Minden amit az újra előtérbe kerülő megújuló energiaforrások eltüzelésére alkalmas készülékekről tudni érdemes, hogyan kell kiválasztani, hol lehet kapni, hogy lehet csinálni
Gondolom a fagázasokban a füst hőfokát a ventilátor fordulat szab. val oldják meg (ezt nálam az alsó ablakkal esetleg még a pillangóval lehet megoldani) és feltételezem a Lambdaszonda a fagázasnál pót levegőt enged be, hogy az oxigén szintet stabilizálja. Vagy rosszúl gondolom?
Ha jól értem akkor nem elég füsthőfokot mérni mert hasznos éghető füstgáz is kiléphet alacsony (220 fok) hőmérsékleten. Tehát egy lambdaszonda is kellene? Mit mér az? Tibcsi majd jól ráapplikálja valami csirkeforgatóra és akkor kész is a szabadalom?
Én is tanulgatok és gondolkodok , hogy lehet még fokozni a dolgokat. A kocsimban szabira ment a Lambdaszonda, útána néztem ez mit is müvel. Lehet, hogy ez lesz a következő projektem. Gondolom a szekunder ablakot szab. vele. Mert most az 160-180 felett állandoan egyformán nyitva.
Akinek nincs puffere az teljesítményszabályozásra törekszik. Ezt a tüzelőanyag mennyiségével és az égési levegővel lehet szabályozni.
Akinek van puffere annak az égésfolyamatszabályozására kell törekedni. Itt a hatásfok növekedés a cél. Ezt lehet indirekt és direkt módon. Indirekt esetben az égetés hőmérséklete és a légfelesleg (oxigén szint), direkt esetében a füstgáz szénmonoxid szint a lényeg. A beavatkozás itt is tüzelőanyag mennyiség, és az égést segítő levegő (primér és szekunder) segítségével történik.
Na ezért jó a puffer, mert nagyobb a hatásfoka az égésnek.
Igen burkolt a kazán nagyon jó a szigetelése tetején és kétoldalt egyáltalán nem érezni a meleget hátul is szigetelve van de egy picit ot már nem 100% kos. a helység ez volt garázs, jól szigetelt mert most ez a legg melegebb pontja a lakásnak mivel a fűtcső van vagy 1,5m hószú.
Most 210-230 közt vándoról, de ha már kevés a tűzelő 200 alatt van, most a samot téglával vacakolok. Az eredet tégla 11,5X12,5 volt de ez nagy a rostély alap mérete 30X39, de ez azért megtávesztő mert a rács elég széles és igy a levegő beeresztő rész még a felesincs. Most ketté vágtam a téglát de eltörött. Most két darabban van bet kőzépen egy csik.
A rácsok 4-5 darabban vanak bent majd egyet kiveszek középről és a réseit betapasztom samottal.
Bocs de mivel a 29639-ben „Csak mivel te KW-ban adtad meg az éves energiaigényedet, nem tudtam átszámolni vagy Mj-ra vagy KWh -ra." Ezt írtad én erre próbáltam segíteni , ezek szerint feleslegesen.
Akkor tényleg nincs más hátra kell nekem egy füstgázhőmérő!
Eladó valakinek? Tibcsinek volt valami pékségbevaló :o)
Akkor egy követ fújunk csak két oldalról... én értem amit írsz és elfogadom. Ezek tények. A kérdés hogy távozik e gravitációs keringéssel a füstcsövön felesleges hő ergo 300 fok feletti e a hőmérséklet?
Meg kell találni azt a határt, ahol a legalacsonyabb a füsthő, de még van akkora hő az égésnél, ahol elégnek a fagázok.
"A legkorábban képződő fagázok a gyújtópapír lángjától gyulladnak meg, de ha a gyújtólángot elvennénk, maguktól már nem égnének tovább. Mintegy 2250C-ig kell a fával hőenergiát közölni, hogy az égési folyamat folytatódjék. Eddig a hőmérsékletig tehát endoterm reakció megy végbe.
Hőenergia szabadul fel.
2600C-tól a fatűzben végbemenő átalakulás (pirolízis) során hőtöbblet keletkezik, a reakció még exoterm. Mivel a gyorsan bomló fadarab közelében oxigénhiány van, a képződő fagázok gyakran jóval odébb lobbannak lángra, ott ahol már elegendő oxigéntartalmú levegővel keverednek. Mintegy 1000OC lánghőmérséklet kell ahhoz, hogy a fagáz reakcióképes összetevőire -szénre és hidrogénre - tökéletesen felbomoljon és oxidálódjék.
A fában lévő fűtőenergiát csak akkor hasznosíthatjuk maradéktalanul, ha a fagáz oxigénnel keveredve magas hőmérsékleten éghet el. Csak ekkor nem szállnak tökéletlenül hasadt szénhidrogén-(oxid-)vegyületek a kéményen át a légkörbe. A fagázok tökéletes elégésekor széndioxid (CO2) és víz (H2O) keletkezik, mindkettő természetes, a környezetet nem szennyező anyag.
Nem csak a túl kevés levegő hátrányos, de a túl sok is ugyan olyan kedvezőtlen. 10kg légszáraz fa elégéséhez 30-40m3 levegő szükséges. Ha túl sok levegőt adagolunk, a többletet is fel kell melegíteni. A feleslegesen felhevített levegővel energia távozik a kéményen át anélkül, hogy hasznot hozna. Ha a füstgáz hőmérséklete 200OC, akkor minden feleslegesen adagolt és melegített köbméter levegő kb 70Wh hőveszteséget jelent.
Ezek alapján már érthetjük, hogy a nyitott tűzterű kandallók idejében miért is voltak gyérebbek az erdők, s miért fáztak bundában is a kandalló mellett. Az energia egyserűen kirohant a kéményen."
Teljesen értem amit te írsz de tudod mit. Kipróbálom hogy alul kinyitom az ajtót maxra és hagyom leégni a fát. Ha nem robbanok fel megírom :)
Egyébként az én érzésem az hogy ha kevesebb levegőt adsz az égésnek az nem azt jelenti hogy ki is megy a gáz a kéményen. Szabályozod a bekerülő levegőt ezáltal kevesebb éghető gáz is termelődik... nem?
Szívesen meghallgatnék mást is mert a mi vitánk a kísérletezgetés eredményéig elég meddőnek tűnik :)
