Keresés

Részletes keresés

scasc Creative Commons License 2011.12.06 0 0 8880

Azért van Groß (Gross, Grosz, Grohs < kurrent Groſs) és LeGrand is bőven, akad Klein is. Meg ismerünk az irodalomból Little Johnt is. (Bár az igaz, hogy rögzült családnévként a Little nemigen gyakori, adott helyen meg inkább még ragadványnév).

Előzmény: Mezőbándi (8869)
nyelvmodi-3 Creative Commons License 2011.12.06 0 0 8879

Kedves What The Snow, a hozzászólásaid némelyike erősen súrolja a fórumkonformitás határait (hülyeségeket írni szabad, másokat nemzetisége miatt sértegetni a legkevésbé sem), úgyhogy ezt az irányt vagy nagy ívben elkerülöd, vagy ha nem megy magadtól, segítséget fogsz kapni.

Törölt nick Creative Commons License 2011.12.06 0 0 8878

Mert sok Grósz , Gros meg Klein magyarosított.  (mielőtt LvT belekötne, csak vicceltem)

Előzmény: Mezőbándi (8869)
Törölt nick Creative Commons License 2011.12.06 0 0 8877

Felőlem akár citerázhatott is. De még a Fujara-trombitát is fújhatta.  Csak dudát nem mert az a gajdoš. A cseheknél is minden bandatag muzsikus hudec.

Előzmény: LvT (8868)
Törölt nick Creative Commons License 2011.12.06 0 0 8876

Na azért! Ezt már elismerem. És az oroszból átkerühetet Lengyelországba is a név, hiszen tudjuk a történelmi összefüggéseket.

Előzmény: LvT (8867)
Törölt nick Creative Commons License 2011.12.06 0 0 8875

Te atyaúristen, a navahóból nem tudnál levezetni valamit. most már értem az okosságodat. Kiollózol a netről bármit és összeférceled.

Előzmény: LvT (8866)
Törölt nick Creative Commons License 2011.12.06 0 0 8874

A te okoskodásod olyan, mint ha egy moldvai csángó, aki csak az anyjától tanult nyelvet ismeri, nyelvészkedne a magyar irodalmi nyelvről. Én csak anyanyelvi szinten beszélem a szlovákot, neked pedig az az anyanyelved. Nekem meg fordítva. Ez kvit.  Olyan dolgokat cáfolsz amiről fingod sincs. Jártál Szepességben, Sárosban, éltél ott közöttük, hogy olyan jól tudod hogy beszélnek? Mert én igen. Egy spišáknak meg ha  azt mondanád hogy ő goral, megverne, a goral úgyszintén. Ha a ruszinokról és nyelvükről fogalmat akarsz  szerezni, kereesd fel a www.holosy.sk  -t, ott meg is kérdezheted amit nem tudsz Petrotól, aki vezeti. Szívesen válaszol. Szlovákul is. 

Azt hogy "maďarón" vagyok, meg kikérem magamnak, én sem drótostótoztalak le téged. Ne sértegess senkit. De hát ez tipikus, már megszoktam tőletek.

A chlopecnek utánanéztem, valamelyik középszlovákiai faluban valóban  használják csapda jelentésel. Tájszó.

Szótárazni meg nem szoktam ha szlovákról van szó, valószinűleg te sem ha magyarul írsz. Óvodától kezdve csak szlovák nyelven tanultam. Ezért valóban nem ismerem a magyar nyelvtani terminológiát, de ha akarod, akkor megmagyarézom a "s" problémádat szlovákul. V slove "sklopec" je písmeno s predponou pridanou k slovesu klopiť, tak vznikne sloveso sklopiť, alebo podstatné meno sklopec. Predpona s udáva v slovese činnosť alebo pohyb smerom dole. V slove som, spoluhláska s nie je predponou, je súčasťou slovného základu.

Előzmény: LvT (8864)
Törölt nick Creative Commons License 2011.12.06 0 0 8873

Én nem kizárólagosságal írok véleményt. A horvát , szerb és román feltevésekhez nem tudok hozzá szólni és nem is akarok, mivel ezeket a nyelveket  nem beszélem. Ha van ilyen hogy Surčík a délszlávok között, írja meg egy hozzáértő, nem az aki csak képzeleg ezekről a nyelvekről. Az olyan mintha azt írnám, a Szurcsik finn név mert a fin surmita halált jelent. Ami ugyan igaz, de arról levezetni egy nevet csak okoskodás lenne.

Ha az hogy a Surczik név Lengyelországban létezik, és az hogy a surovec szó kegyetlen, nyers, durva embert jelent, és a -čík kicsinyítő képző, szintén csak okoskodásnak tűnik, hát legyen. Mindenkinek joga van a véleményéhez.    

Előzmény: Csoboci (8863)
Törölt nick Creative Commons License 2011.12.06 0 0 8872

Természetesen az kizárt hogy a Somodi név Somodi településről származna, ami község a volt Abauj vármegyében és sok ilyen nevű él a környékén. Azok mind valószínűleg a több száz kilométerre, az ország másik végén levő Somogyból származnak. Nemde? ☺

Előzmény: LvT (8862)
Törölt nick Creative Commons License 2011.12.06 0 0 8871

Én elhiszem, hogy LvT anyanyelvként beszéli a szlovákot, míg én csak anyanyelvi szinten, én a magyart beszélem anyanyelvként, Lvt viszont anyanyelvi szinten. Ez kvit.

Te nem rónál föl ilyet LvT-nek, mármint a gugli fordítót. Azért írtam, mert szótárra hivatkozik, meg én miért nem nézem meg. Azért , mert bizonyára ő sem nézi meg a Magyar értelmező szótárt, ha magyarul ír. Én sem ha szlovákul írok.

Előzmény: scasc (8861)
Csoboci Creative Commons License 2011.12.05 0 0 8870

Érdekes viszont hogy a Szurcsik család a Grábóci ragadványnevet viselte, mely a földterület (tanya és a pár hold föld, "Grábóci-tanya") neve is volt egyben. Viszont Grábóc -talán nem túloz az ember, ha azt mondja- kimondottan szerb zarándokhely ortodox kápolnája végett. A községben az idők folyamán három népcsoport fordult meg, a szerb, a sváb, majd a székely.

Ha számításba vesszük, hogy a generációs emlékezet nem biztos forrás, kitérhetnénk a hasonló nevű Garbócbogdány községre is. Bogdányt és Garbócot 1891-ben egyesítették.
A község a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában található. (a község története szlovákul: http://www.cassovia.sk/garbovce/ (nem beszélem a nyelvet))

Viszont itt szintén ellentmondás áll fenn, egyszer a ragadványnév, illetve az ahhoz köthető megállapítások és a -cik kicsinyítőképzős északi szláv forma között. Tehát ha a név északi, honnan a délszláv "kötődés"(vagy utalás), ha lehet ezt annak nevezni.

Illetve az a kérdésem lenne még, hogy mi a véleményed az ilyen távolságú "levándorlásról"? Lehetséges ez, hogyha a lengyel vagy szlovák, orosz feltevéseket figyeljük meg, hogyan kerülhetett a család az északi-kárpátokbeli peremvidékekről (ha lehet mondani, hogy onnan származik, valószínűsíthető?), déli nyelvterületre?

Délszláv dialektusokban valóban nem produktív ez a forma, éppen ezért olyan kétségeim vannak, hogy szinte mégjobban megzavarodtam most, mint előtte. (Nagyon fontos viszonyítási alapom volt -mikor elkezdtem a "kutatást"- a szintén egyszótagos Bencsik családnév, amit Benčík formában, egyértelműen szlovák, illetve (bácskai területeken(bácskai szlovákság)) leltem meg)

Végül minden konklúziót levonva, te melyik elméletet tartod a legvalószínűbbnek?
(A XVIII. századi népmozgások következtében kialakult vándorlási mozgások pl.: alföldi, bácskai (vagy szerbiai) szlovákság)
Talán a lengyel/ruszin/orosz elmélet a legvalószínűbb?

Igazából a legnagyobb fejtörést a távolság okozza, tehát hogy milyen (mikor, hogyan) népmozgás során került a család ennyire Délre? (Ha pedig eleve déli, mire fel a nyelvészeti forma?)

Remélem nem volt teljesen fölösleges a hozzászólásom és valamicskét ki lehet hámozni belőle. Ameddig nem jutok végeredményre egy eredetnél vagy népnél, addig kutatok, remélem nem egészen reménytelen a helyzet. De amit te a legvalószínűbbnek tartasz én azt el is fogadom, csak ne lenne ennyi kétség és ellentmondás. Jó volna végre tudni, hogy az ember hova kösse a saját nevét. Köszi mégegyszer!

Mezőbándi Creative Commons License 2011.12.05 0 0 8869

Általános kérdés.

 

Miért van az, hogy a Nagy családnév annyira gyakori nálunk, miközben más - általam ismert - nyelvekben vagy nem is lett belőle családnév, vagy nagyon ritka? A Kiss hasonlóképpen.

 

 

 

 

LvT Creative Commons License 2011.12.05 0 0 8868

> Hudec ...  Zenészként is értelmezhető, de csak a vonós hangszeren játszókat nevezik így.

 

Etimológiailag valóban ’vonós hangszeren játszó’-ként értelmezhető, azonban a Hudec családnév története szempontjából ez már távolról nem igaz. Mit mond róla a Krátky slovník slovenského jazyka: „hudec -dca m. : hudobník, muzikant (reprodukujúci obyč. ľud. hudbu al. v dedinskom prostredí)”, azaz ’zenész, muszikus (aki rendszerint népzenét vagy falusi környezetben ad elő)’ – Nincs szó róla, hogy csak vonós hangszeren játszhatna.

 

Ez régen is így volt: a szótő orosz megfelelője, a гудок (gudok) egyaránt jelent fúvós és húros hangszert. Hogy milyen hangszeren játszott a névadó hudec, az attól függött, hogy a hévadás helyén milyen hangszer volt népszerű.

Előzmény: Törölt nick (8856)
LvT Creative Commons License 2011.12.05 0 0 8867

Corrigendum: a сурчик (szurcsik) a сурок (szurok) ’mormota’ jelentésű állatnév kicsinyítő képzős formája.

Előzmény: LvT (8866)
LvT Creative Commons License 2011.12.05 0 0 8866

Ad Surčik:

 

> És a horvát, esetleg szerb dolog kizárt?

 

Nem zárható teljesen ki, de igen kevéssé valószínű, ugyanis délszláv környezetben az –ik kicsinyítő képző kevésbé produktív, az összetapadt –čik pedig még kevésbé. Produktív azonban északon a szorboktól az oroszokig: ezért ezen belül nehéz is lokalizálni az eredetét.

 

A lengyel eredethez annyit, hogy az említett Surczik nem lengyel forma, mivel a lengyelben cz előtt megkeményedik az i hang y-ná, így Surczyk a forma, amely a Google-lel adatolható.

 

Köznévi jelentését a lengyelben nem tudtam igazolni, van viszont ilyen szó az oroszban, a сурчик (szurcsik) a сурок (szurok)’mormota’ jelentésű állatnév. Az oroszban Vasmer török eredetűnek mondja.  Az lehet, hogy a szó átkerült az orosz-(ukrán/fehérorosz)-lengyel nyelvhatáron, de még sem hiszem hogy ez lenne az eredete.

 

Ugyanis az olyan nevek – hacsak a jelenlegi lengyel névkincset nézzük* –, mint Surjak, Surda, Surko, Surin, Surała, Surało, Surda, arra mutatnak, hogy volt egy régi Sur- alapnév, amelynek ezek kicsinyítő képzős származékai. S mivel a Surčik ~ Surczyk beillik ebbe a sorba, a névtan szabályai szerint elsősorban itt keressük az eredetét, nem bizonytalan jövevényszavakban.

 

A régi egy szótagos személyneveket, mint a Sur- alapnév, nehéz etimologizálni, és szinte biztos, hogy nem egy konkrét eredetre lehet jutni, hanem több lehetséges kiindulópont van (ahol nem jelzem a szlovák formáját adom, de a megfelelő más szláv szó is használható lenne):

 

- Az egyik ilyen a már említett syr ’sajt’, surový ’nyers’ szavak közös szláv töve.

- A másik a súra ’sietség; sürgető szükség, gond’, súriť ’sürget’ szótő.

- Lehet esetleg a kelet-európai, török eredetű sur vándorszó, vö. orosz сур ’világosbarna színű karakül perzsaszőrme’, szerb-horvát sur ’hamuszürke’.

 

* Vö. http://www.moikrewni.pl/mapa/index/s_26_24.html,  http://www.moikrewni.pl/mapa/index/s_26_24.html

Előzmény: Csoboci (8863)
LvT Creative Commons License 2011.12.05 0 0 8865

> Vysvetli mi, prosím ťa pekne, aký je to "slovjacký jazyk" lebo na Slovensku taký nepoznajú.

 

Pozri napr. „Dvorcsák a iní hlavný dôvod »,neslovenskosti« východných Slovákov vidia v slovách Sloviak, Sloviaci (tak sa totiž východní Slováci nazývajú). Chcú z toho vyvodiť, že Sloviaci sú iný národ ako Slováci, no ich úmysly sú veľmi priezračné.” In: Slovenská reč, ročník 2-3/1941, str. 52.

 

Alebo: „Napriek všetkej iracionálnosti je Halagova gramatika východoslovenčiny, samozrejme, lepšia než Slovjacka gramatika E. Dobranského, ktorá vyšla v separatistickom spolku Ojčizna v r. 1941 počas okupácie Košíc” In: Slovenská reč, ročník 67/2004.”

 

Atď.

Előzmény: Törölt nick (8860)
LvT Creative Commons License 2011.12.05 0 0 8864

> Te hol tanultad?

 

Én az édesanyámtól tanultam, ő meg az övétől és az is az övétől s í. t.  

 

 

> Menj el az Eperjesi - Prešovi múzeumba, és nézd meg a Szlovák tanácsköztársaságra vonatkozó anyagot, a hirdetményeket, az újságokat, amik šarišštinában íródtak, azután cáfold, hogy az alatt a pár hét alatt nem az volt a hivatalos nyelvük.

 

És ez kit érdekel? Nem attól lesz valami nyelv, hogy politikusok pár hétig azon nyomtatnak valamit. Az nem a nyelvük volt, hanem a nyelvváltozatuk. Csak szerették volna a magyarok és a magyarónok megosztani a nyelvközösséget, ahogy most te is. De akkor a palóc is egy másik magyar nyelv, meg a székely, és a csángó is…

 

 

> Nem azt írtam hogy a sárosiban nincs ch, hanem azt hogy a szepesiben .

 

Szép fenonénok vannak itt: a ruszinban nem lenne, a szepesiben sem lenne, de a köztük lévő sárosiban igen…

 

 

> ad 1.  a szepesi goral nyelvjárás nem szlovák, hanem lengyel,

 

Nem foglaltam állást, hogy hová tartozik a szepesi góral, te a „Szepesi nyelvjárás”-ról beszéltél és én is. Amúgy az a nyelvjárás, amelynek a szószedetét bemutattam, nyelvészetileg kérdéses, mert egyaránt mutat szlovák és lengyel nyelvi jegyeket.

 

 

> és ha a h-t  g-nek ejtik akkor az g.

 

Egyrészt nem írtam, hogy a h-t g-nek ejtenék. Azt írtam, „nemá h: tu sa vyslovuje zvuk g”, amely annyit tesz, hogy a többiek is értések: „nincs h: itt g hang hangzik.

Másrészt kaptam tőled a megrovást, utána pedig magad írod: „A ruszinok meg a g-t és ch-t ejtik h-nek”.

 

 

> A ruszinok meg a g-t és ch-t ejtik h-nek.

 

Ezt te mondod, meg a magyar füled. Mutasd meg azt a szakirodalmat, amely veled egyetért.

 

 

> Mit kevered ide a "som" szavat?

 

Mert te azt írtad a 8835-ösben: „A "s" szó elején mindig azt jelenti, hogy le..., vagy meg...”. Ismétlem, azt írtad: „mindig”. Nos, hoztam egy szót, amely ennek ellentmond. Mint ahogy a slopec-ben és a slopať-ban sem.

 

Éppen te keverted be a sklopať igét, a tárgytól teljesen eltérve, ráadásul a tárgybeli tudásod szintjéről is árulkodni látszik az a tény, hogy ennek a „szó elején [lévő] »s«”- nek, „előtag és hasonlók”-nak a mineműségét, szófaját nem nevezted meg: sem a 8836-ban, sem a 8859-ben.

 

Nem lehet érdemben a nyelvészetről diszkutálni olyannal, aki távol tartja magár a nyelvészeti terminológiától és a diszciplínától.

 

 

> A chlapec az fiú, irodalmilag. A chlopec - fiú hutorákul

 

Ide figyelj, ha én azt leírom, hogy a kék magyarul azt jelenti, hogy ’égszínű’, akkor arra teljesen irreleváns és kekeckedő az a meglátás, hogy azt jeleni, hogy ’szükséges lenne’. Mert erre én azt válaszolom, hogy az bizony úgy van, hogy: kellenék.

 

Ilyen volt a te megjegyzésed is arra a Slovník slovenského jazykában szótárazott tényre, hogy a chlopec ’csapda’ jelentésű, hogy a „chlopec az fiú”. Nem mondtad, hogy „is”, vagy hogy csak hutorákul. Nem: engem akartál megcáfolni egy odavetett félmondattal. Nos, én is tudok félmondatokat visszavetni, csak én ezt szótárakból és más irodalmi forrásokból adatolni is tudom, veled ellentétben.

 

 

> glopiec= goralul.

 

Hát ez azért nagy csúsztatás, amit nem tudsz adatolni.

 

 

> De sehol sem csapda

 

Most lesz a harmadik eset, hogy belinkelem az on-line Slovník slovenského jazykát e tárgyban: http://slovniky.korpus.sk/?w=chlopec&s=exact&c=qb63&d=peciar&ie=utf-8&oe=utf-8

 

Mintha hozzád képest persze a szlovák lexikográfusok sem tudhatnának szlovákul…

Előzmény: Törölt nick (8859)
Csoboci Creative Commons License 2011.12.05 0 0 8863

És a horvát, esetleg szerb dolog kizárt? Levándorolt szlovák/lengyel családok lehetnek Surčík vagy Surovczik névvel, "durvácska" jelentéssel?

Előzmény: Törölt nick (8855)
LvT Creative Commons License 2011.12.05 0 0 8862

> A Szilády, -i esetleg lehet, ismervén az írás ingatagságát, Szilágyból is, nem csak Sziládból

 

Mivel Kázmér a Somodi esetén megengedi, hogy néhány családnál ez a Somogyi név mellékalakja legyen, így nem tartom kizártnak, hogy a Sziládi is fejlődhetett néhány családnál a Szilágyi névformából.

 

Itt nem is annyira az írás ingatagságából indulnék ki (ez régi kutyabőrrel rendelkező családot feltételezne), hanem valami másodlagos depalatalizálódást, a nyelvjárásokban nem szokatlan /di/ > /gyi/ lágyulás ellenhatását.

Előzmény: scasc (8852)
scasc Creative Commons License 2011.12.05 0 0 8861

"De sehol sem csapda. Rosz a gugli fordítód."

Ilyet nem rónék föl LvT-nek.

 

"Anynyelvi szinten beszélem a szlovákot,"

LvT meg minden bizonnyal nem anyanyelvi szinten, hanem anyanyelvként.

Előzmény: Törölt nick (8859)
Törölt nick Creative Commons License 2011.12.05 0 0 8860

Vysvetli mi, prosím ťa pekne, aký je to "slovjacký jazyk" lebo na Slovensku taký nepoznajú. (magyarázd meg nekem, kérlek szépen, milyen az a "szlovjak nyelv" mert Szlovákiában ilyet nem ismernek).

Előzmény: LvT (8838)
Törölt nick Creative Commons License 2011.12.05 0 0 8859

Menj el az Eperjesi - Prešovi múzeumba, és nézd meg a Szlovák tanácsköztársaságra vonatkozó anyagot, a hirdetményeket, az újságokat, amik šarišštinában íródtak, azután cáfold, hogy az alatt a pár hét alatt nem az volt a hivatalos nyelvük.

Nem azt írtam hogy a sárosiban nincs ch, hanem azt hogy a szepesiben .

Azt írod a szepesi goral nyelvben van h és ch de g nek ejtik.

ad 1.  a szepesi goral nyelvjárás nem szlovák, hanem lengyel, és ha a h-t  g-nek ejtik akkor az g.

A ruszinok meg a g-t és ch-t ejtik h-nek.

A szepesi szlovák az spišák , a szepesi lengyel az goral. Nem mindegy.  Mintha azt mondanád a békési szlovák az rác.  A goral a lengyel kissebség szlovákiában. Oraván él és a Tátra keleti szélén, meg a Dunajec mentén.

Mit kevered ide a "som" szavat? Az azt jelenti vagyok, az egy szó, nicsen rejta előtag és hasonlók. A sklopiť -ban a s- azt jelenti le, a klopiť azt jelenti borítani , a sklopiť = leborítani. Mit értetlenkedsz?

A chlapec az fiú, irodalmilag. A chlopec - fiú hutorákul, a chlap = legény irodalmiul, a chlop = legény hutorákul, hlop = legény ruszinul, glopiec= goralul. De sehol sem csapda. Rosz a gugli fordítód.

"Prv čataj, potom píš." - nem jó.  Najprv čítaj, potom píš!  Milyen 150 éves szótárt használsz? A szlovákban már az sem érvényes ami 30 éve az volt.

Anynyelvi szinten beszélem a szlovákot, szlovák iskolákat jártam. Közvetlenül ismerem a keletszlovákiai nyelvjárásokat, a ruszint beleértve. Te hol tanultad?

Előzmény: LvT (8838)
Törölt nick Creative Commons License 2011.12.05 0 0 8858

a plech az szlovákul pléh. Most találgas, melyik melyikből lett átvéve. ( Ha a híres Knyiezsa magyarázná, akkor természetesen még a német is a szlávból vette volna át)

Előzmény: scasc (8837)
Törölt nick Creative Commons License 2011.12.05 0 0 8857

Ha nem tetszene a szlovák, csehül is ugyan az.

Előzmény: Sári13 (8846)
Törölt nick Creative Commons License 2011.12.05 0 0 8856

 Hudec (olvasd Hugyec) szlovákul egyértelműen annyi mint Hegedűs.  Zenészként is értelmezhető, de csak a vonós hangszeren játszókat nevezik így. Régies kifejezés, ma a huslista szót használják.

Előzmény: Sári13 (8846)
Törölt nick Creative Commons License 2011.12.05 0 0 8855

Surčík (olvasd Szurcsík) előfordul Szlovákiában Bánovce nad Bebravou környékén, de valószínűleeg Lengyel eredetű, ott is előfordul Surczik formában (ejdsd Szurcsik).  lengyelül valamit jelent is, de nem tudom mit. A -čik kicsinyítő képző a cseh, szlovák nyelveken, a -czik lengyelben.

Lehet a Surovčík , Surowczik név rövidült változata, ami Durvácskát jelent és eléggé elterjedt név. Az árvai vagy liptói Surovczik tagja volt a Jánošík betyárbandájának 1705-ben.

Előzmény: Csoboci (8854)
Csoboci Creative Commons License 2011.12.05 0 0 8854

Sziasztok kedves fórumozók!

Egy éve kutatom a családnevem eredetét, ami talán nem nagy idő, de annál több ellentmondás jelentkezett az elméleteimben. Föladom nektek a leckét a nevemmel, de ahogy olvastam már az első oldaltól a hozzászólásokat a topicban, nagy szakmai tudással rendelkeztek és nagyon örülök, hogy ilyen segítségre találtam.

A név tehát a: Szurcsik

Több elméletem is napvilágot látott a névvel kapcsolatban. Az első a délszláv eredet volt, azon belül is a szerb. Aztán miután átolvastam több szerb családnevet tartalmazó névlistát, illetve felelevenítettem ismereteimet, kizártnak tartottam. (Szintén ellene szól, hogy a család régi, katolikus vallású család, illetve ameddig a generációs emlékezet visszanyúlik, tehát mondhatom, a család vallási gyökere római katolikus, ami kizárja a szerb (ortodox) elméletet.)
De férre téve minden mást az etimológián kívül, nem véltem felfedezni semmiféle közös vonást egyetlen egy szerb névvel, sem tipikus szerb családnevekkel, sem pedig általános jelentésű szerb szavakkal, tehát nyelvészetileg egyáltalán nem passzol a szerb nyelvbe. (Jaksity, Bajity, Uglesity, Drobilics, Mamuzsics, Milutinović, Mitrić és a többi...)

Ami viszont döntött a kizárásban az a -csik kicsinyítőképző, amiről talán túlzás nélkül mondhatom, tipikus cseh/szlovák képző a családnevekben.

A másik érv, ami a délszláv, azon belül is a horvát eredet mellett szólt az az, hogy dél-alföldi vagyok, 20km-re a határtól, Mohács közelében. Viszont a horvátban sem találtam hasonló felépítésű családnevet és legfőbb ellenérvként itt is a -csik (vagy -csík, -čík) képzőt tudom felhozni. Ismerek Mohácson sok sokac és horvát nevet, így a Jaksity, Filákovity, Kovách, Késics, Kersics, Szerletics, Aladics, Iloskics stb., így nyelvészetileg ettől az elmélettől is elpártoltam, de átolvastam egyéb horvát névlistákat is. Elvonatkoztatva az etimológiától, errefelé nem ismerek olyan délszláv nevű családot, aki a generációs emlékezetében ne tudná, hogy honnan ered (hiszen Mohácson elevenen élnek a délszláv hagyományok). Kerestem a "sur" és a "sor" előtagot szerb és horvát szótárakban, de nem nem találtam megfelelő szót és fordítást (cseh/szlovák szótárban úgyszintén), úgy gondolom tehát, hogy a kérdés nagyobb szakmai tudást igényel. A nevet tehát megtaláltam Szorcsik formában is különböző területeken, ami pedig már átnyúlik a szlovák dialektusba, a mai Szlovákia részeire. Viszont a Szurcsik forma megtalálható a Nyírségben szintén, illetve egyéb északi területeken is, az mellett, hogy itt Délen is megtalálható.

A legutóbbi feltevésem tehát a tót, vagy cseh/szlovák eredet. Ami formailag és nyelvészetileg teljesen megfelel tehát. Hallottam már több -csik képzős családnevet, amik után rendszerint utánanéztem és mind egy, illetve két nyelvterületre vezettek: Szlovákiába és esetleg cseh területekre. Ilyen a Majercik, Gabčík, Gyurcsik, Bačik, Benčík, Mesiačik(?). De viszont a nevet nem találom semmiféle cseh vagy szlovák forrásban sem.
Elképzelhetőnek tartom, hogy a családnevet viselők, valamikor a XVIII. század közepén vándoroltak le az északi területekről.

Az sem kizárt azonban, hogy a név egy eltorzult, átalakult szerb/horvát alak. Foggalmam sincs.

Mindhárom feltevés mellett szólnak illetve ellen szólnak érvek. Amit valószínűnek tartok az a szlovák vagy a horvát, de ha kiderülne, hogy szerb, azon se lepődnék meg, hiszen nem vagyok etimológus, egyedül a -csik képző bánatná a fantáziámat és nem tudnám mire vélni.

Ha esetleg tudnátok segíteni, vagy leírnátok a véleményeteket, azt nagyon megköszönném. Szerintem érdekes lehet a végeredmény, de az sem kizárt, hogy hamar eldöntitek melyik a valós állítás. Előre is köszönöm!

MacAshinna Creative Commons License 2011.12.04 0 0 8853

Köszönöm szépen a gyors választ!:)

Előzmény: LvT (8850)
scasc Creative Commons License 2011.12.04 0 0 8852

A Szilády, -i esetleg lehet, ismervén az írás ingatagságát, Szilágyból is, nem csak Sziládból (./?)

Előzmény: LvT (8847)
scasc Creative Commons License 2011.12.04 0 0 8851

من تا به حال خنده خوب! ـ

Előzmény: LvT (8841)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!