Minden amit az újra előtérbe kerülő megújuló energiaforrások eltüzelésére alkalmas készülékekről tudni érdemes, hogyan kell kiválasztani, hol lehet kapni, hogy lehet csinálni
Azért ebben sem értek egyet mindennel. az tény ha alulról fokozuk a levegő beáramlást a tűzet is fokozuk, de ha felül a szekunder levegőt engedjük be nem a tűzelőre megy a levegő hanem a lángra hisz igy fokozza az el nem égett fagázok elégetését (persze modjában) tehátezzel a levegő bejutatásával a tűzelőnek az égés intenzitását nem fokozuk csupán tökéletesitjük az égést.
Egyébként régen a gépkocsikban is gravitáciosan müködött a hűtés. Vajon ha ez jó és valóban egyszerü ma mért nem alkalmazzák ? Hogy legyen több hibaforás ékszily, vizszivatyú, termosztát sb. A fűtésünkről ne is beszéljün (radiátoron termószelep?).
Szerintem is ez van, gravitációst szabályozni nem lehet (nagyon körülményes). Tehát ha akzán eléri pl. 40°ot már rögtön megindul az áramlás, következés kép a kazán az üzem meleg állapotott csak a végső fázisban éri el, addig alulról folyamtosan hideget kap a pufferból. Persze ha lehetne szab. az áramlást más lenne de hogyan?
Az alap tény, puffert fűtenek gravitációs rendszerrel.
Puffer ugye réteges.
Felül megy bele a meleg, alul szívod a hideget a kazán felé.
Szerinted ha gravitációval megy, akkor nem a hideg víz megy a kazánba órákon át? Azt a gravitáció előmelegíti?
Ráadásul mivel a gravitációs keringés lassabb, mint a szivattyús, ezáltal több időbe kerül, míg a puffer alja is felmelegszik, tehát több ideig kap hideg vizet a kazán.
Ráadásul a fűtési rendszerben minél gyorsabban keringteted a meleg vizet annál kevésbé hűl le, annál melegebb a visszatérő.
Ezt a lambdaszonda-ügyet már piszkálta valaki. Talán t.zsolti? Asszem autóssal akarta megoldani, de az nem jó ide. Nem biztos, hogy jól emlékszem. A Kratkinak vannak jó kütyüjei. Mingyá jól utána is nézek:-)
Ja, arról nem beszélve ha eltérő fafajtát rakok rá vagy eltérő méretet. Ég és föld. Egészen máshogy szalad a dolog fenyő/tölgy vastag/vékony esetén... És a mennyiség... Jó játék ez:)
"Egyébként az én érzésem az hogy ha kevesebb levegőt adsz az égésnek az nem azt jelenti hogy ki is megy a gáz a kéményen. Szabályozod a bekerülő levegőt ezáltal kevesebb éghető gáz is termelődik... nem?
Szívesen meghallgatnék mást is mert a mi vitánk a kísérletezgetés eredményéig elég meddőnek tűnik :)"
Te akartad:)
Igen és nem. A szilárdtüzelés és talán különösen a fa elégetése nem túl jól szabályozható. Kicsi a tartomány, mondjuk úgy. Veszel el a levegőből, akkor kevesebb gáz képződik, de ami levegőt így még mindig adsz, annak nem mondhatod meg, hogy te már ne csinálj újabb fagázt, hanem égesd el azt, ami van. Ill. igen, de ahhoz primer/szekunder/tercier levegőnyílások eltérő kezelésére van szükség. Mindezek arányát és mennyiségét szinte folyamatosan változtatni kellene 2,5-3 óra alatt, míg egy rakat leég. Az előremenő hőfok, füstgáz hőmérséklet, CO vagy O2 tartalom stb. függvényében. Erre vannak már többé-kevésbé jól működő vezérlések, de ez természetesen a kazánok árában is megjelenik. Na jó, a hatásfok sem hétköznapi, de kérdés, hogy annyit megér-e vagy inkább veszünk/csinálunk egy átlagos kazánt és azt tuningoljuk:)))
Személyes példa: nagy hobbim a tüzelés, szinte ez az egyetlen dolog a télben, amit szeretek. Kandallózom. Fekszem a díványon és figyelem a lángokat. Próbálom elérni, hogy a kandalló 70-80 fok között tolja a vizet, ne füstöljön, de a füst ne legyen 150 fok felett. Egyelőre primer és szekunder* levegőm van, meg füstgáz pillangóm. Nem egyszerű. Ha túlengedem, nehéz megtalálni egy egyensúlyi állapotot 95-100 fok (forrás) alatt, ahol a füstgáz hőm. lángkép megfelelő legalább 1 órán keresztül. Vagy elszalad és felforr vagy befullad, befüstöl és kormolja az ablakot. Van, hogy sikerül, de ritkán. Gyakorlatilag folyton ott kéne lenni és állítgatni. Mondom, ha megtehetem, ez jó szórakozás, de azért jobb, ha van mit csinálni tüzelés helyett...
Ja és egy-két anomália: ha zárok valamennyit a pillangón néha emelkedik a füsthő. Ha kezd leégni a tűz, egyre inkább már csak parázs van, akkor is le kell zárnom a füstöt ha már csak 100 fokos, különben kihűl a tűztér, stb. Ezért bizonytalanodtam el a füstgáz tekerés automatizálásában.
Valahogy úgy kéne, hogy elérendő vízhő függvényében tolom a primert (fa, parázs szintje) és a füsthő alapján adom a szekundert (lángok szintje), a CO alapján meg a terciert (utánégetés a hőcserélő alatt**).
*A szekunder is fejlesztés alatt. Gyakorlatilag lemez alátétekkel a keretben az ablak felső részét billentem befelé, így megy be plussz levegő. Szépséghibája, hogy egyelőre az ajtó kinyitásával módosítható a rés nagysága, ami nem túl komfortos:)
**Erre is van már ötletem. Tavasszal a samottozás előtt be fogok vinni egy csövet az ajtó mellől (épített kandalló, téglafal) végig a tűztér aljában, hátul fel, mint Butakov prof, majd a tetején egy gázégő-szerű csőkarikába, amin lyukak vannak oldalra és felfelé.
APC SmartUPS 1000-esem van két 120Ah-s kocsiakkuval, csont nélkül megy. USB-s, nem soros portos, szerintem a Tiéd is USB-s. Menedzsment szoftver letölthető az Apc oldaláról, de elég komoly igényű (saját webszerver a gépre és egyéb gusztustalanságok). Cserébe távolról is menedzslehető ill. a logok lekérdezhetőek.
Nekem nem kellett magyarázni neki semmit, simán ki a régi gyári akku, hátulsó akku csatira fel az új és go.
Ez egy nagyon fejlett színuszos kimenetű UPS! Tehetsz rá nyugodtan nagy kapacitású akkumulátort, de a rajta lévő soros porton konfigurálni kell, hogy tudjon róla, hogy az akkumulátor nem a gyári. Ha csak 100W körül terheled ezt a 700VA-es tápot még a melegedéssel sem lesz bajod, de ezt nem árt ellenőrizni.
Ok. Akkor a selytésem be igazolódik, csupán a gyakorlatban kéne ezt megvalositani. Nem lessz egy sétagalop, gondolom a fejlesztő mérnökök is el bibelödtek vele pedig megfelelő műszerzetséggel is rendelkeztek. Még azt kéne megtudni vajon pl. a vigasz-ban is előmelegitett Lambda szonda van v. csak kétvezetékes. Lehet az egyszerüség kedvéért az utobbi van?
Szerintem felesleges a felületen agyalnod. Akkora kell bele, amekkora belefér.:) Nem tudom pontosan mi az elképzelésed bekötésügyileg, de vagy a fő előremenőt kéne átvinni rajta (sorosan) vagy lehetne hőleadó-szerűen kötve (párhuzamosan, mint egy radiátor). Ez utóbbi esetben egy termoszeleppel le is zárható az ág, ha túl meleg már a tartalma.
Asszem inkább a második. Azért is, mert a 12-15-ös réz esetén a keresztmetszet túlzottan leszűkül. Nem jó.
Ha ilyen drága a cső, akkor a topiktárs hogy hozta ki óccsóért?
Szerintem is jó lehet a gravitáció, csak kell megfelelő magasságkülönbség és csőátmérő. A pufferes topikban nézelődj, van, akinek így működik.
A keverőszelep pont a szivattyús tekerés miatt kellett. A szivattyú gyorsabban hajtja a vizet, ez tény. Túl gyorsan. Ezért jön nagy mennyiségű hideg a visszatérőből a kazánba. Hűl minden, jön a kátrány. Ennek elkerülésére kell a keverő. Amit egyébként csak a szivattyú tud kezelni, olyan ellenállást okoz a rendszerben.
Érdekes. És tényleg rém egyszerű. Bár én fordítva vinném a vizet, lévén, hogy fenn, a füstnél a leghidegebb és a parázsnál a legmelegebb, de a gravitációs áramoltatás miatt ez érthető volt.
Most egy faelgázosító, kétteres kandallón gondolkozom:)
Lehet köpködni:)))
Ez egy 120x120x50cm-es szörny, ami egyszerre 0,11m3 fát képes elnyelni. Alatta egy 60x120x50-es építmény van. A lenti ovális lenne az égőtér, a két téglalap az ajtó ill. benne az üvegkerámia. Oldalanként 8-8 2,5" csőben menne a füst egy kört. A füst kéménybe vezetésével (két oldal összekötése?, ventillátor helye?) és a fa betöltésével (felültöltős?) vagyok még gondban, hogyan lehetne kultúráltan megoldani.
Még örökké a VTC500 szelep müködésén rágom magamot nem értem a müködését amit nem tudtam elmagyarázni a szerelőnek se, megkérlek ha valaki elmagyarázná ugy, hogy egy egyszerü fehér ember is meg értse aki nem jártas a szakmában, válaszotokat előre köszönöm .
amikor ezt tanultam a szénre tán 2* légfelesleg volt írva, persze akkor nem volt divat a felső begyujtásu kazán, meg amiről beszélek az nagyobb kazán, meg gondolom nehezebb homogénre keverni egy fa/vagy szén gázt levegővel a sok akadály miatt , itt gondolok magára a tüzelőanyagra. elég ha megváltozik a tüzelőanyag rétegvastagsága már nehezebben halad át rajta a levegő és mivel vastagabb a réteg több kellene,
ez érvényes a kis kazánra is állandóan változik a kazánon áthaladó levegőmennyisége ahogy a fa esik leljebb a tűztérben úgy folytja a rostot vagy éppen fordítva. ezen csak mesterségesen előéllított huzattal lehet javítani.
Lambda-szonda A fa mint tüzelőanyag nem egyenletes minőségű. Folyamatosan változik nedvességtartalma és fűtőértéke, sőt gyakran nem azonos fajtákat használnak fel. Hogy a tüzelőanyag minőségét is figyelembe véve folyamatosan jó minőségű égést lehessen biztosítani, az automatikát egy lambda-szondával egészítették ki. A tüzelésnél a légmennyiség folyamatos ellenőrzés alatt áll. Az adatokat ehhez a lambda-szonda szolgáltatja, és így megvalósítható a kiemelkedő 90-93%-os folyamatos hatásfok valamennyi üzemállapotban, alacsony károsanyag-kibocsátás mellett. A füstgázban visszamaradó oxigéntartalom folyamatos mérése és a szekunder levegő megfelelő változtatásával a kívánt érték mindenkor elérhető. Amikor az oxigéntartalom a kívánt érték felett van, a szekunderlevegő mennyiségét a szabályozás csökkenti, amíg a kívánt érték be nem áll. Amennyiben a maradó oxigéntartalom a teljesen kinyitott szekunderzsaluk ellenére a beállított érték alatt marad, a primerlevegő zsaluk a tűztér felső részében végbemenő fagázképződés csökkentése érdekében záródnak, és ezáltal emelik a füstgázban az oxigén mennyiségét. Mindig elég, de sohasem túl sok levegő áll rendelkezésre a tüzeléshez, a magas hatásfokú üzem fenntartásához.
