Minden amit az újra előtérbe kerülő megújuló energiaforrások eltüzelésére alkalmas készülékekről tudni érdemes, hogyan kell kiválasztani, hol lehet kapni, hogy lehet csinálni
Na látod, ha innen kezdünk akkor minden világosabb lenne.
Ezt megint értettem.
De akkor hadhazik1 nem értett meg engem.
Én ezt írtam.
"
Nekem 130m2 van 2 szint, 330 légm3 tavaly elment 2200 m3 gáz. Az 74800 Mj az 20777Kwh."
Tehát gázból ment el 20777KWh.
Ez valóban kb 50q tölgyfának felel meg.
De eddig eltüzeltem 4 erdeim3 /kb/ fát és szerintem már 4-nél több nem megy el.
Azért írtam, hogy 8 erdei m3 fa elég ezen a féltélen. Ezt én olyan 80q fának számítom, mivel száraz fa, nedvességmérő szerint 15-20 % nedvességtartalommal.
A kazánom hatásfoka a méréseim szerint 46%.
Vagy szarul mértem, vagy ténleg ennyi.
A kéményes azt mondta , mit akarok az nagyon jó teljesítmény. :)
Egyébként ha a biztonsági szabványok és szabályok betartását firtatod nem hiszem, hogy csak a totya tenne ennek egyedül eleget de szerintem a kivitelezésnél kellene jóbban odafigyelni. A biztonságot én sem bagaterizálom sőt mondhatom már tulzásba is vittem, mert több lábon áll nálam is a rendszer, és ha 4-5 féle egymástól függetlenül müködő biztonsági rendszer van kiépitve kizártnak tartom, hogy probléma lenne. Itt a topikban volt róla szó az ember tévedhet és nem lehet, hogy egy biztonsági megoldás emberi beavatkozást igényeljen (pl. csapok zárogatása). Zárt rendszernél úgytudom minimális kővetelmény a vészhűtő megléte és biztonsági túlnyomó szelep, de ennek sem tesznek sokan eleget. De szerencsére nem halunk kazán robbanásról hireket inkább tűzeseteket de egyiket sem a zárt renszer okozta.
A kazánok hatásfok mérése valóban laboratóriumban, szabványos körülmények között, szabványos eszközöket alkalmazva történik. Egyébként a laboratóriumi mérésekről és annak körülményeiről is rendelkezik az MSZ EN 303-5:2000.
A mérés eredményét lehet marketing eszköznek tekinteni, ám - véleményem szerint - két szabványosan végrehajtott mérés eredménye már összevethető egymással.
A kazán "terepi" körülmények között ha ne is teljesíti ezt a hatásfokot de összehasonlításra, valamiféle vásárlói preferencia felállításra, rangsorolásra mindenképp alkalmas.
Gondolom az a szelep a tetején. Eszköz nélkül is meg lehet állapítani? Nem láttam eddig ilyet közelről. Mint ha egy kis fekete tekerő kupak lenne rajta.
A te fád mire kiszáradt elvesztette a súlya 50%-át.
Ha én veszek, vizes nyárfát 1000Ft/q áron, mire kiszárad, gondoltam az is elveszti a súlya 50%-át, ergo mire kiszárad lesz nekem 2000Ft/q-ba a száraz fa.
Az természetes, hogy a huzatszabályuzó a kazán felső részén van és nem az alsón. Ha alul lenne simán forrna a kazán.
A huzatszabályzónak az a lényege, hogy tudd vele szabályozni az égést. Ha lezár kevés levegőt kap a fa, tehát lefojtod az égést.
A visszatérőd 40-50 fokos az előremenőd meg 80, a huzatszabályzód meg úgy van állítva, hogy 80 foknál zárjon, mert ha nem zár, akkor felforr a víz.
Elveszed az égéstől a levegőt, csökken az égéshő a fagázok nem vagy nem jól égnek ki, a fa energiájának 70%-a fagáz formájában van. Tehát a fa energiájának nagyrésze kimegy a kéményen.
Szivattyús rendszernél, nincs szükség huzatszabályzóra, nem kell zárni a levegőt, 40-50 fokos visszatérőnél, szivattyú és kazánteljesítménytől függően 60-70 fokos előremenő víz van.
Mivel sokkal gyorsabban kering a víz , jobban el tudja vinni a hőt mint gravitációs üzemben.
Nekem a VTC miatt állandó 60 fokos visszatérőm van, nincs is a kazánon huzatszabályzó, még nem zártam el tőle levegőt, még forráspont közelében sem volt a rendszer.
És mondcsak a Totya 76% os hatásfokát amit a gyártó ir azt vajon hogy mérték? Ezek az adatok nagyjából markating fogások, a fogysztó nem tudja elérni mert nem tud laborkörűlményt teremteni az othonában. Ezalatt érem a tüzelőt, kéményt és egyéb körűlményeket.
Na most megkavartál, én csak tömeg % (m/m), térfogat % (v/v), és vegyes % (m/v) viszonylatában gondolkodtam az akácról, semmi nettó %, esetleg szuper nettó, bruttó....
Sűrűség: a hazai akácfa abszolút száraz sűrűsége 728 kg/m3. (Molnár S., 1988) A nedvességtartalom szerepe lényegesen kisebb az egyéb elterjedt fafajokhoz viszonyítva, mivel az akácfa élőnedvesen is mindössze 35–40% nedvességet tartalmaz.
(Méréseink szerint az akác gesztjének nedvességtartalma 30,5–49,0% között változott, a középérték 39% volt. Ugyanekkor a bükknél 73%, a tölgynél 79% nettó nedvességtartalmat regisztráltunk.)
Érdemes az akáctermékek szállítása szempontjából megjegyezni: a 15–20% nettó nedvességű ún. légszáraz akácfából 1 m3 780–800 kg, a friss termelésű közel élőnedves anyagoknál pedig 930–950 kg/m3 értékkel számolhatunk.
Információ???? Nem azért, hogy meg cáfoljalak jó vólna ha betartanák a szabványokat de úgy minta müszaki dolgoknál a a ruházati dolgoknál sem figyelnek erre és nem ist azt ellenözik (csupán a származásihely és méret legyen feltüntetve, hogy az jó vagy nem senki nem méri). Legfeljebb a vevő. De visszatérve a kazánokhoz ezeket is mérik labor körülmények közt (Gödölön) most nem az egyedi dolgokról van szó amit emlitettél (Lighnoterm) van mübizonylata dokumentálva. Mondanám tovább Sárkány / Hajdú stb.
