-hegy magassága, jó lehet most az Oktoberfest :) Mediterrán ciklonoknál szokásos helyzet, nálunk ilyenkor még 30 fok van.
Hosszú távon egyébként nem kell hidegtől tartani (de túl sok esőtől se), amíg a modellek ellátnak, viharciklonokat jeleznek előre az észak-atlanti térségben (ami nálunk mindig jelentős pozitív anomáliát jelent). Nem bánnám ha végre (jelentősen) hibáznának a modellek