Minden amit az újra előtérbe kerülő megújuló energiaforrások eltüzelésére alkalmas készülékekről tudni érdemes, hogyan kell kiválasztani, hol lehet kapni, hogy lehet csinálni
A te fád mire kiszáradt elvesztette a súlya 50%-át.
Ha én veszek, vizes nyárfát 1000Ft/q áron, mire kiszárad, gondoltam az is elveszti a súlya 50%-át, ergo mire kiszárad lesz nekem 2000Ft/q-ba a száraz fa.
Az természetes, hogy a huzatszabályuzó a kazán felső részén van és nem az alsón. Ha alul lenne simán forrna a kazán.
A huzatszabályzónak az a lényege, hogy tudd vele szabályozni az égést. Ha lezár kevés levegőt kap a fa, tehát lefojtod az égést.
A visszatérőd 40-50 fokos az előremenőd meg 80, a huzatszabályzód meg úgy van állítva, hogy 80 foknál zárjon, mert ha nem zár, akkor felforr a víz.
Elveszed az égéstől a levegőt, csökken az égéshő a fagázok nem vagy nem jól égnek ki, a fa energiájának 70%-a fagáz formájában van. Tehát a fa energiájának nagyrésze kimegy a kéményen.
Szivattyús rendszernél, nincs szükség huzatszabályzóra, nem kell zárni a levegőt, 40-50 fokos visszatérőnél, szivattyú és kazánteljesítménytől függően 60-70 fokos előremenő víz van.
Mivel sokkal gyorsabban kering a víz , jobban el tudja vinni a hőt mint gravitációs üzemben.
Nekem a VTC miatt állandó 60 fokos visszatérőm van, nincs is a kazánon huzatszabályzó, még nem zártam el tőle levegőt, még forráspont közelében sem volt a rendszer.
És mondcsak a Totya 76% os hatásfokát amit a gyártó ir azt vajon hogy mérték? Ezek az adatok nagyjából markating fogások, a fogysztó nem tudja elérni mert nem tud laborkörűlményt teremteni az othonában. Ezalatt érem a tüzelőt, kéményt és egyéb körűlményeket.
Na most megkavartál, én csak tömeg % (m/m), térfogat % (v/v), és vegyes % (m/v) viszonylatában gondolkodtam az akácról, semmi nettó %, esetleg szuper nettó, bruttó....
Sűrűség: a hazai akácfa abszolút száraz sűrűsége 728 kg/m3. (Molnár S., 1988) A nedvességtartalom szerepe lényegesen kisebb az egyéb elterjedt fafajokhoz viszonyítva, mivel az akácfa élőnedvesen is mindössze 35–40% nedvességet tartalmaz.
(Méréseink szerint az akác gesztjének nedvességtartalma 30,5–49,0% között változott, a középérték 39% volt. Ugyanekkor a bükknél 73%, a tölgynél 79% nettó nedvességtartalmat regisztráltunk.)
Érdemes az akáctermékek szállítása szempontjából megjegyezni: a 15–20% nettó nedvességű ún. légszáraz akácfából 1 m3 780–800 kg, a friss termelésű közel élőnedves anyagoknál pedig 930–950 kg/m3 értékkel számolhatunk.
Információ???? Nem azért, hogy meg cáfoljalak jó vólna ha betartanák a szabványokat de úgy minta müszaki dolgoknál a a ruházati dolgoknál sem figyelnek erre és nem ist azt ellenözik (csupán a származásihely és méret legyen feltüntetve, hogy az jó vagy nem senki nem méri). Legfeljebb a vevő. De visszatérve a kazánokhoz ezeket is mérik labor körülmények közt (Gödölön) most nem az egyedi dolgokról van szó amit emlitettél (Lighnoterm) van mübizonylata dokumentálva. Mondanám tovább Sárkány / Hajdú stb.
Persze mert sokan nem számolnak a perletről ne is beszéljünk (mentsége csak annak van ha nincs gáz). Ők zömében csak a MJ okat publikálják a kazán veszteséget nem.
Azt nem értem miért ijen drágák? Mind hulladékot dolgoz fel, nem hinném rendes fát össze darabolnának brikettnek, pl.: Gyöngyösi parketta gyár érhető van mellék termék ráadásul nem laminált lapokat dolgoznak fel. Egyszer vettem Gödölön Román fabrikettet, mikor leéget össze ált egy csomóba salak ként, vajon mit tartalmazhatott?
mint írtam nem kétlem hogy nagy a különbség a szivattyús és a gravitációs rendszer között. Ez nem volt kérdéses... Azzal nem értek egyet amit előtte írtál. A huzatszabályzó a kazán felső részén méri a hőt. A visszatérő 40-50 fokos a teljes égés alatt. Semmi köze a huzatszabályzón. Akkor zárja le ha fenn pl 80 fok fölé megy a hőmérséklet. Ennek az a lényege véleményem szerint hogy ha jól beindul az égés onnantól kevesebb levegőt adjon neki mert a több levegő csak veszteséget eredményezne...
