Köszi. Akkor nem teljesen úgy van ahogy hirdetik, hogy már az ültetés évében terem. :) De nem baj, eladásnál túloz mindenki. :) Majd megtudom én is milyen ha megérem.
Ezeken a teljes spektrumos lámpákon van külön infra és UV LED, ami azt a fajta fényt adja. Olyan állítható színű csíkokat én is néztem és a színe ugyan lila, de szerintem nincs meg benne a megfelelő hullámhossz. Bár ahogy nézem, némely profi lámpán sincs csak piros és kék, szóval fene tudja.
Volt már egy másodtermése, finom édes jóízű volt olyan 90-100g lehetett, még néztem is hogy milyen hatalmas. Viszont remélem jövőre többet tudok mondani
Örülök hogy "belefolysz" hisz minden tapasztalat számít:))
A lényeg hogy csak azt akarom elérni hogy ne fakuljanak ki. Rendeltem négy 28wattosat, kettőt terveztem betenni durván fél négyzetméter területre,de ha nem lesz elég akkor beteszem mind a négyet 112wattnak már elégnek kell lenni. Szerintem bőven többet tud mint amire szükség van. Főleg annak fényében amilyen fotókat láttam a palántanevelőkről. Szerintem itt se nagyobb a fényintenzitás, és csak a mesterséges fény van.
Néztem a LED szalagokat is, de az sem jön ki olcsóbbra, plusz kell hozzá egy trafó, na meg valamilyen tartószerkezet
Egy biztos, ezek a gyökerek még fiatalok, és könnyen letörnek. Ha már egyszer kinőttek, akkor legnagyobb biztonságban a földben vannak, ezért nem fogom kiszedni hogy spóroljak egy-kétszáz forinton a postaköltségen. Majd két sörrel kevesebbet iszok,meg nem gyújtok rá, és meglesz a rávaló! Persze majd ha rászokok:))
A darazsas meg ne aggasszon, majd meggyökeresedik ha akar. Ha az idén nem, akkor majd jövőre.
Bocs, hogy belefolyok, de tavaly én is keresgéltem, mikor kiegészítő világítást akartam a teletetőmbe. Alapjáraton télikert, tehát van fény, reggel-este egészítem ki, ill. hosszabbítom meg. Én végül is utánajárva hullámhossznak, fényerőnek stb... A mindenhol kapható led fényszalag mellett döntöttem, ami színes. Itt simán be lehet állítani ezt a lilás fényt, utánanézve a fényspektrum kb. jó a növényeknek. Kiegészítő fénynek tökéletes, legalábbis nekem tavaly úgy tűnt. Azt nem tudom, hogy ha más fény nincs, mire jó, de ugye ilyen esetben amúgy is csak a marha erős napfénylámpák érnek valamit.
Nagyon tetszik, köszönöm. Nehogy földlabdával küldjed, meg fog maradni csupaszon is. Sándortól is úgy kaptam tavaly, sőt leveles volt, mégis megeredt.
Látom vannak ott vastagabb ágak is, gondolom kóstoltad már a termést. Tudnál valami érdemlegeset mondani róla? A neten keresgélve mindenhol ugyanazt az ősrégi fotót látom egyetlen szem fügéről. Nem értem, sajátot miért nem mutat senki.
Az én darazsas fügém mint írtam nagyon korán lezárta a vegetációs időt, így a gyökérfejlődése is korán leállt. Előtted egy nappal raktam fel a légbujtást neked, de a csomagoláson csak 1 kis gyökér látszik. Remélem azért jó lesz. Ha nem, tavasszal fagyok múltával azonnal készítek újat.
Alakul a Babits légbujtás, igaz lehetne több gyökere már, de nem mertem teljesen körbevágni a kérget, csak a felét távolítottam el. Várok vele még egy kicsit, csak a fagyok előtt választom le, és ha lehullott a lombja akkor küldöm.
A dugványnevelőbe akarom tenni, mivel ott akarom teleltetni a dugványokat. Azért hogy ne fagyjanak, meg leakarom takarni, viszont akkor nem kap elég fényt, és ha esetleg nem áll le a fejlődése akkor tönkremegy a fényszegény körülmény között. Ezért tenni akarok kettőt ebből a 28Wattosból plusz egy 30 wattos sima égőt, ami a fűtést biztosítja.
Most így néznek ki az egy hónapos dugványok. Szeptember 18-án dugványoztam, és eddig úgy néz ki hogy tetszik nekik a hűvös környezet.
A polcokon az Ikeás lámpában van a LED, azt valamennyire tudom irányítani. Az ablak adja a fény nagy részét, csak télen kevés. A jobb oldalon a kis szekrény tetején van a gyökereztető tálca a 20W fűtőlappal amit ebayen rendeltem előző ősszel, az elég a téli szórakozáshoz.
Nem találom a rendelésemet de ha jól emlékszem E27, 7 wattos, full spectrum, aliexpress-en rendeltem. Az egyiket cseréltetni kellett mert elkezdett villogni, ki-be kapcsolt 2 másodpercenként... Kínai ipar remeke. az van ráírva SKU 402397 és így néz ki. a képen a jobb oldali, YP-4005 felirattal.
Fényereje kevéske, nekem éppen hogy elég volt kiegészítő világításként ablak mellett hogy életben tartsa a növényeket. Időzítővel kapcsolom, reggel 8 be, este 8 ki.
Ha most rendelnék, biztos erősebbet vennék, ha neked nagyobbak a növényeid akkor 15-20 watt körülit keress. Nekem 10-15 centisek amiket teleltetni kell, a 2 izzóval szerintem megoldom.
Az RdB szeret alulról elágazni és inkább bokor formában nőni, azt biztos metszened kell majd, esetleg ha megtartasz 3-4 erősebb ágat és azokat irányítod, és minden új tősarjat elvágod. A másik fajtát nem ismerem. A VdB-ről tudom hogy egyenesen felfelé törekszik, kevés elágazással.
Állítólag nagy távolságokat képesek megtenni, de mivel náluk a beporzás nem úgy van mint a méheknél, hogy szálnak virágról virágra, hanem bemászik egy termésbe, ekkor elveszti a szárnyát, és dolga végeztével elpusztul. Így ha egy egy el is jut, az még nem hoz látványos eredményt. A termesztő vidékeken a megfelelő beporzás érdekében a porzós fügéből néhány darabot felakasztanak a bokrokra, hogy biztos eljusson a megfelelő számú darázs.
Így már érthető, hogy miért jobb a dunántúli dombság és vidéke ott sokkal jobb feltételek vannak a porzós füge termésének az áttelelésére, mint itt a rideg telű alföldön!
Amúgy ezek a rovarok mennyire képesek vándorolni, tehát elképzelhető, hogy a dunántúli állomány elrepül a Duna-Tisza közéig, ha talál megfelelő porzós fügét,és ha ott nem is tud megtelepedni(az extrém téli hidegek ismételt betörése miatt), de minden évben eljut odáig kifejtheti -e az áldásos hatását?
A darázs a porzós füge "termésében" fejlődik, és telel át. Ez a "termés" -12C° alatt károsodik, a darázs pedig elpusztul. Ezért csak olyan helyen képes fennmaradni a darázs ahol a kritikus hőmérséklet alá nem hűl a levegő. Emellett szükséges több porzós növény is, hogy mindig legyen fogadóképes állapotban "termés" a peterakáshoz. Megfelelő védelemmel szerintem bárhol meghonosítható hazánkban. Ezt remélem az idő igazolni is fogja, és profitálhatunk a beporzás áldásos hatásából.
A kaprifikusz fügét arról lehet megismerni, hogy általában nem hoz termést, nálam pl. 30-40 évig nem hozott. De ismerek a városban is nem egy fügefát/bokrot, ami hagyományosan "dísz"-nek van, nem terem, ezek is kaprifikusz fügék lehetnek. Díszítő értékük miatt nem zavar senkit. Ezek régen, akár több évtizede telepített növények, van, amit kamaszkorom óta ismerek, már akkor is ott volt és nem termett.
Ezen kívül vannak a városban védettebb fekvésű utcák, terek, ahova már tudatosan adriai fügéket telepítettek.
Az hogy egy füge termést érlel beporzás nélkül, az még nem jelenti azt hogy nem lehet beporozni, és ne tartalmazhatna csíraképes magot. Ahol fügedarazsak jelen vannak ott az adriai típusokat is beporozzák, magot termelnek, és ezáltal jön létre a sokszínűség. A beporzás hatására sokkal jobb minőségű a termés. A mérete lényegesen nagyobb lesz, és az íze is egészen más, sokkal finomabb. Emellett vannak kiváló típusok amit érdemes lenne termelésbe vonni, mint pl a Bursa Black, de ezek csak beporzással érlelnek termést . Én ezért szeretném meghonosítani az ültetvényemben a fügedarazsat. Mellesleg van Magyarországon fügedarázs Pécs környékén, ez kiderül egy tanulmányból, de a tényét mára Miklós Ákos Márton is megerősítette, hisz Ő is azon dolgozik hogy nála is meghonosodjon a darázs. Ö is létre akar hozni a kivi mellett a fügeültetvényét is, amiben a világ legkiválóbb fajtáit akarja termeszteni. Több típusa is van, legalább 200 ígéretes fajt van jelenleg próbatermesztés alatt.
Magyarországon rengeteg magról kelt füge díszlik, ezért elképzelhető hogy van köztük szmirnai is, de mivel ezzel kapcsolatban nem láttam írást, és számomra nem világos hogy igazából miből lehetne megkülönböztetni, így biztosat én sem tudok.
Bár nem vagyok messziről sem szakértő, én úgy gondolom hogy sok évszázad alatt a darázzsal rendelkező területeken nemesített vagy véletlenül talált fajtákat hurcolták magukkal a népvándollások vagy inváziók alatt a népek. Tudtommal a Magyarországi fügék nagy része török eredetű, ők hozták magukkal. A franciák inkább észak-afrikai gyarmataikról vitték haza, pl. Tunézia, Marokkó. Szerintem az összes füge eredetileg szmirnai fajták beporzásából származó magonc volt, abból lett vesszővel szaporítva és így terjedt el. A változatosság a beporzás miatt lehetséges, illetve később talán tudatos válogatás is lehetett, mint pl Kaliforniában vagy az LSU-nál.
Lenne egy kérdésem a szakértő társasághoz, ugye itthon szinte kizárólag az adriai füge típusai (partenokarpia) vannak elterjedve. Ezek a névvel ellátott fajták, (lehet, hogy néha több néven fut egy típus is) változatok amiről szó van illetve volt a korábbi hozzászólásokban. Hogy tud ennyire változatos lenni ez a típus(levélzet, termés mérete, színe, érési ideje), ha mag nélküli típusról van szó lásd Terebes gyümölcskalauz leírása?
Ez mind rügymutációból adódó különbség lehet?
Értem én, hogy a rovar beporzású típusok(kaprifikusz) nálunk ne jöhetnek szóba, mert nagyobb téli hidegekkel a fügedarázs kipusztul a Kárpát-Medencéből
A (szmirnai) típussal lehet hazai kertekben találkozni? Ez a leírás szerint öntermékeny, de magot tartalmaz!
Érnek-érnek a fügék, de lassan, van egy olyan érzésem, hogy marad rajta zöld is bőven a barna fügén, amúgy az érés szempontjából mennyire számít a napfény, ilyenkor már érintőleg, egy rövid időre kap napfényt a bokrunk(reggel), mert a tőlünk délre lévő szomszéd háza már a nap nagy részében ráárnyékol arra a területre ahol van, az egyre alacsonyabb napjárás miatt(6 méterre van a házunk falától a szomszéd ingatlan, a fügétől kb 4 méterre)
