Minden amit az újra előtérbe kerülő megújuló energiaforrások eltüzelésére alkalmas készülékekről tudni érdemes, hogyan kell kiválasztani, hol lehet kapni, hogy lehet csinálni
Még örökké a VTC500 szelep müködésén rágom magamot nem értem a müködését amit nem tudtam elmagyarázni a szerelőnek se, megkérlek ha valaki elmagyarázná ugy, hogy egy egyszerü fehér ember is meg értse aki nem jártas a szakmában, válaszotokat előre köszönöm .
amikor ezt tanultam a szénre tán 2* légfelesleg volt írva, persze akkor nem volt divat a felső begyujtásu kazán, meg amiről beszélek az nagyobb kazán, meg gondolom nehezebb homogénre keverni egy fa/vagy szén gázt levegővel a sok akadály miatt , itt gondolok magára a tüzelőanyagra. elég ha megváltozik a tüzelőanyag rétegvastagsága már nehezebben halad át rajta a levegő és mivel vastagabb a réteg több kellene,
ez érvényes a kis kazánra is állandóan változik a kazánon áthaladó levegőmennyisége ahogy a fa esik leljebb a tűztérben úgy folytja a rostot vagy éppen fordítva. ezen csak mesterségesen előéllított huzattal lehet javítani.
Lambda-szonda A fa mint tüzelőanyag nem egyenletes minőségű. Folyamatosan változik nedvességtartalma és fűtőértéke, sőt gyakran nem azonos fajtákat használnak fel. Hogy a tüzelőanyag minőségét is figyelembe véve folyamatosan jó minőségű égést lehessen biztosítani, az automatikát egy lambda-szondával egészítették ki. A tüzelésnél a légmennyiség folyamatos ellenőrzés alatt áll. Az adatokat ehhez a lambda-szonda szolgáltatja, és így megvalósítható a kiemelkedő 90-93%-os folyamatos hatásfok valamennyi üzemállapotban, alacsony károsanyag-kibocsátás mellett. A füstgázban visszamaradó oxigéntartalom folyamatos mérése és a szekunder levegő megfelelő változtatásával a kívánt érték mindenkor elérhető. Amikor az oxigéntartalom a kívánt érték felett van, a szekunderlevegő mennyiségét a szabályozás csökkenti, amíg a kívánt érték be nem áll. Amennyiben a maradó oxigéntartalom a teljesen kinyitott szekunderzsaluk ellenére a beállított érték alatt marad, a primerlevegő zsaluk a tűztér felső részében végbemenő fagázképződés csökkentése érdekében záródnak, és ezáltal emelik a füstgázban az oxigén mennyiségét. Mindig elég, de sohasem túl sok levegő áll rendelkezésre a tüzeléshez, a magas hatásfokú üzem fenntartásához.
Emlékeim szerint ha nagy az oxigén tartalom a füstgázban, akkor sok levegőt kap, így a levegő felmelegítésén van vesztesége a rendszernek. Ha nincs oxigén a füstgázban, akkor lehet még benne olyan fagáz, ami nem tudott elégni, ezért lesz nagy a veszteség.
Az értékeket nem tudom, csak az elvet gondolom így.
A felső a gravitációs visszakeringést akadályozza meg a kazán kihűlése után. A szivattyú abba az irányba az életbe nem fog vizet nyomni, minvel az is és a föggőleges átkötés is szívott szakasz.
Ennél az elrendezésnél balról van a kazán, tehát így nézve mind a kettőnek ballra kell nyitnia a kazán felé.
Az alsó áramszünet estén engedi keringeni a vizet gravitációsan az esbe megkerülésével, a felső meg nem engedi hogy az esbe nyomóoldali ágafelől keringjen, mert akkor nem jutna el a pufferba, vagy a radiátorokba.
Gondolom a fagázasokban a füst hőfokát a ventilátor fordulat szab. val oldják meg (ezt nálam az alsó ablakkal esetleg még a pillangóval lehet megoldani) és feltételezem a Lambdaszonda a fagázasnál pót levegőt enged be, hogy az oxigén szintet stabilizálja. Vagy rosszúl gondolom?
Ha jól értem akkor nem elég füsthőfokot mérni mert hasznos éghető füstgáz is kiléphet alacsony (220 fok) hőmérsékleten. Tehát egy lambdaszonda is kellene? Mit mér az? Tibcsi majd jól ráapplikálja valami csirkeforgatóra és akkor kész is a szabadalom?
