Hudec (olvasd Hugyec) szlovákul egyértelműen annyi mint Hegedűs. Zenészként is értelmezhető, de csak a vonós hangszeren játszókat nevezik így. Régies kifejezés, ma a huslista szót használják.
Surčík (olvasd Szurcsík) előfordul Szlovákiában Bánovce nad Bebravou környékén, de valószínűleeg Lengyel eredetű, ott is előfordul Surczik formában (ejdsd Szurcsik). lengyelül valamit jelent is, de nem tudom mit. A -čik kicsinyítő képző a cseh, szlovák nyelveken, a -czik lengyelben.
Lehet a Surovčík , Surowczik név rövidült változata, ami Durvácskát jelent és eléggé elterjedt név. Az árvai vagy liptói Surovczik tagja volt a Jánošík betyárbandájának 1705-ben.
Egy éve kutatom a családnevem eredetét, ami talán nem nagy idő, de annál több ellentmondás jelentkezett az elméleteimben. Föladom nektek a leckét a nevemmel, de ahogy olvastam már az első oldaltól a hozzászólásokat a topicban, nagy szakmai tudással rendelkeztek és nagyon örülök, hogy ilyen segítségre találtam.
A név tehát a: Szurcsik
Több elméletem is napvilágot látott a névvel kapcsolatban. Az első a délszláv eredet volt, azon belül is a szerb. Aztán miután átolvastam több szerb családnevet tartalmazó névlistát, illetve felelevenítettem ismereteimet, kizártnak tartottam. (Szintén ellene szól, hogy a család régi, katolikus vallású család, illetve ameddig a generációs emlékezet visszanyúlik, tehát mondhatom, a család vallási gyökere római katolikus, ami kizárja a szerb (ortodox) elméletet.) De férre téve minden mást az etimológián kívül, nem véltem felfedezni semmiféle közös vonást egyetlen egy szerb névvel, sem tipikus szerb családnevekkel, sem pedig általános jelentésű szerb szavakkal, tehát nyelvészetileg egyáltalán nem passzol a szerb nyelvbe. (Jaksity, Bajity, Uglesity, Drobilics, Mamuzsics, Milutinović, Mitrić és a többi...)
Ami viszont döntött a kizárásban az a -csik kicsinyítőképző, amiről talán túlzás nélkül mondhatom, tipikus cseh/szlovák képző a családnevekben.
A másik érv, ami a délszláv, azon belül is a horvát eredet mellett szólt az az, hogy dél-alföldi vagyok, 20km-re a határtól, Mohács közelében. Viszont a horvátban sem találtam hasonló felépítésű családnevet és legfőbb ellenérvként itt is a -csik (vagy -csík, -čík) képzőt tudom felhozni. Ismerek Mohácson sok sokac és horvát nevet, így a Jaksity, Filákovity, Kovách, Késics, Kersics, Szerletics, Aladics, Iloskics stb., így nyelvészetileg ettől az elmélettől is elpártoltam, de átolvastam egyéb horvát névlistákat is. Elvonatkoztatva az etimológiától, errefelé nem ismerek olyan délszláv nevű családot, aki a generációs emlékezetében ne tudná, hogy honnan ered (hiszen Mohácson elevenen élnek a délszláv hagyományok). Kerestem a "sur" és a "sor" előtagot szerb és horvát szótárakban, de nem nem találtam megfelelő szót és fordítást (cseh/szlovák szótárban úgyszintén), úgy gondolom tehát, hogy a kérdés nagyobb szakmai tudást igényel. A nevet tehát megtaláltam Szorcsik formában is különböző területeken, ami pedig már átnyúlik a szlovák dialektusba, a mai Szlovákia részeire. Viszont a Szurcsik forma megtalálható a Nyírségben szintén, illetve egyéb északi területeken is, az mellett, hogy itt Délen is megtalálható.
A legutóbbi feltevésem tehát a tót, vagy cseh/szlovák eredet. Ami formailag és nyelvészetileg teljesen megfelel tehát. Hallottam már több -csik képzős családnevet, amik után rendszerint utánanéztem és mind egy, illetve két nyelvterületre vezettek: Szlovákiába és esetleg cseh területekre. Ilyen a Majercik, Gabčík, Gyurcsik, Bačik, Benčík, Mesiačik(?). De viszont a nevet nem találom semmiféle cseh vagy szlovák forrásban sem. Elképzelhetőnek tartom, hogy a családnevet viselők, valamikor a XVIII. század közepén vándoroltak le az északi területekről.
Az sem kizárt azonban, hogy a név egy eltorzult, átalakult szerb/horvát alak. Foggalmam sincs.
Mindhárom feltevés mellett szólnak illetve ellen szólnak érvek. Amit valószínűnek tartok az a szlovák vagy a horvát, de ha kiderülne, hogy szerb, azon se lepődnék meg, hiszen nem vagyok etimológus, egyedül a -csik képző bánatná a fantáziámat és nem tudnám mire vélni.
Ha esetleg tudnátok segíteni, vagy leírnátok a véleményeteket, azt nagyon megköszönném. Szerintem érdekes lehet a végeredmény, de az sem kizárt, hogy hamar eldöntitek melyik a valós állítás. Előre is köszönöm!
SzabarraSabara, Sobora: Horvátnak tippelném. Gradistyében van Szabar település, amely németül Zuberbach, horvátul Sabara. Nagyon úgy tűnik, hogy ez utóbbiból való képzőtlen lakosnévről van szó.
Sziasztok! A Szabarra (Sabara, Sobora alakokban is feltűnik a környéken) családnév erdetére lennék kíváncsi! Elvileg egy háromnyelvvű (gradistyei horvát, magyar, német) közegben élt az ős. A német erdetet kizárnám, szóval marad a horvát és a magyar (török eredetű?!). Mit gondoltok? Előre is köszönöm a válaszokat!
Hunyadi (és Hunyady): Hunyadi János erdélyi vajda onnan kapta a családnevét, hogy az apja Hunyad (ma m. Vajdahunyad; ro. Hunedoara, Románia) várát kapta birtokul. Ez tehát ebben az esetben nemesi birtoknév, amely a lakosnév egyik típusa.
Más esetekben származási név (ez a lakosnév másik típusa), amelyet Vajdahunyadról, Bánffyhunyadról (ro. Huedin, Románia), vagy éppen Hunyad (vár)megyéből elszármazott, oda kapcsolatokkal rendelkező személy kapott az (új) lakhelyén ragadványnévül, majd leszármazottai már családnévül. Ez a nem nemesek esetén jellemző eredet.
Kriskó: Vö. szlovák Kriško, amely a Krištof ’Kristóf’ személynév rövidilése -ko kicsinyítő képzővel. Lehet ukrán Кришко is.
Vancsura: Vö. szlovák Vančura, ukrán Ванчура. Ez az alább elhíresült szlovák-ukrán Vanča név rokona, azaz az Ivan ’János’ személynév Van rövidüléséhez járult a -čo vagy -ča kicsinyítő képző és az -ura kicsinyítő képző kapcsolata.
To len chceli niektorí Maďari a Maďaróni, ako Rumuni chceli, aby bolo nárečie Sikulov a Csángóov samostatným jazykom. Divide et impera. Ja, Slovák žijúci v Maďarsku dobre rozumiem „slovjacký jazyk”.
Ale mám prácu Adolfa Urbána „Sárosi tót nyelvtan vázlata”: aj h, aj ch figurujú v nej…
Igen, fonetikai lejegyzés a blaha, ugyanis a bľacha szlovák helyesírás szerint van ami középszlovákiai túróci, zólyomi nyelvjárásból keletkezett, de ott nem használják e szavat, keleten viszont igen. Szepesi nyelvjárásban nincs ľ és nincs ch. Ruszinban szintén nincsen ch csak h. Még a g-t is h-nak ejtik. Keleti szlovák nyelvjárásokban csak a zempléni beszél puhán. Meg néhol az abauji, aszerint honnan települt be. Egyébként valójában a németből van átvéve a szó, de közös az eredete a pléh és plech szavaknak is.
Az északi tót nyelveken a szlovák nyelvjárásokat értettem, meg a ruszint. Azért északi, mert délen is tótnak mondták a magyarok a szlovént, szlavónt. És azért nyelv, mert olyan az eltérés a kodifikált szlováktól , hogy két távoli nyelvjárás meg sem érti egymást. A sárosi pedig volt hivatalos nyelv is, bár csak rövid ideig - a Szlovák tanácsköztársaságban, a szepesire pedig a szepességi autonómia törekvéseket alapozták a huszas években.
Az onuc = kapca csak beugrott, valójában a többes számot használják - onuce, egyes számban onuca.
Köszönöm a príslop-ot. De a szlovák csapda az nem slopec, az sklopec. klopiť = borítani, sklopiť = leborítani, klapnúť = "klappanni", sklapnúť = leklappanni. Szóval itt a k -nak szerepe van. A chlopec az fiú, de soha nem csapda. A "s" szó elején mindig azt jelenti, hogy le..., vagy meg... például: Ticho = csend, stíchnuť = lecsendesedni, liezť = mászni, zliezť = lemászni. Itt a z = s mert a hatvanas évekig s-t írtak, azután z-t, változtattak a helyesíráson, de s-nek ejtik, ha z is van írva.
A hágó az jó, mert olyan helyeket hívnak így. Inkább lelapított-nak mondanám, ha a lop..., lup... -nak van köze a m. lap...hoz.
> Hova teszitek a "Prislop" helynevet? A Kárpátokon végig található. A "slopať" = vedelni , szerintem semmi köze hozzá.
A szlk. slopať ’vedel’ értelme másodlagos jelentésfejlődés eredménye. Az alaptő másik származáka a szlk slopec, šlopec, chlopec ’csapda’. Ez utóbbi a m. csapda < csap ’üt’ ige jelentéstartalmával analóg fejlemény, az ősszláv *slǫpъ ’törés, verés, ütés’ tő denazalizált *slopъ tő folytatása, vö. a szerb, ahol ez jól megmaradt: slupati ’összetör, összezús, szétver’, ill. slupiti se ’behorpad’.
A kérdezett szláv szó tehát ’[rá/át]horpadás’ értelmű, vö. szlk. príslop (nyj. prieslop) ’lapos, magashegyi nyereg / hágó’, ukr. nyj. присліп ’hágó’, hv. prijeslop ~ szb. преслоп ’hegynyereg’, utóbbiból ro. prislop ’völgykatlan, hegyszoros’.
NB. Az ősszláv tő indoeurópai eredetű, vö. angol slap ’’ütés, csapás’, német Schlappe ’kudarc, vereség’. Bővebben oroszul tudóknak: [link].
Ez így egy félrevezető fonetikai lejegyzés. Ez a szó az ukránban is megvan бляха formában, ha ezt szlovák helyesírásra írjuk át, akkor bľacha-t kapunk. Túl az ľ lágyságán, ebben a szóban ch [x] hang van, nem pedig h [ɦ]. Ezek a nyelvek pedig szigorúan megkülönböztetik ezt a két hangot.
> Onuc = kapca északi tót nyelveken.
Én csak onuca formáról tudok, már ha a szlovák az „északi tót nyelvek” egyikének számíthat (ha igen akkor kíváncsi lennék egy másik „északi tót” nyelvre).
Addendum ad n. Blaga: A 8825-ös hozzászólásom lényege az lett volna, hogy délszláv képzőtéen apanévi eredetű.
Azonban megnéztem némi román nyelvi anyagot, ahol is felbukkant a r. blagă 'gazdagság; vagyon, jószág, kincs' közszó, amelyet bánáti és erdélyi elterjedtségű tájszónak ad meg (a szerb blago átvételeként).
Mivel Kvász Ivort elmartam innen, nincs aki ellenőrizhetné, hogy a románban keletkeznek-e nőnemű végartikulusos (anyanévi?) családnevek, ill. a szerb szó átvétele nem túl kései-e ahhoz, hogy családnév válhasson belőle. Magam ennek nem nagyon látom a lehetőségét (de végülis ilyesmi volt Kvász Ivorral való vitánk fókusza is).
